Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-10 / 134. szám

Nóg'ád vendége volt FÓRRÁ I KATALIN A Nagyorosziban megrende­zett Szabó En’dre-emlékülés sokadalmában örömmel és nem kis meglepetéssel fedez­tem fel Forrai Katalint, a nagynevű zenepedagógust. A jelzőt nem túlzás mondatja velem, hanem az a sok kül­földi előadás, amelyet 19.66 óta folytat huszonhárom or­szágban. De itthon is isme­rik. ha máshonnan nem. a rádióból, mint az Óvodások műsora néoszerű énekes Kati óvó nénijét, már harmincöt éve. Ezért a rádióban többször Icapott nívódíjat. Elnyerte az Apáczai Csere János-díjat is. — A Magyar Pedagógiai Társaság kisgyermekneveíési szakosztályának szintén ta­lálkozója ez a szép rendez­vény itt. Nagyorosziban, és különben is mindig szívesen jövök a palócföldre. Szívesen emlékezem vissza a közel­múltban Salgótarjánban, Pásztón és Jobbágyiban ki­tűnően megrendezett és tar­talmas országos tanácskozás­ra. amelyen az énekmunka­közösség vezetői vettek részt. — Szabó Endre nem tarto­zik a lexikonokból ismert emberek közé. Több óvónőtől érdeklődtem, nem hallottak róla... — Véletlenül tudok én is csak róla, éppen attól a Ba­lassagyarmaton élő dédunoká­tól, Hemerka Gyulától, aki életrajzát is megírta az em­lékülés idejére. Reméljük, pó­tolják a lexikonszerkesztők a mulasztást, mert Szabó End­re —; ahogy az előadásokban is elhangzott — érdemes és méltó rá. Oktatási, nevelési célkitűzései, módszertana a jelenkorban is élnek és hat­nak. Engem az kapott meg munkásságában, hogy ének­léssel, zenei neveléssel is fog­lalkozott. — Erről a Kodály-módszer jut az eszembe... — Valóban. Kodály tanár úr mondta: „Nem lehet egé­szen boldog ember, akinek nem öröme a zene.” Így let­tünk mi zenepedagógusok az ő örökösei, akár a Kodály In­tézetben, akár az Országos Pedagógiai Intézetben, akár itt, Nógrád megyében. Forrai Katalin hosszü éve­kig a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke volt, s Ja­pánban 1968-ban megalapí­tották az első külföldi Ko­dály Intézetet. Útmutatásai alapján kezdték el a japán gyermekek zenei nevelését. Többször tartott bemutató foglalkozást, előadást, a távo­li országban, akárcsak Ka­nadában, az USA-ban és Ausztráliában... — A Nemzetközi Zenei Ne­velési Társaság igazgatósági tagja vagyok már tíz eszten­deje. Ennek azért örülök, mert így módomban állt meg­alapítani a kisgyermek ze­nei nevelési szakosztályt, mely­nek elnöke lettem. Ez több irányban szélesíti a lehetősé­geket; például életkorban, mi­vel a zenei nevelést szinte a születéstől kellene elkezdeni. Fontos, hogy minden gyermek tanulja meg az alapvető ze­PÓDIUMMQZI Június 11-én, kedden este 7 órától A salgótarjáni November 7. Filmszínházban NYÁRI KABARÉ — HUMOR FELSŐ FOKON — Közreműködik: NAGY BANDÖ ANDRÁS, NÁDAS GYÖRGY, ' BOROS LAJOS, BONCZ GÉZA és LEHR FERENC A műsor után: L I L I O M F I Szigligeti Ekje színdarabja nyomán, 1954-ben készült nagy sikerű színes filmvígjáték. Rendezte: MAKK KÁROLY Főszereplők: Darvas Iván, Krencsey Mariann, Dajka Margit, Ruttkai Éva, Soós Imre, Pécsi Sándor, Balázs Samu. Jegyek i'álthatók a filmszínház pénztárában és az Express Utazási Irodában. nei ismereteket, hogy tudato­san élvezhesse majd a zene, a közös éneklés, a szép nép­dalok jótékony hatását, — A sok külföldi meghí­vás, előadás mellett, mikor jut ideje az itthoni munkára? — Csak nyáron vállalok külföldi meghívást, év köz­ben itthon dolgozom: tovább­képzéseket, előadásokat és gyakorlati óvodai bemutató­kat tartok. Ezt tekintem el­sőrendű feladatomnak. Forrai Katalin publikál is. Ismertebb könyvei: Ének az óvodában. Európai, gyermek­dalok, Szomszéd népek dalai, Jár a baba, jár, Daloló ABC. Most adta le a Zenemű Ki­adónak Ének a bölcsődében című könyve kéziratát. Minap fejezték be a Pannónia Film­stúdióban a Kodály pedagó­giai öröksége című négyré­szes videosorozatot, amely 3—14 éves korig szól. Szak- tanácsadó, konzultáns ebben a munkában. — Távolabbi tervei? — Nyáron az Egyesült Ál­lamokban, Kanadában és Angliában tanítok, jövőre egy nemzetközi óvodai zenei sze­minárium előkészítése és szer­vezése a feladatom. — Ennyi sok é§ szerteága­zó elfoglaltság mellett jut egyáltalán ideje a családra? (Ahol a családfő Vikár László, az MTA Zenetudományi Inté­zetének osztályvezetője, a Ze­neakadémia tanára.) — Sajnos, keveset lehetünk csak együtt építészmérnök, közgazdász és kertészmér­nök gyermekeimmel és két unokámmal, de akkor is szí­vesen kamaramuzsikálunk velük és baráti körben is. — Elégedett? — Igen. Sok „gyermekem” van, és kiváló utódom az Or­szágos Pedagógiai Intézetben — lévén már nyugdíjas. Ta­nítványaim az óvónőképzők­ben tovább viszik a kodályi gondolatokat az óvodai ze­nei nevelésben. Forrai . Katalin édesapja a debreceni színház karnagya, a városi dalárda vezetője vtjlt. Leánya sokáig tagja volt a Forrai és a Budapesti Kórus­nak. Zenéi tehetsége családi örökség. Ezt kamatoztatta sok évtizedes zenepedagógusi pá­lyáján, ezt hasznosítja ma is — mindannyiunk örömére. L. Elekes Éva . Sáiiáslecliiai pályázat Üjszerű kezdeményezéssel lepte meg a Nógrád megyei általános iskolásokat a megyei művelődési központ és a Neumann János Számítógép­tudományi Társaság. Prog­rampályázatot hirdettek, amelyre az elmúlt napokban erkeztek be a pályamunkák. A 15 szoftvert ezekben a na­pokban értékeli, nagy részük játékprogram, az egyik szelle­mi termék azonban a fizika- tanuláshoz , nyújt segítséget. A programok elsősorban Commodore, Primo típusú gé­pekre készültek. Nyár és festője Elhunyt luAnyi Ödön Nógrád megye művészeti élete — Iványi Ödön nélkül? A kiállítás-megnyitások, viták Salgótarjánban — nélküle? A művészeti életünkről éppen most folyó eszmecseréhez most nem szól hozzá lapunkban, amit pedig többször meg­tett az elmúlt évtizedek alatt. Ezt az eszmecserét nélküle kell befejezni. Hét végén elhunyt Iványi Ödön festőművész. Defűs bölcsessége hiányozni fog. nem csak Salgótarjánban, hanem Baján. Makón. Tokajban. Cserhátszentiván sziklás, gombás, bokros, fás dombjai között, amelyekről oly sok szeretettel tudott beszélni — ecsettel. Leszenijén született 1918-ban. Rudnay Gyula növendékeként fejezte be képzőművészeti fő­iskolai tanulmányait 1943-ban. A negyvenes évek végén a bajai művésztelepen dolgo­zott. Salgótarjánban 1954 óla élt. Vele kapcsolatban nem érdektelen annak hangoztatá­sa. hogy Nógrád és a megye- székhely közéletében, közmű­velődésében. a művészeti ne­velés - különböző formáiban mindig részt vállalt, koráb­ban könyvtárosként, iroda­lomszervezőként, a későbbiek­ben tanárként, s évtizedeken keresztül a helyi amatőr kép­zőművészeti mozgalom fárad­hatatlan szervezőjeként, irányí­tójaként . E mozgalomból mára már nevet szerzett képző­éi iparművészek kerültek ki. Iványi Ödön több mint há­rom évtizedet élt Salgótarján­ban. az utóbbi időben egy padlásból kialakított -kicsit• szűk műteremben dolgozott, ahová inkább csak a délutáni nap tűzött be. a tetőablakból erdős domhátra nyílott kilátás s természetesen, az égre. Így jól megvoltak egymással, a festő és az ég. Jóllehet, az égről .is. a fényről is, minden­ki• földi szemmel és érvényes­ségről vallott képein. Munkássága — miként a vá­ros és benne az emberek éle­te — az évtizedek során Sokat változott. Mindig kísérletező művész volt. Erről győz meg többi között olajképeinek te­matikai gazdagodása az idő­ben, akvarelljeinek mély lírá­ja, rajzainak — ezekről ke­veset szoktunk beszélni — vázlatosságukban is motí­vumgazda volta. Iványi Ödön piktúrájára, a líraiságon kí­vül a józan, realisztikus szem­lélet jellemző. Művei a társa­dalom folyamataiban részt­vevő ember vallomásai a változó világról, a változást hordozó munkálkodó emberről. A festőt mindig is érdekelte a dolgozó ember, a bányász, a munkás, a szőlőművelő. a halász. A Bánvasz-viéta, a Kubikos, a Hídépítők. az Ünnep, az Esti fények című képei bukkannak elő hirte-, len az emlékezetben, de a sort igen hosszan folytathat­nák. Állandó résztvevője volt az országos és területi tárlatok­nak, önálló kiállításai idehaza és külföldön — például Besz­tercebányán — mindig ked­vező visszhangot váltottak ki. több kiállítási és pályázati dijat mondhatott magáénak, köztük az egri akvárell bien­nale díját. Csaknem egy évtizede mon­dotta egyik beszélgetésünkkor, amikor éppen a makói mű­vésztelepről érkezett vissza Salgótarjánba: — Az új problémák új megfogalmazást követelnek és ez frissen tartja az embert, nem öregszik meg. Azt hiszem, nem is tudott megöregedni. .. Szeretem a fényeket. Vala­hogy elfelejtették a mai pik­torok a fényt, pedig ezt. min­dig újra kell fooalma-ni. Nem az impresszionista, ha­nem a testes fényt, ami szer­kezetileg „belemegy" a képbe s amitől a kép belső világítást kap. Az utóbbi jó évtizedben nagyméretű akvarelliein szin­te már csak ezt a fényt fes­tette. Nem véletlen, hogy a. nyarakat különösen szerette. Az idei nyár mindjárt az elején elengedte régi szerel­mesét, Iványi Ödön festőmű­vészt. Tóth Elemér vélemény Miért?... Kopog a kérdés mindany- nyiszor, ha valami olyasmi történik, amire írem számítot­tunk, ami felkavar, kizökkent megszokott kedélyáll-apotunk- bói. Miért? — kérdezgettük magunkat, egymást attól a május végi borzalmas estétől megdöbbenve. felhergelődve. De mielőtt megkísérelnénk a válaszadást, ejtsünk szót két művészeti produkcióról. Kedden este a második mű­sorban ismételték meg az er­délyi Asztalos István A fekete macska című regényéből azo­nos címmel készített tévéjá­tékot. A televízióra alkalma-. ■/Ást és a rendezést — még Hz esztendővel . ezelőtt — a Kolozsvári Állami Magvar Színház kiváló rendezője. Ha­rag György vállalta magára. Harag alapos ismerője annak a kornak, annak a társadalmi miliőnek, amelyet Asztalos be­mutat. Helyszín és időpont: a két világháború közötti er­délyi magyar falu. Szereplői: módos gazdák, szegény pa­rasztok, nincstelen kisemmi­zettek. Közöttük feszül az el­lentét, az anyagi, a társadal­mi, erkölcsi presztízs különb­ségeire alapozódva. Ebben a „sűrű” világban semmisül meg a tiszta szerelem, az embe­ribb, gazdagabb életre való jogos vágyódás, érvényesí ti saját akaratát a kaozsiságtól ösztönzött rideg számítás, a gőgös, mások érdekeit sem­mibe vevő, önmagát gyarapító gazdagság. A tévéjátékban a kommu­nista, pro letár írónak a gondo­latai tisztán, mindenféle túl­zástól mentesein. árnyaltan jelenítődnek meg. S a dráma tíz év múltán is — nem be­szélve arról, hogy az alapjául szolgáló, történet fél évszáza­dos — hatással van a nézőre, nem veszített igazságából. Sőt, eldologiasodni látszó, egyre anyagiasabb szemléletű, jele­nünkben csak felerősödtek humanista, morális üzenetei. Szombaton sugározták Vuji- csics Tihamér Éjféli opera­bemutató című zenés tréfáját. Miniatűr remeklés ez az ope­ra- és dalpai’ódia. A „Mama fogjál nekem békát..című vidám „nóta” a történelmi ze­nedráma köntösében jelenik meg, nagyon szellemes formá­ban. Fricskát kap benne a krimi is. S lelepleződnek olyan emberi tulajdonságok, mint a magamutogatás, a tehetség te- lenség; nevetségessé válik egy sokszor nem is nevetséges, hanem dühítő társadalmi kap­csolat: a művész (ember) és a színház (hivatal) viszonya. Persze tartózkodjunk az álta­lánosítástól. de jegyezzük meg: életünk, -érintkezéseink visszásságaitól meg kell szaba­dulnunk. A repülőszerencsét- lenség következtében fiatalon elhunyt Vujicsics Tihamér és munkatársai: László Miklós szövegíró, Brand István vers­író mulatságosan hívja fel e kötelességünkre a figyelmet. Jó a rendezés — Vámos László: jók a színészek — Mensáros László, Márkus László; ragvoeóak az éneke­sek: — Oszvald Marika, Kom- lóssii Erzsébet, Vászthy Júlia, Gárdav Lajos. Az ifjúsági szerkesztőség péntek esti jelentkezése a május 29-i bruxelles-i tragé­diával foglalkozott. A Hevsel- stadionbeli BEK döntőnek 42 halálos áldozata volt. Részeg angol suhancok ütköztek meg az olasz szurkolókkal. A brit­szigeten hosszú, története van a labdarúgó-mérkőzéseket ki­sérő vandalizmusnak. Az el­múlt években, ahová csak el­jutottak a szigetországi kupa­csapatok, az angol szurkolók mindenütt riadalmat,és elleri- szenyet keltették. Betört ki­rakatok, felborítigatott autók, ók nélkül leütött összevert emberek maradtak utánuk, ahol csak elvonullak: Miért?... — kérdezte a ri­portműsor címe, s a labdarú­gás néhány ismert szakértője és szociológusok, ifjúságkuta­tóik igyekeztek rá válaszolni. Sikerrel. Valóban a zöld gye­pen is rendet kell tenni, s az. eddiginél szigorúbban bün­tetni a szabálytalankodást, a gáncsolást, rúgást, köpködést, szimulálást. Igaz az is, hogy az elmúlt évtized világválságát leginkább a fiatal generációk sínylették meg, s leggyengébb­jeik, perifériára szorultjaik cselekvési lehetőséget keres­nek, de nem mindig .jó irány­ban találják meg. Egyértel­mű: az angol fiatalok vanda­lizmusának nem csak törté­nelmi hagyományai, de erős társadalmi gyökerei vannak. Ezekkel a Thatcher-kormány- nak kell alaposan számot ven­ni. Az UEFA döntését — joggal írhatjuk — megnyugvással fo­gadta a sportszerető világ: angol klubcsapatok egy ideig nem vehetnek részt az euró­pai kupaküzdelmekben. Kár, hogy ezt is megértük! S va­jon mit kell még megérnünk — sportban is — a fene nagy versengésben? (sulyok) 1 KOSSUTH RADIO: 8.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.00: A hét zeneműve 9.30: Záporos folytonos levél. Kaffka Margit verse. 9.42: Ki kopog? lft.05: Nyitnikék 10.35: Operettrészletek 11.05: Az első világháborúban történt. Beszélgetés Szabó * László hadtörténéss^el 11.25: Kovács Péter énekel 11.40: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. XV/9. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Pécsi Kiss Agnes népdal­felvételeiből 14.37: Az illetéktelen. Vészi Endre novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk. 15.00: Mozgásterek. 15.30: Kóruspódium 16.05: A Takács-vonósnégyes hangversenye gyerekeknek 17.00: Lemezmúzeum 17.30: Eco-mix 18.00: Kritikusok fóruma 19.15: Az írás technikája 20.20: Repülőgépen és elefánthá­ton. Keleti Miklós indokí­nai útibeszámolója. 20.50: Népzenekedvelőknek 21.25: Aureliano Pertile opera­felvételeiből 22.20: Tíz pero külpolitika 4 NÓGRÁD - 1985. június 10., hétig ^ 22.30: Fiatal művészek fesztivál­ja 23.46: A Purcell énekegyüttes madrigálokat énekel 0.10: Philip Jones rézfúvós- együttese játszik PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: A Budapesti koncert fúvószenekar Bogár István műveiből játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Berki László népi zeneka­ra játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.05: Tipp-topp parádé 17.30: ötödik sebesség 18.30: Újdonságainkból 19.05: Nótamuzsika 19.30: Snortvilág 20.05: Minden hangra emlékezem 21.05: Boldog születésnapot! Az ünnepeltek: Gobbi Hil­da. Szecsődi Irén, Ronyecz Má ri a 22.30: Meseautóban. XXTT. rész 23.20: Sanzonfelvéleleinkből 24.00: Éjiéitől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád (Közben: El szeret­ném mondani. Mérő Miklós jegy­zete. Válaszolunk hallgatóink le­veleire. Karcsai Nagy Éva össze­állítása.) 18.00: Észak-magyaror­szági krónika — Sport. 18.25— 18.30: Szemle az Észak-Magyar- ország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság,, valamint a NÓGRÁD keddi számából. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 16.55: Az volt nej... Igazi szép idő. Dokumentümfilm a rockról 17.45: Barátságstúdió Moszkva—Budapest 18.50: Hírek 19.00: ,.Üj kor nyitánya”. Dísz­előadás a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megalaku­lásának 40. évfordulója al­kalmából Kb.: 20.10: Közben: Magyar tájak ~ Kb.i. __ 2 1.10: Budapesti kettős dokumen­tumfilm 22.10: Kockázat 22.45: Hírek 22.50: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Vihar 21.20: Időszerű témáról 21.40: B. Martinu: Lidice 21.50: Az Arany Prága ’85 22.05: frabdarúgóliga-tükör 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Anton Webern zenés port­réja 20.30: Soortvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Az Arany Prága ’85 MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkro­nizált USA kalandiilm. — Ko­hász: Flórián kapitány. I—ír,’ Színes, szinkronizált NDK-bell kalandfilm. — IMH: A férfika­land elmarad. (14) Szinkronizált csehszlovák- filmvígját.ék. — TIT: Halál egyenes adásban. (14) Szí­nes. szinkronizált francia film. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A Sár­kány közbelép. Színes, ameri­kai-hongkongi karatekalandHlm. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6 és 8-tól: Sandokan. Színes olasz—francia—NSZK kalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: Az elfe­lejtett barát. Színes szovjet film. — Szécsényi Rákóczi: Uramis­ten. Színes magyar film. Mese­mozi: A kertészkedő meg a vár­úr. — Rétság: Nyomorultak. I—II. Francia-rolasz film. — Ka- rancslapujtő: Hány az óra Vek­ker úr? (14) Színes magyar film. — Kisterenvei Petőfi: Segítség, felszarvaztak! (14) Színes, szink­ronizált olasz filmbohózat. — Ér­sekvadkert: Házibuli. Színes, szink­ronizált francia filmvígjáték. — Nagvióc: Iskolámnál: A rátóti csikótojás. — Jobbágyi: Flasch- danee. Színes amerikai film« c

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents