Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
Szonda! szándékok Égi „caldcas” lafasrs r ■— Itt akkora jégdarabok estek, hogy még másnap is söpörni tehetett — mondja Kávás Árpád főkönyvelő a szandaváraljai országúton, és körbemulat. Egy friss szóbeszéd rá is tetéz a hírre. A tanácselnök a hűtőszekrénybe rakott egy ök- lömnyi jégdarabot, hogy majd a biztosító' kárszakértőjének megmutassa, érzékeltetendő a keletkezett kárt... Jégrekord! Kijutott az égi áldásból májusban a Szandai Lenin Tsz- nek. A szövetkezet idős parasztjai azt mondják: nem emlékeznek vissza ekkora jégverésre. — Nyolcvannyolc hektárnyi mustárban és huszonhárom hektár napraforgóban keletkezett akkora kár, hogy ki kellett szántani — idézi föl a legjellegzetesebb számokat Czifra József termelési élnök- helyettes. — Erre a területre napraforgót vetettünk a szandaváraljai és a terényi határban. Mint a szakemberek el-' mondják: vízlemosás is keletkezett. ennek kiadós krumpli esett áldozatul, többek közt Hosszúvölgyben. Ez utóbbi kár azért érinti még fájóbban- a mezőgazdákat, mert nem fizet érte a biztosító: iszap ellen jelenleg nincs biztosítási módozat. —- Az őszi búzában hatalmas kár ért minket: átlagosan húsz százalék körüli lehet a károsodás, ámbár a biztosító csak a közeli napokban méri fel véglegesen. Az egyik hatvanhektáros táblánk, a porijamai valószínűié}’ „totálkáros” lett — veszi kölcsön a kifejezést az elnök- helyettes. Esi CSÚCS... Hosszan lehetne még »»rolni a két „rohamban” érkezett jégeső pusztításait: a tönkrevert juhhodáilytól kezdve, a betört palájú varrodán keresztül a vegyszerfelverődé- sig. A szövetkezetben azonban a kialakult helyzethez való friss alkalmazkodás köti le a szellemi energiákat. Van mit tenni: májusban nemcsak Csalár László családja az el iszapolódott földet lókapával lazítja Kertész Pálné és Kiss Jánosné a négyhetes libákat gondozza. — képek: kulcsár — jég esett, hanem a jég nélküli eső is rekordmennyiségű volt. Saját mérésük szerint egy hónap alatt elérte a 182 millimétert! A sok víz hátráltatta a munkákat: hozzávetőleg tíz nap kiesés keletkezett, ötvein hektár lucerna és százötven hektár gyep betakarítása váratott magára. Szorgos munka kezdődött, ahogy jobbra fordult az idő. A lucernát, már betakarították, s a gvepkas/á- lás is a végéhez közeledik. Két kaszáló-, két bálázó-, három rendfelszedő és két rendkezelő gép mozog a határban. Az emberek napi tíz-ti- zenkét órában fáradoznak, hogy mielőbb elvégezzenek. A fűből jó széna lesz a juhoknak. A kis báláknak meg a libaneveiés veszi hasznát. Folyik emellett a növény- védelem: földi gépekkel gyomirtották a búza-, az árpa- és a napraforgóföldeket. Hamarosan megérkezik a helikopter is, hogy a levegőből juttassa ki a kártevők elleni vegyszert. Lúdtoll, libamáj A napi teendők mellett a hosszabb távú folyamatokra is arányos figyelem jut. Idén 72 millió forint bevételt terveztek a vezetők, s ezzel.— korábbi bonyodalmak után — lényegében rendezik soraikat. Az ipari tevékenységben a termékösszetételt frissítik föl. Az áiüattenyésztésben pedig a libaneveléshez fűznek reményeket. Mintegy negyvenezer szárny»» növeszti húsát, máját és tollát a tsz telepein. A TERIMPEX elsősorban francia piacon értékesíti a libamájat. Ebből 12 millió forint bevétel származik, jó eredményhányaddal. Minden forint jól jön a jégkárokból adódó kiesések pótlására. Molnár Pál Napközi otthont létesít az öregeknek a Rétsági Nagyközségi Tanács. Lesz benne társalgó, í'oglalkoztatóhelyiség, melegítőkonyha. A húszszemélyesre tervezett rétsági öregek napközi otthonát idén ősszel vehetik birtokba a rászoruló, magányos, idős emberek. Egy tavaly elvégzett közvélemény-kutatás tanúsította, hogy Rútságon igény van öregek napközi otthonára. A nagyközségi tanács megrendelte a napközi otthon dokumentációit: a tervezőiroda, „első nekifutásra” mintegy másfél millió forintos beruházást tartott szükségesnek. A testület ekkor saját műszaki szakembereit bízta meg a tervezésével, akik a nemrég átadott egészségház nyomán felszabadult körzeti orvosi rendelő és szolgálati lakás átalakításával ötvenezer forintból megvalósíthatónak nyilvánították a tanácsi elhatározást. Az átalakítást a nagyközség költségvetési üzeme elvégzi, mégpedig úgy. hogy az öregek otthona iránti igény esetleges megszűntével az épület minimális ráfordítással újra alkalmassá tehető lakás céljára. Ma választ Magyarország Forradalomban, demokráciában, nép tiszteletben, államjogban igencsak Jártas, azokról véleményt formálni vitathatatlanul jogosult elődünké a gondolat: „A teória oly’ épület, melynek alapja a praxis.” Kossuth Lajos szavait a mai nap eseményére értve, úgy gondoljuk, „a praxis”, azaz a gyakorlat igazolni fogja „a teória” épületének, az 1983. évi III. törvénynek a célszerűségét, hasznosságát, társadalmi alkotóerőket mozgósító jellegét. E törvény az, amelynek alapján ma három szavazólapot kap kézbe a választásra jogosult állampolgár az ünnepien feldíszített szavazóköri helyiségben. Másfél millió állampolgár vett részt a mai napot, a szavazás napját előkészítő jelölő gyűléseken, tíz- és tízezrek voltak ott a politika nagy és kis köreit összekapcsoló választási gyűléseken; az érdeklődés, az aktivitás meghaladta a várakozásokat. Felszabadulásunk napjai óta most tizenegyedszer választ a felnőtt lakosság országgyűlési képviselőket, és kilencedik alkalommal tanácstagokat. Van hagyomány, tapasztalat, ám újdonság is. Ezek az új vonások teszik érdekessé, izgalmassá az 1985. évi választásokat nemcsak friss szemmel nézve, hanem majd később, történelmi távlatból szemlélve is. A közéletiség mindannyiunk által járt iskolájának magasabb osztálya lett ez az időszak, nem csupán azért, mert százötvenezren kértek szót, mondtak véleményt, fogalmaztak meg javaslatokat a jelölő gyűléseken, nem pusztán annak okán, mert több mint nyolcvannyolcezer személy kapott bizalmat a jelöltségre, hanem azért is, mert igényességgel ötvözött megfontoltságról tett tanúságot az állampolgárok sok százezres tábora. A realitások tisztelete, a megtehető lépések mérlegelése jellemezte az előkészületeket, a jelöltek kiválasztását, a nagy és a kis, — az országos és a helyi — politika eredményeinek, céljainak összevetését. Mert nemcsak személyekről, jelöltekről, hanem szükséges és lehetséges programjukról is folyt az eszmecsere, olykor a vita. Tapasztalatok, várakozások rendkívül gazdag tárházából látták el útravalóval az országos lista harmincöt, a 352 országgyűlési választó- kerület 766 jelöltjét, a 42 725 tanácstagi választókerület jelöltjeit. Nehéz ez a megbízatás? Igen, az. Mert benne a felelősség súlya, de benne a hasznos cselekvés, a jó szolgálat nemes, a nehezet is szívesen vállalttá tevő örömének lehetősége is! Egy pillanatra se feledjük: jelöltnek lenni sem csekélység, sőt, rang! Mert a megbecsülésnek, a közéleti megbízatásnak egy formája, a közösségért tenni képes egyénnek olyan elismerése, amit nem adnak köny- nyen. S valóban nem, hiszen a Hazafias Népfront illetékes testületéi által előterjesztettek mellett négyezer további javaslat hangzott el a jó hangulatú lakossági összejöveteleken, s a négyezer közül több mint háromezer- hatszázan megkapták a kellő voksokat, jelöltek lettek. Az országgyűlési választókerületekben ötvennégy helyen hármas, négy helyen pedig négyes a jelölés, a tanácstagi választókerületekben 2460 esetben hármas, kilencvennégyben pedig négyes lett a jelölés. Nem alkalmasok és alkalmatlanok szembesítése m az állampolgár részéről, hanem aa alkalmasok közül a leginkább megfelelő keresése. S ez a keresés egyben fényt vet arra is, hogy állampolgárok egyre bővülő tábora ismeri fel a többre van szükség korparancsát. Ezért a választás napja, a mai nap. nem végpontja, sokkal inkább kezdete valaminek. Kezdete kell, hogy legyen — hűen az MSZMP XIII. kongresszusán megfogalmazott célokhoz — társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának, . a haladás intenzív jellemzői előtérbe kerülésének, a langyos középszer háttérbe szorulásának. Szó sincsen arról, hogy ma, amikor választ Magyarország; bárki is azt gondolná, el-* lentmondásoktól, feszültségektől mentes valóság közegében fogja kezébe a három szavazólapot az állampolgár. Ennek éppen a fordítottjáról van szó! Arról, hogy a szavazás — a szocialista építőmunka alapvető vívmányainak igenlése mellett —, a maga terepén és a maga eszközeivel, lehetőségeket, módozatokat keres, felelősségüket jól érző testületeket állít össze, hogy enyhülhessenek a feszültségek, könnyebbedhessenek a gondok a közösség sokféle képességét egyesítve, az akaratokat közös célok elérésére összpontosítva. Arra, hogy szándék és tett egysége mire képes, egyetlen példát: amíg a hetvenes évek második felében az országban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke négyszáz forintot tett ki, tavaly 1194- et, teljes összegében 12,7 milliárd forintot. Nógrád megyében ennél is szebb az eredmény: egy lakosra 2049 forint értékű társadalmi munka jutott, a megyei összteljesítmény pedig 486 millió forint. Apró részeleme ez annak, milyen hatalmas erők rejlenek a társadalomban, annak egy-egy helyi sejtjében, s ezeknek az erőknek a kamatoztatása a munka- és lakóhelyeken nem csupán feltételezi, hanem egyenesen megköveteli az érdekek egészséges ütköztetését, a nyílt vitákat, a kényesnek véit kérdések száműzését, a határozatok végrehajthatóságát és végrehajtását. Ebben meghatározó szerepe lesz a most megválasztandó testületi tagoknak. Mély, máig érvényes igazság rejlik ugyanis Leninnek a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek második összoroszországi kongresszusán elhangzott szavaiban: „Az állam akkor erős, ha a tömegek mindent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni, és mindent tudatosan tesznek.” Ennél tömörebben aligha lehetne megfogalmazni azt a várakozást — és azt a követelményt! —, amelyet a választók támasztanak választottjaik tevékenysége, helytállása, parlamenti, tanácsi munkában való alkotó részessége iránt. Igen, alkotó részességet vár, követel, s kér majd számon az állampolgár, hiszen a maga jelenéről és holnapjáról van szó, lesz szó a rövidesen mág alakuló ülésre gyülekező testületekben. Ez a közös jelen és jövő az, ami sikerben és gondban, tettben és eredményben társsá teszi a választót és a választottat. S ez annak jogos reményét adja, hogy ma választ és holnap már célratörőbben cselekszik — éppen a voksok adta szilárd hitben megme- rítkezve — Magyarország, az először, másodszor, sokadszor szavazó állampolgár. Pótolják a lemaradást a salgótarjáni kohászok Az esztendő első hónapjaiban tapasztalt ínséges termelési eredmények után, végre a május azt hozta, amire a salgótarjáni kohászok képesek: ezer tonna áruval túlteljesítették a havi előirányzatot. Különösen örvendetes, hogy a május az exportszállítások tekintetében is kiugró eredményeket hozott. A gyárrészlegek több mint ötezer-kétszáz tonna hengerelt húzott és kovácsolt árut állítottak elő tőkésországok megrendelésére, ami az egész évi tőkésexportterv csaknem egvhatoda. A máiúsi export- eredmények tükrében a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már bíznak abban, hogy féléves kiviteli teljesítményük megközelíti az egész évi export ötven százalékát, ami más, kiegyensúlyozott évben is dicséretes eredménynek számított. A vállalat vezetői a szocialista brigádvezetőkkel, művezetőkkel, bizalmiakkal és a termelést közvetlenül irányító, más műszakiakkal számba vette, miként lehet az év elején kialakult, mintegy négynapi termelési kiesést behozni. Hogy a veszteség pótolható, a májusi eredmé- nvek még a kétkedőket is meggyőzték. Ezért a tanácskozáson elhatározták, a szocialista brigádok június közepéig pótvállalásokat tesznek, a gyárrészlegek pedig javaslatokat dolgoznak ki műszaki, technológiai, gazdálkodási intézkedésekre. Ez képezi majd az alapját a vállalati intézkedési tervnek. A gyár vezetői ezen túlmenően, saját hatáskörükben, elrendelték a többi között a nyári szabadságolások szigorú szabályozását. Megszervezik ezenkívül a hét végi pótműszakokat és gondoskodnak arról is, hogy az ehhez szükséges bérkeret rendelkezésre álljon. Fokozottabban igénybe kívániák venni a lemaradások pótlásához a vállalati gazdasági munka- közösségek hét végi tevékenységét is. üált és jelen találkozása Balassagyarmaton. A szaporodó lakóépületek és a falusi hangulatot nyújtó családi házak jól megférnek egymás mellett. Bencze Péter felvétele J Öregek napközi otthona Rétságon
