Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

I^féteménv Parancsra tettem v\\\v.\\vv\\\\\\A\\\\\\Tvvcw\\\\\\\\'iw\vwcsyiv\w\\v\w\\-v\\v\vv\vo Amikor Saul Levitt drá­mája íródott, egészen más politikai széljárás uralkodott a Kárpát-medencében, mint az évtized elején. A művé­szeti, kulturális élet egyszerre igyekezett pótolni a kénysze­rű hiányosságokat — például az egzisztencializmus, az ab­szurd színház alapműveit kezdtük fordítani és bemutatni —, valamint bizonyos lépést tartani az újjal, a frissen szü­letett „izmusokkal” és alko­tásaikkal. Levitt Az andersonville-i per című darabját 1959 decembe­reben mutatták be Ameriká­ban, s alig múlt el négy esz. tendő, és Földes Anna—Mi­hályi Gábor fordításában be­mutatta a Rádiószínház, egy hónap múltán a Thália Szín­ház. Parancsra tettem — szól a cím a magyar fordí­tásban. Nagy siker volt; ma­gára valamit is adó társaság, ban illett róla értekezni. Nincs ebben semmi különös. Még húsz éve sincs, hogy befeje­ződött a második világháború, az emberek még nagyon is emlékeznek — hiszen a több­ség átélte a Holocaust rémsé­geit —, még nagyon is a fü­lekbe cseng a nünbergi per háborús főbűnöseinek védeke. zése, a felelősség egyetlen emberre való áthárítása. Pa­rancsra tettem — védekeznek Keitelék, s ugyanezt mondja Levitt Wirz kapitánya is. Va­gyis: nekem semmi közöm a rémségekhez, az emberek (el­képzelhetetlen mérvű és for­májú), megalázásához, a gyil­kosságokhoz; nekem semmi közöm hozzájuk, mert nem ludtam sok mindent, ha tud­tam is, a parancsnak engedel­meskedve maradtam tétlen, illetve intézkedtem. És való­ban, tehet-e mást a katona, •mint engedelmeskedik a fe­lettesének? Levitt története 1865-ben játszódik, közvetlenül az egyesült államokbeli polgár­háború után. Az északiak győztek, s ők hívták össze Washingtonban azt a hadbíró­ságot, amelyik kivizsgálja a déli Georgiában fekvő Ander- sonville-ben történteket. Igaz-e hogy a táborparancsnok em­bertelenül tartott több ezer északi hadifoglyot? Igaz-e, hogy a felügyelők mellett az éhség, a tetű meg a rüh ki. nozta az embereket; hogy ku­tyák szagatták szét az enge­detleneket; hogy a szökések megakadályozására kitalálták a halálvonalat, s aki azt át­lépte, az életével fizetett?... A drámában bebizonyoso­dik a vádpontok igazsága. A bíróság nem méltányolja a védekezést, és a kapitányt kötél általi halálra ítélik. A néző megnyugodhat, győzött az igazság. De, ha csak ennyi történne, akkor fölösleges volt a tévének előbányásznia a drámák A mához is kell szólnia az író üzenetének. A keletkezés és a bemutató óta eltelt idő megtanított bennünket, hogy reálisabban, árnyaltabban nétzük, lássuk önmagunkat és a környezetün­ket. Ebből következően mások a mű, a tévéjáték hangsúlvai. Egyrészt igyekszik világossá tenni a per és az eleve sej­tett ítélet mögötti politikai hátteret („a kormánynak is sikerre van szükssége”), más­részt — a személyek ütköz­tetésének tompításával — az elvek, az erkölcsi felfogások ellentétét emeli ki. A ..pa­rancsra tettem” önfeloldozásá­val szemben az ember, az egyén morális értékeit és fe­lelősségét hangsúlyozza. Más szóval: az embernek azt a jo­gát és kötelességét, hogy az embertelenséggel szembesze­güljék. S, ebből a szemszög­ből Wirz kapitány kétségte­lenül bűnös. És hozzá még annyit: ez a szemszög az örök humanizmus álláspontja. Nem véletlen, hogy a katonai sza­bályzatok nem csak azt tar­talmazzák, hogy a parancsot teljesíteni kell, de azt is, hogy az emberellenes parancsot meg kell tagadni. Hajdúfy Miklós tévéjátéká­nak nézése közben — hiába ismertem fel, fontos dolgok­ról hallok, viszonylag jó színészi játék mellett — időn­ként elkapott a kókadtság, s képtelen voltam a hadbírósá­gi tárgyalással intenziven együttélni. ­Mi lehet ennek az oka? Egyikként nem tudok mást előhozni, mint azt, hogy a mű által felvetett probléma, minden időszerűsége, súlyos­sága ellenére, számomra — bizonyára sokan vagyunk így — egyértelműen tisztázott; éppen fentebb fejtegettem. Aztán nem a figyelmemet erő­sítette az sem, hogy a tárgya, lást eleve lefutottnak tekint­hettük; több szereplő adott hangot ebbeli, véleményének, ennél azonban nyomosabb in­dok maga a történet, maga a mű. Ez a tárgyalás meg sem közelíti a híres Tizenkét dü­hös ember tétjét fordulatossá­gát. szellemi izgalmát. Hajdúfy Miklós folytonos igyekezete a figyelem megtartására — az ügyvéd és a vádló riposzt- jaival, egy-egy szereplő erős karakterizálásával — átmeneti sikereket eredményez, mégis a vég eljövetelekor az örö­münk nagyobb. Kern András a védőügyyéd szerepében, intelligens, ra­vasz jurátust jelenít meg. Érezhetően szívesen tesz ele­get a felkérésnek, kedvére való a szerep. Védence. An- dorai Péter már-már rokon- szenvet kelt visszafogottságá­val. Ez az alakítás a rendezői koncepció szerves része: nin­csenek csak jóból és csak rosszból gyúrt emberek. A vádló, Szakácsi Sándor küzd a szereppel. A többiek tisz­tességes iparosmunkát mutat­nak fel. (ok) Ipari textilművészeti biennálé Humor r — Több mint húsz éve va­gyok házas, és még mindig ugyanazt a nőt szeretem. — De hiszen ez csodálatos, — Igen, de ha a feleségem megtudja, megöl.,. ★ — Mit csinál egy skót, lia •ét hajadon lánya van? — Sorba elszopogattat ve­lük egy antibébi tablettát. * — Igaz, hogy a férje egy kongresszusra magával vitte a titkárnőjét? — Igen. Mindig talál egy bolondot, aki megosztja vele n benzinköltséget, * — Rossz helyre jött uram. Én női bántalmakat gyógyítok. — De éppen ezért jöttem ide. doktor úr. Engem a fe­leségem bánt. Június 28-án nyílik meg a hazai textilművészet egyik leg­rangosabb szemléje, a sor­rendben immár VII. Szombat­helyi Ipari Textilművészeti Biennálé. A Savaria Múzeum­ban rendezendő bemutatón 18 vállalat, szövetkezet, továbbá a Magyar Divatintézet terve­zőinek, gyártmányfejlesztőinek alkotásait láthatják az érdek­lődők. Az előző ipari textil- művészeti biennálé díjnyerte­seinek kamarakiállítása ebben az esztendőben is a kőszegi öregtoronyban kap helyet. Ezen a június 29-én megnyíló tár­laton Ardai Ildikó gyapjúsző­nyegeit. valamint Erdei Irma és Molnár Mária n.yomott- anvag-terveit és tapétáit lát­hatják az érdeklődők. Bódi Irénnek, a Rózsa Anna-díj tavalyi nyertesének kiállítását ugyancsak Kőszegen, a Tá­bornokházban láthatják az ér­deklődők. A biennálénak, mint a ren­dezők elmondták, változatlan a célja: új alkotásokra akarja serkenteni a tervezőket, s ugyanakkor bizonyságot szol­gáltatni arra, hogy a korsze­rű nagyipar is tud valóban igényes termékeket gyártani. A gyártmányfejlesztés, a vá­lasztékbővítés szolgálata mel­lett a biennálé legfontosabb céljai közé tartozik a közízlés formálása. Az idei bemutatóra mintegy 700 termék érkezett, s ezekből a zsűri háromszáz- nyolcvannydlcat talált alkal­masnak arra, hogy közönség elé kerüljön. Könyvheti kötet a ra-re sorozatban Dilemmái Don „Válasszon magának egy igazságot, Lovag, a sok közül! De a választásban lehetőleg vegye figyelembe azt a kö­rülményt, hogy ezzel a mun­kával én bíztam meg kegyel­medet...” — kínálja a fontos szempontot Bethlen Gábor a fölkért krónikásnak, Don Die­gónak. A jellegzetes párbeszéd az idei könyvhét egyik sikeres kiadványában, az Érzékeny búcsú a fejedelemtől című kö­tetben olvasható. Hankiss Ag­nes művét a ra-re sorozatban bocsátotta közre a Magvető Kiadó. A szociálpszichológusként „jegyzett” író , az alcímben filmforgatókönyvként nevezi meg a könyv műfaját. így csak képekkel és párbeszé­dekkel dolgozik, meditációkai nem közöl. Módszerét indokol­ja a tartalom. A XVII. szá­zadi Erdély politikai helyzete, amellett a fejedelem szemé­lyes állapota túl erőteljes köz­léseket kívánna, ha mélyebb rétegekbe ásnánk. Ám e mé­lyebb rétegeket a mai magyar olvasó számára híven érzékel­tetik a leírt viták, jelenetek taglejtések, mimikák. Erdélv a török porta oldalán, mind erősebb formai kötöttségek­kel: ugyanakkor ellenkező ol­dalú kulturális nyitottsággal. Emellett a fejedelem beteg­sége, és családi életének aránytalanságai. A szerző régóta variálja a témát. Két éve a valóságban már közzé tett egy dolgoza' X Bethlen Gábor címmel, ez ta­valy, a Kötéltánc című tanul­mánygyűjteményében, a Gyor­suló idő sorozatban is megje­lent. A gondolati anyag tehát már hosszabb ideje együtt van. Érvényessége vált alkal­mas feszítőerővé, amely végül a szépirodalmi megformálásra késztette a tudóst. Az ered­mény: terjedelmében kicsiny, ám minőségében jelentős írásmű. A főhős egv spanyol kul­túrférfiú, akit Bethlen meg­hív országába, hogy a kül­földi szemével nézze, de lehe­tőleg a fejedelem szemével lássa Erdély valóságát. Don Diego túl jelentős alak ehhez a szerephez. Természetes mozdulata, hogy az igazság felé közelít, és tollát is e ter­mészetes indulatok mozgat­ják. Ütia elvezet Keresztesi Pál volt várkapitányhoz, s megtudja tőle, hogy Lippán sok magyar vér elfolyt, mi­előtt a fejedelem a várat át­vehette, s megállapodása sze­rint' a töröknek adhatta. Fel­sejlik előtte az előző fejede­lem halálának. Báthori Gábor megölésének kusza érdekszö­vevénye. Am ugyanakkor lát­ja a kis ország — kelet-euró­pai mércével mérve — pazar állapotát is. „Én jártam a tö­rök uralom más országaiban. .. a maguk fejedelme itt csodát művelt!” — vélekedik példá­ul a francia követ. Don Dieao dilemmája végül feloldódik, ámde későn. A rejtett szán­dékokról már csak halálos ágyán vall a fejedelem. Hankiss Ágnes kötete magá­val ragadja az olvasó szelle­mét; csaknem elejétől végig intellektuális izgalmat vált ki. Talán ez az egvik oka annak, hogy a mű mélyebb érzelmet nem fakaszt föl. A másik ok éppen a műfajnak megfelelő ..eszköztel enség” lehet. Mint a kötet hátlapján olvasható; az írásból film készül. Megvan tehát az esély rá, hogy a mű­ben kidolgozott fontos tarta­lom az őt megillető érzelmi hatást is kiváltja a szélesebb közönségben. Molnár Pál | Bemutatjuk a velencei ifjúsági üdülő- és kirándulóközpontot Ezekben a napokban adják át az ifjúsági turizmus leg­nagyobb és legújabb hazai együttesét, a szálláshelyeket, éttermeket, strandot, sport- és szórakozási centrumokat tar­talmazó Velence-tavi ifjúsá­gi üdülő- és kirándulóköz- pontot. Ebből az alkalomból Völgyi István, az üzemeltető Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda igazgatója és Kupi István, a velencei üdülőköz­pont igazgatója bemutatta az új létesítményt. A 22 hektáros, füves, fás területen még 1972-ben kez­dődött meg az építkezés. A KERTI, majd a VATI terve­zésében előbb egy 320 férő­helyes sátortábort, a -szüksé­ges vizesblokkokkal 1974-ben átadtak használóinak. Öt év­vel ezelőtt került sor a 248 férőhelyes kőbungalók, mote­lek építésére. Később az Ifi étterem szépen tervezett blokkja készült el. Míg végül az idén a strandot, a hozzá­tartozó kabinos, fogasos öltö­zőkkel vehetik birtokba a fia­talok. Mint az igazgató elmondot­ta, a jövőre nézve is vannak terveik — egy-két éven be­lül 3—400 személyes nemzet­közi kempinget alakítanak ki a tábor területén, amelynek vizesblokkjai már az idén fel­épülnek. Sportpályákat, szóra­kozási lehetőségeket is tervez­nek. (Az Express, mint az ifjú­sági turizmus profilgazdája, az országban másutt is növel­ni kívánja az olcsó ifjúsági szálláshelyek számát, az üdü­lési lehetőségeket. Kilián-te- lepen, NDK kooperációvá1, jövőre korszerűsítik az ifjú­sági tábort. Sor kerül ugyan­csak nemzetközi összefogással más magyarországi táborok bővítésére — Verőcemaroson nemzetközi kempinget, Buda­pesten a Váci úton ifjúsági szállót építenek.) A velencei tábor —, mely teljes egészében állami be­ruházásban (470 millió forin­tért) valósult meg — 718 fia­talnak tud egyidőben igen ol­csó szálláshelyet biztosítani. A kőépületekben, négyágyas szobákban, személyenként 45 forintért négyszemélyes sá­torban 35 forintért, nyolcvan­ágyas faházakban személyen­ként 30 forintért — most el­készült öltözők egy részét is szálláshelynek rendezték be, itt emeletes ágyakban ugyan­csak 35 forint a szállásdíj. A Velencei-tó legszebb, leg- rendezettebb részén hatal­mas füves terület, kiépített strand nyújt felüdülést nyá­ron a tábor lakóinak és a kirándulóknak. Egyidejűleg 5500 fürdőző látogathatja a strandot, s 3200-an öltözhet­nek — vetkőzhetnek a foga­sos és kabinos öltözőkben. (A strandbelépő 20 forint.) Újdonság, hogy az Express ebben a táborban nemcsak a magyar, hanem a külföldi, diákigazolvánnyal rendelke­ző vendégeknek igen sók ked­vezményt nyújt. Egy-egy szezonban 28—30 ezer fiatal nyaral a velencei táborban. Az üdülőközpont sátortáborában (320—320 fos turnusokban, középiskolás és szakmunkástanulókat fo­gadnak. Itt csak elő- és utó­szezonban, valamint turnus- váltáskor adnak ki egyént vendégeknek szálláshelyet. A motelban (kőházakban) bél­és külföldi csoportok és egyé­ni turisták üdülhetnek. Rend­szeresek a kulturális és sport- rendezvények (ifjúsági kupák, versenyek stb.) Gondoskodnak programok­ról, sport- és szórakozási le­hetőségekről is. Rendeznek szabadtéri koncerteket, gyer­mekműsorokat, diszkót, film­vetítést, népi kirakodóvásárt, divatbemutatót és még szá­mos programot. Lehet kézilab­dázni, teniszezni, focizni, csó­nakázni, vízibiciklizni, van sportszerkölcsönző. Rossz idő esetén fedett kultúrterem, tv. szoba. A különböző érdeklődési körű fiatalok más-más prog­ramot választhatnak, hiszen lesz olvasó-, sport-, kézműves-, zenei-, környezetvédelmi, szá­mítástechnikai, híradás- és gépjármű-technikai, tudomá­nyos-technikai tábor. Minderről — szálláslehető­ségről, programról az Express budapesti irodáiban és a me­gyei kirendeltségeken adnak részletes felvilágosítást. . (Kádár) műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 4.S0: Jó reggelt! $.1$: Társalgó $.43: Találkozás a Hangvillában, (ism.) te.05: Történetek állatokról 3UV.35: Éneklő ifjúság $#.*$: Évszázadok mesterművei SU.at: isten egyetlen igazi pénze. Molnár Géza elbeszélése rádióra alkalmazva, IX/l. rész 12.3$: Ki nyer ma? 12.4$: A Rádió Dalszínházai 14.10: Magyarán szólva 34.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák !§.$•: Élő világirodalom: Hollandia. V/2. rész |*.lt: Pataky Kálmán emlékezetes szerepei, VIII/8. fbefejező) részi 15.5*: Jenkins: Newark ostroma — fantázia ltí.W: Az arany ember, IX/3. rész 16.42: Népdalok, néptáncok 17.00: Történelem számítógépben 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család . 19.15: Hangfotó 20.15: Melis György nótafelvéte­leiből 20.34: Arturo Toscanini vezényli az NBC- szimfonikus zene­kart 21,30: Milyen üzlet a biztosítás? 22.20: Tíz. perc külpolitika 22.30: Szecsődy Irén operett- és daljátékfelvételeiből 22.49: Ismeretterjesztő műsor — Hermann Ottóról 23.09: Weiner Leó tanítványai muzsikálnak — XV/3. rész 0.M): Payer András dalaiból PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió reggeli, zenés műsora 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika, (ism.) 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Molnár András operett­felvételeiből 12.30: Muzeális felvételeinkből. Híres prímások muzsikál­nak 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk, a 22-és stúdiót: Rohon^ Anikó énekel 14.15: Forró pillanatok. Válogatás könnyűzenei koncertfelvéte­lekből 15.05: Birtalan József népdalkó­rusaiból 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Tinitonik 18.30: Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak 20.00: Szimfonikus táncok 20.20: A „Teknyőkaparó”. Egy legenda nyomában 21.05: A pajzán griffmadár, VII 5. rész, (ism.) 21.29: Barangolás régi hangleme­zek között: Giuseppe Lugo énekel *1.91: Nóták 22.07: Filmfül 23.20: A mai dzsessz: Larry Coryell felvételeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvénymüsor. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő Beély Katalin, 18.00: Észak-magyarországi króni­ka. 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 8.25: Tévétorna 8.30: Szünidei matiné 9.30: Menekülés az arany föld­jéről Csehszlovák filmsoro­zat. VII/5. rész, (ism.) 10.25: Képújság 15.45: A chipesodák kora. Angol filmsorozat. IIT/1. rész: Tu­lajdonképpen miről van szó? 16.25: Három nap tévéműsora 16.30: Hírek 16.35: Természetbarát. 16.55: Horgáfsztízperc 17.05: Képújság 17.10: Sorstársak. 17.30: Nemcsak nőknek! 17.45: A nyugdíj korhatáron túl... Kiké a nyugdíjasház? QMAO* 18.15: Körzeti adások 18.30: Reklám 19.05: Mini Stúdió, ’85. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A halál archívuma. NDK­tévéfilmsorozat.. XIII/13. rész: Jelszó: Pilátus 21.05: Stúdió, ’85. 22.05: Kockázat 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Himnusz 2. MŰSOR: 15.59: Képújság 16.00: VESZPRÉMI TEVÉTALALKOZÖ Vészi-Székely: Kőzene Opera (ism.) 16.35: Vonzások és választások. 18.20: Zenés tv-színház. 19.40: Békés Pál: Lakótelepi mítoszok. Tévéjáték, (ism.) 21.10: Tv-híradó. 2. 21.30: Reklám 21.35: Vég és kezdet. Osztrák tévéfilm 23.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-h ívadó 20.00: Good bye és ámen. 21.40: A csehszlovák Épartakiád ’85 krónikája 22.05: Azimut. 22.35: Hírek 22.45: Kamarahangverseny 2. MŰSOR: 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt iiuai A maoBka. Szlovák film, ­MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-töl: Az istenek a fejükre es­tek. Színes, szinkronizált bots- wanai filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: A cápa. (16) Színes, szinkronizált USA-kalandfilm. — Kohász: Kelly hősei. I—II. Szí­nes, szinkronizált, USA háborús kalandfilm. — Tarján vendéglő: A profi. (16) Szinkronizált fran­cia bűnügyi film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4, háromne­gyed» 6 és 8-tól: Mégis kinek az élete. (14) Színes. szinkronizált USA-film. — Pásztói Mátra: A szalamandra. (14) Színes, szink­ronizált, olasz—angol bűnügyi film. — Nagybátonyi Petőfi: Át­lagéin berék. Színes amerikai film. — Rétság: Menekülés a győze­lembe. Színes, szinkronizált USA- kalandfilm. — Kisterenyei Pető­fi: 39 lépcsőfok. (14) Színes, szinkronizált angol bűnügyi film* — Jobbágyi: A Karai ázó Cobra. (14) Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. 4 MÖSRAq s im ímüím* ,. *. ; í i, miuaur; 21.35; Vég él kezdőt

Next

/
Thumbnails
Contents