Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

Randevú a Kenyeres­forrásnál Idén is megrendezik aNóg- rád megyei ifjúsági klubok találkozóját Diósjenőn, a Ke­nyeres-forrásnál. A sorban ez a negyedik. Tavaly a Pest megyei klubokkal közösen rendezték meg a nagyszabású programsort, több mint nyolc- ízáz résztvevővel. Hagyomány már, hogy a há­romnapos találkozónak min­dig van egy központi gondo­lata, amely meghatározza az események jellegét, a progra­mokat. Idén a VIT jegyében zajlik majd a KISZ megyei bizottságának, a József Atti­la Városi-Megyei Művelődési Központnak és a diósjenői művelődési háznak közös ren­dezvénye. Bár e két utóbbi intézményben még lehet ne­vezni, az augusztus második felében megrendezésre kerü­lő megyei klubtalálkozóra, a klubok egy része már meg is kezdte a felkészülést. Áttekin­tik a Világifjúsági Találko­zók történetét, elkészí­tik klubjuk zászlaját, készül­nek a tábori Ki mit tud?-ra. A két megye klubjainak Ideiglenes kempingjében szá­mos izgalmas programra ke­rül- sor: lesz főzőverseny, szépségverseny lányoknak, sportrangadók, tréfás és ko­moly fejtörők. Amelyik közös­ség a legaktívabbnak és leg­eredményesebbnek bizonyul a versenyeken, az pályázhat a találkozó vándorzászlajának elnyerésére, amelyet tavaly óta a megyeszékhelyi, Csizma­dia-telepi klub őriz. A tábori színpadon egyébként látvá­nyos produkciók, koncertek mulattatják a klubtagokat, '.esz filmvetítés, s megannyi magiepet.es. DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Hibás volt a tervezés Süllyedt cs könyvtár Az egyik beruházási válla­lat megbízásából, a helybeli tervező szövetkezet doku­mentációja alapján, egy ugyancsak helybeli építőipari szövetkezet kivitelezte a váro­si könyvtár épületét. Az át­adás után négy évvel az ut­cai homlokzat és a belső vá­laszfalon repedések keletkez­tek. A helyszíni szemle meg­állapította: a ház öt centimé­tert süllyedt. Mind a tervező, mind az építőipari szövetke­zet a javításokat díjmente­sen elvégezte, de egy év múl­va ugyanott, ahol korábban, újabb süllyedéseket tapasztal­tak. Ezek után a beruházási vállalat a két szövetkezet el­len pert indított. Az Igazság­ügyi Műszaki Szakértői Iroda véleményében közölte a bíró­sággal: a süllyedést tervezői mulasztás okozta, mert hibás alapozási tervet készítettek. A kijavítási terv is hibás, és a további süllyedés megakadá­lyozására alkalmatlan. Ezt azonban a kivitelezőnek fel kellett volna ismernie. A szakértői véleményt a Legfelsőbb Bíróság elfogadta, és ítéletében a tervező szö­vetkezetét kötelezte, hogy har­minc napon belül újabb kija­vítási tervet adjon, s annak alapján az építőipari szövet­kezet a munkát öt hónap alatt végezze el. A javítási költsé­gek hetven százalékát a ter­vezőnek, harminc százalékát a kivitelezőnek kell viselnie. Ezt azzal indokolta, hogy. a tervező hibás dokumentáció szolgáltatásával a beruházó­val kötött szerződését meg­szegte, ezért szavatossági és kártérítési felelősséggel tarto­zik. A könyvtárépület közelé­ben korábban észlelt talajvi- szortyok miatt a tervezésnél fokozott gondosságra lett vol­na szükség. Elvárható volt. hogy a tervező szövetkezet a talajviszonyokat megszemlél­je, s annak figyelembevételé­vel a szükséges értékelést megtegye. Az építőipari szö­vetkezetnek azonban az ala­pozási terv hibáit fel. kellett volna ismernie, és arra mind a beruházó, mind a tervező figyelmét felhívni. Ennek a kötelezettségének azonban nem tett eleget, ezért mulasz­tása arányában szintén kárté­rítéssel tartozik. Vásárváros az iskolanegyedben Vásárvárossá alakul át tíz napra Pécs belvárosának is­kolanegyede. A július ötödi­kén tizedik alkalommal meg­nyíló jubileumi pécsi ipari vásár hatezer négyzetméternyi fedett kiállítóterét ugyanis a Köztársaság téri, illetve Jókai utcai iskolák épületeiben ala­kítják ki. Alig ült el a gyer­mekzsivaj a tantermekben, máris megkezdte a munkát a vásárt felépítő tizenöt kivite­lező vállalat. A fogyasztási és beruházási javak legrangosabb dunán­túli seregszemléjén százhatvan hazai és nyolcvannál több külföldi — jugoszláv, NSZK- beli, osztrák és szovjet —ki-1 állító mutatja be legújabb termékeit, illetve szolgáltatá­sait. A magyar—jugoszláv ha­tár menti kereskedelem egyik legfontosabb fórumának szá­mító pécsi vásáron az idén sok új lakberendezési cikket, mezőgazdasági kisgépet vo­nultatnak fel déli szomszé­daink. Pécs szovjet testvérvá­rosából, Lvovból tíz vállalat hozza el termékeit. A hazai bőr- és bőrfeldolgozó-ipar eb­ben az évben közös kiállító- helyen mutatkozik be. s a je­lentkezett félszáz kisiparos, kézműves és kiskereskedő pa­vilonsora' valóságos kis utcát alkot maid, amely összeköti a vásár két fő helyszínét. A Magyar Kereskedelmi Kama­ra dél-dunántúli bizottsága önálló kiállítást rendez a vá­sárra külön nem nevezett tag­vállalatainak termékeiből. A látogatókat talán legin­kább érdeklő építőipari bemu­tató minden eddiginél gazda­gabb lesz, felvonultatja az ágazat szinte minden új gvártmányát. korszerű, taka­rékos építési eljárását a fa­lazóanyagoktól a festékekig, a különféle tervektől a ké­szen kínált hétvégi házakig. A vásár látnivalói, illetve a vele egyidőben zajló pécsi kulturális események közti választási számítógépes tájé­koztatási rendszer könnyíti meg. A MÁV az ország bár­mely tájáról Pécsre utazók­nak július 5-től a vásár zá­rásáig — július tizennegvedi-. kéig — harminchárom száza­lékos utazási kedvezményt ad. lUyolcusinncgyféle üdítőital Mo! a Műszálban A brazil COSIPA acélkon­szern szakértői azzal kísérle­teznek, hogy alkohol betúva- tásával csökkentsék a nagy­kohók kőolaj-felhasználását. A szakértők azzal számolnak, hogy 5—15 százalék alkohol befúvatásával ugyanilyen mennyiségű kőolajat taka­ríthatnak meg. Minthogy Bra­zíliában a cukornád-feldolgo­zókban jelentős mennyiségű alkoholt állítanak elő. a kő­olajat pedig nagyrészt im­portálják. a hazai nyersanyag felhasználásától jelentős költ­ségcsökkenést várnak. Napliajtotla léghajó Egy angol feltaláló a lég­hajók nagyüzemi sugárhajtá­sára kapott szabadalmat. A léghajó burkolata átlátszó fó­lia. A napsugárzás áthatol raj­ta, és hővé alakul át, felhe­vítve az átlátszó burokba zárt levegőt. A lezárt henger nyo­mása növekszik, s segít haj­tani azt a sürítőrendszert, amely hideg levegőt szip­pant be a léghajó egyik végén és felmelegedett levegősuga­rat lövell ki a másik végén — hajtóenergiaként. A tolóerő természetesen kicsi, de az új elgondolás talán felhasználha­tó lesz. a léghajók hagyomá- Cfytf-Sßoemfck kíegeseúésere. A salgótarjáni Rákóczi úti patikában erős, jellegzetes gyógyszerszag uralkodik. Hó­fehérre meszelt falak, tiszta kövezet, rendben tartott pul­tok — ideális környezet a gyógyszerek árulására. Az intézmény vezetője dr. Gombos Rálné. Szép arcú, nyugodt, kiegyensúlyozott asz- szony. Bár hölgyeknél nem il­lik évekről kérdezősködni, be­szélgetésünket azzal kezdtem, hogy mikor került Salgótar­jánba? — Abban az évben, amikor a diplomát megkaptam a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem gyógyszerészeti karán. A férjemnek a városi bíróságon ígértek állást. Fiatal diplo­másokként kerültünk a város­iba 1959-ben. A régi városköz­pontban, az őrangyal patiká­ban kezdtem a pályafutáso­mat, gyógyszerészgyakornok voltam. Idővel azt lebontot­ták és átkerültem ebbe az in­tézménybe, ahoi 22 éve dolgo­zom. — Ügy tudom, hogy ez egy speciális gyógyszertár. .— Lehet igy is mondani, ugyanis a városban itt áru­lunk egyedül gyogytapot — lyen széles skálában használja a gyógyszereket, és mit ír fel a hiánylistán szereplő pirula helyett. — ön szed valamilyen gyógyszert? — Nem. Egyiket sem. — Soha? — Soha! Ha fáj a fejem, ki­megyek sétálni egy kicsit. Gyomor, torok, derék és min­denféle ,más bántalmakra is kizárólag természetes anyago­kat használok. Például a Ha- limba teát. Rengeteg fajtája van, szinte minden panaszt meg lehet vele szüntetni. Nem vagyok híve a kémiai csoda­pornak. — Milyen a gyógyszerészek kapcsolata a helyi orvosokkal? — Nagyon jó. Különösen az állatkórház doktoraival tu­dunk nagyszerűen dolgozni. Most is meghívtak minket egy kórházlátogatásra, amire az egész brigád megy. Ha már szóka került, hadd mondjam el, hogy ebben az évben let­tünk kiváló brigád. Mi va­gyunk az egyetlen gyógyszer­tári brigád, amely elérte azt a szép címet. _ (V. M.) Amikor a nyári hőségben, jártunkban-keltünkben fel­hajtunk egy-egy jól hűtött üdítőt, ilyenkor oly gyakori folyadékveszteségünk pótlásá­ra. bizonnyal észre sem vesz- szük, hogy élelmiszeriparunk egy olyan ágazatának termé­két fogyasztjuk, amelyik az utóbbi harminc év alatt fej­lődött európai színvonalúvá. A közelmúlt két oldalról sür­gette a magyar üdítőital-gyár­tás fejlesztését. Ez a sürgetés abban nyilvánult meg, hogy szinte ugrásszerűen növeked­tek a belföldi igények, s ez­zel párhuzamosan egyidőben nőtt hazánk idegenforgalma is, a külföldiek pedig hozzá­szoktak a tartalmas, hűtött, bárhol és bármikor fogyaszt­ható üdítőkhöz. A gyártás ki- fejlesztését és növekedését az is elősegítette, hogy a magyar gyümölcs tartalma, valamint aroma- és ízanyaga kiváló, így szinte kínálja magát az ivólevek készítéséhez. Az igé­nyeken és a hazai nyersanya­gokon alapuló gyártásnak ha­mar kialakult a gépipari hát­tere is. élelmiszer-gépgyártá­sunk több mint két évtizede exportált gyümölcslé-előállító gépsorokat a KGST-országok- ba és a Közel-Keletre. Nálunk napjainkban 28 alapanyagból készítenek üdí­tőitalt. s igen örvendetes, hogy ezeknek az alapanyagok­nak a háromnegyede — 21 —■ jórészt itthon termelt gyü­mölcs. A sokféle alapanyag lehetővé teszi, hogy egy alap­anyagból többfajta üdítő is készülhessen, például szén­savval, vagy szénsav nélkül, édesebb, vagy kevesebb cuk­rot tartalmazó. Egyértelműen a választék bővítését szolgál­ják a különböző feldolgozási módok, így állott elő az a helyzet, hogy narancsalap­anyagú üdítőből 11 fajtát fo­gyaszthatunk immár. A hu­szonnyolc alapanyagból egyéb­ként összesen 84 különböző üdítőital készül, s a nagy gyárak — a fővárosiak, a bo­csi, a békéscsabai, a pécsi, a szekszárdi, a nagykanizsai, a győri — elsősorban a nagy fogyasztópiacok közelébe te­lepültek. Üdítőitalainknak mindösz- sze másfél százaléka tartozik a cukorszegény készítmények kategóriájába, azok közé az italok közé, amit a diétára kényszerülők is nyugodtan fo­gyaszthatnak. Megyénk fogyasztóit folya­matosan ellátja üdítőitalok­kal az Egri Borkombinát pásztói üzemegysége. Naponta negyvenezer kétdecls és 8 ezer literes Márkát pa­lackoznak az üzemben. A tavasszal közel egymillió fo­rintért végezték el a gépek nagyjavítását. A kifogástalan minőséget a A hüsitök tárolására 350 négy- szensavnyomas es a refrak- .. ció rendszeres ellenőrzésével zetméteres raktár készült. , biztosítják. Nyolcféle Márka-fajta kerül az üvegekbe, ~ Bencze 3. Babona az ezüstkanáSoróba A természet ajándéka a gomba, ami az emberiség egyik legrégibb, igen kedvelt táplálékai közé tartozik. A benne található fehérje és a jelentős mennyiségű vitamin vetekszik az ételek különle­gességeivel. Az ehető gombá­ban lévő íz- és zamatan.vagok fajonként különböznek és ez okozza a kellemes szagát és aromáját. A gombafajod kö­tött azonban akadnak mérgező anyagokat tartalmazók is, bmelyek az emberi szervezet­be jutva igen nagy kellemet­lenséget okozhatnak. Ezért kizárólag azokat a gombákat szabad fogyasztani, amelyek­ről határozottan tudjuk, hogy r m mérgezőek. A mérgezés tünetei 10—ÍZ 5ra után, de néha még ké- őbb jelentkeznek hányás, has­menés, görcsös fájdalmak for­májában. Ilyen esetben a leg­fontosabb teendő orvost hív­ói és a beteget azonnal kór. lázba vinni. A mostani idő­járás igencsak kedvez a gom­bák fejlődésének és ez hatvá- ivozottan veszélyeket is rejt magában. A rfiegyszékhelven evő vásárcsarnokban reggel lattól délután három óráig ran nyitva a gombavizsgáló íely, az ott bemutatott gom- lákat ingyen minősítik. — Naponta ötvenen-hatva. ián. néha ennél jóval többen s felkeresnek — kezdi a leszélgetésünket Vincze Fe­rencné, aki nvolcadik éve kedvesen és segítőkészen fo­gadja a gombavizsgálatra betérőket. — A természetjáró kirándulók minden gombát felszednek, ami a kezük ügyé­be kerül. Ez nem is baj, csak hozzák bemutatni, mi­előtt a fazékba kerülne. Van. nak „hivatásos” gorhbázók is. akik keresetüket egészítik ki ezzel. A gombavizsgálát alkal­mával ezeknél is előfordul, hogy emberi fogyasztásra al­kalmatlan gombát találunk. A vásárcsarnokban csak ellen­őrzött gombát árusítanak, s erről ott van a bizonylati jegy. A beszélgetés közben két turista rakja ki gyűjteményét a gombavallató asztalra. A vizsgálat után egymásra néz­nek és szomorúan konstatál­ják. hogy a szatyorban ehető gomba alig volt. Nem úgy, mint a bárnál fiatalember kosarában, aki hat-hét kiló- nyi igazinak nevezett vargá­nyát hozott eladásra. Viszik is a portékáját, mintha in­gyen adná, pedig kilójáért százhúsz forintot kér. Perce­ken belül elfogy az áruja. Mosolyogva mondja: —. Ha délutáni műszakba megvek. rendszeresen kijárok gombázni a Bárna környéki erdőkbe. Azon túl, hogy jut a családnak, jól jön ez a kis mellékes is. — Hallott-e gombamérgezés­ről mostanában, — kérdem a gqmbák szakértőjét. — Az idén még nem, de a: elmúlt évben előfordult — válaszol Vincze Ferencné. — A család házalóktól vétte ; gombát és csak elfogyasztás; után jelentkeztek nálam, f gyors orvosi segítség szeren cséré megmentette őket < későbbi kellemetlenségektől Ez a példa is bizonyítja, hogj senkitől sem szabad ellen őrizetlen gombát venni. A: erdőben a gombát szárává együtt szedjük fel — tanácsol­ja Vinczéné. — Azok pedig akik ismerik a mérgező gom­bákat, a helyszínen tapossál el, hogy a laikus turista n< vihesse el. A mérgező gomba mindu mérgező is marad, ezért ne higgyünk a babonáknak, a; ezüstkanál- és a zöldséglevéi próbáknak. Végezetül méf egy tanács á gombázóknak Ha befejeztük az erdei sétát érdemes a Testünket: átvizs­gálni. nem-e tapadt a bő­rünkre kullancs, ami ugyan­csak veszélyes lehet. A ki­rándulás a szabadban, a gom­baszedés a legkellemesebb idő­töltések egyike. Az elővigyá­zatosság azonban nélkülöz­hetetlen — erre vallanak s szomorú tragédiák. Kukely Mihály Ä. gyógyszerész mondja Patikaszer helyett séta premixet — háziállatok részé­re. Ez meg is mutatkozik ab­ban, hogy a megyében ez a harmadik legnagyobb forgal­mú gyógyszertár. — Ennek ellenére kis lét­számmal dolgoznak. — Csupán három gyógysze­résszel és a szakasszisztensek­kel bonyolítjuk le az árusí­tást. Dolgozóink 100 százaléka nő, legtöbben családosak, kis gyermekkel. Nagyon nehéz megoldani a nyári szabadsá­golást. Jobban félek a nyártól, mint egy jó -kis influenzajár­ványtól. — Mennyi az üzlet forgal­ma? — Havonta félmillió forint. — Vannak gyógyszerek, amelyek a hiánycikkek listá­ján állnak. Hogyan oldják meg a helyettesítésüket? — Minden gyógyszernek van olyan párja, ami helyettesíte­ni tudja, mert ugyanolyan ha­tásfokú. Mi minden hónapban leadjuk a város orvosainak a hiány- és kis készletű cikkek listáiét, hogy mi az, amit fel­írhatnak, és mit nem tudunk kiadni. A sokéves gyakoria­tom alatt gyakran figvelleni meg, hogy melyik orvos im.

Next

/
Thumbnails
Contents