Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-25 / 147. szám

fl.j partnerrel gazdagodott a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzemének vevőköre. A See- wald NSZK qégnck készítenek 15 ezer darab nyári női ruhát kétfajta alapanyagból. S, hogy a jó hírnéven csorba ne essen, csak a kiváló termékek hagyják el a minőség el­lenőrök kezét. Endrefalvai fésűs merinók Nyájas próbálkozások — A juhászaihoz a legfonto­sabb feltétel az, hogy juhász legyen! — hangsúlyozza Farkas Jánbs tsz-elnök. — Rá szokták mondani egyik-másik szakemberre, hogy „ez nem juhász, hanem juhgyász.” Es valóban, a fiatalok nem szí. vesen vállalják a lekötöttsé­get, mert ez a munka január elsejétől december 31-ig tart. Az állat az egy-két hetes ki. esést is megsínyli. Ha nem szakember kezeli, aki ha kell, több száz állatnak mind a négy „lábából kirántja az uj­jak közé szorult sarat, a bir­kát leveri lábáról a büdös­sántaság. A jó juhász szinte minden birkáját névről isme­ri. HIDEGVŐGY, ISTENBÉRC Mint egy megyei kimuta­tásból látszik, négy év óta számos tsz fölszámolta juhá­szaiét. Külön „technológiát” is kidolgoztak az üzemek, hogy ne kelljen magyarázkod­niuk. Először kiadják a nyá­jakat egyéni vállalkozóknak. Egy év alatt kiderül, hogy az üzlet „bedöglik”. Akkor aztán a tsz-illetékesek sajnálkoznak: „Nézd már, mi jót akartunk, kiadtuk vállalkozásba. De nem bírtak vele: úgy befü. rödtek. hogy a végén még fel is kellett számolni az ágaza­tot. ..” Az endrefalvai terme, lőszövetkezet nem kívánja megszüntetni ezt a tevékeny­séget. Ámbár tavaly csaknem nyolcszázezer forint ráfizetés keletkezett a juhtenyésztésen, s csak tízezer pecsenyebárány bérhizlalása tette épp. hogy nyereségessé az ágazatot. — Szó sem lehet róla, hogy felszámoljuk — közli határo­zottan Farkas János. — Ez az ágazat egyszer húst termel. Másodszor a legeltetés révén nem vadul el a terület. Har­madszor ez a tevékenység az általános költségekből más ágazatokat mentesít. Mint az elnök kifejti: 450 hektár gyep jut vetve, felja­vítva a juhászainak, emellett 120 hektár gyep az, amivel semmit nem lehet tenni: kö­ves, szabdalt a terület — ez is a birkáknak jut. Kárba veszne a Hidegvőgy, a Cse­restető, a Nyúzóoldal, az Istenbérc, ha nem terelnének nyájakat rá, hogy lelegeljék a füvet. Az autóból kinézve látszik, hogy a traktor is vi­gyázva, közeledik a mere­dek domboldalon. A vékony termőrétegen aligha nőne kultúrnövény viszorít szépen zöldell a magyar rozsnok, a réti perje, az ebír, a cserkesz. GYÓGYMÓD A PILISKÉN A Piliskén idén egyszer már kaszáltak, s magasra nőtt az idei második növedék- g.yep is. A Munka Érdemrend ezüst fokozatával kitüntetett Dér Pál juhász 365 darab birkája épp delelésre vonul a cserfák és tölgyek árnyékába. — Nem megyek el addig, amíg ellik a juh — mondja a munkaruhás, gumicsizmás ősz ember. — Most az egyik kis- bárány két hátsó lába beszo­rult az anyába,, úgy húztam ki. Az „elméletileg" már nyug­díjas juhásznál tavaly 140 százalékos volt a szaporulat, azaz a tsz 112 százalékos jó átlagát ő fölfelé módosította. Apjától tanulta az ősi szakma fogásait. Ám fiának már nem adja lovább: az ifjabb Dér kitűnő traktorosa a tsz-nek. Bantja-e ez az apát? — Először bántott — bólint a gyapjas állatok mestere. — De már gyerekkorában lát­szott, hogy őt a motorok ér­deklik. Ahogy heréléskor meg farkaláskor tartotta az álla­tot, észrevehettük, hogy ő nem ezt szereti. Ő a trakto­rokért van oda. Az apa viszont a juhászai­ban vívott ki tekintélyt: az ágazatvezető, az elnök, sőt talán az állatorvos is kikéri véleményét. — Most azon studírozok — avat be gondolataiba a juhász —, hogy az miért van: a birka letőgyel rendesen, de teje nincs. Csecse is van, de eset­leg csak egy cseppenetet tud belőle kiszívni a kisbárány. Az kevés neki, másfél nap alatt felfordul. Az a gondo-' latom, hogy a tejvezeték le­het elzáródva. Subát, kalapot nem visel ugyan a kitűnő szakember.de kezében ott a kampós bot, amivel az állatok virgoncabb- ját elfogja. Bicskája van-e? — Hogyne lenne egy ju­hásznál! — veszi elő és nyit­ja ki mind a két pengéjét. — Ezzel körmözöm őket, az­tán bekenem a sebes lábat. „Bojtárja”, a 18 éves Tóth Tibor magnósrádiót fog a hó­na alatt. Minden évben Dér Pali bácsi mellett tölti a nyári szünet egy részét. Most van Több bálakötöző zsineg Háromszáz tonnával többet ké­szít az aratásnál nélkülözhetetlen bálakötözö zsinegből a Szegedi Kenderfonő és Szövőipari Válla­lat. A kapacitásbővítésre azért volt szükség, mert az utóbbi években már gyakran importál­nunk kellett a bálakötözőt. A szegedi üzem más vonatkozásban is alkalmazkodott a változó igé­nyekhez. A hajdan mindössze 25 kilós szalmabálák helyett ma már 300—400 kilósakat préselnek a korszerű óriás Kombájnok, s a zsinegnek a rakodáskor is el kell bírnia ezt a súlyt. A termelés növelését nagyban elősegítette, hogy a gyár Kendergép nevű le­ányvállalata házilagos tervezés­ben, illetve kivitelezésben 14, úgynevezett keresztorsózó gépet készített, s csak ezek használa­tával jelentősen növelhető a ba- lazsincg-termeles, ______________ m iért vigasztalódnia: történe­lemből nem sikerült az érett­ségije: újra próbálja. — Tudna-e kormozni? — Már ellestem, de csak otthon, a mi állatainkkal csi­náltam — közli a pilinyi fia­talember. — Hogy juhász le­szek-e? Először sportolni sze­retnék. Csatárt játszok a nagycsapatban. DELELÖN A NAP Hat hodály áll a kőhegyaljai juhtelepen. Ennek a hajdani beruházásnak a terhei is „nyomják” az ágazatot Endre- falván. Az épületek mellett fakarámok: bennük a fésűs merinók híznak. Számuk ta­valyhoz képest megcsappant. Bedugult az arab és az olasz piac, nincs rendelés. — Az ausztrál gyapjúval nem vehetjük fel a versenyt, így hát én azt mondom, hogy a hústermelésre kell rááll, nunk — fejtegeti Kun András fiatal ágazatvezető. — . Ezt a termőterületet, mivel a közeli komravölgyi víztározó miatt még műtrágyázni sem lehet, csak a juhval tudjuk hasznosítani. A juhhúsra itt­hon nincs fizetőképes keres­let, legalábbis nem hiszem, hogy tömegben venné fel a piac. Tehát az a lehetőség marad, hogy exportra termel­jük. Miközben mondja, távo­labb feltűnik egy nyáj a Pi­liskén. Fürgén vonulnak a kitűző nap elől a fák alá, de­lelni. Kezdődhet a kérődzés. Molnár Pál Életének legdrámaibb ese­ményére a minap így emlé­kezett Fodor József, a Volán 2. sz. Vállalat személyforgal­mi üzemének örökké vidám autóbusz-vezetője, aki csak­nem 35 esztendeje dolgozik a közlekedési vállalatnál és le­vezette az egymillió 150 000 kilométert: — Amikor megláttam a ka­nyar közepén a személygép­kocsit, éreztem, hogy baj lesz. Szembe is jöttek. A féket Hiá­ba nyomtam. Nemhogy las­sult a Csepel, hanem még se­besebben száguldott. Egyetlen kiút maradt. Az útszéli ház fala és egy oszlop között meg­céloztam a kiskertet. Csodál­koztak az előkászálódó embe­rek, de méginkább a háztu­lajdonos, hogy miként kerül­tünk a veteményeskertbe. Az­után közösen kitoltuk a ko­csit. Én meg két hétre kibo­rultam. Állandóan az járt az eszemben, hogy vajon a 20 utasból melyik sétált volna be velem a börtönbe? Mert bizony ők sürgettek! Egy el­húzódott gyűlés után siettek volna haza. Én pedig hallgat­tam rájuk... Az 50-es években megtör­tént eset vajon mennyire ha­totta át későbbi magatartását. Ki tudja? Talán ő sem. Ám biztos, hogy saját hibás bal­esetnek, sőt kisebb koccanás­Vállalati tanácsok I mmár fél év telt el a gazdaságirányítá­si rendszer korszerűsítése óta. Egyes határozatok megvalósítása, így a válla­latirányítási rendszer megújítása viszonylag hosszabb időt vesz igénybe, hiszen az egész kollektívát érintő döntésekről mindenhol megkérdezik az érintettek véleményét is. Minden olyan gyárban jelölő gyűléseket tar­tanak, ahol — s ez általában a versenyszféra közép- és nagyüzemeire jellemző — hama­rosan a vállalati tanács veszi át a legfőbb irányítási feladatokat. Miből, pontosabban kiből is áll a vt? A szabályok szerint a tagok felét a dolgozók küldöttei alkotják, ezen kívül részt vesznek még az igazgató és jelöltjei, a vállalatvezetés képviselői. Mindegyikük egy-egy szavazattal rendelkezik, s együttesen dönthetnek a vál­lalati stratégiát érintő kérdésekről. Az! új szervezeti forma megjelenése átírja a döntések korábbi forgatókönyvét; az. igaz­gató véleménye mellett most már egy vá­lasztott testület közös akarata lesz a döntő. A vállalatvezetést gyökeresen megújító jog­szabályok természetesen nem rendelkezhettek részletesen arról, hogy milyen legyen a mun­kamegosztás az igazgató és a vt között, de értelemszerűen a napi, operatív döntések az igazgatóhoz, míg a hosszabb távra ható, stra­tégiai határozatok pedig a vállalati tanács hatókörébe kerülnek. E választott szervezet egyébként az igazgató munkáltatója is, tit­kos szavazattal döntenek személyéről, és a megbízatást mindössze öt évre adják. S jo­gukban áll, szintén titkos szavazással akár vissza is hívni a vezetőt. A vállalati tanács működése valószínűleg számos, előre nem látható problémát vet majd föl. És természetesen, mint minden új formánál, fönnáll annak a lehetősége, hogy csak látszólag alakul át az irányítás. A vt égisze alatt ugyanazok vezetik majd a vál­lalatot, mint korábban a régi módon. De re­mélhetőleg erre rácáfolnak majd a követke­ző évek, s erről tanúskodik az eddig lezajlott két választás is. Az Ipari Minisztériumhoz tartozó vállala­tok közül elsőként az Oxigén- és Dissousgáz- gyár Vállalatnál, majd az Egyesült Vegyi­műveknél vette át a stafétabotot a vállalati tanács. Mindkét cégnél a régi igazgató kerüli is­mét az első vezető posztjára. Sőt a jelölő gyűlések alkalmával nem is javasoltak mást a helyükre. De — ahogy az egyik alakuló' ülésen hangsúlyozták a hozzászólók. — min­denképpen új igazgatót választottak, mert az átalakulás után csak új módon lehet dol­gozni és irányítani. Az igazgató mellett ezen­túl mindig ott lesz a vállalati tanács, s a dolgozók küldöttei, akik hathatósan kíván­nak élni most kapott jogaikkal. Ez az aktivitás már megmutatkozott a vá­lasztást megelőző gyűléseken is, ahol a ha­sonló rendezvényekhez viszonyítva sokkal többen vettek részt, sőt jó néhányan a sza­badnapjukat áldozták föl, hogy ott lehesse­nek. Az itt elhangzott javaslatok egy részét pedig már a szervezeti és működési szabály­zat rögzíti. (Ez az okmány határozza meg a vállalati tanács működésének alapelveit, a döntési hierarchiát.) A lehetőséget tehát a dolgozók ki akarják használni, am az sem mindegy, mennyi in­formációt kapnak a döntés előtt. A kimerítő,! alapos tájékoztatás, a kételyektől és problé­máktól sem mentes indoklás tehát szükség- szerű velejárója kell, hogy legyen a javasla­tok kidolgozásának. Ellenkező esetben csak formálisan szavazhatnak a vt tagjai, s főleg a dolgozók küldöttei. A szervezeti változáson már túljutó két cégnél sem lesz sima az új rendszer útja. Elsőként ők tanulják meg az önállóbb gaz-' dálkodás, a közös döntés ábécéjét. Például meg kell találniuk a választ a ma mégnyit- vaáiló kérdésekre, hogyan működhetnek együtt a társadalmi szervek képviselőivel, akik közül egyébként néhányat a vállalati tanács tagjai között találunk. yt,s talán az átalakulást megelőző esak- r-l nem féléves munka lázában kevesen gondoltak arra, hogy az önállóság, a döntések megosztása nemcsak jog, hanem súlyos felelősség is. Mert a helytelen dönté­sek következményeiért a dolgozók küldöttei saját üzemegységük előtt egyszemélyben vál­lalják a felelősséget. Remélhetőleg ez meg­fontolt, körültekintő munkára és a lehető legeredményesebb gazdálkodásra ösztönzi 'majd a vállalati tanácsokat. L. M. j Kötelezi» tenniualő Permetezési napló vezetése Az elmúlt évek országos, megyei intézkedései hatására jelentős fellendülés követke­zett be a ház körüli terme­lésben. Ugyanez a tény re-, gisztrálhaíó á ház körüli nö­vénytermesztéshez kapcsolódó növényvédelemben is. Mind a hazai, mind a külföldi fo­gyasztói igény a növényi ter­mékek minőségével szemben megnövekedett. Egyik oldalról megállapít­ható, hogy manapság már nem tehet jó minőségű növé­nyi terméket növényvédelmi beavatkozások nélkül előál­lítani, másrészről a növény- védőszer-maradék jelentősen meghatározza, illetve rontja a növényi termék minőségét. A hazai felhasználásban a nö­vényi exportban is érdek, hogy növényvédőszer-szeny- nyeződéstől mentes áru ke­rüljön a piacra. A kivitelben azért is probléma a megen­gedettnél nagyobb szermarad- ványérték, mert az importá­ló országokban precíz mérő­hálózatot alakítottak ki. Ha véletlenül olyan kistermelőtől származó mintát vesznek, aki nem tartotta be a várakozá­si időt és így a megengedett­nél nagyobb szermaradvány- értéket tartalmaz a termék, akkor nem csak annak a szál­lítmánynak a sorsát pecséte­li meg, hanem veszélyezteti a magyar növényi exportot. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásának dokumentálására szolgál a permetezési napló. Ennek ve­zetését egy EüM.—MÉM kö­zös rendelet írja elő mind a nagyüzemek, mind pedig pi­acra termelő házikert-tulajdo- nosok részére. A permetezési napló számozott oldalú füzet, amelyben fel kell tüntetni időrendi sorban, a kezelés tárgyát (növény), a kezelés befejezésének időpontját. a szer megnevezését, hígítás mértékét (százalék), a fel­használt szer mennyiségét (gr/m2) a szüret, illetve a for­galomba hozatal időpontját. Ezt a dokumentumot fel kell •mutatni, ha a felvásárló, vagy. az ellenőrzést végző egészség­ügy!, illetve növényvédelmi hatáság kéri. A permetezési naplóban való adatok való­diságának ellenőrzésére hoz­ták létre a z országos szerma- radvány-vizsgáló hálózatot.' A megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások, vala­mint -a megyei KÖJÁL a fel­vásárlás, illetve az árusítás helyén szermaradvánv-vizsgá­lat céljából szúrópróbaszerű* en mintát vesznek és azt mo­dern műszerekkel megvizs­gálják. Ha a megengedettnél magasabb maradványszintet állapítanak meg, a termék forgalomba hozatalát megtilt-' ják és szakmai megfontolás-'1 tói függően a szennyezett tér-* méket megsemmisíttetik. i A permetezési na.pló vezeté-' sének elmulasztása, valamint az élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő be nem tartásai növényvédelmi és közegész-í ségügyi szabálysértés lenne. 1 Kiss András ] Milliomos Kara ncsberenyböl Fodor és a motor nak sem volt részese a ké­sőbbiekben. — Meghatározó szerepe volt ebben a szerencsének is — vélekedik a kétszeres Kiváló dolgozó, aki jelenleg a Kisfa­ludy Szocialista Brigádot ve­zeti. — Ám az biztos, hogy amikor belejöttem a szerelés­be, szinte mindent magam ja­vítottam a kocsimon. Előfor­dult, hogy hétközben a mű­helyből „hazaloptuk” az IKA- RUS-hoz való rúgólapokat és kollégámmal a hét végén, ott­hon kicseréltük. Mostanában már más a helyzet. Csaknem mindent a műhelyben kell ja­vítani. De állandóan ott va­gyok a kocsi mellett. Sürge­tem, hogy javítsák meg a sze­relők minél előbb, hadd ül­hessek a volán mögé. Nekem az a dolgom, hogy mindig úton legyek, nem pedig, hogy a műhelyben ténferegjek. Azután eszébe jut egy má­sik eset is. Motort kellett vol­na cserélni, de a raktárban nem volt. Az anyagbeszerzők égre-földre esküdöztek, hogy az egész országban hiánycikk a motor. Bélyegzőt kért és elindult motort keríteni.A központi elosztóban megerő­sítették a hírt, hogy tényleg nincs motor. Ekkor odament a nagyfőnökhöz és elpana­szolta, hogy a gépkocsivezető motor nélkül olyan, mint a partra vetett hal. Anélkül nem tud dolgozni. A nagyfő­nök átérezte a fonák helyze­tet és Fodor József végül nem is egy, hanem két motorral tért vissza Salgótarjánba. — Nem is kaptam meg többet a bélyegzőt — mondja elmosolyodva, azután hozzá­teszi: — Manapság már sok­kal gördülékenyebb az anyag- beszerzés, és az újabb IKA- RUS-konstrukciók a korábbi­nál többet kibírnak. Az IKA­RUS, amivel most járok már túl van a 260 ezer kilométe­ren és nincs különösebb baja. Persze váltótársammal vigyá­zunk is rá. Azt vallom, hogy egy gépkocsivezetőt igazán a járművéről lehet megismerni. Akkor érzem remekül magam, ha szépen duruzsol a motor. Hosszú néma sáv az út, mely a végtelenbe fut — s ez Fodor József munkahelye. — Eltelt közel 35 év és ha Svk miauen fnegváltoauU is, a munka nem lett sem könyJ nyebb, sem nehezebb. Régen keskenyebbek és rosszabbak voltak az utak, korszerűtle­nebbek a járművek, de nem volt olyan forgalom, mint napjainkban. Menni mindig sokat kellett, mert régen sem volt elegendő busz és most sincs. A több mint 1 millió kilométer pedig alaposan igénybe vett. Elvégre mi is az idegeinkkel dolgozunk. Az eltelt évtizedek alatt bejárta szinte az egész orszá­got. Pécs az egyetlen város; ahol még nem fordult meg. Szabad idejében sem tétlenke­dik. Karancsberényben lakik.’ Először a szakszervezetben, később a pártmunkában vál­lalt aktív szerepet. Negyed - százada önkéntes rendőr. Szenvedélyes sportrajongó. Az SBTC labdarúgó-mérkőzé­seit nélküle talán et- sem kez­denék. Emellett szenvedélyes vadász. A közelmúltban pél­dául egy 60 kilogrammos vaddisznót lőtt a karancsla- pujtői Nádas-völgyben. — Jut-e idő a családra? Kell, hogy jusson! A fiam már nős. Van egy négyéves unokám. Többször ült a bu­szon. Tetszett neki nagyon. 1 — Ez a Fodor papa busza — szokta mondogatni. + fcrln *n. .*•# .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents