Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-24 / 146. szám
Színházi esték Luxemburg grófja A reményt vesztett gróf és a lakáj (Korcsmaros Péter és Mucsi Zoltán, háttérben két lord: Sashalmi József és Tóth József) fotó: bábéi Feltárni az Átok ül a „grófon”, mármint a Luxemburg grófjának Szigligeti Színház-i előadásán. Az már széles körben ismert, hogy a tervezett két előadás helyett csak egy jött össze a most véget ért évadban, azt azonban, hogy a megtartott előadás is majdnem a vége nélkül fejeződött be, kevesen tudják. Csak azok, akik ott voltak az előadáson. Történt Ugyanis, hogy az addig rendkívüli virtuozitással, kedvvel és lendülettel mókázó Nagy Sándor Tamás (Ugaranda kormányzója) rosszul lett a szünetben. Ezért fél órát kellett várni a nagyérdeműnek, akit a másik mulattató, Bajcsay Mária kért türelemre. E közjáték után szerencsésen gördült le a függöny a harmadik felvonás végén, és a közönség — ma már eléggé szokatlan módon — óriási tapssal jutalmazta a szolnoki •művészeket. Nagy Sándor Tamást is, aki láthatóan rossz állapotba került, de tisztességgel játszotta végig szere* pét (igaz, már sokkal visz- szafogottabban). megmentve ezzel az előadást. S ha netán lesznek olyanok, akik végigolvasva bírálatomat, nem értenek egyet vele, túlságosan pozitívnak tartják azokat előre biztosítom: a rosszullét, noha érzelmeket keltett bennem, nem befolyásolt egyik irányban sem véleményem kialakításakor; azon egyszerű oknál fogva, hogy nem lévén esztétikai kategória. A szolnokiak operettje előtt Bt nappal a miskolci , társulat zenés vígjátékát láthattuk. Lajtai Lajos műve után Lehár Ferencét. Nincs szándékomban szembeállítani az operettszerzőket, de ez a véletlen egymásmellettiség önként kínálja az összevetést.. Lehár — bár maga nem sokra becsülte ezt a munkáját — zenéje igényesebb, próbára teszi előadóit, ezzel egyúttal a közönséget is. A történet is jobban épkézláb. S itt tartva, vessük össze dióhéjban a két előadást is. A miskolci kevésbé csillogó, modern stílusban, egész külső és belső »megjelenítésében hagyományosabb, megszokottabb, mint a szolnoki. Talán ez lehet a magyarázata, hogy sokan magasabbra értékelték — az elkapott folyosói beszédfoszlányok alapján írom — az előbbit. A mi közönségünk valahogyan hadilábon áll a Szigligeti Színházzal: nehezen fogadja el szándékát, ábrázo- lásmódjá . Mert nem tagadható: a szolnokiak mindig el akarnak egy kicsit gondolkodtatni, rá akarják ébreszteni a közönséget az élet valamilyen fontos mozzanatára, még akkor is, ha egy operettet, -vagy más kifejezetten szórakoztató szempontokat követő darabot mutatnak be. Teté- ződik mindez azzal, hogy igyekeznek a teátrumi eszközök legszélesebb skáláját felvonultatni, sokoldalúan jellemezni, ami részben nem mindig közérthető. részben könnyen fárasztóvá válik. Tehát a közönség egy része feladja a küzdelmet, nem megy utána a játéknak, semmi kedve spekulálni rajta. Az efféle magatartásnak — meglátásom szerint — manapság megnőtt a veszélye, s látják ezt a színházak is, és a legtöbben a közönség kegyét igyekeznek elnyerni. Ebben nincs is kivetnivaló, sőt ez a természetes. Az viszont már joggal kifogásolható, ha a természetes igyekezet szín- vonaltalanságot, olcsó közönségfogást eredményez. Ery-Kovács András három éve végzett a főiskolán. A fiatal rendezőtől — tegyük hozzá, a társulat tagjai sincsenek, egy-két kivételtől eltekintve, túl a 35—40 éven — dicséretes produkciót látunk. Sok mozgással, akrobatikus elemekkel kísérli meg felgyorsítani, érdekessé tenni az előadást. Törekvései legtöbbször sikerrel járnak, s a kívánt helyen megszületik a hatás. Mégis az egész előadásra az a közmondás az érvényes, hogy: kevesebb, több lett volna. Kiváltképpen a három ugarandai miniszter esetében érezzük ezt; a sok, önmagában szinte mindig jó ötlet a túlburjá- noztatás következtében egymást oltogatja ki, miközben fölöslegesen terheli meg a néző figyelmét. Az eszközök takarékos használata azonban a gyakorlatban jól elsajátítható. Érv-Kovács színházi látásával, gondolkodásának felelősségevei nincs baj. Ebben a mesésen banális történetben meg- érezzük az üzenetét: a szívvel nem szabad játszani, akármilyen is a csábítás. A bohó- kás történet a komolyságra figyelmeztet. Kifogástalannak találom a díszleteket és a jelmezeket, El Kazovszkij munkáját. Egyszerű, ám zseniális ötlettel — üvegpadló, tükrök, szórt és pontfények alkalmazásával — teremti meg a párizsi mulatók, színházak pompáját. Ragyog a selyem, ragyog a festék — arcon, testen, bútoron. S mint vérbeli képzőművész, mesterien alkalmazza a színdramaturgiát. Az Operaház két fiatal énekese énekli a bonviván és a primadonna szerepét. Korcsmáros Péter es Zempléni Mária hangban és alkatilag is megfelel a szerepkör követelményeinek. A közönségsiker fő részesei. Velük nem csak be lehetett Szolnokon mutatni, de érdemes is volt a Luxemburg grófját, amelyet ope- raszínpadokon is elő szoktak adni. Szerényebb énektu- dással rendelkeznek társaik, ez természetes, egyben a társaságukban feltűnőbb. Mert azért nem énekel rosszul Nagy Sándor Tamás sem, vagy Roczkó Zsuzsa, Tóth Tamás. Bajcsay Mária. Játszani pedig igazán tudnak. A produkció oszlopa Nagy Sándor Tamás, teljesen új oldaláról mutatkozott meg: a komiku- siról.. bizonyítva egyre kitel- jesedőbb tehetségét. Mókás perceket köszönhetünk Phil- lippovich Tamás, Tóth József és Sashalmi József hármasának. Mucsi Zoltán három szerepben is — mégha egészen apró kis terjedelemre — tündököl. Nádor László vezetésével a kis létszámú zenekar ügyesen muzsikál. Kár, hogy a színpadot nem hangosítják be kellően, és az énekhangot gyakran elnyomják az instrumentumok. A salgótarjáni évadzárás végtére is jól sikerült. Sulyok László Kulturális nevelőtanár. Sokan talán nem is tudják, hogy van ilyen. Pedig minden ötszáznál nagyobb létszámú szakmunkásképzőben alkalmazható olyan pedagógus, aki főállásban foglalkozik az intézmény művelődésével. A bátonyterenyei 209. számú Zsinkó Vilmos Ipari Szakmun. kásképző Intézetben éltek ezzel a lehetőséggel. Telek Ervinnel munkája kétéves tapasztalatairól beszélgetünk. — Korábban a művelődés tanácsi irányításában dolgoztam, de régi yágyam, hogy közvetlenül foglalkozzam gyerekekkel. Miért éppen szakmunkástanulókhoz jöttem? Ez annak köszönhető, hogy az ő sorsukat különösen a szívemen viselem. Ök azok, akik az általános iskolában nem tartoztak — úgymond — a jók közé. Sok esetben a családjuk sem rendezett, hátrányos helyzetűek. Mindent összevetve, az ide járó diákok többségének kevés sikerélmény jutott eddig. Fontos feladatnak tartom tehát feltárni a bennük rejlő, sokszor számukra is ismeretlen értékeket. A kulturális nevelőtanár feladatai igen sokrétűek. Az alapvető viselkedési szabályoktól, a köszönéstől, öltözkö. déstől. a társas érintkezés normáitól kezdve a szaktanárok munkájának segítésén keresztül a kulturális rendezvényekig sok mindennel foglalkozik. — Tévedésnek tartom azt a felfogást, hogy az iskolában nyissunk második kultyrházat. Lehelne az én munkám a leglátványosabb, hiszen az az egyszerűbb. ha meghívunk színészeket, neves embereket, nagy rendezvényeket csinálunk. Persze ezek is kellenek, de csak minőségi programok. Olyanok, amelyek a nevelési és oktatási célokat szolgálják. A nevelés azonban elég megfoghatatlan dolog. A nevelési célokat a hétköznapi Szombaton Székesfehérvárott megkezdődött az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők XII. országos találkozója. A Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, az MTA néprajztudományi kutató- csoportja, valamint Nyelvtudományi Intézete, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és Fejér Megyei Bizottsága és a TIT Néprajzi Választmánya által rendezett négynapos eszmecserére érkezett kétszáznál több kutatót Nagy Jenőné, a Fejér Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte. Ezt követően Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szólt a mindinkább szélesedő honismereti, valamint néprajzi és nyelvjárási gvűjtőmozgalom jelentőségéről, szerepéről, nemzeti tudatunk, magyarságunk ki- teljesedésében. Kiemelte, hogy a néprajzi és nyelvjárási értékek, valamint nvelvi kultúránk megőrzése, illetve ápolása nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is. A gyűjtőmunka fontos része a tudatéletben kell elsősorban szem előtt tartani. A nagyszünetben, a buszmegállóban is. Telek Ervin koordinálja a szabadidős-tevékenységeket. Több szakköri, iskolarádió, színjátszó csoport, TIT-szak- csoport működik az iskolában, az 530 gyerek közül szinte mindenki tagja valamelyiknek. — Szép eredményeket értünk el a színjátszókkal — meséli a nevelőtanár. — Hatvan gyerekkel bemutattuk a Kőmű. vés Kelement, más alkalommal Nagv László Ég és föld című oratóriumát. Mozgásos játékot csináltunk Ravel Bo- lerójára. Eleinte senki sem bízott a sikerben, hiszen a gyerekek többsége óvodás kora óta talán egy verset sem moíjdott el nyilvánosság előtt Aztán ők maguk lepődtek meg a legjobban, amikor lát. ták. mire képesek. Nemrégiben derült ki, hogy az iskolában naivon sokan gyűjtenek különböző tárgyakat. s megszületett az öl let' szervezzenek belőle kiállítást Volt. aki 800 darab papír- szalvétával jelentkezett, más 250 különböző reklámszatyorral. A tanárok is „beszálltak”. Egyikük saját fafaragásait — asztalt, széket, lócát — hozott be, másikuk a féltve őrzött, kuriózum könyv-gyűjtemé- nvét. Egy műszaki tanár saját, készítésű mozdony modellekkel állt elő. A gyerekek alkotásaival együtt állították ki az amatőr festő szakoktató munkáit. A kezdeményezés nagy sikert aratott. — Volt olvan művészi kisplasztikákból. szobrokból álló tárlatunk. ahol a gyerekek megfoghatták, megvizsgálhatták a műalkotásokat. ők, akik ismerik a követ, a fát, a fémet, hiszen ezekkel dolgoznak. rácsodálkoztak, hogy mi minden rejlik az anyagban. Nagy gondot fordítanak az iskolában a beszédre, a megfelelő kommunikációs készség kialakítására. Játékos beformálásnak, a szülőföldhöz való kötődés erősítésének. A nyelvjárási emlékek gyűjtése, nyglvi kultúránk ápolása igen nagy jelentőségű, hiszen elszegényedik a gondolat ott, ahol szegényes a nyelvi kifejezés — hangoztatta a Hazafias Népfront fötilkára, majd arról szólt, hogy az elmúlt évtizedek gyűjtőmunkájának eredményeként a néprajzi kincsek tömege halmozódott fel az országos és a megyei múzeumokban. Bemutatásukra szükség lenne egy olyan állandó jellegű kiállításra, amely háttérként, módszertani alapként is szolgálhatna a néprajzi gyűjtők tevékenységéhez. Ezt követően a tanácskozás résztvevőit a Művelődési Minisztárium nevében Villan- gó István, a közgyűjteményi főosztályvezetője, majd Nagy Imre, a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsának vezetője köszöntötte. A megnyitó ünnepségen adták át a kiemelkedő gyűjtőmunkát végzett néprajzi és szédtechnikai gyakorlatokat szerveznek, rendhagyó magyar órákat tartanak. A jó kezdeményezések, szép eredmények mellett nehézségei is vannak a kulturális munkának. A legtehetségesebb, sokoldalú gyerekeket szinte mindenre „elcsábítják”. Nehéz dönteniük, mit is válasszanak. Ilyenkor terme, szetesen az oktatáshoz kapcsolódó feladatoknak kell előtérbe kerülniük. — Nagyon fontos — említi a kulturális nevelőtanár a javítani valók között — a szoros kapcsolat az osztályfőnökökkel. Ők ismerik legjobban a' diákokat, nekik kell elindítani őket az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi formák felé. A kétéves tapasztalatból kiindulva újabb tervek is megfogalmazódtak. Telek Ervin művelődés- és szociálpszichológiai vizsgálatra készül, melynek során figyelemmel kíséri, hogy az iskolában töltött három év alatt milyen a művelődési környezet, hogyan hatott a gyerekek fejlődésére. Külön érdekes a gyakorlatokon. az üzemekben kapott motiváció. A vizsgálat alapján a munkássá válás folyamatáról is képet lehet nyerni. — Ezzel a’felméréssel szeretném megalapozni a további munkámat — fogalmazza meg célját, a nevelőtanár. — Fény derül majd arra. hol, miben kell leginkább segíteni. Kiderülhet: sokkal fontosabb a filmvetítéseknél, hogyan kell me“°ldani a hétköznapi kríziseket; a rendszeres kiállításoknál lényegesebb, hogy ki tudjanak tölteni egy postai utalványt. Arra szeretném megtanítani a gyerekeket, hogyan kell dönteni, választani, dolgozni, élni. Követendő példát, jó modellt akarok mutatni nekik, és ebben felhasználni a kultúrát, művészeteket. Kovács Erika nyelvjárási kutatóknak a tevékenységüket elismerő Sebestyén Gyula-, illetve Csüry Bálint-emlékérmet. A Sebestyén Gyula-emlékérmet And- rásfalvy Bertalan, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke nyújtotta át Hentz -Lajos me- zőberénvi, Duba János Csíkszeredái, Gelencsér József székesfehérvári és Lábadi Károly laskói kutatónak, a Csüry Bálint-emlékérmet pedig Rácz Sándor makói kutató vette át Benkő Lorándtól, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnökétől. A kitüntetések átdása után megkezdődtek az előadások. Ezt követően a résztvevők munkaülésen vitatták meg a monográfikus helyi gyűjtések, a szervezett táji kutatások jelentőségét. A tudományos eszmecsere kedden fejeződik be. A tanácskozás színhelyén kiállítást is nyitottak Gelencsér Ferencnek, az István király Múzeum fotósának néprajzi felvételeiből, valamint Pár- niczky Józsefné székesfehérvári gyűjtő népi hímzéseiből. (MTI) Önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők országos találkozója KOSSUTH RADlOl «.30: Jó reggelt! A Kossuth rádió reggeli műsora ».20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) $.00: A hét zeneműve $.30: Mikor újra megcsókoltalak, $.40: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora *0.015: Nyitnikék *0.35: Zenekari muzsika *1.05: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet 11.25: A magyar munkásmozgalom dalaiból 11.38: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai, 15. (befejező) rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.41: Kulcscsomó és háló. Dobai Péter novellája 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben 15.30: Kóruspódium 16.05: Az arany ember, IX/*. 16.43: Bach: A-dúr oboa d’amore- verseny. BWV. 1055. 17.00: Ecomix. Gazdasági magazin 17.30: Magyar népzene — magyar művelődéstörténet: Üj stílus 18.05: Hófehérke és a hét törpe. 19.15: A Rádiószínház bemutatója: 20.20: Vendégségben Károlyi Mihályné Andrássy Katinkánál, 1968. december 10-én 20.50: Egy rádiós naplójából 22.20: Tíz perc külpolitika *2.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiótl Drahos Béla fuvolázik. *3.10: Dalok tüzes szekerén. Ady Endre verse, (tsm.) *3.15: A hangverseny-közvetítéa folytatása 23.50: A Molnár-dixieland felvételeiből 0.10: Virágénekek MISKOLCI STÜDlOl 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós Jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Északmagyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak- Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi számából. PETŐFI RADIO: 4.30: A Petőfi rádió regeli zenés műsora 8.05: Lakatos Miklós népi l zenekara játszik - * 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Fúvószene 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népi zenekarok felvételeiből 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeiben 19.30: Sportvilág 20.05: Show, ami show. 23.20: Bob herceg. (Részletek) 24.00: Éjféltől hajnalig MAGTAR TELEVÍZIÓI 15.30: VESZPRÉMI TÉVÉTALÁLKOZÖ Zenés Tv-színház Petrovics Emil: Lysistrate. 16.15: Zenés Tv-szinház. Rossini: Alkalom szüli a tolvajt. Opera, (ism.) 17.05: Örkény István: A hattyú halála. Tévéjáték 18.30: Egy lócsiszár virágvasárnapja. Tévéjáték Sütő András drámájából (ism.) 20.15: Hírek 20.20: Unokáink sem fogják látni 20.55i Mestersége, színész. Bánki Zsuzsa __ / _ 2 1.35: Ütőn. Dokumentumfilm 22.35: Hírek 22.40: Himnusz BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az élet művésze. Tv-játék 21.20: időszerű problémákról 21.45: A csehszlovák Spartakiád ’85 krónikája *2.00: Iván. Feliratos szovjet film 23.10: Hírek 2. MŰSOR: 20.00: A bűvös éjszaka. Tv-balett 20.30: Sportvisszhangok. 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A repülés története. 2. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Az Istenek a fejükre estek. Színes, szinkronizált botsw&r nai filmvígjáték. Háromnegyed 11 és 8-tol: A cápa (16). Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — KoTiász: Szirmok, virágok, koszorúk (16). Színes magyar történelmi film. — IMH: Edénkért a sikátorban (16). USA film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Mégis, kinek az élete? (14). Színes, szinkronizált USA film. — Pásztói Mátra: A szalamandra (14). Színes, szinkronizált olasz—angol bűnügyi film. 8-tól: Az egyiptomi utas (14). Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Naevbátonvi Petőfi: Tieniünhegyi történet. Színes kínai film. — Szécsényi Rákóczi: Küsters mama mennybemenetele. Színes NSZK film. — Rétság: Menekülés a győzelembe. Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — Ka- rancslapujtő: Flórián kapitány I—II. Színes, szinkronizált NDI< kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: 39 lépcsőfok (14). Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Érsekvadkert: UFO Arizonában (14). Színes, szinkronizált USA kalandfilm. — Naev- lóc: ISKOL 4M07I: Oyermekfü- zér. — Jobbágyi: Kölyökbanda, Bzinea francia film. 4 NCGRAD - 1985. június 24., hétfő 1
