Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

Á kulturális fórum előkészületei Horn @!fula nyilatkozata A helsinki záróokmányt aláíró 33 európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada képviselői 1983’. őszén Madridban elhatározták, hogy 1985. október 15—november 2f>. között kulturális fórumot tartanak. Felkérésük alapján a Magyar Népköztársaság vállalta a fórum Budapesten tör­ténő megrendezését. A 35 résztvevő állam időközben meg­állapodott abban, hogy a találkozón a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatják meg. Az előkészületekről nyilatkozott a Magyar Távirati Irodá­nak és a Magyar Televíziónak dr. Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár, a nemzeti előkészítő bizottság alel - nöke. — Miben látja a kulturális jórum értelmét és jelentősé­gét a helsinki folyamat szem­pontjából? — A kulturális fórum ter­mészetes, ugyanakkor mond­hatni sajátos része annak, amit helsinki folyamatnak nevezünk. Jóllehet kulturális kérdésekről tárgyal, lénye­gében politikai tanácskozás. Az adott, s eléggé feszült nemzetközi helyzetben alkal­mat kínál a kölcsönös biza­lom és megértés szellemének erősítésére, olyan tartalmú összeurópai párbeszédre, amelyre eddig nem került sor. Politikai jellegű fórum, mert a kultúra, a művészetek legjelesebb képviselői min­dig túlléptek az önmagáért való alkotásokon, s az embe­ri és a társadalmi fejlődés sorskérdéseire keresték a vá­laszt. Ezt minden bizonnyal tükrözi majd a tanácskozás munkája is. Hozzájárulhat a népek és nemzetek további közeledéséhez és kölcsönös megértéséhez. Minden bi­zonnyal olyan ajánlásokat fo­gad el, amelyek tovább széle­sítik a 35 ország kulturális együttműködését, s ezzel ösz­tönözheti az előrelépést a kapcsolatok más területein. — Miben látja a fórum je­lentőségét a Magyar Népköz- társaság, mint házigazda szá­mára? — Számunkra nagy meg­tiszteltetés, s egyben felelős­ség a fórum megrendezése. A helsinki folyamat megindulá­sa óta ez lesz az első alka­lom, amikor ilyen jellegű nemzetközi tanácskozásra a Varsói Szerződés egyik tag­államában kerül sor. Magyarország történetében először fordul elő, hogy egy olyan állami szintű nemzetkö­zi értekezlet házigazdája le­het, amelyben eltérő társa­dalmi rendszerekhez tartozó, sok tekintetben ellentétes politikai irányzatokat is kép­viselő országok vesznek részt. A tanácskozás helyszíné­nek eldöntésében minden bi­zonnyal közrejátszott orszá­gunk kiegyensúlyozott, konst­ruktív kül- és belpolitikája, kivívott nemzetközi tekinté­lye. Továbbá az az értékes hozzájárulás, amellyel a ma­gyar művészet és tudomány az egyetemes emberi civilizá-, ciót gazdagította. Hazánk nyitott Európa és a világ min­den valódi kulturális értéke előtt. A kis országok közé tartozunk, nyelvünket keve­sen ismerik, ezért különösen fontos érdekeink fűződnek ahhoz, hogy kulturális érté­keinket mások megismer­jék, kiegyenlítettebbé vál­jék a kulturális értékek cse­réje és terjesztése a résztve­vő államok között. — Hol tartanak az előkészü­letek? — A fórumon résztvevő or­szágokban az elmúlt időszak­ban érezhetően felgyorsult a felkészülés. Ezt jelzik a nagy­számú kétoldalú államközi konzultációk. Kialakulóban van a küldöttségek összeté­tele: a kormányok képvise­lőin kívül jelen lesznek ki­emelkedő kulturális szemé­lyiségek a művészeti alkotás szinte minden területéről. A magyar felkészülést a nemzeti előkészítő bizottság irányítja, s ennek munkájába bekapcsolódott kulturális életünk számos, neves szemé­lyisége. A többi résztvevővel közösen készülünk .arra is, hogy a tanácskozással egyidő- ben koncentrált rendezvény- sorozattal mutassuk be a közönségnek az európai kul­túra néhány fontos értékét. Terrorizmus elleni tüntetés Madridban Madrid utcáin vasárnap tíz­ezerszámra jelentek meg azok a röplapok, amelyeken a szerdai terroristaakciók fel­tételezett három végrehajtójá­nak fényképei láthatók. A madridi kommandónak neve­zett csoport gyilkossága és po­kolgépes merénylete során három katonatiszt, illetve rendőr meghalt, nyolc megse­besült. A vasárnapi lapok terje­delmes cikkekben foglalkoz­nak a felélénkült spanyol ter­rorizmussal, amelynek az idén 36 halálos áldozata volt. A magát Antiterrorista Fel­szabadító Csoportnak (GÁL) nevező különítmény bejelen­tette, hogy pénteken este, francia területen tagjai gyil­kolták meg az ETA-hoz tar­Igy a fórum idején — felte­hetően mind a 35 állam köz- remuködesevel — kortársi képzőművészeti tárlat nyílik, nemzetközi íiimnapokra, be- lyegkiállításra kerül sor. A Magyar Televízió nemzetközi gálaestet rendez, s' júliusban megkezdi a résztvevő orszá­gok televíziós filmjeinek vetí­tését. — Ebben a feszültségekei ter­hes világhelyzetben nem túl zott derűlátás pozitív ered menyeket várni a fórumtól? — Bizonyára a tanácskozás sem lesz mentes az éles viták­tól, az esetleges összeütközések­től. Már azért sem, mert a kul túra, a szellemi élet terén is jelentősek az eszmei-világné­zeti különbségek. Továbbá, nem csupán nemzeti keretek között, hanem nemzetközi szinten is számottevőek a fel­fogásbeli különbségek arról, hogy mit lehet tekinteni va­lódi kulturális értéknek, s tevékenységnek. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet kísérőjelensége az ideológiai küzdelem kiélező­dése a különböző társadalmi, rendszerű országok között. Mindez kétségkívül befo­lyásolni fogja a budapesti ta­nácskozás légkörét és eredmé­nyességét. Bizonyára akad­nak majd nyugaton olyanok is, akik fellépéseikkel zavari igyekeznek kelteni a fórum tevékenysége körül. A magunk részéről — a szocialista közösség többi or­szágával együtt — azért lé­pünk fel, hogy a rendezvény az alkotó szellemű vita, a kulturális együttműködéshez fűződő kölcsönös érdekeket kifejező akarat fóruma le­gyen. A tanácskozás napi­rendje, munka- és ügyrendje alapvetően biztosítja azt, hogy — ha megvan a politi­kai jóindulat a résztvevőkben — a kulturális fórum fontos politikai és kulturális missziót töltsön be. Hazánk mint részese és egy­ben házigazdája, szervezője a tanácskozásnak, nem csupán az esemény sikerében érde­kelt, hanem felelősséget vál­lalt a fórum valamennyi részt­vevője zavartalan munkájá­nak biztosításáért is. Ennek érdekében minden tőlünk tel­hetőt megteszünk, hogy tör­vényeinkkel, alkotmányos rendünkkel, s a nemzetközi gyakorlattal, elvárásokkal összhangban a kulturális fó­rum zavartalan, nyugodt, jól rendezett eseményként ma­radjon maid meg mindenki emlékezetében. (MTI) Á szoviet gazdaságról A szovjet ipar termelése az év első öt hónpjában 3,2 százalékkal haladta meg a tavalyi év hasonló időszakát. Az értékesített végtermékre vonatkozó tervet az iparvál­lalatok egy százalékkal tel­jesítették túl. A munkater­melékenység ugyanezen idő alatt 2.7 százalékkal emelke­dett, s a termelés növeke­désének 87 százaiéira szár­mazott ebből — álllapítia meg a szovjet statisztikai fő- igazgatóság jelentése. Az adatokból kitűnik, hogy változatlanul nem teljesíti a tervet az olajipar, a kiter­melés mennyisége 3 száza­lékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakától, s mintegy hét százalékkal csök­kent itt a munka termelé­kenysége is. Elmaradások vannak a szénbányászatban, a vaskohászatban, a műtrá­gyagyártásban. Az elmúlt év­hez képest kevesebb ipari robotot állítottak elő, ellen­ben a fémmegmunkáló gé­pekből 32. a számítástechni­ka és informatika eszközei­ből 12 százalékkal többet ter­melt az ipar. A mezőgazdaságban a hús­termelés változatlanul jóval meghaladja a tavalyi ered­ményeket: az emelkedés hat- százalékos. A tojás termelé­se viszont a korábbiakhoz képest mindössze egy száza­lékkal emelkedett, míg a tej­termelés ugyanilyen mérték­ben csökkent. ' (MTI) Csao Ce-jang Hollandiában Csao Ce-jang, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke, vasárnap befejezte több mint egyhetes, NSZK-beli látoga­tását és nyugat-európai kőr­útjának következő állomásá­ra, Hollandiába utazott. A kínai kormányfő látogatása során több nyugatnémet—kí­nai megállapodást írtak alá a két ország gazdasági együtt­működésének fejlesztéséről. Maradnak ENSZ-erők Cipruson Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy további hat hó­nappal, december 15-ig meg­hosszabbítja a Cipruson állo­másozó ENSZ-békefenntartó erők mandátumát. A testület egyúttal felszólította Javier Pérez de Cuellart, a világ- szervezet főtitkárát, hogy foly­tassa „jószolgálati misszióját” a ciprusi görög és török kö­zösség közötti megegyezés, 'a szigetország újraegyesítése ér­dekében. Le Duan Moszkvába utazik Le Duannak, a Vietnami Kommunista Párt KB főtit­kárának vezetésével vietnami párt- és kormányküldöttség tesz hivatalos, baráti látoga­tást június második felében a Szovjetunióban — jelentet­ték be vasárnap hivatalosan Moszkvában. A küldöttség az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Miniszter- tanács és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége meghívásának tesz eleget. Kohl hannoveri beszéde sok kérdőjellel Follinus K. János, az •MTI tudósítója jelenti: Helmut Kohl, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja, vasárnap az úgyneve­zett „Elüldözött sziléziaiak” hannoveri találkozóján el­mondott beszédében megismé­telte kormányának rendkívül ellentmondásos álláspontját Lengyelország nyugati hatá­raival kapcsolatban. A nyugatnémet kormányfő ezúttal is felsorolta és politi­kája szempontjából meghatá­rozónak nevezte azokat az egymásnak ellentmondó nem­zetközi és nyugatnémet doku­mentumokat, amelyek egyfe­lől elismerik Lengyelország határait, másfelől viszont, az 1937-es Németország nemzet­közi jogi fennállását és az „egységes Németország” meg­teremtését hangsúlyozzák. így, Kohl nyomatékosan le­szögezte, hogy az NSZK kor­mánya számára „kizárt do­log a ma reálisan létező ha­tárok egyoldalú megváltozta­tása”. A kancellár megismé­telte egy korábbi kormány- nyilatkozatának azt a részét NOGRAD - 1985. június 17., hétfő is, amely szerint az N8ZK- nak „nincs semmilyen terü­leti követelése Lengyelország­gal szemben és ilyeneket a jö­vőben sem támaszt". A béke feltétele — mondta Kohl —, hogy tiszteletben kell tartani az 1970-es, nyugatnémet— lengyel szerződésnek azt a pontját, hogy „minden euró­pai állam határa, területi in­tegritása és szuverenitása sérthetetlen”. Ennek megfelelően a nyu­gatnémet kormány elutasít mindenfajta erőszakot, meg­egyezésre és együttműködésre törekszik a kelet-európai or­szágokkal — jelentette ki a nyugatnémet kormányfő. E pozitív megállapításokkal ellentétben azonban Kohl ez­úttal is kitartott amellett, hogy az 1970-es Varsói Szer­ződés nem jelenti az egykori Németország határainak nem­zetközi jogú megváltoztatását és nem jelenti a mai határok — így Lengyelország határai­nak — nemzetközi jogú elis­merését. Véleménye szerint minderről csakis egy később megkötendő, európai békeszer­ződésben lehet majd dönteni. A nyugatnémet kancellár fenntartotta azt az álláspont^ ját is, hogy az úgynevezett „német kérdés” nyitott, „Né­metország megosztottsága ter­mészetellenes”, s hogy törté­nelmi távlatban meg kell te­remteni a „német egységet”. Ezért határozottan visszauta­sította azokat a szociálde­mokrata és „zöld” követelése­ket, hogy változtassák meg a nyugatnémet alkotmánynak a „német egység” létrehozását előirányzó bevezetőjét. Mind­ezek a fejtegetések alapjai­ban kérdőjelezték meg az ön­álló és független Német De­mokratikus Köztársaság létét. Hans-Jochen Vogel, a Né­met Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának el­nöke „nagy csalódásnak” mi­nősítette Kohl hannoveri be­szédét. Vogel szerint a kancellár olyan pontatlan, felemás, el­mosódott megfogalmazásokat” használt, amelyekre a CDU realista és uszító politikusai a jövőben is egyaránt hivat­kozhatnak. Ezáltal Kohl el­szalasztottá annak lehetőségét, hogy egyszer s midenkorra véget vessen az áldatlan ha­tárvitának — állapította meg a szociáldemokrata vezető. Hiábavaló határozatok ? Hét esztendeje, hogy 1978-ben az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa — az egyetlen testület a világszervezetben, amely szankciókat hozhat valamely tagállam ellen — elfogadta 435. számú határozatát. Sokak szerint ez csak az egyik, a Namíbiával kapcsolatos hiábavaló dokumentumok kö­zül. A múlt hét végén ismét igencsak megszaporodtak az Afrika déli részéből érkezett hírek: a frontállamok veze­tői egymással tanácskoztak. Namíbiában újabb Angola-el- lenes akciókra készülnek a dél-afrikai csapatok, Botswana fővárosában fegyeres támadást követtek el a pretoriai rend­szer elitalakulatai a fajüldözés megszüntetéséért küzdő szer­vezetek objektumai ellen. New Yorkban közben újra Na­míbia ügyében ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A Dél-afrikai Köztársaság kormánya ugyanis bejelentette: ideiglenes kormányt állít föl Namíbiában — ahelyett, hogy szabad választásokat tartanának. Magában a Dél-afrikai Köztársaságban folytatódtak a színes bőrűek tüntetései, a vasárnap volt sowetói vérengzés évfordulója. Szélsőjobbol­dali elemek emberrablás-sorozatra készültek Desmond Tutu, a Nobel-békedíjas püspök és más színes bőrű vezetők el­len. Ennyi is elég a következtetés levonására: ismét patta­násig feszült a helyzet a dél-afrikai válsággócban, minden pillanatban újabb, emberi életeket követelő eseményektől lehet tartSni. Az ENSZ-ben jóformán egyedül az Egyesült Államok támogatja a dél-afrikai kormány áltörekvéseit a válság rendezésére. Az amerikai pozíciók legerősebb védőbástyá­jának számító pretoriai rendszer fennmaradásához alapve­tő érdekei fűződnek bizonyos — nagyon befolyásos — üz­leti köröknek. De nem csak nekik, hiszen Washington na­gyon tart a haladó erők előretörésétől a stratégiailag igen fontos övezetben. 1 Angola, Mozambik és Zimbabwe után egy független és — a jelenlegi erőviszonyok szerint va­lószínűleg a SWAPO által kormányzott — Namíbia gon­dolata nem csak Pretoria, de az Egyesült Államok számá­ra is elviselhetetlen. Csak így lehetséges, hogy a szomszédai ellen sorozat­ban akciókat elkövető Dél-afrikai Köztársaság elítélésével újra és újra szembeszáll az amerikai vétó a Biztonsági Ta­nácsban. hogy Washington támogatja a namíbiai kérdés összekapcsolását az Angolában állomásozó kubai csapatok kivonásával. Mégsem hiábavalók a Dél-afrikai Köztársaságot ismét elítélő határozatok. Nem szállítanak több olajat a dél­afrikai kikötőkbe például a norvég tartályhajók. Nemrégi­ben még Washington is kereskedelmi szankciókra kény­szerült. A világ közvéleménye óriási nyomást fejt ki a faiüldözés felszámolása érdekében. Mert. mint ahogy ezt több politikus is aláhúzta, a Biztonsági Tanács vitájában, az apartheid magában hardozza a . háborús fenyegetést. Horváth Gábor Barbár akcíA Dél-afrikai támadás Botswanában Barbár akciónak minősí­tette a Botswana fővárosá­ban, Gaborone-ban pénteken végrehajtott dél-afrikai tá­madást Paul Lusaka, az ENSZ-közgyűlés soros elnö­ke. A Botswanában tevé­kenykedő • apartheidellenes szervezetek ellen irányuló tá­madás során, mint jelentet­tük, legalább 12 ember vesz­tette életét. A zambiai politikus nyi­latkozatában külön kiemelte, hogy a támadás éppen ak­kor történt, amikor az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Dél­afrikai Köztársaság által tör­vénytelenül megszállva tar­tott Namíbia kérdéséről foly­tat tanácskozásokat. Egy szuverén afrikai ál­lam elleni bűnös agresszió­nak minősítette a botswa- nai főváros elleni dél-afrikai terrortámadást Alfréd Nzo is, az Afrikai Nemzeti Kong­resszus elnöke New York-i nyilatkozatában. Nzo a táma­dás kapcsán ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a világ- szervezetnek haladéktalanul átfogó intézkedéseket kell hoznia a pretoriai rendszer teljes nemzetközi elszigete­lésére. (MTI) Rakéták Bagdadra Alig három órával a Bag­dad által egyoldalúan beje­lentett tűzszünet hatályba lé­pése előtt, szombat hajnal­ban iráni föld-föld rakéta csa­pódott be az iraki főváros­ban. Ennek ellenére Bagdad a korábban jelzett időpontban, szombat reggel megerősítette, hogy Szaddam Husszein el­nök péntéken nyilvánosságra hozott döntésével összhangban a következő két hétben szü­netelteti légitámadásait az iráni lakott települések ellen. Az ÍRNA iráni hírügynök­ség szombat reggel közölte, hogy a kora hajnali órákban iráni rakétatalálat érte Bag- dadot. A támadást az ÍRNA az iráni- városok ellen pénte­ken végrehajtott iraki bom­bázások megtorlásának minő­sítette. Emberáldozatokról, vagy anyagi károkról nincse­nek jelentések. Latif Dzsaszem iraki tájé­koztatási miniszter, aki szom­bat reggel újságírók előtt nyi­latkozva bejelentette n mora­tórium hatályba lépését, egy­úttal emlékeztetett arra, hogv országa Irán magatartásától teszi függővé a bombázások június 30-ig való szünetelte­tését. Bagdadi jól tájékozott körökben egyébként hangsú­lyozták, hogy a hajnali iráni rakétatámadás nem érinti az iraki döntést, az ugyanis a moratórium bejelentett idő­pontja előtt történt (MTI) Folytatják Mengele azonosítását Két amerikai írásszakértő — saját állításuk szerint minden kétséget kizáróan — megállapította, hogy a Bra­zíliában vízbe fulladt Wolf­gang Gerhard' kézírása meg­egyezik a náci tömeggyilkos Josef Mengele kézírásával, ami újabb bizonyíték arra nézve, hogy a Sao Paulo mel­letti Embuban június 6-án exhumált holttest a hírhedt náci háborús bűnösé. Ezt Romeu Toma, a Sao Paulo-i szövetségi rendőrség vezetője pénteken sajtóérte­kezleten közölte. A tetemen végrehajtott ha­lottkémi vizsgálatok pénteki részeredményei szintén en­nek a valószínűségét erősítet­ték meg. Wolfgang Gerhard életkora a szakértők szerint megegyezett Mengeléével. A halott fogainak vizsgálata, a két régi keletű ezüstamalgám tömés szintén ezt valószínű­síti, de ez önmagában még nem elégséges bizonyíték. A korábbi vizsgálatok a halott és Mengele testmagasságá­nak azonosságát állapították meg. A szakértők a végső szol még nem mondták ki. / i tozó egyik személyt.' „Meg-. bosszultuk a madridi merény­letet hangzik nyilatkozatuk. — A jövőben minden ETA-ak- cióra válaszolunk”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents