Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-17 / 140. szám
Fél év előtt ß Salgótarjáni Ruhagyár Ütemes szállítás Hazai piacra - Böuiilii deutzahiteles megoldás - Üj termék a Snugli gyermekhordő Jó munkája, eredményes gazdálkodása után nyugodtan tekinthet a féléves mérlegeié a Salgótarjáni Ruhagyár. Noha az első fél évre szóló tervétől valamelyest elmaradásban van, a termelését szigorúan a szezonhoz, a piaci kereslethez igazító gyár esetében ez csaknem természetes: május végéig kiszállította a nyári viseletként alkalmas ruhákat, s ezek a könnyű, pamut alapanyagból készült gyermek-, lányka- és serdülőruhák viszonylag kisebb érlékkel szerepelnek az árbevételben. Elmúlt évi teljesítményéhez képest csaknem valamennyi mutató esetén jelentős előnyben van a ruhagyár. Június in-ig 130 és fél millió forint árbevételre tett szert az alaptevékenységből, 15.fi százalékkal többre, mint tavaly ilyenkor. Hazai piacra az elmúlt évitől tízmillió forinttal többel:. csaknem a tavalyi dupláját adta a gyár nyári ruhából. illetve műszaki konfekcióból. A szállítás összehasonlíthatatlanul ütemesebb volt a belföldi vevőknek, kötelezettségeit pontosan teljesítette a gvár. A vevőknek küldött bébi. lányka és serdülő nyári ruhák közt ott voltak a tavalyi BNV-n nagy sikert aratott ruhacsaládok is. A Dóri. a Viki és a Mindi család nagy tetszést arat, alig tudják az igényeket követni. Ami a szovjet piacot illeti, tavaly ályenkor jelentős adósi sógok terheit volt kényteleu cipelni a gyár. Most nemcsak a szerződéses kötelezettségek teljesítésére van reális esély, hanem az első fél évre vállalt 50 millió forint értékű szállítmány némi túlteljesítése előtt is nyitva az út. A szovjet vásárlók részben sportos pamut női ruhákat, együtteseket, részben gyapjúszoknyákat és -együtteseket kaptak a gvártól. A Salgótarjáni Ruhagyár eddigi tőkésexport-teljesítmé- nye a tavalyihoz hasonló: a fél évre tervezett 61 millió forint értékű áruból június első hetéig mintegy 46 millió forint értékű tételt kiszállított, s csaknem feladásra kész további néhány nagyobb szállítmány. A nem rubelelszámolású export szerkezete azonban a tavalyihoz képes lényeges Vál>- tozásokon ment át. Az elmúlt évben a nyugati piacokon még oly keresett pamut alapanyagú ruhák elhelyezési esélyei nagymértékben csökkentek, s nem volt vevő a hazai alapanyaggvárak által kínált másfajta kelmékre sem. ígv a ruhagyár számottevően bővítette a devizahiteles konstrukciót, külföldi anyagból és kellékből általában a vevő modellje alapján dolgozik. A devizahiteles konstrukcióban a legnagyobb vevője az első fél évben az osztrák Seewald cég volt, mintegy 60 ezer darab pamutjerseyből és polvesterből készült'női ruhát vásárolt. A gyár magyar anyagos exportja ez idő alatt Joc- dániába és a hagyományos, régi piacra, Svédországba utazott — a tavalyinál azonban lényegesen szerényebb meny- nyiségben. A hagyományos partnerek mellett egyébként több új vevővel épített ki üzleti kapcsolatot, többek között a holland Baruch céggel, mely idén havi ötezer darab terméket vásárol ugyancsak devizahitel es konstrukcióban. Az esztendő első felében új terméket is bevezetett a gyár. Nyugatnémet vevőnek a rendeléssel egyébként lekötetlen műszaki konfekciós kapacitások segítségével Snugli gyermekhordó „szatyrokat” készít. Eddig kétezer darabot fejezett be, s további jelentős rendeléseket elégít ki. A hazai forgalmazást illetően jelenleg készítik elő a kooperációs kapcsolatot a rendelővel, illetve a licencgazda amerikai céggel. A gyár első félévi termelésének jövedelmezősége megfelel a várakozásoknak, a hat hónapra tervezett 40 millió forintos nyereségnek várhatóan nem lesz híja. Lemaradás az árukiszállításban Más termék — több munka a harisnyagyárban A Budapesti Harisnyagyár leányvállalataként és új névvel működik az év elejétől a nagybátonyi Délia Harisnyagyár. Az év első hónapjaiban itt is jelentkezett . a tervtől való elmaradás: a készáru- kiszállításban 200 ezer darabos, míg a bérmunkához végzett tevékenységinél 700 ezer darabos lemaradást mutaltak ki. Az elmaradások okairól és azok pótlásának lehetőségeiről a Délia igazgatójával, Kékesi Sándorral beszélgettünk. — A múlt évben az első tervezgetések alkalmával 9.2 millió darab harisnya és harisnyanadrág . gyártásával számoltunk az idei évre. Aztán, amikor kiderült, hogy más összetételű árut kell javarészt gyártanunk, akkor múlt év decemberében tervünket 8.7 millió harisnya- nadrád gyártásában állapítottuk meg. — És most ez utóbbi tervhez képest mutatkozik lemaradás a teljesítésben. Mi ennek az oka? — A tervezés után, a későbbiekben még munkaigényesebb áruk gyártásába kellett kezdenünk, amelyeket végül is a megrendelői igények követéltek meg. így például említhető a kis- és nagybetétes harisnyanadrág, amelyek formázást, vasalást is igényelnek. A vevők ugyanis jobban keresik a formázott, vagy sakkozott harisnyanadrágokat, pedig én mint gyártó inkább ajánhatnám a formázaitlanokat. — Kizárólag a többletmunka okozta az elmaradást, avagy más -okai is vannak, például a téli energiakorlálo- zás? •— Nem volt jelentős termeléskiesésünk a februári energiagondok miatt. Azonban a tervtől való elmaradást idézte plő a nagyarányú létszámcsökkenés, tavaly több mint negyven fővel lett kevesebb a gyári létszámunk, és főleg a varrás területén létszámgondjaink vannak még ma is. Az első negyedéves nyereségünk mintegy 3 millióval volt kevesebb a tervezettnél, s az említetteken kívül oka ennek az is, hogy a bérmunkát végző két „üzemünk” — a lucfalvai és a tar" naleleszi — irányítása janu- át 1-től a vállalati központhoz tartozik, s mi ehhez a két üzemhez csupán további feldolgozásra szállítunk. — Gondolom, akár a termelési, akár a nyereségtervüket mindezek ellenére teljesíteni akarják az idén... — Természetesen, hiszen bérfejlesztésben is most kívánunk előbbre lépni,' s a terv teljesítése ennek egyik feltétele. Nyolcszázalékos bérfejlesztést ütemeztünk be, ha feladatainkat végrehajtjuk, ha pedig teljesítményünk a tervezettnél jobb lesz úgy akár tízszázalékos fejlesztésre is lesz .lehetőségünk. Termékeinkre vevő a kereskedelem, ha háromszor annyit tudnánk gyártani, azt is el tudnánk adni. — Milyen intézkedéseket kívánnak tenni a lemaradás pótlására? — Elsősorban is felülvizsgáltuk gyárunkba^ a darabbéres és időbéres dolgozók létszámarányát, s ennek eredményéként a közeljövőben 35 dolgozó kerül át darabbéres munkaterületekre. Ettől"« belső átszervezéstől a teljesít;- mények növekedését várjuk. Űj dolgozók felvételével emeljük a létszámot, ezen túl ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy a gyesen lévő dolgozók — gyermekük másfél éves korától — munkáit vállalhatnak, s mi akár négyhat vagy nyolc órában is tudunk számukra munkát adni. Növeltük a vállalati gazdasági munkaközösségek számát, egyes helyeken pedig túlórát rendelünk el, illetve engedélyezünk. Reméljük, hogy initézkedéseink közül néhány a hatékonyság növelésével is együtt jár. — Brigádok kezdeményezései, kommunista műszakok... — Ebben a fél évben két kommunista műszakot tartottunk már, s tervezünk a második fél évben is. Két szocialista brigád a napokban kezdeményezte, hogy a battonyai gyermekfalu felépítésére műszakökot szervezzünk. Mindezek után úgy látom, kitűzött éves tervünket teljesíteni tudjuk, s a harmadik negyedévben már behozzuk a lemaradásunkat. Zsély András Kattan a bilincs az Ipoly-parton Babosán László határőr: a riadókocsival azonnal a helyszínre mentünk, s kattant a bilincs. Fotó: Bábel László Hosszú kilométereken keresztül kígyózik az ország államhatára az Ipoly partján. Nagy távolságon a folyó közepe a határ. A víz mélysége 20 centimétertől 3 méterig is tart, környezete pedig lapos, vizenyős, zsombékos terület. A vízi madarakkal teli, sűrűn lakott, fedett terepen a természet sokszor teszi próbára az államhatár biztonságát őrző határőröket. A száraz oldal sem különb. Az erdős, hegyes, horhosokkal tűzdelt terület is nemegyszer vizsgáztatta állóképességből jelesre a határőröket. — Kevés határsértés fordult elő az utóbbi időben ezen a környéken — mondja az őrs megbízott parancsnoka, Farkas Gyula' nyugállományú határőr őrnagy, aki a szabadságon levő parancsnokot helyettesíti. — Ehhez nagy segítséget nyújtanak az önkéntes határőrök, akik nem csak a községben, hanem a szomszédos falvakban is segítik a sorkatonák, a hivatásos tisztek munkáját. így történt a legutóbbi elfogásunk is... Borús idő volt azon a keddi délelőttön. Alig múlott 11 óra. amikor Bolyós János önkéntes határőr, a téglagyár kotrógépkezelője, a motort javította. Hat éve már, hogy önkéntes segítő, van tapasztalata az idegen felismerésében. — Az egész család kötődik a határőrséghez. Én hat éve vagyok tagja , az önkéntesek táborának. A lányom, Zsuzsa még nyolcadikos tanuló . volt, amikor segítségével egy határsértő került kézre. Fiam, -Gábor, most szerelt le a határőrségtől. Gépkocsi- vezető volt és, amire büszke vagyok, háromszor nyerte el a megtisztelő kiváló címet. Hogyan is volt azon a napon? Egy szőke, bodros hajú, fiatal férfi jött a téglagyárnál. Nadrágja be volt dugva a gumicsizma szárába. Nekem a pulóvere volt feltűnő. Valamikor a családban volt egy ilyen, vagy ehhez hasonló és az Lengyelországból származott... Pillanatokig töprengtem csak és aztán szóltam Kálmán Jóskának — ő a községi alapszervezeti párttitkár — hívja fel telefonon az őrsöt és közölje, hogy egy gyanús személy halad a falu felé az úton. Természetvédelmi terület, a Hónya-tanya felől érkezik. Magam is el akartam indulni a Trabanttal, de féltem, hogy gyanút fog az illető. Mi inkább a munkatársakkal az idegen mozgását tartottuk szemmel. Az őrsi ügyeletet Babcsán László határőr látta el aznap. Ő egyébként civilben a szé- csényi termelőszövetkezet gépszerelője. — Vettem • a téglagyáriak üzenetét. Azonnal szóitam Jenéi József határőr őrmeslef- nek, aki ugyancsak megyei, cserháthalápi. Én átadtam az ügyeletét és a riadócsoporttal irány a határsértő elé. Élessel, mindenre felkészülve, hiszen semmit sem tudtunk az illető személyéről. Felszólítottam: álljon meg. Én biztosítottam Jene! őrmestert, aki az okmányokat kérte. Volt nála egy csomó papír és csak annyit mopdott, hogy „Budapest turist.” Jenei József hátralépett, én pedig odaléptem és kattant a bilincs a határsértőn. A téglagyáriak végigkísérték az eseményeket. Amikor pedig ismét megszólalt a téglagyáriak telefonja, csak annyi hangzott el benne: „Köszönjük elvtáráak, egy jól felkészült, többszörös határsértő kezén csattant a bilincs.” Még mielőtt a . határsértést jelentették volna, az őrs parancsnoka átvizsgálta a határsértő csomagját. Tisztálkodási eszköz, térkép, iránytű és 40 fej fokhagyma volt a lengyel férfi táskájában. A 45 éves férfi talpa úgy nézett ki, mint egy térkép. Vízhó- lvagos, repedezett talpa önmagában szánalmat keltett a határőrökben. A hivatalos eljárás után kávéval, üdítővel kínálták. Aztán ennivalót kért. Ahogyan most visszaemlékeznek a határsértő elfogására, nevetve mondják, hogy rőfszámra ette a kolbászt. Üticélja? Mint sok határsértő, ez a férfi is összevisz- sza hazudott. Egyszer azt vallotta, hogy Magyarországot akarta megismerni, szerette volna a Balatont látni. Máskor Jugoszláviát .emlegette. Határőreink azonban semmit sem hittek. Megtették az intézkedést és átadták az illetékes szerveknek, az eljárást már a lengyel hatóság folytatja ellene. Kattant a bilincs az Ipoly partján. Biztosítva, hogy az országhatár ezen a részen is sérthetetlen. * Az őrs kollektívájának -jó munkáját bizonyítja, hogy szerdán átvehették a BM Határőrség Kiváló őrse megtisz- tető címet. Somogyvári László Szabadság és munka Humoristák nyaranta visz- szatérő témája, hogy nem fogad a . hivatal, az ügyintézők szobáinak ajtaján tábla lóg: szabadság miatt az»ügy- intézés szünetel. A nyár valóban egy-két hétre a felüdülést, a pihenést, az erőgyűjtést is kínálja az embereknek. Ám a mindennapi munka nem állhat meg: sem a hivatalokban, sem a gyárakban, sem a közlekedésben, egyes munkahelyek pedig,éppen ebben az időszakban igényelnek többletmunkaerőt, így például az idegenforgalom fogadásában, kiszolgálásában, avagy a pihenésre vágyók kényelmének megteremtésében. Ám most ne róluk essék szó. Hanem azokról a munkahelyekről — legyen az nem Tanácsi tervezői« esztalán Fznláziadús iskola, harmonikus lakóhely Igényes épületterveken dolgoznak ezekben a hetekben a NÖGRÁDTERV építészei. Iskolákat, lakó- és középületeket vázolnak papírra a megye községi, városi tanácsai- naK . megrendelésére. Munkájukban a jelenlegi anyagi lehetőségeket és a hosszabb távra érvényes ízlésbeli követelményeket egyaránt igyekeznek figyelembe venni a tervezők. Tizenhat tantermes iskola beépítési tervét készíti a tanácsi tervező vállalatnál Guzmics György. Az épület a bá- tonyterenyei Mátra-lakótele- pen áll majd; a, területen négy és fél száz családnak lakást ugyancsak a NÓGRÁD- TERV tervez. Az iskola U alakú építménye udvart fog közre, belül aula, galéria lesz az elképzelések szerint. A negyedmiliió forint értékű tervdokumentáció hagyományos építési technológiát feltételez. Iskolát tervez az iroda Szitákra is. A majdani nyolc tantermes épület a most felújított kastély mellett fog emelkedni; így nívós építészi feladvány, hogy a kétszintes, magas tetős iskola szervesen illeszkedjen környezetébe. A tervezővállalatra jutó munka értéke — geodéziai, talaj- mechanikai előkészítéssel együtt — százkilencvenezer forint. Vezér Csaba egy balassagyarmati terület: a Rákóczi úttól északra eső tizenkét- tizenhárom hektáros térség beépítési tervén dolgozik, ötszáz lakás mellett rendőrségi épület, számos üzlet, több tucat garázs- áll majd a távlati elképzelések szerint. A mostani, már két variációban elkészült tervek alapján kisvárosi magas tetős lakóházak kínálnak majd otthontf a területen. A földszint,.. plusz két emelet, plusz tetőtér-beépíté- ses házak átgondolt, harmonikus formákkal képeznek barátságos lakhelyet az embereknek, a megvalósulás után. (molnár) fiziikai vagy fizikai dolgozókat foglalkoztató —, amelyektől a tél és a nyár egy- ránt folyamatos, kellő intenzitású tevékenységet kíván. Itt a nyári időszakra esnek ugyan általában a nagy felújítások, karbantartások, s ezzel együtt a dolgozók szabadságolásai is. Ezen túl azonban fokozott figyelmetigényel a vállalat vezetésétől a szabadságolási ütemtervek elkészítése, hiszen a termelés ezekben a hónapokbn sem csökkenhet. Különösen nem most, amikor a tél okozta termeléskiesések pótlására komoly erőfeszítéseket tesznek vállalataink. Körültekintően kell tehát egyeztetni mostanában Nóg- rádban is vállalati és dolgozói érdékeket. A szabadságon lévő dolgozó helyettesítése csak a munka szervezettebbé tételével, a fegyelmezettebb munkavégzéssel és a munkaidő jobb kihasználásával oldható meg. Növeli a szervezettség jelentőségét, a vállalatok többségének azon célkitűzése is, hogy az év eleji lemaradásokat ezekben a hónapokban kívánják behozni. A minap értesülhettünk például arról, hogy az egyik vállalat módosította a nyári szabadságok kiadásának rendjét, annak érdekében, hogy időarányos tervét a fél év végére teljesítse. Ha az éves tervek teljesítése negyedévi, vagy havi részletezésben az üzemeknél legtöbbször változó képet mutat is, ebben az évben egyik vállalat sém engedheti meg magának, hogy teljesítménye a nyári hónapokban ne érje el a tervezettet, sőt az említett okok miatt azt ne haladja meg. Ugyanakkor itta nyaralás, a pihenés ideje: ilyenkor nyitnak a vállalati üdülők, most van a gyerekek vakációja, mostanra szól a szakszervezeti beutaló. Sokan bizony csak anyagi veszteség árán tudnak' jó előre eltervezett programjukról lemondani, lesznek tehát, akik szabadságra mennek. Nincs irigylésre méltó helyzetben, sem a terveit teljesíteni akaró vállalat, sem a dolgozója. Az eddiginél több fejtörést okoz majd egy-egy munkahelyen a munka menetének megszervezése, akár a munkapadok mellett, akár az. íróasztaloknál. És lehet, hogy viták is adódnak a szabadságok kiadása körül. De nem szabad azt elfelejteni, hogy a cél azonos, a vállalati tervek teljesítése ugyanazt szolgálja, mint a pihenőidő, a szabadság is: a dolgozó ember élet- és munka- körülményeinek javítását. Az objektív körülmények ma nagyobb teherviselést, áldozat- vállalást igényelnek a vállalati kollektíváktól, az érdekek összhangja pedig nagyobb odafigyeléssel megteremthető. NÓGRÁD — 1985. június 17., hétfő
