Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-17 / 140. szám

Fél év előtt ß Salgótarjáni Ruhagyár Ütemes szállítás Hazai piacra - Böuiilii deutzahiteles megoldás - Üj termék a Snugli gyermekhordő Jó munkája, eredményes gazdálkodása után nyugodtan tekinthet a féléves mérlegeié a Salgótarjáni Ruhagyár. No­ha az első fél évre szóló ter­vétől valamelyest elmaradás­ban van, a termelését szigo­rúan a szezonhoz, a piaci ke­reslethez igazító gyár eseté­ben ez csaknem természetes: május végéig kiszállította a nyári viseletként alkalmas ru­hákat, s ezek a könnyű, pa­mut alapanyagból készült gyermek-, lányka- és serdülő­ruhák viszonylag kisebb ér­lékkel szerepelnek az árbevé­telben. Elmúlt évi teljesítményé­hez képest csaknem vala­mennyi mutató esetén jelen­tős előnyben van a ruha­gyár. Június in-ig 130 és fél millió forint árbevételre tett szert az alaptevékenységből, 15.fi százalékkal többre, mint tavaly ilyenkor. Hazai piacra az elmúlt évitől tízmillió forinttal töb­bel:. csaknem a tavalyi dup­láját adta a gyár nyári ruhá­ból. illetve műszaki konfek­cióból. A szállítás összehason­líthatatlanul ütemesebb volt a belföldi vevőknek, kötelezett­ségeit pontosan teljesítette a gvár. A vevőknek küldött bé­bi. lányka és serdülő nyári ruhák közt ott voltak a ta­valyi BNV-n nagy sikert ara­tott ruhacsaládok is. A Dóri. a Viki és a Mindi család nagy tetszést arat, alig tud­ják az igényeket követni. Ami a szovjet piacot illeti, tavaly ályenkor jelentős adósi sógok terheit volt kényteleu cipelni a gyár. Most nem­csak a szerződéses kötelezett­ségek teljesítésére van reális esély, hanem az első fél évre vállalt 50 millió forint érté­kű szállítmány némi túltelje­sítése előtt is nyitva az út. A szovjet vásárlók részben sportos pamut női ruhákat, együtteseket, részben gyapjú­szoknyákat és -együtteseket kaptak a gvártól. A Salgótarjáni Ruhagyár eddigi tőkésexport-teljesítmé- nye a tavalyihoz hasonló: a fél évre tervezett 61 millió fo­rint értékű áruból június első hetéig mintegy 46 millió fo­rint értékű tételt kiszállított, s csaknem feladásra kész to­vábbi néhány nagyobb szál­lítmány. A nem rubelelszámolású export szerkezete azonban a tavalyihoz képes lényeges Vál>- tozásokon ment át. Az elmúlt évben a nyugati piacokon még oly keresett pamut alap­anyagú ruhák elhelyezési esé­lyei nagymértékben csökken­tek, s nem volt vevő a ha­zai alapanyaggvárak által kí­nált másfajta kelmékre sem. ígv a ruhagyár számottevően bővítette a devizahiteles konstrukciót, külföldi anyag­ból és kellékből általában a vevő modellje alapján dolgo­zik. A devizahiteles konstruk­cióban a legnagyobb vevője az első fél évben az osztrák Seewald cég volt, mintegy 60 ezer darab pamutjerseyből és polvesterből készült'női ruhát vásárolt. A gyár magyar anya­gos exportja ez idő alatt Joc- dániába és a hagyományos, régi piacra, Svédországba uta­zott — a tavalyinál azonban lényegesen szerényebb meny- nyiségben. A hagyományos partnerek mellett egyébként több új vevővel épített ki üz­leti kapcsolatot, többek között a holland Baruch céggel, mely idén havi ötezer darab terméket vásárol ugyancsak devizahitel es konstrukcióban. Az esztendő első felében új terméket is bevezetett a gyár. Nyugatnémet vevőnek a ren­deléssel egyébként lekötetlen műszaki konfekciós kapacitá­sok segítségével Snugli gyer­mekhordó „szatyrokat” készít. Eddig kétezer darabot fejezett be, s további jelentős rende­léseket elégít ki. A hazai for­galmazást illetően jelenleg készítik elő a kooperációs kapcsolatot a rendelővel, illet­ve a licencgazda amerikai céggel. A gyár első félévi termelé­sének jövedelmezősége megfe­lel a várakozásoknak, a hat hónapra tervezett 40 millió forintos nyereségnek várható­an nem lesz híja. Lemaradás az árukiszállításban Más termék — több munka a harisnyagyárban A Budapesti Harisnyagyár leányvállalataként és új név­vel működik az év elejétől a nagybátonyi Délia Harisnya­gyár. Az év első hónapjaiban itt is jelentkezett . a tervtől való elmaradás: a készáru- kiszállításban 200 ezer dara­bos, míg a bérmunkához vég­zett tevékenységinél 700 ezer darabos lemaradást mutaltak ki. Az elmaradások okairól és azok pótlásának lehetősé­geiről a Délia igazgatójával, Kékesi Sándorral beszélget­tünk. — A múlt évben az első tervezgetések alkalmával 9.2 millió darab harisnya és ha­risnyanadrág . gyártásával számoltunk az idei évre. Az­tán, amikor kiderült, hogy más összetételű árut kell ja­varészt gyártanunk, akkor múlt év decemberében ter­vünket 8.7 millió harisnya- nadrád gyártásában állapítot­tuk meg. — És most ez utóbbi terv­hez képest mutatkozik lema­radás a teljesítésben. Mi en­nek az oka? — A tervezés után, a ké­sőbbiekben még munkaigé­nyesebb áruk gyártásába kellett kezdenünk, amelyeket végül is a megrendelői igé­nyek követéltek meg. így például említhető a kis- és nagybetétes harisnyanadrág, amelyek formázást, vasalást is igényelnek. A vevők ugyan­is jobban keresik a formá­zott, vagy sakkozott harisnya­nadrágokat, pedig én mint gyártó inkább ajánhatnám a formázaitlanokat. — Kizárólag a többletmun­ka okozta az elmaradást, avagy más -okai is vannak, például a téli energiakorlálo- zás? •— Nem volt jelentős ter­meléskiesésünk a februári energiagondok miatt. Azon­ban a tervtől való elmaradást idézte plő a nagyarányú lét­számcsökkenés, tavaly több mint negyven fővel lett ke­vesebb a gyári létszámunk, és főleg a varrás területén létszámgondjaink vannak még ma is. Az első negyedéves nyereségünk mintegy 3 mil­lióval volt kevesebb a terve­zettnél, s az említetteken kí­vül oka ennek az is, hogy a bérmunkát végző két „üze­münk” — a lucfalvai és a tar" naleleszi — irányítása janu- át 1-től a vállalati központhoz tartozik, s mi ehhez a két üzemhez csupán további fel­dolgozásra szállítunk. — Gondolom, akár a ter­melési, akár a nyereségter­vüket mindezek ellenére tel­jesíteni akarják az idén... — Természetesen, hiszen bérfejlesztésben is most kí­vánunk előbbre lépni,' s a terv teljesítése ennek egyik feltétele. Nyolcszázalékos bérfejlesztést ütemeztünk be, ha feladatainkat végrehajt­juk, ha pedig teljesítmé­nyünk a tervezettnél jobb lesz úgy akár tízszázalé­kos fejlesztésre is lesz .lehe­tőségünk. Termékeinkre vevő a kereskedelem, ha három­szor annyit tudnánk gyárta­ni, azt is el tudnánk adni. — Milyen intézkedéseket kívánnak tenni a lemaradás pótlására? — Elsősorban is felülvizs­gáltuk gyárunkba^ a darab­béres és időbéres dolgozók létszámarányát, s ennek ered­ményéként a közeljövőben 35 dolgozó kerül át darabbéres munkaterületekre. Ettől"« bel­ső átszervezéstől a teljesít;- mények növekedését várjuk. Űj dolgozók felvételével emel­jük a létszámot, ezen túl ki akarjuk használni azt a lehe­tőséget, hogy a gyesen lévő dolgozók — gyermekük más­fél éves korától — munkáit vállalhatnak, s mi akár négy­hat vagy nyolc órában is tudunk számukra munkát adni. Növeltük a vállalati gazdasági munkaközösségek számát, egyes helyeken pedig túlórát rendelünk el, illetve engedélyezünk. Reméljük, hogy initézkedéseink közül né­hány a hatékonyság növelé­sével is együtt jár. — Brigádok kezdeményezé­sei, kommunista műszakok... — Ebben a fél évben két kommunista műszakot tartot­tunk már, s tervezünk a második fél évben is. Két szocialista brigád a napok­ban kezdeményezte, hogy a battonyai gyermekfalu fel­építésére műszakökot szervez­zünk. Mindezek után úgy látom, kitűzött éves tervün­ket teljesíteni tudjuk, s a harmadik negyedévben már behozzuk a lemaradásunkat. Zsély András Kattan a bilincs az Ipoly-parton Babosán László határőr: a riadókocsival azonnal a hely­színre mentünk, s kattant a bilincs. Fotó: Bábel László Hosszú kilométereken ke­resztül kígyózik az ország ál­lamhatára az Ipoly partján. Nagy távolságon a folyó kö­zepe a határ. A víz mélysé­ge 20 centimétertől 3 méterig is tart, környezete pedig la­pos, vizenyős, zsombékos te­rület. A vízi madarakkal teli, sűrűn lakott, fedett terepen a természet sokszor teszi pró­bára az államhatár biztonsá­gát őrző határőröket. A szá­raz oldal sem különb. Az er­dős, hegyes, horhosokkal tűz­delt terület is nemegyszer vizsgáztatta állóképességből jelesre a határőröket. — Kevés határsértés for­dult elő az utóbbi időben ezen a környéken — mondja az őrs megbízott parancsnoka, Farkas Gyula' nyugállományú határőr őrnagy, aki a szabad­ságon levő parancsnokot he­lyettesíti. — Ehhez nagy se­gítséget nyújtanak az önkén­tes határőrök, akik nem csak a községben, hanem a szom­szédos falvakban is segítik a sorkatonák, a hivatásos tisz­tek munkáját. így történt a legutóbbi elfogásunk is... Borús idő volt azon a ked­di délelőttön. Alig múlott 11 óra. amikor Bolyós János ön­kéntes határőr, a téglagyár kotrógépkezelője, a motort ja­vította. Hat éve már, hogy önkéntes segítő, van tapaszta­lata az idegen felismerésé­ben. — Az egész család kötő­dik a határőrséghez. Én hat éve vagyok tagja , az önkén­tesek táborának. A lányom, Zsuzsa még nyolcadikos ta­nuló . volt, amikor segítségé­vel egy határsértő került kéz­re. Fiam, -Gábor, most szerelt le a határőrségtől. Gépkocsi- vezető volt és, amire büszke vagyok, háromszor nyerte el a megtisztelő kiváló címet. Hogyan is volt azon a napon? Egy szőke, bodros hajú, fia­tal férfi jött a téglagyárnál. Nadrágja be volt dugva a gu­micsizma szárába. Nekem a pulóvere volt feltűnő. Vala­mikor a családban volt egy ilyen, vagy ehhez hasonló és az Lengyelországból szárma­zott... Pillanatokig töpreng­tem csak és aztán szóltam Kálmán Jóskának — ő a köz­ségi alapszervezeti párttitkár — hívja fel telefonon az őr­söt és közölje, hogy egy gya­nús személy halad a falu fe­lé az úton. Természetvédel­mi terület, a Hónya-tanya fe­lől érkezik. Magam is el akar­tam indulni a Trabanttal, de féltem, hogy gyanút fog az illető. Mi inkább a munkatár­sakkal az idegen mozgását tartottuk szemmel. Az őrsi ügyeletet Babcsán László határőr látta el aznap. Ő egyébként civilben a szé- csényi termelőszövetkezet gépszerelője. — Vettem • a téglagyáriak üzenetét. Azonnal szóitam Je­néi József határőr őrmeslef- nek, aki ugyancsak megyei, cserháthalápi. Én átadtam az ügyeletét és a riadócsoport­tal irány a határsértő elé. Élessel, mindenre felkészülve, hiszen semmit sem tudtunk az illető személyéről. Felszólí­tottam: álljon meg. Én bizto­sítottam Jene! őrmestert, aki az okmányokat kérte. Volt nála egy csomó papír és csak annyit mopdott, hogy „Buda­pest turist.” Jenei József hát­ralépett, én pedig odaléptem és kattant a bilincs a határ­sértőn. A téglagyáriak végigkísérték az eseményeket. Amikor pe­dig ismét megszólalt a tégla­gyáriak telefonja, csak annyi hangzott el benne: „Köszön­jük elvtáráak, egy jól felké­szült, többszörös határsértő kezén csattant a bilincs.” Még mielőtt a . határsértést jelentették volna, az őrs pa­rancsnoka átvizsgálta a ha­társértő csomagját. Tisztálko­dási eszköz, térkép, iránytű és 40 fej fokhagyma volt a lengyel férfi táskájában. A 45 éves férfi talpa úgy nézett ki, mint egy térkép. Vízhó- lvagos, repedezett talpa ön­magában szánalmat keltett a határőrökben. A hivatalos eljárás után kávéval, üdítő­vel kínálták. Aztán ennivalót kért. Ahogyan most visszaem­lékeznek a határsértő elfogá­sára, nevetve mondják, hogy rőfszámra ette a kolbászt. Üticélja? Mint sok határ­sértő, ez a férfi is összevisz- sza hazudott. Egyszer azt vallotta, hogy Magyarorszá­got akarta megismerni, sze­rette volna a Balatont látni. Máskor Jugoszláviát .emleget­te. Határőreink azonban sem­mit sem hittek. Megtették az intézkedést és átadták az il­letékes szerveknek, az eljá­rást már a lengyel hatóság folytatja ellene. Kattant a bilincs az Ipoly partján. Biztosítva, hogy az országhatár ezen a részen is sérthetetlen. * Az őrs kollektívájának -jó munkáját bizonyítja, hogy szerdán átvehették a BM Ha­tárőrség Kiváló őrse megtisz- tető címet. Somogyvári László Szabadság és munka Humoristák nyaranta visz- szatérő témája, hogy nem fogad a . hivatal, az ügyinté­zők szobáinak ajtaján tábla lóg: szabadság miatt az»ügy- intézés szünetel. A nyár va­lóban egy-két hétre a felüdü­lést, a pihenést, az erőgyűj­tést is kínálja az emberek­nek. Ám a mindennapi mun­ka nem állhat meg: sem a hivatalokban, sem a gyárak­ban, sem a közlekedésben, egyes munkahelyek pedig,ép­pen ebben az időszakban igényelnek többletmunkaerőt, így például az idegenforgalom fogadásában, kiszolgálásában, avagy a pihenésre vágyók ké­nyelmének megteremtésében. Ám most ne róluk essék szó. Hanem azokról a mun­kahelyekről — legyen az nem Tanácsi tervezői« esztalán Fznláziadús iskola, harmonikus lakóhely Igényes épületterveken dol­goznak ezekben a hetekben a NÖGRÁDTERV építészei. Is­kolákat, lakó- és középülete­ket vázolnak papírra a me­gye községi, városi tanácsai- naK . megrendelésére. Munká­jukban a jelenlegi anyagi le­hetőségeket és a hosszabb távra érvényes ízlésbeli köve­telményeket egyaránt igye­keznek figyelembe venni a tervezők. Tizenhat tantermes iskola beépítési tervét készíti a ta­nácsi tervező vállalatnál Guz­mics György. Az épület a bá- tonyterenyei Mátra-lakótele- pen áll majd; a, területen négy és fél száz családnak la­kást ugyancsak a NÓGRÁD- TERV tervez. Az iskola U alakú építménye udvart fog közre, belül aula, galéria lesz az elképzelések szerint. A negyedmiliió forint értékű tervdokumentáció hagyomá­nyos építési technológiát fel­tételez. Iskolát tervez az iroda Szi­tákra is. A majdani nyolc tantermes épület a most fel­újított kastély mellett fog emelkedni; így nívós építészi feladvány, hogy a kétszintes, magas tetős iskola szervesen illeszkedjen környezetébe. A tervezővállalatra jutó mun­ka értéke — geodéziai, talaj- mechanikai előkészítéssel együtt — százkilencvenezer forint. Vezér Csaba egy balassa­gyarmati terület: a Rákóczi úttól északra eső tizenkét- tizenhárom hektáros térség beépítési tervén dolgozik, öt­száz lakás mellett rendőrségi épület, számos üzlet, több tu­cat garázs- áll majd a távlati elképzelések szerint. A mos­tani, már két variációban el­készült tervek alapján kisvá­rosi magas tetős lakóházak kí­nálnak majd otthontf a terü­leten. A földszint,.. plusz két emelet, plusz tetőtér-beépíté- ses házak átgondolt, harmoni­kus formákkal képeznek ba­rátságos lakhelyet az embe­reknek, a megvalósulás után. (molnár) fiziikai vagy fizikai dolgozó­kat foglalkoztató —, ame­lyektől a tél és a nyár egy- ránt folyamatos, kellő inten­zitású tevékenységet kíván. Itt a nyári időszakra esnek ugyan általában a nagy fel­újítások, karbantartások, s ez­zel együtt a dolgozók sza­badságolásai is. Ezen túl azonban fokozott figyelmet­igényel a vállalat vezetésétől a szabadságolási ütemtervek elkészítése, hiszen a termelés ezekben a hónapokbn sem csökkenhet. Különösen nem most, amikor a tél okozta termeléskiesések pótlására komoly erőfeszítéseket tesz­nek vállalataink. Körültekintően kell tehát egyeztetni mostanában Nóg- rádban is vállalati és dolgo­zói érdékeket. A szabadságon lévő dolgozó helyettesítése csak a munka szervezettebbé tételével, a fegyelmezettebb munkavégzéssel és a munka­idő jobb kihasználásával old­ható meg. Növeli a szerve­zettség jelentőségét, a válla­latok többségének azon cél­kitűzése is, hogy az év eleji lemaradásokat ezekben a hó­napokban kívánják behozni. A minap értesülhettünk pél­dául arról, hogy az egyik vállalat módosította a nyári szabadságok kiadásának rend­jét, annak érdekében, hogy időarányos tervét a fél év vé­gére teljesítse. Ha az éves tervek teljesí­tése negyedévi, vagy havi részletezésben az üzemeknél legtöbbször változó képet mu­tat is, ebben az évben egyik vállalat sém engedheti meg magának, hogy teljesítménye a nyári hónapokban ne érje el a tervezettet, sőt az em­lített okok miatt azt ne ha­ladja meg. Ugyanakkor itta nyaralás, a pihenés ideje: ilyenkor nyitnak a vállalati üdülők, most van a gyere­kek vakációja, mostanra szól a szakszervezeti beutaló. So­kan bizony csak anyagi vesz­teség árán tudnak' jó előre eltervezett programjukról le­mondani, lesznek tehát, akik szabadságra mennek. Nincs irigylésre méltó hely­zetben, sem a terveit telje­síteni akaró vállalat, sem a dolgozója. Az eddiginél több fejtörést okoz majd egy-egy munkahelyen a munka me­netének megszervezése, akár a munkapadok mellett, akár az. íróasztaloknál. És lehet, hogy viták is adódnak a sza­badságok kiadása körül. De nem szabad azt elfelejteni, hogy a cél azonos, a válla­lati tervek teljesítése ugyan­azt szolgálja, mint a pihe­nőidő, a szabadság is: a dol­gozó ember élet- és munka- körülményeinek javítását. Az objektív körülmények ma na­gyobb teherviselést, áldozat- vállalást igényelnek a válla­lati kollektíváktól, az érde­kek összhangja pedig na­gyobb odafigyeléssel megte­remthető. NÓGRÁD — 1985. június 17., hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents