Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
Hogy béke legyen és megszűnjön a gyűlölet AJÄNLÄS Tudom — különösen a fiatalok körében —, nemritkán kétkedő fogadtatásra találnak az elvhűségről, a meggyőződésről és a barátsági munkáról elhangzó szavak. Vajon őszinték-e? Aki azonban pár szót is beszélgethetett már Hegyes Ferenccel, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek nyugdíjas üzemvezetőjével, az MSZBT Országos Elnökségének tagjával, maga is megérti: ezúttal tetteken. tényeken nyugvó hitele van minden elhangzó szónak. Hegyes Ferenc ma is, mint gyermekkora óta mindig. következetesen képviseli azt, ami mellé elszegődött: az emberek érdekeit, az MSZMP politikáját és a magyar—szovjet barátsági munkát. Méltán kapta meg a héten a Szovjetunió egyik legmagasabb kitüntetését, a Népek Barátsága Érdemrendet. csajkamesétöl' A SZÍNES TELEVÍZIÓIG — Ha meggondolom, már egészen fiatalon kialakult bennem valami vonzódás a későbbi MSZBT-feladatválla- lásban testet öltő barátsági munka iránt. Még ma is elevenen él bennem az emlék, hogy milyen érzésekkel állítottuk a moszkvai rádió magyar nyelvű adására a rádiónkat. Akkor ez büntetendő cselekmény volt. Hogy miért tettük? Annyi mindent beszéltek az akkor még fiatal Szovjetunióról, hogy egyszerűen kételkedni kezdtünk az igazságában. Szerettünk volna magunk is meggyőződni mindennek a hiteléről, vagy valótlanságáról. Később meg, már a felszabadulást közvetlenül megelőző időszakban azzal riogattak bennünket, hogy az élet egyszerűen megáll, bevezetik a csajkarendszert, mindent elvesznek. Ilyeneket és ehhez hasonlókat mondtak. Amikor azonban először találkozhattunk szovjet emberekkel, rá kellett döbbennünk ezeknek a meséknek a valótlanságára. A felszabadulás utáni években tulajdonképpen ez adta az első lökést a barátsági munkának, öntevékeny együttesek tűztek a műsorukra szovjet színdarabokat. dalokat. Előadások hangzottak el. Afféle tangóharmo- nikás, kozák táncos időszak volt ez. — És nézzünk körül, mi változott azóta? Milyen tiltakozást váltana ki, ha mondjuk megszűnnének a közétkeztetési konyhák, vagy megpróbálnánk visszacsinálni a termelőszövetkezeti mozgalmat. Pedig hát akkoriban ezt kiáltották ki csajkarendszernek, tulajdonelvételnek. Ki mondana le már az elért kényelméről? A színes, televízióról, autóról?... És nekem meggyőződésem, hogy mindezeket az eredményeket nem érhettük volna el a Szovjetunió segítsége, támogatása nélkül. SZERÉNYSÉGGEL, ŐSZINTÉN Hegyes Ferenc, amikor minderről, eredményeinkről beszél, nem teszi hozzá, hogy ő maga feleségével egyszobás I 1 '««* ...... I». ......................... l akásban él. Televíziója valóban színes, a kocsija Lada. Lakására a szerény ízlésesség jellemző. És rengeteg dísztárgy, emlékek. Többségében mindegyik egy-egy barátságra, találkozásra emlékezteti — a Szovjetunióból, Mongóliából és más baráti országokból. Hány, de hány történetet tudnának elmondani ezek a tárgyak. Hiszen részben munkája, részben utazásai során rengeteg magas rangú politikussal, tudóssal, űrhajóssal, és természetesen nagyon sok kétkezi munkással találkozott. Mindezekről azonban korántsem a dicsekvés hangján beszéd. Sőt, kéri: — Ne engem mutassanak be ebben az Írásban, inkább a barátsági munkát. Meggyőződésem ugyanis, hogy a most kapott kitüntetés nem csak az én érdemem, hanem azé a munkáé is, amit Nógrád megyében az MSZBT-tagcsopor- tok végeznek. Hegyes Ferenc szavait nem csak a tények, nem csak az elért eredmények, hanem lényének meggyőző közvetlensége és szerénysége is hitelessé teszi. Nem véletlenül, mint az egyik legjobb propagandistára, számíthat rá a* MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága, a munkásőrség. TIZENÖT KÖZÜL A HETEDIK — Nem egy alkalommal hívtak meg fiatalok közé előadást tartani. Az egyik legigényesebb, legszebb propa- gandistafeladatnak tartom, hogy azoknak a nemzedékeknek mutassuk be a párt politikáját, a barátsági munka szükségességét, akiknek szerencsére már nincs közvetlen élményük a felszabadulás előtti, és más, nehezebb időszakokról. Ebben a munkában számomra sokat jelent az, hogy én láttam azt a világot is. össze tudom hasonlítani, mi változott, mennyi mindent értünk el, és ez megadja a hitelét ezeknek a találkozásoknak. A Szovjetunióban nem egy Idős párttagnak az a feladata, hogy ,.élő történelemként” beszéljenek az elmúlt időszakokról. Egy pisz- szenést nem lehet hallani az előadásaikon. Előadói példaként én is «at tartottam szem előtt. A polcról leemel egy tekintélyes kéziratot. A címe: Tizenöt közül a hetedik. A munkásőrség mostanában lezárult pályázatára írta meg élettörténetét, bemutatva azokat a társadalmi folyamatokat, azt a háttért is, amelyben dolgozott. A gondosan elkészített önéletrajz méltán kapott első helyezést a pályázaton. megingás nélkül Hegyes Ferenc 1922-ben született Homokterenyén — tudom meg a kéziratból. Beszélgetőpartnerem helyett mond el szinte minden fontosabb önéletrajzi adatot. Tizenöt testvér közül ő volt a hetedik. Tizennégy évesen alkalmazták a Salgótarjáni Kohászati Üzemek elődjénél, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnál, mindenes, udvart söprögető fiúként. Magas megjelenése, jó kiállása már egészen korán alkalmassá tette a legnehezebb fizikai munkára is. Kéziratában megvallja: volt, hogy az orra vére is eleredt, olyan nehéz munkát bíztak rá, de akkor gyerekfejjel sem lehetett azt mondani, nem. Párttagságát a felszabadulás évétől' keltezik. Szinte az eszmélés első percétől mindenütt ott állt, ahol szükség volt a párt melletti cselekvésre. Kerékpárjával járta a Nógrád megyei falvakat, szervezett, részt vett a falujárásokban, a termelőszövetkezetek megalakításában. Agitátorként, propagandistaként beszélt a Szovjetunióról, a bé- kepolitíka szükségességéről, a barátságról. Munkahelyén, a hideghengerműben szinte minden beosztást végigpróbált, volt hengerész, párttitkár, később pedig üzemvezető. 1956- ban ő is egyike volt azoknak, akik életük kockáztatása és a megkínzatás árán is, megingás nélkül képviselték a kommunista néphatalom ügyét, amelyre az életüket tették fel. A munkásőrség alapító tagja lett. HA A VILÁGON ELTERJEDNE — Később, már az MSZBT Országos Elnöségének tagjaként gyakran elgondolkoztam arról — összegzi mondandóját —, hogy mi adja ennek a munkának az értelmét? A válasz tulajdonképpen nagyon egyszerű, és any- nyiszor mondtuk már, hogy sokszor nem is mérjük fel a jelentőségét. Tenni az emberekért, látni azt, hogy az igazi barátság, ha elterjedne, megszűnne a gyűlölet és békében élhetnénk, segíthetnénk egymást. Boldogabb volna az emberiség. Ez az utánunk következő nemzedéknek is az érdeke. Levélvázlatot húz elő, a Szovjetunió budapesti nagykövetének címezve; a kitüntetést köszöni meg benne: „Ez a nagy elismerés újabb erőt ad munkámhoz, hogy továbbra is becsületesen, híven szolgáljam pártomat, munkás- osztályomat, örökre elkötelezve, szívembe zárva ápoljam a magyar—szovjet barátságot, amiért elköteleztem magam...” — F. M. — Ez igazságügyi dolgozik éle!- és munkakörülményei Az igazságügyi dolgozók élet- és munkakörülményeiről tárgyalt tegnapi salgótarjáni ülésén a Közalkalmazottak Szakszervezetének Nógrád Megyei Bizottsága. Dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke a bírósági dolgozók helyzetéről beszámolva elmondta, hogy napjainkra a jogi munkakörökben szorongatóvá vált a létszámhiány. Több mint tíz jogi munkaköri állás üresedik ez idő szerint is, részben nyugdíjazás. részben más területekre való távozás miatt. Az utánpótlás pedig sok esetben szinte kilátástalan. Korábban amilyen vonzó volt a bírói pálya, ma annyit veszített presztízséből. A megyei bíróság elnöke az okokat a szerény javadalmazás mellett a nagy leterheltségben jelölte meg. Növekedik a büntetőügyek száma, s a házassági bontóperek gyakoriságának gyors emelkedése is mind több feladatot ró a bírákra. Nem csak több, hanem mind komplikáltabb, összetettebb ügyekben kell ítélkezniük. Mindemellett a bírák jövedelme az utóbbi években mesz- sze nem tud lépést tartani az ügyvédek, illetve a vállalatnál. szövetkezetnél dolgozó jogászok keresetével. Következményeként esztendő végére az összesen mintegy negyven jogi munkaköri állást tekintve már húszszázalékos létszámhiány várható-. A bírósági dolgozók négyötödét a segédhivatali dolgozók teszik ki. Körükben lényegesen kisebb az elvándorlás, mint a jogi munkakörökben. A munkakörülmények javításáért a megyei bíróság az utóbbi esztendőkben igen sokat tett: ma korszerű, felújított épületekben, modern technikai eszközök segítségével szolgálhatják az igazságügyet. Salgótarjánban és Balassagyarmaton bevezették az üzemorvosi rendelést, a jelentékenyen fellendült sportmozgalom pedig országos versenyeken is előkelő helyezéseket hoz. A fiatalok megtartását szolgálja a letelepedési segély, a lakáshoz jutás megkönnyítése is. Űjszeríí feladatok a pärtoktatäsban A pártszervek és az alapszervezetek ezekben a hetekben értékelik az elmúlt oktatási év tapasztalatait, megfogalmazzák a felsőbb szintű döntésekből — mindenekelőtt a Politikai Bizottság április 23-1 határozatából — adódó helyi feladatokat, a politikai szükségletek figyelembevételével szervezik, előkészítik az 1985/86-os pártoktatási évet. A tömegpropaganda általános követelményei — a párt politikájának elméleti igényű magyarázata, terjesztése, a szocialista értékrend elfogadtatása, az aktívabb, elevenebb politizálás, a soron lévő, aktuális teendők megvalósítására való mozgósítás — nem módosulnak. A következőkben is az a fő feladata a pártoktatásnak, hogy a szocialista építőmunka történelmi tapasztalatainak, tanulságainak bemutatásával, napjaink valós összefüggéseinek értelmezésével fejlessze a reális szemléletet, szilárdítsa a párt egységét, járuljon hozzá a tervek, határozatok végrehajtásához szükséges politikai, ideológiai feltételek biztosításához. Segítse, hogy a pártéletben, a párttagság körében erősödjön a párt tevékenvségére jellemző politikai gyakorlat. Továbbra is érvényesek a propaganda hatpkonv.spcának fokozását, célzó, a mmős^gí megújulást szorgalmazó központi és helyi döntések. A most szerveződő oktatási évnek azonban sajátos küldetése, s ebből fakadóan számos — egymással szorosan összefüggő — új vonósa van. A pártoktatás átfogó feladata, hogy a kommunisták mélyrehatóan tanulmányozzák, helyesen értelmezzék a XIII. kongresszus dokumentumait és a megalapozott ismeretek birtokában felkészülten, meggyőzően tudják képviselni határozatát. A pártoktatás tudatosítsa, hogy az MSZMP marxista—leninista alapon, a valóságnak megfelelően elemezte és értékelte az elmúlt öt esztendőben kibontakozott folyamatokat, az elért eredményeket, az ország helyzetét, a jelentkező ellentmondásokat, megoldásuk útjait, és a társadalmi fejlődés lehetőségeivel. a meglévő tartalékokkal számolva határozta meg az elkövetkező időszak tennivalóit. A pártoktatás ismertesse a kongresszus által megerősített fő politikai álláspontját az időszerű kérdésekről; sokoldalúan bizonyítsa, hogy a kijelölt célok és feladatok társadalmunk szocialista fejlődését, népünk érdekeit szolgálják. Segítse, hogy a párttagság azonosuljon a párt politikájával és legyen aktív kezdeményezője, részese a kongresszusi határozat gyakorlati megvalósításának. Ugyancsak általános érvényű törekvés a megyei és a helyi páhértekezletek dokumentumainak megismertetése, a sajátosságok, az elért eredmények és a fő tennivalók számbavétele. Fotos feladat tudatosítani, hogy a megye párttagsága, lakossága bizalommal kísérte a kongresszus munkáját, egyetért döntéseivel és határozott szándéka, hogy sikerrel vegyen részt végrehajtásukban. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész az ügyészségi dolgozók élet- és munkakörülményeiről szólva, sok tekintetben hasonló gondokról adott számot. A 21 fős engedélyezett ügyészi státuson az esztendő végére mindössze 16-an maradtak. Utánpótlásról aüg- alig lehet beszélni. A munkaterhek növekedése, a torlódások gyakorisága nem kedvez az elmélyült, okfeltáró tevékenységnek. Az anyagi elismerés szerény emelkedése nem képes követni az elvégzett munkát. A munkahelyi körülmények viszont kulturáltak, a munkahelyi légkör jó. a letelepedést lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott támogatással is segítik. A segédhivatali állománynál mind a létszámot, mind a keresetet tekintve, a helyzet megnyugtató. E követelmények a pártoktatás egészében — így a káderképzésben is — kell, hogy érvényesüljenek. A tömegpropagandában azonban az eddig ismert tanfolyamok és előadássorozatok helyett — •minden alapszervezetben egységesen — egyetlen speciális tematikájú tanfolyam indul, amely „Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései” címmel a kongresszus dokumentumait hivatott feldolgozni, a munkahelyi pártoktatás hagyományos szervezeti rendje szerint. A tanfolyam nyolc témakör keretében áttekinti szocialista fejlődésünk történelmi tapasztalatait, a párt politikai irányvonalát; szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeit; elemzi a társadalmi viszonyok alakulásának tartalmát és fő tendenciáit; megfogalmazza a gazdaság teljesítőképessége növelésének lehetőségeit, eszközeit és feladatait; foglalkozik az életszínvonal és a szociálpolitika, valamint a szövetségi politika, a szocialista demokrácia és a nemzeti egység kérdésköreivel; bemutatja a világnézet, a politikai tudat, az erkölcs és a műveltség formálódását társadalmunkban és végül ráirányítja a figyelmet a párt feladataira a pártegység erősítésében, a vezető szeren érvényesítésében, a pártdemokrácia fejlesztésében. E témákat kell kiegészíteni a megyei és a helyi pártértekezletek kapcsolódó vonatkozásaival. További két foglalkozás anyagát aktuális politikai, ideológiai kérdések képezzék. Tananyagként minden témához önálló füzet kerül kibocsátásra, alapirodalomként pedig a kongresszus rövidített jegyzőkönyvét kell felhasználni. A megyei pártértekezlet dokumentumaiból a fő tartalmi kérdések kiemelése, tanulmányozása e célra készülő segédanyag alapján történik. Hasonló formában kell hozzáférhetővé tenni a helyi pártértekezletek állásfoglalásait. A z irányító pártszerveknek, valamint az alapszervezeteknek biztosí- tanlok kell, hogy a jelzett tanfolyamon — a káderoktatásban tanulókon, illetve oktatókon, valamint a felmentetteken, tartós betegeken kívül — valamennyi párttag — függetlenül előző politikai végzettségétől — részt vegyen, tartsa kötelességének a kongresszusi dokumentumok igényes tanulmányozását. Várható, hogy a párttagok egy része — előzetes képzettségére, ismereteire, beosztására hivatkozva — ellenzi, hogy alapfokú tömegpropaganda-tanfo- l.vamra iskolázzák be. Olyan viszonylag kis létszámú szemináriumi csoportokat. kell létrehozni, amelyekben hasonló előképzettségű, megközelítően azonos műveltségű párttagok saját elvárásaik színvonalán dolgozzák fel a kongresszus döntéseit, értelmezzék a helyi tennivalókat. A párttagok zömének okta tásával természetszerűen csökken a pártonkívüliek hagyományos — mintegy 30 százalékos aránya. Közülük — a konkrét politikai szükségleteknek megfelelően — elsősorban a politikailag aktív, a közvéleményt hatásosan befolyásoló értelmiségiek, a nevelőmunkában központi szerepet vállaló pedagógusok, állami, tömegszervezeti — KISZ, szak- szervezet, népfront — tisztségviselők, valamint a nárt- építés szempontjából figyelembe vett fiatalok beiskolázása indokolt. A párttagnak jelentkezők kötelező elméleti felkészítését is a ..Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései” című tanfolyam tematikáia alapján kell biztosítani. Azok számára. akik nem rendelkeznek alapfokú politikai végzettséggel e kurzus is beszámít az ilyen végzettséget eredményező három tanfolyam sorába. A kongresszusi határozat feldolgozásának eredményessége nem kis mértékben a proJ pagandisták munkájától függ. Ez a feladat újabb ösztönzést jelent minőségi cseréjük folyamatában. Nagyobb arányban szükséges bevonni a párt hatáskörébe tartozó — s erre a munkára alkalmas — tesJ tületi, apparátusi tagokat, politikai, gazdasági vezetőket, szakembereket. Értelemszerűen megnő a propagandisták felkészítésének jelentősége. Nagyobb figyelmet kell fordítani differenciált továbbképzésükre, az új propagandisták számára nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítására. Tovább szükséges folytatni aa elmúlt évek jó kezdeményezéseit a propagandistaklubokban, oktatási kabinetekben. E fórumokon elsősorban a helyileg aktuális kérdésekről kell tájékoztatni a propagandistákat. Tervszerűen, koncentráltan kell felhasználni a korszerű szemléltetőeszközöket, a videotechnikát, valamint a Kossuth és a Reflektor Kiadó kongresszusi segédanyagait. A propagandisták munkájának koordinálásában, segítésében változatlanul fontos szerepük lesz az úgynevezett vezető propagandistáknak. Most nem egy-egy tanfolyam gondozását kell vállalniok, hanem a kongresz- szusi határozat egyes fejezeteinek értelmezésében, a helyi viszonyokra való alkalJ mazásában kell közreműködj niök. A sajátos feladatok megJ növelik az irányító pártbizottságok és az alapszervezetek felelősségét is. Az egy tanfolyam megszervezése látszatra egyszerűbbnek tűnik ugyan a megszokott gyakorlathoz képest, de átgondoltabb munkái igényéi a feltételek biztosításában, a tartalmi célkitűzések érvényesítésében. Nagyobb önállóságra, több kezdemé-' nyezésre lesz szükség a közJ ponti tematika hangsúlyainak kiemelésében, a helyi témákkal való kiegészítésében. Nagyon fontos, hogy a kongresszusi és a pártértekezleti határozatok megismertetése, feldolgozása ne különüljön el a végrehajtás folyamatától, az időszerű társadalmi, politikai, gazdasági feladatoktól^ a korábbi döntésektől. A feladatok újszerűsége méginkább megköveteli, hogy az alapszervezetek lehetőleg taggyűlés keretében beszéljék meg a párttagsággal az oktatási év programját, hagyják jóvá a pártonkívüliek körét s ugyanitt bízzák meg a propagandistákat is. Az új helyzetben minden pártszerv, aiapszervezet érdeke, hogy ne csak az előkészítés, az indítás és maid az értékelés fázisaiban rutinszerűen, megszokott mórion foglalkozzon a pártoktatással, hanem fordítson folyamatos figyelmet az oktatás menetére, rendszeresen elemezze a felmerülő kérdéseket, a feldolgozás tapasztalatait, s ezeket a politikai munka egészében hasznosítsa. A szemináriumi viták tartalmának, a párttagok véleményének az ismerete hatást kell gyakoroljon a pártélet tervezésére, mindennapi gyakorlatára, és lényeges feltételét képezi a kongresszusi határozat sikeres helyi érvényesítésének. A tömegpropaganda az év meghatározott szakaszában eddig is a leggyakoribb fóruma volt a pártéletnek, alkalmat teremtve a nézetek, az információk kölcsönös cseréjének. A kongresszusi dokumentumok tanulmányozása révén a pártoktatás szerepe fokozódik s rz minden bizonnyal növeli rangját, társadalmi presztízsét is. Á z 1985/86-os pártoktatási év megyei feladatait rögzítő határozat ajánlásokat fogalmazott meg az állami szerveknek, tömegszervezeteknek. mozgalmaknak (KISZ. szakszervezet. HNF, TIT, MTESZ) és intézményeiknek. hogy politikai propagandájuk, képzési, továbbképzési programiaik feladatait — sajátosságaikat, felsőbb szerveik határozatait figyelembe véve — a pártszervekkel együttműködve, a pártoktatás célkitűzéseinek tartalmával összhangban alakítsák ki. így* biztosítható, hogv a XIII. pártkongresszus határozatainak feldolgozása, megvalósításának feladata a következőkben a tudatformáló politikai. ideológiai munka egyik köznonti k"rd»se 'égvén. csongrády béla
