Nógrád, 1985. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

Hogy béke legyen és megszűnjön a gyűlölet AJÄNLÄS Tudom — különösen a fia­talok körében —, nemritkán kétkedő fogadtatásra talál­nak az elvhűségről, a meg­győződésről és a barátsági munkáról elhangzó szavak. Vajon őszinték-e? Aki azonban pár szót is be­szélgethetett már Hegyes Fe­renccel, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek nyugdíjas üzem­vezetőjével, az MSZBT Or­szágos Elnökségének tagjával, maga is megérti: ezúttal tet­teken. tényeken nyugvó hite­le van minden elhangzó szó­nak. Hegyes Ferenc ma is, mint gyermekkora óta min­dig. következetesen képvise­li azt, ami mellé elszegődött: az emberek érdekeit, az MSZMP politikáját és a ma­gyar—szovjet barátsági mun­kát. Méltán kapta meg a hé­ten a Szovjetunió egyik leg­magasabb kitüntetését, a Né­pek Barátsága Érdemrendet. csajkamesétöl' A SZÍNES TELEVÍZIÓIG — Ha meggondolom, már egészen fiatalon kialakult bennem valami vonzódás a későbbi MSZBT-feladatválla- lásban testet öltő barátsági munka iránt. Még ma is ele­venen él bennem az emlék, hogy milyen érzésekkel állí­tottuk a moszkvai rádió ma­gyar nyelvű adására a rádi­ónkat. Akkor ez büntetendő cselekmény volt. Hogy miért tettük? Annyi mindent be­széltek az akkor még fiatal Szovjetunióról, hogy egysze­rűen kételkedni kezdtünk az igazságában. Szerettünk vol­na magunk is meggyőződni mindennek a hiteléről, vagy valótlanságáról. Később meg, már a felszabadulást közvet­lenül megelőző időszakban az­zal riogattak bennünket, hogy az élet egyszerűen megáll, be­vezetik a csajkarendszert, mindent elvesznek. Ilyeneket és ehhez hasonlókat mondtak. Amikor azonban először ta­lálkozhattunk szovjet embe­rekkel, rá kellett döbbennünk ezeknek a meséknek a valót­lanságára. A felszabadulás utáni években tulajdonképpen ez adta az első lökést a ba­rátsági munkának, öntevé­keny együttesek tűztek a mű­sorukra szovjet színdarabo­kat. dalokat. Előadások hang­zottak el. Afféle tangóharmo- nikás, kozák táncos időszak volt ez. — És nézzünk körül, mi változott azóta? Milyen tilta­kozást váltana ki, ha mond­juk megszűnnének a közétkez­tetési konyhák, vagy megpró­bálnánk visszacsinálni a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Pedig hát akkoriban ezt ki­áltották ki csajkarendszer­nek, tulajdonelvételnek. Ki mondana le már az elért ké­nyelméről? A színes, televí­zióról, autóról?... És nekem meggyőződésem, hogy mind­ezeket az eredményeket nem érhettük volna el a Szovjet­unió segítsége, támogatása nélkül. SZERÉNYSÉGGEL, ŐSZINTÉN Hegyes Ferenc, amikor minderről, eredményeinkről beszél, nem teszi hozzá, hogy ő maga feleségével egyszobás I 1 '««* ...... I». ......................... l akásban él. Televíziója való­ban színes, a kocsija Lada. Lakására a szerény ízléses­ség jellemző. És rengeteg dísz­tárgy, emlékek. Többségében mindegyik egy-egy barátságra, találkozásra emlékezteti — a Szovjetunióból, Mongóliából és más baráti országokból. Hány, de hány történetet tud­nának elmondani ezek a tár­gyak. Hiszen részben munká­ja, részben utazásai során rengeteg magas rangú politi­kussal, tudóssal, űrhajóssal, és természetesen nagyon sok kétkezi munkással találkozott. Mindezekről azonban koránt­sem a dicsekvés hangján be­széd. Sőt, kéri: — Ne engem mutassanak be ebben az Írásban, inkább a barátsági munkát. Meggyő­ződésem ugyanis, hogy a most kapott kitüntetés nem csak az én érdemem, hanem azé a munkáé is, amit Nógrád me­gyében az MSZBT-tagcsopor- tok végeznek. Hegyes Ferenc szavait nem csak a tények, nem csak az elért eredmények, hanem lé­nyének meggyőző közvetlen­sége és szerénysége is hite­lessé teszi. Nem véletlenül, mint az egyik legjobb propa­gandistára, számíthat rá a* MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottsága, a munkásőrség. TIZENÖT KÖZÜL A HETEDIK — Nem egy alkalommal hívtak meg fiatalok közé elő­adást tartani. Az egyik leg­igényesebb, legszebb propa- gandistafeladatnak tartom, hogy azoknak a nemzedékek­nek mutassuk be a párt poli­tikáját, a barátsági munka szükségességét, akiknek sze­rencsére már nincs közvetlen élményük a felszabadulás előt­ti, és más, nehezebb idősza­kokról. Ebben a munkában számomra sokat jelent az, hogy én láttam azt a világot is. össze tudom hasonlítani, mi változott, mennyi mindent értünk el, és ez megadja a hitelét ezeknek a találkozá­soknak. A Szovjetunióban nem egy Idős párttagnak az a feladata, hogy ,.élő törté­nelemként” beszéljenek az elmúlt időszakokról. Egy pisz- szenést nem lehet hallani az előadásaikon. Előadói példa­ként én is «at tartottam szem előtt. A polcról leemel egy te­kintélyes kéziratot. A címe: Tizenöt közül a hetedik. A munkásőrség mostanában le­zárult pályázatára írta meg élettörténetét, bemutatva azo­kat a társadalmi folyamato­kat, azt a háttért is, amely­ben dolgozott. A gondosan el­készített önéletrajz méltán kapott első helyezést a pályá­zaton. megingás nélkül Hegyes Ferenc 1922-ben született Homokterenyén — tudom meg a kéziratból. Be­szélgetőpartnerem helyett mond el szinte minden fonto­sabb önéletrajzi adatot. Ti­zenöt testvér közül ő volt a hetedik. Tizennégy évesen al­kalmazták a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek elődjénél, a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnál, mindenes, udvart söprögető fiúként. Magas megjelenése, jó kiállása már egészen korán alkalmassá tette a legnehe­zebb fizikai munkára is. Kéz­iratában megvallja: volt, hogy az orra vére is eleredt, olyan nehéz munkát bíztak rá, de akkor gyerekfejjel sem lehe­tett azt mondani, nem. Párttagságát a felszabadu­lás évétől' keltezik. Szinte az eszmélés első percétől minde­nütt ott állt, ahol szükség volt a párt melletti cselekvésre. Kerékpárjával járta a Nóg­rád megyei falvakat, szerve­zett, részt vett a falujárások­ban, a termelőszövetkezetek megalakításában. Agitátor­ként, propagandistaként be­szélt a Szovjetunióról, a bé- kepolitíka szükségességéről, a barátságról. Munkahelyén, a hideghengerműben szinte min­den beosztást végigpróbált, volt hengerész, párttitkár, ké­sőbb pedig üzemvezető. 1956- ban ő is egyike volt azoknak, akik életük kockáztatása és a megkínzatás árán is, meg­ingás nélkül képviselték a kommunista néphatalom ügyét, amelyre az életüket tették fel. A munkásőrség alapító tagja lett. HA A VILÁGON ELTERJEDNE — Később, már az MSZBT Országos Elnöségének tag­jaként gyakran elgondolkoz­tam arról — összegzi mon­dandóját —, hogy mi adja ennek a munkának az értel­mét? A válasz tulajdonkép­pen nagyon egyszerű, és any- nyiszor mondtuk már, hogy sokszor nem is mérjük fel a jelentőségét. Tenni az embe­rekért, látni azt, hogy az iga­zi barátság, ha elterjedne, megszűnne a gyűlölet és bé­kében élhetnénk, segíthetnénk egymást. Boldogabb volna az emberiség. Ez az utánunk kö­vetkező nemzedéknek is az érdeke. Levélvázlatot húz elő, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetének címezve; a kitünte­tést köszöni meg benne: „Ez a nagy elismerés újabb erőt ad munkámhoz, hogy to­vábbra is becsületesen, híven szolgáljam pártomat, munkás- osztályomat, örökre elkötelez­ve, szívembe zárva ápoljam a magyar—szovjet barátságot, amiért elköteleztem magam...” — F. M. — Ez igazságügyi dolgozik éle!- és munkakörülményei Az igazságügyi dolgozók élet- és munkakörülményei­ről tárgyalt tegnapi salgótar­jáni ülésén a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének Nóg­rád Megyei Bizottsága. Dr. Reményi Jenő, a megyei bíróság elnöke a bírósági dolgozók helyzetéről beszá­molva elmondta, hogy nap­jainkra a jogi munkakörök­ben szorongatóvá vált a lét­számhiány. Több mint tíz jo­gi munkaköri állás üresedik ez idő szerint is, részben nyug­díjazás. részben más terüle­tekre való távozás miatt. Az utánpótlás pedig sok esetben szinte kilátástalan. Korábban amilyen vonzó volt a bírói pálya, ma annyit veszített presztízséből. A megyei bíró­ság elnöke az okokat a sze­rény javadalmazás mellett a nagy leterheltségben jelölte meg. Növekedik a büntető­ügyek száma, s a házassági bontóperek gyakoriságának gyors emelkedése is mind több feladatot ró a bírákra. Nem csak több, hanem mind komplikáltabb, összetettebb ügyekben kell ítélkezniük. Mindemellett a bírák jövedel­me az utóbbi években mesz- sze nem tud lépést tartani az ügyvédek, illetve a vállalat­nál. szövetkezetnél dolgozó jogászok keresetével. Követ­kezményeként esztendő végé­re az összesen mintegy negy­ven jogi munkaköri állást te­kintve már húszszázalékos lét­számhiány várható-. A bírósá­gi dolgozók négyötödét a se­gédhivatali dolgozók teszik ki. Körükben lényegesen ki­sebb az elvándorlás, mint a jogi munkakörökben. A munkakörülmények javí­tásáért a megyei bíróság az utóbbi esztendőkben igen so­kat tett: ma korszerű, felújí­tott épületekben, modern tech­nikai eszközök segítségével szolgálhatják az igazságügyet. Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton bevezették az üzemorvosi rendelést, a jelen­tékenyen fellendült sportmoz­galom pedig országos verse­nyeken is előkelő helyezése­ket hoz. A fiatalok megtar­tását szolgálja a letelepedési segély, a lakáshoz jutás meg­könnyítése is. Űjszeríí feladatok a pärtoktatäsban A pártszervek és az alap­szervezetek ezekben a hetekben értékelik az elmúlt oktatási év tapaszta­latait, megfogalmazzák a fel­sőbb szintű döntésekből — mindenekelőtt a Politikai Bi­zottság április 23-1 határoza­tából — adódó helyi feladato­kat, a politikai szükségletek figyelembevételével szerve­zik, előkészítik az 1985/86-os pártoktatási évet. A tömegpropaganda általá­nos követelményei — a párt politikájának elméleti igényű magyarázata, terjesztése, a szocialista értékrend elfogad­tatása, az aktívabb, elevenebb politizálás, a soron lévő, ak­tuális teendők megvalósítá­sára való mozgósítás — nem módosulnak. A következők­ben is az a fő feladata a pártoktatásnak, hogy a szoci­alista építőmunka történelmi tapasztalatainak, tanulságainak bemutatásával, napjaink valós összefüggéseinek értelmezésé­vel fejlessze a reális szemlé­letet, szilárdítsa a párt egysé­gét, járuljon hozzá a tervek, határozatok végrehajtásához szükséges politikai, ideológiai feltételek biztosításához. Se­gítse, hogy a pártéletben, a párttagság körében erősödjön a párt tevékenvségére jellem­ző politikai gyakorlat. Tovább­ra is érvényesek a propagan­da hatpkonv.spcának fokozását, célzó, a mmős^gí megújulást szorgalmazó központi és he­lyi döntések. A most szerveződő oktatási évnek azonban sajátos kül­detése, s ebből fakadóan szá­mos — egymással szorosan összefüggő — új vonósa van. A pártoktatás átfogó felada­ta, hogy a kommunisták mély­rehatóan tanulmányozzák, he­lyesen értelmezzék a XIII. kongresszus dokumentumait és a megalapozott ismeretek bir­tokában felkészülten, meggyő­zően tudják képviselni hatá­rozatát. A pártoktatás tudato­sítsa, hogy az MSZMP mar­xista—leninista alapon, a valóságnak megfelelően ele­mezte és értékelte az elmúlt öt esztendőben kibontakozott folyamatokat, az elért ered­ményeket, az ország helyze­tét, a jelentkező ellentmondá­sokat, megoldásuk útjait, és a társadalmi fejlődés lehetősé­geivel. a meglévő tartalékok­kal számolva határozta meg az elkövetkező időszak tenni­valóit. A pártoktatás ismer­tesse a kongresszus által meg­erősített fő politikai állás­pontját az időszerű kérdések­ről; sokoldalúan bizonyítsa, hogy a kijelölt célok és fel­adatok társadalmunk szocia­lista fejlődését, népünk érde­keit szolgálják. Segítse, hogy a párttagság azonosuljon a párt politikájával és legyen aktív kezdeményezője, részese a kongresszusi határozat gya­korlati megvalósításának. Ugyancsak általános érvényű törekvés a megyei és a helyi páhértekezletek dokumentu­mainak megismertetése, a sa­játosságok, az elért eredmé­nyek és a fő tennivalók szám­bavétele. Fotos feladat tuda­tosítani, hogy a megye párt­tagsága, lakossága bizalom­mal kísérte a kongresszus munkáját, egyetért döntései­vel és határozott szándéka, hogy sikerrel vegyen részt végrehajtásukban. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész az ügyészségi dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeiről szólva, sok tekintet­ben hasonló gondokról adott számot. A 21 fős engedélye­zett ügyészi státuson az esz­tendő végére mindössze 16-an maradtak. Utánpótlásról aüg- alig lehet beszélni. A mun­katerhek növekedése, a torló­dások gyakorisága nem ked­vez az elmélyült, okfeltáró te­vékenységnek. Az anyagi elis­merés szerény emelkedése nem képes követni az elvégzett munkát. A munkahelyi körül­mények viszont kulturáltak, a munkahelyi légkör jó. a le­telepedést lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott támoga­tással is segítik. A segédhi­vatali állománynál mind a létszámot, mind a keresetet tekintve, a helyzet megnyug­tató. E követelmények a pártok­tatás egészében — így a ká­derképzésben is — kell, hogy érvényesüljenek. A tömeg­propagandában azonban az eddig ismert tanfolyamok és előadássorozatok helyett — •minden alapszervezetben egy­ségesen — egyetlen speciális tematikájú tanfolyam indul, amely „Társadalmi fejlődé­sünk időszerű kérdései” cím­mel a kongresszus dokumen­tumait hivatott feldolgozni, a munkahelyi pártoktatás ha­gyományos szervezeti rendje szerint. A tanfolyam nyolc témakör keretében áttekinti szocialista fejlődésünk törté­nelmi tapasztalatait, a párt politikai irányvonalát; szocia­lista építőmunkánk nemzetkö­zi feltételeit; elemzi a társa­dalmi viszonyok alakulásá­nak tartalmát és fő tenden­ciáit; megfogalmazza a gazda­ság teljesítőképessége növelé­sének lehetőségeit, eszközeit és feladatait; foglalkozik az életszínvonal és a szociálpo­litika, valamint a szövetségi politika, a szocialista demok­rácia és a nemzeti egység kérdésköreivel; bemutatja a világnézet, a politikai tudat, az erkölcs és a műveltség formálódását társadalmunkban és végül ráirányítja a figyel­met a párt feladataira a párt­egység erősítésében, a vezető szeren érvényesítésében, a pártdemokrácia fejlesztésében. E témákat kell kiegészíteni a megyei és a helyi pártérte­kezletek kapcsolódó vonatko­zásaival. További két foglal­kozás anyagát aktuális poli­tikai, ideológiai kérdések ké­pezzék. Tananyagként minden témához önálló füzet kerül kibocsátásra, alapirodalomként pedig a kongresszus rövidített jegyzőkönyvét kell felhasznál­ni. A megyei pártértekezlet dokumentumaiból a fő tartal­mi kérdések kiemelése, tanul­mányozása e célra készülő se­gédanyag alapján történik. Hasonló formában kell hozzá­férhetővé tenni a helyi párt­értekezletek állásfoglalásait. A z irányító pártszervek­nek, valamint az alap­szervezeteknek biztosí- tanlok kell, hogy a jelzett tanfolyamon — a káderokta­tásban tanulókon, illetve ok­tatókon, valamint a felmentet­teken, tartós betegeken kívül — valamennyi párttag — függetlenül előző politikai végzettségétől — részt vegyen, tartsa kötelességének a kong­resszusi dokumentumok igé­nyes tanulmányozását. Várha­tó, hogy a párttagok egy része — előzetes képzettségére, is­mereteire, beosztására hivat­kozva — ellenzi, hogy alap­fokú tömegpropaganda-tanfo- l.vamra iskolázzák be. Olyan viszonylag kis létszámú sze­mináriumi csoportokat. kell létrehozni, amelyekben ha­sonló előképzettségű, megkö­zelítően azonos műveltségű párttagok saját elvárásaik színvonalán dolgozzák fel a kongresszus döntéseit, értel­mezzék a helyi tennivalókat. A párttagok zömének okta tásával természetszerűen csök­ken a pártonkívüliek hagyo­mányos — mintegy 30 száza­lékos aránya. Közülük — a konkrét politikai szükségletek­nek megfelelően — elsősorban a politikailag aktív, a közvé­leményt hatásosan befolyásoló értelmiségiek, a nevelőmun­kában központi szerepet vál­laló pedagógusok, állami, tö­megszervezeti — KISZ, szak- szervezet, népfront — tiszt­ségviselők, valamint a nárt- építés szempontjából figye­lembe vett fiatalok beiskolá­zása indokolt. A párttagnak jelentkezők kötelező elméleti felkészítését is a ..Társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései” című tanfolyam tematikáia alapján kell biztosítani. Azok számára. akik nem rendel­keznek alapfokú politikai végzettséggel e kurzus is be­számít az ilyen végzettséget eredményező három tanfolyam sorába. A kongresszusi határozat feldolgozásának eredményessé­ge nem kis mértékben a proJ pagandisták munkájától függ. Ez a feladat újabb ösztönzést jelent minőségi cseréjük fo­lyamatában. Nagyobb arány­ban szükséges bevonni a párt hatáskörébe tartozó — s erre a munkára alkalmas — tesJ tületi, apparátusi tagokat, po­litikai, gazdasági vezetőket, szakembereket. Értelemszerű­en megnő a propagandisták felkészítésének jelentősége. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani differenciált továbbkép­zésükre, az új propagandis­ták számára nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítására. To­vább szükséges folytatni aa elmúlt évek jó kezdeménye­zéseit a propagandistaklu­bokban, oktatási kabinetek­ben. E fórumokon elsősorban a helyileg aktuális kérdésekről kell tájékoztatni a propagan­distákat. Tervszerűen, kon­centráltan kell felhasználni a korszerű szemléltetőeszközö­ket, a videotechnikát, vala­mint a Kossuth és a Reflek­tor Kiadó kongresszusi se­gédanyagait. A propagandis­ták munkájának koordinálá­sában, segítésében változatla­nul fontos szerepük lesz az úgynevezett vezető propagan­distáknak. Most nem egy-egy tanfolyam gondozását kell vállalniok, hanem a kongresz- szusi határozat egyes fejeze­teinek értelmezésében, a he­lyi viszonyokra való alkalJ mazásában kell közreműködj niök. A sajátos feladatok megJ növelik az irányító pártbizott­ságok és az alapszervezetek felelősségét is. Az egy tanfo­lyam megszervezése látszatra egyszerűbbnek tűnik ugyan a megszokott gyakorlathoz ké­pest, de átgondoltabb munkái igényéi a feltételek biztosítá­sában, a tartalmi célkitűzé­sek érvényesítésében. Nagyobb önállóságra, több kezdemé-' nyezésre lesz szükség a közJ ponti tematika hangsúlyainak kiemelésében, a helyi témák­kal való kiegészítésében. Na­gyon fontos, hogy a kong­resszusi és a pártértekezleti határozatok megismertetése, feldolgozása ne különüljön el a végrehajtás folyamatától, az időszerű társadalmi, poli­tikai, gazdasági feladatoktól^ a korábbi döntésektől. A fel­adatok újszerűsége méginkább megköveteli, hogy az alap­szervezetek lehetőleg taggyű­lés keretében beszéljék meg a párttagsággal az oktatási év programját, hagyják jóvá a pártonkívüliek körét s ugyan­itt bízzák meg a propagandis­tákat is. Az új helyzetben minden pártszerv, aiapszervezet érde­ke, hogy ne csak az előkészí­tés, az indítás és maid az ér­tékelés fázisaiban rutinszerű­en, megszokott mórion foglal­kozzon a pártoktatással, ha­nem fordítson folyamatos fi­gyelmet az oktatás menetére, rendszeresen elemezze a fel­merülő kérdéseket, a feldol­gozás tapasztalatait, s ezeket a politikai munka egészében hasznosítsa. A szemináriumi viták tartalmának, a pártta­gok véleményének az ismere­te hatást kell gyakoroljon a pártélet tervezésére, minden­napi gyakorlatára, és lénye­ges feltételét képezi a kong­resszusi határozat sikeres he­lyi érvényesítésének. A tö­megpropaganda az év megha­tározott szakaszában eddig is a leggyakoribb fóruma volt a pártéletnek, alkalmat teremt­ve a nézetek, az információk kölcsönös cseréjének. A kong­resszusi dokumentumok tanul­mányozása révén a pártokta­tás szerepe fokozódik s rz minden bizonnyal növeli rang­ját, társadalmi presztízsét is. Á z 1985/86-os pártoktatási év megyei feladatait rögzítő határozat ajánlá­sokat fogalmazott meg az ál­lami szerveknek, tömegszer­vezeteknek. mozgalmaknak (KISZ. szakszervezet. HNF, TIT, MTESZ) és intézménye­iknek. hogy politikai propa­gandájuk, képzési, tovább­képzési programiaik feladata­it — sajátosságaikat, felsőbb szerveik határozatait figye­lembe véve — a pártszervek­kel együttműködve, a pártok­tatás célkitűzéseinek tartal­mával összhangban alakítsák ki. így* biztosítható, hogv a XIII. pártkongresszus határo­zatainak feldolgozása, megva­lósításának feladata a követ­kezőkben a tudatformáló po­litikai. ideológiai munka egyik köznonti k"rd»se 'égvén. csongrády béla

Next

/
Thumbnails
Contents