Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-15 / 112. szám
\ Prrníípus 37 SVT-ben ÉaU! a Bátonyterenvén Szemétégető kazán Szemétégető kazán prototípusa készült el a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban svájci licenc alapján. A kazán óránként ötven kilogramm szemét elégetésére képes, de lehet száz, kétszáz vagy háromszáz kilogrammos vá tozata is. A mmtapéldárlvt —. amely alkalmas egy akkora gyárban keletkezett hulladék elégetésére, mint a 'űz- •heiygyár — kiállítják a Közelgő Budapesti Nemzetközi Vásár építőipari tájékoztatási központjában, majd a salgótarjáni nagyüzemben fogják működtetni. A salgótarjáni szemétégető kazánnak több előnye van. Nincs szükség például költséges. különleges épületberuházásokra. a szemetet, éghető hulladékot nem kell drága pénzért elszállítani, hiszen a probléma helyben megoldható A kazánt felszerelték hőhasznosítóval, amivel meleg vizet termel. Szükség esetén működtethető segédenergiával, pé'dául földgázzal. Különösen becses úgynevezett utóégető berendezése, amely megakadályozza, hogy a környezetre káros gázok a levegőbe kerüljenek. A vállalat a tervek szerint a szemétégető kazánokat a második fél évtől gyártja, s a megrendelő ki" 'óságára — fővállalkozásként — fel is szereli és üzembe is helyezi. Termékgyártás a textilgyáriján A Lőrinci Textilipari Vállalat szakemberei gazdasági helyzetük javítására, a korábbi veszteséges gazdálkodásból adódó nehézségek megszüntetésére átfogó programot dolgoztak ki. Ennek eredményeként az idén már várhatóan mintegy 10 százalékkal nő termelésük, s 15—20 millió forintos nyereségre számítanak. Elsősorban itthon kelendő, de eddig importált termékeik körét bővítették. Ma már g"ár'anak mosogatókendőket, egyszínű és nyomott mintás, néhányszor mosható, olcsó asztalterítőket. A termékosa- lád legújabb tagja, a tisztító- kendő is rövidesen megjelenik az üzletekben. Könnyen kezelhető, konyhai textíliáik olcsóbbak, mint az eddigi importtermékek. Legújabb — rövidesen az üzletekbe kerülő — termékük az autós- szerelőszőnyeg. Próbagyártása sikerrel befejeződött. A hőszigető réteggel készülő olcsó szerelőszőnyegből a vállalat még az idén 200—300 ezer darabot gyárt. A vállalat a dunaegyházi Haladás Tsz-szel egvüttmű- ködve konfekcionálóüzemet létesített és üzemeltet. A termelőszövetkezet adta az épületet és a dolgozókat, a budapesti vállalat pedig a gépeket és a technológiát. A most felújított vidéki varrodában a műtősruhákat. és a kórházi ágyneműket készítik. Üj módszer a medencében! A laikus elképzelése szerint a szénmosóhoz nem kell más, csak víz, meg szén, s hasonlóan az aranymosáshoz, szétválasztóóik a hasznos anyag a feleslegestől. Hogy nem egészen így áll a dolog, az derül ki a Nógrádi Szénbányák illetékeseinek szavaiból. Ma már minden bányászattal foglalkozó szakember tisztában van azzal, hogy a hagyományos eszközökkel nem lehet gazdaságosan szenet bányászni. Üj utakat, lehetőségeket kell keresni, ám az új keresése sohasem a régi tel- jeá feladását jelenti. A bá- tonyterenvei szénmosó építése része annak a nagyszabású rekonstrukciónak, amelynek során Kányás-bányaüze- met az eddiginél magasabb színvonalúi nagyobb kapacitású üzemmé fejlesztik. Az. itt kibányászott szenet dúsítják majd a „mosóban”. Ezzel a beruházással új módszer honosodik meg a medence szén- bányászatában. „Nagy felfordulás” Akik mostanában Nagybá- tonyban járnak, bizonyára felfigyelnek az osztályozó melletti ..nagy felfordulásra”. Gépek sokasága jelzi, hogy nagyszabású építkezés zajlik itt, kezdve a kányási lejtakna indításától a leendő dúsítómű gombaként kinövő épületegyütteséig. — Most még talán nem látszik, de 1986. december 31-én már próbaüzem lesz ezen a helyen — biztat Pópity József. a beruházási osztály főelőadója, mellesleg az építést felügyelő bizottság tagja —, legalábbis a fővállalkozó, a Tatabányai Szénbányák ezt a határidőt jelölte meg a kulcsra kész átadásra. Pénz a bankbó — Milyen forrásból finanszírozza az építkezést a vállalat? • — A teljes összeg 388 millió forint. Ebből a Világbanktól kapott kölcsön 74 millió forint, a tőkésimport-beren- dezések beszerzését tette lehetővé. A hiányzó 314 millió állami támogatásból, a. fejlesztési .banktól kapott hitelből és a saját erőforrások mozgósításából állt össze. A műszaki paraméterekről, működési mechanizmusról Tóth János és Sajtos Lajos nyújt átfogó képet. Ök a Nógrádi Szénbányák tervező- és földmérő irodájának villamos szakosztályának, illetve gépészeti tervezési csoportjának vezetői. — A laikus elképzelésben szereplő víz megvan a technológiában, de csak, mint oldószer. A dúsítás fajsúlykü- lönbségen alapuló szétválasztások sorozatával történik. A berendezés lelke a francia Weimco cég által gyártott szétválasztó dob. Amíg idejűt a szén, a hagyományos osztályozási mechanizmusokon megy át: meddőkiválasztás, rostálás. Innen a szenet „beúsztatják” speciális folyadékba, ami különválasztja a szenet a zagytól. Kétfajta hasznos anyag keletkezik: mosott közép- es késztermék, melyek kalóriaértékben különböznek egymástól. — Várhatóan milyen fűtő- érték-növekedés érhető el a művelettel ? — Jelenleg a kányási szén mintegy 3000 kilokalóriás, a kapott termék eléri majd a 4000—4200 kilokalória-értéket — fejti ki Sajtos Lajos. — A 256 m-es szintről gumisza- lagrendszer szállítja a szenet a mosóhoz. A villamos vezérlést Tóth János kollektívája tervezte. Csúszás? Nincs! A szalagsort egy korszerű ASZV típusú berendezés vezérli. Az összes információ egy diszpécserközpontba fut be. ahol jelzőlámpás táblán követhető a szén útja. A korszerű elektronikának köszönhetően igen kis létszámú csoport végzi a munkát, szakonként elegendő lesz 20—25 fő. Pópity József elmondja, hogy évente 770 ezer tonna szén kerül a mosóba, s ebből 550 ezer tonna mosott szén várható. Nagymértékű javulás várható majd a lakosság szénellátásában, s az energetikai szén javulása is előnyösebb árbevételt jelent, mivel igényesebb felhasználóknak lehet adni. A Világbankhitel miatt kiemelten kezelik a határidők betartását: csúszásokat egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak! T. Németh László Jobb minőségű kesztölci tapéta Két nagy teljesítményű gépsort helyeztek üzembe a kesztölci Jó szerencsét Tsz tapétaüzemében. Az NSZK gyártmányú berendezésekkel jobb minőségű és az eddiginél évente 4 millió négyzetméterrel több tapétát tudnak készíteni. Az előrejelzések szerint a tapéta kereslete idehaza a jövőben növekedni fog. Az import fokozására nem lehet számítani, s az ország másik három kisebb hazai tapétagyárában sem várható a termelés lényeges növelése. Ezért bővítette most üzemét 25 millió forintos költséggel a kesztölci termelőszövetkezet. A fejlesztést a Belkereskedelmi Minisztérium is támogatta: a gépek vásárlásához devizát bocsátott a szövetkezet rendelkezésére. Az egyszeri dollárkiadással a bizonytalan tapétaimport egy részét helyettesítik ilyen módon a biztos hazai gyártással. A kesztölci gyárban az új gépsorok felszerelésével .egyidejűleg a régieket átalakították, s ezeken speciális tapéták gyártását kezdték meg. Ilyen például a hő hatására meg- duzkadó festékkel készülő, rusztikus hatású és a kasírozott tapéta. A vásárlók gyakran kifogásolták, hogy a kesztölci tapéták mintái már kissé divatja múltak. Ezért most új, a mai divatot jobban megközelítő mintákkal készítik a falborító anyagokat. Ezek a minták már felveszik a versenyt a külföldiekkel. Az új kollekciókat nyugat- európai stúdiók legfrissebb ajánlataiból választja ki a na- zai szakemberek zsűrije. Ma már a kesztölci üzem adja a belföldön gyártott tapéta 70 százalékát. 15 évvel ezelőtt nyitotta a rossz adottságú, nehéz körülmények között gazdálkodó szövetkezet a tapétagyárat, hogy nyereségének egy részét a termelés jobbítására fordítsa. Azóta megháromszorozódott a mezőgazdasági ágazatok termelési értéke. Csupán az utóbbi néhány évben 20 millió forintot költöttek — a tapéta nyereségéből — talajjavításra, szőlő- telepítésre, mezőgazdasági gépek vásárlására. (MTI) Tanácstagok [elütése Nógrádiján Utravaló a „ tarisznyába" Salgótarjánban az épülő városi pártbizottság székhazához nyílászárókat. nagybátonyi lakóépületekhez új típusú ablakokat készítenek a NÁÉV asztalosiizemében. A 14 fős kollektívára 2,5 millió forintos munka vár az első negyedévben. — bP — i Megyeszékhelyünk legimpozánsabb. legdinamikusabban fejlődő része a városközpont. Naponta több- százán fordulnak meg az üzletházakban, a téren, s talán csak kevesek fejében villan fel: hogyan, mi módon élnek az itt lakók, rrv - íven gondjaik, örömeik vannak? Ez utóbbi kérdésre kaptunk választ, amikor beültünk a József Attila városi-megyei Művelődési Központ klubjába. Itt tartották a 33. számú választókerület tanácstagi jelölő gyűlését. Az érdeklődést mi sem mutatta jobban, mint a zsúfolásig megtelt terem, a helyhez már nem jutók, ajtóban állók sokasága. Szalai László, a városj pártbizottság első titkára, a jelölő gyűlés előadója méltatta Salgótarján fejlődését, azt a folyamatot, amelynek nyomán az „egy utca városából”, a „kenyereden Turjánból” korszerű ipari centrum, építészetileg is híres város lett. Elmondja: mindez a felszabadulásnak' köszönhető, amelynek negyvenedik évfordulóját a közelmúltban méltóképpen megünnepeltünk. Az eltelt évtizedek tükrében a párt XTTI. kongresszusa újabb feladatokat határozott meg. s ezek végrehajtása valamennyiünk kötelessége. E gondolathoz kapcsolódóan az előadó szólt az új választási törvény adta megnövekedett lehetőségekről. a demokratizmus kiszélesítéséről. Izgalmas párbeszéd zajlott ezután előadó és hallgatóság között. Afféle holnapot jobbító szándéktól vezérelve. Talán sokan emlékeznék még a hatvanas évek elejére,' amikor elindult a városközpont átépítése. a példa nélküli kezdeményezés, hogy tudniillik a régi helyén nő.ijön fel az új. És megszületett a 13-as jelű épület, akkoriban mindenki ott szeretett volna lakni. Felépült az üzletközpont, aztán a garzon ház és sorolhatnánk tovább. Az átalakulás óta több mint húsz esztendő telt el. s az egykoron legkorszerűbb házaikat is kikezdte az idő. A garzon- házbeliék — főként idős emberek — arról panaszkodtak. gyakori a vízhiány, sokszor nincs meleg víz, reason kell melegíteni, gondok vannak a lift te., a tv vételi lehetőségei rosszak, s bizony kis nyugdíjból szobaantennát vásárolni nem oly egyszerű. Ráférne mór a házra a belső tatarozás — hangzott az egyöntetű vélemény. A 13-as épület hatszáz lakójának képviselői a környezetvédelem ügyében emeltek fel szavukat. Ügyeljünk a varosközpont tisztaságara. óvjuk a zöLd területeket ! Közlekedés kapcsán szó esett a járdákon száguldozó bicikliző gyerekekről, ez a játék balesetek forrása lehet. Ami a zajártalmat illeti, meg olyan képtelennek tűnő ötlet is felvetődött; miért nem jár Salgótarjánban trolibusz? Bőven került .hát javaslat, közérdekű bejelentés a két tanácstagjelölt tarisznyájába. mert hiszen a jelölő gyűlés elsődleges célja az volt,' hogy a választókerület lakói és a tanács- tagjelöltek kölcsönösen megismerjék egymást. Bár különösebben’ bemutatni egyiküket sem kellett. Dr. Szittner András, a városi tanács elnöke, jó ismerője a megyeszékhelynek. A megyei taryícs tervosztályának vezetőjeként dolgozott évekig, majd a NÁÉV igazgatója lett. Bábáskodott a távfűtés behozatalánál, s kórház, könyvtár, művelődési központ építésénél. A . városi tanács elnöki tisztét 1982-től látja el. Tapasztalata. elméleti felkészültsége elismert. Dr. Kot- roczó József, a megyei munkaügyi bíróság elnöke szintén jól ismeri a várost. A jogi egyejem elvégzése után volt ügyész, jogtanácsos. bíró. Aktív közéleti ember, részt vállal a vállalati továbbképzéseken, á szakszervezeti bizottság elnöke. A napi jogi problémáikon, tárgyalásokon keresztül is sok információt kap a városlakók gondjairól, apróbb-nagyobb ügyeiről. A két jelölt. — min; ahogy a hozzászólók megfogalmazták — alkalmas arra, hogy a belvárosi választókerületet képviselje a tanácsban. A szavazatok alapján mindketten felkerülték a jelölőlistára. Pusztaberki polemizált... .. .azaz szóvá tett, megvitatott, néhány olyan dolgot a jelölő gyűlésen, amire a napi gondok között nemigen jut idő ilyenkor, a tavaszi munkák dandárjában. Pusztaberki? Hatvannyolc ház a dombok között, körülbelül ugyanennyi család. A fiatal kevés. Százhuszonhat an j ogosultcfk júniusban voksolni, közülük negyvenöt ott volt a régi tanácsháza erre kijelölt termében. Az összevont tanácstagi jelölő gyűlés ugyanis esemény, akárcsak a falugyűlés. És nem csupán hallgatni jöttek el az emberek, de szót váltani, szóvá tenni, no meg ezután javaslatot is fölvetni, miként mehetne másként — és persze jobban — ennek a Nagyoroszihoz tartozó kis falunak a sorsa. Cseri Ferencné a tanács részéről el is mondta, az elmúlt esztendők közös fejlődését — az országét és benne a szőkébb környezetét is —, de a pusztaberkiek inkább a maguk portája körüli dolgokról szóltak. (Raskó István — mar túl van a hatodik ikszen — okosan, fölkészülten tartotta mederben a foltjává szélesedő beszélgetéspatakot. Igaz, az 6 szavának ugyancsak súlya van itt. Pusztaberkiben. Mindenki ismeri, mindenki tiszteli komolyságáért, szavahihetőségéért.). Árpás Antal az állami gazdaságnak címezte az ugyancsak föltúrt földutak rendbetételét, hiszen azokat a gazdaság gépei gázolták kutyásba. Az összetört betonátereszek, a megrongált híd sorsa is fordulhat na jobbra — így Sörös János. Csatai Árpádné nem dicsérte meg a Börzsöny Áfészt, a kisbolt körüli huzavonáért. Már, vagy négy éve hordtak oda sódert, homokot, hogy raktárt építsenek, de bizony azoknak már csak nyomai látszanak. A homok- és sóderdombnak, persze. Ár~ás Antal még egyszer szót kért. — A falu formálja önmagát, ne mások akarják formálni. A jövendő tanácstagok legyenek önállóak és akkor nem lesz semmi hiba! Ebbe mindenki egyetértett. Olyannyira, hogy a jelölő gyűlés befejeztével még sokáig együtt maradtak a pusztaberkiek, egy kis esti beszélgetésre. A hat tasiácstagjelöltet egyhangúan fölvették a listára. (Az már csak ráadás, hogy a fölvetett gondok napokon belül megoldódnak. Az ígéreteket az állami gazdaságtól, az áfésztől dr. Mező fi János, a községi közös tanács végrehajtó bizottságának titkára gyűjtötte be. Ezek szerint a földutak már járhatóak, az összetörött betonátereszek és a megrongált híd a jövő héten már kijavíttatik. Az összetört dögkút pótlásáról gondoskodnak. A Börzsöny Afész az őszre ígérte a bolt bővítését: hamarabb nincs rá kapacitása.). — h — \ MpoEcRsi ess&C-csiaE&Is Bcícitlítcasci Applási eszközök kiállítása 1 nyílt kedden az OMKER be- : mutatótermében. A négynapos kiállításon az alapellátást i szolgáló orvosi eszközök, ké- I zi műszerek láthatók. Egy I • kisebb kórterem és egy orvosi rendelő felszerelésein kívül többek között ollókat, csipeszeket, egyszer használatos fecskendőket, kötözőanyagokat, üveg- és műanyag eszközöket ruházati cikkeket i, kiállítottak. Az ápolási eszkö zök bemutatóját a főnővérei szakmai tanácskozása kíséri. A kiállítás május 17-úg te. kinthető meg.
