Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

Megérdemelt siker Egerben NYERT A CSAPAT! mT!f*ii ön.maigu>k vállalása. Kidolgo­A KIVISZI iroílilmi színpad Júlia és Rómeó mai változá­st adták elő, képünkön Bábel Leonóra — képek: kulcsár — Amikor Salgó'bányán talál­koztak, bemutatkoztak egy­másnak, két nap múlva úgy váltak el, hogy Egerben már csapatnak tudhatták magukat. Ha egy műsort értékelünk, rém szabad arra gondolni, mi van a konkrét-és az át­vitt értelmű kulisszák mögött De a Nógrád megyei középis­kolásoknak az egri diáknapo­kon nyújtott művészeti bemu­tatója kapcsán muszáj észre­venni: a színfalak mögött legalább olyan nagy dolgok történtek, mint a Gárdonyi Géza Színház színpadán. Két héttel Eger előtt a sal- góbányai táborb ól nsszejö'.tek azok a fiúk és lányok, ama­tőr szólisták és művészeti csoportok, akiknek a műsorát a megyei diáknap zsűrije ki­emelkedőnek találta. Salgó- bá-nyán hozzáláttak, hogy a sok kis műsorból egy Nógrád megyei műsort készítsenek, két felnőtt — Tóth Csaba, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese és Pinter Károly, a NÖGRÁD munkatár­sa — hozzáértő irányításával. Biztosan sokat vitatkoztak, de a színpadon már csak a vi­tából született egység volt látható. És az a sok-sok szel­lemes ötlet, amely feiinma- jwidl a közösségi szigor rostá­ján. Talán már ennyiből kitet­szik, mitől tartom nagyon jón-ak a nógrádiak háromórás művészeti bemutatóját. Min­őén résztvevő arcán azt lát­tam a nézőtérről: örülök hogy S±t vagyok, örülök, hogy ben- pe vagyok! Persze ha csak ez van, at- jfeói még lehetett volna silány a produkció, és legfeljebb csak udvarias tapsot csalt volna elő a belátó közönség­től. De a diáknapok közönsé­ge szigorú kritikus — annál inkább, mert a fesztiváldíjért folyt a nemes vetélkedés —, s csak akkor veri össze a te­nyerét, ha ellenállhatatlan kényszert érez rá. S érzett: tombolt a nézősereg. Kidolgozott, színvonalas „alapanyagot” szolgáltattak a diákok a közös műsorhoz. Brillíroztak a színjátszók. A meg yes zé k he ly i k eres sede 1 m es vendéglátóipari szakmun­kásképző KIVISZI Kaposi Miklós „Júlia és Rómeó” cí­mű jelenetét a beavatottak magabiztosságával (a darab az Eladók és Vevők örök har­cának színterére helyezi a sze­relmeseket) adták elő. A Bo­lyai gimnázium tanulói ür- kény-egypercesekből szerkesz­tett műsorral rukkoltak evö. Lemondtak a harsányságról, inkább a mélységet célozták, sikerrel. A szécsényi mező- gazdasági szakközépiskola két diákja önmagát adta a szín­padon. Boldizsár Péter „Fél­álmaink” című darabjában, úgy, hogy a néző a legjobb pillanatokban sírni szeretett volna. A maga nemében nagyszerű volt a kamaraegyüttes kala­pos hölgyeivel, csakúgy, mint a zongoránál — a későbbi ní­vó-díjas — balassagyarmati Lévárdi Bea, a salgótarjáni Kisszeptim jazzegyüttes, Fenes Andrea versmondó. A József Attila városi-megyei Művelő­dési Központ jazzbalett egyűt-i tese a közönség szívéig jutott. Népszerűségük titka tizenéves bájukat, hamvas fiatalságukat hangsúlyozta. Az egyes produkciók hatását erősítette a szigorú szerkesz­tés, a ritmus fegyelmezett tar­tása, a látványos ötletparádé. Ezek jobbára azért lehettek sikeresek, mert a szerkesztős még a salgóbányai találkozás I előtt megnézték a helyszínt. Így jól tudták, hogy a slati- I kus színpadi elemeket (a zon­gorát, a kórusdobogókat) a forgószínpaddal lehet mozgé- .S konnyá tenni; hogy a sugó- |l i lyuk és Mayer Csaba — a nyurga balassis gitáros és kórista — egymástól elválaszt­hatatlan; hogy a szépség meg szebbé tehető, ha váratlan, hogy a nógrádi kórusok az­által is fokozhatják Berzse­nyi—Kodály „Magyarokhoz” című kórusművének hatását, ha nem csupán a színpadról, de a nézőtér két oldaláról és a közönség feje fölül, az er­kélyről is belépnek szólamok. Az összkart Rozgonyi István vezényelte hibátlanul. A közönség nem győzte kapkodni a fejét, honnan éri az újabb meglepetés, és a sok látványosságért, a végig színvonalas műsorért lanka­datlan figyelemmel, tapssal fizetett. A siker nyilvánvaló volt, a fesztiváldíj a levegőben ló­gott. .. A csapat azonban nem csak a színpadi szereplőkből állt. A sportolók, vetélkedők, látva az eddigi teljesítményű, dupla energiával és akarattal vetették magukat az esemé­nyekbe. Fölényes magabiztos­sággal nyertek minden nyer­hetők Tamási Zsolt a mér­földfutás közben a lábát tör­te, de ez csak a verseny után derült ki, mert a Madách Im­re Szakközépiskola harmadi­kosa zokszó nélkül futotta le a távot, mondván: „ráér a gipsz, ha már megvan a pont!” Pest, Szolnok és Nógrád me­gye diáiknapján a nógrádi volt a legkisebb létszámú de­legáció. Kitettek magukért, minden elismerést megérde­melnek. S ezzel tulajdonkép­pen be is végezhetnénk, de. .. Az egri diáknapok nem csak a nógrádiak sikeréből állt,. S ezért kell feltenni a kérdést' az a gálaműsor, amely a há­rom megye legszínvonalasabb produkcióiból készült, összes­ségében hogyan lehetett jóval gyengébb, mint akármelyik megyei műsor? Az apró bosszúságok persze eltörpülnek a diáknapi nagy élmény mellett. Mindenképp köszönet illeti a vendéglátó­kat. Veszprémi Erzsébet jft Kisszeptim jazzcpyüttes: Fe rencz Tibor (furulya), Zsulfa Péter (dob), Székely György .(basszusgitár) és Sebestyén Norbert (gitár) A lírai szoprán és a mosoly országa ' Illés Gabriella énekművész­szel beszélgetve, akarva-aka- ratlanul is felmerült bennem, van-e abban valami jelkép­szerű, hogy a színpadra lépő művésznek mi az első szerepe. Ö rögtön primadonnaszerep­pel, Liza megszemélyesítésével kezdte a győri Kisfaludy Szín­ház Mosoly országa előadásá­ban. Már csak a salgótarjáninak kijáró őszinte szimpátiával is reméljük, nincs. Lehár Fe­renc operettje ugyanis szomo­rú történetet mond el. Liza nagykövet férjével együtt Kí­nába. a „mosoly országába” kerül, de az ország népe — a sajátos szokások miatt —nem tudja elfogadni a távolról jött nőt... És, ha további párhuzamot kívánunk vonni, sokan derűs, mosolyokban gazdag világnak ismerik a színházi életet. — Valóban így van? — kér­deztem Illés Gabriellát. — Nekem eddig szerencsém volt — válaszol a fiatal ének­művésznő. — Tavaly végez­tem el a Zeneakadémiát és rögtön a győri Kisfaludy Szín­házba kaptam szerződést, mindjárt ezzel a megtisztelő feladattal. Tulajdonképpen az opera tanszakra szerettem volna jelentkezni. de ez a szerződés lépéselőnyt jelen­tett. Egy merőben új feladat­tal. a színészi mesterséggel kellett, jóformán minden előz­mény nélkül megbirkóznom. Ügy érzem, sikerült. Ami azt illeti, a salgótarjá­ni születésű énekes pályakez­dése valóban sikeresnek ne­vezhető. A salgótarjáni állami zeneiskola zongora tanszakán fejezte be kilenc évvel ezelőtt alapfokú tanulmányait. Je­lentkezett a miskolci zenemű­vészeti szakközépiskolába, rögtön felvették; négy évvel később a Zeneakadémiára is. — Szerencsésnek kell mon­danom magam — halljuk is­mét a mondatot. Illés Gabriella Liza szerepé­ben, a Mosoly országa című Lehár Ferenc opereUben. Fotó: Schwimmer János Pedig nem a szerencséről van szó. hanem Illés Gabriel­la tehetségéről. S ezt nem csak a sikeres felvételikkel bizo­nyította. hanem — többek kö­zött — a Karlovy Varyban rendezett énekesverseny kü- löndíjával és a győri Kisfalu­dy Színházban elért sikereivel is. Nagyon kevés náivatársa mondhatja el magáról, hogy rögtön főszereppel várják a színházak. Márpedig Illés Gabriella, aki hangfekvése szerint lírai szoprán, nem is egy, hanem mindjárt három rangos főszereppel kezdte énekesnői pályafutását. Liza után — a győri közönség és a zenés színházi közélet meg­lepetésére — Bánk bán Me­lindájának szerepét énekelte. Majd Magyar Máriával ket­tős szereposztásban a Denevér női • főszerepét is rábízták, most pedig a Trubadúr Laurá­jára készül. — Salgótarján mennyiben meghatározó az életében? — Itt születtem, itt élnek a szüleim, édesanyám az ÉMÁSZ-nál dőlgozik, édes­apám, Illés Pál, a tűzhelygyá­ri művelődési otthon igazga­tója. Sok minden ideköt, itt érzem magam otthon. Szíve­sen emlékszem vissza zeneis­kolai tanáraimra, akikkel ma már sok vonatkozásban együtt dolgozom Aztán visszatérünk beszél­getésünk alapfonalához, a Mo­soly országához. Illés Gabri­ella nagyon reálisan méri fel, hogy nem lesz könnyű felada­ta megőrizni a kezdeti siker­sorozatot Más zeneakadém is­taként énekművészetet tanul­ni, és más már a pályán — olykor esetleges irigységgel, nem ritkán intrikákkal meg­birkózva — egyenes derékkal talpon maradni. — Tudomásom szermt mindeddig Magyar Mária töl­tötte be a győri színházban szinte teljesen egyedül a prí­mádon na szeremet. Hogyan fo­gadta az ön sikereit? — Sikereim időszakában egy újságcikk jelent meg a győri újságban A primadonna címmel. Magyar Máriáról szólt. Eléggé árnyalt utalások hangzottak el arra vonatkozó­an, hogy egy tapasztalt pri­madonna sokkal kevesebb gondot jelent. El kellett is­mernem: Magyar Mária sok­féle tapasztalattal rendelkező énekesnő. Ha azonban azt kérdezi, hogy a kollégáim ho­gyan fogadták az indulásomat, azt kell mondanom, örömmel. A gratulációkból a virágcsok­rokból tudom, hogy bátoríta­nak: menni fog! Gratuláció és virágcsokor helyett, mi is sikert kívánunk Illés Gabriellának. Tartása, tehetségéből és fiatalságából sugárzó önbizalma valóban azt súgja, menni fog. Kívánjuk neki. hogy a maga választot­ta „mosoly országa”, az ének­művészet számára valóban az örömöket és a sikerekben gazdag zenei nályát jelentse. Fornai Miklós A 30 éves Kodály kórus jubileumi hangversenye Jubileumi hangversenyt adott szombaton este Deb­recenben a Bartók Teremben a harminc esztendővel ezelőtt alakult debreceni Kodály kórus, amely mindmáig a város legjelentősebb énekka­ra. A zeneművészeti szakis- ko’a növendékeiből szervezett leánykar volt a magja a ké­sőbb létrehozott, 1971-től pe­dig hivatásosként működő ve­gyes karnak. A magyar kórusmuzsika, Bartók és Kodály művészeté­nek küldetéses terjesztésén kívül fontos hivatása lett a kórusnak századunk kórusiro­dalmának népszerűsítése. Sze­repük volt a Bartók Béláról elnevezett debreceni nemzet­közi kórusversenyek és fesz­tiválok elindításában; abban, hogy Debrecen a kortárs kó­ruszene egyik legjelentősebb európai fórumává vált. A harminc év alatt a kó­rus repertoárja az acapella- művektől a nagylélegzetű ora­tóriumokig terjedt. Fejlődésé­nek állomásait több önálló nagylemez őrzi, nevéhez sok mű ősbemutatója fűződik, magyar és külföldi szerzőktől egyaránt. A Kodály kórus ed­dig hazánk 126 településen szerepelt: 1983-ig Gulyás György irányításával. azóta Erdei Péter vezetésével. A jubileumi hangversenyen a kórus magyar szerzők mű­veit adta elő a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar köz­reműködésével, Erdei Péter dirigálásával. (MTI) , Magyar költői est Párizsban Sokan látogatják a párizsi Georges Pompidou kulturális központban azt a rendezvény- sorozatot, amely a magyar irodalomból, zenéből és film- művészetből nyújt ízelítőt a párizsi közönségnek. így pénteken este is népes hallgatósága volt annak az estnek, amelyen francia köl­tők — köztük Guillevic — felolvasták Illyés Gyula, Kiss Anna, Kálnoky László, Ne­mes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Somlyó György, Tan- dori Dezső, Vas István és Weöres Sándor, verseiből ké­szült fordításaikat. A költői est előtt Szegedi Anikó zongoraművésznő adott nagy sikerű hangversenyt, mű­során Bartók- és Liszt-művek szerepeltek. A két hétig tartó rendez­vénysorozat keretében 11 ma­gyar játékfilmet vetítenek, Hubay Miklós író, Nagy Pé­ter akadémikus, Szávai János professzor és Vas István költő részvételével kerekasztal-meg- beszéléseket folytattak fran­cia írókkal és egyetemi taná­rokkal a magyar irodalomról és Lukács György filozófiájá­ról. Szombaton este francia színészek részleteket mutat­nak be HUbay Miklós „Néró játszik” című színművéből. KOSSUTH RADIOS I fc20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.0«: A hét zeneműve 9.43: Ki kopog? 10.05: Nyitnilcék 10.33: Lehár operettjeiből 11.05: Az élelmiszer-kutatás mű­helyében, III. Visszaperelt fehérjék 11.25: Bende Zsolt énekel 11.40» Sírkő pántlikával. X/7. rész 12.30: Ki nyer ma? — Sopronban 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Verbunkosok, katonadalok 14.37: Origó. Győrffy László no­vellái a 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Mozgásterek: „Mindento­dó” könyvtár? Riport 15.30: Soproni kóruspődium 15.52: Pezel: Sonata Hora Ded- ma. No. 22. 16.05: Neked szól! — Zenéről — gyerekeknek. 17.00: Eco-mix. Gazdasági maga­zin 1 17.3«: Gulyás Dénes Donizetti- és Verdi-áriákat énekel 19.15: Soproni városnap 20.45: örökzöld dallamok 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából «*1«: Virágénekek PETŐFI RÁDIÓ7 8.95: Népdalok, néptáncé 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: A lipcsei rádió fúvós­zenekara játszik K.25: Kis magyar néprajz 12.30: Ifj. Sánta Fereno népi ze­nekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Hétfő esti muzsikaszó 19.30: Sportvilág 20.0d: Minden hangra ei»léke­21.05: A Rádiószínház bemutató­ja: Isten veled, India! 21.40: Garay Attila dzsesszegyüt- tese játszik 21.50: Zenés beszélgetés Rátonyi Róberttel 23.20: Könnyűzene Finnország­ból 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El sze­retném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. — Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hír­lap, a Heves megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó ?0.00: Vivat, Academia. Tv-játék. 21.15: Időszerű események 21.40: Ellentámadá0 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok muzsikája 20.30: Sportvisszhangok 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Régi mezopotámiai kul­túrák MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Se­gítség felszarvaztak. (14) Színes, szinkronizált olasz filmbohózat. — Kohász: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Színes. szinkroni­zált olasz filmvígjáték. — IHM: Lady Chatterley szeretője. (18) Szinkronizált francia—angol film. — TIT: Aranyoskám. (14) Szí­nes, szinkronizált USA fiimvíg- játék. — Balassagyarmati Ma­dách: 2-től: Megáll az idő. (14) Színes magyar film. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Túl nagy rizikó. (14) Színes, szinkronizált ameri­kai kalandfilm. — Pásztói Mátra: Szombat este és vasárnap reggel (16) 8-tól: Sok pénznél jobb a több. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi filmvígjáték. — Nagybátonj/i Petőfi: Arany a tó fenekén. Színes. szinkronizált ausztrál—új-zélandi kalandfilm. — Szécsényi Rákóczi: Tieniün- hegyi történet. Színes kínai film. — Rétság: Házibuli. Színes, szinkronizált francia filmvígjá­ték. — Karancslapujtő: A jégme­zők lovagja. Történelmi film. — Kisterenyei Petőfi: Marató« életre-halálra. (16) Színes, szink­ronizált USA bűnügyi film. —^ Érsekvadkert: Forróvérű kísér­tet. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. Iskolamozi: Flen. a róka. — Nagvlóc: Iskola mozi: Kísértet Lublón. — Jobbágyi: Szaffi. Színes magyar rejzjátájp» film. ? 4 NÓGRÁD — 1985. május 13., hétfő !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents