Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-13 / 110. szám
A varsányi U.jkalász Termelőszövetkezet ri móci melléküzemében dolgozó csoport ebben az évben 15 ezer raklapot gyárt különféle üzemek és tsz ek részére, amely 4,5 millió forint árbevételt jelent. Jobb oldali képünkön Bablena Ferenc és Árva Antalné a farönköket vágja méretre, míg Mocsány Béláné — jobb oldali képen — a raklapok összeszö- gczését végzik. — Rigó — Üzemlátogatáson a jelölő gyűlés Ji embert a társa is minisíti M ' „Ez a falu, város!” — a település szélén oszlopra akasztott cédula ironikus feliratát dr. Kovács Bertalan kórház- igazgató, a pásztói 16-os számú tanácstagi választókerület jelölő gyűlésének előadója idézte. Minden sértődés nélkül. hiszen sokan vannak a másfél évvel ezelőtt városi rangot kapott Pasztán olyanok, akik igy fogalmaznak: a városi lét feltételeit többnyire még ezután kell megteremteni. A fejlesztésekről szólva dr. Kovács Bertalan idézett egy másik példát is: — Tizenkét év után járt ismét Magyarországon egy ismerősöm és ő mondta: a legutolsó falura sem lehet ráismerni. A változások ilyenkor érzékelhetők igazán. a nap mint nap itt élő észre sem veszi. Pásztón könnyű a helyzet. mert, ha végigmegy az ember az utcán, valahol mindig hiányzik egy emlékeiben őrzött épület. Űj 'van a he- Jyén, vagy éppen egy földhalom az ígéret: valami már megint készül. A földhalom sokat sejtető látványa pedig gyakori Pásztón. Iskola és diákotthon épült, ezen a településen soha nem tapasztalt méretű vállalkozás ez új városközpont kialakítása, fektetik a gázvezeték csöveit, folyik a kórház rekonstrukciója. Eközben gondolnak a megőrzésre méltó régire is, többek között a főutca átépítése során, vagy a műemléki ásatásokkal. A múlt értékeit is becsülő városépítéshez két nagy tapasztalaid tanácstagjelölt.et ajánlott a 16-os választókerületben a Hazafias Népfront. Fekete Attila harmincnégy éves, sikeres munkája előbb ipari üzemekhez, majd a Mátraaljai Állami Gazdasághoz kötötte, néhány hónapja pedig ő Pásztó jelenlegi tanácselnöke. A másik jelölt Mikó József. a felkészült és sokoldalú társadalmi munkát vállaló közéleti ember, a sütőipari vállalat helyi gyáregységének vezetője. A későbbi vitában találóan jegyezte meg az egyik hozzászóló: latos észrevételekre is, mond" ván: az igényeknek megfelelően rövid időn belül megoldják Pásztón is a rozskenyér forgalmazását. Többen szót kértek a jelöltek megnyilatkozása után is, elismeréssel reagálva Fekete Attila egyik megjegyzésére: „Az embert a párja is minősíti.” A partner, a társ elismerése csendült ki ebből, jelezve egyben azt is, hogy a választás eredményétől függetlenül közösen fog dolgozni a két mostani jelölt. Az egyhangú támogatást bizonyító jelölő gyűlés után az elnöklő Holló Imre bejelentette: a közéleti fórumnak otthont adó Állami Nyomda pásztói gyáregységének igazgatója — Horváth József üzem- látogatásra hívja a megjelenteket. A késő esti gyárlátogatás ízelítőt adott Pásztó iparosítási törekvéseiből, s az üzemlátogatás különös poénnal zárult. Áz utolsó gépnél a választók és a tanácstagjelöltek kézbe vehették egy pillanatra az itt készülő, aranyló felirattal éppen ellátott új tanácstagi igazolványokat. K. G. — Mindkét jelöltünk jelenlegi munkájának köze van a kenyérhez. Az üzemvezető sokat tehet a minőségért, a tanácselnök pedig hozzájárul, hat ahhoz, hogy nagyobb darab legyen a kenyér. A hozzászólók között teljes volt az egyetértés, s ezt ki is nyilvánították: a népfront „jól megrágta” az ajánlásokat, mindketten méltók tanácstagjelöltnek. Szabó Áron szerint nehéz is lesz majd a választás, Molnár István is azonosan hangsúlyozta a jelöltek előnyeit. Alapi Sándor az egymással való becsületes megküzdés igényének hangsúlyozása mellett így fogalmazott: Mikó József tulajdonságai mellett biztató Fekete Attila kezdeményezőkészsége és újítóképessége is. A választó- kerület szót kérő lakosai között Füssy József arról beszélt, hogy a fejlesztéssel együtt újabb és újabb igények jelentkeznek a városban. Megvan például a gáz, de nem olyan gyorsan jut el a lakásokba, mint szeretnék; felépül a vá. rosközpont, de jobb volna a gyorsabb tempó. A még előforduló vízgondok is azt jelzik: igen felelősségteljes munka vár a tanácstagokra. A jelöltek melletti korteskedésben pedig ilyen is elhangzott:, — Mindkét jelöltet támogatom, de már most és itt megmondom, hogy én Fekete Attilára szavazok majd. S legyen bármelyikük is a tanácstag. képviselje felelősséggel az épülő városrész és város lakosságát. A szót kérő Fekete Attila az eddigi megfontolt munka folytatását ígérte, kiemelve: mindent ott kell megépíteni, ahol arra a legnagyobb szükség van. Hangsúlyozta a szakemberek letelepítésének segítését, hiszen a város és vonzáskörzete — mintegy 40 ezer ember — ellátása csak így lehetséges. Mikó József többek között így fogalmazott: a jelölő gyűlés és az itt elhangzott előadás programot is adott. Válaszolt a kenyérellátással és minőséggel kapesofi gyorsításhoz a lehetőségeket H anapság indokoltan sok szó esik a műszaki-fejlesztési tevékenység meggyorsír tásáról megyénk üzemeiben, gyáraiban is. Érthető, mert az elmúlt években beszűkült beruházási lehetőségek erőteljesen lefékezték a korábbi években megszokott tempót, mert a népgazdaság egyensúlyi helyzetének stabilizálása ezt a kényszerhelyzetet átmenetileg megkövetelte. A téma azonban akkor sem került le a napirendről — mondván: á műszaki fejlesztésben bekövetkezett visszafogottság később nagyon megbosszulhatja magát, beláthatatlan és kellemetlen helyzet elé állítja egész fejlődésünket. Most, hogy a gazdaság stabilitását jelző legfontosabb kérdésben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megszilárdításában a korábbiakhoz képest kedvezőbb pozíciókkal rendelkezünk, s amennyiben az egész ország, köztük megyénk üzemei, gyárai is garantálják a népgazdaságilag elvárt hatékonyságot, termelékenységet, biztosítják a nemzeti jövedelem növelését szolgáló nyereséget annyiban —, s ezt nem árt hangsúlyozni — fokozatosan ugyan, de/ mód nyílik a műszaki fejlesztést szolgáló életképes, hatékony, az export fokozását elősegítő elképzelések, valamelyest a jelenleginél nagyobb hitellel történő segítésére. Tehát segítésről, illetve a --legjobb elképzelések szerény mértékű támogatásáról van szó. Ezért egyetlen üzemünk kollektívája se gondoljon arra, hogy esetleg ingyen, vagy a jelenleginél jóval enyhébb feltételek között juthat majd esetleg pénzhez. Ellenkezőleg! Űj, értékteremtő elképzeléseikhez — egyértelműen közölniük kell, hogy saját érdekeltségi alapjukból — menynyivel kívánnak hozzájárulni. Nem árt hangsúlyozni, hogy ezzel kapcsolatos kívánságok tovább növekszenek, egészen addig, amíg a ország kasszájában nem lesz elég pénz. A szűkösebb esztendők, valamint a külföldi tapasztalatok rákényszerí tettek arra, hogy új módon kell megközelíteni a lehetőségeket is. Megyénk üzemei közül a távlatokkal is sokat törődő termelő-gazdálkodó egységek vezetői, így a salgótarjáni öblös- és a síküveggyár, a Nógrádi Szénbányák és még néhány üzemünk az országos programokhoz kapcsolódva jutott kisebb, illetve jelentősebb beruházási pénzhez. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek leleményességét, talpraesettségét, vállalkozási kedvét, a megengedhető mértékű kockázatvállalás jelzi, hogy a nagyobb és hosszabb távú elképzeléseik aprópénzre váltása érdekében kihasználták a kis lehetőségeket is. Igénybe vették az elnyerhetőnek minősülő nemzeti banki hiteleket, az energiaracionalizálási hitelt, az OMFB-kölcsönt, létrehoztak kutatásfejlesztő társulásokat, öt termelőszövetkezettel folyamatos bedolgozói kapcsolatot létesítettek. A balassagyarmati fémipari vállalatnál a külföldi szellemi tőke bekapcsolására vállalkoztak. Viszont Igen kevesen éltek a felkínált lehetőségek közül a lizingmegoldásokkal, a technika-technológia fejlődését elősegítő közös termelési kooperációkkal, a lendületet fokozó tőke-átcsoportosít ásókkal. Pedig a jövőben is alapvetően a megye vállalatainak kell megteremtenie a feltételeket a rendelkezésre álló hitelek megszerzéséhez. A központi elképzeléseknek megfelelően zöld utat kapnak az export növelését szolgáló, importkiváltást • segítő elképzelések^ természetesen a gazdaságossági követelmények garantálásával. Továbbra is a maguk javát szolgálják azok,' akik a kormány ésszerű energiagazdálkodási programjának megváló-; sításához kapcsolódnak. Erre utal többi között az öblösüveggyár legfrissebb példája! Ugyancsak előnyt élveznek azok a műszakifejlesztési elképzelések, amelyek konkrét és gyors eredményt garantálnak az anyagtakaré- kos technológiák bevezetésével, hozzájárulnak a kövér, túlsúlyos versenyképességünk-e! nehezítő, nemzeti jövedelmünket, erőteljesen apasztó, importot pazarló, drága alapanyagot olcsón értékesítő termékek gyártásának gyors mérsékléséhez. Továbbra sincs lezárva az érvényesülés kapuja a mindkét fél számáJ ra előnyös termelési kooperációik, a lízing-- megoldások előtt. A tőke-átcsoportosítás is lehet sokatígérő megoldás. Mivel az előbbiek eléggé költségesek, ezérf jobban körül kell nézni, megyénk vállala-j tainak, gyárainak, üzemeinek saját portájuk kon is. Erre kényszerítik őket a közgazda-: sági szabályozók is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben sem jobb a gépi kapacitás elhasználtsága, mint megyénk azon régebbi üzemeiben, gyáraiban, ahol az utóbbi években nem hajtottak végre több százmillió forintot érő műszaki-technika i-technológai megújulást szolgáló rekonstrukciókat. Ennek ellenére a meglévő géppark korszerűsítő felújítása után 20 százalékkal növelik aszok teljesítőképességét az itt gyártott termékek verseny-, illetve exportképességét. Kisebb fejlesztésekkel pedig a minőség javítását éa munkaerő kiváltását kívánják megoldani. A számos lehetőség közül csupán egyet említettünk, amelyet másutt is érdemes és iől lehet hasznosítani. Egyébként ezt a módszert Svédországból hozták. Megvalósítása érdekében csupán két dolgot kell megoldani! Az egyik: a korszerűsített technológia szigorú és maradéktalan betartását. A másiké a műszerezettség fokozását, megvédését, előnyeinek kihasználását. Az előbbiek mellett nem szabad, de nem is lehet lemondani a korszerű, külföldi technika és technológia behozataláról, alkalma^ zásáról, mivel az jótékonyan hathat a belső innovációs fejlődésre, a szakmai igényesség növelésére, ugyanakkor elindítója lehet kedvező folyamatoknak is. Azonban sohasem a vágyakból helyes kiindulni, hanem a saját magunk által megteremtett feltételekből. A4 elképzelés fedezetét szolgáló jelenleginél jóval több exportképes, könnyebb súlyú, korszerű, kevés energiát megtestesítő, jó jöve^ delmet hozó termékek sokaságának a letre» hozásából. E z volt, lesz, marad a jövőben is a műszaki-fejlesztés egyetlen megbízható alapja, járható útja. ▼©«esz Károly Új olajmező Rúzsán Űjabb kis olaj-mezőt találta* a Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének geológusai a szegedi szénhidrogén-medencéhez tartozó ÜUés szomszédságában, a Csongrád megyei Rúzsa község határában. Iveidig 17 kutat mélyítettek. Leg ígéretesebb közöttük a 15. számú, amelynek a napi termelése eléri a 20 köbmétert. A terület körülhatárolása, a k észleitbecs lés még a következő hónapok feladata, az azonban máris bizonyos, hogy Rúzsa a terület legjelentősebb kis olajimezói közé sorolható. Nem sokkal távolabb, így Mórahalom határában is megkezdték a remenyteljes olajkutatásokat: három kút fúrása közben ugyancsak oiajnyo- mokra bukkantak. Makó környékén — a hódmezővásár- helv—makói úgynevezett geológiai árok mentén hamarosan nagy mélységű kutak fúrásába kezdenek. A szegedi olajbányászok idén összesen több mint 100 OOO méter olaj- és gázkutat fúrnak részben ezeken az új területeken, főként pedig Szeged1—Algyő és .Ollés határában. (MTlj Presszógépek orvosa Megjelent a Pártélet májusi száma A Pártélet folytatja a kongresszusi anyagok megjelentetését. A mostani számban a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését közli. A jelentés a pártegység és a pártfegyelem rősílésével kapcsolatban hangsúlyozza: szükséges az eddiginél még jobban felkészíteni a párttagságot a tudatos helytállásra, a párt politikájának odaadó szolgálatára. Valamennyi párttagnak kötelessége, hogy szerény, fegyelmezett magatartással, cselekvő kiállással erősítse a párt iránti bizalmat, növelje a kommunisták, a párt tekintélyét. A szerkesztőség ugyancsak közreadja Gyenes Andrásnak, a KBB elnökének a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítését. Gyenes András a többi között rámutatott: a beszámolási időszakban erőfeszítéseket tettünk a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítására. A munka szerinti elosztás elve még nem elég következetesen érvényesül és ez kedvezőt lenül befolyásolja a társadalom értékítéletét, és rossz hatással van a rmunk a - fegyelemre is. A folyóirat összeállítást közöl a kongresszuson elhangzott hozzásizólásokiból. Negyven esztendővel ezelőtt fejeződött be az emberiség íötteo<a«T»e&ek k^pusawtóbb A Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat szakemberei tartják karban a vendéglátóhelyek, üzletek kávéíőzőgépert. Képünkön Kaffka István ellenőrzi a presszógép működését p salgótarjáni beszteree-telepi ABC áruházban. háborúja. Horn Gyula, a faS sizmus feletti győzelem törtéi neimi jelentősegét méltatja. Harmincéves a Varsói Sxer>i| ződés. A szocialista' orszá <Ja 1955. május 14-én hoztál* létre a szervezetet. A N A TO megalapításét követő haiodiH évben, egy héttel azután, hogy} a Nemet Szövetségi Köz/ -;r»4 saság is tagja lett az aigresz^ szív Észak-atlanti Szövetség^ nek. Kovács Jenő a Var-di Szerződés hivatásáról ir. Lányi György a választáséi} politikai tartalmát elemzi. Beck Tamás a vállalati ón* állóság sokat vitatott, bony*4 iulf kérdéskörével fog iáik oá zik. Tapasztalatai szerint a válteáatok helyzete ez idő tájt erősen determinált; számos ma még ható tényező akadályozza a .jogilag rendelkezésre álló önállóság érven yesü leset. Sirnó Endre összegezi A kfl- as evek. kapital izmusa: válság} és kiútkeresés címmel Kaposváron rendezett országos elméleti tanácskozás eredmeé nyeit. Dankó Mttkiós beszámol a* kongresszus előtti taggyűlését» tapasztalatainak hasznosításán rőt, Fiásovszki Tibor pedig} áttekinti a. tagfelvételi mua« ka és a beiiietsídíedes I zpaea» taáatoét. >
