Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

Salgótarján országgyűlési jimmtinmmmmiiiiir 1. számú választókerület 2. számú választókerület Nagy érdeklődés kísérte az 1. számú országgyűlési képvi- selőjeiöiő gyűlést, amelyet első ízben a megyeszékhely belvárosi pártkörzetében ren­deztek meg Dr. Ozsvárt Jó­zsef, az MSZMP Nógrád me­gyei Bizottságának titkára előadói beszédében a többi között elmondotta, hogy az öt évvel ezelőtt elfogadott vá­lasztási programot lényegében teljesítettük, a megye és a székhely Salgótarján számos értékkel gyarapodott. A be­szédet követően a HNF me­gyei bizottságának megbízá­sából az előadó javaslatot, tett a képviselőjelöltekre Devcsics Miklós és dr. Szittner András személyében. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, koráb­ban felelős beosztásokban dolgozott a rétsági járási, a salgótarjáni városi, majd a megyei pártbizottságokban. Vezetésével a tapács országo­san is elismert kezdeménye­zéseket tett a helyi erőforrá­sok föltárására, a társadalmi összefogás kiszélesítésére. A jelöltek az elnökség tagjai között: dr. Szittner András (a képen balról) és Devcsics Miklós. Képünkön a két jelölt a gyűlést követően: dr. Szilágyi Ti­bor (balra) és Brutyó János. Dr. Szittner András előbb a Mátravidéki Hőerőműben, ké­sőbb a Nógrád megyei Taná­cson végzett vezetői munkát, majd több éven át a NÁÉV igazgatójaként dolgozott. In­nen került jelenlegi tisztsé­gébe, Salgótarján város Taná­csának élére. Nagy vezetői gyakorlattal, következetesen munkálkodik a város fejlesz­tésén. A következő jelölő gyűlés helyszíne a Kohász Művelő­dési Központ volt. ahol Ür- mössv László, az SKU vezér- igazgatója tartott beszédet. Áttekintette a város gyara­podását, különös tekintettel az ipari üzemek fejlődésére, s szólt a társadalmi élet fo­kozódó demokratizmusáról is. Itt is, csakúgy, mint az előző helyszínen többen szót kér­tek, véleményeikkel. javas­lataikkal adtak teljesebb ké­pet a város életéről, a jelöl­tek alkalmasságáról. Majd a szavazás eredményeként Sal­gótarján város északi körze­tének két országgyűlési kép­viselőjelöltje lett: Devcsics Miklós és dr. Szittner And­rás. A zagyvapálfalvai ifjúsági ház nagyterme adott otthont a 2. számú országgyűlési vá­lasztókerület első jelölő gyű­lésének. A zsúfolásig megtelt teremben Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszé­det. Egyebek között szólt, az elmúlt öt esztendő fejlődésé­ről, a pártkongresszus által meghatározott feladatokról. A legfontosabb nógrádi teendők közé sorolta a lakásépítést, a gyermekintézmények fejlesz­tését, az alapellátás javítását, Majd a HNF megyei bizott­ságának megbízásából java­solta, hogy a 2. számú vá­lasztókerületben Brutyó Já­nost és dr. Szilágyi Tibort je­löljék országgyűlési képvise­lőnek. Brutyó János makói szüle­tésű, de sok szállal kötődik Salgótarjánhoz. Huszonhar- madik éve képviselő Nógrád- ban, illetve Salgótarjánban. A kommunista pártnak 1934- től tagja a párt-, a szakszer­vezeti és az államélet kü­lönböző területein dolgozott. Nyugdíjasévei is aktívak. Dr. Szilágyi Tibor kistere- nyei munkáscsalád szülötte, egyetemi évei után a gépipa­ri technikumban tanított, ké­sőbb a Szovjetunióban ta­nult, s a filozófiai tudomá­nyok kandidátusa lett. Jelen­leg az MSZMP Salgótarján városi Bizottságának titkára. A második jelölő gyűlés helyszíne a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyár műve­lődési háza volt, itt Szalai László, a városi pártbizottság első titkára tartott előadói beszédet. Fölidézte a város- fejlesztés szép eredményeit, a gazdasági egységek munkáját, s utalt a továbblépés teendői­re is. Mindkét helyszínen a beszé­deket követően többen hoz­zászóltak, részint a város éle­tével. fejlődésével foglalkoz­tak, részint pedig a jelöltek­kel kapcsolatos személyes vé­leményüket mondták el. Ezt követően került sor a nyílt szavazásra, amelynek eredmé­nyeként Salgótarján déli kör­zetének országgyűlési képvi­selőjelöltjei lettek: Brutyó János és dr. Szilágyi Tibor. Két munkás az acélgyárból Két jelölt Boglyasról Yárosatya~várományosok Nemcsak a maguk életé­ben, hanem elődeik sorsát tekintve is osztoznak váro­suk, sőt városkerületük sorsában is a tanácstagok. Akár így, akár úgy szavaz­Bálint László, a körzőt egyik megszavazott jelölt­je törzsökös salgótarjáni, sőt a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemekben is dinasztia­tagként számít: szülei itt keresték kenyerüket, jelen­leg nemcsak ő, hanem test­vérbátyja is az acélgyárban dolgozik. Harmincegyedik évét ta­possa a szálfatermetű ma­rós. A reform bevezetésé­nek évétől, 1968-tól jár a nagy múltú üzembe, 1971- től — miután a tanulóévek elteltével szakmunkás-bizo­nyítványát megkapta — tel­jes jogú SKÜ-dolgozóként lépi át a Malinovszkij utcai nagykaput. Mind a maró-, minid a gyalugépet szak­avatottként kezeli. Jelen­leg elsősorban az FRZ jelű nagymarógépen, illetve egy fúrógépen munkálja meg a vasat: süllyesztékeket, illet­ve egyéb szerszámokat ala­kít ki a kemény fémből. Három műszakban fárado­zik, szükség szerint — tár­saival egyetemben — szom­baton és vasárnap is az üzem rendelkezésére bo­csátja munkaerejét, jelen­tős terheket vállalva. Még nőtlen, tehát szülei- C vei él a fiatalember. Vi­Tősgvökeres salgótarjá­ni Pintér György, a 27-es választókerület másik meg­szavazott jelöltje is. A harmincharmadik évében járó munkásembernek nagy­szülei. szülei egyaránt a ré­gi. patinás múltú gyárban dolgoztak. Anyai nagyapja öntödei munkásként keres­te kenyerét a családnak. Édesapja — aki már nem Ál — ellenőrzési osztályve-. nak a 27-es választókerü­let választópolgárai: a kö­vetkező fél évtizedben ilyen ember képviseli érdekeiket a városi testületben. lágéletében a Malinovszkij úton élt, így minden arcot, csaknem minden hangot is­mer, s az ő fizimiskája is közismert a környéken. Sőt, nemcsak a környéken: nem­rég — a felszabadulási év­forduló alkalmából — Ne- mesmedvesig vezetett egy gyalogtúrát, kitűnő erőben. Tavaly Battonyától —a ha­gyományosan elsőként fel­szabadultnak tekintett köz­ségből — Salgótarjánig ve­zetett ki£ csoportot a fá­radhatatlan mozgalmi tiszt­ségviselő. Jelenleg KISZ- alapszervezeti titkár, a vá­rosi KISZ-bizottság tagja; így szerez jártasságot Vá­rosi ügyekben. Több éve párttag, s fejét nemcsak közüigyekben, hanem a tu­dományokért is töri: munka melletti fáradságos tanu­lással 1981-ben érettségi­zett le. Alapos helyismerete, s a közéletben már kialakult készségei révén bízvást föl­tehető, hogy a városi ta­nácsban hathatósan képvi­selné választókörzete érde­keit. s jönne elő életképes kezdeményezésekkel kisebb és nagyobb közössége érde­kében egyaránt. zetőként ügyelt az üzem belső rendjére. Pintér je­lenleg csoportvezető a vil­lamos. központ motorjavító részlegében: húsz ember — férfi, nő vegyesen — tarto­zik a keze alá. A hatalmas gyár különböző munkate­rületein elromlott egészen kicsi és egészen nagy vil­lanymotorokat ők javítják a tekercseléstől az össze­szerelésig. Testvéröccse és felesége is az acélgyárban keresi kenyerét; előbbi cso­portvezetőként, utóbbi admi­nisztrátorként. Két gyer­meket nevednek odahaza: egy fiút és egy lányt. A na­gyobbik a fiú, már kereken tízesztendős. Ök egy műszakban dolgoz­nak, gyakorta Vállalnak szombati, vasárnapi tulmű- szakot is — a gyár igényei szerint. Pintér technikusi oklevelet küzdött ki magá­nak; jelenleg a marxista— leninista esti egyetem má­sodik évfolyamát végzi, po­litikai gazdaságtan szakon. Ugyancsak csecsemőkorá­tól él a Malinovszkij utón: szülei háza, s . az ő lakása is itt emelkedik. Űgyszól- ván minden ember ismerős, és őt is „rengetegen isme­rik. Tisztában van a kör­nyék gondjaival, ugyanak­kor jól tudja, hogy a szé­lesebb közösségének — a város lakosságának — ér­dekei közt „csak” <-gv rész, noha számára a leg­fontosabb rész a választó- körzet érdeke. Van gyakor­lata már Pintér György­nek az effajta egyeztetés­ben; annak idején az ifjú­sági szövetségben aktívan tevékenykedett, — vállalati KISZ-bizottsági tag volt —, « kilencéves párttagsága alatt is kínálkozott alkalma bőven, hogy közösségi fó­rumokon közösségi ügyben véleményt nyilvánítson, kezdeményezzen. A környék egyik legjel­legzetesebb gondjaként a keresztülfolyó patak befe­dését említi: már évek óta tervezik ezt a városházán. Szennyezett, barna víz csor­dogál a mederben, jó len­ne szem elől eltüntetni. Ennek elérésére még meg kell vívni a csatát a ta­nácsban. s — mint Pintér György mondja — még so­kat kel! tájékozódnia, hogy a kellő hatással töltse be feladatát. Ezért minden tő­le telhetőt megtesz, ha a választópolgárok nagyobbik fele őmellette voksol majd. m. p. Marógép mellett Motorok körött Gyerekközösségből indulva — Lassan mindenbe bele­vontak, először szakszervezeti bizalmi lettem, majd a helyi népfront vezetőségének tagja’ közé választottak. Nem szá­mítottam arra, hogy tanács­tagnak jelölnek, s megtiszte­lőnek érzem ezt a bizalmat — mondja Báti Jáno'sné, a bag- lyasaijai óvoda vezetőhelyet­tese, akit az. 52. számú vá­lasztókerületben tanácstagnak jelöltek. A fiatal óvónő Heves me­gyéből került Salgótarjánba, s férjével együtt 1974-ben Baglyasalján kezdtek építkez­ni. A felsőfokú óvónőképző1 Szarvason végezte és óvónő­ként a baglyasaljai óvodában kezdett el dolgozni, pár hó­nap múlva már vezetőhelyet­tes lett itt. A gyerekekkel foglalkozva aztán lakóhelyének felnőtt közösségével is megisrnerke- , dett. — Tíz évvel ezelőtt még nem volt ilyen „kapós” az óvoda, mint most. A környék hátrányos helyzetű gyerekei­nek szüleit gyakran kerestük meg, beszélgettünk velük és arról próbáltuk őket meg­győzni. hogy gyerekeik rend­szeresen járjanak az óvodába. Igazán iskolaéretté a'kkor vál­hat a gyermek, ha hároméves korától már tagja az óvodai közösséginek. Elválaszthatatlan az óvónői hivatás attól, hogy a gyereke­ken keresztül a szülőkkel is kapcsolatba kerüljön az óvó­nő. Báti Jánosné a szülői munkaközösségben gyermek- védelmisként is tevékenyke­dett Aztán ha a gyámható­ság a körzetben valamelyik gyerekkel kapcsolatban kör­nyezettanulmányt kért, annak elkészítésében ő is részt vett. Ez pedig nem történhetett csak az íróasztal mellől. — Előfordult olyan is, hogy amikor valamelyik gyermek részére a gyámügy anyagi se­gítséget adott, a szülővel együtt mentem a gyereke szá­mára szükséges holmikat be­vásárolni. így történt hát. hogy megismerlek Bagly.isal- ján. Mindeközben szó esett a szülőkkel a gyermeknevelésről is, s Bátiné ebben sem adha­tott rossz tanácsokat, hiszen neki is két gyermeke van. Elengedhetetlen a kérdési mit tenne, ha önt választanák tanácstagnak ? — Fontos lenne a közműve­sítést, szennyvízcsatorna ki­építését folytatni, hogy ez minden lakóháznál megoldott legyen. Az Erkel Ferenc út egyrésze pedig nagyon rossz, annak kijavítása is szükséges­nek mutatkozik, aztán nincs megoldva a Frankel Leó utca vízelvezetése sem... Természe­tesen ennél több feladat is je­lentkezne majd. — Hogyan látja választási esélyeit? — Laci bácsi ismertebb ember, régóta tanácstag, so­kat dolgozott már a lakóhe­lyért, nyilván ezt a válasz­tók is tud iák. Nekem ez a* első jelölésem... Zs. A. Évtizedes társadalmi munka — Bányászként dolgoztam, bányaiműszakiként csoportve­zető voltam a Nógrádi Szén­bányáknál, az iparjogvédelmi munkában képeztem ki ma­gam, párttitkár voltam a munkahelyemen, így mentem nyugdíjba 1980-ban — így kezdi a bemutatkozást Ond- rék László, akit Baglyasalján az 52. választókerületben a következő választási ciklusra is tanácstagnak jelöltek. Több mint húsz éve látja már e! választott tisz'séget j körzetében Ondrék Lászió. alti I harmincöt éve él Baglyasal- I ján. Tanácsi ténykedésének I kezdete óla tagja a város, és I megyei tanácsnak, több évig a megyei tanács mellett mű­ködő műszaki-kommunális bi­zottság elnöke volt, s ma is tagja.. — Hosszú idő telik el, amíg a/, ember megismeri ezt a te­vékenységet, s mint városi tanácstag azt is látom, hogy a lehetőségek összhangját kel: megteremteni. Nem lehet pél­dául a város egyik peremke­rületében kiugró fejlesztéseket végezni, akképp, hogy egy másik peremkerület kirívóan „lemaradjon”. Szinte családi kötelezett­séggel indult el a közéletben a felszabadulás után, több társadalmi megbízatása közül nagy kedvvel beszél az egyik legutóbbiról is. — Megalakulásától lógva elnöke vagyok a megyei ta­nács műemléki bizottságinak, a hagyományok megőrzését igen fontosnak [ártom, és jó érzéssel tölt el az a munka is. amit mostanában a Holló­kő fejlesztési bizottság foly­tat. i Messzire vezetne, ha most. Ondrék László különböző tár­sadalmi munkáját taglalnánk, anélkül is csak szűkösen jut szót ejteni a helyi tanácstagi munkáról. A tanácstagnak mint a lakosság képviselőjé­nek tevékeny része van ab­ban, ha korszerűsödik a la­kókörnyezet. így van az Bag- lyasaiján is. — A villamos hálózat nagy terhelését többször is fRímel­tük, és szükségesnek mutat­kozott a korszerűsítés. Nem­régiben az" ivóvízellátásban mutatkozó nyomáscsökkenes okait kezdtük vizsgálni, s el­képzelésünk, hogy az ivóvíz- csatornát bővíteni kellene. Ez majd az újonnan megválasz­tott tanácstag gondja lesz.. Több évtizedes munkája so­rán Ondrék László úgy látta, hogy a baglyasi emberek moz­gósíthatók az olyan társadal­mi munkákra, amelyek köz­vetlenül érintik őket. A saját patakrész tisztítására, a fű le­kaszálására. já rd aépí té.s re mindig kaphatók voltak az itt lakók, és saját munkájukat meg is védték a rongálástól. — Örülök annak, hogv mellettem egy fiatal jelűit van, s ha őt választják, nem fogok megsértődeni. inkább közéleti tapasztalataimmal se­gítem munkáját... Zs. A. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents