Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
1 I Vélemény Szántó Erika — az utóbbi évek munkái alapján — egyszerre tűnik egy izgalmas történelmi korszak, a felszabadulás utáni évtized, valamint a hetvenes években elhunyt két irodalmi kiválóságunk, üéry Tibor és Örkény István szakértőjének. Pár hónapja láthattuk Az óriás című filmjét — egy Déry- rinűből. a második világháborút követő koalíciós időben játszódván, történetének középpontjában egv érvényesülését. boldogulását kereső. a kínálkozó lehetőségeket megragadó, végül mégis elpusztuló fiatal nőv^l. A hattyú halála örkénv-novel- iákból formálódott 1956 októberének végén bonyolítva a cselekményt, centrumában ugyancsak egy — ámbár már nem a legfiatalabb — nővel. A két mű között igen sok * hasonlóság, de lényegesek az eltérések. Az előbbi elsősorban a hősök megválasztásában, jellemében, szellemében, törekvéseiben és tetteiben mutatkozik. Szántó Erika rendező voltaképpen egyik filmjében sem akar mást, mint felrajzolni egy jó szándékú, de kissé állhatatlan asszonyalakot, kitéve részben belső érzelmi viharainak. részben a társadalom hányódásainak. S mindegyik történet az által lesz több, •érdekesebb a megszokottnál, hogy az egyéni létezést sajátos társadalmi-történelmi ,,fénytörésben” láttatja. Igv például Az óriás hősnőjének viselkedései, cselekedeteit nagyban meghatározza az a társadalmi-gazdasági helyzet, amely az 1945-ös éhező Magyarországot jellemezte. S ugyanez érvényes A haty- tyú halálának balett-táncosnőjére, Janicsári Júliára, • kinek erkölcsi gyengesége r. Az elmúlt napok ban-hetek- ben több érdekes rendezvény 5® j lőtt le Salgótarjánban, ugyanakkor a város fiatal muzsikusai is sikerrel szerepeitek Budapesten. A Feszek klubban április második felében első alkalommal rendezték meg a ze- Meiskoiáik jazz tanszakainak •roprovizáeiós találkozóját. Három vidéki — a komlói, a salgótarjáni, a siófoki — és a [budapesti Benczúr utcai ze- (neiskola jazz tanszakai képviseltették magukat. Gonda Já- (nos zongoraművész, a Bartóa ®eia Zeneművészeti Szakkö- »episkola jazz tanszakának ftrezetője bevezetőjében ele- mnezte az improvizálásnak, en- g*ek a zeneoktatásban méltatlanul háttérbe szorított formának a kreativitásra ható »erejét. i A bemutatón a salgótarjáni féeneiskoiasok közül előbb Kun János zongorázott tanárával, Sülé Lászlóval négyse- tsest, bemutatva a rögtönzés péakrfásának pedagógiai mód- Ezután a zeneiskola ze- jBekara (Sebestyén Norbert Á hattyú halála ÉNEKLŐ It-JÚSÁG Gála és eredményhirdetés aúgha tárult volna fel a személyi kultusz törvénytelenségei nélkül. S bizonyára nyolcéves kisfia elvesztését is kiheverte volna, ha a tragikus eset nem esik egybe az ország tragédiájával, az 1956-os októberi ellenforradalommal. A szereplőknek ebben a láttatásában nem pusztán az alkotók racionalizmusa nyilatkozik meg, feltárul történelmi materialista szemléletük is. A már jelzett történelmitársadalmi beágyazottság híján szokványos háromszögtörténet lenne A hattyú halála. Így elemző, elgondolkodtató, meggyőző dráma. Megérteti velünk — amire egyébként életünk természetes folyásában szinte sohasem gondolunk —, hogy az ember környezete, a valóság által erősen determinált: elmozdítható mindkét, a rossz és a jó irányba is. A balett-táncosnő először kispolgári családjának okoz meglepetést azzal, hogy feleségül megy egy kommunistához, aztán a férjnek, akitől törvénytelen letartóztatása után elválik, majd operaénekes szeretőjének, akivel a második lehetőség után sem képes rendezni megnyugtatóan viszonyát. De amikor meglepetést írunk, egyúttal szépítünk is; közelebb áll a valósághoz a becsapás, a magánérdek mindenáron való érvényesítése. Nem véletlenül mondja Júliának simogatás közben a szeretője: „Belőled csak a hatalom vált ki ingert.”' Ez a madáchi asszony, minden hibája ellenére, mégis szánnivaló. Olyan hatalmas tűzzel lobog benne a gyermeke iránti szeretet. Még azt is el tudjuk képzelni, hogy érte engedett a kor kényszerítő szokásának, és vált el lecsukott férjétől. A gyerek jövőjét féltette. Ebből a nézőpontból nem találunk kivetni valót öngyilkosságán sem. A kisfiú halála az elemi hajtóerőt lopta el tőle. Ehhez viszonyítva minden más mellékes; de elégséges a magány, a tehetetlenség érzetének végleges elmélyítéséhez. Egy emberileg, szakmailag összetört asszony ragadja meg a robogó személy- gépkocsi kilincsét. A mellette ülő szerető számára nem a Férfi, az előttük fekvő város, Bécs nem a Város. A biztatás nem lobbantja fel lelkében a reményt. Egyetlen megoldásnak az életből való kivonulás tűnik. Az óriás középszerűsége ulán kellemes meglepetést szerzett A hattyú halála. Alaposan átgondolt, eszmeileg, esztétikailag míves alkotás. Feszes a ritmusa, tő-» mör a stílusa. Nimes fölösleges mondaia, kockája. Stílszerű, kifejező az elektronikus zene. Kitűnőek a színészek: Esztergályos Cecilia (balett-táncosnő). Kállai Ferenc (szerető), Andorai Péter (férj), Tolnay Klári (anya). Tábori Nóra (zongorista). Bubik István (börtöntárs). S e nagyszerűségből is kiemelkedik Töröcsik Mari alakítása. Két percben foglalja össze boldog. eltékozolt. reményt vesztett, kiutat talált életét. A drámát hanggal és szemjátékkal érezteti — a színészi mesterség csúcsteljesítménye. ' Zádori Ferenc operatőr képei hidegek, komorak, mint az időpont, amelyikben történnek az események mint Janicsári Júlia szíve, lelke. (ok) A megyei díszhangversenynyel szombaton véget ért az Éneklő ifjúság mozgalom idei eseménysora. A Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya, a KISZ megyei bizottsága, a megyei úttörőelnökség, a KÖTA Nógrád megyei szervezete és a József Attila városi-megyei Művelődési Központ szervezte gála egy nagyobb szabású sorozat méltó befejezése volt. Mintegy félszáz kórus mutatkozott be a területi seregszemléken márciusban, a megyeszékhelyen kívül — a salgótarjáni bemutatót a salgótarjáni ifjúsági zenei napok keretében rendezték meg — Balassagyarmaton és Bátonytere- nyén. A legjobban szereplő, arany minősítést kiérdemelt kórusok kaptak meghívást — hat általános iskolai és nyolc középiskolai éneklő közösség — a szombaton, a József AtVasutas fiatalok országos vetélkedőié Szombaton „Vonalban vagyunk” címmel rendezték meg a vasutas fiatalok országos vetélkedőjét. A verseny lebonyolításának egyik legfontosabb eszköze a vasút üzemi távbeszélő-hálózata volt, amelynek segítségével a nyolc — két budapesti, egy-egy debreceni, miskolci, pécsi, szegedi, szombathelyi és záhonyi — helyszíni közvetlen kapcsolatba került egymással és a MÁV- vezérigazgatósággal, ahol a zsűri foglalt helyet. A mintegy 45 ezer vasutas fiatal képviseletében csaknem 500 versenyző mérte össze tudását többféle témakörben. A vetélkedő győztese a pé- I esi vasút-igazgatóság csapa- | ta lett. Zenei krónika gitár, Ferencz Tibor fuvola- szaxofon, Székely György basszusgitár, Zsuífa Péter dob) játéka következett. Mindkét produkció elnyerte a szép számú szakmai közönség tetszését. A találkozót szakmai megbeszélés követte, melyen az értékelésen kívül javaslatot tettek a jazz szakos zeneiskolások évenkénti találkozójára. o Salgótarjánban az orgona- muzsikát kedvelő hangverseny-látogatóknak az egy hónapig rendezett országos orgonistatalálkozó után áprilisban lehetőségük volt, hogy kedvenc hangszerüket hallgathassák. A fiatal Hoch Bertalan orgonaművész adott sikeres koncertet a zeneiskola hangversenytermében. A név nem ismeretlen azok számára, akik régóta figyelemmel kísérik a város zenei életét, mivel a művész hasonló nevű édesapja mintegy két évtizeden keresztül a salgótarjáni zeneiskola tanára volt. Az orgonista Hoch Bertalan elsősorban árnyalt " regisztrálásával és a különböző stílusokban való jártasságával nyerte meg a hallgatókat. Műsorából különösen a Bazti C- dúr toccata, adagio és fúga előadása emelkedett ki. A hagyományok szerint ezúttal is közreműködött egy megyei együttes, nevezetesen a bátonyterenyei zeneiskola tanáraiból alakult kvintett — tagjai Venter László klarinét, Venter Lászlóné Orsó Erzsébet hegedű, Beeze Lajosné brácsa, Lászlóné Gazsi Éva gordonka —, amely Weber egyik variációs darabját játszotta. o Rendszeresek a megyeszékhelyen azok a hangversenyek, melyeken a zeneiskola tanárai előadóművészként is b i zony í tjá k f elkészü ltségük et. Április végén Bódiss Miklós (gordonka) és Deák Pálma (zongora) lépett pódiumta az iskola közönsége előtt. • Műsorukból kiemelkedett Vivaldi B-dúr szonátájának közös előadása és a zongoraszóióikén>t előadott Chopin-darabok. Ráadásként a humorból is ízelítőt kaptunk, amikor szerepcserével Deák Pálma — korábbi tanulmányait felelevenítve — gordon'kázott Bódiss Miklós zongorakíséretével. o Orgonaesttel zárja az Országos Filharmónia hétfőn az. 1984—85-os salgótarjáni hangversenyévadot. Az est szólistája Kistétényi Melinda, a Budapesti Zeneakadémia tanára lesz. Műsorán Buxtehude- és Bach-művek szerepelnek. A hangverseny második részeben a salgótarjáni pedagóguskórus szerepel, mely ismét egy oratorikus művet mutat be a szimfonikus zenekarral együtt, Vivaldi tnt-ro- duzione e Glória című müvét adják elő, melynek szólistái: Illés Gabriella (szoprán) és Nagy Zsuzsanna (alt) énekművészek. Érdekességként említhetjük, hogy Illés Gabriella a salgótarjáni zeneiskolából indult el, majd miskolci és budapesti tanumányai után ma a győri színház operaénekeseként működik. T. L. tila városi-megyei Művelődési Központban megrendezett gálára. Molnár Katalin, a KISZ megyei bizottságának titkára megnyitó szavai és a kórusok produkciói után Igricz György, a KÖTA főmunkatársa átírna a díjakat. A Kórusok Országos Tanácsának dicsérő oklevelét a Sziigvi Általános Iskola úttörőkórusa, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola kamarakórusa és nagykórusa. valamint a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola leánvkara érdemelte ki. Az ,.Év kórusa” megtisztelő címet a salgótarjáni Petőfi Sándor Általános Iskola kórusának, a balassagyarmati Balassi Gimnázium fiúkarának és a salgótarjáni Bolyai Gimnázium leánykarának ítélték oda. Ál megyei kórustáborban való résztvételre a Bolyai Gimnázium, a Madách Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a Balassa Gimnázium vegyes kara szerzett jogot. Idén először odaítélték a balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar vándorserlegét, amelyet a Balassi Gimnázium fiúkara érdemelt ki. A megyei úttörő- elnökség serlegét a szügyi iskola kórusa vihette haza, míg a KISZ Nógrád megyei bizottságának serlege harmadszor is — s így most ■ már véglegesen — a megyeszékhelyi Bolyai János Gimnázium leánykarának tulajdona lett. Az Éneklő ifjúság meavei gálaműsorán valamennyi kórus együtt énekelte Igricz Gvörgv vezényletével Kodály—Berzsenyi A magyarokhoz című művét. latay Sándor hetvenöt éves Legérettebb, legsikeresebb prózaíróink egyike, s úgy képzelné az ember, hogy hatalmas dolgozószobája íróasztalánál fogadja a születésnapi gratulációkat a ..Mester”, ahogy az irodalmunkat nem jól ismerő zsurnalizmus néha le szokta festeni az íróinkat. Tatay Sándort azonban születésnapja, május hatodika tájékán valószínűleg valahol a Dunántúlon a badacsonyi sziklák alatt, vagy két faiu között lehet megtalálni, ahol tanácsokat ad a szőlőmetszésről, vagy egy bakonyi parókia anyakönyveit olvasgatja éppen valami adatot keresgélvén újabb könyvéhez, esetleg a szigligeti alkotóház parkjában vitatja valakivel, hogy helyes volt-e éppen erre a helyre telepíteni a magnóliákat. De az is lehet, hogy angyalföldi lakásában kopogtatja az írógépét, esetleg badacsonyi házában javítgatja a pince tetejét. Nem könnyű őt megtalálni, ifjú kora óta szeret barangolni az országban és országhatáron túl is. Eddigi életútja is változatos volt, teológiai és könyvkiadói, folyóirat-szerkesztői ismereteket éppen úgy szerzett, mint történelmi tapasztalatokat, de képzett turistaházi gondnokként is dolgozott az ötvenes években. Kell-e ennél változatosabb élet realista prózaírónak? A változatosságból talán a kelleténél is több jutott Tatay Sándornaic és nemzedékének. Ez a változatosság azonban hatalmas életanyaggal. életismerettel ruházta föl. amelyet nemcsak a Simeon család című nag” ívű regényciklusában, de újabban közreadott életrajzi sorozatában is jól hasznosított. (Hét szűk évtized címmel jelent meg két esztendeje ez a munkája.) Tatay Sándort még a gyerekek is jól ismerik, legalábbis könyvein keresztül, hiszen ifjúsági regényei, a Puskák és galambok. Kinizsi Pál é.s mások. A legolvasottabb művei a fiatalabb korosztályról szól. S ne feledkezzünk meg nevezetes, a Ház a sziklák alatt című filmjéről sem, amely 1958-ban a San Franciscó-i fesztivál nagydíját kapta. Az irodalmi életben taláai ő az, akinek a legtöbb íróbarátja van. Igaz a barátok! köre megfogyatkozott, Berda József, Jankovich Ferenc és Fodor József már nem koccinthatnak Tatay Sándor szüJ letésnapján. Köszöntsük ót helyettük is,' kívánva jó egészséget a fiatalos, mindig derűs kedvű írónak most, hetvenötöddé születésnapján. F. M. , A tavaszi napsugarak az általános iskolás diákokat is kicsalogatják a szabadba. Ahol lehetőség van rá különféle órákat a tantervnek megfelelően az iskola falain kívül tartanak meg. Képünk a Rimóci Általános Iskolában készült, ahol Györki Marianna irányításával a 8-os tanulók rajzórán rimóci utcaképet rajzolnak —RT-» usor KOSSUTH RADIO: ‘•■IS: Mai kulturális programok «.20: Hogy tetszik lenni? S.00: A hét zeneműve ».30: A hét költője. Schiller S.3»; Ki kopog? 10.00: Hírek, időjárás 10.05: Nyitnikék 10.35: Két versenymű 11.05: Göteborg! vásárfia 11.25: Az újjáépítés korának dalaiból. 11.40: sírkő pántlikával 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Utak, ösvények ... 13.05: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak. Rábaköz 14.30: Népszerű fúvósátiratok 14.44: utazás éjjel 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Irodalmi évfordulónaptár 15.30: Kórusainkat ajánljuk 16.05: Ugróiskola 17.00: Eco-mix 17.30: Reflektorfényben egy operaária 10.01: Van új a nap alatt 18.15: Hol volt, hol nem voW. NÓGRÁD — <985- május ó„ hétfő I 18.30: Esti Magazin 19.15: Rádiókabaré. Május 20.25: Reklámkoktél 20.30: Színész vagyok, énekelek 21.30: A legdrágább csatatér 22.30: Brahms: H-dúr trió 23.00: Éjszakai töprengések ae újjászületés örömeiről 23.40: Puccini operáiból PETŐFI RADIO: 8.05: Nótacsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10 - Szilvássy Margit operett- felvételeiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Berki László népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus 8*Ufc57 Felvételeiből válogat : Szakoly Ágnee cunbákmHná19.30: Sportvilág 20.05: Rockújság 21.00: Útközben 21.05: Hívja a 33-43-22-es telefonszámot! 22.05: Rádiószínház 22.35: Svéd Sándor operettdalokat énekel 23.20: Kellemes pihenést! 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.10: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Mérő Miklós jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a NÓGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ne menj el nyári éjszakán. (Szlovák tévéfilm) 21.25: Szovjet dokumentumsorozat 22.25: A harcok krónikája 2. MŰSOR: 19.0«: A hét eseményei magyar nyelven 19.30: Tv-híradó 20.00: Az én áriám az Anyeginből 20.30: Sportvisszhangok 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.10: Találkozás Klara Hartrke- vával MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Hány az óra. Vekker úr? (14). Színes magyar film. 8-tól: Az éjszaka (16). Olasz film. — Kohász: Tien- jün-hegyi történet. Színes kínai film. — IMH: Bombajó bokszoló* Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — TIT: Eper és vér (14). Színes USA film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. 8»* tói: 39 lépcsőfok (14). Színes, szinkronizált angol film. Három» negyed 6-tól: Tóparti látomás. Magyar film. — Pásztói Mátrai Nyomorultak I—II. Francia— olacsz film. — Nagybátonyi Petőfi: Eszterlánc. Magyar film. — Szécsényi Rákóczi: A tutaj utasai (14). Színes jugoszláv film. — Rétság: Jim Craig. Színes, szinkronizált ausztrál western. — Karancslapujtó: Tavaszi szimfónia. Színes NDK—NSZK film. — Kisterenvei Petőfi: örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Ér- sekvadkert: A legyőzhetetlen Vutang (14). színes, látványos karatekalandfilm. MESEMOZI: Csodabogyó. — Nagylóc: ISKO- LAMOZI: Gumi Tarzan. — Jobbágyi: A jégmezők lovagja. Tő#» ténelmi film. )
