Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

Hétfői magazin n tt Hétfői magazin Hétfői magazin... ts Ismerőstől ismerősig Titok: a felfedezés öröme Tanácskozás az érdekképviseletről Jövőépítés a jelenben r Azt hiszem, minden sze­rénytelenség nélkül mond­hatjuk: az ország egyik leg­modernebb múzeuma a me­gyeszékhelyen található. Van­nak is látogatói bőven, ide­genek, helybéliek. Mégis túl­zás lenne azt állítani, hogy maximálisan kihasznált ez a szellemi kapacitás. Pedig, ahogyan dr. Szvircsek Feren­cet hallgatom, hivatástudat­ban, szakmaszeretetben nincs hiány... — Még gyerekkoromban ^beiéin oltották” a történelem iránti vonzódást — említi —, a Madách Imre Gimnázium­ba jártam... emlékszem, na­gyon jó tanáraim voltak, Győrffy Dezső, Tóth Feri bá­csi meg mások is. Önmagáért beszél az a tény, hogy töb­ben kerültünk a történelem­mel. vagy mint jómagam, a múzeummal szorosabb kap­csolatba. Debrecenben, a Kossuth La­jos Tudományegyetemen szer­zett diplomát történelem— (földrajz szakon, aztán végig­járta a múzeumi ranglétrát a segédmuzeológustól jelenlegi posztjáig, a tudományos igaz­gatóhelyettesig. Megszállott­ja a munkának, bár ilyesfaj­ta jelzők ellen éppen 6 tilta­kozna a legjobban, dehát sza­vaiból fehéren-feketén kitű­nik: valósággal rajong kuta­tási területéért. — Ipartörténettel foglalko­zom. a XVII—XIX. századi idő­szak érdekel különösebben, ezen belül is a bányászat, az üvegipar. — Vagyis, a megye két leg­jelentősebb ipari ágazata. — Igen, voltaképpen ez a vidék ezekben az ágazatok­ban mindig országosan élen járt. kiváló emberekről és eredményekről beszélnek a történeti forrósok. Persze, a köztudat nem pontosan rög­zíti ezeket a tényeket, elég sok a téves nézet. — Például? — Sokan úgy tudják, hogy a palackgyárral vette kezde­tét a salgótarjáni üveggyár­tás, holott dokumentum van arról, hogy jóval korábban, mór az l(590-és évek' végén folytattak ilyenféle munkála­tokat. Aztán éltek itt olyan emberek, akik jelentősen hoz­zájárultak az ipar fejlődésé­hez, mégis feledésbe merült a nevük, hogy csak Pantocsek Leót említsem, aki a maga idejében valósággal forradal­masította az üveggyártást! De mondhatnék példákat a bá­nyászat területéről, azt is ke­vesen tudják, hogy már 1’768- ban fölfedezték itt Salgótar­ján környékén a szenet, sőt akkortájt Nógrádverőcén el­kezdték a bányászást is. Az­tán kétszer volt gründolósi láz... — Ne haragudjon, hogy köz­beszólok. de nem fárasztó napról napra böngészni az iratokat, leveleket... banális a kérdés: mi ebben a jó? Gondolkodás nélkül feleli dr. Szvircsek Ferenc, némi sajnálkozó megértéssel hang­jában : — Hát a felfedezés öröme! Sokszor egy-egy magánlevél, érdektelennek tűnő mellék- mondata árul el valami fon­tosat, s ezen a láncszemen haladok tovább, tovább... Na­gyon érdekes dolgok ezek. hi­szen például a szén felfede­zése megindította a vállal­kozói kedvet, ez rövidesen érződik az életformáknál, az életmódnál... Folytatná még, de fogytán az idő. S még nem esett szó a számos publikációjáról, csa­ládjáról, két gyermekéről, Éváról és Ádámról, múzeum- történeti kutatásairól. Arról, hogy tudása meglehetős sze­rénységgel párosul, hogy ha újra kezdené akkor is a mú­zeumot választaná. S ki más­nak adhatná tovább a stafé­tát, mondja, mint egy olyan bányásznak, aki az évtizede­ken át végezte ezt a munkát — ő legyen a következő is­merős ! Tanka László Rejtélyes találkozás a tenger mélyén r A Fekete-tengeren 100 mé­teres mélységben dolgoztak a szovjet hidronauták a „Bentcxszu-300” tengeralatt­járó ku’atóhajó fedélzetén, sünikor egy óriási méretű kígyóhoz hasonló, ezüstös színű lényt vettek észre az ablaknál. Egy óriási hal, vagy egv, a tudomány számára -is­meretlen élőlény volt-e ezt sajnos nem sikerült kiderí­teni, mert mire előkerült a fényképezőgép, a „csodalény” villámgyorsan eltűnt a mély­ben. A „Bentosz—300”, amely­nek a fedélzetéről az óriási tengeri élőlényt észlelték, egy önjáró tenger alatti labora­tórium, amely felmerülés nél­kül hosszú ideig tartózkod­hat a víz alatt. A ..Bentosz” fő feladata halkészletek ta­nulmányozása, a halak elosz­lásának és viselkedésének vizsgálata, a lehalászás mér­tékének kijelölése. A hajót a legkülönbözőbb műszerek mellett többek között felsze­relték a tenger zajait, a ten­ger élőlényeinek hangjait rögizítő és vizsgáló rendszer­rel is. A „Bentosz” legény­sége 12 fő. Közülük öten tu­dományos kutatók. Sulidemokrácia: sokat hasz­nált szó lett ez mostanában az iskolai berkekben. Jelzi azt a törekvést, hogy nem csupán a „nagy társadalom­ban”, hanem a mikroközös­ségekben is egyre inkább szé­lesedik a demokratizmus. Amelynek egyik legfontosabb mozzanata az érdekképvisele­ti jogok intézményesítése, s ezek érvényesítése. Hogy ez mennyire fontos kérdés, azt abból is lemér­hetjük, hogy rangos tanács­kozásra invitálta az .elmúlt hét végén a KISZ KB és a Nógrád megyei bizottság há­rom megye iskolaigazgatóit, kollégiumvezetőit, a KISZ- bizottságok és diáktanácsok titkárait. A több mint két és fél száz résztvevő a középfo­kú tanintézetekben folyó ér­dekképviseleti, -védelmi mun­kát vette górcső alá. Keil-e érdekvédelemről be­szélni az iskolákban? — ve­Á pirulás oka Az elpirulás oka még min­dig teljességgel tisztázatlan, a kutatók véleménye e té­kán el ben jócskán eltér egy­mástól. Több kutató úgy véli, hogy azt az értágulást, amely az elpiruiást közvetlenül okozza, a vegetatív szimpatikus (az akaratunktól függetlenül működő és a szervezetünket „készenlétbe helyező”) ideg- rendszer értágító rostjai hoz­zák létre. Ez új gondolat, mert eddig ezeknek az ideg­rostoknak csak az izomműkö­dés szabályozásában tulaj­donítottak szerepet. E véle­kedést azonban kétségessé te­szi az a tény, hogy csak az arcunk és a nyakunk pirul el, holott a nyakon haló szimpa­tikus idegek hatóköre a ka­rokra is kiterjed. Más kutatók szerint a ve­getatív idegrendszeri hatás­ra értágító anyagok (hisz- tamin, bradiikiinin) okozzák a pirulást. Egy további feldol­gozás szintén egy olyan anyaggal magyarázza a piru­lást, amely a vérben válasz­tódik ki. Ez akkor termelő­dik. ha az ember hirtelen fe­szült idegállapotba, izgalom­ba jön. Ez az anyag sajátosan az arc és a nyak ereit tágít­ja. mint ahogyan izgalomban választódik ki az adrenalin is, fokozva a szívműködést. K is ügyről lesz szó. Amilyen kicsi egy fecske. Ma, amikor ezerszám akad­jak fel az autók hűtőjén énekesmadaraink, tekinthet­jük (s gyanítom, tekintjük is) bagatellnek azt; mi van a fecskékkel? Miért, mi lenne? <Kit érdekel, hogy Icésnek, ^megjöttek, elmentek „ilyen '4,s csak egy firkásznak okoz­hat gondol” mondta valaki » minap, amikor szóba hoz­tam ezt a „titokzatos” tar- tjáni fecskeügyet, és leplezet­len undor volt a szemé­tjen, ahogy nézett rám. „Mi­ért nem arról írsz, hogy nem $ehet színestelevíziót kapni.” Az emberek nem a fecske- ögyekkel foglalkoznak, ami­kor foglalkozhatnak palesz­tin ügyekkel is. Jó ez az in- tformációrobbanat (saját ' szá­llelemény, nem túl sikerült), fió, hogy mindenről tudunk; Sia valahol felrobban egy pokolgép, szinte még a rob­banás okozta légnyomás is a levegőben van, s mi már tud­juk, hogy az egészet az Action Direct vállalta (vagy nem vál­lalta), és hogy senki sem sé­pült meg s>lb. De mi van a Fecsketitok fecskékkel? A tarjániakkal. Máskor ilyentájt már itt voltak. Megszállták a to­ronyház felső sarkait, cikáz­tak hajnaltól napnyugtáig ezerszám, építették, javítot­ták a fészkeket, üldözték a bogarakat. Igaz, hogy ami­kor .idelent bogárinvázió sújtotta a várost, ugyanúgy nem álltak a helyzet magas­latán, amiként, ha hó esett hirtelen és sok, az emberek is csak azt tudták mondani, „erre nem készültünk fel, ilyen hóesésre...” A fecskék nem jöttek le a légifolyosóik­ról. Megmaradtak abban a magasságban, ahol viszont nem szállt a bogarak fekete felhője. Megbuggyant a vi­lág. Most hallom a rádióban, hogy néhány, eleddig észa­kon honos madárféleség meg­jelent nálunk és itt kezd költeni, mialatt a tarjáni fecskék nem jelentek meg szerintem időre. Miért fon­tos ez? Mit számít, hogy az északi csücsörke (vagy vala­mi ilyesmi) hozzánk jön köl­teni, miért nem örülök in­kább, hogy most már a kül- honos madarak is idejönnek költeni nem csak a külföldi turisták. Jött az idén az észa­ki fenyőrigó is, ő sem itt szokott nyaralni. A mi fecs­kéink meg talán északnak mentek? Vagy mindez csak az én türelmetlenségem mi­att feltűnő (máskor sem vol­tak még itt ilyentájt), hogy mindenben, ami a természet ügye, nem kívánt változást sejtek? Bennem van a gyanú, hogy valami folytonosan úgy változik körülöttünk, ami még majd visszaüt a gye­rekék életében. Miért kell nekem mindent észrevenni? Amikor nincs színesteleví­zió? Inkább arról szóló femi­nin nyavalygásokkal masza- tolnám tele a papírt, mint hogy a tarjáni fecskéket hiá­nyolom. Kecskemétről, vagy honnan, már hetekkel ezelőtt érke­zett rádióhír; a fecskék megérkeztek és újra gondot okoznak, mert nem akarnak átköltözni a fecskefalra! Az ottani főiskola falán ugyan­is rengeteg fészek zavarta a benti oktatás színvonal- emelkedését, ezért leverték valamennyit, de építettek egy falat a közelben, amire a fecskék rakhatnának fész­ket. Megjöttek a kecskeméti fecskék ezerszám. Konstatál­ták a dolgot, s mivel nem tartották derpokratikusnak, hogy a megkérdezésük nélkül döntött a kecskeméti fecske­ügyi tanács — élve szabad fecske jogukkal leizélték az új falat. És újrakezdték az ezernyi fészek építését a fő­iskolán. „Mi kecskeméti fő­iskolai fecskék vagyunk... Nem hagyjuk magunkat át­építeni. .. — csicseregték. A küzdelem nyilván nem ért véget Az ember makacs és kegyetlenül leleményes tud lenni... Jött aztán a hír a közelből, Kazárról, hogy oda megérkeztek a fecskék. Egy bejáró gimnazista hozta, aki tudomást szerzett a tarjáni fecskesereg „titokzatos el­tűnéséről”, késéséről. Ide nem jöttek. Mindennap fel­nézek a garzonház csúcsá­ra és a vele szomszédos ég­szakaszra: nincsenek. Itt vannak már Kecskeméten, Kazáron, megjöttek a csü- csürkék vagy mik, akiket senki sem várt és a fenyőri­gók is itt fészkelnek. A tar­jáni fecsketársadalom még mindig sehol. Lehet, hogy a kazári másfajta fecske, a tarjáni később érkezik, még­is nyugtalanít a dolog. Lá­tom, amint együtt szállva kelepcébe kerülnek, össze­tartanak ugyanis. Együtt egyszerre ezerszám elpusztít­hatok, egyetlen nagy háló­val befoghatok. elűzhetők, ravasz eszközökkel a ten­gerbe fullaszthatók a hajók fedélzetéről, ahol pihenni szoktak. Ha az idén fecske nélkül maradunk — az ember diadalt ül valahol. * T, Pataki László tette föl bevezető előadásá­ban a kérdést Boldizsár Gá­bor. a Művelődési Miniszté­rium osztályezetője. megadva rögtön a választ rá: igen, kell. szükség van rá, hiszen az iskola alapvető konfliktu­sa éppen az, hogy a „jelen­ben élő” gyermekeket a jö­vőre készíti fel. Mik jelentik a konkrét problémákat az is­kolákban? Például a dohány­zás, az iskolaköpeny körüli viták, említette az előadó, hozzátéve, hoav nem ezeknek, hanem a tartalmi munkára vonatkozó kérdéseknek kel­lene a középpontban szere­pelni ! A kritikus-önkritikus hang­vételű vitaindító remek ala­pul szolgált a plenáris ülést követő szekciótanácskozá­sokhoz. A Borsod. Heves és Nógrád megyéből érkezett résztvevők saiát taoasztala- taikat mondták el közvetlen szavakkal. Szóltak a diákok és igazgatók, kezdők és gya­korlók az érdekvédelem és -képviselet eredményeiről és gondjairól. Az egyik előnye éppen az volt ennek a ta­nácskozásnak, hogy szembesí­tette a gyakorlatot az elmé­lettel. Amikor Boldizsár Gábor és dr. Szivi József, a KISZ KB középiskolai és szakmunkás­tanuló-tanácsának titkára bezárta a kétnapos tanácsko­zást, a résztvevők zöme az­zal távozott Salgótarjánból hogy az itt hallottak kellő muníciót adtak a további munkához. Amelyek most párosulnak majd a közel­múltban hozott oktatási tör­vénnyel, illetve az iskolai házirendek 1985—86-os tan­évében esedékes felülvizsgá­latával. Mondani sem kell: mindkettőnél igen fontos az érdekképviselet helyes érvé­nyesítése. Az „Izsmas" új gépei Az „Izs—2X26” típusú, 5 te rőhelyes, 75 lóerős személyé autó Korszerű formák, kiváló műszaki paraméterek és ala­csony üzemanyag-fogyasztás jellemzi az új motorkerék­párt, amelynek gyártását a közelmúltban kezdte meg az Usztyinovban (Udmurt ASZSZK) működő „Izsmas” termelési egyesülés. A kor­szerű és nagy teljesítményű Jupiter 5 motorkerékpárok­ról a szakembereknek és az üzemeltetőknek egyaránt igen jó a véleménye. Népszerűek a vállalat egyéb termékei is: személygépkocsik, nagy pontosságú szerszám­gépek, villamos fűrészek, sport- és vadászfegyverek. A vállalat újdonságai közé tartozik az „Izs—2126” típusú személyautó. Ezt a kisfogyasaJ tású gépkocsit is bemutatják a népgazdasági kiállítás „Izs­mas — a gépgyártás vezető vállalata” című bemutatóján. Az új autó a személyautóié kis kategóriájába tartozik. Az utastér a korábbi modelleké-: nél jóval tágasabb. 5 személy számára nyújt kényelmes el­helyezkedést. Az utastér bő­vítése egy sor alkatrész és részegység korszerűsítésének eredménye. Csökkent a gép­kocsi súlya is, a mostani mo­dell pontosan egy tonna. Nem véletlen tehát az alacsony üzemanyag-fogyasztás: 100 ki-i lométeren mindössze 6,2 literj A motor 75 lóerős. , Fejlesztések Litkén Milliók épületekre« gépekre Jelentékeny fejlesztésekre van lehetősége idén a litkei Ipoly Termelőszövetkezetnek. A tsz mind épületekre, mind gépekre, mind pedig meliorá­cióra több millió forintot költ. A források nagyobbik részét saját erőből teremtik elő, kisebb hányad származik támogatásból. Építésre összesen 4,8 millió forintot használnak föl eb­ben az évben. Egymillió-hét­százezer forintért egy juhho- dályt építenek, ebben hat- száznegyven állat számára lesz hely. Kétmilliót költenek arra, hogy előnyösebb eljá­rással cseréljék fel a sertés­telep jelenlegi ólajfütését. Ré­gebbi gondját oldja meg a szövetkezetnek egy harminc- tonnás mérleg kialakítása: e célból 360 ezer forint felhasz­nálását tervezik. Bevált a melléküzemág, amelyben a BRG számára oldanak meg műszaki feladatokat a tsz er­re kijelölt dolgozói. Az úgy^ nevezett „BRG-részleget” is bővítik idén, az előirányzat szerint nyolcszázezer fonna kői tséggel. Csaknem hétmillió forintos költenek különböző gépekre, technikai eszközökre a Iitkei- ek idén. A jellegzetesebb be­szerzendő darabok: két trak­tor hatszázezerért, két teher­kocsi hatszázharmincezerert és öt pótkocsi hétszázezer fo­rintért. A vásárlások részbe» pótlást szolgálnak, részben a gépparknak a helyi íedadai- tokhoz való igazítását szolJ gálják. Folytatódik a melioráció % litkei határban. Erre idén há­rom és fél millió forint áll rendelkezésre a szövetkezés­ben. Terv szerint utakat, ár­kokat alakítanak ki, tábla sí-’ tanak és alagcsöveket helyed nek el a mélyebb fekvésű te­rületeken. NÓGRÁD — 1985. május 6„ hétfő §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents