Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
mx C*gr UEGE 4. „Folytatjuk rohamainkat" A berlini háztömböt gyilkos harcban kellett Hitlerista katonák lefegyverzése Berlinben megszerezni. Tét: a VIT-út Vágtában a fiatalok! A megyei KISZ-bizottság sal góbányai képzési központjában az itt, tanfolyamon részt vevő ifivezetőkből alakult csapat vesz részt a VIT-vágtában. Göring, aki Berlinből Beruhtes ganden be, Hitler alpesi villájába menekült a szovjet csapatok elől, úgy véli, hogy a szovjetellenesség alapján tárgyalásokat kezdhet a nyugatiakkal. A hírszolgálat már meglehetősen rosszul működik. a birodalom második embere, akit Hitler beavatott öngyilkossági terveibe, április 23-án táviratot küld Berlinbe: ..Mein Führer, egyetért-e ön azzal, hogy az 1941. június 29-i törvény alapján átvegyem a birodalom valamennyi belső és külső ügyeinek intézését. miután ön elhatározta, hegy Berlinben marad és azt védelmezi ? Amennyiben 22 óráig nem kapok választ, ezt «vlybá veszem, hogy ön meg ven fosztva a cselekvési szabadságától, és saját belátásom szerint járok majd el.” Az a törvény, amelyre Hermann Göring hivatkozik, szigorúan titkos, s azt a vezéri elhatározást szentesítette, amely 1939. szeptember elsején, vagyis a második világháború kitörésének napján lseit: Hitler akadályoztatása vaay halála esetére Göring az utódja. A távirattal egyidő- ben Göring segédtisztje, Koller tábornok egy kiáltvány szerkesztéséhez lát. Az a nem foönnyű feladat jut osztályrészéül, hogy tudtára adja a szovjeteknek: a nácik nyugaton és keleten egyaránt folytatják a harcot; az amerikaiak és angolok viszont azt értsék belőle, hogy a németek a továbbiakban csak a Szovjetunió ellen háborúznak. A kiáltvány azonban még félig sem készült el, amikor Gorín- get — szűikelbb környezetének tagjaival együtt —, a Hitlerihez hű egységek letartóztatlak. Hitler a letartóztatásra adott paranccsal egyidótoen goromba távirattal vá.aszo. egykori bizalmasának: „Az 1941. június 20-i törvény hatályba lépesének időpontját magam határozom meg. Megtiltom, hogy bármilyen lépest tegyen az ön által említett irányban.” És miközben Göring azSS- legénvek őrizetében tölti a napjait, akik meg a morfiumot is elveszik tőle,> a Német Birodalom még megmaradt rádióállomásai rövid kommünikét sugároznak: „Berlin, április 27. Hermann Göring birodalmi marsall már hosz- szabb ideje szívbajban szenved. amely most heveny stádiumba lepett. Mivel most minden erőfeszítésre szükség van, ő maga kérte felmentését. a légi haderő parancsnoki tisztsége és az ezzel kapcsolatos feladatok alól. A Führer teljesítette ezt a kérést, s a légi haderő új főparancsnokává Ritter von Greim vezérezredest nevezte ki, akit egyidejűleg tábornaggyá léptetett elő.” Az új légügyi tábornagy Berlinbe repül. A gépet felesége, a nácik ünnepelt világbajnok pilótanője, Hanna Reitsch vezeti. Sikerrel bejutnak a körülzárt városba, ahonnan azonban számukra nincs menekülés. Göring viszont csak néhány napig szenvedi az SS-ek fogságát. A légierő egyik alakulata szabadítja ki. A légügyi marsall valósággal kivirul kedvenc repülői között, de arról a tervéről, amelyet Hitler ran,gfosztó táviratának megérkezte előtt dédelgetett, nevezetesen, hogy Eisenhower főparancsnokhoz repüljön tárgyalni, letesz. Az aranyélet május 9-én reggelig tart, amikor is az amerikai 7. hadsereg 36. hadosztályának egyik alakulata letartóztatja Radstadfcban, ahol akkor tartózkddik. Himmler, a birodalmi SS- veaető, miután április 22-én elhagyja a kancellária óvóhelyét, Lütaeckbe utazik. Ott találkozik Folke Bernad.otte gróffal, a svéd Vöröskereszt ajelnökével, a svéd királyi család tagjával. Himmier — Schellenberg gróf közvetítésével — már régebben felvette a kapcsolatot Bernadotte-val. Április 23-ról 24-re virrad 6 éjjel, vagyis körülbelül azokban az órákban, amikor Göring kudarcot vall hatalom- átvételi kísérletével, a Vörös- kereszt Esehenfourg strassei hivatali helyiségében tárgyalnak. Az asztalon gyertya ég, mert villany már nincs. Közben le is kell menniük az óvóhelyre, mert légiriadót jeleznek. Himimdernek hasonló elképzelései vannak, mint Góring- nek. <5 is halottnak véli Hitlert, s ki jelenti, hogy ,.az előállott helyzetben szabad keze van arra, hogy Németország minél nagyobb részét megóvja az orosz behatolástól...” Mint kifejti: hajlandó kapitulálni a nyugati fronton, hogy az angolszászok seregei minél gyorsabban nyomulhassanak elő kelet felé. De a szovjet csapatok ellen tovább akarja folytatni a harcot. Bernadetté hajlandó közvetíteni azzal a feltétellel, hogy a norvégiai és dániai hitlerista csapatok is leteszik a fegyvert. Himmler ehhez természetesen hozzájárul. (Következik: 5. Találkozás az Elbánál és San Franciscóban) Reggel nyolc óra. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyárának ifjúsági klubjában öten ücsörgünk. Kecskés László közel a magnetofonhoz, fölvételre készen, mellette kissé álmosan, a várakozás némi izgalmával Tóth Zsuzsa, Szamos Márta és Banos Erzsébet. A csapat többi tagjai útban vannak, még ráérnek, hiszen egyórás rádióműsor adja majd közre a VIT-vágta feladványait. A KISZ legmagasabb kitüntetésével, a Vörös • vándorzászlóval elismert gyári kollektíva VIT-csapata találgatással üti el az időt. — Annyi bizonyos, hogy riportot kell csinálni, szükség lesz fényképfelvételekre is .— mondják talán sütés-főzésre is sor kerül... — Aztán már nincs idő tovább találgatni. Szilágyi János riporter hangját hallani az éter hullámaiból, ismerteti a feladatokat ! Mint lapunk is közölte, a megye valamennyi városi, s városi jogú nagyközségi KISZ- bizottsága ügyeletét tart ezen a napon. Fél kilenc tájban beruccanunk hát a pásztói KISZ-bizottságra, megérdeklődni, hogyan készülnek a csapatok... Zárt ajtók fogadnak. Sebaj, majd Bátonyte- renyén! A Kisterenyén székelő nagyközségi KlSZ-bizott- ság ajtaja itt is zárva... Kilenc múlt tíz perccel. A KISZ Nógrád megyei bizottságán Puszta Béla munkatárs tartja az ügyeletet, szükség is van rá, mert szinte állandóan csörögnek a telefonok. — Nagy az érdeklődés! — újságolja örömmel a jó szervezőkészségéről ismert fiatalember. — Persze, nem köny- nyűek a feladványok! — teszi hozzá. — A többi között, környezetvédelmi munkát kell végezniük, tárgylistát állítanak össze, megszólaltatnak olyan embereket, akik a VIT, vagy a felszabadulás szempontjából érdekesek, VIT-dalt komponálnak, futballmérkőzést játszanak egy szintén vetélkedés ; csapattal.:, egyébként, ez okozza a legtöbb gubancot, éppen most telefonáltak az érsekvadkertiek, hogy nem találnak ellenfelet, ugyanis nem tudják, versenyez-e valaki a közelből. Aztán, képzeletbeli VIT-delegációt kell összeállítaniuk, hangmontázst készítenek... Három feladat kötelező valamennyiüknek, a többiből szabadon válogatnak, összesen nyolcat kell megoldaniuk. Salgóbányán, a megyei ifitalálkozó résztvevőiből verbuválódott egy csapat Fonád Zoltán vezetésével. Bár eredetileg nem akartak indulni, mégis hallva a feladványokat, megjött a kedvük! A litkei Üj Tükör Klub gárdája már rutinos vetélkedőcsapat, egyik legszebb sikerük, hogy 1980-ban. az országos olimpiai vetélkedőn ezüstérmet szereztek. A tízfős csapat törzshelye ezúttal dr Kollár Mihály salgótarjáni lakása, innen indulnak el felfedező útjukra a csapattagok. — Á környezetalakítási feladaton már túlvagyunk — mondja a csapatvezető —, kitakarítottuk a Pécskő út 1—3. szám alatti lépcsőházat. Most tárgyakat gyűjtünk, szerencsére Szabó János afféle műkedvelő muzeológus, úgyhogy ez sem okoz gondot. Megvan az ellenfelünk is: a síküveggyáriak focicsapatát hívtuk ki egy találkazóra! Megkerestük a síküveggyáriakat is. Ök „rejtekhelyen”, a KISZ-klubban készültek a versenyre. — Könnyebb feladatokra számítottunk — említi kissé sajnálkozva Csák Ferenc, a Összesen tíz és fél millió forint értékben tettek versenyfelajánlást idén a megyénkben működő állami gazdaságok, erdőgazdaságok és vízgazdálkodási társulatok kollektívái — derül KISZ-bizottság titkára, solá a történeti, kutatói feladvány; „fiatalossabb”, ötletesebb kérdéseket vártunk. De így sincs baj! Már túlvagyunk a kötelező munkán, készül a VIT- dalunk, egyeztettük az ellenféllel a focimeccs időpontját, majd az azt követő vendégfogadást, dolgoznak a képriporton fotósaink, megkerestük Környei Gyuszi bá-J csit, aki a felszabadulási élJ ményeiröl beszél, s itt van Lakatos Jóska barátunk is; aki a kubai VIT-en találkozott Fidel Castróval, s ezt mondja most mikrofonba. Szóval, bízunk a továbbjutásban? Mint ahogyan az a több mint harminc csapat is bízik. akik tudomásunk szerint! szintén versenyeztek a megye többi részén. Egy biztos: valamennyien kellemesen töltötték el a napot. A továbbjutás már csak ráadás lesz! Kinek-kinek. ( daságok kollektívái fogat} maztak meg vállalásként*} előbbit kilencszázezerj utóbbit csaknem három-} százezer forint összértékben^ A tavalyi tényszámoka# és az idei vállalások aöaT. ti. ] Versenyző nógrádi gazdaságok Kötvénypiacot Hoz létre a Magyar Nemzeti Bank Emlékezés Mos Mariskára r Gárdos Mariskára emlékeztek szombaton születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban azok a szocialista brigádok, KISZ- és út- (tör őszervezetek, amelyek e munkásmozgalom kiemelkedő nőharcosának nevét vették (fel. valamint tisztelői és volt tanítványai. Az ünnepségen ott volt Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Pintér Mariann, Gárdos Mariska leánya is. Duschek Lajosné méltatta. a magyar nőmozgalom naay személyiségének munkásságát, é’etét, akit — a dolgozó nép ügyének áldozatkész szolgálatáért — 1,971-ben az MNÖT örökös tagjává is megválasztottak. Gárdos Mariskát idős korában is az emberek szeretete övezte, ezért már életében több brigád és kollektíva vette fel nevét. Emlékének megőrzéséért 1982- ben róla elnevezett emlék- pl’akettet alapított az MNOT — mondotta Duschek Lajosné. A megérni élkezést követően átadták a Gárdos Mariska- •enlékplaketteket. Kötvénypiac létrehozásáról döntött a közelmúltban a Magyar Nemzeti Bank elnöksége. A kötvénykibocsátás és -forgalmazás helyzetéről, a tervbe vett intézkedés céljáról Bódy László ügyvezető igazgató tájékoztatta Pichler Ferencet, az MTI munkatársát. — A gazdálkodó szervezetek és a tanácsok eddig mintegy kétmilliárd forint összegben bocsátottak ki kötvényeket, csaknem négymilliárd forint értékű fejlesztés részbeni finanszírozására — mondotta bevezetőben Bódy László. — Az értékpapíroknak valamivel kevesebb, mint a felet a lakosság, nagyobb részét pedig a vállalatok vásárolták meg. A kibocsátás révén megvalósuló erőforrás- áramlás — a vállalati és a lakossági eszközök átcsoportosítása oda, ahol hasznosításuk a leghatékonyabb —még nem vált jelentőssé. A vál- .kaiatok évi fejleszt esőknek alig egy százalékát fedezik kötvénykibocsátással. A lakossági megtakarításokban sem számottevő még a kötvény szerepe: az értékpapírok megvásárlására fordított összeg nem éri el az OTP- ben elhelyezett takarékbetétállomány fél százalékát. A kötvények viszonylag lassú elterjedésének okait vizsgálva megállapítható: a vállalatok elsősorban abban érdekeltek, hogy pénzüket saját fejlesztéseikre fordítsák. Ha mégis be kívánják fektetni időlegesen nem hasznosított pénzüket, azt elsőse, ban rövidetb időre akar - ja: lekötni. Ezért az értékpapírok elterjesztésének fontos feltétele, hogy a bankok az eddiginél aktívabban' kapcsolódjanak be a kibocsátásba, s széles ) körben teremtsék meg a kötvények rendszeres adásvételének és újraértékesítésének feltételeit Mostantól az MNB hitelfőigazgatóságai is foglalkoznak értékpapírok kibocsótásavai. Saját kötvényeik egyaránt szolgálhatják meghatározott fejlesztés finaszírozá- sát, vagy általános forrásaik bővítését. A pénzintézeti értékpapírok előnye, hogy a vásárlók számára a bank garanciát jelent a kötvények értékállóságára. — Szükségesnek tartjuk, hogy az MNB ne csak a kötvények kibocsátásába, forgalomba hozatalába kapcsolódjon be, hanem az értékpapírok adásvételébe is, amivel eddig csak az Állami Fejlesztési Bank foglalkozott. A megvásárolt kötvények viszonylag gyors és biztos értékesítésének lehetősége ugyanis ösztönzi az értékpapírok vásárlását. A Magyar Nemzeti Bankban az új kötvénypiac feltételeit a közeljövőben megteremtjük, s így megkezdődhet a bank vagy más pénzintézet, vállalat által kibocsátott értékpapírok adásvétele is — mondotta végezetül Bódy László, (MTI) ki egy, a közelmúltban készült összesítésből. Az ösz- szeg túlnyomó része természetesen az állami gazdaságokban áll össze. Az adatok egybevetésekor kiviláglik, hogy tavaly az év elején nagyjából ugyanekkora vállalást tettek a dolgozói közösségek, ám év közben — bekapcsolódva a kongresszusi és felszabadulási munkaversenybe — ösz- szesen hárommillió forint pótfelajánlást tettek; végül ezt is jócskán túlteljesítették. Megfigyelhető, hogy az idei vállalások túlnyomó részét — hét és fél millió forintot — többlettermelésből kívánják teljesíteni. Költségcsökkentésből és energiamegtakarításból egybeszámolva „csak” két és fél millió forint elérése a cél; erre a két módszerre egyébként csak az állami gazdaságok és a vízgazdálkodók láttak lehetőséget. Exportnövelést és minőség- javítást csak az állami gaztait összehasonlítva kide-i rül, hogy ha lassan is, dsi változik az arány a meny-} nyiségi és a minőségi jelleg gű mutatók között, az utób-i biak javára. A múlt évi tény szerint 76 százalék volt a többlettermelés a versengj összes „hozamán” belülj az idei vállalásokban ez aa arány csak 71 százai ékj Többet bíznak tehát a kollektívák a takarékosságrajj minőségjavításra, kivitek} fokozásra. Ugyanakkor a belső tartalékok mind teljesebb kihasználása is észrevehetői] Míg a tavalyi tény szerint az állami gazdaságokban egymillió forint haszon származott minőségjavítás-« ból, addig idén kevesebb-* mint háromszázezer fo^ rintot terveznek ebben af kategóriában. ExportnöJ velésben viszont kiteljesedett az önbizalom: a múlt esztendei 123 ezer forint tényszám után idén 900 ezer forintra szól az egybeszámolt vállalás. NÓGRÁD — 1985. május 6^ hétfő
