Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

mx C*gr UEGE 4. „Folytatjuk rohamainkat" A berlini háztömböt gyilkos harcban kellett Hitlerista katonák lefegyverzése Berlinben megszerezni. Tét: a VIT-út Vágtában a fiatalok! A megyei KISZ-bizottság sal góbányai képzési központjában az itt, tanfolyamon részt vevő ifivezetőkből alakult csapat vesz részt a VIT-vágtában. Göring, aki Berlinből Beruh­tes ganden be, Hitler alpesi villájába menekült a szovjet csapatok elől, úgy véli, hogy a szovjetellenesség alapján tárgyalásokat kezdhet a nyu­gatiakkal. A hírszolgálat már meglehetősen rosszul műkö­dik. a birodalom második embere, akit Hitler beavatott öngyilkossági terveibe, április 23-án táviratot küld Berlin­be: ..Mein Führer, egyetért-e ön azzal, hogy az 1941. júni­us 29-i törvény alapján átve­gyem a birodalom valamennyi belső és külső ügyeinek inté­zését. miután ön elhatározta, hegy Berlinben marad és azt védelmezi ? Amennyiben 22 óráig nem kapok választ, ezt «vlybá veszem, hogy ön meg ven fosztva a cselekvési sza­badságától, és saját belátá­som szerint járok majd el.” Az a törvény, amelyre Her­mann Göring hivatkozik, szi­gorúan titkos, s azt a vezéri elhatározást szentesítette, amely 1939. szeptember else­jén, vagyis a második világ­háború kitörésének napján lseit: Hitler akadályoztatása vaay halála esetére Göring az utódja. A távirattal egyidő- ben Göring segédtisztje, Kol­ler tábornok egy kiáltvány szerkesztéséhez lát. Az a nem foönnyű feladat jut osztályré­széül, hogy tudtára adja a szovjeteknek: a nácik nyuga­ton és keleten egyaránt foly­tatják a harcot; az amerikai­ak és angolok viszont azt ért­sék belőle, hogy a németek a továbbiakban csak a Szovjet­unió ellen háborúznak. A ki­áltvány azonban még félig sem készült el, amikor Gorín- get — szűikelbb környezetének tagjaival együtt —, a Hitler­ihez hű egységek letartóztat­lak. Hitler a letartóztatásra adott paranccsal egyidótoen goromba távirattal vá.aszo. egykori bizalmasának: „Az 1941. június 20-i törvény ha­tályba lépesének időpontját magam határozom meg. Meg­tiltom, hogy bármilyen lépest tegyen az ön által említett irányban.” És miközben Göring azSS- legénvek őrizetében tölti a napjait, akik meg a morfiu­mot is elveszik tőle,> a Német Birodalom még megmaradt rádióállomásai rövid kommü­nikét sugároznak: „Berlin, áp­rilis 27. Hermann Göring bi­rodalmi marsall már hosz- szabb ideje szívbajban szen­ved. amely most heveny stá­diumba lepett. Mivel most minden erőfeszítésre szükség van, ő maga kérte felmenté­sét. a légi haderő parancsno­ki tisztsége és az ezzel kap­csolatos feladatok alól. A Führer teljesítette ezt a ké­rést, s a légi haderő új fő­parancsnokává Ritter von Greim vezérezredest nevezte ki, akit egyidejűleg tábor­naggyá léptetett elő.” Az új légügyi tábornagy Berlinbe repül. A gépet fele­sége, a nácik ünnepelt világ­bajnok pilótanője, Hanna Reitsch vezeti. Sikerrel bejut­nak a körülzárt városba, ahon­nan azonban számukra nincs menekülés. Göring viszont csak néhány napig szenvedi az SS-ek fogságát. A légierő egyik alakulata szabadítja ki. A légügyi marsall valósággal kivirul kedvenc repülői között, de arról a tervéről, amelyet Hitler ran,gfosztó táviratának megérkezte előtt dédelgetett, nevezetesen, hogy Eisenhower főparancsnokhoz repüljön tár­gyalni, letesz. Az aranyélet május 9-én reggelig tart, amikor is az amerikai 7. hadsereg 36. had­osztályának egyik alakulata letartóztatja Radstadfcban, ahol akkor tartózkddik. Himmler, a birodalmi SS- veaető, miután április 22-én elhagyja a kancellária óvóhe­lyét, Lütaeckbe utazik. Ott ta­lálkozik Folke Bernad.otte gróffal, a svéd Vöröskereszt ajelnökével, a svéd királyi család tagjával. Himmier — Schellenberg gróf közvetítésé­vel — már régebben felvette a kapcsolatot Bernadotte-val. Április 23-ról 24-re virrad 6 éjjel, vagyis körülbelül azok­ban az órákban, amikor Gö­ring kudarcot vall hatalom- átvételi kísérletével, a Vörös- kereszt Esehenfourg strassei hivatali helyiségében tárgyal­nak. Az asztalon gyertya ég, mert villany már nincs. Köz­ben le is kell menniük az óvóhelyre, mert légiriadót je­leznek. Himimdernek hasonló elkép­zelései vannak, mint Góring- nek. <5 is halottnak véli Hit­lert, s ki jelenti, hogy ,.az elő­állott helyzetben szabad keze van arra, hogy Németország minél nagyobb részét megóv­ja az orosz behatolástól...” Mint kifejti: hajlandó kapi­tulálni a nyugati fronton, hogy az angolszászok seregei minél gyorsabban nyomulhas­sanak elő kelet felé. De a szovjet csapatok ellen tovább akarja folytatni a harcot. Bernadetté hajlandó közve­títeni azzal a feltétellel, hogy a norvégiai és dániai hitleris­ta csapatok is leteszik a fegy­vert. Himmler ehhez termé­szetesen hozzájárul. (Következik: 5. Találkozás az Elbánál és San Franciscó­ban) Reggel nyolc óra. A Váci Kötöttárugyár pásztói gyárá­nak ifjúsági klubjában öten ücsörgünk. Kecskés László közel a magnetofonhoz, föl­vételre készen, mellette kissé álmosan, a várakozás némi izgalmával Tóth Zsuzsa, Sza­mos Márta és Banos Erzsé­bet. A csapat többi tagjai út­ban vannak, még ráérnek, hi­szen egyórás rádióműsor ad­ja majd közre a VIT-vágta feladványait. A KISZ legma­gasabb kitüntetésével, a Vö­rös • vándorzászlóval elismert gyári kollektíva VIT-csapata találgatással üti el az időt. — Annyi bizonyos, hogy ri­portot kell csinálni, szükség lesz fényképfelvételekre is .— mondják talán sütés-főzés­re is sor kerül... — Aztán már nincs idő tovább talál­gatni. Szilágyi János riporter hangját hallani az éter hul­lámaiból, ismerteti a felada­tokat ! Mint lapunk is közölte, a megye valamennyi városi, s városi jogú nagyközségi KISZ- bizottsága ügyeletét tart ezen a napon. Fél kilenc tájban beruccanunk hát a pásztói KISZ-bizottságra, megérdek­lődni, hogyan készülnek a csapatok... Zárt ajtók fogad­nak. Sebaj, majd Bátonyte- renyén! A Kisterenyén széke­lő nagyközségi KlSZ-bizott- ság ajtaja itt is zárva... Ki­lenc múlt tíz perccel. A KISZ Nógrád megyei bizottságán Puszta Béla mun­katárs tartja az ügyeletet, szükség is van rá, mert szin­te állandóan csörögnek a te­lefonok. — Nagy az érdeklődés! — újságolja örömmel a jó szer­vezőkészségéről ismert fiatal­ember. — Persze, nem köny- nyűek a feladványok! — te­szi hozzá. — A többi között, környezetvédelmi munkát kell végezniük, tárgylistát állítanak össze, megszólaltatnak olyan embereket, akik a VIT, vagy a felszabadulás szempontjá­ból érdekesek, VIT-dalt kom­ponálnak, futballmérkőzést játszanak egy szintén vetél­kedés ; csapattal.:, egyébként, ez okozza a legtöbb guban­cot, éppen most telefonáltak az érsekvadkertiek, hogy nem találnak ellenfelet, ugyanis nem tudják, versenyez-e va­laki a közelből. Aztán, kép­zeletbeli VIT-delegációt kell összeállítaniuk, hangmon­tázst készítenek... Három fel­adat kötelező valamennyiük­nek, a többiből szabadon vá­logatnak, összesen nyolcat kell megoldaniuk. Salgóbányán, a megyei ifi­találkozó résztvevőiből ver­buválódott egy csapat Fonád Zoltán vezetésével. Bár ere­detileg nem akartak indulni, mégis hallva a feladványo­kat, megjött a kedvük! A litkei Üj Tükör Klub gár­dája már rutinos vetélkedő­csapat, egyik legszebb sike­rük, hogy 1980-ban. az orszá­gos olimpiai vetélkedőn ezüst­érmet szereztek. A tízfős csa­pat törzshelye ezúttal dr Kollár Mihály salgótarjáni lakása, innen indulnak el felfedező útjukra a csapat­tagok. — Á környezetalakítási feladaton már túlvagyunk — mondja a csapatvezető —, kitakarítottuk a Pécskő út 1—3. szám alatti lépcsőházat. Most tárgyakat gyűjtünk, sze­rencsére Szabó János afféle műkedvelő muzeológus, úgy­hogy ez sem okoz gondot. Megvan az ellenfelünk is: a síküveggyáriak focicsapatát hívtuk ki egy találkazóra! Megkerestük a síküveg­gyáriakat is. Ök „rejtekhe­lyen”, a KISZ-klubban ké­szültek a versenyre. — Könnyebb feladatokra számítottunk — említi kissé sajnálkozva Csák Ferenc, a Összesen tíz és fél millió forint értékben tettek ver­senyfelajánlást idén a me­gyénkben működő állami gazdaságok, erdőgazdasá­gok és vízgazdálkodási tár­sulatok kollektívái — derül KISZ-bizottság titkára, solá a történeti, kutatói feladvány; „fiatalossabb”, ötletesebb kér­déseket vártunk. De így sincs baj! Már túlvagyunk a köte­lező munkán, készül a VIT- dalunk, egyeztettük az ellen­féllel a focimeccs időpont­ját, majd az azt követő ven­dégfogadást, dolgoznak a képriporton fotósaink, meg­kerestük Környei Gyuszi bá-J csit, aki a felszabadulási élJ ményeiröl beszél, s itt van Lakatos Jóska barátunk is; aki a kubai VIT-en találko­zott Fidel Castróval, s ezt mondja most mikrofonba. Szó­val, bízunk a továbbjutásban? Mint ahogyan az a több mint harminc csapat is bí­zik. akik tudomásunk szerint! szintén versenyeztek a me­gye többi részén. Egy biztos: valamennyien kellemesen töl­tötték el a napot. A tovább­jutás már csak ráadás lesz! Kinek-kinek. ( daságok kollektívái fogat} maztak meg vállalásként*} előbbit kilencszázezerj utóbbit csaknem három-} százezer forint összértékben^ A tavalyi tényszámoka# és az idei vállalások aöa­T. ti. ] Versenyző nógrádi gazdaságok Kötvénypiacot Hoz létre a Magyar Nemzeti Bank Emlékezés Mos Mariskára r Gárdos Mariskára emlékez­tek szombaton születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban azok a szocialis­ta brigádok, KISZ- és út- (tör őszervezetek, amelyek e munkásmozgalom kiemelke­dő nőharcosának nevét vették (fel. valamint tisztelői és volt tanítványai. Az ünnepségen ott volt Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke és Pintér Ma­riann, Gárdos Mariska leá­nya is. Duschek Lajosné méltat­ta. a magyar nőmozgalom naay személyiségének mun­kásságát, é’etét, akit — a dol­gozó nép ügyének áldozatkész szolgálatáért — 1,971-ben az MNÖT örökös tagjává is megválasztottak. Gárdos Ma­riskát idős korában is az em­berek szeretete övezte, ezért már életében több brigád és kollektíva vette fel nevét. Em­lékének megőrzéséért 1982- ben róla elnevezett emlék- pl’akettet alapított az MNOT — mondotta Duschek Lajos­né. A megérni élkezést követően átadták a Gárdos Mariska- •enlékplaketteket. Kötvénypiac létrehozásáról döntött a közelmúltban a Ma­gyar Nemzeti Bank elnöksé­ge. A kötvénykibocsátás és -forgalmazás helyzetéről, a tervbe vett intézkedés céljá­ról Bódy László ügyvezető igazgató tájékoztatta Pichler Ferencet, az MTI munkatár­sát. — A gazdálkodó szerveze­tek és a tanácsok eddig mint­egy kétmilliárd forint összeg­ben bocsátottak ki kötvénye­ket, csaknem négymilliárd fo­rint értékű fejlesztés részbe­ni finanszírozására — mon­dotta bevezetőben Bódy Lász­ló. — Az értékpapíroknak valamivel kevesebb, mint a felet a lakosság, nagyobb ré­szét pedig a vállalatok vásá­rolták meg. A kibocsátás ré­vén megvalósuló erőforrás- áramlás — a vállalati és a lakossági eszközök átcsopor­tosítása oda, ahol hasznosítá­suk a leghatékonyabb —még nem vált jelentőssé. A vál- .kaiatok évi fejleszt esőknek alig egy százalékát fedezik kötvénykibocsátással. A la­kossági megtakarításokban sem számottevő még a köt­vény szerepe: az értékpapí­rok megvásárlására fordított összeg nem éri el az OTP- ben elhelyezett takarékbetét­állomány fél százalékát. A kötvények viszonylag lassú elterjedésének okait vizsgálva megállapítható: a vállalatok elsősorban abban érdekeltek, hogy pénzüket sa­ját fejlesztéseikre fordítsák. Ha mégis be kívánják fek­tetni időlegesen nem hasz­nosított pénzüket, azt első­se, ban rövidetb időre akar - ja: lekötni. Ezért az érték­papírok elterjesztésének fon­tos feltétele, hogy a bankok az eddiginél aktívabban' kap­csolódjanak be a kibocsátás­ba, s széles ) körben teremt­sék meg a kötvények rend­szeres adásvételének és újra­értékesítésének feltételeit Mostantól az MNB hitel­főigazgatóságai is foglalkoz­nak értékpapírok kibocsótá­savai. Saját kötvényeik egy­aránt szolgálhatják meghatá­rozott fejlesztés finaszírozá- sát, vagy általános forrásaik bővítését. A pénzintézeti ér­tékpapírok előnye, hogy a vásárlók számára a bank ga­ranciát jelent a kötvények értékállóságára. — Szükségesnek tartjuk, hogy az MNB ne csak a köt­vények kibocsátásába, forga­lomba hozatalába kapcsolód­jon be, hanem az értékpapí­rok adásvételébe is, amivel eddig csak az Állami Fejlesz­tési Bank foglalkozott. A megvásárolt kötvények vi­szonylag gyors és biztos ér­tékesítésének lehetősége ugya­nis ösztönzi az értékpapírok vásárlását. A Magyar Nem­zeti Bankban az új kötvény­piac feltételeit a közeljövő­ben megteremtjük, s így megkezdődhet a bank vagy más pénzintézet, vállalat ál­tal kibocsátott értékpapírok adásvétele is — mondotta vé­gezetül Bódy László, (MTI) ki egy, a közelmúltban ké­szült összesítésből. Az ösz- szeg túlnyomó része termé­szetesen az állami gazdasá­gokban áll össze. Az adatok egybevetésekor kiviláglik, hogy tavaly az év elején nagyjából ugyan­ekkora vállalást tettek a dolgozói közösségek, ám év közben — bekapcsolódva a kongresszusi és felszabadu­lási munkaversenybe — ösz- szesen hárommillió forint pótfelajánlást tettek; végül ezt is jócskán túlteljesítet­ték. Megfigyelhető, hogy az idei vállalások túlnyomó részét — hét és fél millió forintot — többlettermelés­ből kívánják teljesíteni. Költségcsökkentésből és energiamegtakarításból egy­beszámolva „csak” két és fél millió forint elérése a cél; erre a két módszerre egyébként csak az állami gazdaságok és a vízgazdál­kodók láttak lehetőséget. Exportnövelést és minőség- javítást csak az állami gaz­tait összehasonlítva kide-i rül, hogy ha lassan is, dsi változik az arány a meny-} nyiségi és a minőségi jelleg gű mutatók között, az utób-i biak javára. A múlt évi tény szerint 76 százalék volt a többlettermelés a versengj összes „hozamán” belülj az idei vállalásokban ez aa arány csak 71 százai ékj Többet bíznak tehát a kol­lektívák a takarékosságrajj minőségjavításra, kivitek} fokozásra. Ugyanakkor a belső tar­talékok mind teljesebb ki­használása is észrevehetői] Míg a tavalyi tény szerint az állami gazdaságokban egymillió forint haszon származott minőségjavítás-« ból, addig idén kevesebb-* mint háromszázezer fo^ rintot terveznek ebben af kategóriában. ExportnöJ velésben viszont kiteljese­dett az önbizalom: a múlt esztendei 123 ezer forint tényszám után idén 900 ezer forintra szól az egybeszá­molt vállalás. NÓGRÁD — 1985. május 6^ hétfő

Next

/
Thumbnails
Contents