Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

Hazánk vendége Daniel Ortega f (Folytatás az 1. oldatról.) A magyar tárgyalócsoportot Losonczí Pál Vezeti. Tagjai: Várkonyi Péter, Veress Péter, l'lagy Gábor külügymimszter- helyettes, Pacsek József altá­bornagy, honvédelmi minisz­terhelyettes és Györke József, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Daniel Ortega áll a Nica­raguái Köztársaság tárgyaló küldöttségének élén. A dele­gáció tagjai: Hery Ruiz Her­nandez külföldi együttműkö­dési minisztere, azSZNF or­szágos vezetőségének tagja, Miguel D’Escoto Brockmann külügyminiszter, Joaquin Cu- adra Lacayo nemzetvédelmi jtiiniszterhelyettes, vezérkari főnök, Julio Lopez Campos az SZNFF .külügyi osztályá­nak vezetője és Rosario Mu­rillo, a kulturális dolgozók sandinista egyesületének fő­titkára. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemé­ben lefolyt megbeszélésen Lo- sonczi Pál. tájékoztatót adott hazánk belső' helyzetéről, gaz­dasági gondjainkról és teen­dőinkről, gazdaságirányítási rendszerünkről. Daniel Ortega ismertette Nicaragua helyzetét, a meg­oldásra váró politikai és gaz­dasági feladatokat, beszélt né­pe helytállásáról. Hangsúlyoz­ta: a sandinista kormány foly­tatja a politikai pluraüzmus és a vegyes gazdálkodás gya­korlatát: a nemzetközi élet­ben pedig az el nem kötele­zettség irányvonalát követi. Tájékoztatást adott arról a küzdelemről, amelyet a nica- raguai nép folytat a nemzeti demokratikus forradalom vív­mányainak védelmében, önál­ló fejlődési jogáért, az ónren­delkezés, a függetlenség, a be nem avatkozás elveinek, va­lamint a nemzetközi jognak a tiszteletben tartásáért. Dániel Ortegát délután a Központi Bizottság székhazá­ban fogadta Németh Károlyi, az MSZMP főtitkárhelyettese. Este Losonezi Pál és fele­sége díszvacsorát adott Daniel Ortega és felesége tiszteletére a Parlament Vadász-termé­ben. A díszvacsorán Losonczi Pál és Daniel Ortega pohár- köszöntőt mondott. Daniel Ortega, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja és felesége. Rosario Murillo vasárnap délelőtt Bu­dapest belvárosában tett sé­tát. A küldöttség először az új­jáépített Vörösmarty teret te­I kintette meg, majd rövid sé­ta következett a Váci utcá­ban. A nicaraguai vendégek ezután a Duna-parti szálloda- őrt nézték meg. Dániel Ortega és kíséreté­nek útja ezt követően a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműhöz vezetett. A vendé­gek elragadtatva szemlélték Budapest tavaszi panorámá­ját. Az ebéd utáni órákban a nicaraguai delegáció a bu­dai várat kereste fel. A várbeli séta a Szenthá­romság téren kezdődött és a Halászbástyán folytatódott. A következő állomás a Hilton Szálló és a Korona cukrászda volt. A küldöttség délutáni prog­ramja a Munkásmozgalmi Múzeum megtekintésével fe­jeződött be. Este Daniel Ortega találko­zott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség vezetőivel. Valid Maszri, a DÍVSZ elnö­ke és Cservény Vilmos főtit­kár tájékoztatta azokról az akciókról, amelyeket a világ- szövetség szervez a nicaraguai nép küzdelme iránti szolidari­tás erősítésére. A Nicaraguai Köztársaság elnöke vasárnap este talál­kozott a sajtó képviselőivel. (MTI) Hivatalos reagálás ,,Ne hagyják magára Nicaraguát" Nicaragua szombaton hiva- jfcalosan is reagált arra, hogy ez amerikai kormány keres­kedelmi blokádot rendelt el a közép-amerikai országgal ezemben. Ez az amerikai dön­tés előre megfontolt lépés, «■mely egy Nicaragua elleni közvetlen katonai beavatko­zás felé sodorja az Egyesült (Államokat — ezt hangsúlyoz­ta a nicaraguai kormány és m Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Front (FSLN) orszá­gos vezetőségének állásfogla­lása. A közép-amerikai ország kormánya és az FSLN orszá­gos vezetősége elutasította azt k washingtoni álláspontot, «mely szerint az embargó- intézkedések feloldásának fel­tétele a nicaraguai—kubai, il­letve a nicaraguai—szovjet kapcsolatok megszakítása. „So­ha sem fogjuk eltűrni a kül- eő beavatkozást és sohasem tagadunk el békét méltányta­lan feltételekkel” — mutatott rá az állásfoglalás. Eljött a bizonyítás és a ki­hívás órája az egész latin­amerikai földrész számára — hangsúlyozza az állásfoglalás, amely így folytatódik: „fel­hívjuk Latin-Amerika nem­zeteit és népeit, ne hagyják magára Nicaraguát, amit az Egyesült Államok el akar ér­ni, hogy büntetlenül csapást mérhessen ránk.” Konzultációra hazarendel­ték Carlos Tunnermant, Ni­caragua washingtoni nagykö­vetét — jelentette a Nicara­gua Hangja rádióadó. A The New York Times szombaton azt jelentette, hogy a Pentagon felkészül egy eset­leges közép-amerikai katonai beavatkozásra is. Amerikai rádió- és televízióadók köz­lése szerint Mexikó és Ko­lumbia is csatlakozott azok­nak a latin-amerikai orszá­goknak sorához, amelyek bí­rálják Washington akcióját és azt hangoztatják, hogy az ká­rosan befolyásolja a közép­amerikai rendezés lehetőségét, a Contadóra- csoport erőfeszí­téseit. A lap szerint a hadsereg már a jövő év elejére felül­vizsgálja a szükséges teendő­ket, — annak ellenére, hogy a washingtoni kormány és személyesen Reagan elnök több ízben is kijelentette: az Egyesült Államok nem szán­dékozik katonai erőt alkal­mazni Közép-Amerikában. Közben az amerikai kormány újból elő akarja terjeszteni a törvényhozásban a nicaraguai ellenforradalmárok közvetlen katonai segélyezésére vonat­kozó és a képviselőház által elvetett javaslatot. Thomas O’Neill, a képviselőház elnö­ke közölte: továbbra is el­lenzi az ilyen segélyezést, s egyben „elhamarkodottnak” tartja a Nicaragua elleni ke­reskedelmi embargót is. (MTI) A cseh felkelés évfordulóján [ Prágában vasárnap a cseh­szlovák főváros és Közep- Csehország dolgozói ünnepi gyűlésén emlékeztek meg a eseh nép májusi felkelésének #0 évfordulója. A gyűlésen jelen volt Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ba Központi Bizottságának, a szövetségi gyűlésnek, a cseh­szlovák és a cseh kormány­nak a küldöttségé, élén Gus­tav Húsaikkal, a CSKP KB főtitkárává!, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­kével. Az ünnepi gyűlésen Jozef Koreák, Csehszlovákia Kom- WMsnista Pártja KB elnöksé­gének tagja, a Cseh Szocialis­ta Köztársaság kormányának elnöke mondott beszédet. Megállapította, hogy a cseh nép májusi felkelése a náci megszállásba sohasem bele- nyugvó cseh nép hat évig tartó harcának zárófejezete volt. A felkelésben 100 000 harcos -vett részt és a fasisz­ta megszállókkal vívott véres harcokban ezrek vesztették életüket. A cseh kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg prágai hadművelete 1945 májusában nemcsak az egész csehszlovák nép végső felszabadítását hozta meg, ha­nem keresztülhúzta a belső és külső reakciós erők Csehszlo­vákiával kapcsolatos politikai számításait is. Jozef Koreák befejezésül rámutatott: Csehszlovákia ab­ból az elvből indul ki, hogy a társadalmi rendszerek és az ideológiák eltérő volta önma­gában nem ok az ellenséges­kedésre, és hogy a különböző rendszereknek a példa, nem a fegyverek erejével kell tanú- bizonyságot tenniük előnyük­ről. A prágai nemzeti múzeum­ban vasárnap a csehországi felkelés évfordulója alkalmá­ból kiállítás nyílt meg. Hegemlékezések a 40. évfordulón Több tízezren emlékeztek toneg szombaton Frankfurtban, IHamburgban, s Kölnben a fa­sizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulójáról. A fel­hívást a megemlékezésre a i,Fefczabad ulás és a béke 40. évfordulója — kezdeménye­zés” nevű, antifasisztákat, szociáldemokratákat, szak- szervezeteket, kommunistá­kat és a zöldeket tömörítő szervezet adta ki. Nagyszabású antifasiszta megmozdulás volt München­ben is. 50 ezren — nyugat­európai és amerikai demok­ratikus és antifasiszta szer­vezetek tagjai, valamint a hitleri koncentrációs táborok volt foglyai — a városi te­metőben felkeresték a da- chaui koncentrációs táborban meghalt több ezer fogoly sír­ját, majd felvonultak a volt haláltábor területén. „A hit­leristák elleni harcban el­esettek érdemlik meg a ke­gyeletet és a tiszteletet, nem pedig az SS-hóhérok. Sem­miféle megbékélés nem le­hetséges a gyilkosokkal — amint ezt Reagan elnök te­szi. Hamis az a megbékélés németek és amerikaiak kö­zött, amit Bitburgban akar­nak demonstrálni” — mutat­tak rá a megemlékezés fel­szólalói. Ugyancsak megem­lékezések voltak Hollandiá­ban, Ausztriában. NÖGRÁD — 1985. május 6., hétfő Gorbacsov találkozott Honeckerrel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vasárnap Moszk­vában találkozott Erich Ho­neckerrel, az NSZEP KB fő­titkárával, az NDK államta­nácsának elnökével, aki szombaton érkezett baráti lá­togatásra a szovjet főváros­ba az SZKP Központi Bizott­sága és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására. A szívélyes légkörű és a teljes egység jegyében tartott megbeszélésen Erich Ho- necker tolmácsolta az NDK dolgozóinak üdvözletét a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem közelgő, negyvenedik évfordulója al­kalmából. Hangsúlyozta: . a Szovjetunió, a szovjet ' fegy­veres erők döntő szerepet játszottak a fasizmus szétzúz zásában, az európai népek — köztük a német nép — fel­szabadításában a hitleri el­nyomás alól. A győzelem tet­te lehetővé, hogy német föl­dön — a történelemben elő­ször — a dolgozók állama jöjjön létre. A Német De­mokratikus Köztársaság a jövőben is hű barátja és megbízható szövetségese lesz a Szovjetuniónak, és a szo­cialista közösség többi álla­mával együtt nem fogja saj­nálni erőfeszítéseit a szocia­lizmus pozícióinak megszi­lárdítása, az európai béke megóvása érdekében — hang­súlyozta Erich Honecker. Rámutattak , arra, hogy az első csapás mérésére ^szolgáló amerikai rakéták folytatódó telepítése az NSZK területén, valamint az a tény, hogy a szövetségi köztársaság gya­korlatilag csatlakozik a ha­dászati védelmi kezdeménye­zés nevet viselő „csillaghábo- rús” tervekhez, ellentmond annak a nyugatnémet kije­lentésnek. amely szerint a német föld soha többé nem lehet egy újabb háború for­rása. Az európai országok — köztük az NSZK — bizton­ságának érdekei azt követe­lik meg, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság mond­jon le (politikájában a rniíí- tarista „és revansi.sta elkép­zelésekről. s teljes mérték­ben ismerje el a második vi­lágháború, valamint a hábo­rú utáni fejlődés nyomán ki­alakult politikai és területi realitásokat. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság határozottan fel­lép minden olyan nézet el­len, amely a „német kérdés megoldatlanságával” kap­csolatos — mutattak rá esz­mecseréjükön Gorbacsov és Honecker. (MTI) Tüntetések Dél-Afnkában A fekete bőrű dél-afrikai lakosság újabb megmozdulá­sairól érkeztek hírek Fok­föld tartományból. Port Eli­zabeth környékén a rendőr­ség megölt egy tüntetőt. A közeli Kwazelében harminc­négy fekete bőrűt vettek őri­zetbe a hatóságok, Rock- landsnál pedig könnyfakasz­tó gránátokkal oszlatták szót a tüntetőket. A rendőrség és hadsereg alakulatai vasárnap szintén Fokföld tartományban körül­zártak egy fekete bőrűek lakta peremvárost. A ható­ságok Uitenhage peremváro­séit, Kwando-buhlét szigetel­ték el a külvilágtól. Fokföld tartományban hónapok óta tartanak a zavargások, a megmozdulásokat pedig a rendfenntartó erők minden eszközzel megpróbálják el­fojtani. Csúcs a csúcs után A hét legfejlettebb tőkésország bonni csúcsértekezlete ugyan már véget ért, mégsem zárult még le a csúcstalál­kozók sora. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ma Madridba érkezik kétnapos látogatásra, s innen Lissza­bonba indul, mielőtt újra átrepülné az óceánt — ezúttal keletről nyugat felé. Ami igaz az igaz. Reagan mostani európai utazása nem szűköldödött eseményekben. Ha csak a bonni tanácskozást is' elhomályosító bitburgi incidensre, vagy a kiéleződött francia—amerikai vitára gondolunk, máris látszik, hogy milyen .feszültségek között teltek az utóbbi napok az ame­rikai elnök számára. Ráadásul könnyen meglehet, hogy még nincs túl a, nehezén. Spanyolország ugyanis meglehe­tősen .viharos körülmények között fogadja rendkívüli ven­dégét. Nem is csak arról van szó, hogy az ETA és más ■terrorszervezegek támadásaitól, tartva, óriási erőket össz­pontosítottak Reagan személyes védelmére — bár ez sem fest túlságosan rózsás képet a mostani amerikai politika népszerűségérői. Várható, hogy a spanyolok némileg béké­sebb . körülmények között, törriegtüntétésekkel fognak tilta­kozni a nekik nem tetsző amerikai intézkedések egész so­ra miatt,' ' , Reagan egyik célja: az lesz, hogy végérvényesen a NA-’ TÖ-ban való maradásra bírja Felipe González kormáhyát; megőrizné az' amerikai fél számára rendkívül előnyös tá- rriaszpontszérződést és a mága. oldalán felsorakoztassa, vagy legalábbis semlegesítse a Latin-Amerika ügyében nagyon is befolyásos spanyol külpolitikát. A szocialista spanyöl kormány roppant nehéz helyzet-' be kerülhet, ha Reagan —, amint az várható — továbbra is fenntartja a Spanyolország irányában már korábban ’s hangoztatott amerikai elvárásokat. Az országban egyre erő­södik az Amerika-eilenes hangulat, amihez hozzájárul aa óceán túloldaláról mutatkozó arrogancia és tapintatlanság, az európai közhangulat alakulása iránti teljes érzéketlen­ség. A spanyolok nagy többsége a NATO politikai szerve­zetéből is kiléptetné hazáját, fölszámolná az amerikai tá­maszpontok rendszerét és minden lehetséges módon segí­tené a függetlenségért küzdő Nicaraguát, illetve a közép­amerikai válság tárgyalásos rendezését. Ezeknek a követe­léseknek a hatása alól nem vonhatja ki magát a spanyol kormány sem,. Nehéz napok után tehát újabb nehéz napok várnak Reaganre.' Nagy kérdés, hogy a vendéglátók hogyan állják majd a kétoldalról jövő nyomást, melyik irányba billen a mérleg nyelve az amerikai elnök elutazása után Mad­ridban. Horváth Gábor Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke és Helmut Kohl,- az NSZK kancellárja, vasárnap délben ellátogattak az alsó-szászdrszági. Bsa?g«n- Belsenbe, ahol ^ az_ egykori konceíSífációs "iábor'1 terüle­tén megemlékeztek a náciz­mus áldozatairól. Reagan koszorút helyezett el a volt tábor emlékoszlopának ta­lapzatánál. A két államférfi rövid beszédében azt han­goztatta, hogy. a, hitleri rém­uralom szörnyűségei nem is­métlődhetnek meg. Mint emlékezetes, a bergen- belseni tábor, ahol több mint negyven nemzet ötvenezer halottja — köztük a holland Anna Frank — nyugszik tö­megsírokban, csak a nem­zetközi és amerikai közvéle­mény hatalmas nyomáséra került be végül is Reagan hi­vatalos, NSZK-beli program­jába. A németországi zsidóik köz­ponti tanácsa nem vett részt ä bergen-belseni megemléke­zésen. A nemzetközi zsidó szervezetek mintegy húsz tagja, aki ugyancsak Reagan bitburgi útja elleni tiltakozás- ■bol szállta meg a bergen-bel­seni emlékházat, még az amerikai elnök érkezése előtt kivonult onnan. Francia zsidók egy csoportját viszont a nyugatnémet rendőrség tá­volította el — ölben cipelve — az egykori koncentrációs tá­bor lezárt részéből. A bergen-belseni út előtt Reagan és Kohl megkoszorúz­ta Konrad Adenauernalk, az NSZK első kormányfőjének sírját. Ronald Reagan amerikai el­nök hivatalos NSZK-beli lá­togatásának keretében va­sárnap délután Helmut Kohl Dzsallud Szudánban Pataki Károly, az MTI tu­dósitója jelenti: Abdusszalam Dzsalludnak, a líbiai vezetés második sze­mélyiségének vezetésével szombaton negyvenfőnyi lí­biai küldöttség érkezett a szudáni tővárosba. Tri.ki külügyminiszter Kar- tumban értésre adta, hogy a líbiai vezetés most már nem tartja igazságosnak a déli '• országrész katonai zendülöi­nek ügyét, mivel Szudánban népi kormányzat került ha­talomra. Líbia ennélfogva megszüntette az úgynevezett szudáni népi felszabadító hadsereg támogatását. Kije­lentette: Nimeri leváltása „megnyitotta az utat Szudán, illetve az imperializmussal, az izraeli terjeszkedéssel és a gyarmatosítással szembe­helyezkedő arab országok együttműködésének fejleszté­se felé”. nyugatnémet kancellár ie^ len létében megkoszorúzta a bitburgi katonai temető em­lékművét. A mintegy kétezer rendőr által biztosított aktus idéjén több százan tünteti ék a kisvárosban tiltakozásul aa ellen, hogy Reagan és Kohl olyan temetőt választottak aa amerikai—nyugatnémet „tör­ténelmi megbékélés” szim­bólumául, amelyben a hitleri hadsereg kétezer katonájá­nak és a Waffen—SS 47 tag­jának sírja található. A temetői ceremónia során két világháborús tábornok, a nyugatnémet Johannes Stein­hoff és az amerikai Matthew Ridgeway, jelképes kézfo­gással pecsételte meg a két ország „megbékélését”. Az óriási nemzetközi ém amerikai tiltakozás miatt a bitburgi temetőben megtar­tott ünnepséget mindössze tía percre rövidítették le és a két politikus beszédét is már a bitburgi amerikai légitá-t maszponton mondta el. Reagan és Kohl egyaráirí megerősítette, hogy a bitburgi eseményt annak jelképéül szán­ják, hogy az Egyesült Álla­mok és az NSZK végleg „megbékéltek” egymással, a második világháborús el­lenségekből barátokká, szö-i vetségesekké váltak. A nyugatnémet kancellár és az amerikai elnök saját ren fa­szerét és politikáját „a mokrácáa és a szabadság” vé­delmezőjének állította bei Reagan leplezetlenül tá­madta a szocialista országo-’ kát, „totalitarista, önkény- uralmi” rendszereknek tüntet ve fed őket. Johannes Ran. a Német Szociáldemokrata Párt elnök­helyettese, a „bitburgi kézfo­gás” kapcsán nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az NSZK csak akkor élhet békében, ha nem csak a nyugattal, hanem á szocialista országokkal is megbékélést keres és talál Willy Brandt és Helmut Schmidt egykori politikájá­nak szellemében. Reagan amerikai elnök tisz­teletére Richard von Weizsä­cker nyugatnémet államfő va­sárnap este vacsorát adott. Willy Brandt, az SPD elnöke visszautasította a részvételt, mert több napos látogatása során Reagan nem volt haj­landó fogadni a szociáldemok­rata párt vezetését. (MTI) r Ö'iási tiltakozás ellenére Reagan Bergen-Belsenben és Bitburgban

Next

/
Thumbnails
Contents