Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
Hazánk vendége Daniel Ortega f (Folytatás az 1. oldatról.) A magyar tárgyalócsoportot Losonczí Pál Vezeti. Tagjai: Várkonyi Péter, Veress Péter, l'lagy Gábor külügymimszter- helyettes, Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Györke József, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Daniel Ortega áll a Nicaraguái Köztársaság tárgyaló küldöttségének élén. A delegáció tagjai: Hery Ruiz Hernandez külföldi együttműködési minisztere, azSZNF országos vezetőségének tagja, Miguel D’Escoto Brockmann külügyminiszter, Joaquin Cu- adra Lacayo nemzetvédelmi jtiiniszterhelyettes, vezérkari főnök, Julio Lopez Campos az SZNFF .külügyi osztályának vezetője és Rosario Murillo, a kulturális dolgozók sandinista egyesületének főtitkára. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében lefolyt megbeszélésen Lo- sonczi Pál. tájékoztatót adott hazánk belső' helyzetéről, gazdasági gondjainkról és teendőinkről, gazdaságirányítási rendszerünkről. Daniel Ortega ismertette Nicaragua helyzetét, a megoldásra váró politikai és gazdasági feladatokat, beszélt népe helytállásáról. Hangsúlyozta: a sandinista kormány folytatja a politikai pluraüzmus és a vegyes gazdálkodás gyakorlatát: a nemzetközi életben pedig az el nem kötelezettség irányvonalát követi. Tájékoztatást adott arról a küzdelemről, amelyet a nica- raguai nép folytat a nemzeti demokratikus forradalom vívmányainak védelmében, önálló fejlődési jogáért, az ónrendelkezés, a függetlenség, a be nem avatkozás elveinek, valamint a nemzetközi jognak a tiszteletben tartásáért. Dániel Ortegát délután a Központi Bizottság székhazában fogadta Németh Károlyi, az MSZMP főtitkárhelyettese. Este Losonezi Pál és felesége díszvacsorát adott Daniel Ortega és felesége tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A díszvacsorán Losonczi Pál és Daniel Ortega pohár- köszöntőt mondott. Daniel Ortega, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja és felesége. Rosario Murillo vasárnap délelőtt Budapest belvárosában tett sétát. A küldöttség először az újjáépített Vörösmarty teret teI kintette meg, majd rövid séta következett a Váci utcában. A nicaraguai vendégek ezután a Duna-parti szálloda- őrt nézték meg. Dániel Ortega és kíséretének útja ezt követően a gellérthegyi felszabadulási emlékműhöz vezetett. A vendégek elragadtatva szemlélték Budapest tavaszi panorámáját. Az ebéd utáni órákban a nicaraguai delegáció a budai várat kereste fel. A várbeli séta a Szentháromság téren kezdődött és a Halászbástyán folytatódott. A következő állomás a Hilton Szálló és a Korona cukrászda volt. A küldöttség délutáni programja a Munkásmozgalmi Múzeum megtekintésével fejeződött be. Este Daniel Ortega találkozott a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség vezetőivel. Valid Maszri, a DÍVSZ elnöke és Cservény Vilmos főtitkár tájékoztatta azokról az akciókról, amelyeket a világ- szövetség szervez a nicaraguai nép küzdelme iránti szolidaritás erősítésére. A Nicaraguai Köztársaság elnöke vasárnap este találkozott a sajtó képviselőivel. (MTI) Hivatalos reagálás ,,Ne hagyják magára Nicaraguát" Nicaragua szombaton hiva- jfcalosan is reagált arra, hogy ez amerikai kormány kereskedelmi blokádot rendelt el a közép-amerikai országgal ezemben. Ez az amerikai döntés előre megfontolt lépés, «■mely egy Nicaragua elleni közvetlen katonai beavatkozás felé sodorja az Egyesült (Államokat — ezt hangsúlyozta a nicaraguai kormány és m Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front (FSLN) országos vezetőségének állásfoglalása. A közép-amerikai ország kormánya és az FSLN országos vezetősége elutasította azt k washingtoni álláspontot, «mely szerint az embargó- intézkedések feloldásának feltétele a nicaraguai—kubai, illetve a nicaraguai—szovjet kapcsolatok megszakítása. „Soha sem fogjuk eltűrni a kül- eő beavatkozást és sohasem tagadunk el békét méltánytalan feltételekkel” — mutatott rá az állásfoglalás. Eljött a bizonyítás és a kihívás órája az egész latinamerikai földrész számára — hangsúlyozza az állásfoglalás, amely így folytatódik: „felhívjuk Latin-Amerika nemzeteit és népeit, ne hagyják magára Nicaraguát, amit az Egyesült Államok el akar érni, hogy büntetlenül csapást mérhessen ránk.” Konzultációra hazarendelték Carlos Tunnermant, Nicaragua washingtoni nagykövetét — jelentette a Nicaragua Hangja rádióadó. A The New York Times szombaton azt jelentette, hogy a Pentagon felkészül egy esetleges közép-amerikai katonai beavatkozásra is. Amerikai rádió- és televízióadók közlése szerint Mexikó és Kolumbia is csatlakozott azoknak a latin-amerikai országoknak sorához, amelyek bírálják Washington akcióját és azt hangoztatják, hogy az károsan befolyásolja a középamerikai rendezés lehetőségét, a Contadóra- csoport erőfeszítéseit. A lap szerint a hadsereg már a jövő év elejére felülvizsgálja a szükséges teendőket, — annak ellenére, hogy a washingtoni kormány és személyesen Reagan elnök több ízben is kijelentette: az Egyesült Államok nem szándékozik katonai erőt alkalmazni Közép-Amerikában. Közben az amerikai kormány újból elő akarja terjeszteni a törvényhozásban a nicaraguai ellenforradalmárok közvetlen katonai segélyezésére vonatkozó és a képviselőház által elvetett javaslatot. Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke közölte: továbbra is ellenzi az ilyen segélyezést, s egyben „elhamarkodottnak” tartja a Nicaragua elleni kereskedelmi embargót is. (MTI) A cseh felkelés évfordulóján [ Prágában vasárnap a csehszlovák főváros és Közep- Csehország dolgozói ünnepi gyűlésén emlékeztek meg a eseh nép májusi felkelésének #0 évfordulója. A gyűlésen jelen volt Csehszlovákia Kommunista Pártba Központi Bizottságának, a szövetségi gyűlésnek, a csehszlovák és a cseh kormánynak a küldöttségé, élén Gustav Húsaikkal, a CSKP KB főtitkárává!, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. Az ünnepi gyűlésen Jozef Koreák, Csehszlovákia Kom- WMsnista Pártja KB elnökségének tagja, a Cseh Szocialista Köztársaság kormányának elnöke mondott beszédet. Megállapította, hogy a cseh nép májusi felkelése a náci megszállásba sohasem bele- nyugvó cseh nép hat évig tartó harcának zárófejezete volt. A felkelésben 100 000 harcos -vett részt és a fasiszta megszállókkal vívott véres harcokban ezrek vesztették életüket. A cseh kormány elnöke hangsúlyozta, hogy a szovjet hadsereg prágai hadművelete 1945 májusában nemcsak az egész csehszlovák nép végső felszabadítását hozta meg, hanem keresztülhúzta a belső és külső reakciós erők Csehszlovákiával kapcsolatos politikai számításait is. Jozef Koreák befejezésül rámutatott: Csehszlovákia abból az elvből indul ki, hogy a társadalmi rendszerek és az ideológiák eltérő volta önmagában nem ok az ellenségeskedésre, és hogy a különböző rendszereknek a példa, nem a fegyverek erejével kell tanú- bizonyságot tenniük előnyükről. A prágai nemzeti múzeumban vasárnap a csehországi felkelés évfordulója alkalmából kiállítás nyílt meg. Hegemlékezések a 40. évfordulón Több tízezren emlékeztek toneg szombaton Frankfurtban, IHamburgban, s Kölnben a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójáról. A felhívást a megemlékezésre a i,Fefczabad ulás és a béke 40. évfordulója — kezdeményezés” nevű, antifasisztákat, szociáldemokratákat, szak- szervezeteket, kommunistákat és a zöldeket tömörítő szervezet adta ki. Nagyszabású antifasiszta megmozdulás volt Münchenben is. 50 ezren — nyugateurópai és amerikai demokratikus és antifasiszta szervezetek tagjai, valamint a hitleri koncentrációs táborok volt foglyai — a városi temetőben felkeresték a da- chaui koncentrációs táborban meghalt több ezer fogoly sírját, majd felvonultak a volt haláltábor területén. „A hitleristák elleni harcban elesettek érdemlik meg a kegyeletet és a tiszteletet, nem pedig az SS-hóhérok. Semmiféle megbékélés nem lehetséges a gyilkosokkal — amint ezt Reagan elnök teszi. Hamis az a megbékélés németek és amerikaiak között, amit Bitburgban akarnak demonstrálni” — mutattak rá a megemlékezés felszólalói. Ugyancsak megemlékezések voltak Hollandiában, Ausztriában. NÖGRÁD — 1985. május 6., hétfő Gorbacsov találkozott Honeckerrel Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vasárnap Moszkvában találkozott Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az NDK államtanácsának elnökével, aki szombaton érkezett baráti látogatásra a szovjet fővárosba az SZKP Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására. A szívélyes légkörű és a teljes egység jegyében tartott megbeszélésen Erich Ho- necker tolmácsolta az NDK dolgozóinak üdvözletét a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem közelgő, negyvenedik évfordulója alkalmából. Hangsúlyozta: . a Szovjetunió, a szovjet ' fegyveres erők döntő szerepet játszottak a fasizmus szétzúz zásában, az európai népek — köztük a német nép — felszabadításában a hitleri elnyomás alól. A győzelem tette lehetővé, hogy német földön — a történelemben először — a dolgozók állama jöjjön létre. A Német Demokratikus Köztársaság a jövőben is hű barátja és megbízható szövetségese lesz a Szovjetuniónak, és a szocialista közösség többi államával együtt nem fogja sajnálni erőfeszítéseit a szocializmus pozícióinak megszilárdítása, az európai béke megóvása érdekében — hangsúlyozta Erich Honecker. Rámutattak , arra, hogy az első csapás mérésére ^szolgáló amerikai rakéták folytatódó telepítése az NSZK területén, valamint az a tény, hogy a szövetségi köztársaság gyakorlatilag csatlakozik a hadászati védelmi kezdeményezés nevet viselő „csillaghábo- rús” tervekhez, ellentmond annak a nyugatnémet kijelentésnek. amely szerint a német föld soha többé nem lehet egy újabb háború forrása. Az európai országok — köztük az NSZK — biztonságának érdekei azt követelik meg, hogy a Német Szövetségi Köztársaság mondjon le (politikájában a rniíí- tarista „és revansi.sta elképzelésekről. s teljes mértékben ismerje el a második világháború, valamint a háború utáni fejlődés nyomán kialakult politikai és területi realitásokat. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság határozottan fellép minden olyan nézet ellen, amely a „német kérdés megoldatlanságával” kapcsolatos — mutattak rá eszmecseréjükön Gorbacsov és Honecker. (MTI) Tüntetések Dél-Afnkában A fekete bőrű dél-afrikai lakosság újabb megmozdulásairól érkeztek hírek Fokföld tartományból. Port Elizabeth környékén a rendőrség megölt egy tüntetőt. A közeli Kwazelében harmincnégy fekete bőrűt vettek őrizetbe a hatóságok, Rock- landsnál pedig könnyfakasztó gránátokkal oszlatták szót a tüntetőket. A rendőrség és hadsereg alakulatai vasárnap szintén Fokföld tartományban körülzártak egy fekete bőrűek lakta peremvárost. A hatóságok Uitenhage peremvároséit, Kwando-buhlét szigetelték el a külvilágtól. Fokföld tartományban hónapok óta tartanak a zavargások, a megmozdulásokat pedig a rendfenntartó erők minden eszközzel megpróbálják elfojtani. Csúcs a csúcs után A hét legfejlettebb tőkésország bonni csúcsértekezlete ugyan már véget ért, mégsem zárult még le a csúcstalálkozók sora. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ma Madridba érkezik kétnapos látogatásra, s innen Lisszabonba indul, mielőtt újra átrepülné az óceánt — ezúttal keletről nyugat felé. Ami igaz az igaz. Reagan mostani európai utazása nem szűköldödött eseményekben. Ha csak a bonni tanácskozást is' elhomályosító bitburgi incidensre, vagy a kiéleződött francia—amerikai vitára gondolunk, máris látszik, hogy milyen .feszültségek között teltek az utóbbi napok az amerikai elnök számára. Ráadásul könnyen meglehet, hogy még nincs túl a, nehezén. Spanyolország ugyanis meglehetősen .viharos körülmények között fogadja rendkívüli vendégét. Nem is csak arról van szó, hogy az ETA és más ■terrorszervezegek támadásaitól, tartva, óriási erőket összpontosítottak Reagan személyes védelmére — bár ez sem fest túlságosan rózsás képet a mostani amerikai politika népszerűségérői. Várható, hogy a spanyolok némileg békésebb . körülmények között, törriegtüntétésekkel fognak tiltakozni a nekik nem tetsző amerikai intézkedések egész sora miatt,' ' , Reagan egyik célja: az lesz, hogy végérvényesen a NA-’ TÖ-ban való maradásra bírja Felipe González kormáhyát; megőrizné az' amerikai fél számára rendkívül előnyös tá- rriaszpontszérződést és a mága. oldalán felsorakoztassa, vagy legalábbis semlegesítse a Latin-Amerika ügyében nagyon is befolyásos spanyol külpolitikát. A szocialista spanyöl kormány roppant nehéz helyzet-' be kerülhet, ha Reagan —, amint az várható — továbbra is fenntartja a Spanyolország irányában már korábban ’s hangoztatott amerikai elvárásokat. Az országban egyre erősödik az Amerika-eilenes hangulat, amihez hozzájárul aa óceán túloldaláról mutatkozó arrogancia és tapintatlanság, az európai közhangulat alakulása iránti teljes érzéketlenség. A spanyolok nagy többsége a NATO politikai szervezetéből is kiléptetné hazáját, fölszámolná az amerikai támaszpontok rendszerét és minden lehetséges módon segítené a függetlenségért küzdő Nicaraguát, illetve a középamerikai válság tárgyalásos rendezését. Ezeknek a követeléseknek a hatása alól nem vonhatja ki magát a spanyol kormány sem,. Nehéz napok után tehát újabb nehéz napok várnak Reaganre.' Nagy kérdés, hogy a vendéglátók hogyan állják majd a kétoldalról jövő nyomást, melyik irányba billen a mérleg nyelve az amerikai elnök elutazása után Madridban. Horváth Gábor Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke és Helmut Kohl,- az NSZK kancellárja, vasárnap délben ellátogattak az alsó-szászdrszági. Bsa?g«n- Belsenbe, ahol ^ az_ egykori konceíSífációs "iábor'1 területén megemlékeztek a nácizmus áldozatairól. Reagan koszorút helyezett el a volt tábor emlékoszlopának talapzatánál. A két államférfi rövid beszédében azt hangoztatta, hogy. a, hitleri rémuralom szörnyűségei nem ismétlődhetnek meg. Mint emlékezetes, a bergen- belseni tábor, ahol több mint negyven nemzet ötvenezer halottja — köztük a holland Anna Frank — nyugszik tömegsírokban, csak a nemzetközi és amerikai közvélemény hatalmas nyomáséra került be végül is Reagan hivatalos, NSZK-beli programjába. A németországi zsidóik központi tanácsa nem vett részt ä bergen-belseni megemlékezésen. A nemzetközi zsidó szervezetek mintegy húsz tagja, aki ugyancsak Reagan bitburgi útja elleni tiltakozás- ■bol szállta meg a bergen-belseni emlékházat, még az amerikai elnök érkezése előtt kivonult onnan. Francia zsidók egy csoportját viszont a nyugatnémet rendőrség távolította el — ölben cipelve — az egykori koncentrációs tábor lezárt részéből. A bergen-belseni út előtt Reagan és Kohl megkoszorúzta Konrad Adenauernalk, az NSZK első kormányfőjének sírját. Ronald Reagan amerikai elnök hivatalos NSZK-beli látogatásának keretében vasárnap délután Helmut Kohl Dzsallud Szudánban Pataki Károly, az MTI tudósitója jelenti: Abdusszalam Dzsalludnak, a líbiai vezetés második személyiségének vezetésével szombaton negyvenfőnyi líbiai küldöttség érkezett a szudáni tővárosba. Tri.ki külügyminiszter Kar- tumban értésre adta, hogy a líbiai vezetés most már nem tartja igazságosnak a déli '• országrész katonai zendülöinek ügyét, mivel Szudánban népi kormányzat került hatalomra. Líbia ennélfogva megszüntette az úgynevezett szudáni népi felszabadító hadsereg támogatását. Kijelentette: Nimeri leváltása „megnyitotta az utat Szudán, illetve az imperializmussal, az izraeli terjeszkedéssel és a gyarmatosítással szembehelyezkedő arab országok együttműködésének fejlesztése felé”. nyugatnémet kancellár ie^ len létében megkoszorúzta a bitburgi katonai temető emlékművét. A mintegy kétezer rendőr által biztosított aktus idéjén több százan tünteti ék a kisvárosban tiltakozásul aa ellen, hogy Reagan és Kohl olyan temetőt választottak aa amerikai—nyugatnémet „történelmi megbékélés” szimbólumául, amelyben a hitleri hadsereg kétezer katonájának és a Waffen—SS 47 tagjának sírja található. A temetői ceremónia során két világháborús tábornok, a nyugatnémet Johannes Steinhoff és az amerikai Matthew Ridgeway, jelképes kézfogással pecsételte meg a két ország „megbékélését”. Az óriási nemzetközi ém amerikai tiltakozás miatt a bitburgi temetőben megtartott ünnepséget mindössze tía percre rövidítették le és a két politikus beszédét is már a bitburgi amerikai légitá-t maszponton mondta el. Reagan és Kohl egyaráirí megerősítette, hogy a bitburgi eseményt annak jelképéül szánják, hogy az Egyesült Államok és az NSZK végleg „megbékéltek” egymással, a második világháborús ellenségekből barátokká, szö-i vetségesekké váltak. A nyugatnémet kancellár és az amerikai elnök saját ren faszerét és politikáját „a mokrácáa és a szabadság” védelmezőjének állította bei Reagan leplezetlenül támadta a szocialista országo-’ kát, „totalitarista, önkény- uralmi” rendszereknek tüntet ve fed őket. Johannes Ran. a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettese, a „bitburgi kézfogás” kapcsán nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az NSZK csak akkor élhet békében, ha nem csak a nyugattal, hanem á szocialista országokkal is megbékélést keres és talál Willy Brandt és Helmut Schmidt egykori politikájának szellemében. Reagan amerikai elnök tiszteletére Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfő vasárnap este vacsorát adott. Willy Brandt, az SPD elnöke visszautasította a részvételt, mert több napos látogatása során Reagan nem volt hajlandó fogadni a szociáldemokrata párt vezetését. (MTI) r Ö'iási tiltakozás ellenére Reagan Bergen-Belsenben és Bitburgban
