Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

vP, VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP N 0 G R A D MEGYEI ,^/ZpTT S AGA MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 126. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. MÁJUS 31., PÉNTEK ÜMM Hat-nyolc éves apróságokkal beszélgetve, gyakran szoba kerül: mi leszel, ha nagy le­szel? Rendszerint nem a felnőt­tek kérdezik, hiszen mindannyi­an tudjuk, korai szólni róla, az embernyi emberekből még min­den lehet. Maguk a kicsik mondják el; mi több: dicse­kednek hirtelen kigondolt, a mindenkori pillanatnyi ötletek­től vezérelt, jövőbeli terveikkel. Általában olyan szakmát, hiva­tali, vagy szellemi foglalkozást „választanak”, amilyennel köz­vetlenül találkoznak. Másolják a felnőtteket: a papát, a nagyit, a szomszédokat, a pedagóguso­kat. „Óvó néni leszek" - mondta a kislány, mig szusszantott egyet a körsétás játék kellős közepén. Komolyan gondolta. Tetszett ne­ki az óvó nénik fesztelen, hatá­rozott viselkedése, fáradhatatlan játékossága. Az óvó nénik ügye­sek és bátrak, támaszt adtak. Gyerekek füzére csüngött raj­tuk, s ezt a kicsorduló szere- tetet kívánta meg a kislány. Az­tán iskolás lett, s új tervvel állt elő: tanárnő lesz. Miért? Mert a tanár néninek olyan jó! Mindent tud, és mindenki szót fogad neki. A gyerekszájat nem szoktuk komolyan venni. Mégis figyel­nünk kell rá, mert bizonyos szem­pontból a társadalmi véleményt is kifejezik. Hiszen abban a tényben, hogy manapság egyre több gyerektől hallani az emlí­tett „terveket", benne von az is: nőtt a pedagóguspálya presztízse, a társadalom mind inkább elismeri - erkölcsileg, anyagilag - az oktató-nevelő munkát. Természetesen ebben látnunk kell azt is, hogy - a kiválasztás és kiválasztódás szá­mos problémája ellenére - egy­re szaporodó számban dolgoznak jól felkészült, elhivatottságot és felelősséget mélyen érző peda­gógusok, mind az óvodákban, mind az iskolákban. Ma is találhatók színes pedagógus­egyéniségek, akik mindennapi tevékenységükkel rászolgálnak a diákok szeretetére, a szülők és a kollégák megbecsülésére. Ha kimondjuk, tanár, vala­mennyiünk emlékezetében elő­rajzolódik egy-egy hajdani, ked­ves tanitó képe. Azé az embe­ré, aki - mai megítélésünk sze­rint - a leginkább nyitotta rá szemünket önmagunkra és a va­lóságra, aki a legtöbbet tette értünk, azért, hogy azzá lehes­sünk, amivé váltunk. A pedagógusok társodalmi elismertsége és megbecsültsége — ez is hozzátartozik a képhez- sokáig elmaradt a kivonatos­nál. Ügy tűnt, mintha nem tu­datosult volna kellően a gon­dolkodásunkban: a pedagógus a jövő felnőttjeit képezi, Maka­renko szavaival, „az új ember kovácsa". Tehát nem mindegy milyen élet. és munkakörülmé­nyek között, milyen szakértelem­mel, meggyőződéssel, hittel es lelkesedéssel dolgozik ez a kovács. Az utóbbi időben sokat javult a pedagógusok helyzete, társa­dalmi megítélése. Csökkentettek adminisztrációjukat, iskolán kí­vüli leterheltségüket, központilag emelték bérüket. A párt - a március végi kongresszuson szó esett róla - és a kormányzat ezen az úton kíván haladni és lehetőségeinkhez, gazdasági te­herbíró képességünkhöz mérten minél előbb és hatékonyabban tovább enyhíteni az egyéni és közösségi gondokon. Vasárnap pedagógusnap. A megyei ünnepség ma délelőtt lesz Salgótarjánban, a zeneisko­lában. Megyénkben közel három és fél ezer pedagógus dolgozik. De nem csak ők ünnepelnek. A gyerekek révén ez a mi ünne­pünk is, valamennyiünké. Pe­dagógusaink kiérdemelték a tiszteletet I toki Halasztási nagygyűlés Kaposvárott és Pécsett Tényleges egyenlőségben él a nemzetiség Losonczi Pál beszéde Választási nagygyűlést ren­deztek csütörtökön Kaposvá­rott, a városi sportcsarnok­ban. A mintegy ezér részt­vevő között ott voltak So­mogy megye és a megyeszék­hely politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetői, az üzemek, intézmények kül­döttei, valamint a megye or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagjelöltjei. A Himnusz elhangzása után dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd Losonczi Pál, az RJSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke mondott beszé­det. — Nehéz öt esztendő van mögöttünk és könnyebbnek a következő öt sem ígérkezik, — mutatott ró elöljáróban Losonczi Pál. — A kül6Ő kö­rülmények adottak, azokon változtatni nem tudunk. Az előbbrej utáshoz tehát saját tevékenységünkön kell igazí­tani. Helyzetünk javításának egyetlen kulcs* van: a jobb munka! — Gazdasági fejlődésünk elsősorban a dolgozó ember­től, munkájának színvonalá­tól és hatékonyságától függ. Ilyen munkát azonban csak akkor várhatunk el, ha a tár­sadalmilag hasznos többlet­teljesítményt következetesen — és a végzett munka értéké­nek megfelelően — díjazzuk. II into érteke — Vagyunk még jó páran, — ebben a teremben is — akiknek vannak emlékei a fél­feudális magyar viszonyok-., ról, az emberi munka érték- teiensegéről. Mint otyan sok másban, ebben is a felszaba­dulás hozott alapvető válto­zás*'. társadalmunk központi értékeinek egyikevé avatva a munkát. — Amikor a munkáról szó­lok áitaiaban. minden hasz­nos tevekenvségre gondolok, a fizikaira és a szellemire egyai'ánt. Szocialista célja­inknak és elveinknek megfe­lelően mar jelentős lépése­ket tettünk előre a köztük levő különbségek csökkente­sére. — Valamennyiünk előtt, vi­lágos. a munka a szükségle­tek kielégítésének eszköze. Értéke annál nagyobb, minél inkUib szolgálja az emberi vágyak beteljesedését. Ezért vállalnak többletmunkát, túl­órázást, részvételt a gazda­sági munkaközösségekben, vagy éppenséggel az úgyne­vezett második gazdaság kü­lönböző képződményeiben. — Kívánatos lenne, amit a kongresszusi határozat is megfogalmazott, hogy a fő munkaidőben szerzett kereset legyen az alapja az életszín­vonal emelkedésének, mert akkor több idő jutna pihe­nésre. művelődésre, sporto­lásra. szocialista eredménye­ink élvezetére — A társadalomnak és az egyes embernek ehhez a kö­zös céljához azonban csakis a jelenleginél hatékonyabb munka vihet közelebb. — Kiemelkedő szocialista vívmányaink egyikét — a tel­jes. í-og^üűiZtatoUságot s meg akarjuk őrizni a terme­lékenység ütemének a jelen­leginél gyorsabb növekedése mellett. Ebből következik, hogy a jövőben munkát — és nem munkahelyet — kell biz­tosítanunk minden keresőké­pes magyar állampolgárnak. Mégpedig ott, ahol képessé­geivel, tudásával legjobban szolgálhatja össztársadalmi érdekeinket. Hiszen a mun­ka hatékonyságának gyakor­lattá válása nélkül nemcsak fejlődésünk egyik legalapve­tőbb feltételét, hanem szá­mos eddigi eredményünket is veszélyeztetjük. — Nem kisebb feladat an­nak a megoldása sem. hogy a ..jövedelmek az eddiginél jobban fejezzék ki a teljesít­ményekben levő különbsége­ket, a munka társadalmi hasznosságát”. Nem új ez a program. Hosszú évekre visz- szamenőem. újra meg újra fogalmazzuk. Az ..egy er.! ós­di” azonban makacsul ellen­áll. Önök itt Somogybán épp ügy tapasztalhat iák. mint az ország más vidékein. íz egvenlősdi visszahúz — Pedig ideje lenne tudo­másul venni, hogy az egyen- lősdiben gyökerező rossz el­osztás a hatékonyabb mun­kavégzés egyik legnagyobb akadálya. — Ha arra gondolunk, hogy az életszínvonal emelé­sére. az életkörülmények, ja­vítására csak azt használhat­juk fel. ami+ megtermeltünk, nem lehet kétséges, merre felé kell terelni a közgondol­kodást. — Ahhoz, hogy ne az ügyeskedések és ne az ügyes­kedők imponáljanak az em­bereknek —, utalt erre Ká­dár elvtárs is kongresszusi vitazáró.iában — meg kell őrizni és növelni a becsüle­tes munka érteiméi, tekinté­lyét, Elsősorban a munka ha­tékonyságának fokozása és a társadalmilag hasznos több­letteljesítmény egyenértékű elismerése révén. > Demokratikus légkört — Önök is naponta tapasz­talhatják, hogy a dolgozók tulajdonosi tudata — a sok és bonyolult áttétel miatt — még sok kívánnivalót köve­tel. csak népünk legöntuda- tosabb rétegeire jellemző. Az irányításban és a vezetésben meglevő, a demokratizálódás ellen ható bürokratikus vi­szonyok konzerválják azt az állapotot, amelyben az embe­rek egy része még bérmun­kásként gondolkozik. Segít­sük hát elő minden erőnkkel a dolgozók azonosulását mun­kájukkal, szakmájukkal, tár­sadalmi szerepeikkel, vagy azzal a gyárral, szövetkezet­tel, intézménnyel, ahol kifej­tik tevékenységüket. — Olyan demokratikus lég­kört kell teremteni, a jelen­legi — lehetőségeikben de­mokratikus — fórumokat olyanná kell átformálni, amelyben és amelyeken a dolgozók őszinte választ kap­nak az őket érdeklő és érinlő kérdésekben, amelyben es amelyeken megtorlástól való félelem nélkül fejthetik ki véleményüket, elmondhatják javaslataikat. És azok ne csak tükröződjenek a dönté­sekben, hanem nyomon kö­vethetők és számon kérhetők is legyenek. — A mögöttünk levő csak­nem három évtized során ar­ra törekedtünk, hogy a mun­kások érdemi részvételét nö­veljük a döntéshozatalban. Az új döntések — egyebek közt a vállalatirányítási rendszer továbbfejlesztése — újabb le­hetőségeket biztosítanak a demokratizálódásra, a „mi­énk” — tudat felerősödésére, ami a hatékony munka egyik leghatásosabb erkölcsi ösz­tönzőjévé válhat. — Ha nem is gondok nél­kül, de biztonságban, ember­hez méltó körülmények között élünk. Fejlődésünkhöz alapvetően hozzájárult a Szovjetunióhoz, kommunista pártjához és az egész szovjet néphez fűződő barátságunk, az a testvéri és szocialista viszony, ami kap­csol Etáinkat és együttműkö­désünket jellemzi. Politikánk tov ábbra is tartós, lényegi ele­me egyben népünk első­rendű nemzeti érdeke — a magyar—szovjet barátság ápo­lása. internacionalista együtt­működésünk fejlesztése. (folytatás <t a. oldalon.)' Szabadalmazták Vancsai Jó­zsef gépésztechnikus új típu­sú zárcsaládját, amelynek a gyártás előtti utolsó fázisához érkeztek az ELZETT szécsé- nyi gyárában. Az egysege» al­katrészekkel készülő. négy funkciót ellátó ajtózárak ■ a gyártónak a tipizálás miatt jelentenek takarékos megol­dást. A felhasználók a hen­gerzárak betétjének — amely a kilincs tengelyeként műkö­dik —, egyszerű csereiével változtathatják meg a szerke­zet funkcióját; biztonsági kulccsal, forgatógombbal te­hetik nyithatóvá, attól függő­en, hogy külső bejárati vagy belső ajtónál kívánják alkal­mazni. Vancsai József az új termeket családjáról Ági, An­di. Józsi, Móni névre kérész te,U. Képűnkön: az Országos. Találmányi Hivatal által ki-' iüntetett ezüst fokozatú kiváló úji'ó a kísérleti műhelyben : Hiúk»társával, Gombár Gé­zával dolgozik a szabadalma­zott zárcsalád gyártás-élőké-, szításén. , •—-kulcsár —* * Ülést tartott az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Tájékoztató időszerű politikai kérdésekről A'márciusban újjáválasztott megyei pártbizottság a megyei pártértekezlet óta tegnap Salgótarjánban ült össze első ízben tanácskozásra. A testület tagjai ez alkalommal időszerű politikai kérdéseket, valamint a megyei pártbizottság mun­karendje, munkamódszere továbbfejlesztésének teendőit vi­tatták meg. Részt vett a tanácskozás munkájában Gampel István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa is. Az időszerű politikai kérdé­sek közt Géczi János, • az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára elő­ször a XIII. kongresszuson megyénket képviselő küldöt­tek tevékenységéről adott sza­mot. Mint mondotta, a 27 szavazati jogú küldött és a tíz meghívott eredményes munkát végzett: élt a- kong­resszus által biztosított lehe­tőségekkel, megfelelt a párt- értekezlettől kapott bizalom­nak. A vitában szót kapott három nógrádi küldött jól tolmácsolta a kongresszusi felkészülés megyei tapaszta­latait, a pártértekezlet állás­foglalásait. az általuk képvi­selt kommunisták véleményét. A nógrádi küldöttek kivették részüket a kongresszus szer­vezeti munkájából is, a ta­nácskozás szüneteiben pedig megragadták az alkalmai, hogy országos vezetőkkel, il­letve más megyék küldöttei­vel folytassanak személyes beszélgetéseket — sok értékes ismeretet merítve belőlük. A küldöttek kongresszust követő legfontosabb köteles­sége az, hogy a kongresszus határozatait, légkörét, szelle­mét, politikai és más fórumo­kon is képviseljék a megyé­ben. Vegyek ki tevékenyen részüket a helyi feladatok ki­alakításából, következetes megvalósításából. A XIII. pártkongresszus fo­gadtatása Nógrád megyében is kedvező volt. A közelet aktívabbá vált. az emberek politikai kérdések iránti ér­deklődése fokozódott. Nagyra értékelik —, s ezt megannyi alkalommal kifejezésre is jut­tatják — a kongresszus nyílt hangvételét, őszinte légkörét, s azt, hogy nemcsak érintett valamennyi fontos, a közvé­leményt izgató kérdést, hanem azokra megnyugtató választ is adott. E választások többségét egyetértéssel fogadta a társa­dalom. A megyei pártbizottság efső titkára a tegnapi ülésen kü­lön is felhívta a figyelmet: ma az az elsőrangú kötelesség, hogy a kongresszus határoza­tainak megismertetése és vég­rehajtása — egyidőben tör­ténjék! A határozatok szellemének és mondanivalójának megis- igertelese kettős kőiéia&oiue­get hárít a nógrádi kommu­nistákra: részint már az idei pártoktatási évben,, részint pedig a jövő éviben á~ legkú- lónfélebo politikai, szakmai rendezvényeken, rétegLalál- kozókon, pártaktívák tanfo­lyamán. esti egyetemi okiatok és propagandisták felkészítő­jén tudatosítani kell: milyen teendőket, követel a kong­resszusi határozat megvalósí­tása. A párttagságon kívül a pártonkívüliek köréből első­sorban a politikailag aktív, a közvéleményt hatásosan be­folyásoló értelmiségiek, a nevelömunkában központi szerepet vállaló pedagógusok, s a helyi tömegszervezeti tiszt­ségviselők fokozott felkészí­tése indokolt. Arra kell tö­rekedni, hogy eközben erő­södjenek azok a kedvező ten­denciák, melyek a minőségi megújulás jegyében a pártok­tatásban megyeszerte kibonta­kozóban vannak. A feladatok eredményesebb végrehajtását a legközvetlenebb módon segíti az, hogy a kongresszusi hatá­rozatok feldolgozásával pár­huzamosán a megyei határo­zatok is napirendre kerülnek. A továbbiakban hazánk felszabadulásának és a fasiz­mus legyőzésének 40. évfor­dulója megünneplésének me­gyei tapasztalatairól szólt, az MSZMP Nógrád Megyei Bi­zottságának első titkára. Az ezzel kapcsolatos rendezvé­nyek méltóak voltak a* (Folytatás a f. oldaton.) J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents