Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-31 / 126. szám

Gustáv Husák Moszkvában

Ülésezett az MSZMP

At SZKP KB Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke.

A repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Vaszilij Kuznye- cov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének első helyettese és Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának titkára fogadta Gustáv Husá- kot.

Megérkezése után Gusztáv Husákot a Kreml nagy palotájának György-termében ünnepélyesen üdvözölte Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, A találkozón részt vettek a Gustáv Husák fogadására a repülőtéren megjelent szovjet vezetők, továbbá Andrej Gromiko, az SZKP KB •Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter.

f (Folytatás az 1. oldalról.)

— A közös elvekre, az alap- vető érdekek és célok azonosságára, a kölcsönös előnyökre, valamint történelmi hagyományainkra, a sok tekintetben közös múlt és közös kultúra tényeire épül hazánk együttműködése a szocialista országok közösségével. Meggyőződésünk, hogy nem csak a legelemibb nemzeti érdekeink egyike, hanem belső építőmunkánk sikerének is feltétele a kapcsolatok szélesítése és erősítése az élet minden területén. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének, az együttműködés korszerűsítésének a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében éppúgy, mint kétoldalú kapcsolatainkban.

— A Varsói Szerződés megújításában is a közös érdekek vezéreltek. Ügy véljük, hogy ez a szervezet a legalkalmasabb külpolitikai céljaink ösz- szehangolására, védelmi képességünk fokozására, a béke. a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás ügyének szolgálatára.

— A nemzetiségi szálak is összefűznek bennünket a szocialista országokkal és a szomszédos Ausztriával. Hazánkban kisszámú nemzetiség él — németek, szlovákok, románok, szerbek, horvátok és szlovének — népünknek viszont csaknem egyharmada határainkon kívül, zömmel a velünk határos szocialista országokban, illetve Ausztriában

— Meggyőződésünk — éa ezt pártunk XIII. kongresz- szúsa ismételten leszögezte —, hogy a nemzetiségeknek fontos szerepe van a magyarság és a szomszéd népek közötti barátság ápolásában, . országaink együttműködésének erősítésében. A magunk részéről természetesnek tartjuk, hogy a nemzetiségek ápolják anyanyelvűket, fejlesztik kultúrájukat., erősítik rokoni és intézményes kapcsolataikat a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel, miközben hazájuknak a Magyar Népköztársaságot tekintik, amely számukra a teljes egyenjogúságot biztosítja.

— A legtermészetesebb igény, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű lakossága a mindennapok valóságában, a gyakorlatban is tanulhassa és használhassa anyanyelvét, gazdagíthassa nemzeti kultúráját, ápolhassa rokoni, baráti és intézményes kapcsolatait — hazája hű állampolgáraként — az anyanemzettel, a szocialista Magyarországgal.

— Nem ismeretlen az önök előtt, amit elmondtam. Tudják — és jól tudják a Somogybán élő nemzetiségek is —, hogy az pártunk, államunk nemzetiségi politikájának lényege. És ezt a politikát a marxizmus—leni- nizmus elvei, illetve saját történelmünk e téren gazdag és szomorú tapasztalatai formálták.

— Marxszal együtt valljuk, hogy „...az a nép, amely egy másik népet elnyom, saját láncait kovácsolja”. Ez a gondolat is benne van nemzetiségi politikánk elveiben és gyakorlatában, mint, ahogy tükröződik benne a lenini vélemény is: ,,..a nemzeti kisebbséggel szemben tanúsított engedékenységet és békülé- kenységet inkább túlozzuk el az adott esetben, semmint megfordítva."

— Ami pedig történelmi tapasztalatainkat illeti: a többi dunavölgyi nacionalizmussal egyidőben született meg a magyar is a XVIII. század utolsó éveiben. Államiságunk 1100 esztendős történelméből azonban csak alig több, mint hét évtizedre — az 1867-es kiegyezéstől az 1945-ös felszabadulásig — terjed az az időszak, amikor előbb a 30 milliós magyar nemzeti birodalom ábrándja, majd a re- vansvágy Trianonért tényleges erőszakot, népeink között gyűlölködést szült, olykor kíméletlenül megnyirbálva a kisebbségek jogait.

Becsüljük

a jószomszédságot

— Önök is találkozhattak már, kedves somogyi barátaim, a közös történelmi gyökerű, még napjainkban is fel-feléledő dunavölgyi nacionalizmusok nézeteivel, indulataival, melyeket az anti- kommunista ideológiai offen- zíva éppúgy erősít, mint, ahogy erősítik a szocializmus építése során keletkező ellenmondások, téves elgondolások, káros nézetek.

— Mi, magyarok megtanultuk: „aki a nacionalizmusra nacionalizmussal válaszol, kárt okoz saját népének, nemzetének is”. Megtanultuk, hogy a kisebbségek nem gátjai, hanem éppenséggel előremozdí- tói, segítői a többségi nemzet országépítő, társadalomfejlesztő törekvéseinek. Ezért becsüljük sokra a jószomszédságot, az egymásra utalt népek testvériségét, • együttműködését, és ezért tiltakozunk a múlt sebeinek szüntelen felszaggatása ellen, éppen úgy, mint a történélemhamisítással párosított ábrándok szövögetése, azok nyílt, vagy burkolt hirdetése ellen.

— Alkotmányunk, törvényeink és törvényerejű rendeletéin,k — a tanácstörvénytől, az oktatási és a közművelődési törvényen át, a polgári törvénykönyvig — nem csak megfogalmazzák, hanem biztosítják is a nemzetiségek állampolgári és kollektív jogainak érvényesülését.

— Szocialista államunk iskolák, közművelődési intézmények, öntevékeny művészeti csoportok, vagy együttesek. újságok, rádiós és televíziós adások fenntartásával

— sőt, folyamatos bővítésével

— támogatja a hazánkban élő nemzetiségek anyanyelvének, sajátos nemzeti kultúrájának megőrzését, fejlesztését. Ezeken a területeken is —, mint minden nemzetiséget érintő kérdésben — bátran támaszkodhatunk a délszlávok, a németek, a románok és a szlovákok demokratikus szövetségeire.

— Pártunk politikája alapján, a Hazafias Népfront keretében — együttműködve állami, politikai és társadalmi szervekkel — vesznek részt nemzetiségi politikánk alakításában, annak gyakorlati v égr eh ajtásában.

— Állandó marad az a törekvésünk, hogy a nemzetiségek minél inkább ótthon érezzék magukat Magyarországon. Tapasztalják napról napra a tényleges egyenlőséget, nyelvük és kultúrájuk ápolásának gazdagodó lehetőségeit, az országhatárokon átnyúló rokoni, baráti és intézményes kapcsolatok erősítésének bátorítását, a'biztatást az ál- , landó szellemi érintkezésre, mert nemcsak magyar állampolgárok Ők, hanem a környező nemzetek részei is.

Losonczi Pál felidézte somogyi kötődését — hiszen, mint rhondotta: harminckét esztendeje itt választották meg először országgyűlési képviselővé.

A nagygyűlésen felszólalt: Kiss Katalin, a

Kaposvári Pamutfonóipari Vállalat fonónőjg, Berke Imre, a Iíadarkúti Szabadság Termelőszövetkezet tagja, gépésze, Gadár László, a Ka- posgép Vállalat személyügyi főelőadója, Kaposvár város Béke-Füredi városrész 23 számú választókörzetnek 1;a- nácstagjelöltje és Akkerman József, a Csepel Műveit Egvedi Gépgyár Kaposvári Nehézgépgyárának igazgatója. A választási nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. (MTI)

Választási nagygyűlés Pécsen

Választási nagygyűlést tartottak csütörtökön a pécsi sportcsarnokban. A megjelent mintegy kétezer választópolgár között ott voltak a mecseki szén- és ércbányászok, a baranyai gyárak és gazdaságok, a pécsi felsőoktatási intézmények, a megyében élő nemzetiségek képviselői, valamint Baranya megye és Pécs város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői. Részt vettek a nagygyűlésen a megye országgyűlési képviselőjelöltjei és a megyeszékhely számos tanácstagjelöltje is.

A Himnusz elhangzása után Ádám Antal, a Hazafias Népfront Baranya Megyei Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket és megnyitotta a nagygyűlést.

Elsőként Szentágothai János akadémikus, g Hazafias Népfront országos listájának képviselőjelöltje emelkedett szólásra.

Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalom- tudományi Intézet főigazgatója, a pécsi 1-es számú választókerület képviselőjelöltje szólt a választópolgárokhoz.

A szónok beszélt a szocialista demokrácia embert kiteljesítő hatásáról.

Aláhúzta: érdekviszonyaik

akkor alakulnak jól, ha az egyéni és társadalmi érdek feltételezi és kiegészíti egymást.

A pécsi nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget.

(MTI)

II MiÉzlerlaics és a SZÓI képviselőinek találkozója

A Minisztertanács és a SZOT képviselői csütörtökön áttekintették a népgazdaság 1985. január—áprilisi fejlődését, a terv megvalósításának helyzetét. A tanácskozáson a kormány részéről részt vett Faluvégi Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kapolyi László ipari miniszter, Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ‘ elnöke; a Szakszervezetek Országos Tanácsa részéről Gál László, Nagy Sándor, Sólyom Ferenc titkárok, valamint Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára.

NŰGRÁD — 1985. május 31., péntek

Nógrádi üflegy@í Bíxoitscsg;©

(Folytatás az 1. oldalról.)

évfordulóhoz, megfelelő hangsúllyal szóltak arról: m,t

köszönhet felszabadulásának a magyar nép. Nem szükségtelen ezt hangoztatni, hiszen a felnövekvő generációknak nincs már közvetlen, személyes élményük a felszabadulás előtti életről. S, nem fölösleges beszélni erről azért sem, mert éppen az utóbbi időben erősödtek fel a Szovjetunió történelmi szerepének, a győzelemben szerzett döntő érdemeinek lebecsülését sugalmazó hangok.

Felelős

párbeszéd

Az évfordulóhoz kapcsolódó

rendezvények, ünnepségek jelentőségét növeli, hogy segítségükkel reálisabb és főleg egységesebb kép alakult ki a közvéleményben az elmúlt 40 esztendő munkájának értékeiről, nehézségeiről. A fejlődést önmagunkhoz mérten, s más, hasonló országok előrehaladásával összevetve mutatták be, őszintén beszélve az utóbbi esztendők gondjairól, s a jövőről is. Noha az ünnepségeknek utána vagyunk, azok politikai tartalma változatlanul időszerű. Az évforduló alkalmából felvetődött kérdésekre a továbbiakban is visz- sza-vissza kell térni, ezáltal is segítve a reális történelmi szemlélet erősödését, mai helyzetünk pontos megítélését, eredményeink feletti jogos büszkeségünk fejlődését, s a haladásért, a békéért való testvéri összefogást, együttműködést is.

Ezt követően az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása eddigi szakaszának tapasztalatait fogta csokorba Géczi János. A választási előkészületek a politikáról folytatott széles körű, felelős párbeszédre, a helyi feladatok meg tanácskozására és a jelöltekről mondott vélemények összegyűjtésére kínáltak nagyszerű alkalmat. Az eltel hetek azzal a meggyőző tapasztalattal szolgáltak, hogy a választópolgárok elfogadják a választási rendszer új elemeit.

A jelölések első kritikáját a már lezajlott jelölő gyűlések adták meg — se kritika igen kedvezőnek bizonyult. A 16 országgyűlési képviselőjelölt csaknem százszázalékos szavazattal kerülhet fel a szavazólapra, a 18 jelölő gyűlésen ötezer résztvevő, s közüie. 120 hozzászóló biztosította a választópolgárok bizalmáról a jelölteket. A megfelelő kádermunkát jelzi az is, hogy a tanácstagi választókerületekben háromezer jelöltnek alkalmas személy közül csupán 38-at nem fogadtak el. Helyükre, valamint a két jelöltnek javasolt mellé harmadiknak ösz- szesen 101 esetben állítottak új jelöltet, 1435 tanácstagi körzetben kettős, 53-ban hármas. kettőben négyes jelölés történt. Június 8-án tehát 3040 jelölt közül kell 1491 alkalmas személyt megválasztani.

A választási előkészületek néhány tanulságot is hoztak. A jelöltként kiszemelt személyekről a tanácstagi körzetekben nem minden esetben sikerült a véleményeket elég körültekintően, figyelmesen összegyűjteni, az első lépések megtételekor nem tudták az alkalmasság követelményét mindig a megfelelő szinten érvényesíteni.

A jelölő gyűlések igényes szervezés, rendezés mellett bonyolódtak le, politizáló légkörben, élénk érdeklődéstől, akitivitástól kísérten zajlottak. A választópolgárok csaknem harminc százaléka élt e lehetőséggel. A hozzászólók zömmel a helyi kérdéseket, eredményeket, hiányosságokat vetették fel. A jövőre nézve tanulság az is, hogy a kérdések egyike sem maradhat megválaszolatlan!

A megyei pártbizottság első titkára mondanivalóját gazdaságunk első negyedévének értékelésével, és a VII. ötéves terv előkészítésével folytatta.

A gazdasági év kezdetének feltételei kedvezőek voltaik, a népgazdasági terv a korábbinál dinamikusabb növekedést irányozott elő. Nógrád megye idei gazdasági terve több tekintetben az országosnál is nagyobb növekedési ütemet. ígért. Az első negyedéves teljesítmények számbavétele után azonban meg kell állapítani, hogy mind a népgazdasági. mind a megyei terv időarányos részét nem sikerült mindenben teljesíteni. Nográd megye gazdasága az országosnál kedvezőbb meny- nyiségi produktumot mutat fel. néhány figyelmeztető jel mellet? azonban nem lehet szó nélkül elmenni. A mérsékelt növekedést jelentős differenciálódás kísérte. A kiemelt ipari üzemeknek csupán egynegyede teljesítette termelési tervét, s néhánvan igen lényeges mértékben maradtak el eredeti , célkitűzéseiktől. Intő jelenség továbbá, hogy. a kiemelt üzemek nveresege a tervezett felét sem éri el. alig haladja meg a tavalyi első negyedév nyereségének 40 százalékát! (A jövedelmezőség szempontjából kedvező pozíciót ért ét az SVT, a Nógrádi Szénbányák, a Romhányi Építési Kerámiagyár, gondok mutatkoznak viszont a síküveggyár, az öblösüveggyár, az ötvözetgyár és az Elzett nyereségével.)

A teljesítmények összességében kedvezőtlen alakulása összetett okokra vezethető vissza. A szokatlanul kemény tél Nógrádban is komoly károkat okozott, az igazi tanulság azonban másütt keresendő: a termelés minőségi tényezői a tervezettől is lassúján előrehaladást mutatnak, változatlanul alacsony a versenv. képes termékek aránya, késf- delmeskedik a terméks.zerke- zet-váltás, a tőkepiacokon jelentős árveszteség'''at kellett elviselni, , az eszkezhaté- konyságban nem sikerült javulást elérni. Az ipari termelés első negyedévi növekedését megyénkben nagyobbrészt a létszám valamelyes bővülése, eg;/harmadrészt pedig a termelékenység javulása_e<red- ménvezte. A szabályozók változását nem követi az érdekeltségi és teljesítménykövetelmény-rendszer új alapokra való helyezése, a minőség előtérbe állítása.

Az éves tervcélok valóra váltása az ipartól megköveteli az értékesítésre orientált vállalati magatartást, a színvonalasabb piackutató és szervezőmunkát. Az eddigiektől nagyobb figyelmet érdemel a termékek minősége, újdonság- tartalma. használati értéke, a technológia állandó megújítása, a fegyelem erősítése. Nem maradhat a gondosság körén kívül a fajlagos anvag- <és energiaköltségek további csökkentése, a kapacitások jobb kihasználása.

V*Atolni a lemaradást

Az építőipari szervezetek teljesítménye a megyében a tavalyi első negyedévitől 19 százalékkal marad el. A mezőgazdasági üzemek nagy erőfeszítéseket tettek a tervek megalapozására, a végrehajtás feltételeinek megteremtésére. A növénytermesztés időszerű munkái szervezetten és jó minőségben befejeződtek, a csapadék hatására kedvezőek a terméskilátások. Az állattenyésztésben kedvező, hogy az országos csökkenéssel szemben Nógrádban nőtt a nagyüzemi tehénlétszám és az anyakocaállomány, Ugyanakkor az országosnál lényegesen nagyobb arányban csökkent az anva- juhlétszám. Az állati termékek termelése és értékesítése elmaradt mind a tavalyitól mind a tervezettől, s további gond. hogy a háztáji és kisegítő gazdaságokban minden állatfajtánál számottevően csökkent a létszám és a termékértékesítés.

Az első negvedévi tapasztalatok után Nógrád megye gazdaságának egészére érvényes: mindent meg kell tenni a lemaradások pótlásáért, kivált a jövedelmezően előállítható, jól értékesíthető termékek esetében. Nem kése- delmeskedhet tovább a hatékonyság elemeinek gyorsabb kibontakozása sem!

A VII. ötéves népgazdasási terv előkészítéséről a megyei pártbizottság első titkára többi között elmondotta, hogy számolva a világgazdaság bizonytalansági tényezőivel rugalmas, nyitott tervet kell kidolgozni. A tervkoncepció három egyenrangú alternatívában készül — figyelembe véve a várható fejlődés fő irányait. Továbbra is kiemelt, társadalmi-gazdasági program marad a lakásépités, az egészségügyi ellátás és a közoktatás fejlesztése.

Mondandójának végezetéül a megyei pártbizottság munkarendjéről, munkamódszeréről szólt Geczi János. Többi között hangsúlyozta: az eredményes munka kiindulópontja a jó tervezés, a munkatervben foglaltakat azonban igazítani kell az élet változásaihoz. A mu '-aprogramok, üléstervek tegyék lehetővé a •változó körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, segítsék elő a párt- és állami szervek, tömegszervezetek és -mozgalmak összehangolt tevékenységét.

Az Ülés vitája

Ez utóbbi témához kapcsolódott a tanácskozás hozzászólóinak nagy többsége is. Varga József, Retság városi jogú nagyközség pártbizottságának első titkára kiszélesítésre érdemes gyakorlatként értékelte azt, hogy a testületi munka tervezéséhez rendszeresen igénylik a testület tagjainak véleményét. Ami a határozatok végrehajtását illeti, a megvalósítás feltételeiről az alapszervezetek is alaposabban tájékozódjanak. A pártbizottságnak irányító munkájával el kell érnie, hogy valamennyi alapszervezet nőjön fel sa.iát feladatához. További átgondolást igényel a helyszíni segítségadás formája is. Jászat- N agy né Hajducsek Izabella, a Bátonyterenyei Községgazdálkodási Üzem kertésze a helyszíni tapasztalatszerzésnek az új körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodásban betöltött szerepét emelte ki. Kovácsáé Molnár Katalin, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz műsiakvezetője ugyancsak módszerbeli kérdésként a párta’apszer vezet ek - kel való közvetlenebb kapcsolattartást hangsúlyozta. A helyi tapasztalatok továbbvitele, hasznosítása a döntéselőkészítéshez szükséges tényanyagot gazdagítja. Maczkó Jenőné, a Pásztói Béke Tsz ágazatvezetője a megyeipárt- bizottsági ülések néhány módszerének elemzése után a munkabizottsági ülések nyílt, oldott légköréről, jó aktivitásáról szólt. Érdemes volna gyakrabban napirendre tfizni az alapszervezetek munka- módszerét is.

Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke a VII. ötéves terv előkészületeihez kapcsolódva a tanácsi munka lényeges változásairól beszélt. A terv az eddigi gyakorlattól eltérően készül, s miután a nem termelő szférában nem bővülnek az anyagi lehetőségek. különös jelentőséggel bír a helyi tanácsoknak a fel- használáshoz fűződő önálló döntési joga. Ez a változás más magatartást követel a megyei pártbizottságtól, a tanácsoktól és más megyei szervektől is. A tanácsi testületek bonyolult helyzetben hozzák majd meg döntéseiket, az érte való felelősséget is viselniük kell. Ezért is célszerű, hogy a „mire költ- sük?” kérdésre mindig a lakosság előtti nyílt vitában, alternatívák kidolgozásával keressék a választ. Juhász András, a KISZ megyei bizottságának első titkára a pártbizottság és az ifjúsági mozgalom közti egészséges munkakapcsolat erősödéséről, s az ifjúság önmagáért érzett felelősségének feladatokon keresztül való fejlődéséről szólt.

A megyei pártbizottság az időszerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatót tudomásul vette, a munkarend, munkamódszer továbbfejlesztéséről szóló előterjesztést elfogadta.

Losoncáéi Pöl beszéde