Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

I

Mi maradt a tarisznyában ?

Egyszer — meséli Szabó Ferencné, a salgótarjáni Stromfeld Szakközépiskola igazgatóhelyettese, amikor egy húsz éve érettségizett osztályáról beszélgetünk — megkérdezte a szomszéd apámtól, melyik gyerekét szereti legjobban a nyolc közül. Apám így válaszolt: — Azt én nem .tudom megmondani. de, hogy melyiket miért, azt igen. Valahogy így vagyok én is a tanítványaimmal. Például az 1960-asok azért kedvesek, mert a legelsők, akiknek az osztályfőnöké voltam. Én is. ők is kezdők voltunk, amikor a salgótarjáni Madách Gimnázium orosz tagozatos első osztályában találkoztunk.

Dr. Végh Györgyné gyógytornásszá! .—, akit annak; idején Müller Katalinnak hívtak —, dr. Gótai László fogorvossal és Herboly György- gyel, a Vegyépszer igazgatójával a régi tablóképet nézegetjük. Gyors számvetést készítünk: kiből, mi lett. Kiderül. hogy húszán végeztek felsőoktatási intézményben, s dolgoznak ma orvosként, tanárként, védő- és óvónőként, irigylésre méltó arány, egy mai gimnáziumi osztály számára is

Aztán focicsaták, 'híres sze- kundák -történetét, élményszámba menő tanórákat, kirándulások emlékeit idézgetik e volt osztálytársak. Van miről mesélni. Milyen is volt az s húsz évvel ezelőtti gimnázium?

— Nagyon más, mint a mostani — kezdi Gótai László.

— Sokkal iskolásabb, merevebb. A mai gyerekek lazább gyeplőre vannak ei'esztve. Sokkal nagyobb tisztelet övezte a tanárokat, ami azonban nem jelentette azt. hogy nem lehetett őket szeretni. Sokat követeltek. Féltve tisztelt és szeretett osztályfőnökünk is ilyen volt, de, aki négy. évig rendesen tanulta nála az oroszt, állítom, érettségi után egykét évvel le tudta tenni 8 középfokú nyelvvizsgát.

— Azt hiszem, kiváló tanári kar tanított minket — veszi áf a szót Müller Katalin.

— Humanista szellemben neveltek, és a tantárgyak mellett az emberi problémák megoldásában is sokat, segítettek. Akkor is engedtek érvényesülni, ha szerényebben futottam neki valaminek, mint a többiek.

— Az emlékek az évek múlásával megszépülnek — kapcsolódik á beszélgetésbe Herboly György. — Azokra a tanárokra is szívesen gondolok, akik annak idején nem álltak közel hozzám. Az akkori mindennapok apró történései is lehetnek máig hatóak. Még a negatívumok is. Volt idő, amikor például úgy éreztem, egv tantárgyból beskatuíváz- tak. Azt hiszem, ez a sérelem alakította ki egyik legfőbb elvemet, hogy nem szabad előítéletekkel élni. Ez a mostani beosztásomban különösen fontos.

, — Az osztály az elválás óta ötévenként találkozik. Mit jelentenek ezek a találkozók?

— Mindig nagy örömmel jövünk össze — mondja Herboly György. -— A múlt közös emlékein túl, szó esik családról, . munkáról. Az egyik osztálytalálkozón például szabályos termelési értekezlet folyt. Két üzem képviselője talált jó megoldást egy harmadik vállalat problémájára.-4- A legnagyobb élményt az utolsó találkozó jelentette — mondja Müller Katalin —, mert az érettségi óta erre hívtuk meg először, az osztályfőnökön kívül, a tanárainkat. Sosem felejtem el, ahogy ott ültünk meghízva, megváltozva.

— Manapság sok szó esik a család és az iskola szerepéről a nevelésben. Az önök eletének alakulására milyen hatással voltak?

— Számomra a család volt a meghatározó — vallja Gótai László. — őszinte, nyílt légkör volt nálunk. A szüleim személyes példájukkal és állandó ellenőrzéssel terelgettek választott pályám felé. Amiben az iskolának, véleményem szerint nagy ereje van, az emberi jó tulajdonságok erősítése, az erkölcsi normák megismertetése és gyakorlása. Nagyon fontosnak tartom a politikai nevelést. A KISZ- munkát lehet sokféleképpen

csinálni. Akkor, ha tartalmas, es nem erőltetett, hanem természetes politikai háttérrel élik a gyerekek a KlSZ-éle- tet, igen nagy hatású.

— Engem az iskola elsősorban tanulni tanított meg — mondja Herboly György. — Nagy baj volt azonban, hogy csak a jegyért tanultunk. Ügy gondoltuk, hogy hanyagságainknak semmi más következménye nem lehet.' mint, hogy egyest kapunk. Jobban az életnek kellett volna tanulni.

Müller Katalin sorsát legalább olyan mértékben alakította az iskola, mint a család.

— Szüleim már idősek voltak, amikor befejeztem a gimnáziumot. Bár elég jól érettségiztem, meg sem próbáltam a magasabb iskolát, a csatádnak éz nagy terhet jelentett volna.. Meg aztán nem is mertem. Szakiskolát végeztem, gyógytornász lettem, amit a mai napig sem bánok. Lehet, hogy azért, mert szüléimét korán elvesztettem, jelent számomra sokat a volt iskolám. Többször előfordult az életemben, hogy szerettem volna megmondani a tanáraimnak, milyen jó volt a magas mérce. Sikereimet, munkahelyi elismeréseimet gondolatban mindig bemutattam nekik. . Meg aztán olyan is volt, ha elmentem egy sikerkönyv mellett úgy, hogy nem olvastam, eszembe jutott: Mit szólna most Herold László, a magyartanárunk?

*

Tárgyak: fél pár kesztyű, lepréselt szegfű, piros kartonszívből készült nyakláncok, borítékok feliratokkal, jegyzőkönyvek, jelenléti ívek, szépen hímzett vászon könyvborító. Él az országban harminckét ember, akik számára ez a fura tárgycsoport maga a rend. Életük egy darabjának dokumentumai.

Szabó Ferencné húsz éve féltve őrzi őket. A gyerekekre tette fel az életét.

— Ha bánatom van — mondja —, előveszem a ,,tarisznyából” az emlékeket. Erőt adnak. Belőlük táplálkozom.

Kovács Erika

Műtrágyaexport

ötven év után ismét szállít Egyiptomba műtrágyát a Peti Nitrogénművek. A , második világháború előtt rendszeresen használtaik a Nílus vidéken a pétisói. Annak idejen minden műtrágyás zsákba magyaros bicskát rejtettek, hogy ezzel is növeljék a péti talajtáplálék népszerűségét. Az ismét felújított kereskedelmi kapcsolat természetesen nem a fél évszázados reklámfogásnak köszönhető. A Chemolimpex ügyintézésében talált ismét egymásra a magyar gyártó és az egyiptomi felhasználó. Most egyébként nem a hagyományos termékét exportálja Egyiptomba a nitrogénművek, hanem a pétisóval jóval nagyobb nitrogéntartalmú am- mónnitrátot.

Hazánk legnagyobb műtrágyagyára a tervek szerint ebben az évben is tovább növeli exportját. Az elmúlt esztendőben 76 millió dollár értékű terméket adott el külföldön és az idén ennél többet akar, annak ellenére, hogy a téli energiahiány több mint 100 ezer tonna termeléskieséssel járt. A kiesés egy részét észszerű munkaszervezéssel, a karbantartás átcsoportosításával pótolják. A nehézségek ellenére is sikerült megtartani a külföldi piacokat, sőt elindították első szállítmányaikat közép- és dél-amerikai országokba is, ahol eddig nem adtak el műtrágyát.

Susán Zoltán, a salgótarjáni Lovász József Általános Iskola úttörőtanács-titkára, Ezen a nyáron jutalomtáborba készül Helsinkibe. Első ránézésre szolid, szófogadó, úgy is mondhatnám, em-inens diáknak látszott. Amikor belépett a tanáriba bemutatkozott, majd pedig elnézést kért a késésért, de a szünetben any- nyira belejöttek a játékba, hogy az nadrágszakadással ért.véget és most éppen a varrásból jött. Ahogy leült mellém, arcán kamaszos mosoly, szeme kérdően pillantott rám. De nem a kényes „balesetről” kérdeztem.

— Milyen úttörőmúlt kell ehhez a szép kitüntetéshez a nagy úthoz?

— 1981 óta vagyok úttörő, ötödikes koromban választottak meg osztályunkban a Donald kacsa őrs vezetőjének. A következő évben is megmaradtam ezen a posztomon, de őrsünk nevet változtatott és a Viking őrs élére álltam. Bekerültem az úttörőtanácsba. ahol egy év múlva úttörőtanács.titkár- helyettes, idén pedig úttörőtanács-titkár lettem.

— Mit dolgoztál az úttörő- mozgalomban?

— Vetélkedőkön, tanulmányi versenyen, tudományos technikai úttörőszemlén vettem részt, eredményesen.

— Úgy tudom, érdekes pályamunkát küldtél be a tudományos technikai úttörőszemlére.

— Az öblösüveggyár múlt-. járói, történelméről, jelenlegi munkájáról írtam egy dolgozatot. Nagyon szeretem a történelmet, különösen megyén6 NQGRÁD - 1985. május 29., szerda

két. A Nógrádi Sándor Múzeum által meghirdetett ..Több mint játék” című vetélkedőt ötfős csapatunkkal megnyertük. Ebben a versenyben részt kellett venlnünk gyűjtőakción js, ahol sok érdekes tárgyi emléket, értékes dokumentumot hajtottunk fel.

— Mikon mentek Finnországba?

— Június 29-én.

— Hogy fogjátok megérteni magatokat a finn pajtásokkal ?

— Állandóan lesz velünk egy tolmács, aki finn diák és Magyarországon tanul. Úgy tudom, a finnek jól beszélnek nyelveket, biztosan meg fogjuk egymást érteni. Ha más nem is, a foci, a játék, a zene nyelve közös.

— Milyen tanuló vagy?

— Négyes-ötös... több az ötös — mondta egész halkan, szinte csak maginak,

— Mi szeretnél lenni?

— Még nem tudom. A matematika és a programozás érdekel a legjobban. A Bolyai Gimnáziumban folytatom a tanulást, ott biztosan lesz lehetőség' ilyen tudásom gyarapítására.

— Ismersz valamilyen progra mnyel vet ?

— Igen, a Basic-et már egész jól megértem.

— Mit csinálsz 6zabad idődben?

— Kalandregényeket olvasok, zenét hallgatok legszívesebben a Duran-Duran együttest,

— Azokat a színes hajú fiúkat?

— Igen — mosolyodott el és ezután nem lehetett vele másról beszélni csak a zenéről.

V. M.

Űt az NB íl-be

Sikeres versenyzőkből eredményes csapat

Ahogyan egy ökölvívóedző látja

szoltóz műre az Illan államkli Miauban

Acélból és betonból készült, nyolc emelet magas és 2-í km-ről látható absztrakt „fa" áli majd az Utah állambeli sivatagban az Egyesült Államokban.

„Egyesek azt fogják mondani, hogy ez egy örült műve" — jelentette ki Kari Montén svéd szobrász, aki négy eve dolgozik az egymillió dollár költséggel készülő szobáson. A Metafora című fa formájú szobrot hat tarka beton- gömb díszíti, a legnagyobb közülük négy méter átmérőjű.

A 400 tonna súlyú szobor alapját már felállították. Wen- dovertől mintegy 42 km-re keletre. A fát Salt Lake Cityben készítik el. A szobor éles kontrasztot alkot majd a Sáli Lake Cityből nyugatra fekvő, látszólag végtelen sivataggal.

A stockholmi volt építész és várostervező elmondta, hogy amikor Washingtonból San Franciscóba utazott, a hatalmas síkság megragadta a képzeletét.

A hatalmas alkotásnak ellen - kell állnia több mint 100 km-es sebességű szélnek. 30 méter mélyre süllyesztettek acélcölöpöket a taiajba. hogy megtámasszák a hatalmas, szobrot.

Az építmény 200 tonna betont, 100 tonna követ és 100 tonna acélt tartalmaz.

„Egy kicsit őrült vagyok” — ismerte el Momen. De — tette hozzá —, ha az arra haladó autósok csak felének tetszik a mű, meg leszek vele elégedve.

ii ajakrúzs története

Az ajakrúzs felfedezését a gyengébb nem az ókori 'egyip- tomiaknak köszönheti. Ezt a szépítószert az ókori Görögország és Róma szépei is szívesen használták. A sötét középkor hosszú időre száműzte az ajakrúzst az. európai hölgyek kelléktárából. Szakértők szerint az ajakrúzs az 1883-as amszterdami világkiállításon kelt új életre: a

szarvaszsír alapanyagú kozmetikai újdonság sok nő, köztük a híres színésznő, Sarah Bernhardt elismerését is kivívta. Több mint 30 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az ajakrúzs elnyerje mai formáját: 1915-ben. az Egyesült Államokban jelent meg először a boltokban a kézreálló rudacska, amely ma gyakorlatit lag minden nő kézitáskájában megtalálható.

I Befejezetek a külső tataro- ; zást, de még mész- és malter- ; illat tölti meg a levegőt. Bent az edzőteremben már minden ; a helyén ran. Ezek a falak ’ már jó néhány vérejtékszagú : edzésről és kemény csatáról ; tudnának mesélni. De válasz- j szunk szakavatottabb króni- f kast; Györy József vezető ed- í zőt, aki mindenkinél jobban j ismeri az Ipoly-parti öklözök | örömeit és gondjait. Az ed- j dig elért szép egyéni ered- I menyek. csapat kialakításának kegyetlenül nehéz folyamata. kitartó, következetes és kemény munkál követel a fiúktól, a vezető edzőtől és segítőitől egyaránt. Az NB II-be jutás fegyvertényéről az odáig vezető útról a rokon- \ szeni'-es szakember:

Kétarcú világ az ökölvívóké, i már ami az eredményeket ille- í ti. Hirtelen i.s lehet jó teljesítményt, kiugró sikereket el- j érni. és vannak akik évek j küzdelme során, jutnak csak el az éremig. A csapat kialakításához hosszabb időre van szükség. Egyéni sikerek is biztattak arra. hogy el kell kezdeni a tudatos csapatépítést. Lakatos András, Szikora István és Lakatos Sándor eredményeire gondolok elsősorban. De az elmúlt években több olyan városi és város- környéki gyerek nőtt fel, akik egyéni minősítésükkel letették „névjegyüket” az asztalra: Zólyomi Ottó, Nagy László, Gresina Gábor, Rengő Norbert és az idei úttörő-olimpia negyeddöntőjében jól szerepelt Kurucz József. . .. e sikerekre alapozva ezek adlak a lehetőségét! hogy „tömegesítsük” a sportágat építve annak varázsára, a férfiak küzdelemszépségére.

Erősítettünk, ezzel is segítve a csapatépítést. Sárospatakról Dusicza Jánost, Gyuláról Haskó Istvánt és Óré Istvánt hívtuk Balassagyarmatra. Rajtrakész állapotban 84 novemberében állt össze a csapat. Ettől kezdve a csiszolás, finomítás továbbá harci szellem, a lelkesedés, a tfiz.„beültetése” voltak a legfontosabb feladatok. Hiszen egy csapatbajnoki küzdelem egészen más, mint az egyéni bajnokság. A csapat- küzdelmek még a régi í'utinos öklözőket is próbára teszik, különösen azok helyzete nehéz akiktől pontót várunk, mert ez a felelősség nyomasztó teher rajtuk. De minden ökölvívón nagy a teher, küzd saját és csapata győzelméért.

Az NB Il-es sorsolás a csapatbajnokság Keleti B csoportjába helyezett bennünket,

a Kecskeméti SC 11 csapata; a székesfehérvári SZ1M Vasas társaságában.

Az első meccsen kikaptunk Jánoshalmán. A visszavágóra nem kerülhetett sor. mert a SZIM Vasas visszalépett. a másodikat itthon a kecskemétiek ellen vívtuk. Sikerült győznünk és ezzel csoportelsők lettünk. Ezen az összecsapáson figyelve a fiúkat, éreztem, hogy érik a csapat. Láttam a gyarmati szurkolókat és hallottam, hogyan buzdítják őket. Valahogy ekkor kezdtem érezni a 'MIÉNK szó jelentését. Az egyéni bajnokságban nem is ismerték a fiúkat. A csapatküzdelmekben már itt ülnek a ring körül. Együtt vannak, együtt izgulnák a sportolókért. Kialakult egy népes szurkológárda.

Kikaptunk a Nyíregyházi Vasutas Spartacus ellen. Az idegenben megvívott meccsen az eredmény (18—10) volt, de ezt nem tartottam reálisnak. Egy 15—13-as vesztés igazságosabban lett volna. A vérmes nyíregyházi szurkolók érvényesítették akaratukat, legalább is ez érződött a pontozóbírák ítéletében. A vereség súlyos volt. Senki nem bízott abban, hogy fordítani tudunk. Vallom. hogy egy mérkőzés eredményét csak a 9. perc végén lehet eldönteni.

Segítségünkre siettek a salgótarjániak. Az SBTC ökölvívó-szakosztályának vezetői és maguk az ökölvívók megértették nehézségeinket és a gyarmati visszavágón 19—9-es győzelemmel két váltra fektettük a nyíregyháziakat. A mieink i.s alávetettek mind'ent a csapat jó szereplésének. Ha kellett, erősítettek, ha szükség volt, fogyasztottak, ezzel is segítve a taktika megvalósítását. Megtartották,

igyekeztek megtartani a kapott utasításokat, A közönség? Jelesre vizsgázott. Jóleső érzés volt látni, hogy velünk vannak, szorítanak a fiúkért. Ezernél is többen voltak a teremben. Korrektek voltak. Tiszta, őszinte szurkolás saját csapatunknak és tisztelet az ellenfél iránt. Ez jellemezte a szurkolókat ezen a fontos meccsen.

Hogyan látjuk a jövőt? Ahhoz, hogy megálljuk helyünket, feltétlenül szükség van a csapat körüli feltételrendszer tisztázására. és ezt alárendelni a kelkészülési igényeknek. Megvan az önálló edzőtermünk. Köszönet a városi tanács támogatásáért, a városgazdálkodási vállalat és a tüzeléstechnikai vállalat vezetőinek és dolgozóinak.

U| szovjet mCiszoki kiipusit Budapesten

A közelmúltban ünnepélyesen felavatták a Trakitoroexport Machinoexport és Énergo- machexport szovjet külkereskedelmi vállalatok új budapesti műszaki központját Budapesten, a XV. kerületi C^er- venka Miklós utca 100—1U2- ben. Az 1,8 ezer négyzetméter alapterületű, óriási és impozáns új létesítményt Viktor Rizsov, a Szovjetunió Magyarországi Kereskedelmi Képviseletének helyettes vezetője mutatta v be a magyar sajtó képviselőinek.

Az új központ átadása várhatóan elsősorban azon hazai váiilalatok körében vált ki különösen nagy érdeklődést, amelyek szovjet gyártmányú traktorokat, kombájnokat, és más mezőgazdasági gépeket metrókocsikat, generátorokat, hőturbinákat, egyéb energetikai berendezéseket, mozdonyokat, illetve különböző építőipari gépeket, darukat és más gépeket használnak., E gépek üzemeltetése közben ugyanis olyan műszaki problémák is előadódhatnak, amiket. nem tudnak kielégítően megoldani a rutinszerű javításokra szakosodott magyar szervizek. Ilyen alkalmakkor a gépeket használó magyar vállalat a rákospalotai műszaki központhoz fordulhat, ahol minden segítséget megadnak számára.

Részlet az új műszaki központ

Ugyancsak nagyon sokat nyernek e műszaki központtá) azok a magyar vállalatok, amelyek olyan új, szovjet gyártmányú gépeket vásárolnak, amelyek még nem ismertek az országban. Ebben az esettben ugyanis igen gyakran nem lesz szükség arra, hogy magyar mérnököket, szakmunkásokat küldjenek ki betanulás céljából abba a szovjet gyárba, amely e gépeket előállítja. Sokkal közelebb, Budapesten is alaposan megismerkedhetnek && új

bemutatóterméből.

konstrukcióval, hiszen a korszerű központ fel van szerelve oktató- és diagnosztikai berendezésékkel. Óriási méretű bemutatóterem, öt tanterem, filmek vetítésére alkalmas konferenciaterem, műszaki könyvtár, s műhelyek állnak az érdeklődők rendelkezésére. Működés közben ismerhetik meg az új berendezést, s ami a legfontosabb: mindent megbeszélhetnek a helyszínen tartózkodó szovjet szakemberekkel.

(M. L.)

Hosszú volt az ól Helsinkiig