Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
Kesztyűk, lábbelik,' sisakok', ruhák' Egy mondat a határozatból Erősítendő tulajdonosi tudat Nem divatcikk — nem is minősén Szándékosan éles, végletes a szembeállítás: egy esztendő alatt — 1984-ben —• az ösz- s/.es közvádas bűncselekmény — 157 ezer — hatvan százaléka tartozott a vagyon elleni bűnesetek közé. Ezen belül vkétharrhad a személyek javait1. egyharrríad a . társadalmi tulajdont károsította. Va.ion tényleg csupán így, ezekkel az esetekkel károsodott, rövidült meg közös jószágaink tárháza? Avagy — tetszik nem tetszik — ide tartozik ezer minden más is, a fölös, rosszul fölmért hasznú beruházás, a szervezetlenség, a kapkodás miatt, tétlenségre kárhoztatott gép. berendezés. az elpocsékolt műtrágya. alapanyag, az értelmetlenül elillantott energia úgyszintén? Elkerülve a sértett hangú tiltakozást: nem arról van szó. hogy tolvajokkal, sikkasz- tókkal. csalókkal, rongálókkal, orgazdáikkal, a társadalmi tulajdon sokféle más megvámo- ló.iával egy sorba állítanánk azokat,' akik akaratlanul — de korántsem ártatlanul — rossz sáfárai a közös birtoktárgyak egy-egy csoportjának. Az éles szembeállítással mindössze azt szerettük volna elemi, hogy világossá váljék a közgondolkodásbeli képtelenség. Annak képtelensége, hogy a társadalmi tulajdon sértő óvása, megőrzése egyenlő a korábban említett minden rendű-rangú csirkefogók lefülelésével, szoros pórázra fogásával, a vagyonvédelmi rendszabályok betartásával. Ez a szemlélet — és az annak nyomán kialakult gyakorlat — messzire gyűrűző veszedelmes hatások gerjesztője. hiszen azt sugallja, ahol nincsen csaló, tolvaj, sikkasztó, ott a társadalmi tulajdonnal — annak védelmével, kamatoztatásával, gyarapításával — minden rendben van'. Hazánkban a termelőeszközöknek szinte a teljes egésze állami. szövetkezeti, azaz szocialista tulajdon. A védelem — csupán az iparban az állóeszközök nettó értéke 900 milliárd forint felett van —. azután a gyarapítás — 1981 és 1984 között a szocialista szektorban 744 milliárd forintot adtak ki beruházásokra —, továbbá az adottságokban rejMinőségjavító lombtrágya A szőlő cukortartalmának- növelésére alkalmas lombtrá- gva előállítását kezdték meg a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár dorogi gyáregységében. A Fitalon elnevezésű szer eredeti készítmény, receptú- ráját a kőbányai gyárban dolgozták ki, adaptálása, forgalmazási technológiája a dorogi gyár munkájának az eredménye. Az új minőségjavító termékkel az ország négy tájegységében végeztek kísérleteket, először a Balaton-fel- vidéken, majd az Alföld homoki szőlőiben. Közvetlenül a szüret előtt négy héttel permetezték meg a szőlősorokat a Fitalonnal. s a szüretkor méfték a must cukorfokát. Hat szőlőfajtával kísérleteztek, s bebizonyosodott, hogy a Fitalonnal kezelt szőlő mustjának a cukortartalma egy fokkal emelkedett n kezeletlen szőlőkultúrákhoz képest. Minden egyéb hatóságilag engedélyezett cukortartalom-növelő eljárásnál olcsóbb ez a módszer. Hektáronként ugyanis 15 liter Fitalon felhasználása elegendő, s ennek költsége mindössze 200 forint. Olcsósága mellett ugyancsak nagy előnye az új lombtrágyának, hogy semmiféle káros hatása nincs, sem a permetezőre, sem a növényre. A szervetlen sók, amelyek hatóanyagát képezik, nem fejtenek ki káros, szennyező hatást a környezetre. ' Az új szer augusztus elejétől már kapható lesz: a mezőgazdasági nagyüzemek részére 20 literes, a kistermelőknek egyliteres kiszerelésben hozzák forgalomba. lő előnyök maradéktalan — kamatoztatása szoros egységet alkot. A három tényező közül egyik sem a másik ellenében valósul — valósulhat meg. hanem logikus összefüggések. kölcsönhatások lánco- lala tapintható ki itt. Mégis, a tapasztalatok azt mulatják, ezekre az összefüggésekre, kölcsönhatásokra jut a legkevesebb figyelem, egy-egy rész- tényezőre még igen, a háromra együtt azonban csupán szabályt erősítő kivételként. Ezeknek a logikus összefüggéseknek, törvényszerű kölcsönhatásoknak a legfontosabb csomópontját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozata így jelölté meg: ,,Erősíteni kell a dolgozók tulajdonosi tudatát, növelve érdekeltségüket a termelőeszközök hatékonyabb működtetésében, fokozottabban bevonva őket a döntések előkészítésébe és, a végrehajtás ellenőrzésébe.” Ne föd je az emlékezés megszépítő pudere a múlt esztendőit: a tulajdonosi tudatról évtizedek alatt sok milliónyi szó esett beszédekben, cikkekben, tudományos tanácskozásokon és gyűléseken. Fokozatosan és lassan ismertük fel, hogfz a szavak mellé más is kell. Olyan társadalmi- gazdasági, politikai-szabályozási környezet, módszertár, amely megteremti a szavak igazolhatóságának feltételeit a gyakorlatban. Ennek a felismerésnek a valóságban való érvényesítését — ne maradjon az igazságnak ez a darabja sem háttérben — egyre sürgetőbbé teszik, tették a gazdálkodás gondjai. Az oly^n gond például, mint az, hogy az állóeszköz-állomány a ■nyolcvanas évtized eddig eltelt esztendeiben átlagosan négy százalékkal bővült tizenkét hónaponként, a termelésnél — egy-két százalékkal — nagyobb mértékben. És ez rendkívül kedvezőtlen folyamat, mert egyre nagyobb ráfordítások fejében egyre kisebb fajlagos jövedelemhez juttatja a népgazdaságot. Sajnos, nem ez az egyetlen, elgondolkoztaló jel árrá. hogy a szocialista tulajdonban rejlő lehetőségek nagyobbak, mint amekkorák a tényleges eredmények. Versenyképességre, korszerűségre, a tartalékok — a megerősödő tulajdonosi tudat által feltárható tartalékok — hasznosítására vet fényt az a keserves tény, hogy négy év alatt, 1981 és 1984 között a kiviteli és a behozatali árak számunkra kedvezőtlen viszonya okán, 47—48 milliárd forintot tettek ki cserearány-veszteségeink. ..! Most a mérleg másik serpenyőjéből emelve ki példát. Bizonyos, hogy nem pusztán műszáki, szervezési intézkedéseknek, hanem a tulajdonos] tudat közvetlenebb érvényesülésének is köszönhető: a mezőgazdaságban 1981 és 1984 között huszonöt százalékkal csökkent a fajlagos energiafelhasználás. A talaj- művelés, a terményszárítá's úi energiakímélő módszereinek térhódításában nagy valószínűséggel az is közrejátszott, hogy a népgazdaságnak ezen a terepén a tulajdonosok folyamatosan érzékélik tulajdonosi lehetőségeiket, azt, hogy érdemes beleszólni a döntésekbe, a végrehajtás mikéntje senkinek nem magánügye, s hogy az. ellenőrzés nem bizalmatlanság, hanem a munka természetes része. A legutóbbi két-három esztendőben már érzékelhető, bizonyos értelemben látványos jelei vannak az érdekeltség fokozásának a termelőeszközök célszerű kamatoztatásánál. Amit nemcsak a jövedelem- szabályozás korszerűsítése fémjelez — mert e kamatoztatás korántsem attól függ, kinek mennyit fizetnek! —, hanem’ például az új vállalkozási formák, lehetőségek, az egységés érdekeltségi alapok ugyanezt teszik. A tulajdonosoknak a döntések előkészítésébe történő bevonása olygn újdonságokkal társítható, mint a vezetői kinevezések pályázati rendszere, az új vállalatirányítási formák, az előzetes konzultációk előírása a többi között a bizalmitestülettel. A végrehajtás, annak ellenőrzése szintén gazdagodó eszköztárral mutatkozik meg napjainkban — utalunk itt az ellenőrzés jogilag megszabott, és annál még tágabb kereteire egyaránt —. azaz néhány év alatt több történt. mint korábban évtizedek alatt. (M. O.) mid kenyer Japánban nemrég népszerűvé vált a ... zöld kenyér. Az új termék kedvelői azt, állítják, hogy igen hasznos az egészségre, Fogyasztását főleg magas vérnyomásban és a pajzsmirigy megbetegedéseiben szenvedő embereknek ajánlják. Ezt a kenyeret közönséges lisztből sütik, tésztájához azonban . . . tengeri moszatokból nyert port kevernek. Az ínyencek szentül állítják, hogy ettől a „fűszertől” a kenyér ízletesebb. A japánokat követően az angol pékek is megkezdték a zöld kenyér sütését. A munkavégzés veszélyei műszaki- megoldásokkal nem mindig küszöbölhetők ki, ilyen esetekben az egyéni védőfelszerelések hivatottak a dolgozói? egészségét, festi épségét megóvni. Szigorú munkavédelmi szabályok írják elő, hogy a dolgozót a munkakörében jelentkező károsító hatások ellen milyen védőöltözettel és egyéni védőeszközzel kell ellátni. A védőfelszerelések minősége és megfelelősége fontos kritérium a munkavédelemben. ezért csak szabványosított egyéni védőeszközöket lehet előállítani és forgalmazni. Az egyéni védőeszközök gyártásának és felhasználásának Nógrád megyei tapasztalatait vitatta meg a közelmúltban tartott ülésén a megyei munkavédelmi bizottság. A felhasználó gazdálkodó egységek észrevételezték, hogy a védőeszközök minősége nem javult olyan mértékben, mint amilyen mértékben azok árai emelkedtek. A Salgó Cipőipari Szövetkezet és a kistere- nyei Zagyvavölgye Áfész által gyártott védőkesztyű minőségét és tartósságát rontja, hogy a kesztyűk a varrás mentén széjjelszakadnak, s bár anyaguk még jó lenne, nem használhatók. Nem adnak megfelelő védelmet a hegesztőknek a lábszár-védők: használatkor Kozmikus telefonkapcsolat Kozmikus távbeszélőrendszert hoztak létre szovjet Tádzsikisztánban. Ebben a közép-ázsiai köztársaságban a városok és a lakott települések nagy része kétezer—'négyezer méter magasságban fekszik ahol rendkívül nehézkes a kábelfektetés és üzemeltetés. A kozmikus telefonkapcsolat tiszta és megbízható információtovábbítást biztosít nagy távolságokra is. A többi szo\7jet köztársasághoz hasonlóan Tádzsikisztánban is gyorsan fejlődik az űrtelevíziózás. Az űrön. keresztül folyik a meteorológiai információgyűjtés, a körzet természeti tartalékainak tanulmányozása. Űrfelvételeket használnak munkájukban az öntözési szakemberek és az állattenyésztők is a legmegfelelőbb legelők kiválasztása során. Az elmúlt év októberében elkezdett rekonstrukciós munkálat áprilisban felyeződött be a Karancs Palackozó Gazdasági Társaságnál. A 25 millió forintba kerülő felújítással megduplázódott a kapacitásuk, s így naponta ötezer láda sört tudnak palackozni. — Bencze — lecsúsznak és rossz a bőr minősége. Hamar tönkremegy a Győri Kötöttkesztyűgyár cérnakesztyűje is. Régóta problémák vannak a lábbelikkel. Gyorsan kopik a gumitalpú bakancs, a munkahelyek olajos padlózatáról a talp átszívja az olajat. így a bakancs használhatatlanná válik. Két-három hét után az orrmerevítős bakancsról leválik a talp. A női vászonszáras cipő három hónapig bírja. Ehelyett, jobbnak tartják a dolgozók a hagyományos tornaciDŐt, amely tartó- sabb és a talp kiképzése csúszásmentes. Egyféle méretben forgalmazza a MÜÁRT a hentesek és húsbolti eladók védőfelszerelését, a lánckötényt és a tónckesztyűt, pedig azokból nagyobb mérelűek is kellenének. Az OFOTÉRT által forgalmazott néhány védőszemüveg bepárásodik munka közben a gének mellett, s így a térszerű látást akadályozza. Az építőmunkások a védősisak pántjával elégedetlenek, mert az rövid használat után eltörik. Az építkezéseken használatos egyes biztonsági övék alkalmatlanok a munka közbeni lehajolásra. és nem megfelelő a méretválaszték sem: a kisebb testsúlyú dolgozót az öv kétszer körülöleli. A motortúrészes döntősisaknak a felszereltségét találták hiányosnak: hallásvédő fúltok és orrvédő nincs rajta. Kedvező a tapasztalat a kohászatban a lángmentes ruhával kapcsolatban, de sokat kell várni megrendelés után a csapolókesztyűre. Az állat- forgalmazásban és a húsiparban használt gumicsizma élettartama rövid, felső része hamar töredezik, így vizes helyen használhatatlan. Nem mérettartó az acélszerkezeti munkások munkaruhája és az építőiparban használatos citromsárga kétrészes védőruha. Az pvegipart)an dolgozók melles nadrágjai gyenge anyagból készülnek, és az üvegvágásnál csaik három-négy műszakot tart egyes vágásbiztos kesztyű. Az egyéni védőeszközök gyártásának, felhasználásának megyei tapasztalatai összességében azt mutatják, hogy néhány speciális, illetve im- porteszköz kivételével az ellátás mennyiségben kielégítő,' de a minőséggel gondok vannak. Pedig maholnap azt kell célul tűzni, hogy a biztonságos. védelmi képességük mellett a védőfelszerelések esztétikailag is elérjék a kívánatos színvonalat. Még annak ellenére is, hogy az egyéni védőöltözet — nem divatcikk. Zs. A. Zagyvavölgyi tsz-gazdálkodás „Szeptemberenként általában előfordul, felénk egy-két deres hajnal, ami a kukoricát zölden kapja. így ezzel a növénnyel nálunk nem érdemes foglalkozni” — mondják a nagytoárkányi Kis-Zagyva- völgye tsz-ben. A helyi sajátosságok figyelembevétele kiváltképpen fontos ma, amikor a korábbitól szigorúbb gazdasági feltételek közt kell gondoskodni a heiyi jó dolgozók megfelelő jövedelméről. Terv, kurázsival A megadott formák közöl a bárkányiak a „nagyüzemi keresetszabályozást” választották a következő három esztendőre maguknak. A bonyolult előírás egyik lényeges pontja az, hogy az adót személyenként kell külön kiszámítani; a másik; megfelelő „hozzáadott érték” mellett öt és fél százalékos jövedelemnövekmény adómentes. Igyekeztek reálisan felmérni lehetőségeiket a tsz-veze- tók, így az országosan beharangozott hétszázalékos árindex részleges ellensúlyozásába . öt es fél százalékos bér- nivóemelést terveztek erre az évre. A realitásra — mint annyi más tsz-t e vidéken — a szabályozók, azokon belül a támogatások megváltoztatása késztette a szövetkezetieket. A különböző termékek ártámogatásának megvonásával, illetve csökkentésével a tsz — tavalyhoz képest — mintegy hatmillió forint forrástól esett el. így bátornak tűnnek, ha figyelembe vesz- szük, hogy a tavalyi 12,8 mik lió forint nyereségtől idén „csak” 3,3 millióval terveznek kevesebbet, azaz 9 és fél milliós eredményt irányoztak elő. Megugrik az adó! „A nagyüzemi keresetszabályozás három évre szól. Miránk kötelező a három év. De. hogy a szabályozók is így maradnak-e..— mondják homlokráncolva a tsz- beliek, s kezüket széttárják. Erre a kérdésre ma aligha tűd bárki is választ adni. legfeljebb a korábbi évek gyakorlatából köveltkelztethet a ijövőre. Mindenesetre a bár- Ikiányiak a jelen követelményeiből indulnak ki; amennyire lehet tágítván cselekvési T körüket. A közgazdasági csoport instrukciói alapján az ágazatvezetők személyenkénti bérfejlesztési tervet készítettek idénre. A terv szerint azt kell elérni,) hogy a múlt évi alig 52 fezer forint jövedelemszint ebben az esztendőben 54 ezer 170. forintra álljon be. Túllépni semmiképp nem érdemes, mert az adó jelentősen „megugrana”. Ennek elkerülése végett a közgazdasági csoport minden hónapban kimutatást készít arról, ki hol tart, s ezt az ágazatvezetőkhöz eljuttatja. Április végéig például annyi pénzt fizettek ki a dolgozóknak, hogy ebben az ütemben az év végéig 51 ezer forint bérnívónál tartanának. Ám még hátravannak a szezonmunkák, amikor a pénzkiáramlás felgyorsul. E nagyobb kifizetésekre a tartalékok megvannak, így gondos közgazdasági munkával elérhető, hogy a jövedelemszint a legoptimálisabban legyen „belőve”. örvendetes, hogy a tsz-ben jelen van az igényes gazdálkodáshoz kellő szakértelem. Egyetemet, illetve számviteli főiskolát végzett „fők” intézik az ügyeket; ma is többen tanulnak közülük, hogy meglévő diplomájukat újabbal —, s a vele járó szaktudással — egészítsék ki. Nemrég egy személyi számítógépet. is vásároltak, s az okos „komondor” ép a bérnívó- mozgását vigyázza. Kiegészült „kiegészítő A keresetszabályozásban benne rejlő „bérkényszer” egyébként a hatékonyság fo_ kozásának irányában hat. Keresik a módját a tsz-ben, miként lehet növelni az eredményt. Az állattenyésztés és a növénytermesztés szerkezete az adottságokhoz igazodva már korábban kialakult. Nagyobb a mozgás a kiegészítő tevékenységben. Felszámolták egy nem jövedelmező SVT-kooperáeiót, alakítottak egy vasipari és egy nyomdaüzemét. Ez utóbbiak még csak a jövőben lesznek jö- vedelmezőek. 'Emellett a gazdálkodás és irányítás több mozzanatát kívánják korszerűsíteni; ehhez számítógépes programokat vásárolnak, s alkalmaznak a tsz-ben. (molnár) NÓGRAD — 1985, május 29., szerda 3 Bérkényszer Sárkányban
