Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
Alapos előkészítés, sikeres kezdet a balassagyarmati kábelgyárban Entalból 20 millió forint érték - Több az export, mint a vagon Mintakábe! svéd és norvég piacra A Magyar Kábelművek balassagyarmati gyára idén egyik legfontosabb feladatának tekintette az évindítás és a termelés folyamatosságának a/, előkészítését, a zökkenőmentes munka minden oldalú biztosítását. Már az első negyedévi eredmények igazolták a megkülönböztetett figyelem helyénvalóságát: a balassagyarmati kábelgyár 510 millió forint értékű terméket állított, elő. Az első négy hónapban, pedig a termelés folyamatosságának köszönhetően hét százalékkal haladta meg a termelési érték az előző év hasonló időszakában elértet. A nagyszerű kezdet után a gyári kollektíva jó esélyekkel dolgozhat az éves terv teljesítéséért. A hazai vevők igényeinek pontos. időarányos kielégítése mellett a gyártó és a vásárlók kapcsolata is közvetlenebbé vált, így sikerült sok olyan kérdést is teljesíteni, ami az elmúlt évek cent- ralizóiltabb értékesítési rendMunkában az előkészítő bizottság Oké, legyen vállalati tanács A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál a bizal* mitestület döntése alapján hattagú előkészítő bizottság alakult, hogy megtudakolják a vállalat dolgozóitól, elfogadják-e a minisztérium javaslatát, mely szerint a vállalatnál az új irányítási testület, a vállalati tanács-legyen. A vélemények megismerése, összegyűjtése céljából felhasználták a különböző demokratikus fórumok adta lehetőségeket, de volt olyan előkészítő bizottsági tag is, aki kisebb és nagyobb csoportokkal folytatott meghitt beszélgetéseket. — Én, a központi dolgozók, valamint a szakipar és a villanyszerelő üzem dolgozóinak kívánságára előbb ismertettem, mi a, különbség a vállalati tanács és a küldöttgyűlés között — utal megbízatásának alapvető mozzanatára Mátrai Józsefné, a vállalat személyzeti előadója. — Többen, főleg a szakszervezeti tisztségviselők közül megkérdezték, mi lesz ezután a szak- szervezettel? A testületi munkában melyiknek lesz. meghatározó szerepe, hogyan működnek majd együtt? A kérdésekre az első időszakban nem tudtam elég alapos választ adni. csak azután, hogy a problémákat megvitattuk, egy bizottsági ülésen. Ezt követően visszatértem a kérdezőkhöz, s elmondtam, hogy a szakszervezet ugyanúgy végzi majd a dolgát, mint eddig, és a vállalat egészét érintő különböző kérdésekben bizonyára közös nevezőre jutnak majd. Érdeklődtek, hogy az új testület összetétele miként alakul? Végül a dolgozók így vélekedtek: ha a vállalati tanács működése még eredményesebbé teszi eddigi tevékenységét. akkor már most oké: legyen vállalati tanács. Hogy komolyan vették amit mondtak, azt egy epizóddal szeretném érzékeltetni. A dolgozók állásfoglalását nem kell, megszavaztatni. A villamosüzem dolgozói viszont feltétlenül szavazni akartak. Ebben hem akadályoztuk meg őket! Ügy gondolom, ezzel a megnyilvánulásukkal már felelősségüket és elkötelezettségüket is hangsúlyozni kívánták. Végül az igazgató személye felől érdeklődtek. El- mondtam, hogy a felsőbb állami és pártszervek javaslatot tesznek a jelenlegi megerősítésére, a végső döntés, és az ezzel járó felelősség, a következményekkel együtt a megalakuló vállalati tanácsra hárul majd. ' — Hogy válaszolni tudjak dolgozótársaim érdeklődő kérdéseire. a szakszervezeti bizottságtói kaptam különböző ismertető anyagokat, továbbá közölték velem, hogy az Építési és Városfejlesztési Minisztériumba küldött vállalati javaslat szerint az itteni vezetőség á vállalati tanács formát találja a legcélravezetőbbnek az új irányítási rendszerben — folytatja később az előbbi gondolatot Óvári, György, az előkészítő üzem vezetője, a bizottság egyik tagja. — Megalakulással kapcsolatos tudnivalókat műszakkezdés előtt ismertettük a dolgozókkal. Nálunk is szóba került, miként alakul a testület összetétele, de kíváncsiak voltak arra is, milyen rendszerben történik majd a szavazás, továbbá, melyek a vállalati tanács jogai és kötelességei. A kapott anyagok birtokában sikerült minden kérdésre válaszolnom,, amelyeket, dolgozótársaim tudomásul vettek. Az érdeklődésből olyan következtetésre ju- totta'm, hogy a tennivalókat, a követendő gyakorlatot többször kell majd még ismertetni, hogy a dolgozók felelősségteljesen tudjanak dón-, tem. — ön szerint hatékonyabb lesz-e majd az irányító munka és annak eredménye, ha létrejön a vállalati tanács? — Biztos. Ugyanis azok, akik e testületbe bekerülnek, saját bőrükön érzik majd a termetessel-gazdálkodássá1, szociálpolitikával és egyéb területekkel kapcsolatos gondokat, nekik kell megkeresni a legeredményesebb megoldásokat, ugyanakkor feltehetőleg nem lesznek fehér foltok a vállalat életében, végül a különböző1 érdekek ütköztetése után megszületik majd az igazságosabb központi döntés. Gyurkó György, a 2. sz. építésvezetőség művezetője az I-es és II-es építésvezetőséghez tartozó csaknem kétszáz dolgozó véleményét próbálja csokorba kötve tolmácsolni. — A demokratikus fórumokon; termelési tanácskozásokon, vállalati küldöttértekezleteken, párttaggyűléseken ismertettük a vállalati tanács megalakulásával kapcsolatos tudnivalókat. Visszajelzés nemigen volt. hozzászólásra sem számítottunk, mivel a tényeket ismertettük és a minisztérium javaslatát tártuk dolgozótársaink elé. Kérdések viszont elhangzottak. A megalakulás után lesz-e szervezeti változtatás? Megmarad-e a szakszervezet vétójoga? A vállalati tanács működése feleslegessé teszi-e a bizalmitestület munkáját? Milyen jogköre lesz az új irányító testületnek? Ki lesz az új igazgató? Igen, elégedettek voltak válaszaimmal, azokat elfogadták. Véleményem, szerint, akkor dolgozik majd eredményesen az új irányító testület, ha tagjainak döntő többsége, a különböző vélemények egyeztetése után egyhangúlag jelöli meg, mindenki számára a tennivalókat. Az első szakaszban az ösz- szegyűjtött vélemények és a miniszteri elképzelésre adandó válasz került a munka középpontjába. A második szakaszban —, amennyiben megérkezik a minisztérium egyetértő válasza, sor kerül a vállalat szervezeti és működési szabályzatának elkészítésére, s ennek birtokában a tanácstagok konkrét megválasztásával kapcsolatos közvéleménykutatásra, majd ennek alapján a nyílt és titkos szavazásra. •— venesz — Mezőgazdaságunk idei terv« flmi az egy százalék mögött van Beszélgetés dr. Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel Néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra került: a magyar mezőgazdaság —; természetesen összhangban az egyéb népgazdasagi ágaikkal — 1985-ben egy százalékkal kívánja emelni termelését. Mit is jelenthet ez? Mi van az egy százalék mögött? Erről beszélgetünk Magyar Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet Gorkij-telepi részlegében műszakonként négy fodrász és egy kozmetikus csinosítja a szebbik nem tagjait, akik havonta 80—90 ezer forintot hagynak az üzletben, ___ r: bp — sikeresebb a Bora radiátor, amelyből négy hónap alatt huszonkétmdilió forint értékűt állítottak elő a gyárban. Gépkapacitások rendelkezőre bocsátásával is növelik árbevételüket a bátonyiak: többek között egy hatszázharminc tonnás présgép, egy lemezle- szabó gépsor, több lángvágó berendezés — és -az ezeket szakszerűen kézelő dolgozói gárda — old meg feladatokat megyénkben ipari üzemek megrendelésére. Jelentős bérmunkákra vállalkoznak me-, gyén kívüli Mezőgép-üzemektől is. A piaci manőverezésben bevált taktikai fogásuk, hogy az ipari igények mérséklődésével egyidejűleg elébe mennek a lakossági megrendeléseknek. Ennek egyik lépése, hogy a népszerű bordásradi- átor-családot bővítik, gyártását mennyiségileg i® növelik. Tavaly negyvenmillió forint értékben gyártottak ilyen termékeket, idén megduplázzák ezeknek az áruknak a kibocsátását. j jNÓGRAD - 1985, május 28., kedd Mind a bel-, mind a külpiaci nehézségei megsokasodtak idén a Fűtöber nagybá- tonyi gyárának: a szűkülő beruházási lehetőségek meg- csappantották a hazai megrendelések állományát, s idén a régebbi NDK-beli partner is visszafogta Igényléseit. Ennek ellenére az év első négy hónapjában százhatvankét és fél millió forint termelési értéket állítottak elő, azaz a tervezettnél csaknem három százalékkal többet. Az év első negyedében elért tizenegymillió forint nyereség is valamivel az előirányzat fölött van. A piaci próbatételeket egyedi gyártmányok vállalásával igyekeztek megkönnyíteni a gyáriak: ehhez az új szervezeti föltételek a korábbinál lényegesen kedvezőbb lehetőségeket teremtenek. Többek között keverőkészülékeket gyártottak egy szovjet festékgyár megrendelésére; e munkájuk értéke forintban számítva elérte a tizenkétmilliót. Üj termékékkel is kirukkoltak, ezek közül az egyik legFűtőber-produkcióíi Élénk piaci mozgás olyan fontosnak tartjuk — a jövő miatt — mint a termelésnövekményt. Az ideális as lenne —, s erre van lehetősegünk —, ha Egymással párhuzamosan valósítanánk mes mindkét célt. A juhászat állattenvészté sünk válságágazata, annak el lenére, hogy a közelmúltbar négy százalékkal emelkedet a gyapjú, kilenc forinttal í vágójuh felvásárlási ára. Mej kell barátkoznunk azzal ; ténnyel, hogy a világpiacon ; miénknél sokkal kelendőbl a jobb minőségű és olcsóbbat előállított ausztrál és új-zé landi gyapjú. Ez arra sarkal bennünket, hogy fokozzuk : vágójuh felvásárlását és kül piaci értékesítését. Ennél érdekében meg kell kezdeni ; juhállomány tejre, húsra é gyapjúra irányuló szakosításál — Hallhatnánk valamint < kiegészítő tevékenységekre vo natkozó ez évi tervekről is? — Mezőgazdaságunk termelési értékének mintegy bar mine százalékát a kiegészíti tevékenység adja. Tíz—tizenö évvel ezelőtt ez az ágaza szinte kizárólag a folyamato; foglalkoztatást szolgálta, manapság viszont azt kell mondanunk róla, hogy teljeser beépült gazdálkodásunk egészébe, jóformán nélkülözhetetlenné vált. E téren a termelés növelését a szükségletekhez kívánjuk igazítani olyan formában, hogy rugal másán tovább szolgálhassul az ipart, mivel ez nálunl könnyebben megy, mint « nagyüzemekben. — Elszoktunk az olyan ke meny telektől, mint az ide volt, nem használt a késői jött tavasz sem, ráadásul a: április végi kifejezetten hide< időjárás is jócskán hátráltat ta a vegetáció kibontakozását erőre kapásét. Mi a vélemé nye, e nem várt tények elte nére is sikerül megvalósítón az egyszázalékos termelés növekedést? — Meggyőződésem, hogj igen. Sokféle összetevő alakítja majd ki ezt az eredményt s az eddigiekhez hozzá kel tennem valamit. Amennyibei nem lesz aszály, tehát normális időjárási-éghajlati viszo n.yok között termelhetünk, ak kor egyedül a növénytermelő eredményének növekedése biz tosíthatja a tervezett egy szá zalékot, s a többi ágazathat nyugodtan folytathatjuk : megkezdett korszerűsítéseket — Köszönjük a beszélgetési Hegyes Zoltán irányának felbomlása, e két rövényfajta termelési költsé- . »ei között, mutatkozó különb- iég miatt állott elő. Az egy lektáron elérhető nyereség — elsősorban a megnöveke- iett műtrágya- és növényvédő- >zer-árak miatt — a kukori- ::atermesztésnél lényegesen nevesebb, mint kalászosg-abo- lánál. Ezért a kukorica ve- ;ésterüleíe csökkenni látszik, oár különböző kedvezményekkel igyekszünk megállítani szt a csökkenést. Emelnünk cell viszont az ésszerűség idta határokon belül a napraforgó és a szántóföldi zöld. ség termelését. Az étolajnak mind a forgalma, mind az íra jelentékenyen megemelke- iett a világpiacon, s a ná- .unk termelt étolaj változatlanul igen keltendő. A szántóföldi zöldségtermelés növekményét meg a konzervipar gényeihez kívánjuk alakítani, mivel a magys.;- aóldségkon- serv is kitűnőin értékesíthető. Hagyományos 'piacainkat kívánjuk megőrüsní azaai a törekvésünkkel ia, hogy néhány százalékkal emelni s»eretnénk í szőlő és a bor, valamint a rsonthéjas gyümölcsök termelését. — Mit mutatnak az állattenyésztés idei tervszámai? — Állattenyésztésünkben mindössze 0,4 százalékos nö- rekedést tervezünk. Ennek oka elsősorban az, hogy az állat. ;enyésztés a terepe a bteveze- ;őben már említett, korszerűsítő fejlesztéseknek. Ügy véljük, a lakosság tejellátása szempontjából elegendő a te. rénállományunk, különösebb 'yarapítására nincs szükség. Szarvasmarha-állományunk át- ilakulóban van, a következő légy-öt év alatt úgy kell átformálni, hogy növekedjen á ,húshasznú egyedek” száma, tekordlétszámú a magyar sertésállomány — valamivel több, mint tízmillió — ezen a szinten kívánjuk tartani. A baromfihúst illetően kívánatos volna elérni egy körülbte- lül ötszázalékos termelésnövekményt, de itt is van egy komoly gátlótényező. A tartási technológia elöregedett, korszerűtlen a fűtési rendszer a baromfinevelőkben, a teremfűtést fel kell váltania a sugárzó fűtésnek. A technológia átalakítása ugyan költséges dolog, de ezt legalább — Az egyszazalekos tér. melésnövekedés meglepően kicsi, a közvélemény nagyobb tervszámokhoz szokott. Miért csak ilyen — kevésnek tűnő — fejlődést terveznek? — Igaza van, az egy szá- i Zalákról tényleg úgy tűnhet, hogy kevés — ez viszont csak a látszat. Fordítsuk ezt I le a számok nyelvére. Ha ezt megtesszük, akkor kiderül — az egy százalék 150 ezer tonna gabonát, vagy körülbelül 21 ezer tonna vágóállatot jelent. Ez viszont már nem kevés, ugye? Kétségtelen, a közvélemény nagyobb, tetszetősebb tervszámokhoz szokott, jelen esetbten viszont meg kel] nézni azt is, mennyi az, amit egy százalékkal kívánunk, emelni? Ma nagyobb teljesítmény mezőgazdaságunk termelését egy százalékkal emel- : ni, mintha húsz évvel ezelőtt ötszázalékos növekményt kívántunk volna elérni. Ezt a tervszámot vizsgálva eszünkbe kell jutni annak is, hogy ezt a növekedést olyan időszakban szeretnénk elérni, amikor mezőgazdaságunk több ágazatában folyik a korszerűsítés, amikor ezekben az ágazatokban a következő évtized még nagyobb termésertedményeinek megalapozásán dolgozunk. Határozottan ki merem jelenteni, hogy ha e tépyek által megvilágítva tekintjük, az egy , százalék egyáltalán nem kevés! — Növénytermesztésünket kellemetlen helyzetbe hozta az utóbbi két év csapadékhiányos időjárása. Mik a célkitűzések ebben az ágazatban? — Terveink szerint a növénytermesztésben kétszáza- í lékos termelésnövekedést kell elérni. Ez a szám annak ellenére is reális, hogy az ágazaton belül bizonyos fe- . szültségek tapasztalhatók. Ilyen feszültség alakult ki például az elmúlt két gazda, sági év aszályos időjárása miatt a Közép-Alföldön, és az ország délkeleti szögletében' Ezek a területek adják az országnak a legtöbb gabonát, s mivel az aszály ezt a vidéket sújtotta a legjobban, az itteni, főként gabonát termelő gazdaságok kevesebb nyereséget értek el, ami — egy kicsit — elbátortalanította őket. A másik feszültség a kalászosok és a kukorica vetésterületi röbfoek közt javult a gyár kapcsolata a vállalat kereske- ielmi szerveivel, ezáltal emelkedett a gyártmányok előkészítésének színvonala, így az igyes tételek kevesebb idő és myag ráfordításával áilítha- ók elő. Serkentette a munkát a gyári ösztönző rendszeriek a változó körülmények- aez való időbeli hozzáígazítá- ;a. Az év első négy hónapiában tokéspiaedkra mennyi- légben a többi közül is ki- jmelkedő szállítmány készült ?1 a gyárban osztrák, olasz, >véd, finn és dón vevőle részére, igen magas műszaki igényeket kielégítő szaibvá- íyok szerint. A termékek mi- lőségét a helyszíni átvételen i szakemberek megelégedéssel nyugtázták. Ami pedig már a jövő ígyik garanciája: az export aővítése érdekében svéd és norvég piacra készített a gyár nintakátoelt. A szállítmányt nevizsgáltatták — jó eredménnyel. szerével' nem volt lehetséges. Belföldi piacra az Ental néven közismert energiatakarékos szabadvezetékből 20 millió forint értékben gyártott a balassagyarmati kollektíva. Sikeresnek mondható a balassagyarmati kábelgyár első négy hónapja az export tekintetében. Rubelelszámolású piacokra ez idő alatt ösz- szesen 105 millió forint értékű terméket készített — Vietnam részére szabadvezetéket, szovjet, vásárlónak földkábelt. A kiszállítás nem tudott lépést tartani a termeléssel: vagonkorlátozás miatt április végéig mintegy 40 millió forint értékű termék készleten maradt. Kedvezcfohen alakult az elő- , zőekhez képest a nem rubelelszámolású export is, értéke elérte a 244 millió forintot. A kivitel előnyös alakulása persze nem a puszta véletlen műve. Már az év előkészítése szakaszában jelentős erőfeszítések alapozták meg a sikert.
