Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-28 / 123. szám
Holt lelkek Ma is vannak az irodalomnak „csodagyerekei”, de mintha az előző korokban sokkal több lenne. A francia Rimbaud 19 éves korában már''felhagyott a versírással, s addig olyan életművet alkotott, amelyet a világlírában is számon tartanak. Petőfi 26 es fél éves korában már halott, s hogy mi mindent és milyen értékeket hagyott hátra, ezúttal aligha szükséges taglalni. Nincs szükség további nevek említésére sem; a múlt századbeli korai szellemi érést bírón látottnak tekinthetjük. Mindez Gogol kapcsán jutott eszembe, akinek egyik legismertebb regényéből készített tévéjátékot a magyar televízió. A kozák kurtanemesi származású fiatalember 27 eves korában veti papírra A revizor című drámáját, azt a kíméletlenül leleplező, szellemes. szatirikus vígjátékot, amelyet rendre sikerrel játszanak mai színpadokon is. S, 33 éves, amikor a Holt lelkek elkészül. Itt azonban egy kis pontosításra kényszerülünk. A trilógiának tervezett regénynek teljesen csak az első része készült el — ebből készített tévéjátékot Szakonyi Károly író, és Havas Péter rendező —, a második részét a szerző megsemmisítette. A korrupt és elmaradott társadalom elevenébe vágó írások miatt ugyanis rengeteg támadás érte Gogolt, aki ezrek szemét nyitotta rá a valóságra. s lett ily módon erjesztője elsősorban az irodalmi, közvetetten a társadalmi reform illetve forradalmi folyamatoknak. önvád gyötörte, s meg akarta írni a „szebbik” Oroszországot is. Ezt tette a Holt lelkek második részében. Közben azonban rá kellett ébrednie, csak egyféle Oroszország létezik, az, amelyiket már ábrázolt az első részben, a drámájában, a többi írásában. Szeretni akarta hazáját, de nem tudta, mert nem lehetett és nem hagyta magát. Elborult elmével, fiatalon halt meg egy igaz író, igaz hazafi. A Holt lelkek olvasása nem jelent könnyű szórakozást,, éppen ezért egyetemes értékei ellenére kevesek olvasmánya maradt. A televízió, s ezen túlmenően a már említett alkotók nagy érdeme, hogy milliókat ismertettek meg a regény értékeivel, s némelyekben talán kedvet is ébresztettek a közvetlen szembesülésre, a tüzetes megismerésre. Csicsikov úri szélhámos, fifikás, kisstílű svihák — A revizor Hlesztakovjának egyenes ági leszármazottja. Felismerve az orosz feudális nemesség képmutatását, kapzsiságát, elvtelenségét, önző összefonódásait, az adott törvényesség bástyáján keres egy rést. Összevásárolja a legutóbbi revízió óta elhunyt jobbágyokat —. mert azok után a következő lajstromozá^g még adót kell fizetni —, és sajátjaként feltüntetve azo. kát, vagyonos embernek kíván mutatkozni, így magas hitelekhez jutni. A terv zseniális, s még inkább az, ahogyan Gogol és a film megmutatja megvalósítását. Csi, csikov jellemző típusokkal találkozik: finomkodó, kozmopolita úriasszonnyal, hangoskodó, iszákos kártyással, magát sajnáltatő vénasszonnyal, családját szétfuttató zsugorival, üresen öntelt kormányzóval, gyáva ügyésszel, a saját pecsenyéjüket sütő, gazságtól sem visszariadó állami hivatalnokokkal Ebben a társadalomban nincs egyetlen valamire érdemes, becsületes, szeretni való ember sem; még a szolgák között sem. Havas Péter mértéktartóan, ízléssel mutatja be ezt a végtelen és végleges romlottságot, így kellő hatása is van munkájának; az íróval érzünk, a társadalmat megváltoztatni akáró — a történelemből ismert — dekabristákkal, anarchistákkal, minden rendű és rangú egyéni és csoportos lá_ zadóval. A kor hangulatát érzékletesen idézik a díszletek (Zörgő János) és a jelmezek (Szeku- lesz Judit). Az operatőrök (vezető operatőr: Szalay László) ügyesen fényképezik a hólepte ködbe vesző „orosz” táját — Magyarországon. A színészek általában jó teljesítményt nyújtanak, noha hozzátartozik az igazsághoz, hogy többségüket nem kényszeríti semmiféle erőbedobásra a megformálandó szerep. Személyük, színészi tapasztalatuk elégséges a kívánt eredményhez. Csicsikovot végül a hatalom emberei leleplezik és kiebrudalják. Lenin mondta később és a tőkére vonatkoztatva, de érvényes a mi esetünkre is: a kis halakat megeszik a nagy halak. Az elszánt szélhámos szolgája kétségbe esetten nyöszörgi: Most ml lesz, nagyságos uram? Csicsikov válasza az adott körülmények között az egyetlen lehetséges: Ami eddig. Semmi sem változik. Utazunk tovább! S. az orosz, cári trojka még 75 évig — más-más ütemben, szerencsével — halad a maga útján. Majd beköszönt 1917 októbere... (ok) HANK Henry Fonda 80 éves lenne ' Nemrég sugározta televíziónk — közkívánatra, közönségszavazatok alapján — a Volt egyszer egy vadnyugat című amerikai filmet. Az egyik főszerepet Henry Fon- da játszotta. A produkció 1969-ben készült, Fonda akkor már rég a csúcson volt: az egyik legnépszerűbb amerikai filmszínész, világsztár, sók-sok szereppel a háta mögött. Az amerikai közönség nehezen fogadta el, hogy ebben a filmben Hank — Így nevezték Fondát — hidegvérrel kiirt egy egész családot. A gonosz megformálása nem illett bele a képbe, amelyet a nézők róla, a kedvencről kialakítottak. Milyen is volt valójában? Pályája kezdetén kritikusai felfedezni vélték, hogy „tipikus vadnyugati” járását, hangját, lóra termett testalkatát szülőföldjének, Nebras- kának köszönheti. 0 maga erről így vélekedett: „Közép- nyugatról jöttem, és büszke vagyok rá. Nem kértek. és ném is kellett, hogy kérjenek, hogy játszam Shakespeare-t, vagy más klasszikusokat, mert én • mindig omahai vagyok, ■nebraskai. Sohasem akartam igazán más lenni. Ha megpróbáltam, kudarcot vallottam.” Nem tartozott a világ legnagyobb színészei közé. De mindenképpen az élvonalban foglalt helyet, az amerikai film korszakos személyisége volt. Befelé forduló, kevés szavú ember, hol kötekedő, hol rendkívül hűvös. Tehetséges volt, aki még a kommersz filmek npm igazán megírt figuráinak is úgy kölcsönözte oda egyéniségét, hogy mind a közönség, mind a kritikusok dicsérték. • 1905. május 16-án született a Nebraska állambeli Grand Islandban. A középiskola elvégzése után a minnesotai egyetemen újságírást tanult. Az egyetemi színjátszóknál jegyezte el magát a színpaddal. Játszott, díszleteket festett. Nem kis családi viharok után végleg a színészetet választotta élethivatásul. Ötször nősült. Két gyermek apja, egyet örökbe fogadott. Jane és Peter édesanyja, Frances Seymour Brokow öngyilkos lett. A nyugalmat, boldogságot ötödik felesége, Shiriee mellett találta meg, vele élt haláláig. Rengeteg filmet forgatott. Sok feledésre érdemeset és sok emlékezeteset. Az egyik legemlékezetesebb az Érik a gyümölcs Tom Joad.ja.^ Vagy Az ifjú Lincoln? A Tizenkét dühös ember esküdbe? A háború és béke Pierre Bezúhoví ja? Az Ara'nV-Wnál halálra készülő öregembere? — Az Oscar-díjat csak élete utolsó évében kapta meg. Amikor 1982. augusztus 12-én, hosszú betegség után elhunyt, a Newsweek című hetilap a többi között ezt írta: „...Egy fél ország számára Fonda személyesítette meg az amerikai eszményképet. Egyesítette Clark Gabié ironikus báját, John Wayne egy tömbből faragott figuráját, James Cagnéy amerikai temperamentumát, Gary Cooper szófukarságát, Spencer Tracy rendíthetetlenségét. James Stewart közvetlenségét.” Valamiben azonban egyedülálló volt: dinasztiát alapított. Leánya, fia és egyik unokája Is a filmművészetet választotta élethivatásul. Jane és Peter más-más úton jár ugyan, de követi az apját. Azt a Henry Fondát, aki május 16- án lett volna 80 éves. Három éve halott, de filmjei, alakjai fel-feltűnnek moziban, képernyőn, hogy meggyőződhessünk róla: méltán volt a legnépszerűbbek egyike. Erdős Márta H etvenöt éve halott! Ki hinné, hogy csak 75 éve 1910. május 28-án röpítették a hírt valóban világgá I az újságok: a nagy magyar író meghalt. Furcsa ez a csak szócska. Másoknál azt szokta a köz- helyes megemlékezés emlegetni, már mennyi’ ideje halott. Mikszáthnál pedig azon kéül csodálkoznunk, hogy csak ilyen rövid ideje nincs ott a magyar irodalom jelenében. Művei olyanok ugyanis, mintha egy több száz évvel ezelőtt élt magyar klasszikus tolla alól sorjáztak volna ki. Ó, nem az avittság. az elavultság érzete mondatja ezt velem. Éppen ellenkezőleg. Regényei, novellái bekalandozzák a magyar múltat (majdnem úgy írtam, az ezeréves magyar múltat, ámbár ez is igaz lenne), s lapjain Mátyás, a törökök,, Rákóczi, Kossuth és kora, azok emberei éppúgy feltűnnek, mint a múlt századvég politikusai, közéletének, kultúrájának híres-hírhedt alakjai. Mikszáttj művei az időtlenség erejével hatnak, írójukat valami távoli, mitikus messzeségbe ragadják előlünk. Soha nem egyesült fró és alkotása, mint éppen Mikszáth és művei. Hetvenöt év mondjuk — s milyen rövid idő ez. Még vannak közöttünk olyanok, ajkik személyesen ismerhették. Él s közel jár már évei számát tekintve a százhoz egyik fiának felesége. Mennyi Mik- száth-titok tudója ő! Itt van; kortáfsumk egviik unokájának özvegye, aki hosszú világkö- rüli bolyongás után tért meg, s első gesztusaként a nemzetnek, így a salgótarjáni múzeumnak ajándékozta értékes Mikszáth-relikviáit. (Ritka gesztus ez ma már a pénzéhes, széd-ült világban.), A közelmúltban fogadta be a csesztvei föld özvegy Balogh Károlynét, az „utolsó nógrádi Nagyasszonyt” (95 éves volt), aki még pár éve mesélt nekem lánykorának mikszáthi emlékeiről. Szombathy Viktor, akire nyugodtan mondhatjuk régi .szép kifejezéssel „Viktor bátyánk”, még érzékeny lélekkel faggatta az ötvenes-hatvanas évebben a horpácsi óregeket, akik sok-sok szívet melengető emléket őriztek hétköznapjaik eleven krónikájában nevezetes falubelijükről. Ma Viktor bácsi ezeket az emlékeit rögzíti, veti papírra, s teszi majd közzé hamarosan Nógrád olvasói okulására. Mennyi név, mennyi emlék! Mennyi mese lehetősége arai benne van’ Mikszáthbari, és ami körül vette öt. A legismertebb magyar írók egyike, s ez most nem művei olvasottságára vonatkozik, hanem személyiségére. Mindent tudunk róla: a sziklabomyai születést és az írói világot meghatározó.gyermekkori emlékét, csodás babonás meséket, magyar—szlovák örökséget, a rimaszombati, Selmecbányái diákéveket, a nógrádi pályakezdést, a balassagyarmati újságíróskodást, félbe sikerült megyei szolgálatot, a „kiugrási” kísérletet az irodalom önfenntartó világába, a kudarcot, a kétszeri különös házasságot ugyanazzal a szeretett lánnyal, a szegedi éveket, az elementáris erejű kiugrást a két elbeszélés füzérrel, a siker eltéphe- tetlen Ariadné fonalát, amely ezentúl vezette őt fel-fel egyre magasabbra, ki a szegénység, az ismeretlenség öröklétű labirintusából. S előttünk állnak a diadalmas pesti évek. A Tisztelt ház karcolatai és padjai, a képviselőség és a Tisza-barát- ság dokumentumai, a külföldi siker, Rooswelt elismerése, a király kegye, az Akadémia kitüntetése, a család sorsa, boldogsága és tragédiája, egy nemzet öröme és büszkesége. M ennyi minden ez s mégis milyen kevés. Több egy lexikon szócikknél, de kevesebb egy mikszáthi kezevonásnál. Soha nem tudjuk már felidézni, milyen is volt valójában Mikszáth Kálmán, az ember. Nem halljuk kedves. ízes szavajárását, pa- lócos hangsúlyát, nem szippantjuk be elmaradhatatlan csibukjának édeskés dohányfüstillatát, nem látjuk kis tömzsi alakját, amint fáradtan feláll a nemzet előtt, amely őt ünnepli, köszönti életművéért. Oh, örök emberi sors ez, eltűnni nyomtalanul és felidézhetetlenül Hádesz birodalmának kapuja mögött! S nincs visszaút, nincs szeretteink lantmuzsikája, amely visszarántana az örvénylő, go- molygó elmúlás mélységéből. S bizony igy van ez Mik- száthmál is, pedig ő mindig közöttünk van halandón halhatatlan alakjaival. Nem a múlt, a tovatűnt világ az, ami körülvesz bennünket műveiből, hanem az örök emberi értékek rengetege, amelyet kedves hősei és hősnői megformálnak, A becsület, a munka szeretet», az emberi érzelmek szépsége és azok vállalása, a küzdés vágya és ereje, még ha gáncs és nevetés is a válasz rá, a kitartás egy eszme, e0’' elv, egy érzelem mellett, magyarságunk vállalása minden körülmények között, a haza önzetlen szeretet» és szolgálata minden ellenség ellenére is. Még felsorolni is milyen csodálatos érzés ezeket a jószívből, emberségből, bölcsességből megformált alakokat: Borcsa és Bede Anna tisztasága, a Pogány Filcsik torokszorító pogánysága, a brezinai bacsa önpusztító emberi tisztessége. Noszty Feri snájdlg romlottsága, Buttler gróf és Piroska időt legyőző gazdag érzelme, Kozsibrovszky igencsak gazdasági érdekeltségű tréfálkozása. Görgey Pál gőgje, Krúdy Kálmán úri be- tyársága. a süket Prakovszky szülői tragédiája, Veronka csodálatos hatású esernyőjével, Katánghv Menyhért politikai svindlersége. Örökké élő alakok ők, mert-örök emberi érzelmek, magatartások, cselekedetek képviselői, amelyek túl az időn. mindig is hatnak, akár jó. akár rossz irányban, mert vele születtek az emberrel még évmilliókkal ezelőtt, s azóta sem változtak sokat, s tán nem is fognak. (Bár egyikükről, másikukról szívesen lemondanánk már!) S azt sem feledjük, hosy ehhez a világhoz nekünk nógrádiaknak különösen kell vonzódnunk, hiszen mindennek a gyökere ebben furcsa megyében kapaszkodik. Vitatkoztunk már mi régebben arról, hogy vajon kié Mikszáth? A szegedi tanyavilág ihlette-e őt, vagy a szkflabonyai mesevilág alakjai? Azt hiszem, buta kérdés ez így. s teljesen mindegy az eredményt nézve, olvasva, átélve. De az elfogulatlan olvasói magatartáson kívül soha nem szabad elfelednünk, hogy Mikszáth a. mi megyénk szülöttje volt. Hogy Balassagyarmat, Mohora. Ho!"pács s megannyi település őrzi még emlékét, ha gondolatainkban felidézzük megyei útjait. Hogy a levéltárban a sárguló okiratokon fel-feltűnik a neve, aláírása. Hogy a Nógrádi Lapok egy évig csak az ő remek tárcáit közölte. Hogy Stofi bácsi, Srarnko fiskális, Harcsa Ezekiel mind-mind élő gyarmati, nógrádi alakok voltak. Hogy a Ki házasító Egylet Egérdy leányai Mohorán élték és játszották hamvasan szép szőke, ifjúi leányálmukat. Hogy Szontagh Pál kutyái Horpá- cson ugatták meg az „új földesurat”, hogy aztán meg- érezve benne a végleg hazatérő vándorlegényt, szolgai hűséggel kuporodjanak lábai mellé a tornácon örök szolgálatra. M iénk hát Mikszáth, nógrádiaké, ez a hetvenöt ev óta halott halhatatlan. És mi részesei, tagjai vagyunk egy népnek, egy nemzetnek, amely magáénak vallja egy nagy irodalmi pantheon valamennyi alakját, közöttük Mikszáth Kálmánt, mindannyiunk „jó palócát.” p. m. ) A MOKÉP felszabadulási rendezvénysorozata A Magyarország felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából „Sorsforduló” címmel megtartott országos rendezvénysorozatot értékelte a Mozgókép-forgalmazási Vállalat. Gombár József, a vállalat igazgatója az MTI munkatársának elmondta: csaknem kétmillió látogatója volt a tavaly szeptemberben megkezdődött és április 4-ig, illetve a győzelem napjáig tartott nagyszabású rendezvénysorozatnak. A több mint tizenkét és fél ezer filmelőadáson országszerte csaknem négyszáz magyar és szocialista országbeli alkotást vetítettek. A rendezvénysorozat jól szolgálta a kitűzött célt, hogy a film dokumentáló és művészi kifejezési eszközeinek segítségével is felidézzék a közelmúlt történelmének eseményeit, társadalmi változásait, és a konkrét élethelyzetek, személyes sorsok bemutatásával gondolatilag és érzelmileg újra átélhetővé, megismerhetővé tegyék azokat. V a usor ftt KOSSUTH RÁDIÓ í *.20: Társalgó 9.44: Ha varázsló volnék tO.OS: Két hangon — Horgas Béla és Levendel Júlia J0.3S: Éneklő ifjúság 10.47: Nótacsokor 11.40: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza. Hárman Párizsban 14.10: Magyarán szólva . .. 14.25: Orvosi tanácsok — a magnéziumról 14.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.03: Arcképek az orosz irodalomból: Lev Tolsztoj. 15.21: Dzsesszmelódiák. Kiss Imre műsora 16.05: Varázskörben. Szabó Magda és a gyerekek 17.00: Világablak. A középkori budai nyomdáról 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Szervánszky Endre: Névnap a cserénynél — pásztorjelenet 20.15: Van benne ráció . . . Anyag-: és energiatakarékos megoldások nyomában 20.30: Dietrich Fischer-Dieskau 60 éves 21.30: Földközelben. Gyermelyen 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Mozart: E-dúr trió. K. 542 22.50: Kígyókultusz a magyar nép hagyományában 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból 4 jNÖGRAD - 1985. május 28., kedd - PETŐFI RÄDIÖ! 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben, Zenés délelőtt 12.10: A XVIII. század fúvószenéjéből 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót! Kereskedő Tamás zongorázik 14.15: Népi zenekarok műsorából 14.40: Hangos szótár. , 15.05: Mátray Ferenc operettf elvételeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.05: A budapesti ökölvívó EB-ről jelentjük 17.20: Filmzene 17.30: Tinl-tonik 18.30:.Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak 20.00: A pajzán griffmadár. VII/1. rész,. (Ism.) 20.25: Tipp-topp parádé 21.05: A budapesti ökölvívó EB-ről jelentjük 21.20: Török Tamás-portré 22.20: Zeneközeiben a hallgató 14.001 Éjféltől hajnalig MISKOLCI STŰDIÖi 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefonügyelet: 35-510 Szerkesztő: Beélv Katalin. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18 30: Lap- és mű- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Iskolatévé Biológia (ált. isk. 8. oszt.) 8.55: Erős. mint a halál 10.25: Képújság 15.20: Hírek 15.25: Autók és emberek. VI 3. rész: Az autó hadba vonul (ism.) 16.15: Magyarországért harcoltak 16.55: Három nap tévéműsora 17.00: Sorstársak 17.20: Képújság 17.25: A nyugdíjkorhatáron túl... 17.55: Reklám 18.00: Egy boldog nyár Budapesten. I. rész. 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió '85. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.10: A halál archívuma „ NDK tévéfilmsorozat. XIH/9. rész: Versenyfutás az idővel 21.15: stúdió ’85. 22.15: A tolmács koronatanú Kb. 23.05: T,v-híradó 3. 23.15: Himnusz 2. MŰSOR: 15.50: Képújság 15.55: Kerek világa 16.05: óvodások műsora (ism,) 16.05: Képújság 36.10: Deltácska 16.30: Mi és a számítógép 17.00: ökölvívó Európa-bajnok18.30: Körzeti adások 19.05: Levél a nepáli hegyekből 19.30: s. O. S. gyermekfalu 20.00: Ki vagyok én? 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Autó-motor sport 21.40: ökölvívó Európa-bajnok- ság 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A rendőrség hívószáma.' Í10. 21.20: Azimut. Katonák magazinja 22.00: Bratislava! Líra ’85. 23.20: Hírek 2. MŰSOR! 19.30: Tv-níradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Egy kis szerencsével. | Svéd bűnügyi filmsorozat. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.9 Flashdance. Színes amerikai film. Kohász: Klute. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film — Tarján vendéglő: Maraton életre-halálra. (16) Szinkronizált USA bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Rocco és fivérei, I—II. (14) Olasz film — Pásztói Mátra: 39 lépcsőfok. (14) Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Ember aki lezárta a várost. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagybátonyi Petőfi: Hárman a slamasztikában. Színes, szinkronizált USA filmvígjáték. — Rétság: Maraton életre-halálra. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Kisterenyei Petőfi: Szombat este és vasárnap reggel. (16) Angol film — Jobbágyi: Excalibur. I—II. (16) Színes; szinkronizált történelmi kftg landíilrn, _ Mikszáth Kálmánra
