Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-28 / 123. szám

Holt lelkek Ma is vannak az iroda­lomnak „csodagyerekei”, de mintha az előző korokban sok­kal több lenne. A francia Rimbaud 19 éves korában már''felhagyott a versírással, s addig olyan életművet al­kotott, amelyet a világlírában is számon tartanak. Petőfi 26 es fél éves korában már halott, s hogy mi mindent és milyen értékeket hagyott hátra, ezúttal aligha szükséges taglalni. Nincs szükség további nevek emlí­tésére sem; a múlt század­beli korai szellemi érést bí­rón látottnak tekinthetjük. Mindez Gogol kapcsán ju­tott eszembe, akinek egyik legismertebb regényéből ké­szített tévéjátékot a magyar televízió. A kozák kurtanemesi származású fiatalember 27 eves korában veti papírra A revizor című drámáját, azt a kíméletlenül leleplező, szelle­mes. szatirikus vígjátékot, amelyet rendre sikerrel ját­szanak mai színpadokon is. S, 33 éves, amikor a Holt lelkek elkészül. Itt azonban egy kis pontosításra kényszerülünk. A trilógiának tervezett re­génynek teljesen csak az első része készült el — ebből ké­szített tévéjátékot Szakonyi Károly író, és Havas Péter rendező —, a második részét a szerző megsemmisítette. A korrupt és elmaradott társa­dalom elevenébe vágó írások miatt ugyanis rengeteg tá­madás érte Gogolt, aki ezrek szemét nyitotta rá a valóság­ra. s lett ily módon erjesztője elsősorban az irodalmi, köz­vetetten a társadalmi reform illetve forradalmi folyama­toknak. önvád gyötörte, s meg akarta írni a „szebbik” Oroszországot is. Ezt tette a Holt lelkek második részében. Közben azonban rá kellett ébrednie, csak egyféle Orosz­ország létezik, az, amelyiket már ábrázolt az első részben, a drámájában, a többi írásá­ban. Szeretni akarta hazáját, de nem tudta, mert nem le­hetett és nem hagyta magát. Elborult elmével, fiatalon halt meg egy igaz író, igaz hazafi. A Holt lelkek olvasása nem jelent könnyű szórakozást,, ép­pen ezért egyetemes értékei ellenére kevesek olvasmánya maradt. A televízió, s ezen túl­menően a már említett alko­tók nagy érdeme, hogy mil­liókat ismertettek meg a re­gény értékeivel, s némelyek­ben talán kedvet is ébresztet­tek a közvetlen szembesülés­re, a tüzetes megismerésre. Csicsikov úri szélhámos, fifikás, kisstílű svihák — A revizor Hlesztakovjának egyenes ági leszármazottja. Felismerve az orosz feudális nemesség képmutatását, kap­zsiságát, elvtelenségét, önző összefonódásait, az adott tör­vényesség bástyáján keres egy rést. Összevásárolja a leg­utóbbi revízió óta elhunyt job­bágyokat —. mert azok után a következő lajstromozá^g még adót kell fizetni —, és sajátjaként feltüntetve azo. kát, vagyonos embernek kí­ván mutatkozni, így magas hitelekhez jutni. A terv zse­niális, s még inkább az, aho­gyan Gogol és a film meg­mutatja megvalósítását. Csi, csikov jellemző típusokkal ta­lálkozik: finomkodó, kozmo­polita úriasszonnyal, hangos­kodó, iszákos kártyással, ma­gát sajnáltatő vénasszonnyal, családját szétfuttató zsugori­val, üresen öntelt kormányzó­val, gyáva ügyésszel, a saját pecsenyéjüket sütő, gazságtól sem visszariadó állami hiva­talnokokkal Ebben a társada­lomban nincs egyetlen vala­mire érdemes, becsületes, sze­retni való ember sem; még a szolgák között sem. Havas Péter mértéktartóan, ízléssel mutatja be ezt a vég­telen és végleges romlottságot, így kellő hatása is van mun­kájának; az íróval érzünk, a társadalmat megváltoztatni akáró — a történelemből is­mert — dekabristákkal, anar­chistákkal, minden rendű és rangú egyéni és csoportos lá_ zadóval. A kor hangulatát érzékle­tesen idézik a díszletek (Zörgő János) és a jelmezek (Szeku- lesz Judit). Az operatőrök (vezető operatőr: Szalay László) ügyesen fényképezik a hólepte ködbe vesző „orosz” táját — Magyaror­szágon. A színészek általában jó teljesítményt nyújtanak, noha hozzátartozik az igaz­sághoz, hogy többségüket nem kényszeríti semmiféle erőbedo­básra a megformálandó sze­rep. Személyük, színészi ta­pasztalatuk elégséges a kívánt eredményhez. Csicsikovot végül a hata­lom emberei leleplezik és kiebrudalják. Lenin mondta később és a tőkére vonatkoz­tatva, de érvényes a mi ese­tünkre is: a kis halakat meg­eszik a nagy halak. Az elszánt szélhámos szolgája kétségbe esetten nyöszörgi: Most ml lesz, nagyságos uram? Csi­csikov válasza az adott körül­mények között az egyetlen lehetséges: Ami eddig. Sem­mi sem változik. Utazunk to­vább! S. az orosz, cári trojka még 75 évig — más-más ütemben, szerencsével — halad a maga útján. Majd beköszönt 1917 októbere... (ok) HANK Henry Fonda 80 éves lenne ' Nemrég sugározta televízi­ónk — közkívánatra, közön­ségszavazatok alapján — a Volt egyszer egy vadnyugat című amerikai filmet. Az egyik főszerepet Henry Fon- da játszotta. A produkció 1969-ben készült, Fonda ak­kor már rég a csúcson volt: az egyik legnépszerűbb ame­rikai filmszínész, világsztár, sók-sok szereppel a háta mö­gött. Az amerikai közönség nehezen fogadta el, hogy eb­ben a filmben Hank — Így nevezték Fondát — hidegvér­rel kiirt egy egész családot. A gonosz megformálása nem illett bele a képbe, amelyet a nézők róla, a kedvencről ki­alakítottak. Milyen is volt valójában? Pályája kezdetén kritikusai felfedezni vélték, hogy „tipi­kus vadnyugati” járását, hangját, lóra termett testal­katát szülőföldjének, Nebras- kának köszönheti. 0 maga erről így vélekedett: „Közép- nyugatról jöttem, és büszke vagyok rá. Nem kértek. és ném is kellett, hogy kérjenek, hogy játszam Shakespeare-t, vagy más klasszikusokat, mert én • mindig omahai vagyok, ■nebraskai. Sohasem akartam igazán más lenni. Ha megpró­báltam, kudarcot vallottam.” Nem tartozott a világ legna­gyobb színészei közé. De min­denképpen az élvonalban fog­lalt helyet, az amerikai film korszakos személyisége volt. Befelé forduló, kevés szavú ember, hol kötekedő, hol rendkívül hűvös. Tehetséges volt, aki még a kommersz filmek npm igazán megírt fi­guráinak is úgy kölcsönözte oda egyéniségét, hogy mind a közönség, mind a kritikusok dicsérték. • 1905. május 16-án született a Nebraska állambeli Grand Islandban. A középiskola el­végzése után a minnesotai egyetemen újságírást tanult. Az egyetemi színjátszóknál je­gyezte el magát a színpad­dal. Játszott, díszleteket fes­tett. Nem kis családi viharok után végleg a színészetet vá­lasztotta élethivatásul. Ötször nősült. Két gyer­mek apja, egyet örökbe foga­dott. Jane és Peter édesanyja, Frances Seymour Brokow ön­gyilkos lett. A nyugalmat, boldogságot ötödik felesége, Shiriee mellett találta meg, vele élt haláláig. Rengeteg filmet forgatott. Sok feledésre érdemeset és sok emlékezeteset. Az egyik legemlékezetesebb az Érik a gyümölcs Tom Joad.ja.^ Vagy Az ifjú Lincoln? A Tizenkét dühös ember esküdbe? A há­ború és béke Pierre Bezúhoví ja? Az Ara'nV-Wnál halálra készülő öregembere? — Az Oscar-díjat csak élete utolsó évében kapta meg. Amikor 1982. augusztus 12-én, hosszú betegség után elhunyt, a Newsweek című hetilap a többi között ezt írta: „...Egy fél ország számára Fonda személyesítette meg az amerikai eszményképet. Egyesítette Clark Gabié iro­nikus báját, John Wayne egy tömbből faragott figuráját, James Cagnéy amerikai tem­peramentumát, Gary Cooper szófukarságát, Spencer Tracy rendíthetetlenségét. James Stewart közvetlenségét.” Valamiben azonban egyedül­álló volt: dinasztiát alapított. Leánya, fia és egyik unokája Is a filmművészetet választot­ta élethivatásul. Jane és Pe­ter más-más úton jár ugyan, de követi az apját. Azt a Henry Fondát, aki május 16- án lett volna 80 éves. Há­rom éve halott, de filmjei, alakjai fel-feltűnnek mozi­ban, képernyőn, hogy meggyő­ződhessünk róla: méltán volt a legnépszerűbbek egyike. Erdős Márta H etvenöt éve halott! Ki hinné, hogy csak 75 éve 1910. május 28-án röpí­tették a hírt valóban világgá I az újságok: a nagy magyar író meghalt. Furcsa ez a csak szócska. Másoknál azt szokta a köz- helyes megemlékezés emle­getni, már mennyi’ ideje ha­lott. Mikszáthnál pedig azon kéül csodálkoznunk, hogy csak ilyen rövid ideje nincs ott a magyar irodalom jelenében. Művei olyanok ugyanis, mint­ha egy több száz évvel ezelőtt élt magyar klasszikus tolla alól sorjáztak volna ki. Ó, nem az avittság. az elavultság érzete mondatja ezt velem. Éppen ellenkezőleg. Regényei, novellái bekalandozzák a ma­gyar múltat (majdnem úgy írtam, az ezeréves magyar múltat, ámbár ez is igaz len­ne), s lapjain Mátyás, a tö­rökök,, Rákóczi, Kossuth és kora, azok emberei éppúgy feltűnnek, mint a múlt szá­zadvég politikusai, közéleté­nek, kultúrájának híres-hír­hedt alakjai. Mikszáttj mű­vei az időtlenség erejével hat­nak, írójukat valami távoli, mitikus messzeségbe ragadják előlünk. Soha nem egyesült fró és alkotása, mint éppen Mikszáth és művei. Hetvenöt év mondjuk — s milyen rövid idő ez. Még vannak közöttünk olyanok, ajkik személyesen ismerhették. Él s közel jár már évei szá­mát tekintve a százhoz egyik fiának felesége. Mennyi Mik- száth-titok tudója ő! Itt van; kortáfsumk egviik unokájának özvegye, aki hosszú világkö- rüli bolyongás után tért meg, s első gesztusaként a nemzet­nek, így a salgótarjáni múze­umnak ajándékozta értékes Mikszáth-relikviáit. (Ritka gesztus ez ma már a pénz­éhes, széd-ült világban.), A kö­zelmúltban fogadta be a csesztvei föld özvegy Balogh Károlynét, az „utolsó nógrádi Nagyasszonyt” (95 éves volt), aki még pár éve mesélt ne­kem lánykorának mikszáthi emlékeiről. Szombathy Viktor, akire nyugodtan mondhatjuk régi .szép kifejezéssel „Viktor bá­tyánk”, még érzékeny lélek­kel faggatta az ötvenes-hat­vanas évebben a horpácsi óre­geket, akik sok-sok szívet me­lengető emléket őriztek hét­köznapjaik eleven krónikájá­ban nevezetes falubelijükről. Ma Viktor bácsi ezeket az em­lékeit rögzíti, veti papírra, s teszi majd közzé hamarosan Nógrád olvasói okulására. Mennyi név, mennyi emlék! Mennyi mese lehetősége arai benne van’ Mikszáthbari, és ami körül vette öt. A legis­mertebb magyar írók egyike, s ez most nem művei olva­sottságára vonatkozik, hanem személyiségére. Mindent tudunk róla: a sziklabomyai születést és az írói világot meghatározó.gyer­mekkori emlékét, csodás ba­bonás meséket, magyar—szlo­vák örökséget, a rimaszomba­ti, Selmecbányái diákéveket, a nógrádi pályakezdést, a ba­lassagyarmati újságíróskodást, félbe sikerült megyei szolgá­latot, a „kiugrási” kísérletet az irodalom önfenntartó vi­lágába, a kudarcot, a kétszeri különös házasságot ugyanaz­zal a szeretett lánnyal, a sze­gedi éveket, az elementáris erejű kiugrást a két elbeszé­lés füzérrel, a siker eltéphe- tetlen Ariadné fonalát, amely ezentúl vezette őt fel-fel egy­re magasabbra, ki a szegény­ség, az ismeretlenség öröklé­tű labirintusából. S előttünk állnak a diadal­mas pesti évek. A Tisztelt ház karcolatai és padjai, a képviselőség és a Tisza-barát- ság dokumentumai, a külföldi siker, Rooswelt elismerése, a király kegye, az Akadémia ki­tüntetése, a család sorsa, bol­dogsága és tragédiája, egy nemzet öröme és büszkesége. M ennyi minden ez s még­is milyen kevés. Több egy lexikon szócikknél, de kevesebb egy mikszáthi kezevonásnál. Soha nem tud­juk már felidézni, milyen is volt valójában Mikszáth Kál­mán, az ember. Nem halljuk kedves. ízes szavajárását, pa- lócos hangsúlyát, nem szip­pantjuk be elmaradhatatlan csibukjának édeskés dohány­füstillatát, nem látjuk kis tömzsi alakját, amint fárad­tan feláll a nemzet előtt, amely őt ünnepli, köszönti életművéért. Oh, örök emberi sors ez, eltűnni nyomtalanul és felidézhetetlenül Hádesz birodalmának kapuja mögött! S nincs visszaút, nincs sze­retteink lantmuzsikája, amely visszarántana az örvénylő, go- molygó elmúlás mélységéből. S bizony igy van ez Mik- száthmál is, pedig ő mindig közöttünk van halandón hal­hatatlan alakjaival. Nem a múlt, a tovatűnt világ az, ami körülvesz bennünket műveiből, hanem az örök emberi érté­kek rengetege, amelyet ked­ves hősei és hősnői megfor­málnak, A becsület, a munka szeretet», az emberi érzelmek szépsége és azok vállalása, a küzdés vágya és ereje, még ha gáncs és nevetés is a vá­lasz rá, a kitartás egy eszme, e0’' elv, egy érzelem mellett, magyarságunk vállalása min­den körülmények között, a haza önzetlen szeretet» és szolgálata minden ellenség el­lenére is. Még felsorolni is milyen csodálatos érzés ezeket a jó­szívből, emberségből, bölcses­ségből megformált alakokat: Borcsa és Bede Anna tiszta­sága, a Pogány Filcsik torok­szorító pogánysága, a brezinai bacsa önpusztító emberi tisz­tessége. Noszty Feri snájdlg romlottsága, Buttler gróf és Piroska időt legyőző gazdag érzelme, Kozsibrovszky igen­csak gazdasági érdekeltségű tréfálkozása. Görgey Pál gőg­je, Krúdy Kálmán úri be- tyársága. a süket Prakovszky szülői tragédiája, Veronka csodálatos hatású esernyőjé­vel, Katánghv Menyhért po­litikai svindlersége. Örökké élő alakok ők, mert-örök em­beri érzelmek, magatartások, cselekedetek képviselői, ame­lyek túl az időn. mindig is hatnak, akár jó. akár rossz irányban, mert vele születtek az emberrel még évmilliókkal ezelőtt, s azóta sem változtak sokat, s tán nem is fognak. (Bár egyikükről, másikukról szívesen lemondanánk már!) S azt sem feledjük, hosy ehhez a világhoz nekünk nóg­rádiaknak különösen kell von­zódnunk, hiszen mindennek a gyökere ebben furcsa megyé­ben kapaszkodik. Vitatkoztunk már mi régebben arról, hogy vajon kié Mikszáth? A szege­di tanyavilág ihlette-e őt, vagy a szkflabonyai mesevilág alakjai? Azt hiszem, buta kérdés ez így. s teljesen mind­egy az eredményt nézve, ol­vasva, átélve. De az elfogulatlan olvasói magatartáson kívül soha nem szabad elfelednünk, hogy Mik­száth a. mi megyénk szülött­je volt. Hogy Balassagyarmat, Mohora. Ho!"pács s megannyi település őrzi még emlékét, ha gondolatainkban felidézzük megyei útjait. Hogy a levél­tárban a sárguló okiratokon fel-feltűnik a neve, aláírása. Hogy a Nógrádi Lapok egy évig csak az ő remek tárcáit közölte. Hogy Stofi bácsi, Srarnko fiskális, Harcsa Eze­kiel mind-mind élő gyarmati, nógrádi alakok voltak. Hogy a Ki házasító Egylet Egérdy leányai Mohorán élték és ját­szották hamvasan szép szőke, ifjúi leányálmukat. Hogy Szontagh Pál kutyái Horpá- cson ugatták meg az „új föl­desurat”, hogy aztán meg- érezve benne a végleg haza­térő vándorlegényt, szolgai hűséggel kuporodjanak lábai mellé a tornácon örök szolgá­latra. M iénk hát Mikszáth, nóg­rádiaké, ez a hetvenöt ev óta halott halhatat­lan. És mi részesei, tagjai va­gyunk egy népnek, egy nem­zetnek, amely magáénak vall­ja egy nagy irodalmi panthe­on valamennyi alakját, kö­zöttük Mikszáth Kálmánt, mindannyiunk „jó palócát.” p. m. ) A MOKÉP felszabadulási rendezvénysorozata A Magyarország felszaba­dulásának 40. évfordulója al­kalmából „Sorsforduló” cím­mel megtartott országos ren­dezvénysorozatot értékelte a Mozgókép-forgalmazási Vál­lalat. Gombár József, a vál­lalat igazgatója az MTI mun­katársának elmondta: csak­nem kétmillió látogatója volt a tavaly szeptemberben meg­kezdődött és április 4-ig, il­letve a győzelem napjáig tar­tott nagyszabású rendez­vénysorozatnak. A több mint tizenkét és fél ezer filmelő­adáson országszerte csaknem négyszáz magyar és szocia­lista országbeli alkotást vetí­tettek. A rendezvénysorozat jól szolgálta a kitűzött célt, hogy a film dokumentáló és mű­vészi kifejezési eszközeinek segítségével is felidézzék a közelmúlt történelmének ese­ményeit, társadalmi változá­sait, és a konkrét élethelyze­tek, személyes sorsok bemu­tatásával gondolatilag és ér­zelmileg újra átélhetővé, megismerhetővé tegyék azo­kat. V a usor ftt KOSSUTH RÁDIÓ í *.20: Társalgó 9.44: Ha varázsló volnék tO.OS: Két hangon — Horgas Béla és Levendel Júlia J0.3S: Éneklő ifjúság 10.47: Nótacsokor 11.40: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai 12.30: Ki nyer ma? 12.45: A Rádió Dalszínháza. Hárman Párizsban 14.10: Magyarán szólva . .. 14.25: Orvosi tanácsok — a mag­néziumról 14.30: Fúvószenekari hangver­seny a 6-os stúdióban 15.03: Arcképek az orosz iroda­lomból: Lev Tolsztoj. 15.21: Dzsesszmelódiák. Kiss Im­re műsora 16.05: Varázskörben. Szabó Mag­da és a gyerekek 17.00: Világablak. A középkori budai nyomdáról 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 19.15: Gondolat 20.00: Szervánszky Endre: Név­nap a cserénynél — pász­torjelenet 20.15: Van benne ráció . . . Anyag-: és energiatakaré­kos megoldások nyomában 20.30: Dietrich Fischer-Dieskau 60 éves 21.30: Földközelben. Gyermelyen 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Mozart: E-dúr trió. K. 542 22.50: Kígyókultusz a magyar nép hagyományában 23.00: Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 0.10: Ihász Gábor táncdalaiból 4 jNÖGRAD - 1985. május 28., kedd - ­PETŐFI RÄDIÖ! 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben, Zenés délelőtt 12.10: A XVIII. század fúvószenéjéből 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót! Kereskedő Tamás zongorázik 14.15: Népi zenekarok műsorából 14.40: Hangos szótár. , 15.05: Mátray Ferenc operettf elvételeiből 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.05: A budapesti ökölvívó EB-ről jelentjük 17.20: Filmzene 17.30: Tinl-tonik 18.30:.Táncházi muzsika 19.05: Csak fiataloknak 20.00: A pajzán griffmadár. VII/1. rész,. (Ism.) 20.25: Tipp-topp parádé 21.05: A budapesti ökölvívó EB-ről jelentjük 21.20: Török Tamás-portré 22.20: Zeneközeiben a hallgató 14.001 Éjféltől hajnalig MISKOLCI STŰDIÖi 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás 17.05: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefonügyelet: 35-510 Szerkesztő: Beélv Katalin. 18.00: Eszak-magyarországi kró­nika. 18.25—18 30: Lap- és mű- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.25: Tv-torna (ism.) 8.30: Iskolatévé Biológia (ált. isk. 8. oszt.) 8.55: Erős. mint a halál 10.25: Képújság 15.20: Hírek 15.25: Autók és emberek. VI 3. rész: Az autó hadba vonul (ism.) 16.15: Magyarországért harcoltak 16.55: Három nap tévéműsora 17.00: Sorstársak 17.20: Képújság 17.25: A nyugdíjkorhatáron túl... 17.55: Reklám 18.00: Egy boldog nyár Budapes­ten. I. rész. 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió '85. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.10: A halál archívuma „ NDK tévéfilmsorozat. ­XIH/9. rész: Versenyfutás az idővel 21.15: stúdió ’85. 22.15: A tolmács koronatanú Kb. 23.05: T,v-híradó 3. 23.15: Himnusz 2. MŰSOR: 15.50: Képújság 15.55: Kerek világa 16.05: óvodások műsora (ism,) 16.05: Képújság 36.10: Deltácska 16.30: Mi és a számítógép 17.00: ökölvívó Európa-bajnok­18.30: Körzeti adások 19.05: Levél a nepáli hegyekből 19.30: s. O. S. gyermekfalu 20.00: Ki vagyok én? 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Autó-motor sport 21.40: ökölvívó Európa-bajnok- ság 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-híradó 20.00: A rendőrség hívószáma.' Í10. 21.20: Azimut. Katonák magazinja 22.00: Bratislava! Líra ’85. 23.20: Hírek 2. MŰSOR! 19.30: Tv-níradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Egy kis szerencsével. | Svéd bűnügyi filmsorozat. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.9 Flashdance. Színes amerikai film. Kohász: Klute. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film — Tarján vendéglő: Maraton életre-halálra. (16) Szinkronizált USA bűnügyi film. — Balassa­gyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Rocco és fivérei, I—II. (14) Olasz film — Pásztói Mát­ra: 39 lépcsőfok. (14) Színes, szinkronizált angol bűnügyi film. — Nagybátonyi Bányász: Ember aki lezárta a várost. (14) Színes, szinkronizált szovjet film. — Nagybátonyi Petőfi: Hárman a slamasztikában. Színes, szink­ronizált USA filmvígjáték. — Rétság: Maraton életre-halálra. (16) Színes, szinkronizált USA bűnügyi film. — Kisterenyei Pe­tőfi: Szombat este és vasárnap reggel. (16) Angol film — Job­bágyi: Excalibur. I—II. (16) Szí­nes; szinkronizált történelmi kftg landíilrn, _ Mikszáth Kálmánra

Next

/
Thumbnails
Contents