Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
Égy üzem — egy műemlék fi székesfehéruőri IKARUS g^dr dolgozölnak Egy szín a palettán Kérdezz-felelek Katona Klárival kesdemAnyuiM r Múlt nélkül nincs jövő — szokták gyakran mondani. Történelmünk ismerete teljesebbé teszi mai életünket, s megalapozza a holnapét. Szocialista társadalmunk színesebb, teljesebb, ha a jelent a múlttal integrálja, ha a holnap kihívásaira szép hagyományaink bő tárházából is keres választ. A múlt, a hagyomány nemcsak feljegyzett történelem, hanem tárgyi dokumentum is. Az építészeti örökség ismereteket közöl, humánusabbá, gazdagabbá formálja nemzedékük, s az utánunk következő nemzedékek életét. A műemlék hazafiságra, az élet igenlésére tanít, elrettent a pusztítás, a háború, gondo. latétól, más kultúrák, más népek megbecsülésére hív föl. Figyelmeztet: értékeinket óvni, védeni kell a magunk, de az emberiség kultúrkincseként is Mi, az IKARUS Karosszéria. és Járműgyár székesfehérvári gyárának 4500 fős kollektívája, aggódva látjuk, hogy építészeti örökségünk, a műemlékek sorsa — a széles körű és sokoldalú gondoskodás ellenére — se mindig meg. nyugtató. Tudjuk és értékeljük, hogy államunk sokat tesz a műemlékekért, de azt is tudjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a lehetőségek korlátozottak és alig bővíthetők. Ügy gondoljuk, hogy az építészeti örökség megóvása, a benne rejlő értékek kibontakoztatás a társadalom érdeke, ezért az ehhez való hozzájárulás is társadalmi kötelesség. Mi ki akarjuk ebből venni a részünket. Felhívással fordulunk ezért az ország vállalataihoz, gyáraihoz, üzemeihez, szövetkezeteihez, intézményeihez, vállalják el egy-egy műemlék pat- ronáiását: helyreállítását, és állandó gondozását. Szervezzenek ehhez társadalmi munkát, fordítsák e célra a kommunista műszakok bérének egy részét, keressék és találják meg a változatos helyi lehetőségeket a segítésre, a műemlékek sorsának biztosítására. Bizonyosak vagyunk benne, hogy az „Egy üzem — egy műemlék” akcióval sok olyan műemlék — vár, rom, régi parasztház, volt kastély vagy más fontos emlék — sorsát lehet megmenteni, vagy megjavítani, amire különben nem volna lehetőség. Tegyünk közösen ma azért, hogy a tegnap értékeit a hol. nap is élvezhesse. Az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetőjétől, dr. Román Andrástól kaptuk a székesfehérváriak fenti felhívását, amelynek — egyetértésünk jeleként — örömmel adtunk helyt. Az OMF — csak a hollókői élő falumúzeumra gondoljunk — sokat tett építészeti örökségünk megmentéséért, s még többre képes, ha megyénk szocialista brigádjai és más közösségei segítenek értékeink feltárásában, megőrzésében. Akik megértették az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár székesfehérvári gyára dolgozóinak törekvéseit, jelezzék részvételi százalékukat — a gyárnak, a műemlékvédelem illetékes helyi szerveinél. Mikszáth-nap a múzeumban A múlt századvég és a szá- aadforduló legjelentékenyebb magyar regényírója, Mikszáth Kálmán szintén Nógrád megye szülötte, de a másik nagy, Madách Imre mellett meglehetősen szerény figyelem irányul alakjára, művészetére. Az utóbbi idők megyei törekvése a változtatás, hogy Mikszáth elfoglalja az őt megillető helyet kulturális gyakorlatunkban, a nógrádiak köztudatában. Az író 1847-ben Szklabonyán született, s 1910. május 28-án halt meg — hetvenöt évvel ezelőtt. Az évforduló alkalmából a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum május 28-án reggel nyolc órától délután ötig Mikszáth-nap címmel programokat szervez az általános és középiskolás diákok számára. A muzeológusok telefonon, vagy írásban előre jelezve várják a pedagógusokat, az osztályok, a történelmi és irodalmi szakkörök tagjait, a napközis csoportokat. Az érdeklődők a raktárlátogatás során bepillanthatnak az iro. dalomtörténeti gyűjteménybe, Mikszáth-relikviákkal ismerkedve; irodalmi totót tölthetnek ki a helyszínen, és értékes múzeumi, irodalmi kiadványokat nverhetenk; megnézhetik a hónap műtárgyát, valamint az író életét és mun. kásságát bemutató diafilmet. Délután három órakor mutatják be A beszélő köntös című magyar filmet, amely köztudottan Mikszáth Kálmán azonos című művéből készült. A „nagy palócra” emlékezik ma a Nógrádi Sándor Múzeum baráti köre is. A tagság megismerkedik a Mikszáth- gvűjteménnvel, megtekinti A beszélő köntöst, és meghallgatja dr. Praznovszky Mihály megyei múzeumigazgató előadását Az én Mikszáthom címmel. Az igazgató egyúttal bemutatja az írór% vonatkozó saját gyűjtményét. „Alomkatona” címmel adott műsort nemrég Salgótarjánban Katona Klári. A kitűnő énekesnő a József Attila Művelődési Központ színpadán lépett fel, s miután learatta a fergeteges sikert, válaszolt a NÖGRÁD kérdéseire. — Azt mondta az összekötő- szövegében, hogy ha már örülni nem tudunk, tanuljunk meg egy kicsit rosszalkodni. Miből gondolja, hogy nem tudunk örülni? — Tudom. Nem gondolom, hanem tudom. Onnan, hogy ki kell nyitni a rádiót, csak egy hétköznap délelőtt is elég, s megtudhatjuk, hogy mindenféle érzelmet hagyunk elmenni magunk mellett. Ez derül ki abból is. amit a gyerekek elmondanak. Lehet jó vagy rossz érzés is, ami-t engedhetnénk nagyra nőni, de nem engedünk. Nem az érzések hiányáról beszélek. hanem arról, hogy ezeknek nincs megnyilvánulási formája. — Formája, vagy inkább lehetősége nincs a megnyilvánulásnak? — Formája se és lehetősége se. — Talán erre vonatkozott, amikor azt mondta: „Szere- tetszótárt” kíván adni az egyik számával. Honnan véli, hogy ez a szótár nálunk hiányos? — Ha nem lenne annyi csavargó gyerek, mint ameny- nyi van. akkor talán elbizonytalanodnék afelől, hogy kell-e szeretetszótár vagy nem. — Hol lát ön csavargó gyerekeket? — Az utcán. — Az „Egyszer volt” című számát úgy vezette be, hogy az egy „felnőttmese”. Miért érzi úgy, hogy most mese kell a felnőtteknek? — Visszakérdezhetek? Maga most mit a Icar tőlem hallani? — Mitől felnőttmese az Egyszer volt? — Ebben nincs semmi ígéret, semmi biztatás, hogy jó tett helyében jót várj. Csak arról szól, hogy miből meríthetnénk jó érzéseket, miben lehetne jól megfürödnl, ami megadatik. De mégis elmegy mellettünk. — Mi miatt? — Most tulajdonképpen mire akar rákérdezni? — Van valami, amire lehetne? — Most mondjak valamiről egymondatos kritikát? — Ha ilyesmit ír a dalszövegek szerzője, azzal általában egyetért? — Csak azt éneklem, amit gondolok. Bár nem én írom a szövegeket, de Dusán hajlandó a verseket az én gondolataimhoz és éraésvilágom- hoz igazítani. — Amikor a számok közötti összekötőszövegét mondta, az volt az érzésem, hogy leguggol a közönséghez, mint a gyerekekhez. Ahelyett, hogy fölemelné... — Ahhoz, hogy felemeljek valakit, le kell hozzá hajolnom. — Ez nagyon szép gondolat, de már tapasztalhattuk, hogy ami nagyon szépen hangzik, az nem mindig igaz. — Szerettem volna felemelni a közönséget. Remélem, ez kiderült. — Hogyne, különösen a Japánban is sikert aratott dalával. Amiben feltűnt, hogy szép szerelmes szám. és pesz- szimista. Ez véletlen? — Áz nem pesszimista. A várakozásról szól és ebbe sok minden belefér. A bizakodás és a szomorúság is. — Mégis, ha nem is pesz- szimista, de szomorú a kicsengése. Miért? — Mert sok szomorú dolog van az életben. — Ezt ön honnan tudja? — Leskelődtem! — Feltűnt a műsorban, hogy dzsesszegyüttes lép fel, néhány számában dzsesszes „beütéssel”, mégis az előadásmódban az énekes udvariasan visszafogott, s mintha a két táncosnő is erre lenne felkérve. .. — Nem tudom, nem én ültem lent a nézőtéren. — Tehát az énekesnőben jelen van a sziporkázó tehetség, a két meghívott előadóban pedig az önbizalom, és ez utóbbi az 6 fellépésük után már jelen marad az énekesnőben is... — Ez nekem kínai itt. — Úgy látszott, hogy Katona Klári image-ét még mindig az Ólomkatona határozza meg. ma is ennek volt a leg- naayobb sikere. Egyetért ezzel? — Nem. És nem érzem úgy, hogy ennek volt a legnagyobb sikere. Nem ez a profilom. Sose ez volt. A műsor felépítéséből is kiderülhetett, hogy ez csak egy szűk része az image-nek. — Talán éppen a műsor felépítése sugallotta, hogy ezt fontos számának tekinti... — Nem hiszem. De a válaszom az, hogy ez csak egy szín a palettán. Molnár Pál Bábel László felvétele Ä szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában eredményesen működik a hagyományőrző néptánccsoport, amely a település különböző rendez vényein mindig nagy sikerrel lép fel. A középiskolások kel lemes és egészséges elfoglalt Ságként kedvelik a táncot, de nem esak mozgáskultúrájuk fejlesztése miatt szeretik csin álni, hanem közösséget teremtő erejét is értékelik. — — K&nyu „Ruriiröl” Áz első ötvenmillió év „1967-ben szenzációs hírt közöltek a napilapok: Ruda- bányán 10—12 millió éves emberszerű ősmajom állkapcsát találták meg...” — így kezdődik Dr. Kordos László Az első ötvenmillió év címmel megjelent új kötele, amely a méltán világhírnévre szert tett rudabányai emberelőd — a Rudapithecus — fölfedezéséről, kutatásáról és tudományos feldolgozásáról szól. A szerző nem ismeretlen az olvasók előtt. Jó egy éve megjelent Magyarország barlangjai című munkája kelendő portéka a könyvesboltokban. Az őslénytan tekintélyes, ugyanakkor fiatal tudósa Nógrád megye területén is dolgozik. 1980 óta gyűjt csontmaradványokat a Hasznos és a Sámsonháza környéki lelőhelyeken. Jelenleg pedig a páratlan értékű ipolytarnóci ősállatlábnyomokat bemutató szabadtéri múzeum kialakításán tevékenykedik. Most megjelent könyvét három részre oszthatnánk. Az első fejezetekből —, melyek mindenki számára lebilincselő olvasmányt nyújtanak — a felfedezés körülményeit és az őslénytani ásatások romantikus. fordulatokban bővelkedő világát ismerhetjük meg. Ezek után tudományos pontosságú képet kaphatnak a rudabányai ősmajom — népszerű nevén „Rudi” — életmódjáról. a környezetében egykor élt növény- és állatfajokról. Továbbá azt is megismerhetjük, hogyan alakították át gyökeresen ezek a leletek az egész világ tudósainak addig vallott elképzeléseit az ember származásáról. Az utolsó fejezetekben Kordos László szinte ontja az ismereteket a világ olyan őslénylelőhelyeiről, ahonnan „Rudival” kapcsolatba hozható ősmajom-, vagy előember- leletek kerültek elő. Mint írja, hogy „termékeny zűrzavart” okozhasson olvasója fejében. Végül — azon kívül, hogy őszintén figyelmébe ajánljuk minden érdeklődőnek ezt a nagyszerű könyvet — hadd idézzük annak befejező gondolatát: a rudabanyai emberelőd és annak lelőhelye nemzeti kincs, csakúgy, mint a Mátyás-templom, vagy a corvinák. Dr. Hir János | KOSSUTH RADIO: ».’it: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.00: A hét zenemüve szül: Venyigesorsom S.40: Ki kopog? 10.(15: Nyitnikék 10.35: Muzeális verbunko»- ét nótafelvételeinkből 11.05: Bioritmus 11.25: A magyar munkásmozgalom dalaiból 11.38: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.39: Briggs Tom különös rohamai 14.55: F.des anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben 15.30: Kóruspódium Ifi.05: Észkerék 17.00: Magyar népzene — magyar művelődéstörténet. VI/Í. rész 17.30: Eco-mix 4 NÓGRÁD - 1985. május 27., hétfő 18.»«: Mátyás Mária operafelvét.el eiből 19.15: Hangfotó 20.15: Mentsvár 21.30: Kihívás és válás* 22.20: Tíz pero külpolitika 22.30: Társaság 23.10: Kamarazen« 0.10: Philip Jones rézfúvós- együttese játszik PETöri RÁDIÓI 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 12.10: Fényes Szabolcs műveiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.no: Kettőtől ötig . . . 17.05: A budapesti ökölvívó EB- ről jelentjük 17.2«: Zenekari muzsika 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeiben 19.30: Sportvilág 20.05: Show, ami show 23.20: A cornwalli kalóz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜD1Ö: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Fórum. Lakók és lakások. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. Műsorvezető: Csonka László. (Telefonügyeiét: Miskolcon a 35-510, Egerben a 12-946, Salgótarjánban a 11-191.) 18.00: Észak-niagyarországt krónika. (A BNV-ről jelentjük. A Heves megyei Vízmű Vállalat vízügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szemléje.) Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magvarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a NOGRAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYÁI 19.30: Tv-niradó 20.00: A mi időnkben. Tv-film 21.30: Időszerű témáról 21.55: Rejtvénykedvelőknek. 23.10: Hírek 2. mCsor: 19.30: Tv-híradó 20.00: Esti hangverseny 20.40: Sportvisszhangok 21.30: Időszerű események 22.10: Régi mezopotámiai kultúrák MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Elashdance. Színes amerikai film. - Kohász: Krakatit. T—IT. (14) Színes, szinkronizált csehszlovák ludományos-fantasztikus film, — IMH: Hat gézengúz. Szinkronizált USA kalandfilm.— TIT: Tavaszi szimfónia. Színes NDK—NSZK film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-tŐl: 101 kiskutya. Színes, szinkronizált USA rajzfilm. Háromnegyed fi- tól: Rocco és fivérei. I—ír. (14) Olasz film. — Pásztói Mátra: Frissen lopott milliók. Színes lengyel film. 8-tól: Dutyi dili. Színes, szinkronizált USA film- vígjáték — Nagybátonyi Petőfi: István, a király. Szmca magvar film. — Szécsényi Rákóczi; Erotikus képregény. (18) Színes japán film. — Rétség: Marsion életre-halálra. (16) Színes. talnk- ronizált USA bűnügyi film. — Karancslapujtő: 39 lépcsőfok. (14) Színes. SEinJrroni7ái4 angol bűnügyi film. — Rt**er*>r»yet. Petőfi: Szombat este és vasárnap reggel. (16) Angol film. frsek- vadkert: Menekülés a győzelembe. Színes, szinkronizált USA ka- landfilm I«kr>amof1: Valahol Fúrón- - Xarvlfe; isko’arr»“*': 1 x.tros.-ff Minél* -~ Jobbágyi: a negyvenegyedik. Szovjet Ilim.
