Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-04 / 103. szám
Hazánkba látogat Daniel Ortega r Losonczi Pálnak, az Elnöki érkezik Danid Ortega Saa- Nemzeti Felszabadítási Front Tanács elnökének meghívá- vedra, a Nicaraguái Köztár- országos vezetőségének tagja, sara május 4-én, szombaton saság elnöke, a Sandinista (MTI) HHMUkafóíogatásra hazánkba Daniel Ortega életraiza r Tkmiei Ortega Saavedra, a Nicaraguái Köztársaság elnöke, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagja 1945. novemberében született. Apját bebörtönözték, amiért Augusto César Sandino tábornok felszabadító harcát támogatta. Kiszabadulása után együttműködött a sandinista fronttal. Daniel Ortega fiatal korától aktív mozgalmi életet élt: középiskolásként diákvezető volt, és 15 évesen belépett a frontba. Szervezte a diákok diktatúraellenes harcát, s irányította a megmozdulásokat Többször elfogták és megkí- nazták. Egyike a legtöbbet szenvedett és bebörtönzött vehetőknek. Családjának tagjai is ismert alakjai a nicaraguai közéletnek. Testvére Camilo 1978-ban a monimbói felkelésben elesett. Fivére, Humberto, a nemzetvédelmi miniszter tisztét tölti be. Édesanyja. Lidia Saavedra, a hősök és mártírok anyái szervezet egyik vezetője. Felesége Rosairo Murillo, a kulturális dolgozók sandinista egyesületének főtitkára. Dániel Ortega 19 éves volt, amikor a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezető tanácsának tagjává választották. E funkciójában 1966-ig tevékenykedett. 1967-ben a biztonsági szervek elfogták, s hét évet töltött börtönben. Éhségsztrájkokkal tiltakozott fogvatartá- sa miatt — ezek közül az egyik 41 napig tartott. Börtönéből 1974. decemberében a sandinista front kommandójának egyik akciója szabadította ki. Dániel Ortega 1975-ben ismét elfoglalta helyét az országos vezető tanácsban, 1,977 októberében a felszabadító erők északi frontjának parancsnoka lett. 1979-ben a forradalom győzelme után a nemzeti újjáépítés kormánya kormányzó tanácsának tagjává választották, két év múlva pedig e testület koordinátora lett. Az 1984. november 4-i választásokon a sandinista front jelöltjeként köztársasági elnöknek választották meg. E tisztségébe 1985. január 10-én iktatták be. (MTl) [Tőkés gazdasági csúcs Továbbra is sok az ellentét számos kérdésben ' Az Egyesült Államok és Ny ugat-Európa ellentéteit, mindenekelőtt az amerikai— francia vitákat elhallgató, közös politikai nyilatkozatot tettek közzé pénteken Bonnban a hét vezető tőkés állam tizenegyedik csúcstalálkozójának résztvevői. Hans-Dietrieh Genscher nyugatnémet küil- pgyminiszter sajtóértekezletén •— a nyilatkozatot ismertetve — közölte, hogy további közlemény nem várható a csúcstalálkozóról, annak lefolyását Helmut Kohl kancellár ismerteti majd szombaton. A hetek „Politikai nyilatkozat a második világháború 40. évfordulója alkalmából” caami dokumentuma szerint a bonni csúcs résztvevői sikra- szállnak „a szilárd katonai erőegyensúly fenntartásáért és erősítéséért” a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén. Ennek során — úgymond — nem törekszenek erőfölényre, de védelmüket sem hanyagolják el. A hét vezető tőkés állam „kész magas szinten párbeszédet folytatni a Keletet és a Nyugatot elválasztó, mély ellentétekről, kész a nukleáris fegyvereknek tárgyalások útján történő, jelentős csökkentésére”. A résztvevők üdvözölték az Egyesült Államok és a Szoy- jetunió közötti tárgyalások megkezdését Géniben. Méltatták az Egyesült Államok javaslatait, s felszólították a Szovjetuniót, hogy segítselek! megállapodások elérését Genf- ben. A nyilatkozat méltatta a Helsinkiben megkezdett, európai biztonság és együttműködési folyamatot, amely hozzájárulhat a kontinensen a biztonság, az együttműködés és a bizalom növeléséhez. A résztvevők emellett szóltak az „emberi jogokról” is. Elítélték „Európa megosztottságát” és helyeselték azt a nyugatnémet követelést, hogy a „német nép — úgymond — szabad önrendelkezés útján állítsa helyre egységét”. Turgut Özal fogadta Marjai Józsefet r Turgut özal török minisz- terelnök csütörtökön fogadta a törökországi látogatáson tartózkodó Marjai Józsefet, a Minisztertanács elnökhelyettesét. Hosszabb eszmecserét folytatták, elsősorban a két ország viszonyáról, a kapcsolataik bővítésére és fejlesztésére irányuló elképzelésekről. Ezt követően Marjad Józsefet fogadta Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke. A találkozókon jelent volt dr. Fóti Iván, hazánk ankarai nagykövete és Kaya Érdem miniszterei nők-helyettes. Marjai József, aki kedden érkezett Törökországba, az elmúlt napokban venéglátójá- val, Kaya Érdem miniszterelnök-helyettessel a két ország közötti gazdasági kapcsolatok helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről. tárgyalt. Megbeszéléseket folytatott Marjai József a török kormány több tagjával is az egyes területeken kialakult kapcsolatok helyzetéről, a folyamatban lévő ügyekről és az együttműködés fejlesztéséről. Ankarai tárgyalásait befejezve Marjad József pénteken Isztambulba utazott. A SZOT elnöksége előtt r (Tetptatás az 1. ohfalról.) fialják, hogy hogyan valósultak meg a különféle demokratikus fórumokon, például brigádvezetői tanácskozásokon, ifjúsági parlamenteken, szak- szervezeti testületi, vagy munkabizottsági üléseken holott döntések. A szakszervezetek segítsék trzt is, hogy az új tervek rugalmasak legyenek, a vállalat bármikor alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez. Ennek megfelelően a döntések egy részét nem magában a tervben, hanem a munka folyamatában, a feltételek jobb ismeretében kell meghozni. Az elnökség nagyon fontosbak tartja, hogy jó együttműködés alakuljon ki a vállalati szakszervezeti testületek és az éj irányító szervek között. A vállalati tanács által Irányított helyeken a bizalmitestü- Set a korábban már bevált módon véleményezze a vállalati tervet, amelyet az igazgató — saját döntése szerint —- a vállalati tanács, vagy a Vállalatvezetés nevében a (Vállalati tanács döntése előtt terjeszt a bizalmitestület elé. [A szakszervezeti szervek feladata az is, hogy a vállalati tanács munkástagjait segítsék tfelkészíteni a tervezésben való érdemi részvételre. A közgyűlés által irányított vállalatoknál szintén hasznos, ha * szakszervezeti bizottság a közgyűlési tárgyalást megelőzően véleményezi a középtávú tervet. Indokolt, hogy ezt a véleményt a közgyűlésen is ismertessék. A küldöttgyűlés által irányított vállalatoknál a bizalmitestület gyakorolja a szakszervezeti jogokat. Minden esetben nagyon fontos, hogy a tervkoncepciót és a tervjavaslatot véleményező testületeknek a vitaanyagok megismerésére kellő idő álljon rendelkezésükre, s szükség esetén a gazdasági vezetéstől megfelelő kiegészítő tájékoztatást is kapjanak. A vállalati középtávú tervek kidolgozását az állami és szakszervezeti vezető szervek különféle irányelvek közreadásával is segítik. A szociális tervezésről szóló irányelvek a munka végzéséhez közvetlenül kapcsolódó ellátások, juttatások között említik a munkásszállást, a munkásszállítást, a munka-, forma- és egyenruhát, a szakmai oktatási-képzést, és továbbképzést, az üzemegészségügyet, a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációját és a munkaegészségügyi higiénés feltételeket A jóléti és kulturális juttatások között legfontosabbak: a munkahelyi étkeztetés, a gyermekintézmények, az üdültetés, a segélyezés, a munkahelyi művelődés, a testnevelés és sport, a további juttatások között pedig nagy hangsúlyt kap a lakáshoz jutás segítése. A munkásszállásokkal kapcsolatban a meglevők kulturáltságának, komfortfokozatának emelését hangsúlyozzák az irányelvek és fontosnak tartják, hogy a kihasználatlan szálláshelyeket egyéb szociális célokra, például szociális otthon, vagy átmeneti lakás céljaira hasznosítsák. A munkásszállításról szólva megjegyezte, hogy azt elsősorban a közlekedési vállalatokra kell bízni. A saját járművön, bérelt vagy szerződéses járatokon egyaránt gazdaságosabban bonyolítható le a munkások utaztatása, ha más vállalatokkal együttműködnek. A szakmai oktatás korszerűsítésével kapcsolatban elsősorban az új technológiák elsajátítására, második szakma megszerzésére hívják fel az irányelvek a figyelmet, mert ezzel is segíthetik a termékstruktúra átalakítását és a munkaerő szervezett átcsoportosítását Az üzemegészségügy fejlesztésével összefüggésben a munkaerő tervezésével együtt mindenütt vizsgálni kell, hogy az új technika és technológia mennyiben változtatja meg a dolgozók fizikai, pszichikai megterhelését, s feltétlenül tervezni kell az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket i*. 2 UÚGRAD — 1985. május 4., szombat A hét 3 kérdése 1. Mi szerepel csúcs napirendjén? A hét iparilag legfejlettebb tőkés állam (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország. Franciaország, Japán, Kanada, az NSZK) hivatalosan gazdaságinak mondott csúcsértekezlete az idén tizenegyedik alkalommal ült össze — ezúttal Bonnban. A végső dokumentumokat még nem hozták nyilvánosságra, de a munkavacsorák s főként a kétoldalú, nem hivatalos megbeszélések nyomán már kirajzolódhattak a legfőbb tárgyalási irányok. Ami az eredeti témát. a világgazdaságot illeti, két témakör került előtérbe, némiképpen ellentétes módon. Az Egyesült Államok. jelentős kereskedelmi deficitjétől szorítva, elsősorban a' ..kereskedelem liberalizálását” sürgeti, magyarán az amerikai termékek fokozottabb betörését a japán, nyugatnémet és más piacokra. Ám az amerikai áruk, elsősorban a dollár túlértékeltsége, s az amerikai valuta bizonytalan árfolyama miatt, nem elég versenyképesek: Washington pedig csak az okozatot, s nem az okot akarja megszüntetni. Francia részről ezért javasolnak egy olyan nemzetközi konferenciát, amely új Bretton Woodsként szolgálna, (A második világháború végén ott alapozták meg a tőkésvilág új pénzügyi rendszerét, beleértve a dollárnak, mint 'kulcsvalutának vitathatatlan Szerepét.) A két kérdés ösz- szefügg egymással, de szem- mellátbatóan a vitatkozó felek közül mindegyik a maga érdekeit kívánja az első helyre állítani. A nyugat—nyugati vitát annyiban kihatnak a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatokra is, hogy az Egyesült Államok újabb korlátozásokat szeretne elfogadtatni partnereivel. Rendkívül kedvezőtlen a visszhangja annak is, hogy a Fehér Ház képviselője éppen Bonnba érkezve jelentette be a teljes gazdasági embargót Nicaraguával szemben. A magyarázkodások szerint Reagan így vágott vissza a számára kudarcot jelentő kongresszusi szavazásért a kontráknak előirányzott segélyek ügyében, s egyúttal el akarta terelni a figyelmet a bitburgi temetőlátogatás kapcsán keletkezett felháborodásról. Egy Nicaragua elleni teljes embargó azonban súlyos kihívás, s a háttérben való taktikai indítékok még A lakásépítési program végrehajtásához a központi erőforrásokon kívül a munkáltatók anyagi áldozatvállalása és a lakosság, a munkahelyi közösségek önkéntes társadalmi munkája is szükséges. A dolgozók lakásépítkezését fokozottan támogathatják a vállalatok tervezéskivitelezési tanácsadással, kedvezményes fuvareszközökkel, bontási anyagokkal, kisgépek kölcsönzésével. A Pénzügyminisztérium és a SZOT elnöksége azt is javasolja. hogy vissza nem térítendő lakásépítési támogatásban elsősorban a nagycsaládosokat, a fiatal házasokat és alacsony jövedelmű dolgozóikat részesítsék a vállalatok. A munkavédelem fejlesztésének tervezésével kapcsolatos irányelvek hangsúlyozzák: a gazdasági nehézségekre való hivatkozással sem lehet háttérbe szorítani a munkavédelmi feladatokat. Munkavédelemre a vállalat eredményével arányos összegeket kell fordítani, a feladatokat pedig rangsorolni kell. Közvetlen életveszély esetén azonnal intézkedni kell, itt r an gsorol ásnak helye nincs. A munkavédelmi terv jóváhagyásában, végrehajtásának ellenőrzésében az illetékes szakszervezeti testületnek egyetértési joga van — állapítják meg az irányelvek. A továbbiakban az elnökség a szakszervezeti testneve lesi és sportmozgalom továbbfejlesztésének feladataitól tárgyaik (MTI) felelőtlenebbé tehetnek egy ilyen lépést.) Mindenképpen ■'* indokolt a kérdés: vajon miként fér meg ez a „kereskedelem liberalizálásának” amerikai követelésével ? A fényes keretek között zajló bonni közös étkezések terítékén azonban ott szerepelnek a politikai kérdések is. Az Egyesült Államok közvetlen célja, hogy kizsaroljon valamiféle együttműködést az SDI-nek. stratégiai védelmi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési tervek támogatására. (Az álláspontok eltérőnek tűnnek: az NSZK és talán Japán hajlandó leginkább. bizonyos gazdasági előnyök reményében is. felzárkózni az amerikaiak mellé, míg Párizs egy saját Eureca-tervvel. európai együttműködést pártol A többiek a két pólus között helyezkednek el.) A bonni csúcs, minden jel szerint, csupán egy állomása lesz a hosszú huzakodásnak. Az űrfegyverkezési tervek erőltetése azért is ve szólj7 es. mert ezek képezik ma az eredményes tárgyalások legnagyobb akadályát Genfben még e hónapban megkezdődik a szovjet—amerikai párbeszéd második fordulója. Bécsben. tíz nap múlva Gro- miko—Shultz találkozóra ke- Tül sor. s alighanem szóba kerül egy szovjet—amerikai csúcsértekezlet előkészítése. Nagy érdeklődést váltott ki, jóllehet annak érdemi része nem ismert, hogy Craxi olasz kormányfő (egyúttal a közős piaci országok soros elnöke) Bonnba utazása előtt üzenetet kapott Gorbacsov tói, az SZKP főtitkárától. Bonnról szólva egyébként sem lehet megfeledkezni egy másik európai főváros, Varsó nevéről, ahol néhány nappal ezelőtt meghosszabbították hét szocialista ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. (A héten több szocialista ország vezető testületéi, pártplénumal, így az MSZMP Központi Bizottsága is, mél- tattáik ennek »* eseménynek rendkívüli jelentőségét.) A Varsói Szerződés tagállamai felhasználták a legfelsőbb szintű összejövetelt arra is, hogy ismét kifejezzék tárgyalási készségüket. Megismételték ésszerű javaslataikat, beleértve a fegyverkezés fontos területeire indítványozott, vagy éppen egyoldalúlag vállalt moratóriumot. Gyakorlatilag ez annyit jelent, illetve jelentene, hogy az elhúzódó tárgyalások alatt ne folytatódjék a fegyverkezési verseny. A bonni csúcsértekezlet igazi próbája tehát — s e vonatkozásban, sajnos nem lehetünk túlságosan derűlátóak —, hogy mennyiben tudnak és akarnak a vezető tőkéshatalmak partnerek lenni a fegyverkezési hajsza valódi mérsék'ésében és csökkentésében, az enyhüléshez való visszatérésben 2. Mit jelent a Nicaragua ellen elrendelt amerikai embargó? A legutóbbi év során mintegy 190 millió dolláros szintet ért el a nicaraguai—amerikai kereskede’mi forgalom, ennek kétharmada az Egyesült Államok exportja, egv- harmada Nicaragua kivitele volt. Az amerikai embargó, mely a kereskedelem, a légiós tengeri közlekedés leállítását, a diplomáciai kapcsolatok valószínű felfüggesztését helyezte kilátásba, értheKereszteny tanácskozása Ű.j lehetőségek — új feladatok a keresztény kommunikációs együttműködés területén címmel konzultációt tartanak Budapesten a keresztény kommunikációs európai és világszervezetek képviselői dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsosnak, az európai ökumenikus információs munkaközösség elnökének vezetésével. Ebből az alkalomból a tanácskozás több résztvevője Conrad Boerma, az egyházak vtla® tanácsa es Norman tőén gondokat, egyes terül«3 leken súlyos problémákat okozhat a közép-amerikai ar-J szágnak. Az amerikai remények „Nicaragua összeomlásáról’' azonban nem válhatnak bel Ortega nicaraguai államfő éppen most zajló körútja nyolc európai szocialista országban — köztük hazánkban — arról tanúskodik, hogy az ország számíthat barátaira. De a nyugati országok és a latinamerikai államok többsége sem kívánja Washington eljárását követni. Ha — sokkal nehezebb körülmények között — Kubával kapcsolatosan sem vált be az embargó, aligha várható az amerikaiak által óhajtott döntő áttörés Managua esetében. Még egj'szer hangsúlyozni kell: természetesen Nicaraguának nem mindegy a hagyományos gazdasági szál él- szakítása. ez kétségkívül fokozza az amúgy is jelentkező gazdasági nehézségeket. Ám az ország legfőbb gondja az amerikaiak által ösztönzött és támogatott hadüzenet nélküli háború. Az ellenforradalmár kontrák betörései, kártevései, számokban is kifejezve jócskán felülmúlták azt a veszteséget, amit az amerikai kereskedelem leállása okoz. Nicaragua károsnak tarthatja, ha amerikai repülőgépek és hajók ezután nem szállnak le, s kötnek ki a légikikötőkben és kikötőkben. De még károsabb. amikor amerikai repülőgépek utánpótlást szállítanak a kontráknak, és amerikai hajók aknákat helyeznek el a nicaraguai vizek határán. 3. Hogyan alakult a közel keleti helyzet? Libanonban csak a bizony-' talanság biztos: újabb súlj-os áldozatokkal járó harcok robbantak ki a déli részeken és Bejrút szívében. A szét- esettségre jellemző, hogy nemcsak felekezetközi csaták dúlnak (természetesen a felekezeti hovatartozás rendszerint csak a politikai-társadalmi ellentétek burkául szolgál), hanem a keresztény, illetve a mohamedán táboron belül is harcolnak egymás ellen. Az újabb részleges izraeli visszavonulás csak nehezítette a helyzetet: a területeket nem rendezett módon, a libanoni hadseregnek adták át, hanem „légüres teret” hagytak maguk mögött. Ez elég volt az incidensek kirobbanására, a bosszú végtelen folyamatának megindulására, mindenki igyekezett elintézni a régi számlákat. Az egyetlen halvány remény, hogy Berri siita és Dzsumblatt drúz vezető négypontos béketervet dolgozott ki, és a rendezésben érdekelt Szíria ugyancsak rendkívül tevékeny. Egyelőre azonban hangosabb a fegyverropogás Libanon körül. .. Közben befejeződött Murphy amerikai külügyi államtitkár tizenhat napos közel-keleti körútja, kilenc állomással. s rövidesen Shultz külügyminiszter érkezik a térségbe. A cél életet lehelni a Reagan-tervbe, s valamiféle megoldást találni a Palesztin problémára, temésze- tesen anélkül, hogy azt valóban megoldanák, s a PFSZ-t bekapcsolnák. A különút- viszonyok változatlanul rosz- szak, majdhogy járhatatlanok, de ez úgy látszik nem tartja vissza az újabb próbálkozásokat. szervezetek Budapesten Héljm, a lutheránus világszövetség kommunikációs osztályának igazgatója, Han3 Florin, a keresztény kommunikációs világszövetség főtitkára, Hans Wolfgang Hess'er az NSZK evangélikus egyházi publicisztikai központ iának igazgatója és Pityprim Voio- kaiamsziki érsek, az orosz ortodox egyház kiadói hivatalának elnöke — pénteken a Stadion Szállóban találkozott a magyar egyházi lapok szer-, készítőivel, (MTI) ’ a bonni Réti Ervin
