Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

HZ ÜT VÉGE 3. Áz utolsó születésnap Tanácstagok jelölése Hógrádban Fogjunk össze a tanácstaggal! Balassagyarmaton a 2-es számú tanácstagi választóke­rület a város délkeleti része, négy utcát ölel tel. Távo­labb esik a lakótelepektől, az itt élők kertes házakban lak­nak. A tanácstagi jelölő gyűlést a Petőfi Sándor nevét vi­selő általános iskola fogadta. A néhány híján négyszáz vá­lasztópolgár közül igen sokan voltak kíváncsiak a Haza­fias Népfront által ajánlott két jelöltre, no meg arra, amit Kalcsó István az elmúlt esztendők városbéli eredményei­ről kívánt elmondani. Elhangzott itt is, mint más választókerületben, hogy a fölszabadulás óta eltelt évtizedek megváltoztatták a vá­ros arculatát. A hatvanas években megkezdődött jelentő­sebb ipartelepítés megoldotta a munkaerő elhelyezkedésé­nek és elhelyezésének gondjait, a korábbinál sokkal maga­sabb életszínvonalat biztosítva a lakosságnak. Megismerhették a várospolitikai célokat, a fejlesztések következő tennivalóit, beleillesztve mindezt a hatodik öt­éves terv már megvalósult elképzeléseibe. Bemutatkoztak a tanácstagjelöltek is. Csapó Miklós- né a negyvenesek nemzedékéhez tartozik, az OTP balas­sagyarmati fiókjának csoportvezetője, aki két gyereket ne­vel férjével, már régi „népfrontos”. Fekete Zsuzsanna — ő a fiatalabb — a posta alkalmazottja, most végzi a felső­fokú tiszti tanfolyamot. Mindketten példamutatóan látják el munkahelyi teendőiket, szívükön viselik a közösség gond­jait. Ezt ők maguk is megerősítették, amikor a bizalmat megköszönték —, hiszen mindketten a választási listára kerültek az egybegyűltek közös akarata alapján. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ketten is köz-' érdekű bejelentést tettek, amit — természetesen — a vá­rosi tanács illetékeseihez továbbítanak. Havasi Jánosné a Murár Lajos utcai csapadékvíz elvezetésének megoldását kérte nyomaikkal, kiegészítve mondandóját azzal, hogy az utca hársfáinak permetezése gyakorta elmarad. így azok a környék fáit rovarokkal fertőzik. Babcsán Józsefné a Patvarci út és a Baltik Frigyes utca sarkán egykor volt, majd takarékszövetkezetté lett kisbolt sorsa felől érdeklő­dött. A jelenlegi tanácstag Bogyó Sándorné, aki elfoglaltsá­gai miatt tisztét tovább vállalni már nem tudja, röviden így summázta: — Támogassak a jövendő tanácstagot mindannyian; mert egyedül senki nem juthat előbbre. Fogjunk össze*. H. Z. I Legkisebb falucskában — legnagyobb érdeklődés r Ä szovjet tervek már ké- fceen állnak a Berlin ellem végső támadásra. Zsukov marsall azit is közli táborno­kaival: annak a magasabb egységnek parancsnokát neve­zi ki majd Berlin első város­parancsnokává, amely a leg- hősiesebben harcol a második világiháború utolsó nagy euró­pai ütközetében. Berzarin ve­zérezredes, a csapásmérő 5. hadsereg élén állt akkor. Az 6 katonái keltek át elsőnek 1945. január 30-áról 31-re virradó éjszaka az Oderán, elfoglalták Kienitzet, vagyis a jmai NDK első helységét. ! A seelowi magaslatokon femelkedett a németek utolsó és meglehetősen erős védel­mi vonala Berlin előtt. E vo­nal áttörése a kemény német ellenállás miatt 33 ezer szov­jet katona életébe került. Het­venhat napig tartott Berzarin katonáinak küzdelme a K,en- frtzben kiharcolt és súlyos küzdelem árán 300 négyzet­kilométeresre kiszélesített híd­főért. amelyből április 16-án megindul a Vörös Hadsereg 405 ezer katonájának 2500 páncélossal és 14 ezer külön­böző kaliberű löveggel támo­gatott rohama — Berlin ellen. A támadás moszkvai idő jgzerint 5 órakor, a virradat előtt két órával hatalmas tü­zérségi előkészítéssel kezdődik. Az 1. belorusz front parancs­noka. Zsukov marsall, aki egy figyelőpontról nézi a táma­dást. emlékirataiban vissza­emlékezik rá, hogy a félórás roppant erejű tüzérségi tűz alatt a németek részéről már (egyetlen lövés sem dördültél. JSzek után indult meg az ál­talános roham. I A Berlin elleim roham eleő íhapján a szovjet tüzérség 1 millió 236 ezer lövést adott le. 2450 vagon lövedék, csaknem 98 ezer tonna acél zúdult a remetek állásaira. Mégis —, súlyos harcba kerül az út a párosig. Április 16. és 10. kö- Eött Hitler további 15 had­osztályt, öt dandárt, hét ön- faló ezredet és jó nehány zászlóaljat vet be a berlini ftrontszakaszon. A nyugaton lelönyom/uló szövetséges csapa­tok elől vonják el ezeket az erőket: szándékosan akadály­talan ul engedik előre az ame­rikai és az angol csapatokat ezzel szemben minden igyeke­zetük arra irányul, hogy a szovjet egységeket minél job­ban visszatartsák. Április ló­én este Goebbels rádióbeszé­det mond, a führer ötvenha- todik születésnapjának előes­téjén. A nyugati kommunis- taellenes érzelmekre próbál hatni, amikor azt fejtegeti, hogy Németország „feláldoz­ta magát, hogy a nyugati vilá­got a bolsevizmus veszélyétől megmentse.” : És másnap felvirradt Hitler születésnapja. 1933-tól, vagy­is tizenkét esztendőn keresz­tül országra szóló ünnepségek köszöntötték ezt a napot. De Zsukov marsall 1945. áprifis 29-án szó sem lehet róla, hogy a fényárban úszó birodalmi kancelláriára, feszes vigyázzban álló SS- őrök sorfala között, futósző­nyegen vonuljanak be tisztel­gésre a náci előkelőségek. Mégis, valamennyien köteles­ségüknek érzik, hogy felkö- szöntsék a führert. Hitler föld alatti, 8 méter vastag vasbetonnal védett fogadóhe­lyiségébe alig férnek be még a legszűkebb környezet tagjai is, akik most, a történelem­ben utoljára, összegyűlnek a náci vezér körül. Máskor a Wehrmacht üdv­lövésekkel köszöntötte legfőbb parancsnokát a születésnapi reggeleken, most viszont a szovjet hadsereg tüzérségé kezdi meg Berlin lövését. A német főváros már napok óta lángokban áll, a támadó szov­jet légierők gyújtóbombái megtették a magukét. És most már tüzérségi tűz alatt is áli a város. Az utcák teljesen kihaltak, a berliniek százez­rei húzódnak a föld alatti vas­út alagútjaiba. A meglehető­sen szűkszavú születésnapi köszöntők után Hitler tanács­kozást tart. A napirendbe»: mi legyen tovább? Göring, Himmler, Bormann, Goebbels és Rib- benfcrop, Keitel, Jod! és Dö- nitz tábornokkal együtt azon tanakodik, hogy elmenekül­jön-e a vezérkar Berlinből. A város teljes körülzárása még nem fejeződött be, mód nyíl­na még rá, hogy Hitler átte­gye székhelyét Dél-Nérnetor- szágba, a bajor és osztrák he­gyekbe, például Berchtesgaden- be, az egykori „sasfészekbe”. A tábornokok általában a tá­vozás mellett kardoskodnak, Goebbels azzal érvel, hogy az amerikai—angol csapatok fel­tehetően előbb érnek Bercb- tesgadenbe, mint a szovjet egységek a birodalmi kancel­láriába. Hitler elhatározza, hogy ma­rad, de valamennyi jelenlevő­nek megengedi, hogy elhagy­ja a fővárost, ha más helyet biztonságosabbnak mä, Go­ring él elsőnek a lehetőség­gel, még aznap éjjel elbúcsú­zik Hitlertől és elhagyja Ber­lint. A következő menekülő Himmler. A tábornokok mée egy-két napig maradnak ugyancsak várakozó álláspont­ra helyezkedik Goebbels és Bormann. Hitler intézkedésbe kezd, parancsokat ad, hogy valamennyi még nendeíkeaes- re álló egység siessen a né­met főváros felmentésére. Kö­veteli a Wenck tábornok pa­rancsnoksága alatt álló 12. hadsereg ellentámadását. Ez az alakulat azonban, akárcsak más német csapattest, már csak papíron létezik. A szov­jet hadsereg felőrölte. Goebbels Hitler születés­napján egyébként olyan be­szédet mond, amely egyszerre szól „vezérének” és azoknak az angolszász köröknek, ame­lyek nem szívesen látnák, ha a Szovjetunió megerősödve kerülne ki a háborúból. A születésnapi köszöntő politikai lényege: ,.Ha Anglia és az Egyesült Államok még nem bolsevizáltatták, úgy az egves- egyedül a führernek köszön­hető”. •gerfetssogyormofi termeíeí Vezetékek kül- és belföldre A második negyedév folya­mán ezernyolcszáz tonna sza­badvezetéket gyárt tőkés­piacra a balassagyarmati ká­belgyár. A terméket olasz, skandináv és közel-keleti üz­letfelek rendelték meg a ká­belmű vektől. Ugyanebben az időszakban megkezdik egy je­lentős kínai megrendelés tel­jesítését is. Az ázsiai igény négyezer tonna szabadveze­tékre szól. értéke magyar pénzben 270 millió forint. Emellett közelebbi szocialista piacra is termelnek az Ipoly- parti üzemben, a hosszabb tá­vú szerződések időarányos részének megfelelő mérték­ben. A gyár a második negyed­éves munkát egyébként jó alapról folytatja: az év első negyedében több mint félmil- liárd forintos termelési érté­ket produkált: fennállása óta ez a legnagyobb termelés el­ső negyedév alatt! A tavalyi azonos időszaknál tíz százai, lékkai nagyobb. Az export is sikeres volt ezekben a hó­napokban: több mint 200 millió forint értékű árut ter­meltek tőkésvevőknek. Na­gyobb tétel szabadvezetéket osztrák, olasz és svéd part­nereknek készítettek. Kisebb mennyiséget Finnországba, Dániába és közel-keleti or­szágokba adtak föl. Szocialis­ta relációban 500 tonna sza­badvezeték vietnami, 480 ki­lométer erősáramú kábel pe­dig szovjet igénylésre készült, egybeszámolva 72 millió fo­rint értékben. Hasai megreodefésre Oauac­sen 230 millió forint értékű terméket szállítottak M TEK- vállalatoknak és a belkeres­kedelemnek, valamint a Ma­gyar Villamosművek Tröszt és az Országos Bányaellátó Vállalat számára. A második negyedévben egyébként bőví­teni kívánják a hazai piacra való termelést: negyedmilliárd forint értékű árut terveznek magyar vevőknek kiszállítani. Arany helyett — alumínium A különösen tiszta alumi­nium, amelynek a gyártását Tádzsikisztánban szervezték meg, a mikroelektronikában pótolja az aranyat és az ezüs­töt. Ez lényegesen olcsóbbá teszi a gyártást és csökkenti az eszközök méreteit. Például a televízió elektronikus ré­szét gyufásdoboz nagyságúra lehet méretezni. A szuper­tiszta alumíniumot a Tadzsik Tudományos Akadémia labo­ratóriuma állítja elő. A labo­ratórium lényegében már ha­talmas üzemmé alakult át. Meglehet, a megye legki­sebb faluja. Kanyargós út vezet a cserháti hegyek-völ- gyek között, nagy döccenők- kel, meredek lejtőkkel, ami­kor már az ember végképp úgy érzi, hogy eltévedt, amúgy alaposan ezen a vidé­ken: akkor van ott Garáb. Lélekszáma még a másfél százat sem éri el, hosszú évek óta e szám körül mo­zog, Ám, ha nem is halt ki, lett „fogyó falu”, az átlag­életkor bizony magas. Mégis, ez a maroknyi lakosság szív­ügyének tekinti a közéletet, ott vannak a fórumokon, ha kell megfogják az ásót, a lapátot, s nem kertelnek a véleményükkel sem. Nem lepődtek meg hát a Hazafias Népfront és a he­lyi tanács szer vezői, amikor az összevont tanácstagi jelö­lő gyűlésre a mintegy száz választópolgár közül közel ötvenen megjelentek! Kucsik Ervin, az alsótoldi közös párt- alapszervezet titkárának üd­vözlő szavai után Hirka Sán­dor, a tanács végrehajtó bi­zottságának titkára tartott beszédet a hallgatóságnak. Bevezetőül arról szólt, hogy a közelmúltbeli események, nevezetesen a felszabadulási évforduló, s a pártkongresz- szus jó alkalmakat kínáltak arra, hogy ki-ki számvetést készítsen az elért eredmé­nyekről, s erre alapozva, ha­tározza meg a jövő teendőit. Ezen országos rendezvények megállapításai érvényesek a szűkebb környezet, az' alsó­toldi tanács közigazgatásához tartozó hat község: Bokor, Kutasó, Cserhátszentiván, Ga­ráb, Alsó- és Felsőtold. ösz- szesen mintegy másfél ezer la­kosára is. Felelevenítette az előadó az elmúlt évek vál­tozásait, amelyek révén ja­vultak az életkörülmények, a boldogulás lehetőségei. Majd a választások új vonásaira tért ki Hirka Sándor, hang­súlyozva, hogy a kisebb lé­lekszámú községekben elöljá­róságokat fognak alakítani. — Ennek célja — mondott ta —, hogy a társközségek ér­dekképviselete megoldódjon; erősödjenek az igazgatás ön- kormányzati vonásai. További célunk — folytatta —, hogy a döntési hatáskörök kerül­jenek közelebb a helyi gya­korlat valóságos folyamatá­hoz. Az előadói beszéd után a Hazafias Népfront megbízá­sából Hirka Sándor megtette javaslatát a három választó- kerület tanácstagjelöltjeire. A 16. számú választókerület­ben Klátyik András és Kő­vári Attila, a 17. számúban Nagy Lászlóné és Szegi László, míg a 18-as választó- kerületben Keve István és Szatmári László alkotta a népfrontos ajánlatokat. Mint később kiderült, alapos, fele­lősségteljes ajánlatok voltak ezek, hiszen valamennyiük megkapta a jelöléshez szük­séges voksokat. Sőt, Danyi Zoltán választópolgár — élve demokratikus jogával — azt javasolta a jelenlevőknek, ve­gyék föl a jelölőlistára Hir­ka Dezsőt is! A gyűlés egyet­értett a javaslattal, így ala­kult ki a három kerület hét jelöltjének személye. Űtravaló tanácsokkal is el-' látták őket a helybéliek. Töb­ben is szóvá tették: legyen rendszeresebb a lakosság tá­jékoztatása a tanácsi esemé­nyekről, töltsön be kulcssze­repet ebben majd a tanács­tag, ahogyan azt Homoga Ist­ván, Kelemen Ferenc és Eged Elemér választópolgárok is fejtegették. Nagy a várako­zás az elöljáróságok iránt, az emberek úgy érzik, sokat len­díthet majd a dolgok mene­tén. S hogy a leendő tanács­tagok is érzik megnövekedett lehetőségüket — és felelőssé­güket! — azt ékesen bizo­nyították Szatmári László sza­vai, aki jelölttársai nevében Ígérte: bármelyikük is légyen majd a tanácstag, tehetségük­höz mérten mindent megtesz­nek a garábi lakosság érde­keinek helyes képviseletéért. T. L. (Következik: 4. „Folytatjuk rohamainkat”) 'A MÉM repülőgépes szolgálat kaposújlaki területi központja lett a Dél-Dunán(úl és a KGST-országok növényvédő repülőgépeinek javítóközpontja. Csehszlovák, lengyel, jugo szláv és magyar gépek nagyjavítását végzik itt. A 180 fő­vel működő javítószolgálat az idén 29 repülőgép javítását vállalja. | NOGRÁD — 1985. május fa. szombat 3 Gyermekemberek biciklin, két-két páMéttköHel fetaeerelvc a frontra mennek

Next

/
Thumbnails
Contents