Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

Választási nagygyűlés Kőbányán GRÓSZ KÁROLY MONDOTT BESZÉDET r Ä fővárosi választási nagy­gyűlések sorozatát kedden az a politikai esemény nyitotta meg, amelynek szónoka Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titká­ra volt. Kőbányán, a MÁV Északi Járműjavító Üzem nagycsarnokában összegyűlt több száz választópolgár kö­zött ott voltak a főváros párt­ós állami vezetői, társadalmi és tömegszervezeteinek ve­zetői, az egyházak kép­viselői és sokan a munkásmozgalom régi har­cosai, illetőleg a kőbányai első választó fiatalok közül. Készt vettek a nagygyűlésen a kerület országgyűlési kép­viselő- és tanácstagjelöltjei is. A választási nagygyűlést Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára nyitotta meg. Ezután a nagygyűlés részt­vevői meghallgatták a kőbá­nyai 27-es választókerület két országgyűlési képviselőjelölt­je, Zarnóczi József, a X. ke­rületi pártbizottság első titká­ra és Simon József, az Orion Rádió és Villamossági Vál­lalat műszaki igazgatóhelyet­tese felszólalását. Ezt köve­tően, Grósz Károly lépett a mikrofonhoz: — Ma már történelmi tény — mondta Grósz Károly —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1956-ban volt ereje ahhoz, hogy a nehéz helyzetben egyszerre lépjen fel a szélsőségek ellen, egy- időben megőrizze az addig felhalmozott szocialista ér­tékeket és szakítson a múlt hibáival; ugyanakkor védje és vallja a régi, tiszta szo­cialista elveket, «mikor vál­lalkozik egy merőben új gya­korlat kialakítására. Helyzetünk megítélésében polarizálódtak a vélemények, és társadalmi fejlődésünk lehe­tőségeit, útjait, ,módjaitillető­' Kedden folytatódott a Var­sói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai tanácsának ülése. A budapesti tanácskozáson Vik­tor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, az egyesített fegy­veres erők főparancsnoka el­nökölt. en, felerősödtek a nézeteltéré­sek. Az egyik oldalon megje­lentek azok, akik végletekig ragaszkodtak a megszokotthoz, a kialakult és jól bevált meg­oldásokhoz, és gyanakvással fogadtak minden megújítási törekvést. A másik oldalon felsorakoztak azok, akik az­zal a jelszóval, hogy „eljött az ideje a gyökeres változta­tásoknak”, mindent egy csa­pásra akartak átalakítani. Nyílt politikai vitákban szo­rították vissza ezeket a szél­sőséges nézeteket. Így erősö­dött meg ismételten a párt és a tömegek közötti kapcso­lat, vált egységesebbé a párt és az ország vezetése. Pártunk XIII. kongresszusa megerősítette, eddig folytatott politikánk alapelveit, mert eredményességét immár négy évtizede a gyakorlat már sok­oldalúan igazolta. A bevált politikai elvek megőrzése, felfogásunk szerint magában foglalja az új vi­szonyokhoz való alkalmazko­dás igényét és képességét is. — Pártunk azt hirdeti —, hangsúlyozta a budapesti pártbizottság első titkára —, hogy az áilandóság. a folya­matosság, a stabili tás, a múlt értékeinek átörökítése és meg­őrzése, az elért eredmények megszilárdítása: társadalmunk fejlesztésének alapvető köve­telménye. Ugyanakkor tudjuk, hogy nincsenek végleges meg­oldásaink, hibátlannak tekin­tett, örök érvényű döntéseink. Bármit s határoztunk és kezd­tünk el, a gyakorlati tapasz­talatok alapján kiegészíthetjük, korrigálhatjuk, s ha kell, visz- szia is vonhatjuk, felcserélhet­jük jobbal. Valljuk, hogy a párt csak akikor képes ered­ményesen vezetni, ha érzé­keny a valóság változásaira, tudja azokat gyorsan és reáli­san számba venni, képes a he­lyes válaszokat kialakítani. A nagygyűlés, amely a Himnusszal kezdődött, a Szó­zat hangjaival ért véget. (MTI) A VSZ-tagállamok delegá­cióinak tagjai este a Magyar Néphadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel, valamint Vö­rös Csillag Érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttesé­nek ünnepi műsorát tekin­tették meg az MN Művelő­dési Házában. (MTI) Mihail Gorbacsov, azSZKP KB főtitkára kedden fogad­ta a KGST-tagországok test­vérpártjai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB- titkárainak moszkvai tanács­kozásán résztvevőket. Az SZKP KB főtitkára nagyra értékelte a Moszkvá­ban kedden befejeződött ta­nácskozást, fontosnak nevez­te a testvérpártok Központi Bizottságai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó titká­rainak találkozóját. Rámuta­tott annak jelentőségére, hogy végrehajtásra kerülje­nek a KGST-tagországok múlt évi moszkvai felső szin­tű gazdasági értekezleten ho­zott határozatok. Szólt a szo­cialista országoknak a társa­dalmi és gazdasági fejlő­désben elért sikereiről is, megállapítva, hogy a jelenle­gi megnövekedett követelmé­nyek és a bonyolultabbá vált nemzetközi helyzet miatt még jobban ki kell használ­ni a szocialista gazdasági in­tegrációban rejlő tartaléko­kat. Az SZKP KB főtitkára külön is fplhívta a figyel­met arra, hogy milyen fon­tos a tudományos és műsza­ki haladás meggyorsítása, a termelési kooperáció és sza­kosodás elmélyítése. Mihail Gorbacsov kitért ar­ra is, hogy a KGST-tagor­szágok birtokában vannak mindannak, ami társadalmi és gazdasági fejlődésük meg­gyorsításához, dolgozóik jó­létének jelentős, növeléséhez szükséges. Az SZKP KB főtitkára szólt a Szovjetunió társadal­mi és gazdasági fejlődésének útjairól, ismertette a jelenlé­vőkkel az SZKP KB leg­utóbbi plénumgin hozott ha­tározatok céljait, s kitért az SZKP XXVII. kongresszusá­nak előkészületeire. A meghívottak részéről Günter Mittag válaszolt, megköszönve az SZKP KB- nak és Mihail Gorbacsovnak az őszinte beszélgetést. A találkozót szívélyes, ba­ráti légkörben tartották meg,1 Választási nagygyűlés Nyíregyházán BERECZ JÁNOS MONDOTT BESZÉDET Választási nagygyűlést ren­deztek kedden Nyíregyházán, a Krúdy Filmszínházban. A mintegy halszáz résztvevő kö­zött ott voltak Szabolcs-Szat- már megye és a város párt- és tanácsi vezetői, a társa­dalmi szervezetek, üzemek, gazdaságok, intézmények kép­viselői. Részt vettek a nagy­gyűlésen a nyíregyházi or­szággyűlési képviselő- és ta­nácstagjelöltek is. A Himnusz hangjait köve­tően a nagygyűlést Soltészné Pádár Ilona, a Szabolcs-Szat- már megyei népfrontbizott­ság titkára nyitotta meg, majd Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra mondott beszédet. Meggyőződésünk és történel­mi tapasztalatunk, hogy a szocialista fejlődés meghatá­rozó követelménye a marxi—■ lenini típusú párt vezető sze­repe, irányító és szervező munkája. A mi pártunk be­tölti történelmi küldetését: tudományos elméleti megala­pozottsággal elemzi nemzeti létünk feltételeit, adottsága­inkat, alkotóan feltárja lehe­tőségeinket és határozza meg az adott időszak gyakorlati tennivalóit. — A különböző érdekek lé­tét, kifejeződésük jogát egész politikai rendszerünk és min­dennapi gyakorlatunk egyre inkább magától értetődőnek tekinti. Ha a politikai rendszer így működik, ha az egyetlen, a vezető pái't így, a társadalmat szolgálva politizál, akkor tel­jes mértékben szükségtelen a több pá rtrendszer. — Szocialista demokráciánk jelenlegi szintje minden ed­diginél teljesebben biztosítja az alapvető politikai jogokat, kiterjeszti az ezek érvényesü­lését segítő jogi biztosítéko­kat — hangsúlyozta a toyáb- biakban Berecz János. Felszólalt a nagygyűlésen Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató- intézet igazgatója, a Hazafias Népfront országos listáján szereplő képviselőjelölt, Felszólalt még a választási nagygyűlésen Suhai JózseCrié, a Taurus Gumiipari Vállalat nyíregyházi gyárának terme­lésirányítója. Tóth Ferenc, a Rakamazi Győzelem Tsz ag­rármérnöke. dr. Fekete Ká­roly református esperes, a me­gyei egyházközi békebizottság titkára és Szántó Sándor, a Nagyeesedi Rákóczi Tsz ker­tészeti ágazatvezetője. A nagygyűlés a Szózattal ért véget. (MTI) Budapesten ülésezik a VSZ katonai tanácsa Közlemény a KGST-országok kommunista és munkáspártjai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó KB-titkárainak értekezletéről A KGST-országok felső szintű, gazdasági értekezletének azzal a döntésével összhangban, hogy erősíteni kell a test­vérpártoknak az együttműködés fejlesztése és a gazdasági epí tőmunka során szerzett tapasztalatok kicserélése érdeké­ben végzett közös munkáját, Moszkvában május 20—21-én megtartották a KGST-tagországok kommunista és munkás­pártjai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozását. A tanácskozáson részt vett: Emil Hrisztov, a BKP KB titkára és Andrej Lukanov, a BKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a miniszterta­nács elnökének helyettese, Bulgária állandó képviselője a KGST-ben, Milos Jakes, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára és Rudolf 'Rohlicek, a CSKP KB tágja, a minisztertanács elnökének helyettese, Csehszlovákia állandó képviselője a KGST-ben, Lionel Soto, a KKP KB titkárságának tagja és Antonio Esquivel, a KKP KB tagja, a minisztertanács elnökének he­lyettese, Kuba állandó képviselője a KGST-ben, Kazimierz Barcikowski, a LEMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára és Janusz Obo- dowski, a minisztertanács elnökének helyettese, Lengyelor­szág állandó képviselője a KGST-ben, , , Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságánák tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, az MáZMP KB tagja, miniszterelnök-helyettes; Magyarország állandó képviselője a KGST-ben, Demcsigin Molomdzsamc, az MNFP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Mjatavin Peldzse, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB tagja, a minisz­tertanács elnökének helyettese, Mongólia állandó képvise­lője a KGST-ben, Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára és Gerhard Weiss, az NSZEP KB tagja, a minisztertanács elnökének -helyettese, az NDK állandó képviselője a KGST-ben, Ilié Verdet, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a KB titkára és loan Totu, az RKP KB PVB pót­tagja, a minisztertanács elnökének helyettese, Románia ál­landó képviselője a KGST-ben. Nyikolaj R.izskov. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Nyikolaj Tálizin, az SZKP KB tagja, a minisztertanács elnökének helyettese, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST-ben, Nguyen Lam, a VKP KB titkára és Tran Quyrth, a VKP KB tagja, a minisztertanács elnökének helyettese, Vietnam állandó képviselője a KGST-ben. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpárcok Központi Bizottságainak osztályvezetői és osztályvezető­helyettesei is. A résztvevők tájékoztatták egymást arról a tevékenység­ről. amit pártjaik végeznek a felső szintű gazdasági értekez­leten létrejött megállapodások végrehajtása érdekében. Meg­állapították, hogy valamennyi testvérországban meghatáro­zásra kerülnek a szocialista közösség további sokoldalú fej­lődésének és tökéletesítésének távlatai 1990-ig és az évszá­zad vegéig. E munka során, amelynek -alapját a KGST-tag- orsz.ágok kommunista és munkáspártjainak kongresszusain hozott határozatok képezik, figyelembe veszik a gazdasági fejlődés hosszú távú stratégiájának és a kölcsönös együttmű­ködés elmélyítésének a moszkvai felső szintű értekezleten egyeztetett fő irányait. A tanácskozás résztvevői egyetértet­tek abban, hogy a felső* szintű gazdasági értekezlet döntései­nek következetes végrehajtása fontos tényezője a szocialista közösség országai további dinamikus fejlődésének, egységük és egybeforrottságuk megszilárdításának. Megvalósul a tagországok gazdaságpolitikájának egyez­tetése is a kölcsönös érdeklődésre számottartó területeken. Kidolgozásra és elfogadásra kerülnek a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés 2000-ig terjedő időszakra szóló kétoldalú programjai. Befejezéséhez közeledik a kö­vetkező öt évre szóló népgazdasági tervek koordinációja, és előkészítés alatt áll több nagy. a termelési kooperációra és a természeti erőforrások' közös kiaknázására vonatkozó sok­oldalú megállapodás.- Ezek között szerepelnek a gépgyár­tásban, az energetikában, valamint a fűtő- és nyersanyag­iparban folytatott együttműködésre vonatkozó megállapo­dások. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés a résztvevők egyöntetű véleménye szerint egyre nagyobb szerepet tölt be a tagországok társadalmi termelésének in­tenzívebbé tételében. A tanácskozás résztvevői véleménycserét folytattak a szo­cialista gazdálkodás hatékonyabbá tételét szolgáló pártirá- nyítási munka több kérdéséről is. A tagországok párt- és állami szervei által hozott intézkedéseknek köszönhetően a tagországokban emelkedik a munka termelékenysége, csökkennek a termelés költségei, és bizonyos eredmények születtek a társadalmi termelés energia- és anyagigényének mérsék lésében. A résztvevők ugyanakkor aláhúzták: további erőfeszítése­ket kell tenni annak érdekében, hogy jelentős előrelépés történjen a nemzetgazdaságok fejlesztésében és széles körű n- tenzifikálásában. E feladatot halaszthatatlanná és politikai­lag nagyon fontossá teszi a testvérországok társadalmi-gaz­dasági fejlődése meggyorsításának szükségessége, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet. Az imperializmus agresszív körei által folytatott konfron- tációs politika miatt a világban nem csökken a feszültség. Ezek a körök megpróbálják megbontani a kialakult katonai erőegyensúlyt, s ezért fokozzák, a világűrre is ki akarják terjeszteni a fegyverkezési hajszát, megpróbálják gazdasá­gilag meggyengíteni a szocialista országokat. Az Egyesült Államdk vezető körei politikai céljaik érdekében akarják felhasználni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, tovább­ra. is kereskedelmi, hitel- és technológiai blokádot, közvet­len nyomást, embargót és szankciókat alkalmaznak. Az im­perializmusnak ez a gazdasági téren megvalósuló agresszív politikája kiterjed a nemzeti felszabadulásukért küzdő or­szágokra, például Nicaraguára is, amely ellen gazdasági blokádot léptettek életbe. Következetesen megvalósítva irányvonalukat, amely a bé­ke megőrzését és megszilárdítását, az enyhülési folyamat felújítását, s a minden érdekelt állam közötti egyenjogú, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlődését szolgálja, a KGST tagországai erősítik egységüket és együtt­működésüket, s a jövőben is minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megvédelmezzék létfon­tosságú érd-ekeiket, tovább erősítsék műszaki és gazdasági függetlenségüket. Ezzel együtt továbbra is a leghatározottab­ban síkra$zállna>k .a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásáért, a •leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért, a nemzet­közi biztonságért és együttműködésért. A szocialista álla- mo'j’ sokoldalú együttműködésének fejlődését és erősödését megbízhatóan szolgálja a Varsói Szerződés. Figyelembe véve. hogy a testvérországok gazdasági straté­giájának jelenleg központi eleme a tudományos és műszaki haladás meggyorsítása, a tanácskozás résztvevői különösen nagy figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki haladás 2000-ig érvényes komplex programja közös kidolgozásának. A KGST-tagországok birtokában vannak mindannak, ami ahhoz szükséges, hogy élenjáró szintet érjenek el a tudo­mányos-műszaki haladásban. Sokoldalú erőfeszítéseket tesz­nek, a jövőben is annak érdekében, hogy a termelésben mi­nél gyorsabban és hatékonyabban alkalmazásra kerüljenek a tudományos eredmények. Ennek érdekében összehangolt munka kezdődött olyan kiemelt területeken, mint az elektro­nizálás, a komplex automatizálás, az atomenergetika, az új ányagok és technológiák, kifejlesztése, a biotechnológia. Eze­ken a területeken a nemzetközi szocialista munkamegosztás­ra alapozott, s a kutatástól a termelésen át egészen az ér­tékesítésig terjedő teljes ciklust felölelő komplex megálla­podásokat dolgoznak ki. A tanácskozás résztvevői rámutattak arra, hogy meg keli gyorsítani az "említett program kidolgozását, és a megvaló­sítását szolgáló konkrét megállapodások előkészítését. A testvérpártok Központi Bizottságainak nagyobb figyelmet kell szentelniük e munkáknak és jobban kell ellenőrizni azokat. A résztvevők véleménye szerint a termelőbázis folyama­tos és gyors megújítása érdekében nagy hangsúlyt- kell he­lyezni a gépgyártás fejlesztésére, a KGST-n belü.1 e téren megvalósuló-,szakosodás és kooperáció fel-mélyítésére, a ki­emelkedően jó minőségű és műszakilag Világszínvonalon álló gépek és berendezések gyártására. Komoly szerepet kell betölteni ezen a téren a KGST nemrég létrehozott gépipari együttműködési bizottságának. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást annak a párttevékenységnek a formáiról és módszereiről, amely az anyagi erőforrások minden fajtájának hatékonyabb fel­használását. az állóalapok megtérülésének gyorsítását, a beruházások hatékonyságának növelését, a népgazdaságok szerkezetének tökéletesítését szolgálja. A KGST valamennyi tagországában átfogó intézkedéseket hoznak a fűtőanyagok­kal, az energiával és a nyersanyagokkal való fokozottabb takarékoskodás érdekében és azért, hogy növekedjen a mun­ka termelékenysége, ami a termelés intenzívebbé tételének elengedhetetlen feltétele. Ezzel kapcsolatban a tanácskozás résztvevői szükségesnek nevezték, hogy a gazdasági haté­konyság növelésének minden területén erősödjön a közös munka. A testvérpártok képviselői ismételten kijelentik: a KGST- tagországok internacionalista kötelességüknek tartják, hogy a már meglevő igazságos alapokon tovább segítsék a Kuba" Köztársaságot, a Mongol Népköztársaságot és a Vietnami Szocialista Köztársaságot népgazdasága fejlődésének meg­gyorsításában, hatékonyságának növelésében. Ennek során figyelembe veszik az ezekben az országokban folyó szocia­lista iparosodásból adódó feladatokat, és elősegítik, hogy e három ország szélesebb körben és hatékonyabban vehes­sen részt a nemzetközi szocialista munkamegosztásban. Az e területeken folytatott együttműködésnek meg keli gyorsí­tania azt a folyamatot, amelynek eredményeként Kuba, Mongólia és Vietnam gazdasági fejlettségének szintje foko­zatosan eléri az európai KGST-országok fejlettségi szintjét. A tanácskozás résztvevői célszerűnek tartják, hogv a jö­vőben is rendszeresen megtartsák a testvérpártok Központi Bizottságai gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó tit­kárainak találkozóit. A moszkvai tanácskozást az elvtársi együttműködés lég­köre, tárgyszerűség és a kölcsönös megértés jellemezte. KB-titkárok moszkvai értekezlete Mihail Gorbacsov fogadta a tanácskozás résztvevőit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents