Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-22 / 118. szám
Korábban az NDK-beli Halléban élt és dolgozott Papp lattá, aki 1984 júliusától a Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységében helyezkedett el. Körülményeivel elégedett és boldog, hogy új helyén js családra, barátokra, ismerősökre talált. Képünkön a gyártószalagon tevékenykedik, munkáját Sándor Józseíné gyártásközi ellenőr vizsgálja. — kj — Tavasz végi helyzetjelentés Pásztóról Tájkép vetés után Az elhúzódó tél és a „rendetlen” tavasz dacára meglepően rendezett képet nyújtanak a Pásztói Béke Mgtsz földjei. Zöldé!! az őszi vetés, sarjad a kora tavaszi, de a még feketéllő táblákon is látszik az elvégzett munkák nyoma. A szokott időben, január végén elkezdték az őszi gabonafélék fej trágyázását, hozzáláttak a szőlőmetszéshez, amikor a hosszan tartó hideg- hullám megálljt parancsolt. A szőlészet ugyan tovább dolgozott; eladtak mintegy hétszázezer forint értékű szaporítóanyagot — szőlővesz- szőt, de a többi ágazat csak megkésve láthatott munkához. — Áprilisi árpa, maradjon a zsákba’ — idézi a népi bölcsességet Kárpáti István el-' npkhelyettes, arra utalva, hogy a tavaszi árpát márciusban kell vetni. — Ha nem is tartottuk be pontosan a közmondásban „előírt” határidőt, húsvétra — egészen pontosan április 6-ára — befejeztük háromszáz hektárnyi árpa és ugyanannyi mustár vetését. Ehhez persze két műszakban kellett dolgozni, és nem csak hétköznap, de szombaton és vasárnap is. Hogy a nagy sietség ne menjen a minőség rovására, a traktorosoknak húszszázalékos célprémiumot tűztünk ki, amit megfelelő kelés esetén vehetnek fel. Hasonló tempóban került földbe a napraforgó négyszáz hektáron, illetve a siló- és a háztáji kukorica összesen kétszázhetven hektáron. Telepítettünk százhét hektárnyi lucernát is. A vetés utáni vegyszeres gyomirtást az időközben felázott talajon csak helikopterrel tudtuk megoldani. A lemaradást behoztuk, május második hetében százhektámyi cirokkal vegyes silókukorica földbe juttatásával a vetési munkákat befejeztük. A KILÁTÁSOKRÓL.^ — Milyenek a kilátások, milyen lesz az idei termés? — A szántóföldeken közepes termésre számítunk, bár a búza a tavalyi rekordhoz hasonló eredményt ígér. Rosz- szaibb a helyzet a szőlőkben. A téli és a tavaszi fagyok némely fajtáknál — rizlingszilváni, oportó — igen súlyos, 60—80 százalékos rügy- elfagyást okoztak. Más fajták — saszla, Irsai — elég jól átvészelték a telet, összességében, gyenge, közepes termés várható. Az erdészetben sem rózsás a helyzet. Jelentős volt a fagykár, a telepítésben is elmaradtunk. A csemetefcer- tek-ben jelenleg is a diákot* Gyantacsapolás segítségére szorulunk. Az évközben kitermelendő fa eladásából félmillió forint körüli nyereségre számítunk. Az állattenyésztők is nagyon várták a jó időt. Tél végére már-már takarmányhiány fenyegetett. A végül mégis beköszöntő tavasz megoldotta ezt a problémát; Szent György napja után körülbelül ötszáz szarvasmarhát kihajtottak a legelőkre — summázza röviden a kilátásokat Kárpáti István. JÖHET AZ ARATÁS? Bár a naptár még tavaszt mutat, május harmadik hetében már „nyári” munkát végeznek a pásztói .téeszben: kaszálják a lucernát. Ez még nem az igazi betakarítás, de jó apropó a kérdéshez; hol tartanak az aratási előkészületek? — A mezőgazdaságban ugyan sok minden az időjárás függvénye, de a karbantartást januártól decemberig folyamatosan végezzük — mondja Szlavkovszky György, a járművek és a gépek „gazdája”. — Ma már szinte minden munkát géppel végzünk. A sokféle masina javítása sokféle szaktudást kíván. Sajnos, van is velük munka bőven, mert a gépállomány nagy része nem a legkorszerűbb. Gondokat okoz a tipizálás hiánya is. Négy kombájnunk közül — amelyek három típust képviselnek — aratáskor egy időben jó, ha kettő üzemképes. Ha egy kombájn nem dolgozik, akkor áll a hozzá kirendelt két- három teherkocsi is. Problémák vannak az alkatrész- ellátással. Sőt, a beszerezhető alkatrészek minősége is kifogásolható. Példaként említhetjük az egy műszak alatt elkopó ekevasakat, vagy a gép önsúlya alatt „elfáradó” gumiabroncsokat. — Azt hiszem, hasonló gondok sok más szövetkezetben is előfordulnak. — A körülmények ismertetésével nem sajnáltaim kívánom magunkat. Ha ezek az eszközök állnak rendelkezésünkre, hát ezekkel végezzük el az aratást. Egyébként ma már nem a gabona betakarítása jelenti a legnagyobb igénybevételt az ember és a gép számára. Az igazi csúcs- időszak augusztus vége és szeptember, amikor a tarlóhántással. szántással, magágy-előkészítéssel egy időben folyik & lucerna utolsó kaszálása. a silózás, és akkoriban veszi kezdetét a szüret is. Eddig még ezeket a munkákat mindig időiben és megfelelően elvégeztük. Irdfezeiiüfezési bírság? Előrebocsátjuk: ilyen szankció nálunk *■ nincs. Bírságolni lehet — és bírságolnak is — a levegő, a víz szennyezéséért, a természetvédelmi előírások megszegéséért (ebbe persze az erdők károsításáért fizetendő büntetés is belefér), de erdőszennyezési bírság még nincs. S nem is biztos, hogy lesz. Csak felvetődött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács legutóbbi ülésén, hogy nincs-e esetleg ilyesmire szükség? Nemhogy döntés, még állásfoglalás sincs arról. hogy a jövőben talán ilyesmit indítványoz az OKTT. Egyelőre ezt is mérlegelés tárgyává tették — mint oly’ sok mást. az erdők kapcsán. Mégis jellemző és sokatmondó, hogy az ülésen — oly sok más elképzelés, terv között — felvetődött ez is. Hogy miért, azt aligha kell hosszasan részletezni. Immár minden újságolvasó ember tud arról, hogy — sok más európai országhoz hasonlóan — nálunk is károsodtak, pusztulni kezdtek az erdők. Igaz —, ne vessük el a sulykot —, egyelőre jóval kisebb mértékben, mint az NSZK-ban, NDK-ban, vagy Csehországban például, nálunk még csak foltokban támad a gyilkos kór. De a foltok száma nem kevés, 1983-ban már csaknem egymillió köbméter faanyag ment veszendőbe emiatt, mindenekelőtt a kocsánytalan tölgyek, fenyők, nyáriak világában. Aligha, szükséges bővebben taglalni azt is, hogy a föld erdővilágának esetleges kipusztulása az emberiség puszta létét tenné kérdésessé. Erdők nélkül nincs elegendő oxigén. És ha az erdő pusztul, akkor előbb-utóbb a szántóföldi, kertészeti növénykultúra is károsodik, ha pedig az károsodik... De ne folytassuk e gondolatmenetet, hiszen nem rémlátomások felvázolása a cél. Sőt, még az sem tekinthető kiemelt, elsődleges célnak, hogy esetleg bevezessük az erdőszennyezési bírságot. Noha — a téma súlyának érzékeltetése végett — ezzel kezdtük a cikkünket, mindenki tudja, hogy a büntetés csak segédeszköz. Még jobban tudta ezl^ az a mintegy 40 neves tudós és közéleti személyiség, aki az OKTT ülésén az erdők védelmében emelt szót és foglalt állást. Mit is tartalmaz ez az állásfoglalás? Mindenekelőtt azt, hogy meg kell tudnunk: mitől pusztulnak voltaképpen az erdők, hiszen helyes diagnózis nélkül nincs jó gyógymód. Igaz ugyan, hogy elég sok ismeretünk van már, tudunk például a kéndioxid jelenlétéről. az annak nyomán fellépő savas esők károsító hatásáról: ebből eredően a talaj szeny- nveződéséről. meg arról is. hogy — mindennek tetejébe — egy bizonyos gombafaj támadja meg a fákat. Vagyis sokat tudunk . már, de még nem eleget. Ezért az OKTT állást foglalt abban, hogy a jövőben intenzívebben kell tanulmányozni — s ahol lehet: az itthoni viszonyokra alkalmazva hasznosítani szükséges — a külföldi tapasztalatokat, s ki kell bővíteni, erőteljesebbé kell tenni a hazai kuatásokat. Letettek a voksot amellett is, hogy 1986-tól kezdődően alaposabb méréseket kell végezni az erdőket ért levegőszennyeződés milyenségéről, mértékéről. Mert igaz ugyan, hogy — amiként az egész ország területén — az erdőkben is mérik, figyelemmel kísérik, mi van a levegőben, mégis tény: minthogy az erdőt jó levegőt termelő helynek tartották, a fák világában kevesebb a műszer a kelleténél. Hát ezen is változtatni szükséges. L eginkább azon, hogy az erdők védelmét amolyan természeti reszortfeladatnak véljük. Az OKTT ülésén joggal húzták alá: ha a fák egészségi állapotát vizsgáljuk, meg kellene nézni azt is,' nem károsodnak ezzel egy időben a szántóföldi, kertészeti vetemé- nyek iis? Ezenkívül: ha jól kiépített növény- védelmi hálózatunk van (márpedig . van),’ akkor célszerű lenne az erdőkre, is kiterjeszteni ennek a működését, legalábbis összehangolni az erdők és mezők növényvédelmét. A legfőbb tanulsága talán az volt a vitának, hogy az erdők védelmét társadalmi üggyé kell tenni. Nem érhetjük be annyival, hogy azt mondjuk: olyan embert talán nem is találni, aki azt állítja, hogy ő nem szereti az erdőt. Ez az érzelmi kötődés egymagában nem elég. Aktív erdőszeretetre van szükség, M. L. , A FOGYASZTÓK ORSZÁGOS TANÁCSA KEZDEMÉNYEZTE Cipő az asztalon ZSALUZÁSTÓL A TETŐFEDÉSIG SUpSsasro is@ztiiroz@si a IKiM-r.té! Molnár László Á-vitamint a fűi érdekében Úgy látszik, nemcsak a szemnek, a fülnek is szüksége van A-vitaminra a kifogástalan működéshez. Újabb tanulmányok. írja Hans-Konrad Biesalski (maira egyetem) a Zeitschrift für Érnahrungswissenschaft- ban. azt mutatják, hogy a belső fülben nagy mennyiségű A-vitamin tárolódik. Ha ez az anyag hosszabb ideig hiányzik, a belső hallójárat beszűkül. A mainzi tudós saját kísérletei során kiderült, hogy az A-viamin-hiányosan táplált tengerimalacok érzékenyebben reagálnak a zajterhelésre. Hosszabb idő kell nekik ahhoz, hogy az ilyen hallásstresszből magukhoz térjenek. A-vitamin nélkül, úgy látszik, romlik a hallás és a látás is. Megkezdték az 5—6 év múlva kivágásra kerülő fenyőfák „csapolását” a Zala megyei erdőkben. Előbb a kérgétől tisztítják meg a fákat, aztán az e célra szolgáló éles szerszámmal vékony csatornákat vágnak a törzsükbe. Azokon át gyöngyözik majd a fenyő értékes ragacsos nedve, — a gyanta az alájuk függesztett cserépedényekbe. Nyaranta átlagosan másfél kiló nyers gyanta csorog a gyűjtőedényekbe egy-egy fáról. A hazai ipar évi . myersgyanta- szükséglete körülbelül 3 01)0 tonna. Ennek felét itthon, jelentős részben a hazai fenyvesekben gyűjtik össze. Á spirálok is színesen Novum néven újabb, az eddigi hasonlókhoz képest tetszetősebb spirálfüzetek gyártására készült fel a Fűzfői Papírgyár. Az új, színes fedelű füzetcsaládnak hat különböző méretű tagja van, s a második fél évtől kaphatók az üzletekben. Gyártásukra az ezt megelőző kezdeményezés, a Harrhóma elnevezésű színes fedelű iskolai füzetek nagy sikere adott ösztönzést a gyárnak. Hogy miképpen kerdüttoda? A minap a Fogyasztók Országos Tanácsa a vevők képviseletében meghívta a cipőgyártókat és a kereskedőket; tárgyalják meg a cipőellátást. Valóban az asztalon hevert néhány mintapéldány. Évek óta tart ugyanig a vita cipőügyben, az igazi megoldást azonban nem sikerült megtalálni. Amint a tanácskozáson elhangzott; a tolatások sem igazán biztatóak. Egyértelmű fejlődést pusztán a gyermek- lábbeli-,gyártás tud felmutatni, a kormány teremtette kedvező feltételek hatására, bár ezt sem gondtalanul. Tulajdonképpen mindezekről szó esett ezen a legutóbbi találkozón, az észrevételéket, véleményeket az összegezés után a FŐT júniusi ülésén napirendre tűzi. A jelenlévő gyártók állították: a termelésben nem különül el a hazai és a külpiacra szánt termék, egyformán kezelik a kettőt, minden ellenkező vélemény ellenére. . Az azonban tény, hogy a hazai igényeket nem elégítik ki. Talán ennél is elgondolkozta- tóbb, hogy a Kínából vásárolt sportos gyermek-lábbeli — szállítással együtt — mindössze 39 forintba kerül, míg a Tisza Cipőgyár évtizedek óta gyártott ' gyerméktomacipő- jét 59 forintért árusítják. A jelehlévőfcnek be kellett ismerniük, hogy kivitelben, minőség dolgában és szemre a kínai gyártmány messze meghaladta a magyar modellt. Ez a példa jelezte, hogy a távol- keleti ipar teret követel magának, és igen komoly versenytárs a világ minden táján. A gyermeklábbeli ügyében ismét kifogásolták, hogy nagyságonként nincs elegendő választék cipőből, szandálból, csizmából. A Sabária képviselője elmondta, a szülők telefonokkal, levelekkel zaklatják őket nap, mint nap.' Ä Siesta márkájú termékekből akkor sem tudnák kielégíteni az igényeket, ha a szombat- helyi gyár teljes termelését ez a típus adná. Amint az Ipari Minisztérium képviselőiéi őt megtudtuk, gondok enyhülését várják attól, hogy ismét felmérik; melyik méretből körülbelül mennyi kell felnőtteknek, gyerekeknek. Ez talán enyhíti majd a méretválaszték hiányosságát. Vegyes vélemények hangzottak el a hazai cipő minőségéről is a FŐT kibővített, tanácskozásán. Abban viszont. egyetértettek, hogy a kellék- és a kaptafa- gyártás egyfelől nem teszi lehetővé a rugalmas modellváltást, másfelől a lábbeJi- gyártáshan vezető államok gyártói színvonalának megközelítését. A hazai cipőkészítőknek tudniillik könnyedebb. tetszetősebb, még divatosabb termékekkel kellene jelentkezni,ük a piacokon. Szocialista brigádok, törzs- gárdatagok és fiatal műszak szakemberek tevékeny részvé. telére számít a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat idei újítási feladatterve Az építkezési munkálatok egyes szakaszaihoz kapcsolódnak a tervben rögzített újítási feladatok. Zömmel fejlesztési elképzelések megvalósítását szolgálják, emellett hasznos célokat fogalmaznak meg az a n yag takaró kossá gban, s hullád,ékanyá,gok újbóli felhasználásában, továbbá fokozott figyelmet fordítanak a szállításra és a tárolásra, az importanyagok pótlására, avagy egyes munkálatok gépesítésére is. A hőtechnikai szabványok változása igényelte, hogy a lakásépítésben az emelet magas homlokzati kéregpanel alkalmazására is javaslatokat várnak a vállalatnál az ötletmesterektől. Fontos szempont, hogy a beépítésig ezek tárolását, védelmét jól szolgáló javaslatok is szülessenek. Külön díjazzák a vállalat vezetői a tetőszigetelő anyagok — pvc- és egyéb tekercsek — szakszerű szállításának és tárolásának megoldását. A faanyagok árának emelkedésével a munkahelyen történő zsaluzás , költsége lényegesen emelkedett — ezért a vállalatnál a keletkező hulladékán yag,okkal előállítható zsaluremdszerre remélnek javaslatokat az újítóktól. Csökkenjen a ráfordított munkaidő, a minőség romlása nőikül — ennek megvalósítására ösztönzve az épületek belső festési és mázolási munkáinak gépesítésére keresnek néni és tech unión iái megoldást. Importanyagot he-, lyettesítő műszáki újítás is lehetne, ha a szakemberek a terepszint alá kerülő távfűtő- vezeték, illetve a használati melegvíz-vezeték korszerű hő- szigeteléséhez a jelenleginél olcsóbb megoldást találnának. A feladatok határidőre történő benyújtására, elbírálására és mielőbbi hasznosítására ösztönöz, hogy márciustó' szeptemberig megkülönböztetett figyelemmel kísérik a javaslatok megvalósításában közreműködők tevékenységét. A szakvéleményezők, a gazdasági .számításokat készítők és ellenőrzők, vagy az egyéb módon közreműködők, ötszázháromezer forint közötti jutalomban részesíthetők.
