Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-21 / 117. szám

Ä ! g y ő fényei Az alkonyaiban messzire világítanak Szeged határában az algyői földgázkitermelő üzem lé­nyei. (MTI-fotó: Stekovics János) KÉT BRIGÁD - KÉT VGMK Nem napokra szói a tisztesség Különös hajtóerő az összetartás. Ha jó a csapat, ké­pes a hegyet is elhordani. Ha szakadoznak az összetar­tozás szálai, késik, elmaradozik a siker, s a csapat tag­jai maguk sem tudják mire vélni a kínos döcögést. Ha már néhány ember megbízható, példás brigáddá kovársolodott. akkor tagjai másban is számíthatnak egymásra. Géemká kell, mert a műhely, a csarnok már nem győzi a munkát? Kézenfekvő ötlet: majd a bri­gád! Hiszen amúgy is ismerik egymást. Ök aztán csak tudják, kinek hogyan áll rá a keze a dologra! így vélte a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár két brigádja — s jól gondolta. A két kollektíva, mely szocialista brigádnak kiváló volt, elsőrangúan tényke­dik gazdasági munkaközösségként is. Kevés az ember, nagy és ér­tékes a géppark, bajos a kar­bantartás. Ez volt a kiindu­lási alap, melyből a gyár kar­bantartó és szolgáltató gyár- részlegének vezetése kezde­ményezte: vállalati gazdasági munkaközösség alakításával enyhítsenek a gondon: A Ka­kukk József tmk-lakatos komplex szocialista brigád tagjainak zöme vállalkozott a géemkázásra, „besorolták” meg a szükséges villanyszere­lőket — s az elmúlt esztendő nyarán megalakult a közös­ség. — Minden hét vágónk géem­káfeladattal telik, hétköz­napra már csak rendkívüli esetben vállalunk munkát — mondja Fülöp György bri­gádvezető, géemkátag. Agyondolgozni azért nem akarjuk magunkat. Aki job­ban meg van szorulva, több pénzre van szüksége, az per­sze állandóan itt van, mások inkább a munka sürgősségé­től teszik függővé a bejövetelt. — Kevesebb a szabad időnk, ez tény — teszi hozzá az 51 esztendős Lengyel Sándor géplakatos csoportvezető, aki idős korára adta a fejét vál­lalkozásra. — De az is biztos, hogy a brigádmozgalom nem sínyli meg a munkaközösségi feladatokat. Csák most más­ként csináljuk... Másként annyiban, hogy nem aprózzák el idejüket, erejüket. A Kakukk József brigád most is végez társa­dalmi munkát, ahol csak le­het. segít a tűzhelygyárnak — de inkább egv-két nagy hord­erejű teendőben, mintsem több kicsiben. — Mindjárt az elején meg­magyaráztuk a brigádtagok- nak, mindent nem lehet gé­emkában csinálni, hiszen ak­kor minek a brigád!? — ma­gyarázza Fülöp György. — A brigádra ezután is számit a gyár, s mi nem okozhatunk csalódást, most különösen nem. A Hai'e szerelőszalagnál pél­dául kongresszusi, felszabadu­lási felajánlásként halszáz munkaórát töltöttünk el a szállítóhimbák es -kosarak készítésével. Lengyel Sándor többek kö­zött azzal is büszkélkedhet, hogy a gyárban elsőként kap­ta meg a felszabadulási év­fordulóra alapított vállalati kitüntető okiratot. Az elis­merés egy évben legfeljebb három személynek adható, s ő az elsők közt is az elsőként vehette kezébe! A korosodó szakember mélyen kötődik a gyárhoz, brigádjához is, mely­ben csaknem alapító tag. A g'éemkázás számára mellékes, az igazán fontos a brigád! — Nálunk havonta értéke­lik a brigádmozgalom ered­ményeit, s ez igazán jó dolog — mondja. — Ha most úgy fordulna a minősítésünk, hogy amióta géernikázunk, hanya­goljuk a brigádot, lesülne a bőr a képünkről! Mi már meg­kaptuk a Vállalat kiváló bri­gádja címet, idén is megpá­lyáztuk — nekünk tartani kell a szintét! * Van brigádbecsület és van géemkábecsület. — s a ket­tő tulajdonképpen egy tőről fakad. Ezt már az öntödé­ben közölte Varga János mű­vezető, a Táncsics Mihály öntödei karbantartó-lakatos komplex szocialista brigád tagja, s egyben vállalati gaz­dasági munkaközösségi tag is. Már most, aki ad magára, iparkodik magas teljesít­ményt nyújtani a brigádban is, és hét végeken a géemká- ban is. Tisztesség vagy van, vagy nincs, de semmiképpen nem korlátozódik napokra. — Tizenkilencen vagyunk a brigádban, három ember híján géemkázunk — mond­ja Juhász Tibor brigádveze­tő. — Hogy ki lett géemká- tag, az részint vállalás, ré­szint alkalmasság kérdése. Az öntöde három műszak­ban dolgozik, itt hét közben csak akkor lehet geemká- feladatot teljesíteni, ha rend­kívüli géphiba veszélyezteti a szerződött határidőt. Mert ha bármelyik nagy teljesítmé­nyű öntödei berendezés „be­dobja a törülközőt”, akkor annak megreparálása az első. — Az senkinek nem mind­egy. milyen véiemény alakul ki róla, akár a brigádban, akár a géemkában végzett munkája alapján — folytatja a gondolatsort Varga János, akinek a lányát már a por­tás is megszólította: hozd be nyugodtan az ágyadat apád­nak, úgyis itt lakik! Az idő­sebb férfi valóban sokat dol­gozik, noha a kényszer ná­la nem elsősorban anyagi természetű. A bálázógép ja­vításánál például 140 órát töltött el. pedig bizony be­érte volna kevesebbel is. Csakhogy a gép felújítása sürgős és fontos a gyárnak, s hát lelkiismerete is van az embernek. A brigádvezető nem tagad­ja. egy pontban a brigád- mozgalom megérzi a géem- kázást. A gyáron kívüli kul­turális rendezvények bizony ellaposodnak. — Ezelőtt, évente három- szor-nég.yszer elmentünk kö­zösen színházba, ez most nem megy. Viszont nem mondunk le az autóbuszoskirándulá­sokról, ott vagyunk a TIT- előadásokon, s a mi brigá­dunk telejében sokat is újít — sorolja Juhász Tibor. — A brigádmozgalom egyébként is átértékelésre szorul, s nem csak a munkaközösségek be­lépése miatt, hanem a kö­rülmények alakulása folytán is. Azt kell csinálnunk, amit a lehetőségek megengednek, s amit a vállalat érdeke megkíván. Azt viszont jól! Szendi Márta Kommunisták a demokratikus fórumokon B szocialista demokrácia kibontakozásának ter­mészetes megnyilvánu­lása, hogy növekszik a köz­életben a közvetlen és a köz­vetett közakarat-nyilvání­tás jelentősége. örvendetes, hogy ennek kedvező hatását mind gyakrabban érzékelhet­jük a munkahelyen, a lakóhe­lyen vagy a társadalmi és tö­megszervezetek tevékenysé­gében. Például az új válla­latvezetési formák bevezeté­sével a munkavállalók köz­vetlenebbül vehetnek részt a munkahely ügyeinek inté­zésében, a fejlesztési tervek kialakításában, vagy a sze­mélyi kérdések eldöntésében. Társadalmunk demokrati­kus vonásainak fejlesztése, erősítése a párt XIII. kong­resszusán jóváhagyott poli­tikájából logikusan követke­ző törekvés. Tükröződik ben­ne a szövetségi politika ki- szélesítésének, a nép gazda­sági, társadalmi, kulturális felemelkedését szolgáló prog­ram hatékony megvalósítá­sának és a társadalmi igaz­ságosság gyakorlati érvénye­sítésének igénye. Tapasztala­taink igazolják, hogy a párt politikája úgy válik össznépi, nemzeti programmá, ha an­nak kialakításában, végre­hajtásában és ellenőrzésében az állampolgárok közvetlenül, és az őket képviselő társadal­mi szervek, testületek út­ján aktívan közreműködnek. Ennek pedig legfontosabb színterei a demokratikus fó­rumok. E fórumok jótékony hatá­sa több vonatkozásban is fel­lelhető. Ezek révén juttatha­tók kifejezésre az egyes osz­tályok, társadalmi rétegek, csoportok sajátos érdekei, e terepen ütköztethetők ás ér­vényesíthetők az össztársa­dalmi érdekkel összhangban. Vagy ezen az úton valósítható meg a kisközösségek felelős­ségének és önállóságának erő­sítése, a lakosság öntevékeny, kezdeményező, cselekvő rész­vétele saját ügyeik intézésé­ben. életkörülményeik alakí­tásában. S ugyancsak e fóru­mok szervezik meg annak a politikának a végrehajtását, amelynek kialakításában részt vettek a kommunistákkal együtt a pártonkívüliek né­pes tömegei is. A közélet fontos politikai eseményeinek sorából ki­emelkednek a párt XIII. kong­resszusát követő országgyűlési képviselői és tanácstagi vá­lasztások. Napjaink jelen­tős társadalmi eseménysora alkalmat ad arra. hogy vala­mennyien, állampolgári jo­gukkal élve véleményt nyilvá­níthassanak a Hazalias Nép­front programjáról, javas­latokat tehessenek ezek he­lyi megvalósítására. Ebben is, mint a közélet sok más eseményében meghatározó a párttagok szerepe, részvétele. Ezért is van különös időszerű­sége annak a kérdésnek, hogy a kommunisták milyen alap­állással. milyen küldetéssel vegyenek részt, a közösségek ügyeinek intézésében, a de­mokratikus fórumokon ? Ogy gondolom, a részvétel politikai tartalma egyértel­mű ott is, mint bárhol másutt, bármilyen közéleti szerep­lésnél: a párttagok kötelessé­ge a párt politikájának hir­detése, támogatása, annak ér­vényesítéséért való egyértel­mű kiállás. Nos ez így talán túlzottan sommás. Ennek részletesebb megvizsgálást már csak azért sem érdekte­len, mert a pártszervek, párt- szervezetek gyakorlatában mindinkább jellemző, hogy egy-egv kérdésben elvi állás- foglalást hoznak, s a konkrét ügy eldöntését helyesen az arra hivatott fórumra bízzák. Tehát a politikai cél megvaló­sításának módját, formáját, eszközeit azoknak a joga és felelőssége kiválasztani, akik­re ez tartozik. Az ilyen felfo­gású közéleti munkamegosz­tás valóban tág teret ad az önállóság, az öntevékenység kibontakoztatásához. A demokratikus fórumo­kon részt vevő párttagok sze­mélyes felelőssége és szerepe ilyen körülmények között megnő. Hiszen természetes, hogy e fórumokon gyakran a párttagoktól várnak elsősor­ban véleményt, kezdeménye­zést. javaslatot. Ennek pedig csak úgy tudnak eleget tenni, ha felkészülten, tájékozottal! mennek el az értekezletre, ta­nácskozásra. Könnyen be­látható, hogy nem elegendő a pártszervezet elvi álláspontjá­nak ismerete, hanem ki kell kérni a környezetében élő, dolgozó emberek véleményét, tudni kell ütköztetni a külön­böző nézeteket, érdekeket, s a lényeges kérdésekre koncent­rálva a nagy többség érdekei­nek legjobban megfelelő ál­láspont kialakítását elősegíte­ni. S ehhez tudni kell érvelni, agitálni, meggyőzni, példamu­tatással is az embereket meg-' nyerni. Lehet, hogy úgy tű­nik, mindezek hagyományos politikai eszközök, amel vek­ben semmi új nincs. Tulai- donképpen ez is igaz. Csakhát elszoktunk ezek használatá­tól, s attól, hogy minden párt­tag környezetének véle­ményformáló személyisége le­gyen. Tehát a kommunisták demokratikus fórumokon való részvétele nem egv-egy alka­lomra korlátozódó szerep- vállalás, hanem egy jellegze­tes közéleti magatartásfor­ma, szemléletmód. munka­stílus. Hiszen a párt tagjai csak úgy válnak környeze­tükben valódi politikai té­nyezővé, ha meggyőződéssel vállalt elméleti felkészült­séggel. színvonalas munkával és a szocialista normáknak megfelelő, életvitellel is meg­teremtik. elősegítik vélemé­nyük hitelét, aranyfedezetét, állásfoglalásaikat. 0 demokratikus fórumo­kon mind gyakrabban találkozunk alternatív javaslatokkal, többféle dön­tési lehetőséggel. Ennek gyakorlati példája a személyi kérdéseknél a többes jelölés. A pártszervezetek előzetes állásfoglalási jogukkal élve mind gyakrabban adnak po­litikai bizalmat két vagy több jelöltnek. Ezzel a döntést egyértelműen az arra hivatott testületre, szervre bízzák. Itt azonban valamelyik jelölt mellett voksolni kell, s ez sem mindig egyszerű fe’adat. Nemrég találkoztam egy "Íven esettel az egyik termelőszö­vetkezetben. Két, arra alkal­mas vezetőt javasoltak t-4esz- elnöknek. A városi pártbizott­ság hatáskörének megfelelően állást foglalt a kérdésben, s mindkét jelölt indításával egyetértett. S ekkor megkez­dődött a választási harc. Meg­indult a nem éppen elvszerű korteskedés, a támogatók, sza­vazók gyűjtése ígérgetéssel, a másik fél jó szándékának ki- kezdésével. S, hogy az ügy még bonyolultabb legyen, a két jelölt tábora két község szerint oszlott meg. Ez a léesz ugyanis néhány éve két szom­szédos község szövetkezeté­ből egyesült. Nos, a választás napjára igencsak feszült hely­zet alakult ki, a tagság szét­húzott. A két tábor kölcsönö­sen vádolta egymást tisztes­ségtelen eszközök alkalma­zásával, s ennek a párttagok is részesei voltak. A .szavazás során patthelyzet alakult ki, később egy harmadik jelöltet választottak a téesz tagjai új elnöknek. B z ügynek számos tanul­sága van. Az első, s a legfontosabb, hogy szük­ség lett volna a párttagok közvetlen bevonására a dön­tés-előkészítésbe, felkészíté­sükre az egész akció végigv’- telére. A feladatra korrekt tá­jékoztatással, a szükséges érvanyaggal fel kellett volna fegyverezni őket. Hiszen igaz, hogy két olyan jelölt volt, akiket az irányító pártszerv egyaránt támogatott, politi­kailag alkalmasnak talált. Nem ebben kellett volna súgni nekik. Itt a párttagok fő fel­adata az lett volna, hogy ak­tívan működjenek közre a választás tisztaságának meg­teremtésében, törvényességé­nek védelmében, s a közös érdekek alapján a téesz előtt álló feladatok legjobb meg­oldásának keresése legyen a választási kampány fő fel­adata. ne pedig a régi vélt,' vagv valódi sérelmek újra­élesztése. Emellett természe­tes, hogy minden párttag is­merete, saját belátása alapján adhatja voksát egyik vagy másik jelöltre. Ha a pártta­gok ilyen irányú felkészítése megtörténik, akkor elkerülhe­tők lettek volna a villongá­sok. a rosszízű vádaskodások, a széthúzás. Mindebből az a következte­tés vonható le, hogy a demok­ratikus fórumok működtetése, a pártszervektől, -szervezetek­től a párttagok felkészítése­kor is körültekintőbb, alapo­sabb, a konkrét helyzet konk­rét teendőinek felismerésére való készség kifejlesztését segítő politikai munkát igé­nyel. Márcsak azért is, mert a demokratikus fórumok ak­kor tölthetik be hivatásukat maradéktalanul, ha minden esetben a közösség előtt álló leasürgetőbb feladatok meg­oldását szolgálják, ha a kö­zös erőfeszítések, az értelmes cselekvés színtereivé válnak. Tóth András az MSZMP KB munkatársa Előkészületek exportra A Szovjetunióba szállítandó 180 darab vasúti forgóváz és a tuniszi megrendelésre ké­szülő 38 darab széles nyom­távú forgóváz gyártására má­jusban megkezdődtek az elő­készületi munkálatok a Ganz- MÁVAG mátraterenyei gyár­egységében. A jó minőségű export megköveteli az idén Kiváló címet kiérdemelt gyár­egységtől, hogy dolgozóik szakmai felkészültségét ál­landóan emeljék. Ennek ér­dekében még ebben a negyed­évben 25—25 ív- és láng- hegesztőnek és 30 gázpalack­kezelőnek továbbképző tan- folyamot szerveznek. Gondot fordítanak az utánpótlásra is, hiszen a mátraterenyei tizem­ben az idei tanév végén 40 tanuló tesz szakmunkásvizs­gát. Korszerű épiiletű, modern technológiájú, n.j sertéstelep ké­szült el a közelmúltban a Hevesi Rákóczi Termelőszövetke­zetben. A telepen az idén közel 5 ezer sertést hizlalnak fel. (MTI-fotó: Szabó Sándor) NQGRÁD - 1985, május 21., kedd J

Next

/
Thumbnails
Contents