Nógrád, 1985. május (41. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
Ä ! g y ő fényei Az alkonyaiban messzire világítanak Szeged határában az algyői földgázkitermelő üzem lényei. (MTI-fotó: Stekovics János) KÉT BRIGÁD - KÉT VGMK Nem napokra szói a tisztesség Különös hajtóerő az összetartás. Ha jó a csapat, képes a hegyet is elhordani. Ha szakadoznak az összetartozás szálai, késik, elmaradozik a siker, s a csapat tagjai maguk sem tudják mire vélni a kínos döcögést. Ha már néhány ember megbízható, példás brigáddá kovársolodott. akkor tagjai másban is számíthatnak egymásra. Géemká kell, mert a műhely, a csarnok már nem győzi a munkát? Kézenfekvő ötlet: majd a brigád! Hiszen amúgy is ismerik egymást. Ök aztán csak tudják, kinek hogyan áll rá a keze a dologra! így vélte a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár két brigádja — s jól gondolta. A két kollektíva, mely szocialista brigádnak kiváló volt, elsőrangúan ténykedik gazdasági munkaközösségként is. Kevés az ember, nagy és értékes a géppark, bajos a karbantartás. Ez volt a kiindulási alap, melyből a gyár karbantartó és szolgáltató gyár- részlegének vezetése kezdeményezte: vállalati gazdasági munkaközösség alakításával enyhítsenek a gondon: A Kakukk József tmk-lakatos komplex szocialista brigád tagjainak zöme vállalkozott a géemkázásra, „besorolták” meg a szükséges villanyszerelőket — s az elmúlt esztendő nyarán megalakult a közösség. — Minden hét vágónk géemkáfeladattal telik, hétköznapra már csak rendkívüli esetben vállalunk munkát — mondja Fülöp György brigádvezető, géemkátag. Agyondolgozni azért nem akarjuk magunkat. Aki jobban meg van szorulva, több pénzre van szüksége, az persze állandóan itt van, mások inkább a munka sürgősségétől teszik függővé a bejövetelt. — Kevesebb a szabad időnk, ez tény — teszi hozzá az 51 esztendős Lengyel Sándor géplakatos csoportvezető, aki idős korára adta a fejét vállalkozásra. — De az is biztos, hogy a brigádmozgalom nem sínyli meg a munkaközösségi feladatokat. Csák most másként csináljuk... Másként annyiban, hogy nem aprózzák el idejüket, erejüket. A Kakukk József brigád most is végez társadalmi munkát, ahol csak lehet. segít a tűzhelygyárnak — de inkább egv-két nagy horderejű teendőben, mintsem több kicsiben. — Mindjárt az elején megmagyaráztuk a brigádtagok- nak, mindent nem lehet géemkában csinálni, hiszen akkor minek a brigád!? — magyarázza Fülöp György. — A brigádra ezután is számit a gyár, s mi nem okozhatunk csalódást, most különösen nem. A Hai'e szerelőszalagnál például kongresszusi, felszabadulási felajánlásként halszáz munkaórát töltöttünk el a szállítóhimbák es -kosarak készítésével. Lengyel Sándor többek között azzal is büszkélkedhet, hogy a gyárban elsőként kapta meg a felszabadulási évfordulóra alapított vállalati kitüntető okiratot. Az elismerés egy évben legfeljebb három személynek adható, s ő az elsők közt is az elsőként vehette kezébe! A korosodó szakember mélyen kötődik a gyárhoz, brigádjához is, melyben csaknem alapító tag. A g'éemkázás számára mellékes, az igazán fontos a brigád! — Nálunk havonta értékelik a brigádmozgalom eredményeit, s ez igazán jó dolog — mondja. — Ha most úgy fordulna a minősítésünk, hogy amióta géernikázunk, hanyagoljuk a brigádot, lesülne a bőr a képünkről! Mi már megkaptuk a Vállalat kiváló brigádja címet, idén is megpályáztuk — nekünk tartani kell a szintét! * Van brigádbecsület és van géemkábecsület. — s a kettő tulajdonképpen egy tőről fakad. Ezt már az öntödében közölte Varga János művezető, a Táncsics Mihály öntödei karbantartó-lakatos komplex szocialista brigád tagja, s egyben vállalati gazdasági munkaközösségi tag is. Már most, aki ad magára, iparkodik magas teljesítményt nyújtani a brigádban is, és hét végeken a géemká- ban is. Tisztesség vagy van, vagy nincs, de semmiképpen nem korlátozódik napokra. — Tizenkilencen vagyunk a brigádban, három ember híján géemkázunk — mondja Juhász Tibor brigádvezető. — Hogy ki lett géemká- tag, az részint vállalás, részint alkalmasság kérdése. Az öntöde három műszakban dolgozik, itt hét közben csak akkor lehet geemká- feladatot teljesíteni, ha rendkívüli géphiba veszélyezteti a szerződött határidőt. Mert ha bármelyik nagy teljesítményű öntödei berendezés „bedobja a törülközőt”, akkor annak megreparálása az első. — Az senkinek nem mindegy. milyen véiemény alakul ki róla, akár a brigádban, akár a géemkában végzett munkája alapján — folytatja a gondolatsort Varga János, akinek a lányát már a portás is megszólította: hozd be nyugodtan az ágyadat apádnak, úgyis itt lakik! Az idősebb férfi valóban sokat dolgozik, noha a kényszer nála nem elsősorban anyagi természetű. A bálázógép javításánál például 140 órát töltött el. pedig bizony beérte volna kevesebbel is. Csakhogy a gép felújítása sürgős és fontos a gyárnak, s hát lelkiismerete is van az embernek. A brigádvezető nem tagadja. egy pontban a brigád- mozgalom megérzi a géem- kázást. A gyáron kívüli kulturális rendezvények bizony ellaposodnak. — Ezelőtt, évente három- szor-nég.yszer elmentünk közösen színházba, ez most nem megy. Viszont nem mondunk le az autóbuszoskirándulásokról, ott vagyunk a TIT- előadásokon, s a mi brigádunk telejében sokat is újít — sorolja Juhász Tibor. — A brigádmozgalom egyébként is átértékelésre szorul, s nem csak a munkaközösségek belépése miatt, hanem a körülmények alakulása folytán is. Azt kell csinálnunk, amit a lehetőségek megengednek, s amit a vállalat érdeke megkíván. Azt viszont jól! Szendi Márta Kommunisták a demokratikus fórumokon B szocialista demokrácia kibontakozásának természetes megnyilvánulása, hogy növekszik a közéletben a közvetlen és a közvetett közakarat-nyilvánítás jelentősége. örvendetes, hogy ennek kedvező hatását mind gyakrabban érzékelhetjük a munkahelyen, a lakóhelyen vagy a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységében. Például az új vállalatvezetési formák bevezetésével a munkavállalók közvetlenebbül vehetnek részt a munkahely ügyeinek intézésében, a fejlesztési tervek kialakításában, vagy a személyi kérdések eldöntésében. Társadalmunk demokratikus vonásainak fejlesztése, erősítése a párt XIII. kongresszusán jóváhagyott politikájából logikusan következő törekvés. Tükröződik benne a szövetségi politika ki- szélesítésének, a nép gazdasági, társadalmi, kulturális felemelkedését szolgáló program hatékony megvalósításának és a társadalmi igazságosság gyakorlati érvényesítésének igénye. Tapasztalataink igazolják, hogy a párt politikája úgy válik össznépi, nemzeti programmá, ha annak kialakításában, végrehajtásában és ellenőrzésében az állampolgárok közvetlenül, és az őket képviselő társadalmi szervek, testületek útján aktívan közreműködnek. Ennek pedig legfontosabb színterei a demokratikus fórumok. E fórumok jótékony hatása több vonatkozásban is fellelhető. Ezek révén juttathatók kifejezésre az egyes osztályok, társadalmi rétegek, csoportok sajátos érdekei, e terepen ütköztethetők ás érvényesíthetők az össztársadalmi érdekkel összhangban. Vagy ezen az úton valósítható meg a kisközösségek felelősségének és önállóságának erősítése, a lakosság öntevékeny, kezdeményező, cselekvő részvétele saját ügyeik intézésében. életkörülményeik alakításában. S ugyancsak e fórumok szervezik meg annak a politikának a végrehajtását, amelynek kialakításában részt vettek a kommunistákkal együtt a pártonkívüliek népes tömegei is. A közélet fontos politikai eseményeinek sorából kiemelkednek a párt XIII. kongresszusát követő országgyűlési képviselői és tanácstagi választások. Napjaink jelentős társadalmi eseménysora alkalmat ad arra. hogy valamennyien, állampolgári jogukkal élve véleményt nyilváníthassanak a Hazalias Népfront programjáról, javaslatokat tehessenek ezek helyi megvalósítására. Ebben is, mint a közélet sok más eseményében meghatározó a párttagok szerepe, részvétele. Ezért is van különös időszerűsége annak a kérdésnek, hogy a kommunisták milyen alapállással. milyen küldetéssel vegyenek részt, a közösségek ügyeinek intézésében, a demokratikus fórumokon ? Ogy gondolom, a részvétel politikai tartalma egyértelmű ott is, mint bárhol másutt, bármilyen közéleti szereplésnél: a párttagok kötelessége a párt politikájának hirdetése, támogatása, annak érvényesítéséért való egyértelmű kiállás. Nos ez így talán túlzottan sommás. Ennek részletesebb megvizsgálást már csak azért sem érdektelen, mert a pártszervek, párt- szervezetek gyakorlatában mindinkább jellemző, hogy egy-egv kérdésben elvi állás- foglalást hoznak, s a konkrét ügy eldöntését helyesen az arra hivatott fórumra bízzák. Tehát a politikai cél megvalósításának módját, formáját, eszközeit azoknak a joga és felelőssége kiválasztani, akikre ez tartozik. Az ilyen felfogású közéleti munkamegosztás valóban tág teret ad az önállóság, az öntevékenység kibontakoztatásához. A demokratikus fórumokon részt vevő párttagok személyes felelőssége és szerepe ilyen körülmények között megnő. Hiszen természetes, hogy e fórumokon gyakran a párttagoktól várnak elsősorban véleményt, kezdeményezést. javaslatot. Ennek pedig csak úgy tudnak eleget tenni, ha felkészülten, tájékozottal! mennek el az értekezletre, tanácskozásra. Könnyen belátható, hogy nem elegendő a pártszervezet elvi álláspontjának ismerete, hanem ki kell kérni a környezetében élő, dolgozó emberek véleményét, tudni kell ütköztetni a különböző nézeteket, érdekeket, s a lényeges kérdésekre koncentrálva a nagy többség érdekeinek legjobban megfelelő álláspont kialakítását elősegíteni. S ehhez tudni kell érvelni, agitálni, meggyőzni, példamutatással is az embereket meg-' nyerni. Lehet, hogy úgy tűnik, mindezek hagyományos politikai eszközök, amel vekben semmi új nincs. Tulai- donképpen ez is igaz. Csakhát elszoktunk ezek használatától, s attól, hogy minden párttag környezetének véleményformáló személyisége legyen. Tehát a kommunisták demokratikus fórumokon való részvétele nem egv-egy alkalomra korlátozódó szerep- vállalás, hanem egy jellegzetes közéleti magatartásforma, szemléletmód. munkastílus. Hiszen a párt tagjai csak úgy válnak környezetükben valódi politikai tényezővé, ha meggyőződéssel vállalt elméleti felkészültséggel. színvonalas munkával és a szocialista normáknak megfelelő, életvitellel is megteremtik. elősegítik véleményük hitelét, aranyfedezetét, állásfoglalásaikat. 0 demokratikus fórumokon mind gyakrabban találkozunk alternatív javaslatokkal, többféle döntési lehetőséggel. Ennek gyakorlati példája a személyi kérdéseknél a többes jelölés. A pártszervezetek előzetes állásfoglalási jogukkal élve mind gyakrabban adnak politikai bizalmat két vagy több jelöltnek. Ezzel a döntést egyértelműen az arra hivatott testületre, szervre bízzák. Itt azonban valamelyik jelölt mellett voksolni kell, s ez sem mindig egyszerű fe’adat. Nemrég találkoztam egy "Íven esettel az egyik termelőszövetkezetben. Két, arra alkalmas vezetőt javasoltak t-4esz- elnöknek. A városi pártbizottság hatáskörének megfelelően állást foglalt a kérdésben, s mindkét jelölt indításával egyetértett. S ekkor megkezdődött a választási harc. Megindult a nem éppen elvszerű korteskedés, a támogatók, szavazók gyűjtése ígérgetéssel, a másik fél jó szándékának ki- kezdésével. S, hogy az ügy még bonyolultabb legyen, a két jelölt tábora két község szerint oszlott meg. Ez a léesz ugyanis néhány éve két szomszédos község szövetkezetéből egyesült. Nos, a választás napjára igencsak feszült helyzet alakult ki, a tagság széthúzott. A két tábor kölcsönösen vádolta egymást tisztességtelen eszközök alkalmazásával, s ennek a párttagok is részesei voltak. A .szavazás során patthelyzet alakult ki, később egy harmadik jelöltet választottak a téesz tagjai új elnöknek. B z ügynek számos tanulsága van. Az első, s a legfontosabb, hogy szükség lett volna a párttagok közvetlen bevonására a döntés-előkészítésbe, felkészítésükre az egész akció végigv’- telére. A feladatra korrekt tájékoztatással, a szükséges érvanyaggal fel kellett volna fegyverezni őket. Hiszen igaz, hogy két olyan jelölt volt, akiket az irányító pártszerv egyaránt támogatott, politikailag alkalmasnak talált. Nem ebben kellett volna súgni nekik. Itt a párttagok fő feladata az lett volna, hogy aktívan működjenek közre a választás tisztaságának megteremtésében, törvényességének védelmében, s a közös érdekek alapján a téesz előtt álló feladatok legjobb megoldásának keresése legyen a választási kampány fő feladata. ne pedig a régi vélt,' vagv valódi sérelmek újraélesztése. Emellett természetes, hogy minden párttag ismerete, saját belátása alapján adhatja voksát egyik vagy másik jelöltre. Ha a párttagok ilyen irányú felkészítése megtörténik, akkor elkerülhetők lettek volna a villongások. a rosszízű vádaskodások, a széthúzás. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a demokratikus fórumok működtetése, a pártszervektől, -szervezetektől a párttagok felkészítésekor is körültekintőbb, alaposabb, a konkrét helyzet konkrét teendőinek felismerésére való készség kifejlesztését segítő politikai munkát igényel. Márcsak azért is, mert a demokratikus fórumok akkor tölthetik be hivatásukat maradéktalanul, ha minden esetben a közösség előtt álló leasürgetőbb feladatok megoldását szolgálják, ha a közös erőfeszítések, az értelmes cselekvés színtereivé válnak. Tóth András az MSZMP KB munkatársa Előkészületek exportra A Szovjetunióba szállítandó 180 darab vasúti forgóváz és a tuniszi megrendelésre készülő 38 darab széles nyomtávú forgóváz gyártására májusban megkezdődtek az előkészületi munkálatok a Ganz- MÁVAG mátraterenyei gyáregységében. A jó minőségű export megköveteli az idén Kiváló címet kiérdemelt gyáregységtől, hogy dolgozóik szakmai felkészültségét állandóan emeljék. Ennek érdekében még ebben a negyedévben 25—25 ív- és láng- hegesztőnek és 30 gázpalackkezelőnek továbbképző tan- folyamot szerveznek. Gondot fordítanak az utánpótlásra is, hiszen a mátraterenyei tizemben az idei tanév végén 40 tanuló tesz szakmunkásvizsgát. Korszerű épiiletű, modern technológiájú, n.j sertéstelep készült el a közelmúltban a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A telepen az idén közel 5 ezer sertést hizlalnak fel. (MTI-fotó: Szabó Sándor) NQGRÁD - 1985, május 21., kedd J
