Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

I A EI<onomieses?l<ajci Gazeta Maavoi'orszégrél Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk a Szovjetunió A hazánk negyvenéves fej­lődését bemutató moszkvai jubileumi magyar kiállítás alkalmából az Ekonomicsesz- kaja Gazeta című gazdasági hetilap szerdán 12 oldalas magyar mellékletet jelente­tett meg. A mellékletet Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tessel készített interjú nyitja meg. Marjai József áttekinti a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését, s meg­állapítja, hogy közvetlenül a felszabadulást követő évek­ben a Szovjetunió vált leg­nagyobb külkereskedelmi partnerünkké, míg Magyaror­szág jelenleg az ötödik he­lyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedelmi partnerei­nek sorában. A kölcsönös áruforgalom jelenlegi szerke­zete — mutat rá Marjai Jó­zsef — a két ország gazdasá­gi és természeti adottságai, illetve lehetőségei figyelem- bevételével alakult ki. A továbbiakban a minisz­terelnök-helyettes szól arról, hogy számunkra elengedhe­tetlenül fontosak a szovjet szállítások olajból, olajtermé­kekből, földgázból, elektro­mos energiából, különböző vegyipari termékekből, fa­árukból és gyapotból. Ugyan­csak jelentősek a magyar népgazdaság számára a szov­jet fémmegmunkáló berende­zések, traktorok, teher- és személyautók, valamint a kü­lönböző ipari-fogyasztási cik­kek. A közös együttműködés­sel megvalósult beruházások sorából kiemelkedik a szovjet műszaki segítséggel épüli paksi atomerőmű. Magyarország néhány ter­mékből — egyebek között autóbuszokból — a Szovjet­unió legfontosabb külföldi szállítója. A legjelentősebb szállítók közé tartozunk gyógyszerekből, növényvédő szerekből, könnyűipari ter­mékekből. A magyar népgaz­daság évente 600 ezer tonna nyers és feldolgozott gyümöl­csöt és zöldséget, nagy meny- nyiségű bort, pezsgőt, húst, és gabonát szállít a Szovjet­unióba. (MTI) Ideiglenes katonai tanács alakult Szudánban Szavar el-Dahab tábornok, aki a hadseregre támaszkod­va, múlt szombaton meg­döntötte Dzsaafar Nimeri szu- dáni elnök hatalmát, kedden tizenöt tagú ideiglenes kato­nai tanács létrehozását je­lentette be. Az állami televízióban su­gárzott beszédében közölte, hogy a tanács a polgári kor­mányzat bevezetése előtti át­meneti időszakban fogja irá­nyítani az országot. Nem mondta meg viszont, hogy az átmeneti periódus meddig tart majd, de megfigyelők szerint több hétre keli szá­mítani. Az ideiglenes katonai ta­nács élén maga Szavar el-Dahab áll a testület el­nökeként. Helyettese Tag el-din Abdullah Fad! tábor­nok. A tanács többi tizenhá­rom tagja ugyancsak ma­gas rangú katonatiszt. Kö­zülük kettő keresztény: meg­figyelők azért tartják lé­nyegesnek ezt, mert az új vezetéstől széles körben kö­vetelik a Dzsaafar Nimeri által bevezetett iszlám tör­vénykezés eltörlését. Az ideiglenes katonai ta­nács egyik tagja, Juszuf Husszein Ahmed al-Hadzs tábornok kedd este a szaúdi fővárosba érkezett. A szudá- ni hírügynökség nem rész­letezte a látogatás program­ját. (MTI) Vésse búcsú Ins Dezsciö A SZOT elnökségének ülése f (Folytatás az 1. oldalról) boltokban a nehéz fizikai munka, a korszerűbb eszkö­zökkel pontosabb a mérés. Az utóbbi három évben fontos lé­pések történtek arra, hogy a nyitvatartás jobban igazodjék a lakosság igényeihez. Bevált az az intézkedés, hogy a hét­nek egy bizonyos napján _ az iparcikküzletek hosszabb ide- is tartanak nyitva, s a főváros­ban néhány áruház szombat délután később zár. Budapes­ten vasárnaponként most már báróm áruházban lehet vásá­rolni. A nyitvatartás kérdését az irányító szervek továbbra is napirenden tartják. El akarják érni, hogy más tár­cák boltjai is hetenként hat napig tartsanak nyitva, ne öt napig, mint jelenleg. A ma­gánkereskedőktől is megköve­telik, hogy eleget tegyenek kötelezettségeiknek. A cél mindenképpen az, hogy a kereskedelem a nyitvatartás szempontjából is jobban alkal­mazkodjék a lakosság igénye­ihez. Az, államtitkár végül az ellenőrzések fokozásának je­lentőségéről szólt. Mint mon­dotta, abban az esetben sem szabad lemondani a kereske­delem tisztességéről, etiká­járól, ha egyes árucikkek hiánya kiszolgáltatott hely­zetbe hozza a vásárlót. Ahol a dolgok nem mennek rend­ben, ott az ellenőrzéseket újra és újra megismétlik, í a felelősségre vonás sem ma­rad el. Gál László, a SZOT titká­ra korreferátumában el­mondta, hogy a SZOT elnök­sége is fokozott figyelmet fordít a lakosság ellátására. Mint mondotta, az elmúlt évben a tüzelőanyag-, az építőanyag-, és a zöldség- gyümölcs ellátásban tapasz­taltak nagyobb feszültsége­ket. A hiányok pótlásában jelentős szerepe volt a szo­cialista munkaversenynek. A dolgozók vállalásaik teljesí­tésével hozzájárultak a hiá­nyok csökkentéséhez. Ilyen erőfeszítésekre van szükség az idén is. Kedvezőnek érté­kelhető az ipar, az építőipar és a kereskedelem felkészü­lése 1985-re, nem kevés azon­ban a még megoldandó pob- léma. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy tüzelőanyagból biztonságos legyen az ellátás. Ha a kész­letek nem bizonyulnának elegendőnek, akkor a hiányt importból kell pótolni A zöldség-gyümölcs piacon is kiegyensúlyozottabb hely­zetet kell teremteni, ennek megoldását a szakszerveze­tek elsősorban abban látják, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek is fokozzák a zöld- sé gtermesztést. A SZOT titkára ezután á kereskedelemben tapasztal­ható jó néhány visszásságra mutatott rá, köztük súlycson- kífásokra, a minőséggel nem arányos árak felszámítására, ezért egyetért azzal, hogy az ellenőrzéseket tovább kell fokozni. Arról is szólt, hogy egy sor iparcikk esetében nem kielégítő az alkatrész- utánpótlás, emiatt értékes holmik használhatatlanná válnak. Mint mondotta, ■ meg kell vizsgálni az alkatrész­utánpótlás javításának le­hetőségeit. Helyeselte azt a törekvést, hogy tovább ja­vítsák a kereskedelmi dol­gozók munkakörülményeit, különösen a kisebb üzletek­ben sok még a tennivaló. Nagyon fontosnak mondot­ta, hogy a fogyasztói árak növekedése ne lépje túl e népgazdasági tervben elő­irányzott hét százalékot. Mindenekelőtt a szabadáras tei mékek fogyasztói árának megfelelő mederben tartá­sára hivía, ifi-a-hatóságokat és kérte, hogy szükség ese­tén tegyenek megfelelő in­tézkedéseket. Végül hangsú­lyozta, hogy a szakszerveze­tek 6ajá)tos eszközeikkel se­gítséget nyújtanak az ellátás jobb feltételeinek megterem­téséhez. Az elnökség további na­pirendi pontként megvitatta a szociálpolitika hosszú távú és a hetedik ötéves tervidő­szakra .vonatkozó fejlesztési koncepcióját; a magyar szak- szervezetek 25. kongresszusa küldötteinek és meghívottai- nak összetételéről szóló ja­vaslatot; az amatőr művé­szeti mozgalom helyzetéről és fejlesztésének lehetősé­geiről szóló előterjesztést; döntött az 1985. évi SZOT- díjak adományozásáról és megvitatta az 1985. évi or­szággyűlési képviselő- és tanáestagválasztásokkal kap­csolatos szakszervezeti fel­adatokról szóló előterjesztést. Elvtársai, barátai, küzdő­társai vettek végső búcsút szerdán a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában a 77. életévében elhunyt Ne­mes Dezsőtől, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségétől, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagjától, a Párttör­téneti Intézet nyugalmazott igazgatójától, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagjától. Vörös drapériával szegélye­zett, koszorúkkal övezett ra­vatalánál — ahol a kitünte­téseit, köztük Kossuth- és állami díjat bíborpárnákovi helyezték a koporsó elé — díszőrséget állt a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának és a Köz­ponti Bizottság titkárságának több tagja, állami és társa­dalmi életünk számos vezető személyisége, ott voltak egy­kori harcostársai, munkatár­sai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára vett bú­csút az elhunyttól. Molnár János, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóhelyettese az elhunyt munkatársai nevében mon­dott búcsúszavakat. Ezután a gyászolók százai kísérték Nemes Dezsőt végső nyughelyére, a munkásmoz­galmi panteon sírsétányára, ahol a koporsója fölé emelke­dő 6Írhantot a koszorúk, a virágok sokasága borította el. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. (MTI) Uruguay—Kuba Kapcsolatok új alapokon Julio Sanguinetti uruguayi elnök kedden érvénytelení­tette azokat az intézkedése­ket, amelyek csaknem 21 évig megakadályozták a dél-amerikai ország részé­ről az uruguayi—kubai ke­reskedelmi kapcsolatok fenn­tartását. Uruguay 1964. szep­tember 8-án szakította meg a diplomáciai és a kereske­delmi kapcsolatot Kubával. Az 1985. március 1-én hi­vatalba lépett új uruguayi kormány már többször je­lezte, hogy új alapokra kí­vánja helyezni kapcsolatait több latin-amerikai ország­gal, köztük Kubával. (MTI) Nagy bunkó '85 Gorbacsov beszélgetése képviselőkkel Lehetséges a kölcsönösen előnyös szovjeí—amerikai kapcsolat A szovjet vezetés őszintén törekszik arra, hogy vissza­terelje a normális mederbe a szovjet—amerikai kapcsola­tokat — hangsúlyozta szer­dán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, az ame­rikai képviselőház Moszkvá­ban tartózkodó küldöttsége előtt. A szovjet vezető rá­mutatott: szovjet megítélés szerint a két ország kapcso­lataiban jelenleg mutatkozó feszültség alapját nem a nemzeti érdekek valamiféle sorsszerű szembenállása je­lenti. Ellenkezőleg, a széles köni és gyümölcsöző együtt­működés révén mindkét nép sokat nverhetne. ráadásul a két országot ncszeköH a leg­fontosabb közös érdek'meg­oltalmazni a két nén életöt. biztonsagát. A SzovWi'nió és ez. Egyesült Akarnék tár- sodalrni rendszerében és ideológiáiéban roeHlevő kü­lönbség pem ok a kanesn'a- tok megszüntetésére, mén ke­vécbé ag ellpnséneske^ések s->t*ésáre — mondotta Mihail Ce-hprsor. A gyakorlat azt bizonyít­ja. hogy a kölcsönösen elő­nyös szovjet—amerikai együttműködés teljességgel lehetséges A két fél által 1972-ben és 1973-ban aláírt több alaovető dokumentum megteremtette a gyümölcsö­ző együttműködés alapját a legkülönbözőbb területeken. Ez elősegítette az enyhülés kiterjedését a nemzetközi kapcsolatok egészére, neveze- . tesen hozzájárult a helsinki európai értekezlet sikeréhez. 1972-ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői olyan dokumentumot láttak el kézjegyükkel, amely tar­talmazza, hogy nukleáris ko­runkban a békés _ ggymás mellett élés. az .égj^len szerű ' aTternatfva ’ ’ nétfeirík ’ számára. Ez természetesen annak el­ismerését is jelenti, hogy mindkét népnek joga van úgy. alakítani életét, ahogyan szükségesnek tartja, anélkül, hogy beavatkoznának bel- ügyeibe, s megpróbálnák rá­kényszeríteni akaratukat más népekre. A szovjet—amerikai kap­csolatok valódi javításához a két ország vezetőinek poli­tikai akaratára van szükség — .hangsúlyozta Mihail Gor­bacsov. — Szovjet részről ez az akarat megvan. Ha ame­rikai részről is megmutatko­zik, akkor az országainkat jelenleg elválasztó sok konk­rét kérdés fokozatosan meg­oldódhat. A továbbiakban Mihail Gorbacsov részletesen szólt a két nép biztonságával, a nukleáris háború veszélyének elhárításával kapcsolatos kérdésekről, köztük a genfi szovjet—amerikai tárgyalás sokról. A világbéke, a saját és más országok népei sorsa iránt ér­zett felelősség vezérelte a Szovjetuniót, amikor az Egye­sült Államokkal való új tár­gyalásokat kezdeményezte. Megelégedésünkre szolgálj hogy az Egyesült Államok el­fogadta a tárgyalásokra vo­natkozó javaslatunkat. Azért kezdtük el a tárgyalásokat, hogy becsületesen, komolyan folytassuk azokat, jelentős és tényleges eredményeket ér­jünk el a hadászati és köze­pes hatótávolságú nukleáris fegyverek nagyon komoly mértékű csökkentésében. Ám e célok elérése csak abban aa esetben lehetséges, ha az ame­rikai fél lemond a fegyverke­zési hajsza világűrre történő kiterjesztésének provokatív szándékáról. E terv kereté­ben a „védelmi” fegyver cím­kéjével akarják a büntetlen első nukleáris csapás lehető­ségét biztosítani saját maguk számára. Éppen ezért a föl­di fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének és a világűrre való kiterjesztése megakadá­lyozásának kérdései alkotják azt az egységes problémakört, amelyet komplexen kell meg­oldani. ahogy ezt a Szovjet­unió és az Egyesült Államok között januárban született magállapodás rögzíti. A megbeszélések során az SZKP KB főtitkára elégedett­ségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a képvise­lőház tekintélyes küldöttsége aktív politikai párbeszédet folytatott a Legfelsőbb Tanács küldötteivel. E megbeszélése­ket mindkét részről kedvezően értékelik. Ismerjük a kong­resszus szerepét az amerikai politikai életben — mondotta Mihail Qorbacsov y és nagy jelentőseget tuiajdoöítunk a parlamenti kapcsolatok fej­lesztésének úgy is, mint a szovjet—amerikai kapcsola­tok élénkebbé tétele egyik elemének. A Szovjetunió őszintén tö­rekszik arra, hogy konkrét megállapodások szülessenek Genfben, és azt szeretné, ha a szovjet—amerikai kapcso­latok visszatérnének a nor­mális, kölcsönösen előnyös együttműködés és a kölcsönös tisztelet medrébe — mondot­ta Gorbacsov, s kérte az ame­rikai képviselőket, hogy ezt az üzenetet adják át az Egye­sült Államok kongresszusá­nak és kormányzatának. Thomas O’Neill a képvise­lőház elnöke és a küldöttség tagjai a szovjet—amerikai kapcsolatok javításáért és a genfi tárgyalások sikeres ki­meneteléért emeltek szót. Nyíltnak és hasznosnak mi­nősítették az eszmecserét, és elégedettségüket hangoztat­ták. (MTI) Május 14-én Gromiko—Shultz találkozó Becsben A Szovjetunió és az Egye­sült Államok közötti köl­csönös megállapodás alapján május 14-én, Bécsben talál­kozik Andrej Gromiko szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter, hogy megvitassák a két ország szempontjából kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi kérdéseket — jelen­tették be szerdán este Moszkvában (MTI) Szovjet—holland külügyminiszteri tárgyalások 7 Mire ezek a sorok megje­lennek, a fülledt tropikus dzsungelek által övezett Pa­namavárosban újabb jószán­dékú kísérlet veszi kezdetét, hogy megpróbáljon kiutat ta­lálni a közép-amerikai tér­ség igencsak szövevényes po­litikai dzsungeljéből. Az úgy­nevezett Contadora-csoport (Mexikó. Kolumbia. Venezue­la, Panama) tagállamainak külügyminiszterei találkoznak a regionális válságban köz­vetlenül érdekelt államok képviselőivel (Nicaragua. Cos- ta-Rica, Honduras, Salvador és Guatemala). Bár a pana­mai tanácskozás, amelyet az érdekeltek megpróbáltak a venezuelai fővárosban tartott megbeszéléssorozaton előké­szíteni, több szempontból is fontos időpontban elemzi a problémákat, a világnak, saj­nos, semmi oka arra, hogy ettől az immár nagyon soka­dik Contadora-kísérlettől jot­tányit is többet várjon, mint az eddigi próbálkozásoktól. :r --------------r A dolog lényege ugyanis az, hogy a tanácskozás témáiul szolgáló problémák egy-egy érdekelt országban éppúgy nem változtak, mint a térség egészét érintő tényezők. Mind­két kategóriában messze a legfontosabb faktor az Egye­sült Államok történelmi sze­repe Közép-Amerika fejlődé­sének lelassításában, és ami ennél a múltbéli szerepnél is sokkal húsbavágóbb: az a naponta bebizonyosodó tény, hogy a Reagan-kormányzat egy felismerhetetlenül meg­változott. világban is rezzenet- lenül folytatni kívánja a szá­zadforduló hírhedt intervenci­ós elnökének. Theodore Roose- veltnek a mindenkori ame­rikai beavatkozáson alapuló „nagy bunkó” politikáját. Hogy ez a washingtoni nagy bunkó mennyire lesújtásra kész, 1985. zaklatott tavaszán is, azt — számos egyéb jel mellett — jól érzékelteted Ronald Reagan minapi Nica­raguával kapcsolatos „béke­terve”, ami mind hangját, mind céljait tekintve, válto­zatlanul az Egyesült Államok egyeduralmát kívánja bizto­sítani a térségben. Reagan ugyanis nem kevesebbet szab az „eredményes” managuai— washingtoni párbeszéd feltété' léül, mint azt, hogy az ellen­őrzött választásokkal meg­erősített nicaraguai kormány egyenrangú félként tárgyal­jon az ellenforradalmi „kont­rák” amerikaiak által pén­zelt bandáival. Ugyanez a Reagan-kabinet viszont ma- : gától értetődő terfnészetesség- gél utasítja el, hogy a salva- dori baloldali erők tárgyal­hassanak Duarte elnökkel, és ugyanez az amerikai kormány folytatja Nicaragua közelében — Managuának szánt fenye­getésként — a Nagy fenyő fe­dőnevű hadgyakorlatot. Ahhoz, hogy Közép-Ameri­ka legalább megindulhasson a kibontakozás felé, elsősorban és mindenekelőtt a Potomac partján lenne szükség válto­zásra. Amíg ez nem követ­kezik be. szívből sikereket kí­vánhatunk ugyan a közvetítő , kísérleteknek, mint most a panamavárosinak, csak éppen nem hihetünk bennük iga­zán. Harmat Endre Megkezdődtek a tárgyalá­sok Moszkvában szerdán á.ndrej Gromiko, az SZKP SB Politikai Bizottságának a agja. a minisztertanács el- iőkének első helyettese, ««ov­iét külügyminiszter és Hans van den Broek, a Holland Ki­rályság külügyminisztere kö­zött. A holland politikus a szov­jet kormány meghívására kedden érkezett Moszkvába. (MTft

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents