Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

Folyamatos a stabilizálódás Megsokszorozzák a nyereségei... — Számítottunk a télre, de ez: a szokatlan és viszonylag hosszan tartó hideg, amire már szerencsére csak emléke­zünk, gondokat okozott a ter­melésben. pedig a korábbi évekhez képest téli felkészü­lésünk is jobb volt. Sőt, la­kásátadási tervünket már a múlt év november végére tel- j’síettük. A nagy hideg miatt olyasmire is sor került, ami­re tíz év óta nem volt példa: 150 főt hosszabb-rövidebb ideig fasyszabadságra kellett küldenünk. Ez a szükségmeg- o'dás még mindig olcsóbb volt, mintha a hideg miatt tétlenkednek a dolgozók az építkezéseken. A márciusban beköszöntött kellemes idő ha­tására lendületesebbé vált a termelés. Az eltelt idő azon­ban igen rövid volt ahhoz, ezáltal keveset segített abban, hogv a kedvezőtlen időjárás miatt kialakult, előnytelen helyzetünket a termelésben jó irányba fordítsuk: 27—28 mil­lió forint értékű termeléski­esést kell majd pótolnunk — ismerteti az első negyedévi lemaradás okait Timmer Zol­tán. a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató­ja. pedig... Van-e alapja? A stabilizálás folyamatának biztosítása érdekében már a múlt év végén amit lehetett, megtettek. Előretekintve és figyelembe véve a szigorúbb közgazdasági szabályozók te­remtette feltételeket, maga­sabbra állították a mércét.. így hát önként adódik a kér­dés: az első negvedévi lema­radás vajon derékba töri-e az elmúlt évben bekövetkezett jó irányú és kibontakozó fo­lyamatot? — Erről szó sincs — állít­ja határozottan az igazgató. — A lemaradást intézkedé­sekkel pótoljuk, eredeti célja­ink eléréséről nem akarunk lemondani. Az 1984. évi há­rommilliós nyereséget pedig az idén 15 millióra alkarjuk emelni. — Mi indokolja az előbbi számokból sugárzó jogos biza­kodást, van-e megfelelő alap­ja? — Igen. A kritikus idősza­kon már túljutottunk — ve­szi vissza a szót az igazgató, majd a következőkkel folytat­ja: — A fizikai dolgozók ki­nyilvánították, hogy teljesítik a szigorúbb szabályozó rend­szerből fakadó követelménye­ket. Indokolt ez az elhatáro­zásuk, mert a kollektíva az elmúlt négy év alatt bizonyí­tott: 175 millió forintot gaz­dálkodott ki. Ebből 100 millió forint a korábban felvett hi­tel, amelyet a műszaki, fej­lesztésre fordítottunk, és több mint 50 millió forint az 1982. évi veszteség eltüntetése. Egyébként a vállalat kapaci­tása egész évre foglalt s ez nemcsak megnyugtatja a dol­gozókat, hanem több, jobb és hatékonyabb munkára is ösz­tönzi őket. A közvélemény felfogása egységes annak meg­ítélésében is, hogy a magunk mögött hagyott hullámvölgy után képesek vagyunk most is' elképzeléseinket megvalósí­tani. örömmel mondhatom, hogy a vállalat vezetésének felhívása a többletmunkára, a szombat-vasárnapi terme­lésre. a nyújtott, műszak be­vezetésére, a kieső idők csök­kentésére. a különböző ren­dezvények munkaidő utáni megtartására, a fizikai és nem fizikai dolgozóknál nemcsak megértették, hanem támogat­ják is. Ezt bizonyítja a legutób­bi kongresszusi műszak, amelyen • ezernegyvenen vettek részt. — Az elmúlt évet záró és az idei feladatokat megvitató termelési tanácskozások fel­szólalói közül, többen a szo­ciális ellátás javításával fog­lalkoztak — kér ismét szót az igazgató. — De szóvá tették az anyagellátásnál jelentkező hi­ányosságokat, amiben sajnos mi sem tudtunk segíteni. Szorgalmazták az üzemképes gépek számának növelését, a betonszállítások gyors meg­szervezését, továbbá azt, hogy a helyi termelési vezetők merjenek jobban differenciál­ni. A dolgozók észrevételei, kifogásai egybecsengenek a vállalatvezetés tapasztalatai­val, segítik azok elképzelései­nek megvalósítását. Csak az év végéig — Mikorra várható az első negyedévi termeléskiesés pót­lása? ( — Az első fél év végéig nem, az év végéig viszont igen. A második negyedévben körülbelül tízmillió forintot tudunk lefaragni az adóssá­gunkból. Egyébként a nagyobb tempóhoz szükséges ösztönzé­si rendszerünket már a múlt év végén kialakítottuk, az idei, lényegesen nagyobb kö­vetelményeknek megfelelően. Hogy a teljesítmény és a ki­fizetett bér összhangját még jobban megteremtsük, ezért a vezetőknél és dolgozóknál alapkövetelményként a 100 forint bérre jutó termelési ér­ték növelését határoztuk meg. Ez volt. a gyenge pontunk 1984-ben. Az előbbi előírás, magában hordozza a nagyobb nyereség elérésének lehetősé­gét, illetve a termelési költ­ségek csökkentését. — Sor kerül-e a szervezeti felállás megváltoztatására ? — Az elmúlt évben az új irányítási rendszer, valamint a gazdálkodás magasabb elő­írásainak megfelelően csök­kentettük a vezetési és irá­nyítási láncot. Ennek ellenére szervezeti felállásunkat ismét felülvizsgáljuk. Lényeges vál­toztatásra nem törekszünk, ellenben növeljük a termelő- szervezetek' önállóságát. A második fél évtől kedzve ön­elszámoló egységként látja el feladatát a gépészeti üzem. Ez újabb lehetőséget biztosít számukra a vállalkozásban, a vállalaton kívüli jól fizető munkák határidőre, jó minő­ségiben való teljesítése érde­kében. Másutt, ahol az önál­lóság már megvan, ott a meg­lévő előnyök jó kamatoztatása a cél. E tekintetben a szak­ipar példájának követését tu­dom szorgalmazni. A lehető­ségek másutt sem szűkebbek, sőt... A jelenlegi termelési-gaz­dálkodási kimutatások szerint a téli időjárás legérzékenyeb­ben a 2-es, 3-as és 4-es épí­tésvezetőségeket. és a mély­építőüzemet érintette. Ezek­nél a termelőszervezeteknél az átlagosnál erősebb ütemet szükséges diktálni a termelé­kenység és a gazdaságosság növelése céljából. A felgyor­sult tempó viszont nem jelen­ti a minőségi követelmények háttérbe szorítását. Ha az idő is segít Bízunk abban, hogy a so­ron következő hónapokban, a jó idő is segítőtársa lesz az építőknek, serkenti a jobb, a több és gazdaságosabb mun­kára irányuló tevékenységü­ket, jó irányba befolyásolja alkotó közhangulatukat. — venesz — Együttműködő pártszervezetek Felújított sütőüzem Az elmúlt év végén fedeződtek be a Nógrád megyei Sütő­ipari Vállalat pásztói 15. számú üzemének rekonstrukciós munkálatai. A 8,9 millió forintba kerülő munka eredmé­nye, a környék jobb minőségű kenyérrel való ellátása. Háromfajta kenyér készül az üzemben 5500—6000 kg napi mennyiségben. E gymásra vagyunk utalva. Ismeretes ez az igazság a termelő- és szolgáltató vállalatok, szövetkezetek köré­ben is. Minden modern gazdaságban jól fejlett mun­kamegosztás van, ami nemcsak szétválaszt, hanem a köl­csönös érdekek alapján össze is köt. Sok formája van a termelési együttműködésnek. Tágabb értelemben kooperál az alapanyaggyártó és a -feldolgozó, a termékeket előállító és a továbbfelhasználó is. Szűkebben mégis azokat az együttműködéseket tekintjük kooperáció­nak. amikor termelők szövetkeznek valamely termék közös előállítására, úgy, hogy a résztvevők annak a műveletnek (műveletsornak) elvégzésére vállalkoznak, amelyre mások­nál kisebb ráfordításokkal, jobb minőségben képesek. Népgazdasági szemszögből nézve a kooperáció előnyös. A világpiacon napjainkban a magas műszaki színvonalat meg­testesítő, többnyire csak nagy hozzáértéssel előállítható, sokszorosan összetett, műszakilag kiemelkedően fejlett ter­mékekért lehet jó árat elérni. (Tegyük hozzá: a hazai piac is ezeket értékeli a legtöbbre.) Ilyenek előállítására egyedül csak kevesen, csak a legnagyobbak tudnak vállalkozni, má­sokkal együtt azonban többen a kisebbek is. Az egy-egy résztevékenységre szakosodott gyártó nagy gyakorlatra tesz szert abban, amit végez. így, tevékenysége gazdaságosabb, s ez a végterméket is többnyire azzá teszi. Ezért ösztönzi, támogatja a kormányzat a hasznos termelési együttműkö­dések létrehozását. A vállalatok közötti termelési kooperáció feszes köve­telményeket támaszt az együttműködőkkel szemben. Ha vállalaton belül egymásnak dolgozó üzemrészek, gyáregy­ségek „úsznak el” a határidőkkel, az sem öröm, de vala­hogyan elsimítják — a családban marad az ügy. Ugyanezt következmények nélkül kevéssé lehet más vállalattal szem­ben elkövetni. A kooperációban szállított alkatrész, rész­egység, közbenső termék gyengébb minősége sem „bocsá­natos” vétség. Az egymással szemben támasztott követel­ményeket írott szerződések rögzítik, mégis, a már több éve, esetleg évtizede kooperáló vállalatok a megmondhatói, mennyi vita, súrlódás keletkezik; mennyi kölcsönös erőfe­szítést tesz szükségessé az érdekelt vezetők számára a kö­zös munka akadályainak elhárítása. Ezekben az erőfeszítésekben többnyire részt vesz a vál­lalati, üzemi pártszervezet is. Következik ez abból, hogy a párt egyetlen üzemi szervezete sem nézi, nem nézheti tét­lenül, ha kölcsönös értetlenség miatt a népgazdasági és vállalati célok megvalósítása vontatottan halad vagy netán megfeneklik. A politikai segítségnyújtásnak jól bevált mód­szerei vannak. Legtöbbet a vállalaton belül teheti a kooperációs kap­csolatok zavartalanságáért a pártszervezet. Elérheti, hogy a közfigyelem a kooperációban végzett munkára irányuljon, kellő nyilvánosságot adhat az együttműködés tényeinek, előnyeinek, fontosságának, alakíthatja az együttműködéssel kapcsolatos vállalati szemléletet, magatartást. A pártszer­vezet joga és kötelessége, hogy ellenőrizze a kapcsolatok alakulását, a vezetők ezzel összefüggő tevékenységét, be­számoltathatja az érintett üzemrészek, műhelyek szakmai vezetőit. A pártszervezeteknek természetesen van lehetősége az együttműködés vállalaton kívüli sávjára is befolyást gya­korolni. Az egyes vállalatok pártszervezetei között vannak és lehetnek mozgalmi kapcsolatok, függetlenül attól, hogy esetleg más és más pártszerv irányításához tartoznak. Hasznos lehet a tapasztalatok kicserélése, fordulhatnak egymahoz kéresse!, kezdeményezhetik a kooperációs tevé­kenység közös vizsgálatát. Csak előnyös lehet az együttmű­ködésre nézve, ha a szigorúan üzleti, gazdasági kapcsola­tokon túl az együttműködés készségétől áthatott emberi viszonyok is kialakulhatnak a vállalatok dolgozói, kommu­nistái között. Hibát akkor vét a pártszervezet, ha — jó szándékától in­díttatva — átvállalja az együttműködés irányítását, átve­szi a szakmai, gazdasági vezetők felelősségét. Egyszer-egy- szer ugyan előfordulhat olyan rendkívüli eset, hogy a ter­melési folyamat fennakadásait minden befolyások latba vetésével a párttisztségviselők hárítják el; néha megtör­ténhet, hogy az alapszervezet azért mozgósít túlmunkára, többletmunkára, hogy a partnervállalat ne szenvedjen hát­rányt, vagy a szállítási határidő szorongatása közepette lélegzethez, időbeli előnyhöz jusson — általában azonban politikai, mozgalmi eszközökkel célszerű a pártnak segít­séget nyújtani, olajozottá, gördülékennyé tenni az együtt­működést. Az ügyek előrélendítésének legfőbb politikai eszköze a tájékoztatás, a meggyőzés, a szemléletformálás. A párt XIII. kongresszusán is sokam szóvá tették: szívvel-lélekk-el az tud elvégezni bármely feladatot, aki jól tájékozott munkájá­nak összefüggéseiről, előzményeiről, további sorsáról. Ösz­tönző lehet a tájékoztatás arról, hogy a kooperációtól mi­lyen közös gazdasági eredmények várhatók. A jó módsze­rek közé tartozik, ha a pártszervezet taggyűlése napirendre tűzi az együttműködés dolgát, kialakítja egységes állás­pontját és mozgósítja a párttagokat: győzzenek meg máso­kat is az együttműködésből rájuk háruló feladatok teljesí­tésének fontosságáról. Szervezési feladatokat is elvégezhet a pártszervezet. Szemléleti akadályokat háríthat el például egy jól időzített szervezett látogatás a partnervállalatnál, esetleg éppen ab­ban az üzemben, ahol az együttműködés keretében végzik a munkát. Az sem baj, ha egyszer-egyszer azért nyúl a te­lefonhoz a pártszervezet titkára, hogy a társvállalat kom­munistáinak segítségét kérje a közös ügy előmozdításához — ha mindezt a szakmai vezetőkkel, a termelés irányítói­val összehangoltan, hatáskörüket és felelősségüket tiszte­letben tartva teszi. Nem egy esetben született már hasznos egyezség a kooperáló vállalatok vitás ügyében úgy, hogy a pártszervezetek tárgyalóasztalhozi ültették a szakmai vezetőket, segítették, hogy egymással szót értsenek, és je­lenlétükkel is a megállapodás, a kompromisszumok irányába terelték a tárgyalást. a politikai felvilágosító, meggyőző szó erejével, ese­tenként szervezéssel sokat tesznek, és még többet is tehetnek a pártiszervezetek azért, hogy a termelési együttműködés ne váljon ellenszenves, terhes üggyé a vál­lalatok vezetői és dolgozói számára. Az egész ország kárát látja, ha valamelyik kooperáció a lekésett határidők, a rossz vagy egyenetlen minőség, az apróbb-nagyobb kelle­metlenségek következtében zsákutcába jut; ha a résztve­vők az értelmes és kölcsönösen előnyös kooperáció helyett a drága, ám pagy szellemi kapacitásokat lekötő teljes ön­állóság, az önellátás, az elzárkózás útját választják. A pártszervezetek jótékony figyelmével, politikai támoga- ■ tásával viszont a jó emberi kapcsolatokra és kölcsönös ér­dekekre alapozott termelési kooperáció a fejlődést előrevi- 1 vő, műszaki, technikai lehetőségeink határait kitágító, kül­piaci helyzetünket előnyösen befolyásoló általános gyakor­lattá válhat. Lányi György, az MSZMP KB alosztályvezetője A megyében egyedül itt készítenek gyorsfagyasztott leve­les tésztát — naponta 1000 kg-ot. Bencze Péter képriportja NÓGRÁD - 1985. április 11., csütörtök 3 Pár hete vezették be a burgonyakészítményű kenyér sü­tését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents