Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

Elfecsérelt energiák Hóból, szélből, jégből nem volt hiány a télen — szénből, földgázból annál inkább. Ilyen volt a január, a február: hideg, ba­rátságtalan, küzdelmes. De most már ápri­lisban járunk, mi dolgunk lehet mégis a zimankóval ? Jobb is elfelejteni a bajokat — a hide­get, a vele járó hiányokat. Amint tettük azt előbb is: a januári-februári fogadkozásaink­kal együtt Mert, ugye hány télvíz idején ígértük, hogy jövőre már másként lesz, az alkalmi takarótori aszok helyett jól záró ab­lakokot építtetünk be. És eltökéltünk ma­gunkban mást 'is: a gyárban, a téeszben, a hivatalban sem árt felváltani az alkalmi fegyverzetet állandóra. De aztán jött a ta­vasz, a meleg évszak és fogadalmunk a hó­val együtt olvadásnak indult... Hány éve is annak, hogy a „biogázhul­lám” ellepte az országot? Négy-öt, vagy ta­lán több is? A kis helyi energiagyáraknak egyik jól bevált változatát mutatta be Ma­gyarországon az energiagazdálkodási inté­zet, Az akkor megismert adatok szerint a kétszáz szarvasmarhára méretezett telep évi hetvenezer normál köbméter gáz elő­állítására volt képes, termelése 5200 kilo­wattórát ígért. Voltak és vannak eredmé­nyes biogáz-hasznosító kísérletei a vízügyi tudományos kutatóintézetnek is. Csak ép­pen a telepek, a kis energiagyárak száma kevesebb jóval, mint amennyire szükség le­hetne az országban. Alighanem elfelejtettük már azt a szol­gálati szabadalmat is, amelyikkel az addig ismert hőszivattyúknál jobb hatásfokkal le­hetett meleget nyerni a környezetből. A ma­gyar feltalálók az abszorpciós és a kompresz- sziós elvű szivattyúk „keverékét” alkották meg — folyótból, tavakból, meleg levegő­jű üzemekből vonják el ezek a „hibrid­készülékek” is a hőt, azt, amit különben energiahordozót vásárolva sok pénzért állí­tanánk elő. Futja még a példából: évtizedes bizonyí­tékok sem tűntek elégségesnek ahhoz, hogy a kertészeti egyetem professzorainak eljá­rása, a kettős falú vízíüggönyös fóliasátor rangot szerezzen magának a mezőgazdaság­ban. Ez a természettudományos „üvégház” talán túl ólcsón termel — ezért nincs elég híve? A napsugárzást, szigetelőanyagnak a deret, valamint a pincehőhatást, azaz a föld melegét kéri csak az olaj, a szén helyett... Maradjunk még a hőgyáraknál, például a napkollektoroknál. A különös szerkezetek­nél, melyekből igazán kevés van még ide­haza. Akadnak már persze hazai eredmé­nyek, s legújabban: magáncélú hasznosítók is. A Hajdúszoboszlói Építő- és Vegyes­ipari Szövetkezet, társulva más cégekkel, forgalomba hozta a Familit nevű könnyű- szerkezetes, paneles építési móddal készült családi házait. Nemcsak az otthonok maguk az újdonságok, hanem a bennük alkalma­zott napelemek is — a háztartási munká­hoz, a tisztálkodáshoz, a lakók így nyer­hetnek meleg vizet. Ez az elgondolás a je­lené — a takarékos gazdálkodás jó példá­jaként. Nem várható persze a kollektortól, hogy fűtsön, hagyományos kályhákat helyet­tesítsen. De az igen, hogy spóroljon —, ha az időjárás is engedi. Jól tudjuk: nem a napsütés az igazi hi­ánycikk: van alapanyag a biogázgyártáshoz, van kiszivattyúzható hő a folyókban, tavak­ban. Mint ahogy termálvizekkel is jobban el vagyunk látva, mint a kontinens legtöbb országa — csak éppen kevesekben él olyan vállalkozó szellem, mint amilyen a szente­si vagy újabban a szarvasi gazdálkodókban van. Hírét vehettük már annak, hogy még a magas fekvésű Svájcban is kutatófúrásokkal nyomoznak a sok ezer méteres mélységek geotermikus energiája után. A Nikex Kül­kereskedelmi Vállalatnál pedig dossziékat töltenek meg azok a külföldi leírások, ame­lyek a föld mélyéből nyerhető meleg víz hasznosítási módjairól szólnak. Az utóbbi időszak meglepő jelensége, hogy kutatják a hazai hegyi folyók, patakok víz­energiájának munkára fogását. Pedig ezt már megtették az előttünk élő nemzedékek — vízimalmok, törpe vízerőtelepek számos helyen működtek! Aztán felejteni kezdtük őket, sőt még bontani is, mígnem ismét szükségét érezzük az „apró energiák” nye­résének, munkára fogásának. Vagyis keressük a kicsit, faggatjuk a ter­mészetet: ad-e újabb értékeket. Helyes, fag­gassuk, sosem késő. Talán csak arra nincs időnk már, hogy a megtaláltat sutba vág­juk, elfelejtsük évekre, évtizedekre, s csak egy-egy vakmerőbb tél után vegyük szám­ba fel nem használt értékeinket. A bio­gázt, a hőszivattyút, a kettős falú fóliasát­rat, a napkollektort, a termálvizet, a törpe vízerőművet, a többi kicsit. Az elfecsérelt apró energiákat. Mert hovatovább, még sok­ba kerülhetnek ezek nekünk... G. L. Magyar mikroszámítógép Szerződéskötés zölfós- és pmifics- axpirlra Megkötötte ez évi szerző­déseit a Hungarofruct a ha­zai termelőkkel és külföldi partnereivel. Eszerint 1985- ben a tavalyinál 5—6 száza­lékkal több, megközelítően 600 ezer tonna zöldség és gyümölcs külpiaci értékesíté­se a feladat. A terv teljesí­téséhez az árualapok — a szerződések szerint — állal­Ahhoz, hogy egy mikroszámí­tógépet személyi számítógép­nek tekinthessünk, legalább egy mikroprocesszort kell tar­talmaznia; programozhatónak kell lennie legalább egy magas szintű nyelven; a rendszerhez valamilyen háttértárolónak kell tartoznia; az információ be- és kivitelére szolgáló esz­közökkel (például billentyű­zettel, képernyős megjelenítő­vel) kell rendelkeznie. Mindezt szükséges volt tisz­tázni a Videoton gyár VT—16 ■MBmanMOBonn típusú, két üzemmódú mik­roszámítógépek bemutatása előtt, mely teljesítményét, memóriakapacitását és fel­használási területét tekintve a professzionális személyi számítógépek kategóriájába tartozik. Két üzemmódját a beépített két mikroprocesszor­nak köszönheti, melyek közül egy időben csak egy működik. A két egymástól függet­len üzemmód biztosítja, hogy mind 8 bites, mind 16 bites mikrogépre írt programok végrehajtására alkalmas. ESHBBaaHraaHQBHH A szolidaritás segíti a portugál nép harcát Beszélgetés lose Auguste Estevesszel, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjával ' A felszabadulás 40. évfor­dulóján járt Nógrádbam por­tugáliai testvérmegyénk — Leiria — küldöttsége, a dele­gációt Jose Augusto Esteves, a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a párt Leiria megyei végre­hajtó bizottságának tagja ve­zette. A fiatal,, harminchét éves politikus élete is tükrö­zi a Portugál Kommun’sta Párt nehéz harcát. — Portugália igen elmara­dott vidékéről származom, a szülőhelyem Braganza — kezd­te a bemutatkozást —. Közhi- vatalmdk-szülők gyermeke va­gyok, tizenkét éves koromban kezdtem az önálló kenyérke­resetet. A munka mellett este tc-iultam, így végeztem el a kereskedelmi középiskolát. 'S ami pedig a mozgalmat illeti: az áprilisi forradalom győzel­me előtt, amikor illegalitás­ban dolgozott a pártunk, szak- szervezeti vezető voltam. A pártot képviselve, s 1974. áp­rilis 25-e után is a szakszer­vezetekkel való foglalkozás lett a páirtmunfcáirn. — A nógrádi program so­rán igen sok szó esett a mai Portugália nehézségeiről, a sürgős változást igénylő társa­dalmi és politikai gondokról. — A gazdasági élet bajai­val szeretném kezdeni a vá­laszt. A legfontosabb felada­tunk most a nemzeti fejlődést akadályozó tényezők megszün­tetése. Erről volt szó, többek között, pártunk közelmúltban tartott lisszaboni konferen­ciáján is. A fórum kijelölte az utat: le kell számolni a gaz­dasági élet negatív egyenle­gével. többet kell termelni, le kell küzdeni a hatalmas de­ficitet, Az infláció elleni harc fontosságát jelzi, hogy az el­múlt évben 27,4 százalékos volt az infláció, 1985. első há­rom hónapjában pedig már meghaladta a 30 százalékot. A gazdasági élet nehézségei a dolgozók hatalmas tömegeit érintik, kiváltképpen, most, amikor az ellenforradalmi of­fenzívba idejét is éljük. A ki­éleződött helyzetben a kereső­képes lakosság 12 százaléka munkanélküli, 1000 vállalat nem tud fizetni a dolgozói­nak, a reálbérek 14 százalék­kal csökkentek. Mindez ter­mészetesen súlyosan "érinti Leiria megye lakosságát is,. — A gazdasági gondok be­tetőzéseként megindult a fo­lyamat az államosított földek visszaadására is. Melyek a po­litikai harc legfontosabb cél­kitűzései Portugáliában? — Kilenc éve tart a küzde­lem, hogy megvédjü-k az áp­rilisi forradalom vívmányait, az államosítást, az agrárrefor­mot. A helyzetünk nem köny- nyű, de minden reményünk megvan arra, hogy leküzdjtik a hajóikat, mert egyre széle­sebb tömegeket nyerünk meg a szocializmus ügyének. Délen csaknem a földterület egésze a parasztság kezében van, bár a kormány már igen sokat újra a nagybirtokosoknak adott. Minden percben várjuk, hogy kezdeményezhetünk egy offenzívat, a gazdasági bajok elleni küzdelem mellett ezt az évet a nehéz politikai harc is jellemzi. Meg kell nyerni a választásokat, meg kell dön­teni az áprilisi vívmányok ellen munkálkodó jelenlegi kormányt. Ezzel állíthatók meg a forradalom eredmé­nyeivel ellentétes törekvések. Azt is meg kell akadályozni, hogy a kampányban a kor­mány a tömegeket a maga oldalára állítsa. A portugál kommunisták elkötelezték ma­gukat a reakciós kormány el­leni harcra, ezután is küzde­ni fosnak a tömegmozgalmak és -szervezetek is. Az alapve­tő célokért folyó küzdelem­ben természetesen nemcsak a belső erőkre számítunk. Bará­taink elvi szolidaritással se­gíthetik a portugál nép javát szolgáló harcot. Kiváltképpen most, amikor olyan törekvé­sek is vannak a kormány ré­széről, hogy törvényesítsék a polgári és szakszervezeti jo­gok megkérdőjelezését. — A delegáció nógrádi programja során többen isme- dősként üdvözölték Jose Augusto Esteves elvtársat. — Második alkalommal já­róik Nógrád megyében. 1979- ben', a tanácsköztársaság ki­kiáltásának évfordulóján is együtt ünnepelhettünk ma­gyar barátainkkal és elvtár- sainkkal. Megtiszteltetés, hogy most átadták a felszabadulás évfordulója tiszteletére alapí­tott emlékplakettet. A nógrá­di utak arról győztek meg,' hogy mélységesen áthatja az embereket: békében kívánnak! élni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon erős az itt élőkben al lokálpatriotizmus, a szocializ­mus építését látványos válto­zások jelzik. Szeretném azt is elmondani, hogy nagy meg-i t i s-z tel tetős tes tvérmegyén k ben ünnepelni Magyarország felszabadulásának évforduló­ját. Mindenütt nagé szeretet­tel és figyelemmel fogadtak, ai találkozókat és beszélgetése­ket pedig a nógrádi eredmé-J nyék megismerése; mellett át-j hatotta a portugál nép sorsa és gondjai iránti élénk érdek­lődés. Megkülönböztetett fi-1 gyelemre vall az is, ahogyan az MSZMP XIII. kongresszu­sán a pártunkat képviselő deJ legációval foglalkoztak. Ezek pedig a ió kapcsolatokra uta­ló beszédes jelék. Mindig igen fontos, hiszen erőt ad­hat ahhoz a nehéz küzdelem-' hez, amelyet most kell megj vívnunk. Eredményeinket ad­dig azért sikerült őriznünk, mert a portugál nép harcos szellemű nép, s épnen ezért, végérvényesen is legyőzheti a burzsoáziát. Ez az év döntő lehet, alapvető célunk az án-i rilisi forradalom .vívmányaid nak a megvédése. Nagy átala­kulások következhetnek be. s mi hinni akarunk benne, hosv áorilis gvőzni fog — mondot­ta befejezésül Jose Augusto Esteves. ,y­Kelemen Gábor Ärcok közelről Munkahelye az egész gyár Iában rendelkezésre állnak, bár őszi- és sárgabarackból, körtéből, szilvából többet is el lehetne adni. mint amennyi­nek a megtermelését az álla­mi gazdaságok, tsz-ek vállal­ták. Hacsak az időjárás köz­be nem szól, a tavalyinál több lesz viszont vöröshagy­mából és almából. Ez utóbbi gyümölcsből most fordulnak termőre azok az ültetvények, amelyek a külpiaci igények­nek leginkább megfelelő faj­tákból levődnek össze; Ida- redből. Glosterből és külön­féle starkingokból. Meggyből a termelők kínálata nagyobb, mint a külföldi kereslet, ezért a Hungarofruct felhív­ta partnerei figyelmét a fel­dolgozókapacitás növelésére. Az idén a zöldség-, gyü- molcseladási lehetőségek a tavalyinál még nehezebbé váltak. A piacon maradáshoz az eddigieknél is nagyobb ru­galmasságra, gyorsaságra van szükség. A Hongarofruct a többi között a kisebb tételek részarányának növelésével igyekszik fokozni az eladáso­kat. A vevők igénye szerinti olyan vegyes szállítmányokat állít össze, arpelyek iránt élénk a kereslet. Jelenleg az alma és a vö­röshagyma kiszállítása adja a legtöbb munkát. Almából rnég megközelítően nyolcezer tonna vár a raktárakban a szovjet megrendelések telje­sítésére. Vöröshagymából az idén már tízezer tonnát adott el a vállalat az NSZIÍ-ba és Közel-Keletre. A téli tároiá- sú cikkek között a fejes ká­poszta és sárgarépa is sze­repel. — A parancsnok? Az előbb még itt volt. Lehet, hogy most a húzógépek mellett találja meg — fo­gad az egyik dolgozó a sal­gótarjáni síküveggyár Zagy­va-—III. üzemében. Aztán lépcsőről lépcsőre járok. Valaki azt tanácsolja, néz­zem meg a csomagolóban. De az is lehet, hogy a párt­irodán tárgyal, vagy kiment a munkásőrség gyári kör­letébe. Végül az egyik mun­kásőr széttár ja a kezét, csak ennyit mond: — A parancsnoknak az egész gyér a munkahelye. Hiszen Gregus Ferit —, aki a harmadik saáaad parancs­noka és a síküveggyár tűz­védelmi vezetője — minde­nütt meg lehet találni. Amikor a szerencse ösz- szehoz bennünket, ezt mond­ja: — Megszoktam én már e beosztást. Fiatalon, alig 15 éves koromban kezdtem a munkát, mint ládahordó. Itt a síküveggyárban. Aztán a tűzhelygyárba kerültem, ahol hegesztő- és vízvezeték- szerelő-szaikrnát szereztem. A szívem azonban vissza­húzott. Ennek már huszon­hét éve. Egy csendes sarkot kere­sünk, ahol folytathatjuk a beszélgetést. Egy ember ar­ca kerül a közeibe. Gregus Ferencé, aki valóban sokait tett a társadalomért, aki hosszú évek óta fegyverrel védi szocialista vívmánya­inkat. őrzi, vigyáizza civil­ben és egyenruhában a nép vagyonát. — A Belügyminisztérium karhatalmánál voltam kato­na. Itt köteleztem el ma­gam a párttagsággal járó feladatokra. Itt vettek fel a kommunisták közösségébe. Csakúgy mellékesen, de mégis rendkívül nagy büsz­keséggel mondom, hogy ka­tonai időm alatt kétszer vettem részt a hazánk fel­szabadulása tiszteletére^ren- dezett katonai díszszemlén. S mikor leszereltem? Nem kellett agitálni. Szeretem a fegyvert, szeretem a hazá­mat. Ezt jól megtanultam a karhatalomnál. Amikor Cserháti István, egykori szakaszparancsnok felkere­sett, hogy vállalnám-e az önkéntes pártmunkát, a munkásőrséggel járó felada­tokat, azonnal igennel vála­szoltam. Ennek már husza­dik éve. Gregus Ferenc „leltárt” készít életéről. Három cik­luson át volt a párt üzemi végrehajtó bizottságának tagja. Ma is választott tag­ja a pártbizottságnak. Meg­található a vállalati szak- szervezeti tanácsban, az MHSZ-ben, tevékenykedik a sportkör elnökségében, de vállalja a népszerűtlen fel­adatot is: a lakáselosztássad járó tisztséget. Aztán az üzemrendészi, főrendészi be­osztás sem tartozik a nép­szerű feladatok közé. Végül úgy döntöttek, hogy a gyár tűzvédelmi felelőse legyen, ami igen-igen sok és na­gyon komoly, felelősségtel­jes feladattal jár. A legki­sebb szabálytalanság milli­ós károkat okozhat a sík­üveggyárnak. Mindezt Gre­gus Ferencnek észre kell venni, meg kell előzni. — Ez a beosztás azért is jó számomra, mert minden esetben érzem a munkám­mal járó felelősséget, de álé landóan szót tudok váltani éppen a tűzvédelmi bejárás során az alapszervezeti párttitkárokkal, az. MHSZ- vezetőkkel. Meg tudunk egyezni: kiket javasolnak munkásőrnek, az állomány­építés így sokkal könnyebb számomra. — Egyedül a pisztoly volt új. Sosem felejtem el azo­kat az ugratásokat, viccelő­déseket, amelyek a kikép­zési szünetekben hangzot­tak el. A családias összejö­vetelek, mind-mind emléke­zeteseik számomra. Meggyő­ződésem, hogy az összekové- csolódást segítették. Nem dicsekvésként szánom, de a kiképzéséken, foglalkozá­sokon tanúsított aktivitásért lettem először rajparancs­nok, később az alegység pa­rancsnoka, Két esetben vol­tam parancsnoki iskolán Bu­dapesten. S, amire büszke vagyok, amivel a párt, a gazdasági vezetés, a felsőbb parancsnokság, megbízott, azt minden esetben tudásom maximális igénybevételével véigrehaj tóm. Termés zet esen ehhez a beosztott személyi állomány, az egész kollektí­va segítsége kell. S hogy ez mennyire így van, önmagá­ért beszél: tavalyelőtt a Kiváló század megtisztelő címet is elnyertük. A kong­resszusi, a felszabadulási szocialista versenymozga­lomban az idei feladatok között is e cím megnyerése az első számú feladat. És ez sok mindennel jár. Nem könnyű Gregus Fe­renc alegységparancsnok: helyzete. A személyi állo­mány hat gyár munkásőrei- ből tevődik össze. Bár igaz, hogy biztosítjáik a feltétele­ket a koordináló üzemek párttitkára'i, gazdasági veze­tői. Segítséget nyújtanak az éves kiképzési tervek mara­déktalan végrehajtásához, ott vannak a kiképzéseken, a foglalkozásokon. ö fogalmazott így: — A kollektív elismerései« mellett én személy szerint is több kitüntetés birtokosa vágyóik. Azoknak is köszön­hetem. akik mindent meg­tesznek az önként vállalt feladat teljesítéséért. Egy újabb kitüntetés vát? Gregus Ferencre. Kitüntetés és megtiszteltetés. Hiszen a Nógrád megyei munka sörök csapatzászlaját, amelyet a csehszlovák népi milícia besztercebányai kenület- parancsnolkságának adnak átj az acélkék egyenruhában Gregus Ferenc kíséri.. Somogyvári László NÓGRÁD - 1985. április 10., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents