Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

Nem szabad elszalasztani a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának lehetőségét Mihail Gorbacsov válaszolt a Pravda szerkesztőiének kérdéseire Visszhang Mihail Gorbacsov Pravdában megjelent interjújáról Kérdés: Lapunk sok levelet kap a szovjet emberektől és külföldről egyaránt. Ezek nemzetközi kérdéseikkel foglal­koznak. Hogyan jellemezné a nemzetközi helyzetet? Válasz: Számomra érthető sz emberek megnövekedett érdeklődése a nemzetközi kérdések iránt. A széles nép­tömegek valamennyi kontinen­sen igyekeznek tevékenyen befolyást gyakorolni a mai vidág sorsára. Ez nem véletlen. A világ tele van politikai, gazdasági és társadalmi problémákkal. Re­álisan létezik két egymással ellentétes társadalmi rendszer: a szocializmus és a kapita­lizmus. A nemzetközi színté­ren aktívan tevékenykedik több tucatnyi új állam, ame­lyeknek saját történelmük, hagyományaik és érdekeik vannak. Ez is realitás. A nemzetközi kapcsolatok­nak a jelenlegi világban tör­ténő alakítása során nem le­het mindezzel nem számolni, nem lehet freveimen kívül hagyni más államok érdekeit, és még inkább nem lehet megfosztani őket attól a jog­tól, hogy maguk válasszák meg fejlődésük útját. Ez a tág értelemben vett békés egymás mellett élés politikája, amelynek során a társadalmi rendszerek mindegyike példája erejével és nem a fegyverek erejével fogja bebizonyítani, hogy melyik közülük a jobb. A másik, ugyanennyire idő­szerű következtetés a fegyver­kezési hajsza megszüntetésé­nek szükségessége. A nemzet­közi helyzet fejlődése olyan határhoz érkezett, ahol felme­rül a kérdés: mi legyen a to­vábbi fejlődés iránya, nincs-* itt az ideje, hogy azok a po­litikusok, aikik meghatározzák az államok politikáját, megáll­jának. elgondolkozzanak, s ne engedjék meg a világot nuk­leáris katasztrófa felé sodró döntések meghozatalát. Nagy szükség van a nem­zetközi együttműködésre a párbeszéd megteremtésében, az olyan ésszerű döntések ki­munkálásában, amelyek csök­kentenék a világban kialakult feszültséget, segítenék a fegy­verkezési hajsza útjainak el­torlaszolását. Ebben minden . államnak részt kell vennie, mind a na­gyoknak, mind a kicsiknek. Érthető, hogy különleges sze­rep hárul a nukleáris hatal­makra és mindenekelőtt a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra. Országunk aktív és konst­ruktív külpolitikát folytatott és folytat a jövőben is a bé­ke megszilárdítása érdekében. Ezt erősítette meg az SZKP KB nemrég megtartott ülése, amelyen kifejtették a szovjet állam külpolitikai elveit. Kérdés: A világban sok min­den függ össze a szovjet— amerikai kapcsolatok állapo­tával. Az ön véleménye sze­rint mutatkoznak-e lehetősé­gek e kapcsolatok javítására? Válasz: A Szovjetunió és a Egyesült Államok kapcsolata a nemzetközi politika alapve­tően fontos tényezője. Ám mi korántsem csupán ezeknek a A világpolitika pillanatnyi szünetet sem tartott az ünnep alatt. Sőt, mintha fokozódott volna az események már meg. szokott áradata: a föld min­den részéről érkeznek hírek a béke melletti megnyilvánulá­sokról, tüntetésekről, nagy­gyűlésekről, felhívásokról, nyilatkozatokról. Az NSZK több mint kétszáz városában és községében tar. tottak húsvéti békemeneteket, követelve az amerikai köze­pes hatótávolságú atomfegy­verek telepítésének felfüg­gesztését, a már hadrendben levő rakéták leszerelését. A mutlangeni támaszpont, a Persching—2 típusú rakéták telephelye környékén külö­nösen magasra csaptak az érzelmek, hat aktivista a ke­rítéshez láncolta magát és húsvéti gyertyát gyújtott. Dortmundban pedig anti­fasiszta találkozót tartottak 130 antifasiszta szervezet kép­viselői. kapcsolatoknak a prizmáján keresztül szemléljük a vilá­got. Tudatában vagyunk an­nak, mekkora a többi ország súlya a nemzetközi kapcsola­tokban, s ezt figyelembe vesz- szük, amikor a világban ki­alakult általános helyzetet ér­tékeljük. Hogy mutatkoznak-e lehe­tőségek a szovjet—amerikai kapcsolatok javítására? Erre a kérdésre nincs egyszerű vá­lasz. Van. ami alapot ad a reménykedésre, ám a koráb­biakhoz hasonlóan nem kevés, sőt, sok olyan tényező van, amely - aggodalomra ad okot. Genfben új szovjet—ameri­kai tárgyalások kezdődtek a nukleáris és űrfegyverzetről. Ez kedvező tény. Az Egyesült Államokkal kö­zösen meghatároztuk e tárgya­lások tárgyát és céljait, ame­lyeket röviden így foglalhat­nánk össze: ne kezdődjön fegyverkezési hajsza a világ­űrben, szűnjön meg az a föl­dön, megkezdeni ' a nukleáris fegyverek radikális csökkenté­sét azzal a végső céllal, hogy teljesen felszámolják azokat. Most realizálni kell a meg­állapodásban foglaltaikat. A tárgyalások fontosak. Erről mindenekelőtt azért szólok, mert most dől el, milyen irányban fejlődnek tovább a szovjet—amerikai kapcsolatok és általában hogyan alakul a világ sorsa. A választási le­hetőség a következő: vagy fegyverkezési hajsza minden területen, a háborús veszély növekedése, vagy pedig az ál­talános biztonság erősödése és tartósabb béke mindenki szá­mára. Vannak bizonyos mozgások a szovjet—amerikai kapcsola­tok más területein is, ám ezek igen csekélyek. Egészé­ben véve a kapcsolatok to­vábbra is feszültek. Washingtonban az erőre he­lyezik a hangsúlyt, s ezt nem is titkolják. Olyan erőfölény­re törekszenek, amelynek ré­vén az Egyesült Államok uralomra tehetne szert a vi­lág többi része felett. A dip­lomáciát és a tárgyalásokat Washingtonban szó szerint alárendelik a rakétáiknak és á bombázó repülőgépeknek. Hi­szen tény, hogy a hadászati fegyverzettel kapcsolatos új programokat azok az emberek is segítenek keresztülvinni a kongresszusiban, aikik az Egyesült Államok nevében tár­gyalásokat folytatnak Genf­ben. Mindannyian sokat hallottunk az amerikai kormányzat által meghirdetett „csillagháborús” tervékről. Ennek szókincsét mintha csak a tudományos­fantasztikus regényekből vet­ték volna, ám emögött a föl­dünket fenyegető valós ve­szélyt próbálják elrejteni. Fantasztikusnak inkább azo­kat a következtetéseket ne­vezném, amelyeket a világűr militarizáilásának indoklására használnak. Védelemről be­szélnek és támadásra készül­nek. A kozmikus pajzsot rek­lámozzák és kozmikus kardot kovácsolnak. A nukleáris fegyver felszámolását ígérik, a gyakorlatban pedig növelik, Húsvéti békekampányt szervezett a brit nukleáris le­szerelési mozgalom (CND) is. A kelet-angliai Molesworth- be, az újabb szárnyas rakéták tervezett támaszpontjára már nagypénteken megindult a tüntetők áradata. A kormány a rendőri és katonai erők ösz- szevonása mellett a környék lakosságát próbálta a béke­harcosok ellen uszítani. Nem éppen húsvéti gesztus... Az ünnepek legfontosabb híre azonban mégis Moszkvá­ból érkezett: Mihail Gorba­csov nagy jelentőségű külpo­litikai nyilatkozatot tett a Pravda hasábjain. Ugyan az első amerikai reagálások nem adnak okot túlzott reményke­désre, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkára több konkrét javaslatot tett, me­í tökéletesítik azt. Stabilitást ígérnek a világnak, de az, amit csinálnak a katonai erő- egyensúly megbontására ve­zet. Mivel az emberek ösztönö­sen érzik a ..csillagháborús” terveik veszélyét, e tervek készítői azt akarják elhitetni, hogy — úgymond — csak ártat­lan tudományos kutatásokról van szó, amelyek még tech­nológiai előnyöket is ígérnek. Ezt a csalétket felhasználva szövetségeseiket is be akarják vonni e veszélyes tervekbe. Sőt, azt is állítják, hogy a kozmikus fegyverzet létreho­zása révén el lehet jutni a nukleáris fegyverek felszá­molásához. Ez félrevezető módszer. Ahogy a nukleáris fegyver megjelenése nem szo­rította ki a hagyományos fegyverfajtákat, csupán eről­tetett fegyverkezési hajszá­hoz vezetett a nukleáris és a hagyományos fegyverek terén, úgy a kozmikus fegy­verzet létrehozása is csak egy­hez vezethet: a fegyverkezé­si hajsza még erőteljesebbé válik, és új területekre ter­jed ki. Azokat az elemeket emel­tem ki, amelyek leginkább megterhelik a szovjet—ame­rikai kapcsolatokat, s időn­ként erősen feszültté teszik azokat. Ráadásul úgy tűnik, mintha az Egyesült Államok­ban egyesek normálisnak tar­tanák ezt a helyzetet, és a konfrontációt csaknem e kap­csolatok természetes állapo­tának tartanák. Mi nem így vélekedünk. A konfrontáció nem kapcsolata­ink születési hibája. Ez sok­kal inkább a normálistól el­térő jelenség. Nem kell elke­rülhetetlenül fennmaradnia. A szovjet—amerikai kapcso­latok javulását nemcsak alap­vetően szükségesnek, de le­hetségesnek is tartjuk. Ter­mészetesen a kölcsönösség nélkül ez nem megy. Kérdés: Nagy az érdeklődés az iránt, lehetséges-e az ön találkozója az Egyesült Álla­mok elnökével. Milyenek ennek az esélyei? Válasz: Egy ilyen találkozó kérdése felvetődött a Reagan elnökkel folytatott levélváltá­sunkban. Elmondhatom, hogy mindkét részről kedve­zően visszonyultunk a talál­kozó létrejöttének gondolatá­hoz. Megtartásának idejét és helyszínét további egyez­tetések során fogjuk megha­tározni. Szélesebb értelemben a le­vélváltás során szó esett ar­ról, hogyan találhatnánk meg a szovjet—amerikai kapcso­latok megjavításának, azok stabilabbá és konstruktívab­bá tételének közös útjait. Meggyőződésem, hogy magas politikai szinten kell komoly ösztönzést adni a szovjet— amerikai kapcsolatoknak. Ja. vasoljuk az Egyesült Álla­mok kormányának: úgy ala­kítsuk kapcsolatainkat, hogy népeink és más országok szá­mára is világos legyen, a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikai irányvona­la nem az ellenségeskedésre és a szembenállásra, hanem lyek nyilván további megbe­szélések témájául szolgálhat­nak majd — akár a legmaga­sabb szinten is. A később meghatározandó helyen és időpontban megtartandó csúcs- értekezlet fontosságát nehéz lenne túlértékelni olyan fe­szültség után, amilyenben az utóbbi éveket éltük. Mihail Gorbacsov bejelenté­se. javaslatai kísértetiesen esnek egybe a nyugat-európai békemozgalmak követelései­vel, pedig ezek különböző vi­lágnézetű és politikai hitvallá­sú emberektől származnak. A Szovjetunió, azzal, hogy no­vemberig felfüggesztette az Egyesült Államok nyugat­európai rakétatelepítése miatti ellenintézkedéseket, a saját közepes hatótávolságú fegyverrendszerek hadrend be állítását, újabb gesztust tett a másik fél irányában. A világűr militarizálásának a kölcsönös megértés és a békés fejlődés keresésére irá­nyul. Kérdés: Az ön által elmon­dottakból kiderül, hogy sok­irányú tevékenységet kell folytatni. Mindazonáltal, ön miben látja a jelentős válto­zást előidéző legfontosabb eszközt? Válasz: Az intenzív kölcsö­nös erőfeszítésekben. És való­ban sokirányú erőfeszítések­ben Kedvező hatással lenne a szovjet—amerikai és a nemzetközi kapcsolatokra an­nak kölcsönös felismerése, hogy együttműködés szüksé­ges a világban kialakult konf­liktushelyzetek megoldásához. Nem keveset lehetne tenni a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében is, mindkét fél hasznára. Kérdés: Mindezzel együtt az, amit ön alapvető eszköz­nek nevezett, a biztonsággal van összefüggésben. Milyen konkrét dologgal lehetne e területen kezdeni ? Válasz: Ha már leültünk a tárgyalóasztalhoz azzal a cél­lal, hogy megállapodjunk a fegyverzetek csökkentéséről, akkor legalábbis nem kell azokat növelni. Ezért azt ja­vasoljuk, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a tárgyalások teljes időtarta­mára hirdessen moratóriumot a csapást mérő kozmikus fegyverzetek kidolgozására, beleértve a tudományos kí­sérleti munkálatokat, e fegy­verzetek kipróbálására és fej­lesztésére, mindkét ország fa­gyassza be hadászati támadó­fegyvereit. Egyidejűleg be kell szün­tetni a közepes hatótávolsá­gú amerikai rakéták európai telepítését, és ezzel összhang­ban a mi válaszintézkedésein­ket. Az amerikai vezetők azt mondják, hogy a fegyverze­tek radikális csökkentése mel­lett vannak. Ha ez így van, akkor logikus, hogy először megállítsuk a fegyverkezési hajszát, és azonnal hozzálás­sunk a csökkentéshez. Mi a becsületes párbeszéd hívei vagyunk. Készek va­gyunk ismét jelét adni jó­akaratunknak. És a mai nap­tól a Szovjetunió — szeret­ném hangsúlyozni — morató­riumot hirdet közepes ható- távolságú rakétáinak telepí­tésére, leállítja Európában egyéb válaszintézkedéseinek megvalósítását. A moratóri­um hatálya ez év novembe­réig tart. Hogy ezt követő­en milyen döntést fogunk hozni, az attól függ. követi-e az Egyesült Államok a pél­dánkat: leállítja, avagy sem saját közepes hatótávolságú rakétáinak telepítését Európá­ban. összefoglalva a következő­ket mondhatom: a szovjet— amerikai kapcsolatok javítá­sára. és az általános nemzet­közi helyzet egészségesebbé tételére vannak lehetőségek. Ezeket a lehetőségeket nem szabad elszalasztani. Át kell vinni azokat a konkrét poli­tika, a gyakorlati döntések síkjára. megakadályozására irányuló szovjet javaslat, amely meg­tiltaná a genfi tárgyalások idejére a „csillagháborús” programok folytatását (be­leértve a kísérleteket is), ész. szerű megoldási lehetőséget biztosítana a jelenlegi legfe­nyegetőbb fegyverkezési prob­lémára. Az Egyesült Államok kor­mánya szinte gondolkodás nélkül elutasította a leglé­nyegesebb szovjet javaslatok egyikét, az európai rakétate­lepítésre vonatkozó morató­rium gondolatát. A többi kér­désben „alapos elemzést” ígértek a fehér házi szóvivők. Bizony, a húsvéti hírek kö­zött szívesebben hallottunk volna valami kedvezőbbet is az Atlanti-óceán túloldaláról. A „labda” ismét — immár sokadszor — az amerikai tér­félen van, hogy a szép szavak után tettekben is kifejezésre juttassa békevágyát. Húsvét erre jó alkalom lett volna, kár. hogy kihasználatlan ma­radt. (Horváth Gábor) Az Egyesült Államokban hangsúlyozott fenntartással fogadták Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárá­nak a Pravdában nyilvános­ságra hozott javaslatait. Az amerikai szóvivő a szovjet javaslat egyik kulcselemét elutasította, többre egyelőre nem reagált, de hozzátette, hogy tanulmányozzák az in­dítványokat, s „érdemüknek megfelelő” figyelmet szentel­nek nekik. Larry Speakes szóvivő, aki a húsvéti ünnepeket Kalifor­niában töltő Reagan elnök véleményét tolmácsolta, kö­zölte, hogy a szovjet köze­pes hatótávolságú nukleáris rakétákra mostantól elren­delt moratórium „nem ele­gendő” s az Egyesült Álla­mok folytatja saját atom­fegyvereinek nvugat-euróoai telepítését. Az amerikai megítélés szerint a Szovjet­unió fölényben van ezen a téren, s a moratórium csak ezt a fölényt konzerválná. A szovjet—amerikai csúcs­találkozó lehetőségéről szólva Speakes hangsúlyozta, hogy mindkét fél magatartása po­zitív. A iapán kormány üd­vözölte Gorbacsovnak azt a kijelentését, hogy kedvezően ítéli meg Reagan elnök ja­vaslatát a csúcstalálkozóira. Takao Fujinami kormány- szóvivő tokiói sajtóértekezle­tén azt mondta, Japán őszin­tén kívánja, hogy a csúcsta­lálkozó létrejöjjön. A mora­tóriumra tett szovjet javas­latban Japán „semmi újat” nem lát. A vezető angol lanok hét­főn címoldalas tudósítások­ban számoltak be Mihail Gorbacsovnak az európai Dzsaafar Nimeri elnök tá­vollétében a szudáni fegyve­res erők szombaton átvették a hatalmat. Nairobiban a szudáni nagykövet, Ibrahim Taha Ajub, egy külügyminisz- tériumi táviratra hivatkozva közölte, hogy Nimeri elnököt, helyetteseit és minisztereit felmentették tisztségükből. Azonnali hatállyal bevezet­ték a katonai törvénykezést, felfüggesztették az alkományt, és feloszlatták Nimeri kor­mányzó szudáni szocialista unióját. Nimeri — tíznapos ameri­kai tanácskozássorozata be­fejeztével — szombaton dél­előtt Kairóba érkezett, ahol egyórás megbeszélést folyta­tott Mubarak elnökkel. Hiva­talos kairói forrásokra hi­vatkozó hírügynökségi jelen­tés szerint az elnök egyelőre Egyiptomban marad. Egyip­tomot és Szudánt kölcsönös „védelmi” szerződés és integ­rációs államszerződés kap­csolja össze. Szudán és a külvilág táv. közlési összeköttetése to­vábbra is akadozik. A Kar- lumból érkező, egyelőre töre­dékes jelentésekből arra lehet következtetni, hogy — amint ezt az új katonai kormányzat már korábban értésre adta — megkezdték a Nimeri- rendszerben legfontosabb tisztségeket betöltött szemé­lyek őrizetbe vételét. Egy rá­dióadás szerint letartóztatták Omar Tajeb és Joseph Lagu alelnököket. Az utóbbi politi­kus az 1972-ben befejeződött déli polgárháború szakadár. jainak egyik vezetője volt, de most Tajebbel együtt a Nime- ri-féle lejáratott politika egyik fő exponensének, az Egyiptomban tartózkodó Ni. meri távollétében Tajebbel együtt az irányvonal meg­személyesítőjének tarthatják. Több miniszter házi őrizet­be került. A politikai letar­tóztatottak és elítéltek sza. badon bocsátásáról — amit Szavar Ed-Dahab, a katonai junta vezetője ugyancsak el­rendelt — hasonlóképpen nin­csenek megbízható értesülé­sek. Ügy tudják, hogy ország­szovjet rakétatelepítés egy­oldalú befagyasztásáról tett bejelentéséről és az amerikai reagálásról — jelenti az MTI londoni tudósítója. Utóbbit a The Times „elutasítás”-nak nevezte. Minden tudósításban szó esett arról is, hogy a szovjet vezető — a nyilvá­nosság előtt első ízben —■ elvi egyetértését nyílvání­totta egy szovjet—amerikai csúcstalálkozó gondolatával. A The Times szerint a brit kormány üdvözölni fog­ja a. „húsvéti békegesztust”,' bár valószínű, hogy egy ha­sonló természetű válaszlé-' pest (a moratórium kérdésé-’ ben) éppúgy nem vesz párt-’ fogásba, mint ahogyan az Egyesült Államok sem. Dá­vid Steel, az ellenzéki libe­rális párt vezére éppen á pozitív választ tartaná szük­ségesnek. A svéd hírügynökség hétJ fői kommentárjában ki­emelte: a Szovjetunió úgy döntött, hogy leállítja kö­zép-hatótávolságú rakétái­nak európai telepítését. —• E fontos szovjet lépés azt célozza, hosv Washington kövesse a példát — mutatott rá a svéd kommentár. A portugál rádió értékelése szerint a szovjet moratórium azt bizonyítja, hogy a Szov­jetunió az európai és az egyetemes biztonság megszi­lárdítására törekszik. Teljes terjedelemben. kö-7 zölték az NDK lapjai hétfőn Mihail Gorbacsovnak a Pravdában megjelent inter­júját. Részletesen tájékoztat­tak az új szovjet lépésről az NDK rádió- és televízió- állomásai is. szerte csak 300 bebörtönzött nyerte vissza szabadságát. Ez arra vall, hogy a körülbelül, 2600 ember, aki az eltelt na­pok tüntetéseivel utat nyitott a katonai hatalomátvételhez, még mindig rács mögött le­het. A vasárnap elrendelt, kü­lönösen kényes rendelkezés, az állambiztonsági rendőrség feloszlatásáról, Kairóba ugyancsak töredékes jelenté­sek jutnak el. Az egyetlen konkrét hír, amit az állami Mena hírszolgálati iroda to­vábbított, arról vél tudni, hogy utasították a testület tisztjeit fegyvereik beszolgál, tatására. Előzőleg az egész állambiztonsági rendőrség lefegyverzéséről tudtak, ami — egyes megfigyelők szerint — konfliktust teremthet a 20 000 főnyi, fegyelmezettnek és könyörtelennek ismert karhatalmi alakulat, illetve az államcsínyt végrehajtó hadsereg között. A Mena hírügynökség arról is tájékoztat, hogy Szavar Ed-Dahab altábornagy va­sárnap fogadta Egyiptom, Szaúd-Arábia, Kína és az Egyesült Államok nagykő-, vetet. Hírügynökségi jelentések szerint Szudánban lassan nor­malizálódik a helyzet: Kar- tumban az üzletek többsége, kinyitott és megindult a köz­lekedés is. Valószínűleg hu­szonnégy órán belül ismét megindítják a légiforgalmat. Egymásnak ellentmondó je­lentések érkeznek; az új kor­mány létrejöttéről. A BBC brit rádióadó a szudáni fő­városból származó értesülé­sekre hivatkozva az új kor­mány megalakulását adta hí­rül, s azt is tudni véli, hogy a kabinet 12 tagú. Annak ösz- szetételéről nem érkeztek je­lentések, mitöbb, más nyugati források úgy tudják, hogy a kormány még meg sem ala­kult, csupán konzultációk folynak létrehozásáról. A szombati katonai hatalomát­vétel után az afrikai ország élére egy öttagú parancsnoki tanács került, amelyet Abdel- Rah.man Szavar Ed-Dahab hadügyminiszter .vezet. 2 NÓGRÁD - 1985. április 9., kedd Húsvét hírei Katonai hatalomátvétel Szudánban

Next

/
Thumbnails
Contents