Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

A fedezetét kell megteremteni, megyénk minden termelő, gazdálkodó egységében mindannak, ami a tágabb és szőkébb közös­ségek fejlődését, gyarapodá­sát, gazdagodását, valamint az egyének boldogulását szolgálja. A célhoz vezető út az első látszatra ugyanaz, mint eddig: a nemzeti jöve­delmet nöyelő, értékterem­tő, jó minőségű munka. En­nek az alapvető követelmény­nek, szocialista rendünkből fakadó alapelvnek viszont jelenleg és a jövőben gyak­ran változó külső és belső körülmények között kell ele­get tenni, igazodva a min­denkori követelményekhez, az ezt közvetítő szigorodó közgazdasági szabályozók­hoz. A XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet gazda­sági fejlődésünket szolgáló határozata egyértelműen utal arra, hogy a mércét minden kollektívában az ed­diginél magasabbra kell ál­lítani. Az önmagunkhoz való hasonlítás csupán a megtett út sikereinek megbecsülését, tiszteletét jelenti. A követen­dő cél, rövid és hosszú távú meghatározásánál az ütemet az ország legjobbjaihoz, il­letve a kemény feltételeket diktáló, kegyetlen konkurren- ciaharcot teremtő külföldi versenytársakhoz szükséges igazítani. Ez viszont magva­sabb, sokszínűbb, több meg- oldásos elképzelést kíván, ter­melékenyebb, hatékonyabb, gazdaságosabb munkát va­lamennyi gazdaságban. S a nagyobb követelmények, a tennivalók megvalósításához alapvetően minden feltételünk megvan, vagy azokat meg tudják teremteni. A mai feladatok korsze­rűbb felfogását, annak gaz­dagító tartalmát jelzi, hogy több évi szerény mértékű nö­vekedés után, közös célunk elérése érdekében a gazda­ság élénkítését, a beruházási lehetőségek bővítését, az import fokozatos növelését tűztük ki. A tennivalók to­vábbra is két alapvető fel­adatok köré csoportosulnak: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének megtartása, ja­vítása, a nemzeti jövedelem korábbinál nagyobb növelé­se, s ennek megfelelően a belső felhasználás élénkíté­se. Elérése érdekében azokat a folyamatokat kell meg­gyorsítani, ahol már rálép­tünk a nagyobb követelmé­nyek útjára, így a termelési szerkezetváltást. Ahol csak kezdeti eredményeket mu­tathatunk fel, például az anyaggazdálkodást. Vagy ahol az első sokat ígérő ne­kibuzdulás után, az energia- racionálásnál, pillanatnyi megtorpanás tapasztalható. A Salgótarjáni' Kohászati Üzemekben a másod- és harmadtermékek arányát a hetedik ötéves tervben 10- 15 százalékkal kívánják nö­velni. Megyénk többi üze­mében, gyárában a nyeresé­gesebb gazdálkodás érde­kében az anyag-, energiata­karékosság és a költséggel való gazdálkodás a fő fel­adat. Az első negyedéves előze­tes információink azt jel­zik, hogy több gyárunkban sikeresen teljesitik azokat a feladatokat, amelyek a jobb munka, az eredményesebb gazdálkodás fedezetét je­lentik. Ez egyúttal utal arra is, hogy az élénkülés, a fej­lődés gyorsításának üteme, differenciáltan következik be. Olyan lesz, ahogyan azt a hatékonyabb termeléshez szükséges munka fedezetével garantálják az üzemek. V. K. VILÁG PROLETÁRJÁT; EGYESÜLTETEK! NOGRAD AZ MSZMP N,Ó G RÁ P MEGYt I BIZ O TT S Á G.»,. £ S. XLI. ÉVF., 82. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. ÁPRILIS 9., KEDD Milliók csövekre Vizes fejlesztések Tavaly óta Nógrád lakosságának nagyobbik fele — 53 százaléka — jut vezetékes ivóvízhez. A Nógrád megyei Tanács és a víz- és csatorna mű-vállalat évről évre sok­millió forintot költ fejlesztésre, igy a közművesítésnek ebben a formájában Nógrád egyre közelebb kerül az or­szágos átlag szintjéhez. Idén különböző forrásokból, 78 millió forint fejlesztési alap áll rendelkezésre, ebből 77 milliót kívánnak felhasználni fontos, konkrét célokra. Az idei kezdésű fejleszté­sek száma tizenhét a válla­lat lajstromában: a tételek a néhány százezer forintos nagyságrendűtől a nyolc-tíz milliósig terjednek. Kútfú­rástól csőfektetésen át, az antennaállításig, sokféle te­endő vár a munkák szerve­zőire és végrehajtóira. Hely­színül a megyeszékhely Bre- zina-dombjától Pásztón, Hol­lókőn át Balassagyarmatig, a megye sok vidéke szolgál. Több mint ötmillió forin­tot használnak fel idén a bátonyterenyei, úgynevezett lassúszűrő kialakítására. Idén a technológiai berendezése­ket helyezik el és hozzák üzemképes állapotba a lé­tesítményen, így naponta ezerkétsizáz köbméterrel több vizet adnak a nagyközség­nek. Javítják az ellátás bizton­ságát Hollókőn is. A szép falu közelében egy bányai kutatófúrásból kapták a jel­zést, hogy 300 méter körüli mélységben vizet adó réteg húzódik. Az ötmillió forintos munka eredményeképp, na­pi száz-százhúsz köbméter vízhez jutnak a községben. Ugyancsak az ellátás biz­tonságát fokozza a salgótar­jáni Gorkij-lakótelep köze­lében lefektetendő, több száz méter hosszú, 500 milliméter átmérőjű cső. A vezeték két víztárolót köt össze: a négy­négy és fél millió forint ér­tékű munkát a regionális vízmű szakemberei végzik el. Meglevő, de már elhasz­nálódott rendszert újítanak fél Szorosipatak környékén, e munkához már korábban hozzáláttak. A falu és a Dó- zsa-telep közötti vezetéket cserélik ki idén. 2,3 millió forint ráfordítással, saját kivitelezésben. Fontos teendő j még, hogy idén Zagyvarónán kétszer száz köbméteres víz­tárolót alakítanak ki, a hoz­zá tartozó vezetékrendszer­rel, négymillió forintért. Az ivóvízellátás mellett fo­lyamatosan fejlesztik a csa­tornahálózatot is. Salgótar­jánban, a Lőwy Sándor ut­cában. átépítik a szennyvíz- vezetéket, két és fél milliós költséggel. Hozzálátnak egy több éves munkához is. Szennyvízelvezetésre fő­gyűitőcsövet fektetnek le a megyeszékhelyen a megyei tanács épületétől délre, egé­szen a Volán-központig. A 800 milliméter átmérőjű ve­zetéket várhatólag 60—70 milliós költséggel helyezik majd el. Húsvéti munka a földeken Vetik a borsót, a mustárt Nógrádban Az ünnepek alatt sem állt meg a munka a földeken, a kertekben: országszerte igyekeztek behozni az időjá­rás miatti kényszerlemara­dást a tavaszi munkákban. A legtöbb helyen a vetés adja a tennivalók zömét. Hajdú-Bihar megye mező- gazdasági üzemeiben példá­ul húsvétkor is járták a gé­pek a zöldborsónak. cukor­répának szánt földeket, hogy a mag mielőbb a talajba ke­rüljön. A hajdúböszörményi és a hajdúdorogi tsz-ekben — a borsótermelés központjai­ban — a legkorábbi fajták magjai már a földben van­nak, s néhány napi várako­zás után folytatják a későb­bi érésűek vetését. Tizennégyezer hektáron cu­korrépát termesztenek a Haj­dúságban. A kábái gyár kör­zetében — Nádudvaron, Ká­bán, Földesen, Nagyhegyesen — az ünnepek alatt már be­fejező szakaszához érkezett a vetés. Sok gép dolgozik a talaj-előkészítésen, a közeli hetekben megkezdik majd százezer hektáron a kukori­ca vetését is. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a burgonya vetését igye­keztek meggyorsítani az ün­nepek alatt. Sietni kell e munkával, hiszen a vetőgu­mók földbe kerülésének op­timális időpontja április 1-e lett volna, de a talaj ala­csony hőmérséklete miatt ak­kor még várni kellett. A me­gyében megközelítően három­száz hektáron ültetnek krump­lit a közeli napokban, több­ségében ezekből az új faj­tákból. Bács-Kiskun megyében nemcsak a nagyüzemek föld­jein dolgoztak, hanem a kis­kertek is benépesültek hús­vétkor, mindenütt hozzálát­tak a fóliasátrak felállításá­hoz és a palántázáshoz, hogy minél jobban kihasználhassák a melegebbre fordult időt. Elsősorban a saláta-és a re­tek ültetése, palántázása adott most munkát. A gondos ápo­lás után június elején ke­rülhetnek majd a piacokra a friss termékek. Folytatódott a megyében a negyvenezer hek­tárnyi terület alapcsöves ön­tözőhálózatának felújítása, hogy ily módon is biztosítsák a talaj vízutánpótlásához a feltételeket. A ránk köszöntött jó időt kihasználva, nekiláttak a tavaszi munkáknak a nógrá­di mezőgazdasági üzemek is. Gépek és emberek fáradoz­nak a határban a vetést meg­előző talaj-előkészítésen. A tavaszi árpa vetését már meg­kezdték minden gazdaságban, sőt néhány üzemben e mun­kának a végéhez közeled­nek. Vetik ezenkívül a bor-, sót és a 'mustárt is. A várva várt jő időt kihasználva, munkával ünnepeltek a földeken. Megyénk mező­gazdasági üzemeiben folyamatosán végzik a taiaj-előkész íiést és a vetést. A pásztói Béke Termelőszövetkezetben is sietnek a földbe juttatni a magvakat. Tavaszi árpából 450, mustárból 350 és lucern ából 200 hektáros területen dolgoznak a vetőgépek. — Bencze — X"'.­Mai számunkból: Gillenberg örököseinek bravúrja Márciusban az egész évi tervét, sőt a hatodik ötéves terv előirányzatát is teljesítette a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat. Hogyan csinálták mindezt? (3. oldal) falujárás Iraéüiéü A változó életmód, a változó szokások nyomába eredtek riportereink.,. (5. oldal) SBTC—Bakony Vegyész 1—0 (0—0| Szép húsvéti ajándékot kaptak a szurkolók: az SBTC gvőzeiemmel jött meg Veszprémből. (7. oldal) Második M0GÜRT—Salgo nemzetközi rallye I Információnk az április 12—13—14-én zajló verseny elő- j készületeiről. (8. oldal) ! Elutazott az SZMBT küldöttsége Elutazott hazánkból a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely Borisz Ivanov vezérezredes, az SZMBT elnökhelyettese ve­zetésével részt vett a hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából rendezett központi ünnepségeken. A küldöttség látogatást tett a magyar néphadsereg egyik magasabb egységénél és járt Dunaújvárosban is. A dele­gációt fogadta Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának veze­tője. Korszerűsödő egészségügyi felsőoktatás Az idén már az új rend­szerű államvizsgával zárul az orvosképzés: a végzősök megvédik szakdolgozatukat és a bizottság előtt beteget vizsgálva adnak számot el­méleti és gyakorlati felké­szültségükről. Ez a számon­kérési forma újabb előrelépés az egészségügyi felsőoktatás korszerűsítésében. Az egészségügyi irányítás a gyógyító ellátás fejlődését, az ebből fakadó követelménye­ket s a tapasztalatokat szem előtt tartva a nyolcvanas évek elején új képzési célo­kat tűzött ki: ennek megfe­lelően az oktatási intézmé­nyek olyan felkészült orvoso­kat bocsátanak ki, akik is­mereteiket az alapellátásban hasznosítani tudják és képe­sek elvégezni a szükséges gya­korlati teendőket. Az egészségügyi felsőokta­tás korszerűsítésének jegyé­ben változott a képzésben az egyes tantárgyak tartalma: nagyobb hangsúlyt kapnak a •szív- és érrendszeri beteg­ségek, balesetek, a daganatos és a pszichiátriai betegségek, különös tekintettel ezek meg­előzésére, szűrésére, gondozá­sára. Növekedett az oktatás­ban az alap- és a sürgősségi ellátás jelentőségé, fontosab­bá vált a krónikus betegek és az időskorúak gondozása. Űj tantárgyakkal — szocioló­gia, orvosi pszichológia, álta­lános orvosi ismeretek — bő- • vült a képzés. Megújultak az oktatás módszerei is: a har­madik év után 10—12 hét összefüggő klinikai-kórházi gyakorlat következik, ezt kis­csoportban, . famulusi rend­szerben töltik le a mediku­sok. A hatodik év tizenkét hónapos teljes munkaidejű kórházi-klinikai gyakorlat az öt alapszakmából. Az egészségügyi felsőokta­tás fejlesztésének nemrég ki­dolgozott irányelvei célként jelölik meg, hogy az egyetem mek, a főiskolák képzési pro­filjai a társadalmi igények­nek megfelelően bővüljenek. A tervek szerint a jövőben lehetőség nyílik az orvosi mellett más diploma meg­szerzésére, avagy akár csak kedvtelésből egyéb szakok — például pedagógiai, művészeti, vegyészeti, közgazdasági stú­diumok — hallgatására. A te­hetséges diákokat jobban be kívánják vonni az oktatási intézmények tudományos munkájába. Változtatást ter­veznek az idegennyelv-okta- tásban: az egyetemen egy idegen nyelvből a diplomát megelőzően állami nyelvvizs­gát kell majd tenni, és be­látható időn belül a nyelvis­meret is az egyetemi felvé­tel egyik feltétele lesz. ■ Folytatódik a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen két éve megkezdődött ide­gen nyelvű képzés. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi hallgatóknak indított német nyelvű, valu­taelszámolású oktatást nagy érdeklődés kíséri. Az idén a pécsi orvostudományi egyete­men angol nyelvű képzés kez­dődött. Ez az új oktatási mód nemcsak az egyetemek hírnevét öregbíti a. világban, hanem a hazai képzésre is kihat: az oktatók megisme­rik a külföldi tankönyveket. A befolyó valutából az egye­temek korszerűsíthetik mű­szerparkjukat. • Az orvos-, a fogorvos- és a gyógyszerész-továbbképzés ötévenként kötelező. A jövő­ben kevésbé adminisztratív módon, inkább az igények­nek, a szükségleteknek, vagy annak megfelelően kívánják megszervezni, hogy egy-egy területen mérmyire mutatko­zik elmaradás a tudományos fejlődés nyújtotta ismeretek­től. Az elképzelések szerint egyes speciális tanfolyamokat önköltségessé alakítanak majd át, . , . (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents