Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritásai Varsóba érkeztek a VSZ tagországainak küldöttségei f (Folytatás a 1. oldalról) A Bolgár Népköztársaság delegációja Todor Zsivkovból, a BKP KB főtitkárából, a bolgár államtanács elnöké­ből, Grisa Filipovból, a BKP KB Politikai Bizottságának tagjából, a bolgár kormány elnökéből, Petr Mladenovból, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagjából, külügymi­niszterből, Dobri Dzsurovból, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagjából, nemzetvé­delmi miniszterből és Dimitr Sztanisevböl, a BKP KB tit­kárából áll. A Német Demokratikus Köztársaságot Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnö­ke, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök, Her­mann Axen. az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára. Heinz Hoff­mann, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagja, nemzetvédelmi miniszter, Egon Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára, az államta­nács elnökhelyettese, Günter Mittag, az NSZEP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára. az államtanács elnökhelyettese és Oskar Fischer, az NSZEP KB tag­ja, külügyminiszter képvise­li. A szovjet küldöttség veze­tője Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, tagjai: Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács el­nöke. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a miniszterta­nács első elnökhelyettese, külügyminiszter, Szergej Szo- kolov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, hon­védelmi miniszter és Konsz- tantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. Ugyancsak a lengyel fővá­rosban tartózkodik a Varsói Szerződés tagállamai egyesi­tett fegyveres erőinek főpa­rancsnokságát képviselő kül­döttség, élén Viktor Kulikov marsallal, az egyesített fegy­veres erők főparancsnokával. A Varsói Szerződés tagor­szágainak csúcstalálkozóján a Lengyel Népköztársaságot képviselő delegációt Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a .minisztertanácsel­nöke vezeti. A delegáció tag­jai: Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Zbigniew Messner, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, miniszterelnök­helyettes, Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, külügyminisz- íer és Florian Siwicki, a LEMP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, nemzetvé­delmi miniszter. / Az ifjúság körében A békeközösségekről tárgyalt az OBT elnöksége r 'ki ifjúság körében végzett munka tapasztalatait, vala­mint a hazai békeközösségek helyzetét vitatta meg csütörtö­kön Budapesten tartott ülé­sén az Országos Béketanács elnöksége. Miként á tanácsközásón el­hangzott: az OBT 1983 elejé­től határozott lépéseket tett a mozgalom, s azon belül is — együttműködve a KISZ-szel — az ifjúsági munka megújí­tására. Ennek során megala­kult az OBT ifjúsági bizott­sága, különböző helyi béke­klubok, békecsoportok jöttek és jönnek létre. A békemoz­galom vezető testületéibe a korábbinál jóval nagyobb számban kerültek fiatalok. Az elnökség — az MSZMP KB tavalyi ifjúságpolitikai ál­lásfoglalásának szellemében a — még önállóbb, nyitottabb és rugalmasabb ifjúsági tevé­kenységre ösztönöz, amely összhangban van a fiatalok jogos igényeivel és törekvé­seivel. Ennek megvalósításá­ba az OBT együttműködés­re törekszik mindazokkal a társadalmi szervezetekkel és intézményekkel, amelyek fel. adatot vállalnak az ifjúság nevelésében. Az elnökség a továbbiak­ban megállapította: a béke­közösségek egyre gyarapodó száma jelzi, hogy hazánkban mind többen kívánnak aktí­van, közvetlenül részt vállal­ni a béke megőrzéséért ví­vott küzdelemben. Ezek a kezdeményezések cselekvési teret találtak az egységes ma­gyar békemozgalomban. A X. országos békekonferencia tá­mogatásáról biztosította a he­lyi közösségeket, öntevékeny csoportokat. E közösségek léte új jelenség; nyitottságuk, ru­galmasságuk révén hozzájá­rulnak a békemozgalom vonz­erejének növeléséhez, annak sokszínűségéhez. Az OBT elnöksége fontosnak tartja, hogy e közösségek a működé­si feltételeiket biztosító szer­vezetek és intézmények meg­felelő politikai irányításával, ugyanakkor a közösségek tag­jainak érdeklődése, szándéka szerint működjenek. Tevé­kenységük egészével töreked­jenek a béke, a társadalmi haladás és a szocializmus alapvető egységének, az e té- ren kialakult nemzeti köz- megegyezésnek a kifejezésére, erősítésére. Fogadjanak tagja­ik sorába világnézetétől füg­getlenül mindenkit, aki a fegy­verkezés, a béke, a békemoz­galom, a nemzetközi politika iránt érdeklődik, s ennek ér­dekében a helyi békemozgal­mi akció keretében cseleked­ni kíván. A népfront, a KISZ, vagy éppen egy művelődési otthon, egy üzem keretébe tartozó közösségek munkáját az OBT kiadványokkal, információk­kal, mozgalmi, elméleti és gyakorlati kérdések megvita- tásának támogatásával segíti, s biztosítja egymás közti tapasz­talatcseréjük feltételeit is. Egy­úttal hozzájárul azoknak a kö­rülményeknek a megteremté­séhez, amelyek segítik az ilyen közösségek létrejöttét. Az elnökség azt kérte a társadalmi szervezetek és mozgalmak helyi szerveitől, a közművelődési, oktatási és if­júsági intézményektől, hogy a békeközösségeket, illetve más keretek között tevékenykedő, s a béke kérdésével hangsú­lyosan foglalkozó kezdemé­nyezéseket, csoportokat támo­gassák; tegyék lehetővé, hogy a tagjaikat foglalkoztató kér­déseket nyíltan, őszintén megvitathassák. (MTI) Hivatalnok­kormány Szudánban A tizenöt tagú szudáni hi­vatalnokikormány csütörtökön letette az esküt az ugyancsak tizenöt főnyi ideiglenes kato­nai tanács előtt, amelynek egy átmeneti időszakban az alárendeltje marad. Ezután miniszter: mécsi ülést tartottak. A dr. Gazuli Dafallah orvos vezette — két kivétellel polgári személyből álló — kormány előtt beszé­det mondott a katonai tanács elnöke, Abdel-Rahman Szeg­var el-Dahab. Kijelentette: egy évet ad a kormánynak arra, hogy elő­készítse az égető kérdések megoldását: igyekezzék véget vetni a dél-szudáni polgárhá­borúnak, hozzon létre alkot- mányozó gyűlést, amely 1936. április 25-én már működjék, és rendezze a gazdasági hely­zetet. (MTI) Pedagógiai nap Salgótarjánban Tanácskozás New Yorkban Kétnapos tanácskozás kez­dődött New Yorkban 35 ne­ves politikus és tudós, a fej­lődő világ szakértője részvé­telével „Fennmaradás a nuk­leáris korszakban” címmel. A londoni székhelyű „Harmadik világ alaoítvány” által szerve­zett tanácskozás munkájában részt vesz Péter János, az országgyűlés alelnöke, a Ma­gyar Politikatudományi Tár­saság elnöke is. Leszavazták a jobboldalt A francia nemzetgyűlés csütörtökre virradó éjszaka 329 szavazattal 160 ellenében elutasította a jobboldali pár­toknak azt a javaslatát, hogy rendezzenek népszavazást a választási reform kérdéséről. A szocialista és kommunista képviselőik egyaránt a jobb­oldali indítvány ellen sza­vaztak. Az ellenzék javaslatát Giscard d’Estaing. volt köz- társasági elnök azzal indo­kolta, hogy a demokrácia megköveteli, hogy megkér­dezzék az állampolgárok vé­leményét, milyen választási rendszert akarnak. (Francia- országban még soha sem ren­deztek népszavazást erről a kérdésről, s a jelenleg ér­vényben levő választási rend­szert 1958-ban rendeleti úton vezették be.) Pierre Joxe belügyminisz­ter válaszában „a múlt em­berének” nevezte Giscard d’Estaing-t s visszautasította, hogy múltbeli funkciójára hi­vatkozva, másokat kioktas­son a demokráciáról. Egy dél-koreai Amerikában Dél-Koreáról évtizedeken át volt egyszínű a nemzet­közi közvélemény képe: Amerika hűséges, kemény dikta- túrájú, szélsőjobboldali politikát követő csatlós országa. A szöuli diktátorok hírhedtek. Pák Csöng Hit, a sokáig „ural­kodó” öregembert egy bizonyos Csőn Tu Hvan követte, aki már korábban a kvangzsui lázadások brutális leverésé­vel hírhedtté vált. A dél-koreai rendszer vezéreként aztán fokozatosan próbálta magát szalonképesebbé tenni a kül­világ előtt. Ennek módja régi diiktátori recept: a rendszer belső terrorját mérsékelni, lassan — persze enyhén is — demokratizálni, s békésebb külpolitikai húrokat pengetni. Mindezt pedig legelsősorban azért, hogy a nagy külföldi támogató egyre elfogadhatóbb partnernek tartsa a gyámo­lított — és sok pénzbe kerülő — rezsimet. Csőn Tu Hvan dél-koreai rendszere ezt az utat ytette meg a nyolcvanas években. S ma, amikor a diktátor-elnök Washingtonban igen barátságosan cseveg Ronald Reagan­nal, már Amerika hivatalos politikacsinálói nyugodtan hangoztathatják megelégedettségüket. Pedig két hónapja még úgy tűnt, hogy nem lesz valamiféle politikai kéj­utazás Csőn Tu Hvan amerikai látogatása. Hiszen február­ban a washingtoni kongresszusban sokan dühödten bírál­ták a Reagan-kormányt, amiért egy olyan rezsimet támo­2 NÖGRÁD - 1985. április 26., péntek gat feltétel nélkül, amelynek Rendőrei nem átallják meg­verni a legnagyobb támogató ország néhány honatyáját. Emlékezetes: amerikai képviselők kíséretében tért vissza Szöulba a dél-koreai kormányzat ellenzékének legismertebb vezetője, Kim De Dzsung, hogy a február végi választá­sokon jelenlétével — bár passzívan, mert a rezsim eltil­totta a politikától — támogassa az ellenzéki erőket. Nos, a Kimet biztonsági okokból kísérő amerikai államférfiakat — is — ütlegelték Csőn rendőrei. Kínos volt ez kétség­kívül Reaganék számára, hiszen megmutatta a szalonké­pesnek beállítani akart dél-koreai rezsim igazi arculatát. De aztán Szöulból hivatalosan bocsánatot kértek, majd a választás is lezajlott, s a hivatalos amerikai politika im­már fátylat vethet a múltra. (Csőn Tu Hvan egyébként régi jó isrverőse az amerikai elnöknek, mert ő volt az első külföldi államfő, aki felkereste az akkor először megvá­lasztott Reagant 1981. elején.) Jó ismerős, egy fontos helyen fekvő kis szövetséges or­szágból: a mindig is világpolitikai játszmák közepén ülő Washington számára ez több mint elegendő a szívélyesség­hez. Annak hangoztatásához, hogy Amerika messzemenően támogatja Dél-Koreát; hogy csapatai változatlanul ott állo­másoznak a Koreai-félsziget déli részén; hogy a mostaná­ban gazdasági fellendülésben levő kis ország milyen fon­tos kereskedelmi partner lett az amerikai üzleti körök szá­mára. Csőn Tu Hvan mostani útjának washingtoni tárgya­lásainak középpontjában azonban minden bizonnyal a Ko­reai NDK-hoz fűződő kapcsolatok kérdésköre áll maid, hi­szen rövidesen újrakezdődnek a két Koreai képviselői kö­zött — a Phenjan által az amerikai—dél-koreai provokatív hadgyakorlatok miatt abbahagyott — szakértői tárgyalá­sok. Avar Károly (Folytatás a 1. oldalról) társadalmunk, szocialista épí­tésünk problémáit, s ugyan­ilyen igénnyel fogalmazta meg a tennivalókat. Igazi munkakomgresszus volt, amely olyan kérdéseket állított kö­zéppontjába, mint: a magyar gazdaság gyorsabb növekedé­si pályára való állítása, a szocialista demokratizmus to­vábbfejlesztése, a párt mun­kamódszereinek kórszerűsí te- se. Beszédében a megyei tanács elnöke részletesen szóit a gazdaságunk előtt álló tenni­valókról — például a műsza­ki fejlesztés, a szakmai szín­vonal kérdéseiről —, rávilá­gított az ipar és a mező*saz- daság fejlettsége közötti kü­lönbség alapvető okára. Me­gyénk eredményeiről szólva megemlítette, hogy a szá­munkra kedvezőtlen, nehezedő körülmények között megnö­vekszik a jelentősége a ki­emelt feladatok teljesítésének, s elmaradásainkat is ebből a nézőpontból reális szemlélni. Megyénk általános iskoláiban a demográfiai hullám feszült­ségek nélkül vonult ie, s meg kell tennünk mindent, hogy így történjék az a közéois- kolákbarT.is. Ideológiai kérdé­sekről szólva elmondotta: na­gyon fontos tisztáznunk a bennünk élő szocializmuskép valóságos tartalmát. Nincs helye illúziónak, A szocializ­mus döntő fölényét akku? tudja bebizonyítani, ha a ter­melékenységben legyőzi a ka­pitalizmust. Végezetül elisme­rését fejezte ki a pedagógu­soknak, akiknek döntő több­sége nagyon tisztességesen és becsületesen áll helyt a mun­kában, odaadóan dolgozik. Az eseményen adták ál a megyei tanács pedagógiai dí­jait Csik Pálnak, a salgótar­jáni Madách Imre Gimnázi­um és Szakközépiskola igaz­gatójának, Nagy Ervinnének, a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnázium tanárnőjének és Thomka Aladárnénak, a vanyarci Veres Pálné Általá­nos Iskola igazgatójának. He­ten a Nóigrád megyéért em­lékplakettet vehették át, míg a pedagógiai pályázaton négyen — köztük kollektíva is — el­ső. hatan második, tizenöten harmadik díjat nyertek. Ugyancsak kiosztották a kép­ző-, ipar- és fotóművészéi pályázat díjait. A rendezvény délután dr. Kelemen Elemér művelődési minisztériumi főosztályvezető előadásával ért véget; témá­ja a közoktatás helyzet és folyamatos fejlesztésének fel­adata volt. Eltemették Tancredo Hevest Szülővárosában, Sao Joao del Reiben eltemették szer­dán Tancredo Neves megvá­lasztott brazil elnököt, akit betegsége, majd vasárnap bekövetkezett halála meg­akadályozott abban, ho,gy el­jusson a hivatalos beiktatá­sig. A négyszáz fő — hozzá­tartozók, barátok, politiku­sok — részvételével rende­zett gyászszertartáson Tanc- redo Neves koporsóját a gyarmati idők patináját őr­ző kisváros XVIII. századi barokk temploma mögött le­vő temetőben, a családi krip­tában helyezték el. „Tancredo Neves harca a demokratikus , eszményekért folytatódik, álmai a mi ál­maink lesznek. Mi, akik folytatjuk a kormányzást, ígéreteit tiszteletben tartjuk” — mondotta g.yószbeszédében Jósé Sarney, az új brazil el­nök. Az O Globo című brazil lap felmérése szebint a la­kosság kétharmada, vala­mennyi politikai párt, az üzleti körök és a katonai ve­zetés is bízik Jósé Sarney- ben, aki váratlanul került a 130 milliós dél-amerikai or­szág élére. A politikai pár­tok értésre adták, hőgy mind­addig támogatják az új elnö­köt, amíg lehetővé teszi a demokratizálási folyamat folytatását. Az új elnök gyászbeszédében ezt ígérte. (MTI) Tovább gyűrűzik Reagan NSZK-heli látogatása A nyugatnémet parlament csütörtökön a kereszténylibe- rális koalíció képviselőinek szavazataival elutasította a Német Szociáldemokrata Párt­nak azt a határozati javasla­tát, amely elítélte a Reagan- látogatás' előkészítésének kö­rülményeit. A Bundestag ugyancsak elvetette a zöldek­nek azt az indítványát is, amely követelte, hogy az amerikai elnök május elejei, NSZK-beli programjából tö­röljék a bitíburgi katonái te­mető felkeresését. Helmut Kohl kancellár a parlamenti vitában védelmé­be vette a programot es a bitburgi temető felkeresését, ahol — szavad szerint — a nyugatnémet—amerikai meg­békélést és azt a közös szán­dékot akarja majd demonst­rálni Regsannel, hogy a hit­leri birodalom barbársága so­ha többé nem ismétlődhet meg. (MTI) Peng Csen sajtóértekezlete „Előretekintő magatartást” javasolt a Kínai Kommunis­ta Párt és a Japán Kommu­nista Párt kapcsolatának ke­zelésében tokiói sajtóértekez­letén Peng Csen, a kínai or­szágos népi gyűlés állandó bizottságának elnöke. „Hagy­juk a történészekre a múlt­ból örökölt problémák meg­oldását”, közölte az egyik legtekintélyesebb kínai poli­tikus, aki egyben a KKP KB Politikai Bizottságának is tagja. A Japán Kommunista Párt a kínai „kulturális for­radalom” idején szakította meg kapcsolatait a KKP- vel, mivel ez utóbbi beavat­kozott a japán párt belügyei- be. Peng Csen tokiói nyilat­kozata az eddigi legnyíltabb felszólítás volt kínai részről a két párt viszonyának ren­dezésére. A kínai politikus, a „kul­turális forradalom” egyik legnevesebb áldozata, kije­lentette. hogy Mao Ce-tung hibát követett el a „kulturá­lis forradalom” megindításá­val. Ugyanakkor méltatta Mao Ce-tungnak a Kínai Népköztársaság megalapítá­sában és a kínai szocialista átalakításban szerzett érde­meit. Peng Csen kijelentette, hogy Kína mindenképpen előnyben részesíti Japánt a külföldi beruházásoknál és a fejlett technológia kínai meghonosításánál. Közölte, hogy a modernizáláshoz ha­talmas beruházásokra van szükség, s ezt Kína nem ké­pes egyesegyedül csak a saját erejére támaszkodva előteremteni. Jelenleg a kí­nai külkereskedelem egyne­gyede Japánnal bonyolódik, de a Kínában eszközölt Ja­pán beruházások csekély ará­nya csalódás forrása Pe- kingben, aminek Peng Csen a látogatás eddigi részében hangot is adott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents