Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

Kezdeményező: a páriszervezet! || Át társközség lakóinak színe-java vett nCS részt a falugyűlésen, amelynek fő ■témája a két település ivóvízgondjainák meg­oldása volt. Keserves gond az ivóvízhiány, különösen a nyári hónapokban, amikor a szűkös készlet fél napra sem elegendő, és a több kilométerre levő szomszédból kell szállítani a’ jó vizet. Hosszú éveken át tanakodtak, kérték* követelték a segítséget, míg most végre meg­mozdult valami. A segítség nem késik, de a két falu népe sem várja tovább a sült galambot. A maguk erejéből kezdik meg a szerencsés véletlen folytán mindkét telepü­léstől egyenlő távolságra meglelt jó ivóvíz bevezetését. A fordulat pedig a régen várt kezdeményezésnek köszönhető. S minden fel­szólaló megnevezte a kezdeményezőt is, amely jelen esetben éppen a két község pártszervezete. Tanulságos története van annak, ahogyan a több évtizedes viták, viszályok, átvészelt ínséges nyarak után a panaszok és a szem­rehányások helyett végre cselekedni kezd­tek. Sok mindennek meg kellett változnia náluk, hogy az elkeseredés elszánt akarat­tá, a sok huzavona, vita. széthúzás pedig a közös célt szolgáló vállalkozó kedvvé érjen. Mert az ugyan igaz, hogy a jó vizet már évtizedek óta mindenki akarta, de a maga módján. Nem a közös érdeket tartották szem előtt, ki-ki inkább arra vigyázott, hogy ő járjon jól a vízzel, és neki kelljen a legkisebb áldozatot hoznia. Ebben rivalizál­tak a házszomszédok, s a két falu is csak egymásra tekintgetett, a másiktól várva a lépést. A fordulatot az utóbbi éyek hozták meg, s ma már nem titok,, éppen a pártvezetőség, a közösség életét felelősséggel irányító párt- szervezet jóvoltából. A felkészült, talpra­esett párttitkár világosan látta, hogy amíg valaki egy csokorba nem köti a vágyakat, addig mindenki a maga feje után megy, és víz helyett csak újabb vitaforrá.sokba ütköz­nek. Szerencsére az ő képzeletében nemcsak megjelent az addig csupán emlegetett vízmű képe, hanem a község vezetőinek képzelő­erejét is sikerült megmozgatnia, úgyannyi- ra, hogy egy szakemberrel elkészíttették két lehetséges változat tervét. S amikor a már említett forrásra ráakadtak, a végleges ter­vet is megfogalmazták. Még ez sem lett volna elegendő a siker­hez. Előbb a pártszervezetet, a két falu kom­munistáit kellett felkészíteni a nagy vállal­kozásra, hiszen mi tagadás, eleinte ők sem álltak a helyzet magaslatán. Többségük in­kább csak úszott az árral, odacsapódtak, ahol a nagyobb erőt sejtették. Egyszóval a pártszervezetből hiányzott a kezdeményező erő. Hiányzott akkor is, ha valamit közös összefogással kellett volna rendbe hozni, vagy felépíteni, de akkor is, ha a politikai elve­kért kellett kiállaniok. A nehézségek idején, áremelések vagy takarékossági intézkedések esetén ahelyett, hogy ők kezdeményezték volna az okok tisztázását, magyarázatát, át­engedték a szót a tájékozatlanabb közvéle­ménynek. Legfeljebb magyarázkodtak, vé­dekeztek, de jócskán akadt köztük, aki együtt sopánkodott a gondokat eltúlzó szélsőségek­kel. A párttitkár jól látta, hogy a gondjaira bízott közösség csak akkor léphet előre, akkor lábalhat ki a bajokból, ha a pártszer­vezetet sikerül szilárd vezető-irányító képes erővé formálnia. Évek munkája, sok tanu­lás, késhegyig menő viták és próbatételek árán sikerült megtalálniok azt a helyes han­got, és kivívni a szükséges tekintélyt, amely- ivei nézeteltérések és tennivalók idején is hatni tudtak a közvéleményre. S vállalni merték a kezdeményezés felelősségét, nem­csak a gazdasági, anyagi gyarapodás meg­szervezéséhez, de az ideológiai vélekedések, esetleges véleménykülönbségek tisztázásában is. A kommunisták úgy határoztak, hogy a nagy terv megvalósítása előtt kisebb vállal­kozásokkal teszik próbára a felbuzgó, te­remtőkedvet. Először közös erővel felépítet­ték mindkét falu központ jóban az ugyan­csak régen követelt és vitatott buszvárókat. Majd a sikeren íellelkesedve, kezdeményez­ték a központban szűknek bizonyult kisáru- ház bűvítését. Régebben kényes kérdés volt ez, a társközségbeliek ugyanis azt hitték, hogy a központ az ő rovásukra, az ő mun­kájuk és forintjaik árán akar minden áron terebélyesedni. De, amikor látták, hogy a központiak csapatostul érkeztek hozzájuk buszmegállót építeni, majd óvodát tataroz­ni, megváltozott a vélemény. Nem volt aka­dálya többé az áruház közös bővítésének sem. S amint azt a bevezetőben említett falugyűlés igazolta, eljött az ideje a jó ivó­vizet biztosító közös nagyvállalkozás meg­kezdésének. ||7 említett egyetlen példát több százzal is H* megtoldhatnánk, hiszen négy évtized során elért eredményeink, gyarapodásunk mindenütt a vezetés és a helyi erők jó kez­deményezéseinek gyümölcse. Nálunk helye van minden jó ötletnek, gondolatnak, cse­lekvésre ingerlő tervnek, származzon az öreg­től, fiataltól, párttagtól vagy pártonkívüli- től. De mint mindenben, a kezdeményezés­ben is a kommunisták, az alapszervezetek felelőssége a legnagyobb. Legyen szó akár a közös boldogulásról, ivóvízről vagy áruház­ról, akár békés alkotó életünk, tisztánlátá­sunk, nyugalmunk, jó hangulatunk biztosí­tásáról. Kékesdi Gyula Kisiparosok a szolgáltatásba? és az árutermelésben Beszélgetés Baranyai Kálmánnal, a KIOSZ megyei titkárával „Aszúbor" fagyálló szerből Borbotrány Burgenlondban A hazánkkal szomszédos osztrák tartomány, Burgenland borbotránytól hangos. A Fer­tő-tó partján több nagy bor­gazdaság sajátos módszerhez folyamodott, hogy növelje a túltermelés miatt megcsap­pant bevételeit: az olcsó bo­rokhoz dietnlénglikoLt kever­tek — azt a vegyszert, ame­lyet a fagyálló folyadékokban használnak. Találékony ve­gyészek felfedezése szerint ugyanis egy hektó olqsó bor­hoz egy liter glikolt keverve olyan aszúbort kapunk, ame­lyet — íze alapján — talán még szakértők sem tudnak megkülönböztetni a valódi Lói — csak a vegy vizsgálat Miután az „aszút” nagy tar­tályokban exportálták, főként a nyugatnémet piacra, a ke­zelés (a vegyszer mellett cuk­rozták is a bort) pofonegysze­rű volt. A manipulációk, amelyekkel a tízsehiHinges asztali borocska literenként 200 schillingért eladott nedű­vé változott, még most is folynának, ha egy éber finánc nem akad fenn azon: miért váisárol éppen egy borgazda­ság nagy tételekben fagyálló vegyszert... A hatósáigok most kétmillió liter „aszúbort” foglaltak le. a vizsgálat hír szerint nemcsak burgenlandi, hanem alsó- ausztriai cégek ellen is folyik. A jövőben nem engedélyezik minőségi botok exportját tar­tályban — csak lefejtve, pa­lackokban. Tanulságos módon egyébként nem a kisebb ter­melők, hanem nagy borválla­latok kerültek gyanúba ; az ügyben. Mindez persze külö­nösen nagy kárt jelent a ja­varészt exportra dolgozó oszt­rák borászatnak, amely már eddig is növekvő vesztesege­ket volt kénytelen elkönyvel­Atomhajtflsú leteli» A fekete-tengeri szovjet kikötő­város, Keres hajógyárában egy atomhajtású és konténerszállító hajó építését kezdték meg. Az arktikus vizeken való közlekedés­re tervezett teherhajó energiaköz­pontjának teljesítménye közel 30 OOO kilowatt. A mintegy 300 m hosszú és 30 m széles hajó te­herhordó képessége 33 500 tonna. Nógrád megye kisipara az elmúlt négy esztendőben nö­vekvő mértékben és arány­ban vett részt a lakossági igények kielégítésében. Szol­gáltatásaik színvonala ja­vult, bővült árutermelő tevé­kenységük. Az összesen 685 millió forint értékű íogyasz- lási szolgáltatásból a kisipar 586 millió forinttal. azaz csaknem 86 százalékkal ré­szesedett. A két kongresszus közötti időszakot értékelve a megyei pártértekezlet is meg­állapította: ez idő alatt leg­dinamikusabban a kisiparo­sok által végzett teljesítmény­érték növekedett, több mint 60 százalékkal. A megyében dolgozó kis­iparosok munkájáról, hely­zetéről, gondjairól beszélge­tünk Baranyai Kálmánnal, a KIOSZ megyei titkárával. — A kisiparosok teljesít­ményértékének látványos gyarapodása éppen arra az időszakra jellemző, amikor az állami és a szövetkezeti ipar általában visszafogot­tabb fejlődést produkált. Mi ennek a magyarázata? — Több okot is meg kell említeni. Miután állampolgá­ri joggá tették az ipargya­korlást, jelentősen nőtt a vállalkozód kedv. Másrészt az idevonatkozó szabályozók is ösztönözték a kisipart. Vé­gül egyes szakmákban, főleg a gépjárműjavítás terén az állami és a szövetkezeti ipar visszaesése. elsősorban vi­déken, számottevően serken­tette a kisiparosok tevékeny­ségét: a szolgáltatásban ke­letkező hiányokat a vállal­kozók rövid időn belül be­töltötték. — Ösztöhző szabályozókról szólt, noha a kisiparosok társadalombiztosítási járulé­kának tekintélyes emelkedé­se éppen az utóbbi eszten­dőkre tehető. Milyen hatá­sokat váltott ki? — Az ország más megyéi­ben igen jelentős számban adták vissza iparengedélyü­ket a vállalkozók — nálunk ez szerencsére nem követke­zett be. A társadalombizto­sítási járulék rendkívül ma­gas mértéke azonban Nóg- rádban is gondokat okoz. Különösen a kis települése­ken dolgozó, alacsonyabb jö­vedelemből élő kisiparosok körében. pedig az összesen 2599 nógrádi kisiparos közül több mint 1400-an éppen az aprófalvakban dolgoznak. Az ő jövedelmük nem éri el az évi 48 ezer forintot, éppen ezért kiegészítő keresetre szorulnak. Az évi társada­lombiztosítási járulék mini­muma is 4800 forint, mely a legszerényebb keresetűek egyhavi jövedelmét is mesz- sze meghaladja. Éppen ezért jelentős azoknak a száma, akik feladják a főállású kis­iparosságot. s az engedélyt csak mellékfoglalkozás gya­nánt tartják meg. ami vi­szont a szolgáltatások szűkü­lése irányában hat. — Van-e lehetőség e nem kívánatos tendencia megaka­dályozására? — Nem kívánjuk a társa­dalombiztosítási járulék el­törlését, természetesnek tart­juk a fizetési kötelezettséget. Helyesnek vélnénk azonban, ha legalább a fizetési kate­góriát maga a kisiparos vá­laszthatná meg. Nem szük­séges senkire ráerőszakolnia magasabb nyugdíjat vagy táppénzt, dönthessen ebben ki-ki saját belátása, tetszése szerint. Ez ügyben már felső­szintű tárgyalások folynak, hiszen a járulék fizetése or­szágszerte nagy feszültsége­ket okoz az inargyakorlás- ban: a járulék fizetésének hátraléka miatt csak me­gyénkben tavaly, 15 iparos­tól kellett megvonni az en­gedélyt. — A kisipar a szocialista gazdaság szerves része, fej­lesztésének egyik fontos ele­me a szocialista gazdálkodó szervezetekkel való együtt­működés elmélyítése. Mik ebben a megyei tapasztala­tok? — összességében r,em egy­értelműen kedvezőek, noha néhány jó kezdeményezésről számot lehet adni. A Salgó­tarjáni Ruhagyárral például együttműködési szerződést kötöttünk a pótlólagosan ér­kezett rendelések kisiparosok segítségével történő teljesíté­sére. Beléptünk az ipari szö­vetkezetek NISZAT nevű anyagbeszerzési társulásába, jelentősen könnyítvén ezáltal az iparosok anyagvásárlási gondjain. Az elmúlt eszten­dőben a nógrádi kisiparosok 12 millió forint értékben gyártottak az ipari üzemek számára alkatrészeket, rész­egységeket. Lehetne ez az érték akár tízszerte ekkora is — a kooperációs kapcsola­tok kiépítését célzó közeledé­sek azonban gyakorta bizal­matlanságon, szemléletbeli problémákon hiúsulnak meg. A kisiparosok szívesen meg­vásárolnák a gyárakban le­selejtezett gépeket, akár ár­verés útján is — esetenként több millió forintos tőkés­import megtakarítása cél­jából —. erre azonban elvét­ve kapnak lehetőséget. — A KIOSZ-nak a megyei párt-i'égrehajtóbizottság áp­rilisi ülésére készített elő­terjesztésében többek között ez olvasható: „Balassagyar­maton, Cereden, Pásztón a helytelen tanácsi hozzáállás miatt a kisipari beruházások elhúzódtak, vagy el sem kez­dődtek. A SZOFA támogatási összegek célirányos felhasz­nálásával gumiok vannak.” Mit értett e kritikai meg­jegyzésen? — Néhány példával hadd világítsam meg a problémát. A szolgáltatásfejlesztési alap­ból a kisiparosok megyei szervezete majdnem félmil­lió forintot kapott a ceredi szolgáltatóház építéséhez. Ä házban levő négy műhelyből azonban csak egyetlenegyet kapott kisiparos. A balassa­gyarmati szolgáltatóház lé­tesítésére tizenkét fős mű- helyépítő szövetkezetei alJ kották a helyi kisiparosok,' az épülethez a város tanácsa ingyenes telket ígért. Ugyan­ehhez a beruházáshoz a me­gyei tanács idén egymillió forint SZOFA-támogatást adott. Most azt mondják a gyarmati tanácson, hogy az általuk biztosított telek ér­téke meghaladja ezt az érté­ket, ezek szerint a kisiparo­sok a megyei támogatásból1 nem kapnának semmit. Ezt így nem tudjuk elfogadni! Aj pásztói OTP-lakások föld­szintjén felajánlottak szá-j munikra műhelyeket — ter­vezési szinten 23 és fél ezer* forintos négyzetméteren­kénti áron, szemben sajáti beruházásaink nyolc-tíz ezer forintos négyzetméterenkén­ti bekerülési költségével. A1 kilátásba helyezett ár a kis-* iparosok számára megfizet-) hetetlen, pedig olyan hiánvJ szakmákkal tudnánk „bené-1 pesíteni” a műhelyeket, minti a szűcs, az optikus. Folytat­hatnánk a sort a kontértevé-l kenység visszaszorításához szükséges tanácsi aktivitás hiányával, vagy a kistelepii-l léseken dolgozó kisiparosod helyzetét könnyítendő, adó-) alap-csökken tő kedvezmény igen gyér juttatásával. TaJ valy például, mindössze 88 kisiparos részesült ebbenj noha a kedvezményezetted jelentős értékű társadalmi munkával honorálják az oda-' figyelést. Csak az elmúlt esz-' tendőben, megközelítően) négymillió forint értékű tár-) sadalmi munkával járulta d hozzá községük fejlesztésé-) hez, csinosításához. Mind-J ezek gyökere olyan szemle-) letbeli gondokhoz nyúlid vissza, melyek a kisiparossá-) got régi, rossz beidegződéJ sek, nem pedig végzett tel-) jesítményük alapján ítélid meg. — A megyei illetékhivatal rendszeresen ellenőrzi az iparengedély alapján dol­gozó szakembereket. Mik a tapasztalatok? — Ami az adófizetési kész­séget illeti, az országosnál) jóval kedvezőbbek. Az el­lenőrzések azonban rendre rávilágítanak a kisiparosok adminisztrációs kötelezettsé­geinek túlzottságára is. Ma egy iparos munkaidejének egyharmadát számlázással, könyveléssel. egyéb papír­munkákkal kénytelen tölte­ni. Terveink szerint egy munkaszervezői iroda létesí­tésével vennénk le vállukról e nyomasztó terhet. Minden­képpen azt szeretnénk, ha a szervezet az iparosság sok­féle ügyének intézése mellest a gazdaságszervező tevékeny­séget helyezné előtérbe. Szendi Márta Körkép a lakásépítkezésekről Csak kifogástalan minőségű áru hagyhatja el a Váci Kö­töttárugyár kazári gyáregységének csarnokát. A nem rubel- elszámolású piacokon ezért is bíznak a Nógrád megyeiek termékében, mert ezekre soha nincs reklamáció. Képünkön: Kovács Anna minőség-ellenőr az Adidas cég számára ké­szült melegítőket vizsgálja. Naponta 120 darab termékre teszi rá az első osztályú címkét, s ezek biztosan megfelel­nek a követelményeknek. —— A hosszan tartó tél után mostanában az időjárás meg­engedi, hogy teljes ütemben haladjanak az építkezések. Hol tartanak a lakásépítkezé­sek? — erről érdeklődtünk a megye három kivitelezőjénél? A tervezett 200 lakás át­adása az idén megtörténik a megyében — mondják a Nógró-d megyei Állami Építő­ipar Vállalatnál. Belső szak­ipari és külső homlokzati munkákat végeznek jelenleg Salgótarjánban, a Kistarjám úton. ahol a 80 lakásos épüle­tet jún ius végén ad iák át. Belső építés, válaszfalazás, aljzatbetonozás folyik a Pées- 1 kő utcában, s az egyik 64 la­kásos épület átadását szep­temberre tervezik. Megindult itt a másik épület szerkezet- építése és ennek befejezése után a harmadik tömb szer­kezetének megépítéséhez kez­denek hozzá. Balassagyarma­ton a 23. jelű épület, amely­ben 28 lakás készül, az eisó fé5 évben kerül átadásra, a belső munkálatokat végzik itt. A másik 28 lakás építése a szerkezet kialakításánál tart. A Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat befejezte Salgótarjánban a Gorki j- lakó­telepen az utolsó tízemeletes lakóépületet, a lakások beköl­tözésre várnak. A Hársfa úton elkészült a két 60 laká­sos épület szerkezete: az egyikben bekötötték a vezeté­keket. hamarosan indulhatnak a festők. Itt az első 60 iakást szeptemberben kívánják át­adni és a tervek szerint a másik épületből is átadnak 40 lakást az év végéig. A Csizma­dia úton épülő 7x10 lakásból 30 lakást adnak át a.z idén, az elsőt, már e hónap végére készre jelentette a kivitelező. Pásztón a 92 lakásos épület­együttes C szekciója — 30 lakás — elkészült, április vé­gére a hiánypótlási munkála­tokkal is végeznek, az épület alsó üzleti szintjén azonban tovább tart a belső epüés. Dolgoznak a szakiparosok a B szekciónál, s ezt a 31 la­kást a tervezettnél korábban, május végén, június eleien adják majd át. Festőkre, hor­kolókra vár az A szekció, itt október a befejezési határidő. A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Vállalat két 19 la­kásos épületen dolgozik a megyeszékhelyen a Hársfa úton, ahol jelenleg belső szak­ipari munkákkal szorgoskod­nak, mert ezeket az épülete­ket is átadják az idén. j NÓGRÁD - 1985. április 26., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents