Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

éíemény M/ Q teendő ? Négyszemközt a tanárnővel Vlagyimir Tljics minden bizonnyal örülne, ha látta volna, milyen mű­sorral emlékezett róla szü­letésének 115. évfordulóján a Magyar Televízió. „ Dolgo­zom, jól vagyok..." címmel Baló György szokatlan, de te­libe találó Lenin-emlékműsort készített. Ezúttal nem képek, filmek, hangfelvételek, idéze­tek és hivatkozások jelenítet­ték meg a forradalmárt, mi­ként az szokásos. Baló és a stáb —, amelyet olyan nevek fémjeleznek, mint Koltaí La­jos, Sándor Pál — nehezebb­re vállalkozott. Arra. hogy szelleméiben, látás- és gondol­kodás módjában állítsák a té­vénézők elé a jeles történel­mi személyiséget. A valódi múltra alapozva, jó jövő reményében a jelen­beli teendőkre vetült a figye­lem fénykoré. Három bako­nyi faluban keresték: „miért sokkal nehezéblb az emberi szokások átformálása, mint a hatalom megragadása” — írta a rádióújság beharangozó ja. Nemzedékek, kultúrák, célok, vágyak, vakvágányok és sza­bad pályák, kiábrándultságok és újrakezdések Jraptak han­got és képet a műsorban; reá­lis, egyúttal mozgósító erejű bemutatást nyújtva az ország egyik csücskéről. Fafaragó öregember, kézimunkázó asz- szonyság, tévéantennát fabri­káló, azzal osztrák programot fogó erdész és még egy sor jellegzetes alak egyaránt fel­tűnt a képernyőn, híven ér­zékeltetve: hol tartunk ma. merről merre fut velünk a történelem. Megszólalt szülő­falujához ragaszkodó házas­pár, szülőhelyéről városba vá­gyó fiatal, városból a faluba került köztisztviselő. Ez utób­bi kategóriát két fiatalember képviselte- egy kertésztecbni- ku.sból lett tanácselnök és ecy pedagógusból lett tanácstit­kár. A műsorkészítőket e két szereplő nyűgözte le a legin­kább, így róluk „nyers remb- randti színekkel festett” va­lós portrét alkottak. A kame­ra és a mikrofon precízen ad­ta vissza a két emberben fe­szülő jobbító indulatokat, gon­dola tgazdasá got csakúgy, mint a gondolati sémákat és a gyermeteg pózokat. Itt tar­tunk, ilyenné formálódtunk, s ezzel az emberségünkkel for­máljuk mi is a valóságot. Baló tulajdonképpen egy jól sikerült riportfilmet alko­tott. Olyat, amilyenből készült már néhány a televízió mű­helyében. Pazar ötlete az volt, hogy ezt a Lenin-évforduló jegyében tette; tudatosítva: Vlagyimir Iljics elsősorban mindig megújító szellemében kell, hogy köztünk éljen. Egyetlen, de a legkitűnőbb il­lusztráció volt a filmben Varga Imre Lenin-szobra. Az alkotásban Lenin nem mere­ven áll. Mozog. Léocsőn jön le, s közben gondolkodik (molnár) Borsos história Hallgatom a rádiót szom­baton délelőtt — alig ráfi- gyelve. Aztán valamire még­is felkapom a fejem. A hírol­vasó arról tájékoztat, szal­monellával fertőzött őrölt és szemes bors került forgalom­ba. Először felhúzom a szem­öldököm, aztán lehiiggasz'tom magamban a felháborodást azzal, hogy majd jön nemso­kára a cáfolat, vagy az újabb nyilatkozat, hogy nem kell pánikba esni..., csak szórvá­nyosan..., jelentéktelen meny- nyiaég... stb. Mint ahogyan ez az utóbbi időben, lassan már gyakorlattá válik és aho­gyan megtörtént ez a xilade- korral, a lézerkozmetikával, vagy a járványokkal kapcso­latban. E hármat említem csak, de sorolhatnám tovább is. a közelmúlt „kacsa, nem ka­csai’ bajnokságának:, résztve­vőit. Az elsőként említett xi- ladekort is addig védték és szapuhák, hogy a meccs vé­gére sötétebb volt a fejem, mint akkor, amikor még a ne­vét sem hallottam e „gyalá­zatos” szemek. Csak a benyo­más maradt tiszta: valahol, valakiket félrevezettek, no és a gyanakvás, a bizonytalan­ság. Aztán jöttek a jól infor­máltak, kihasználni a zavart és terjesztették a hírt az 'al­kalmazási terület széle® ská­lájáról, míg végül már a mosdóvízből is fenn!származé­kok vigyorogtak ránk. Aztán csend lett és ma is rejtély számomra, hogy mi volt igaz, mi nem. Hasonlóképpen folyt a meccs, a vírusok és még sok más dolog körül is. Miközben beteg családom és jó néhány sorstársunk gyors döntésekre kényszerült a mellékhelyiség­ben (mármint, hogy először üljön-e, vagy hajoljon a csé­sze fölé), váltig bizonygatták sem influenza, sem egyéb ví­rusnak nyoma sincs. A „jól informáltak” természetesen most is tudtak egyet s mást. Az ellenség „B” fegyvereiről..., kísérletekről..., meg a Coca- Cola fertőzöttségéről... Tovább hallgatom a rádiót, aztán egy óra múlva, mór azt is tudom, hogy a januári cso­magolás a bűnös. Nem dőlők be, majd csak ha megerősítik — győzködöm magam és a kamra felé in­dulok, mondván, hogy úgy is főzni’ kell, csak azért veszem élő a szemes változatot. Cs3k úgy. „mellékesen'’ (magyará­zom masamnak) megnézem a csomagot, de mór dereng, hogy január végén vásárol­tam. Akkor jelent meg újra, a kis csomagolás. Sehol dá­tum. Bizonyára ugyanez ját­szódott le sok háztartásban, mert telefonálnak a rádióba a hallgatók, hogy titkos a cso­magolás ideje. En közben azon rágódom, ho°v ousztul-e a szalmonella a főzés során, vagy nem. Fél éve talán azonnal rávégnm, hogy: igen. De ma már ta­nácstalan vagyok, mert eb­ben is káökosítottak. A „Csa­ládi lap” egyik cikkében ol­vastam, hogy a baktériumok­nak csaík kis része pusztul el a forrásban lévő vízben. Las­san belelovalom magam az ügybe. Aztán már az is eszem­be jut, hogy ha valóban így áll a helyzet, nem okozhat­ta-e ez a baktérium a víru­soknak betudott gyomorpa­naszainkat?... Most már nem várom a cá­folatot, vagy a megerősítést, oda a hidegvérű, megfigyelő álláspont. Döglik, nem dögilik, kivágtam az egészet. A bon­tatlan őröltét és az álig hasz­nált szemeset is. Vigasztaltam magam azzal, hogy úgy is a borspótló koriander, mus­tármag és a bors.ikakeveré- ket részesítjük, előnyben. Délután érkezik a hír meg­erősítése, az Egészségügyi Minisztériumból. Hat óraikor már azt is közük, hogy a szalmonella elpusztul sütés és főzés közben, tehát felhasz­nálhatjuk a borsot. Magamban népi kultúránk bizonyos Rzóesonortjaiból ve­szek ismétlő gyakorlatot, mi­közben azon mérgelődöm, hogy miért nem lehet egy hírt csak akkor közölni, amikor részleteiben már tisztázódott, megerősített és nem ad lehe­tőséget téves következtetések­re. No és azon is, vajon ka­pok-e az üzletben újra abból a kiscsomagolásúfoól. E. J. Négy kamera — egyetlen képernyő Egy osztrák cég olyan biz­tonsági ipari tévérendszert dolgozott ki, amely négy fel­vevőkamerából érkező, négy képet egyetlen ernyőn jele­nít meg. Ez azért előnyös, mert a biztonsági öröknek a mostani rendszerben vagy egyidejűleg négy monitort kell figyelniük, vagy folya­matosan át kell kapcsolniuk egyik monitorról a másikra, kockáztatva, hogy éppen el­szalasztják a rájuk bízott ob­jektumot veszélyeztető ese­ményt. Az űj rendszerben a felve­vők össze vannak kapcsolva egy olyan szerkezettel, amely a szokványos tévéképernyőre nagy képet „présel össze”. Ha valamelyiken a biztonság szempontjából figyelemre méltó esemény — például mozgás — látható, a kép egyetlen gombnyomással tel­jes nagyságúvá válik. A rendszer továbbfejleszt­hető. A képmező „elé” egy elektronikus „háló” rajzol­ható ki, amely a mezőben végbemenő elmozduláskor megszólaltat egy riasztócsen­gőt. — Megmondaná, Nagy Má­ria tanárnő hol lakik? — Ké­ső délután van már, mire Endrei alvóra érünk, ezért a kérdés nem is az iskolában, hanem a presszóban hangzik el. — Pilinyben lakik. A Lo- sonczi utca végén. Szép, rendezett a porta, a tanárnő az udvaron beszél­get édesanyjával. Nagy Má­ria barna hajú, harminc év körüli fiatal nő, szemmel lát­hatóan nagy zavarban van jöttünkre. Igen nehezére esik magáról beszélni. Nem az a fajta, aki örömmel megnyí­lik, ha érdeklődővel találko­zik. Valami mélyről jövő szemérem akadályozza abban, hogy kitárulkozzék, hogy megossza gondolatait, érzése­it. A tavaszi ünnepek alkal­mával Kiváló dolgozó kitün­tetést kapott. Miért? — Az indoklásban az állt, hogy a dicséretes osztályfő­nöki munkámért és az úttörő- mozgalomban végzett tevé­kenységemért. — Ez az indoklás. De mit gondol ön? — Mindig igyekszem pre­cízen végezni a munkámat. Nem nyugszom addig, amíg hiánytalanul el nem végez­tem, amivel megbíztak, vagy amiben számítanak rám. Ez a lelkiismeretesség néha már rossz is, mert így jóval ne­hezebb dolgozni. December­től nem vagyok osztályfőnök, mert az úttörőcsapat vezeté­sével bíztak meg. De tagja vagyok az úttörőelnökségnek is. S ha már a tagságoknál tartok, hadd mondjam, nép­frontbizottsági tag is vagyok, s a választási időszak miatt inkább múlt időben mondom —, mert nem tudni, mit hoz a holnap — tanácstag is vol­tam. S mivel minden megbí­zásomnak lelkiismeretesen, a legjobb tudásom szerint igyekszek megfelelni, szinte mindennap későn jövök ha­za. És akkor még készülök. A tanításra itthon szeretek felkészülni. Itthon nyugalom van, csend, senki nem zavar. Nagy Mária magyar—törté­nelem szakos, de csak egyik szakját oktatja az endrefalvai iskolában, a magyart. — Képesítés nélkül kezd­tem tanítani, Varsányban. Az­tán, amikor elkezdtem a fő­iskolát Egerben levelező ta­gozaton, már Endrefalván dolgoztam. Azóta tíz év telt e!. Szeretek ott dolgozni! Jobban érzem magam kis tantestületben, mert úgy gon­dolom, egy ilyen húszfős kollektívában, falusi iskolá­ban közelebb vannak egy­máshoz az emberek. Közvet­lenebb a kapcsolat, meghit­tebb, mint egy nagy létszámú,’ városi iskolában. Persze, le­het, hogy ezt csak én gon­dolom így. Nekem mindig az jelent örömöt a tanításban is, amikor melegebb, bensősége­sebb kapcsolatot sikerül ki­alakítani. Meg, amikor olyan gyerek ragaszkodását fede­zem fel, akiről nem is gon­doltam volna, mert a tanul­mányi munkája, teljesítmé­nye, szorgalma alapján nem hihettem, hogy én fontos va­gyok neki. — Egyébként nagyon érde­kes, amióta többet tudok a pedagógiáról, azóta nehezebb tanítani, nevelni is. Pedagó­giai ismeretek nélkül minden egyszerűnek tűnt — valószí­nűleg azért, mert nem ismer­tem fel igazán a problémát, meg annak jelentőségét, hogy az optimális megoldást meg­találjam. Endrefalván egyéb­ként sok a problémás gyerek, gyakran érik az embert apró kudarcok. Ezekből gyorsan ki kell lábalni. Amikor ideérünk a beszél­getésben, a tanárnő kérdőn néz rám. Az van a tekinteté­ben: mit mondjak még? Nincs több mondandóm. —V— Nincs úi jugoszláv himnusz Aforizmák A toleranciát leginkább a házasságban lehet megtanul, ni. A nőtlen politikusoknak erről fogalmuk sincs. Margaret Thatcher * A legrosszabb az, hogy a valóságban Tristán és Isolda vem hal bele szenvedélyébe. Csaknem minden tovább él.„ Francois Mauriac * A filozófus az az ember, aki egy nő hiányában az egész világot magához öleli. Peter Ustinov * Morálon a bankárok min- denekelött fizetési morált ér. tenek. Hans Weinrich * A teológusok gyakran úgy tesznek, mint ha bele tudná, nak nézni ■ Isten noteszébe. Tulajdonképpen honnan ez az elbizakodottság? André Gide * Politikai életemben három­szor haltam meg és három­szor támadtam fel — az ilyes­mi természetesen megedzi az embert. Teng Hsziao-ping * Az Egyesült Államok elnö­kének nagyobbnak kell lennie minden amerikainál, de nem szabad jobbnak lennie. John Steinbeck „Hej sloveni” — fagják ezen­túl is énekelni ‘déli szomszé­dunk polgárai jeles ünnepe­ken, miután eredménytelen­nek bizonyult a háború óta sorrendben a heledik jugo­szláv himnuszpályázat is. A hat tagköztársaság és két autonóm tartomány képvise­lő bői álló zsűri úgy ítélte meg, hogy a beérkezett 761 pálya­mű egyike sem méltó arra, hogy felváltsa az immár negy­ven éve „ideiglenesként” ját­szott és énekelt nemzeti dalt. A jugoszláv himnusz ere- dett másfél évszázadra nyúlik viasza: Samo Tomasik cseh költő 1843-ban írta meg szö­vegét a „Nincs még veszve Lengyelország” című hazafias dal hatására, és dallama így csaknem megegyezik a len­gyel himnuszéval. Éppen ez a nagyfokú zenei hasonlóság az egvik fő érv ellene Jugo­szláviában. A másik kifogás is eredetével függ össze: pán­szláv eszméket hirdet, s így nem tükrözheti megfelelően a szocialista Jugoszlávia hat nemzetének és 18 nemzetisé­gének testvériségét és egy­ségét, azt a tényt, hogy az országban nem csak szláv nemzetiségűek élnek. Már a népfelszabadító há­ború alatt szó volt arról, hogy új himnusz kell. 1946-ban ki is írták az első pályázatot. Az akkori díjnyertes szöveghez azonban nem sikerült meg­felelő zenét találni, így aztán úiabb és újabb pályázatokat hirdettek meg. Ezeken szület­tek ugyan félig-meddig hi­vatalosan is elfogadott ünne­pi dalok, a „Hej, sloveni”-t azonban nem tudták kiszorí­tani. A hatvanas évek elején felmerült az a javaslat is, hogy Beethowen ötödik szimfóniájának egyik tételét használják fel zenei nyers­anyagnak, és ehhez írjanak szöveget. Az így született mű­vet elő is adták a belgrádi nemzeti színházban a köztár­saságnapi ünnepségen — aztán feledésbe merült. A legújabb pályázat kiírásakor az elvá­rásokat a következőkben je­lölték meg: az új himnusz fe­jezze ki a jugoszláviai nem­zetek és nemzetiségek nemes érzelmeit, forradalmi és ha­zafias szellemüket, testvéri­ségét és egységét, a munka, a szellem, az alkotás szabad­ságát. A beérkezett pálya­művek háromnegyede csak új szöveget kínált a meglevő dallamra. A leggyakrabban használt szavak a következők voltak: Jugoszlávia, Tito, párt, haza. hon, ország, közös hata­lom, jugoszlávok, munkásosz­tály, dolgozó nép, népek, nem­zetiségek, kommunisták, szo„ cializmus, testvériség-egység, szabadság stb. A bíráló bi­zottság értékelése szerint azonban egyik pályázónak sem sikerült úgy egységbe fog­lalni ezeket a fennkölt fogal­makat, hogy azok gördüléke­nyen simuljanak a jugoszlá­vok számára otthonosan csen­gő melódiához: Maradt tehát1 ismét a „Hej, sloveni” — leg­alábbis ' a következő pályá. zatig. KOSSUTH RÁDIÓ: K.’ii! Vllágablak. (Ism.) S.50: Kis magyar néprajz ».SS: Kamaramuzsika 9.49: Mikrokozmosz 10.05: Rádiószlnház: Katonák. Thury Zoltán színműve U.2S: Mi ez, a gyönyörű? 11.39: Nóták. Bol-oss .Jolán és Csőr József énekel 13.30: Ki nyer ma? 12.15: Törvénykönyv 13.00: Prokofjev: Rómeó és Júlia. t. szvit 13.29: Külföldről érkezett... 13.49: Kritikusok fóruma 14.10: A magyar széppróza századai. (56.) Fáy András: A különös testamentum, (lsm.) 14.26: Operaslágerek 15.01: Népzenei hangos újság 15.41: HSndel: F-dúí concerto két zenekarra. No. 2. 16.05: MR 10—14. 17.00: Vizsgálatok nyomában. 17.25: Hallgassuk együtt 19.15: A magyar nyelv hete 19.50: Marcz.is Demeter nótákat énekel 20.01: ötletet kerestetnek, — lehet alig használtak. 20.31: Fejezetek a magyar zenei előadóművészet négy évtizedéből. VTTT/4. rész 21.30: 40 éves az ENSZ. III. rész. 22.20: Tíz nerc külpolitika 22.30: Donizetti: l.ammermoort Lucia. Örülési jelenet 22.40: Még egvszer a jövő­kutatásról 4 NÓGRAD - 1985. április 24., szerek) 23.00: Nagy mesterek •— világhírű előadóművészek 0.10: Madrigálok — leányokról PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Phlip Jones rézfúvós- együttes játszik 12.25: Útikalauz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Az én rádióm 15.05: Lékay Ottónak hívják, fogalkozása: dramaturg 15.45: Színe-java 17.05: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból 17.20: Diákfoci 17.30: ötödik sebesség 18.30: Ritmus! 19.05: Közkívánatra! . 20.05: A Duran Duran felvételeiből 20.50: Szárazság és éhinség 21.05: Közvetítés a Zseljeznicsar Szarajevó—Videoton UEFA Kupa labdarúgó-mérkőzés II. félidejéről 23.20: Szirmai Albert operettjeiből 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÜDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangoló. Beély Katalin öszeállítása. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Lesz-e több hűtőgép- kompresszor — Fuvartarifa és szállítási csúcsok — Az Agrocoop a juhtenyésztésről — Újítók ás újítások) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. Szerkesztő: Bor­sodi Gyula — Sport. 18.00: Észak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.10: Tv-torna (ism.) 8.15: Iskoláiévá 8.35: Angol nyelv 8.50: Fizikai kísérletek III. 9.00: Történelem 9.30: Felső-Tiszavidék III. 9.45: Delta 10.10: A férfi és a neve 11.40: Kénúlság 15.00: Tskolatévé 15.35: Élő múzeum 16.05: Lázár Ervin: A hétfejű tündér 16.40: Hírek 16.45: A Közönségszolgálat tájé­koztatója 16.50: Fuss. gepárd, fuss! 17.20: Egészségünkért! 17.30: Mágnás Miska. Magvar filmoperett. 18.50: Képújság # 18.55: Reklám 19.10: Tv-torna 1.9.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Népdalkórusok 20.10: Zseljeznyicsar—Videoton UEFA Kupa labdarúgó­mérkőzés 22.00: Billy Joel-koncert 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 17.15: Képújság 17.20: Kuckó (ism.) 17.50: Cimbora ÍR *n: Masa ohrazovkn 19.00: Tv-Basic tanfolyam 19.30: Tusa Erzsébet Liszt-hang­versenye (ism.) 20.00: Egv este — négy színház 21.30: Tv-híradó 3. 21.50: ..Az idő semmit játszik...” Rövid film József Attiláról ".15: Képű isás BESZTERCEBÁNYA: ÍiM>: Tv-híradó 20.00: Ballada a katonáról 21.30: Nők a békeharcban 21.55: Képek éa melódiák 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.10: Esti mese. (Ism.) 19.30: Tv-hiradó 20.00: Népszerű melódiák 20.20: Finnország—NSZK jégkorong-vb 22.45: Ez történt 24 óra alatt MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Maraton életre-halálra (16). Színes, szink­ronizált USA bűnügyi film. 3-tól: A Pál utcai fiúk. — Balassagyar­mati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A kicsi kocsi úira szá­guld. Színes, szinkronizált ame­rikai filmvígjáték. — Nagvbátn- nyi Petőfi: Mégis kinek az éle­te? Színes, szinkronizált USA film. — Nagybátonyi Bánvá«^: Akit Bulldózernek hívtak. Színes, szinkronizált, olasz kalandfilm — Pásztói' Mátra: .Tazzpolondnk. Színes, zenés, szovjet film. — Ka- rancfilapu.itő: A logyőzhe+e^n Vutang (Hí. színes, látványos ka- ratekalandfilm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents