Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-24 / 95. szám

Város(sz)épíiés egyesülettel Szép leszel Pásztó? I If illa nősök a KÖlÜL-näl A külső környezeti ártalmak okozta megbetegedések, f->r- tőző betegségek, a helyes táplálkozás, az ivóvíz és a be­lélegezendő levegő vizsgálata a legfontosabb feladata a Nógrád megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás­nak. Itt végzik el a megyében a bakteriológiai vizsgálatok 90 százalékát. Helyszíni vizsgálataik során gyakran tapasz­taljak az emberek tévhitét, hogy ártalom van, pedig csak a lehetősége áll fenn és ennek ellenőrzése közösségi érdek. Baljósán indult az egyesü­letalapítás. Az elnöki tiszt várományosa, a köztisztelet­ben álló patrióta, Pintér Nán­dor középiskolai tanár egy nappal a gyűlés előtt vissza­lépett. Gyors kupaktanács, s noha negyedórát csúszott a kezdés, a lényeg: akadt je­lölt az elnöki tisztre. Közben zsúfolásig telt a terem. Valamennyi üzem, in­tézmény, hivatal képviselteti magát. A várakozás izgalma fűti a hangulatot. Nem tud­ni, kitől eredt az ötlet, de tény, hogy a legjobb időpont­ban vetődött föl. „Alakítsuk meg Pásztón a városszépítő egyesületet!” Botorság lenne tagadni, a pásztói embereket némi büszkeség tölti el a vá­rosi rangot illetően, s ez ter­mészetes dolog, hiszen a fej­lődés, a könnyebb boldogu­lás, a jobb megélhetés remé­nyét érzik bebne. De ami a lényeg: többségük ezért ten­ni is akar. Utat, járdát épí­teni, fát ültetni, parkosítani, megvédeni az értékeket, nép­szerűsíteni a várost a megyé­ben, az országban. Márpedig, ha az emberek tenni akar­nak valamit a városért, ak­kor szükség van az egyesü­letre. Ehhez az első imoulzust Rádai Mihály televíziós mű­sora és múltkori személyes, pásztói jelenléte adta. Ugyan­is, ekkor határozta el három lelkes patrióta, Tóth Imréné, Gerhát Gyulán é és Tari Ot­tó, hogy kellene egy koordi­náló, szervező, önkormány­zattal és gazdasági önálló­sággal rendelkező szerv, amelynek az lenne a neve: városszépítő egyesület. Nos, önálló jogi személy­ként létre is jött, megválasz­totta vezetőit, elfogadta alap­szabályát, s a programját is felvázolta nagyjából. Az egyesület céljai között fogal­mazta meg: a városszépítő és -tisztelő erők összefogását, az ezzel kapcsolatos érdeklő­dés fölkeltését, az aktivizálást, a haladó hagyományok ápo­lását, a történelmi és termé­szeti értékek megőrzését, az általános rendezési tervben való tevékeny közreműkö­dést, könyvek, közlemények kiadását, előadások szervezé­sét, társadalmi munkákra va­ló mozgósítást, valamint a szocialista haza- és várossze­retet ápolását. Mindehhez igényli a párt-, az állami és a társadalmi szervek politi­kái, erkölcsi támogatását, a HNP helyi bizottságával és a városi tanáccsal pedig szo­ros együttműködést kíván ki­alakítani. Figyelemre méltó a szabályzat azon megállapítá­sa: „az egyesület a városi ta­nács támogatásával, az egye­sület jövedelmeiből végzi vá­rosszépítő munkáját, az anyagi erejét meghaladó fel­adatok megoldására pedig az illetékes hatóságnál javasla­tot tesz”. Még annyit: tagja lehet minden nagykorú, s az éves tagsági díj 20 forint, pártoló kollektíváknak 500 Mint az alakuló gyűlésen is kiderült, nincs sok értel­me az alapszabályzaton vi­tatkozni, hiszen törvényerejű rendelet szabatosan körülírja a jogokat és lehetőségeket, így aztán e napirendet ha­mar követte a másik, a tiszt­ségviselők, áz elnökség, s a felügyelő bizottság megvá­lasztása. A korábbi elnök­jelölt visszalépése nehéz helyzet elé állította a szer­vezőket, nem azért, mert nincs több alkalmas személv, hanem mert ilyen rövid idő alatt, ennyire felelősségteljes posztot nem lehet „kapásból” elvállalni. Végül is. úgy tű­nik, a közgyűlés megoldotta a gordiuszi csomót, azzal, hogy elnöknek ez év végéig dr. Kovács Bertalant, a pász­tói kórház igazgató-főorvosát, helyettesének pedig. Szabó Áron nyugdíjast választotta. Huszonkilenc tagú lett az elnökség, a város szinte va­lamennyi üzeme, intézménye képviselteti benne magát — vezetői szinten. Engedtessék meg egy szubjektív megjegy­zés: jóllehet, az első számú vezetők, hatáskörüknél fogva kezdeményezői lehetnek a társadalmi összefogásnak, mégis ott lenne a helye az elnökségben, legalább egv, kiváló társadalmi munkát végző: fizikai és mezőgazda- sági munkásnak, nemkülön­ben a városi KISZ-bizottság, sőt a nagyszerű honismereti tevékenységet végző középis­kolások képviselőjének is. (Ez utóbbihoz annyit: a tör­vényerejű rendelet harmadik szakasza lehetővé teszi nem nagykorúak egyesületi tag­ságát is, de még szerencsé­sebb lenne, mondjuk egy if­júsági csoport létrehozása.) Nézzük meg a tavaszi tár­sadalmi munkaakcióknál, kik azok: akik megfogják a lapát végét, ültetik a cseme­téket, égetik, hordják a sze­metet ... Mert munka az lesz bőven! Ahogyan Moór Mátyás váro­si főépítész is elmondta rö­vid tájékoztatójában, az el­következő években már egy­re erőteljesebben érzékelhe­tők lesznek a modern város­kép jelei. Szólt a műemléki övezet helyreállítási elképze­léseiről, a ravatalozó terv- pályázatairól, a készülő köz­téri szobrokról. És arról, hogy mindehhez kevés a pénz, ám annál több társa­dalmi segítségre van szük­ség! Amint a hozzászólásokból kitűnt, lelkesedésből nincs hiány. Horváth József, aki még Salgótarjánban élve is pásztóinak érzi magát, egye­bek között azt javasolta, munkabizottságokat kellene létrehozni a különféle rész­területek (parkosítás, műem­lékvédelem, játszótérépítés stb.) irányítására. Dr. Nagy Lajos apát az országszerte híres templom műemléki együttesének^ idegenforgal­mi szempontokból is fontos értékeire hívta föl a figyel­met. Dr. Mátyus István, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, amellett, hogy örömét fejezte ki az egyesület alakítása iránt, megemlítette: a teendők meg­határozásakor építeni kell az eddigi tapasztalatokra, eredményekre. Egyszerű, közvetlen szavakkal Bogácsi Istvánná, 69 éves nyugdíjas pedig arról szólít, hogy mi­lyen szép kezdeményezés len­ne. ha mi, magunk, az egye­sület tagjai — a balatonfüre­di példa nyomán — ültet­nénk egy-egy fát! * Csaknem háromórás, köz­vetlen hangú tanácskozás után, azt hiszem, a résztve­vők többsége azzal távozott, megtesz mindent, hogy szebb, jobb legyen ez a város. Per­sze, ez nem csupán az egye­sület, hanem egész Pásztó közös ügye. Dehogy a várds- szépítő egyesület miként dpi-, gozik majd. ezt eg.v-két éven belül látni, lehet.. Ügy tűnik, lesz mit látni! Tanka László ' Jó egészségben élte meg hu­szonötödik születésnapját a Bábolnai Mezőgazdasági Kom­binát leghíresebb lova, Impe­rial. A még most is jó kiállá­sú, robosztus termetű sárga mén versenypályákon aratott sikereit az elmúlt fél évszá­zad bravúrjaiként emlegetik a magyar lósportban: Imperial két. és négyéves korában, 1962 ■—64. között hét országban 25 alkalommal álíV^ajthoz - "és hússzor győzött; Házai1 pályá­kon mindig elsőként érkezett a célba. Győzött Prágában, Becsben, Hoppegartenban, Malmőben és Hamburgban. Négyéves korában vonult vissza a versenyzéstől, s azóta legkitűnőbb tenyészállata a bábolnai kombinátnak. Csak­nem 300 közvetlen utóda van, ivadékai közül eddig hét nyer­te meg a magyar derbyt. A legendás hírű teliver je­lenleg a kombinát kerteskői ménesében, a Bakony leg­szebb vidékén tölti napjait. Huszonöt évesen is birtoká­ban van tenyészképességének. Pu-toto a IMOGRAD'ban A polgári védelem Nógrád megyei törzsparancsnoksága meghirdeti a Ki tud többet a polgári védelemről? című to­tópályázatot. Áprilistól ok­tóberig hat hónapon át ha­vonta egy alkalommal totó- szelvényt közlünk a polgári védelem ismereteiből, a hon­védelmi nevelésről és más té­máról, A totószelvényeket — a lap­ból kivágva — kitöltve a polgári védelem Nógrád me­gyei töczsparancsnoksága cí­mére (3101 Salgótarján, Rá­kóczi u. 192) kell a szelvé­nyen feltüntetett határidőig beküldeni. A borítékra kér­jük ráírni: Pv-totó. A pályázaton elsősorban polgái védelmi alegysége^, szocialista bigádok, kollektí­vák jelentkezését várjuk, de rész vehetnek egyének is. Havonta sorsoljuk a leg­több találatot elért szelvénye­ket, melyekért 100—100 fo­rintos könyvutalványt kül­dünk a szerencsés megfejtők­nek. Októberben a mindvégig pályázó, s legtöbb találatot elért pv-alegvségek. szocia­lista brigádok, kollektívák között egynapos szellemi ve­télkedőt rendezünk. A legjobbak értékes jutal­makat, vásárlási utalványo­kat nyerhetnek. KI TUD TÖBBET A POLGÁRI VÉDELEMRŐL?- Totó 1. sz. szelvény Sz. Kérdés Tipp 1. Hol és mikor volt az első béke-világkongresszus? 1 1949. 08. 12—18. Moszkva 2 1950. 10. 16—22. Varsó X 1951. 09. 17—23. Helsinki 2. Ki volt a BM-légoltalom első országos törzs- parancsnoka ? 1 Farkas Mihály 2 Oczel János X Sajnovics János 3. Mikor volt az első' amerikai hidrogénbomba-rob- bantás? 1 1945. 08. 06. 2. 1949. 09. 25. X 1952. 11. 01. 4. Mikor helyezték üzembe a világ első atomerő­művét a SZU-ban? 1 1954. 06. 27. .2 1952. 05. 01. X 1954. 05. 07. 5. Melyik az atombomba fő pusztító hatása? 1 fény- és hőhatás 2 maradandó rád.-aktív sugárzás X lökőhüllám 1 2041/1974. (XII. 14.) MT 4. sz. határozata 2 17 1968. (VI. 14.) Korm. sz. rendelet X 6 1976. (II. 31.) Mt. sz. rendelet 7. Hány főt szabad elhelyezni egy árokóvóhely­szakaszban? 1 25 főt 2 30 főt X 15 főt 8. Véd-e a gázálarc általános szűrőbetétje szénmo- noxidgáz hatásai ellen? 1 igen 2 csak részben X nem 9. Mi a VX? 1 rakétatípus 2 idegméreg X mentesítőanyag 10. Hány méretben készül gázálarc? 1 5 2 4 X 3 11. Ki a megye polgári védelmi parancsnoka? 1 megyei tanács vb-titkára 2 megyei tanács elnöké X megyei törzsparancsnok 12. Mivel lehet mentesíteni a radioaktív-szennyező­dést ? 1 vízzel 2 vegynemmel X semmivel 13. Meddig tart a kezdeti radioaktív sugárzás? 1 10—15 nap 2 10—15 peec X 10—15 óra 14. Mit jelent az RRV röyidítése? 1 rádiós bemérési variáció 2 radiológiai-biológiai-vegyi X rakétabemérési vezető Beküldési határidő: 1985. május 9. Totozó kollektíva neve: ............................................. C íme: ................................................................................ Fertőző betegségek mikrosz- Előkészítik a táptalajt kópos megállapítása Összetett feladat az ivóvíz minőségének meghatározása (Bencze Péter képriportja) Megkezdődött a túzokkaka­sok násztánca, a dürgés a Fe­jér megyei Sárréten. A Ba- konv-hegység által körülölelt nagy pusztán, ahol 60—80 nagy testű madár él és költ háborítatlan körülmények kö­zött., hajnalban és alkonyai­kor tűnnek fel a méltóságtel­jes táncot járó, dürgő kaka­sok; kifordított szárnytollaik- kal, hátravetett fejükkel óriás fehér toli-labdához hasonlíta­nak. rejer megyeoen nemcsak a Sárrét ad otthont a védett madaraknak, kisebb túzok- csapatok tűntek fel a Mező- földön és a Zámolyi-meden- cében is. A magyar puszta madarait mindenütt nagy becsben tartják: a vadászok, természetjárók és az , élőhe­lyük környékén gazdálkodó gazdaságok féltő gonddal óv­ják nyugalmukat a költési iőszakban, télen pedig eieség- gel is ellátják őket. 6. A polgári védelem feladatait melyik intézkedés határozza meg? Beküldendő: a Nógrád megyei polgári védelmi parancs­nokságra, 3101 Salgótarján, Rákóczi út 192. 1 NÓGRÁD - 1985. április 24., szerda 5 A vizsgálat az eszközök sterilizálásával kezdődik Imperial 25 éves Dürögnek a túzokok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents