Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

Közeledés Külkereskedők sohasem volt vita­mentes, testvéries a kapcsolat. Részint ért­hető okokból is, hiszen magatartását kinek- kinek szorosan vett érdekei motiválják. Egy­re inkább nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a berögződött, régi szokásoknak hódolva íren könnyen elszalasztják a sikert. Mindkét, ten természetesen — s ez már egyik félnek sem lehet érdeke. A kölcsönös egymásrautaltság felismeré­se elfogadása — nyomában az egyre szorí- tóbbá vált feltételekkel — más stílus, élén- kebb kezdeményezés gyakorlására ösztökélte gyártót és külkereskedőt egyképpen. Hiszen a cél közös: minél többet és minél kedvezőbb feltételekkel exportálni. Gyártó es kereske­dő nevét, márkáját min»! sűrűbben „meg­forgatni” a világpiacon. Mind szorosabb szá­lakkal kötődni akár veretes nevű. akár ki­sebb formátumú külhoni vásárlókhoz, foko­zatosan kiépítve, erősítve a külpiaéi hadál­lásokat. Ehhez azonban mindenekelőtt az itthoni kapcsolatok szálait kell összekötözgetni. A legutóbb Salgótarjánban megtartott kül­kereskedelmi tájértekezlet már jelezte: tör­tént ez ügyben egy s más nálunk az utóbbi evekben. Húsz külkereskedelmi vállalat kü'dte el képviselőjét Nógrád fővárosába — érdeklődésnek már maga ez sem csekélység. A stílusváltást azonban igazából az érter kezleten elhangzottak húzzák alá. A nagy­számú részvétellel megrendezett tanácsko­zásokra gyakorta jellemző udvariassági kór­ós üresjáratok tökéletes mellőzésével, lako- nikus tömörséggel közölte kereskedő az el­helyezési lehetőségeket, gyártó az exportá­lással kapcsolatos gondjait. S az, hogy az együttműködő felek szinte olvasni tudnak egymás gondolataiból, hogy mondandójuk hangszerelése egyre inkább a harmonikus összhangzathoz közelít — kiindulási alapnak nem is olyan rossz. Ma már a hazai gyártók közül 260-an rendelkeznek önálló és állandó külkereske­delmi jogosítvánnyal, még többen alkalman. ként próbálkoznak termékeik önálló kül­honi elhelyezésével. Számuk bizonyára még növekedni is fog, ám a piac „főszereplői” mégsem ők. A külkereskedelmi forgalom zö­mét, csaknem 80 százalékát ma is a nagy ha­gyományokkal dicsekvő vagy éppen újabban alakult külkereskedelmi vállalatok bonyo­lítják le. A kereskedelmi ügyletek zömmel tehát a régi, bejáratott pályákon köttetnek — legfeljebb nagyobb hőfokon lobogó ipar- kcdással, több ötlettel, kezdeményezéssel. Egy vendégül hívott külkereskedő például közölte: a' nyugati áruházak most feltűnő érdeklődést mutatnak a bőrdíszművek, aján­déktárgyak iránt. Igencsak fölkaphatta fejét a tájékoztatásra a megyei kisiparosok jelen­levő képviselője, sőt, egynémely ipari szö­vetkezet is. Sokmillió forint értékű exportot ily csiripcsup tételekből persze nemigen le­het megvalósítani — de exportálni igenis le­het, kapcsolatokat kiépíteni kis tételű értéke­sítés útján is lehet. Kollégája viszont így ajánlkozott: bárkinek exportra érdemes, kis tételű ajánlata van, melyet más külkereske­dők netán nem vállalnának igazán nagy kedvvel, forduljon cégéhez bizalommal! A kis tételű export fokozása akár a tájér­tekezlet mottója is lehetne. Hiszen éppen ez az exportbővítés egyik kulcsa. A gyártó gyak­ran önbizalomhiányban szenved: nem jut el addig a föltételezésig, hogy az általa ké­szített, apróságnak tetsző cikkekre akár kül­földön is jól fizető vevő akadhat. Pedig töb­bek közt a bőrdíszművekre mostanában mu­tatkozó élénk külhoni kereslet is arra utal: becsülhetné termékét sokszor többre is ké­szítője! A nyugat-európai piacok most pezs­gésnek indultak, sok nógrádi termék is he-, lyet találhat rajtuk! •A magyar külkereskedelem szervezeti ke­reteit is oly’ céllal formálja az utóbbi esz­tendőkben, hogy a megyékben kínálkozó, ed­dig ki nem aknázott kiviteli alkalmakra is módjában legyen rácsapni. Egy híján vala­mennyi megyében dolgozik már a Külkeres­kedelmi Minisztérium helyi' megbízottja. Nóg- rádban is jó fél esztendeje kopogtatja sorra a gyárak, üzemek, szövetkezetek kapuit, ö információit, tájékozottságát hozza, a gyártó viszont olyan ajánlattal áll rendelkezésre, melyet eddig csupán a hazai piacon, a szo­kott vevőknek értékesített. Másrészt vi­szont egyre több külkereskedelmi vállalat nyitja meg irodáit a megyékben, a nagyobb ipari központokban. A hegy is eljöhet Mo­hamedhez! Hogy aztán az így csordogáló eredményes üzleteket tekintve mi értékelhető sikernek, az nagyrészt megítélés kérdése. A salgótar­jáni tájértekezleten felszólaló külkereske­dők egyike húsz alkalomból öt lebonyolított üzletet jelentős sikernek tartott, pályatársa már a 20:2 arányt is annak vélte. Annyi azonban bizonyos, valamennyi kész export­üzlet értékelhető eredmény, még ha kisté­telű is. Ilnvanrcak a gyártó és a külkeres­fOlll»aOn kedő közt égészségesen változó kapcsolat látványos mozzanata volt a tájértekezlet végeztével kezdődő kétoldalú üzleti tárgyalások sora. Jelezte: legyen a tárgyalófél akár a termelésben jeleskedő, akár a külhoni piacokon való manőverezés­ben jártas, minden adódó alkalmat megragad a közeledésre. Sz. M. Mi az új a kollektív szerződésben? Amin nem lehet változtatni — amit módosítottak — Mi lesz új a kollektív szerződésben? — erről érdek­lői tünk a salgótarjáni öblös- üveggyárban. ÜZEMI FELVETÉSEK Igaz, hogy a kérdésre majd a szakszervezeti bizalmites- fü1 éti ülés adja meg a végső választ április végén, de a módosító javaslatok már el­készültek. A gyár minden üze­méből érkeztek észrevételek: mit kellene belevenni a kol­lektív szerződésbe, : milyen változásokat látnak szüksé­gesnek a dolgozók. A kétez­res létszámon felüli gyár kol­lektívája negyvenhárom té­mában javasolt módosítást. — Javaslatok között vol­tak olyanok is, amelyeknek szabályozása nem a kollektív szerződés feladata — mond­ja Vincze Géza munkaügyi vezető. — így például a kor­kedvezményes munkakörökre vonatkozó felvetések. Ezek nem tartoznak e szabályzat hatáskörébe, hiszen jogsza­bály rögzíti ezeket a munka­köröket, ' azon mi nem vál­toztathatunk. Természetesen az illetékes szervekhez e ké­réseket is továbbítottuk. A többi javaslat mintegy 50 százalékát a vállalati munka- bizottság elfogadta és módo­sítási tervezetének összeállí­tásánál figyelembe vette. — Igen sok helyről kérték a munkaruha kihordási ide­jének megváltoztatását, csök­kentését, tervezetünk sze­rint több munkakörben le is szállítottuk a munkaruha használatának időtartamát. De voltak irreális elgondolá­sok is egy-egy üzemrészből — vélekedik a munkaügyi vezető. A termelőüzemek munká­sai vetették fel a napi pihe­nőidő „rövidítését” is. A ter­vezetben ez a módosítási pont egyből „szemet szúrt”, hi­szen a Munka Törvénykönyve szerint a napi munka befeje­zése és a másnapi munka­kezdés (azaz két munkanap) között a dolgozó részére egy­befüggő, legalább 11 óra pihe­nőidőt kell biztosítani. A jog­szabály azonban meghagyja azt a lehetőséget, hogy a kol­lektív szerződés ennél rövi- debb. 8 óra pihenőidőt álla­pítson meg. A napi pihenő­idő csökkentésének indoka a vállalati gazdasági munkakö­zösségekben végzett munká­ban keresendő. KIEMELT BÉR AZ ÜVEGFÚVÓKNAK Ű.i elemeket követe] a vál­lalati szabályozásban az ér­dekeltségi rendszer változása. Jövedelempolitika címszó alatt azon elképzeléseiket fo­galmazták meg az öblösüveg- gyáriak, amelyek erre az év­re az ötszázalékos bérfejlesz­tést lehetővé teszik. Ebben az évben hetvenmillió formt gyári szintű nyereség elérésé­vel számolnak, emellett je­lentős nem rubelelszámolású exportot is terveznek. A béremelések legérzéke­nyebb pontja az üvegfúvók kiemelt bérezése, amely már igen-igen időszerű és úgy lát­szik, ennek megvalósítása az idén megtörténik. — Annál is inkább szükség van az üvegfúvók bérének az átlagosnál nagyobb emelé­sére, mert a kézi üveggyár­tók számát növelni akarjuk, hiszen a kézi termékek adha­tók el a külpiacon — veti fel a gyári szakember. S nem nehéz azt sem meg­állapítani, hogy az üvegfúvó- szakma, munkakör presztízse mára megcsappant. Amíg 15 —20 évvel ezelőtt 18—20 üvegfúvó-tanuló volt a gyár­ban, mostanában évente 4—5- en tanulják a szakmát. S a nyugdíjba vonulók mögül nagy számban hiányzik a fia­tal utánpótlás. Azt mondják a gyárban, hogy évente 15— 30 üvegfúvó felvételére szük­ség lenne, tudnának nekik munkát adni. A bérezési rendszer válto­zásához tartozik még, hogy a fizikai dolgozók bértarifája a munka bonyolultsági fókához igazodva bővült. A folyama­tos munkarendben dolgozó keverőházi laboránsoknál pe­dig az időbér mellett a rend­szeres teljesítményprémiumot is bevezetik. VÁLTOZÁSOK A MUNKARENDBEN — A kollektív szerződés mó­dosításának folyamatában fel­vetődött a rugalmas munka­idő bevezetése is a nem fizi­kai dolgozók körében — mondja Vincze Géza. — Ezt a javaslatot azonban elvetet­tük, mert — mint eddig is — egyéni kérelemre, megfe­lelő indokoltság esetén a gyár­igazgató engedélyezheti az általánostól eltérő munka­idő-beosztást. Lényeges viszont az a vál­tozás, hogy a gyártmány-elő­készítő üzemben lakatos, esz­tergályos, szikraforgácsoló, marós és vésnök munkakö­rökben a három műszak be­vezetését tervezik. Ettől a termelés jobb, folyamatosabb kiszolgálását remélik. A gyár több mint kilenc- száz bejárója közül többeket is érint a munkásszállítás költségeiben történő változás, amelyre jogszabályi előírás miatt kerül sor. A kollektív szerződés meg­kötésekor a vállalat gazdasá­gi vezetésének és a szakszer­vezetnek a megállapodásáról van szó. A kétoldalúság azt követeli a vállalattól, hogy a dolgozók teljes körét bevon­ják az előkészítési munkába, és az üzemek észrevételeit valóságos mércével — a jog­szabály adta keretek között — rögzítsék a szabályzatban. Zsély András Részűit Nógrád 1112 gyében Nógrádi termékek kiállítása és vására a Centrum Áruházban Csaknem húsz nógrádi ter­melővállalat, illetve ipai-i szövetkezet, valamint mező­gazdasági tei melöszövetke- zet részvételével tegnap dél­előtt „Készült Nógrád me­gyében” címmel kiállítás és vásár nyílt a salgótarjá­ni Centrum Áruházban. Megyei tájnapokat hat esz­tendeje rendszeresen szervez a salgótarjáni Centrum Áru­ház, s a nálunk vendéges­kedő megyékben viszonzás­képp bemutatkoznak a nóg­rádi termelők is. A megyénk­ben vállalatok, szövetkezetek ez ideig azonban éppen sa­ját szűkebb hazájukban nem kaptak kiállítási alkalmat. Ezért is jutott gyakran és nem minden alap nélkül b'- rálat az áruháznak: a Nög- lád megvében készült áruk nem jelennek meg kellőkép­pen a boltokban. A salgótarjáni Centrum Áruház közvetlen, termelő­től való árubeszerzése egyéb­ként évről évre növekszik, tavaly elérte a teljes forga­lom hét százalékát. A me­gyében dolgozó termelőkkel azonban mindeddig kevéssé volt rendszeres az áruház kapcsolata, sőt némelyikkel még csak a kezdeti együtt­működés -sem alakult ki. Látványosságán túl is. ezért jelentős a május elejéig nyit­va tartó termékparádé. A Centrum Áruház csaknem teljes kirakati sorát a be­mutató foglalja el: a kiállí­tó vállalatok, szövetkezetek legújabb, s közérdeklődésre leginkább számot tartható termékeiket vonultatják fel — impozáns sokféleségben. A termékszerkezetben elsősor­ban a legutóbbi 15 esztendő­ben bekövetkezett korszerű sedést reprezentálja áz ízlé­sesen elhelyezett termékek sora. S mint Szabó István, az MSZMP megyei bizottsá­gának osztályvezetője meg­nyitó szavaiban is hangsúJ lyozta, tükrözi azt a szemlé­letváltást is, mely a terme­lők és a forgalmazók oko« egymásra találásában nyilvá­nul meg. Gyártó és kereske­dő is csak akkor boldogul­hat, ha ennek forrását a vá­sárló igényeinek pontos meg­ismerésében és színvonalas kielégítésében keresi. Termelők és vásárlók mo<t első ízben kaplak alkalmat arra, hogy a' megyeszékhe­lyen bemutassák választéku­kat, illetve vásárlói kedvük­nek élhessenek. A kiállítói fi termékek ugyanis egytől egyig megvásárolhatók. A’ Centrum Áruházban a nyi­tás napján összesen három., millió forint) értéket ért el a bemutatott termékekből álló árukészlet, a termelők pedig ígéretet tettek arra, hogy a várakozáson felüli érdeklő­désnek örvendő árukból gon­doskodnak a folyamatos után­pótlásról, ( Endrefalvai munkák Bikaborjúk, bárányok exportra Szőlőtelepítés Hevesben Heves megye történelmi borvidékem megkezdték a ta­vaszi szőlőtelepítést. A Mát- raalján és Eger határában az idei tervek szerint 250 hek­tárt ültetnek be nemes oltvá­nyokkal. A telepítés egy hosszabb tá­vú fejlesztési program kere­tében történik. Ennek célja, hogy sem a Mátraalján, sem az egri történelmi borvidéken ne csökkenjen a szőlő termő- területe. A kiöregedett, illetve kivágott tőkéket rendszeresen pótolják, mégpedig olyan mó­don és fajtákkal, hogy a lé­nyegében változatlan terület­ről is több bort nyerjenek. A telepítésnél előnyben ré­szesítik azokat a fajtákat, amelynél legjobban érvénye­sülnek a táj kitűnő adottsá­gai. A korábbinál több kék­szőlő faitát telepítenek, sni­vel a világpiacon ennek van legnagyobb keletje. A terv­szerű telepítés eredménye­ként a nyolcvanas évek má­sodik felében várhatóan meg­kétszereződik az egri történel­mi borvidéken a termelt, s világszerte keresett vörös bor termelése. Hosszú hetek után a hét végén tartott először szabad szombatot az endrefalvai Aranykalász Termelőszövet­kezet. A üzem nyújtott mű­szakokkal és a szabadnapo­kon folytatott munkákkal be­hozta azt a lemaradást, amely az időjárás viszontagságai miatt a tavaszi munkákban átmenetileg fennállt. Száz hektáron elvetették a cukor­répát, mintegy száz hektáron földben van a tavaszi árpa, 128 hektáron a napraforgó. Ez utóbbi növény vegysze­rezését is megoldották már. Száznegyven hektáron a fű­magot is elvetették, a gyep felülkezelése céljából. Szar­vasmarhák, juhok legelnek majd ezeken a területeken; illetőleg kaszálni is fognak itt a szövetkezetiek. Hétfőn fejezték be négy és fél száz hektár búza vegyszerezését a növényterjesztő ágazatban. Így az endrefalvaiak már az esőt várják: ez emelné .kel­lően a kijuttatott kémiai sze­rek hatásfokát. „Ha jó időt kapunk, jók lesznek a hoza­mok” — fogalmaznak diplo­matikusan a szövetkezetben. A cukorrépát Selypre vi­szik majd. a Mátravidéki Cu­korgyár ottani üzemébe. A Növenyolajipari Vállalathoz jut a napraforgó a GITR köz­vetítésével. Kellő fehérjetar­talommal sör lesz a tavaszi árpából — remélik Endreíal- ván. l.seménvdús ezekben a na­pokban az állattenyésztő ága­zat munkája is. A múlt hé­ten választottak el kilencven- két borjút az anyaállattól, több mint kétszáztíz kilós át­lagos „választási súllyal”. Hatvan darab hízó bikabor­jút hétfőn adtak el egy liba­noni megrendelőnek a Te- rimpex közreműködésével. Ugyancsak hétfőn a mátra- mindszenti tsz-szel közösen mintegy négyszáz pecsenye­bárányt indítottak útnak ka­mionnal Itáliába. Mindkét üzletféltől további megrende­lésekre számítanak. Hozamnövelő vetömagturmix A Szekszárdi KSZE Gazda­sági Társaság szolgálati sza­badalma alapján a szokásos­nál nagyobb termést ígérő bú­zavetőmag-keveréket készí tet­tek. A Mezőfalvai Mezőgazda- sági Kombinát vetőmagüze­mében, ahol évente 8—10 ezer tonna hibridkukorica és 6 ezer tonna búzavetőmagot ál­lítanak elő. Az új vetőmag- tuirmiixban egyidőben érő, kü­lönböző f aj t a tulaj donságú, a tápanyagfelvétel ritmusában is más-más, ezért egymást jól tűrő, különböző szárniaigassá­gú búzafajtákat elegyítenek. Az így. vetett mag tőszáma növelhető, a kalászok egymás fölött két-három szint ma­gasságban zavartalanul fej­lődhetnek, szélesebb a termés- zqna és ezáltal az egyfajtá- júa'knál magasabb átlagter­més érhető el. A kombinát tavaly 800 ton­na ilyen vetőmagkeveréket bocsátott a termelők rendel­minckét gazdasága vállalko­zott rá, hogy kisebb-nagyobb táblán kipróbálja az új mód­szert. A kombinát saját nagv- tábláján öt-tíz százalékos ter­méstöbbletet értek el a vető­magkeverékkel, de számos gazdaságban kisbarcéllán 20— 30 százalékkal több termést takarítottak be. A mezőfalvai vetőmagüzemben az idén har­madával többet klímáinak az új ve tőmag turmi xb ól. kezesére; Fejér megye har­NÓGRÁD - 1985. április 23., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents