Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-23 / 94. szám

Kukucskálj a lyukon, avagy miért nem mehet iskolába a gyerek? Előkészületek a tanévre Felvétel a balettintézetbe Az Állami Balettintézet az 1935—86-os tanévben előké­szítő osztályt indít olyan 9 éves budapesti tanulók ré­szére, akik a harmadik álta­lános iskolai osztályt a jelen tanévben elvégzik. A szak­mai oktatás heti három al­kalommal történik A tanu­lók a negyedik osztályos ta­nulmányaikat változatlanul a körzeti iskolában folytatják tovább. A felvételi vizsgára jelent­kezés ideje: május 2—-15-ig, személyesen az Állami Ba­lettintézetnél. A jelentkező­ket a. felvételi vizsga idő­pontjáról értesítik. Az Állami Balettintézetoen megkezdődtek az 1985—86-os Isnev előkészületei. AZ inté­zet felvételt hirdet olyan 10 éves gyermekeknek, akik a tánchoz kedvet éreznek as elvégezték az általános isko­la első négy osztályát. Az in­tézet keretében általános és középiskola működik. A sike­res érettségi vizsga után a növendékek az intézet főis­koláján tanulnak tovább, s kapnak művészdiplomát. Az Állami Balettintézet szak­mailag sokoldalúan képzett, hivatásos táncművészeket ne­vel. A felvételi vizsgára jelent­kezés ideje: május 2—15-ig. A vidékiek sszülői hozzájá­rulással. válaszborítékkal és bélyeggel ellátva írásban, a budapestiek személyesen je­lentkezzenek az Állami Ba­lettintézetnél (1061 Buda­pest. Népköztársaság útja 25.); A felvételi vizsgára jelent­kezők budapesti elhelyezésé­ről a szülőknek kell gondos­kodni Az újonnan felvett növendékek számára az in­tézet diákotthoni elhelyezést csak korlátozott számban tud biztosítani. A jelentkezőket a felvételi vizsga időpontjá­ról értesítik. Tehetségről a gimnáziumban Erőpróbák a készségfejlesztésre Tehetsége fölött senki sem köteles” — olvasom a ma­gyar szólások és közmondá­sok könyvében. Természetesen a népi bölcsesség nem arra a tehetségre vonatkozik, amely­ről a szülők, pedagógusok be­szélnek — nem a fiatalt a társaitól megkülönböztető ügyességre, érzékre, ismeret­re, fantáziára stb. — hanem a tehetősségre, az anyagiakra. Mégis, elindít egy gondolat­sort a köznyelvben ismert, el­fogadott „tehetségről” is. Jó, jó, hogy tehetsége fölött sen­ki sem köteles —, de miért marad olyan sok ember alat­ta? Igaz, általában nem is áll tisztán a legtöbb ember előtt, hogy mi is a tehetség. Akinek nagykamasz gyereke van, ta­lán mosolyog a meghökkené­sen. amit több tizenévessel folytatott beszélgetés után éreztem: a gyerekek konzer­vatívabb gondolkodásúak a felnőttek többségénél ebben a kérdésben. Ügy vélik, hogy a tehetség csak valami kiváló­sággal párosulhat, a minden­napi életben nem találkozunk vele... „Minden normális ember valamiben tehetséges — az iskola feladata éppen az, hogy ezt megtalálja, felkutassa. A tehetséggondozásnak ez a kulcskérdése!” — ezzel a gon­dolattal kezdte a beszélgetést Herold László, a s^'gótariáni Bolyai János Gimnázium igazgatója, amikor a vélemé­nyét kérdeztem. — Az első komoly lehető­ség már az általános iskolá­ban van, amikor a gyerekek önismerete ke^d kibontakozni. Szerelni, barkácsolni szeret, vagy éppen a rajzhoz, a hang­szerek megszólaltatásához ügyes a keze. Ez már altkor kiderülhet, amikor még vá­lasztani sem kell, csak „pró­bálgatni” önmagukat. — Ügy tűnik, hogy minden gyereket, aki jó tanuló, csak tétova, bizonytalan az érdek­lődési kőiében, gimnáziumba adnak legszívesebben. Önök hogyan tudnak segíteni azok­nak, akiknek nem sikerült korábban kideríteni, miben igazán tehetségesek? — Sok fórum van. ahól elő­bukkanhatnak a képességen. A természettudományi tár­gyak, matematika, nyelvek és a társadalomtudomány terén egyaránt már az első osztály­tól arra törekszünk, kísérle­tezgessenek, versenyezhesse­nek a tanulóink. Ebben na­gyon sokat jelent a fakultáció bevezetése; 10—15 fős csopor­tokban dolgozhatnak, több lehetőség és idő van az el­mélyülésre. Például történe­lemből! a forráskutatásra, egv- egy korszak megismerésére. A legfontosabb pedagógiai fel­adat a készségfejlesztés, ezért minden szárnypróbólgatási le­hetőséget nagyon komolyan veszünk. A háziversenyeket, vetélkedőket, a sport és a művészetek terén a különbö­ző erőpróbákat örömmel ren­dezzük. — Nem tapasztalta. hogy egy-egy sokirányú érdeklődé­sű fiatalt a túlterhelés veszé­lye is fenyeget? — Erről a pedagógusok kö­zött sok a vita. Az én néze­tem: a tehetség kibontakozá­sa transzfer jelenségekkel jár együtt, azaz, ha valaki értel­mes fizikából, matematikából, akkor általában a nyelveket is jól tanulja. Ritka, bár elő­fordult nálunk is. hogy az eevik tárgyból kiváló, a má­sikból bukásra áll valaki. — Hogyan látja a kiemel­kedő képességű gyerekek kö­zösségi helyzetét? Nem neheJ zebb számukra a beilleszke­dés? — Egy dolgot szeretnék előrebocsátani: nefh szeretem a zseni kifejezést. Jártaik és járnak ide kiváló, nagyszerű, gyerekek, akik sokkal többet tudnak (és akarnak is!) nyúj­tani az osztálytársaiknál, ők a tehetségesek, ügyesek. A leg­több esetben a többiekben megvan a tűrőképesség, még akkor is, ha „szórakozott pro­fesszor” típusú a gyerek. És tud iák: a lehetőség mindenki számára adott. Az első és má­sodik osztályban 14 szaktár­gyi szakkörünk van, harma­dik-negyedikben a fakultatív oktatás segít ki bontakoztatni a szunnyadó adottságokat, ké­pességeket. Van megszámolt csillagász, ornito'ógus diákunk, van. akinek tizenévesen sike­rült nyelvvizsgát tenni. De. ha a tehetséggondozásra gondo­lok, nem csak ők jutnak eszembe! * A tehetség és a lehetőség közé illeszkedő harmadik fo­galom, a felelősség teszi reá­lissá a két »szélsőt. Ha csak a tanárokon múlna, hogy felku­tatják-e, buzdítják-e valami­ben kiemelkedő diákjaikat, még könnyebb lenne a hely­zet. hiszen öröm, büszkeség olyan fiatalokat tanítani, akik minél többet szeretnének tud­ni. tanulni. De rajtuk, a diá­kokon is múlik: felismerik-e, hogy a tehetség számukra isi felelősséggel párosul, jobban kellene kamatoztatni, gyara­pítani. Van. akinél ehhez csak egyetlen dolog hiányzik: az értékek átrendezése. valósá­gos súlyuk megérzése. .Jobb önismerettel, nagyobb határo­zottsággal az elérhető! G. Kiss Magdolna Magyar statisztikai zsebkönyv, 1984. A kiadvány évről évre szá­mot ad társadalmi és gazda­sági életünk helyzetéről, el­múlt évi eredményeiről. A KSH számítógépein feldolgo­zott adatokat közérthető for­mában, tetszetős kivitelben, gazdagon illusztrálva adja közre, a közvélemény tájékoz­tatására. A negyvenéves jubileum természetesen kifejezésre jut az új kötetben, megszokott tartalma külön fejezettel bő­vült. Idősorai az összefogla­ló jelzőszámok után kiemel­jen ismertetik a tulajdon- és osztályviszonyok, a népességi szerkezet és népmozgalom, a lakosság fogyasztásának és életkörülményeinek alakulá­sát, majd a népgazdaság ága­zatainak fejlődését. További fejezetei a koráb­bi kiadásoknak jól bevált szerkezeti felépítésében tar­talmazzák a társadalmi és gazdasági mutatók részletes 1984. évi és fontosabb visz- szatekintő adatosorait. Textilművész Rónai Cva textilművész kiállítását tekinthetik me* az ér- lcklödők a hét közepéig Rétságon az Asztalos János Mű­velődési Központban. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.20: Társalgó 9.44: Muzsika gyerekeknek 10.05: Diákfélora 10.35: Éneklő ifjúság 10.51: XVIII. századi operákból 11.32: Felelet. 10. (befejező) rész. (Ism.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Arcképek az orosz irodalomból. (Ism.) 15.20: Nótacsokor 16.05: Látogatóban 17.00: Üjraolvasva. . . 17.30: Fjodor Saljapin Ibert» Don Quijote című filmzenéjéből énekel 17.45: A Szabó család 19.15: A magyar nyelv bete. 20.00: Kaiiis Zarins opera­felvételeiből 20.30: Diszkotéka 21.30: Az egészségügy világ­központjában 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Philipp Emanuel Bach: B-dúr gordonkaverseny 22.56: Kutatás a kutatás körül. Riportműsor 23.06: A Tátrai-vonósnégyes felvételeiből 0.10: Bakos Géza táncdalaiból PETŐFI RÁDIÓ: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Bemutatjuk új felvételünket 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót , 14.15: Népdalfeldolgozások 14.40: Nádihegedü 15.05: Operettegyüttesek 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Disputa — arról, hogy mit is mondhatott a bolgár kalauz? (Ism.) 18.30: Gramofonsztárok 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Néodalest 21.05: Hunyady Sándor meséli. V/l. rész. (Tsm.l 21.33: Babos Gyula—Szakcsi Lakatos Béla duó játszik 21.51: A Rádió Dalszínháza 23.20: Slágerek Rómából és Párizsból 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró­ság. Dr. Timár László előadása. 17.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyar­országi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tv-torna (ism.) 8.05: Iskolatévé 8.50: Angol nyelv 9.05: Magyar irodalom (ált. isk. alsó tagozat) 9.35: Aki mer. az nyer! 10.05: A férfiak pedig nem sírnak 11.25: Képújság 15.00: Iskolatévé 15.45: Annick 16.20: Szórakaténusz ifi.AO: Hírek' 16.45: Tv-Basic tanfolyam XVI/14. rész. 17.15: Cigányzene II /l. rész 18.05: Képújság 18.10: Nemcsak nőknek! 18.25: Mesterdallamok 18.50: Reklám 19.05: Mini Stúdió ’85. 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: a halál archívuma XTTT 4. rész: A. holtak nem beszélnek 21.00: Stúdió ’85 22.00: Szemtől szembe 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Himnusz 2. MŰSOR: 18.25: Képújság 18.30: Regionális adások 19.00: Mesterművek — műalkotá­sok 4. rész. (ism.) ^ 20.0«: Elenyésző kisebbség 20.55: Tv-híradó 2. 21.15: .Reklám 21.20: Egy hét vége története 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A szerelemről 20.20: Szovjetunió—Svédország jégkorong-vb 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A nagy eset 21.15: A Duna kapuja 21.30: időszerű események 21.56: rdőjárásjelentés 22.00: Ez történt 21 óra alatt *2.10: A fafaragó-művészet Macedóniában MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 3­tól: Veri az ördög a feleségét (14). Színes magyar film. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Maraton élctre-halálra (16). Színes, szink­ronizált USA bűnügyi film. — Kohász: Fojtogatás (18). Színes japán film. — Tarján vendéglő: Jim Craig. Szinkronizált auszt­rál western. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6- tól: Szaffi. Színes magyar rajz­játékfilm. 8-tól: Az éjszaka (16). Olasz film. — Nagybátonyi Pe­tőfi: A legyőzhetetlen Vutang (14). Színes, látványos karate- kalandfilm. — Nagybátonyi Bá­nyász: Akit Bulldózernek hív­tak. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Pásztói Mátra: Jazzbolondok. Színes, zenés szovjet film. — Rétság: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkroni­zált USA bűnügyi filmvígiátók. — Kistoronyéi Petőfi: MeneVn- lés a győzelembe. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfjim. — Jobbágyi: Szuoerzsaru. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film» vígjáték. 4 NÓGRÁD - .1985. április 23., kedd ügy kislány és két kisfiú ül | (negilletődötten mamája mel- i Jett a folyosón. Türelmesen 1 várakoznak, mígnem a kis- i lány anyukája felcsattan: ] kezdjék már el, unja az égé- i szét. A gyerekeket hamaro- 1 san beviszik az egyik szoba- . ba. — Mi célból vannak itt? — Az óvónő küldött iskola- 1 érettségi vizsgálatra — így : az egyik asszony. A szőke kisfiú mamája bi- Bonytalankodva mondja: — , 'Az óvónő úgy látja kell, hát kijöttünk. Gyanítom azért, , mert selypít a kisfiú. — Azzal a logopédushoz küldték volna! — harsan me­gint a lányos mama hangja. — Én nem tudom, minek ez ' az egész! Tavaly is jönni , kellett a másik gyerekkel. Azt . mondták írassam korrekciós osztályba, azután meg a vá­rosi tanácson kiderült, hogy nem muszáj, így aztán ren­des osztályba jár a kisfiam. Most megint kezdődik min­den elölről. De úgyis megy a lányom iskolába, akármit sütnek ki! A szőke kisfiú anyjának elkerekedik a szeme. Hát így is lehet? Meg lehet úgy is, ahogy Balassagyarmaton a beiratko­zásnál tapasztaltam. Az egyik édesanya mondta, miután a beíró hölgy a gyermeke felől érdeklődött: — Nem biztos, hogy enge­dem iskolába. Olyan mozgé­kony, szétszórt, ugyanakkor fáradékony, szóval kicsi még az iskolához. De majd az óvó­nővel megbeszéljük. Egyre több nagycsoportos óvodás kerül az iskolaérett­ségi vizsgálatokat végző szak­emberek elé. Míg 1980-ban 232 gyereket vizsgáltak meg, tavaly 500-at, idén pedig már lesz 600 a Salgótarjáni Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadó Intézetben. A szá­mokból azonban egyáltalán nem következik, hogy nő a fejlődésben lemaradt, vagy a normálistól eltérően fejlődő gyermekek száma. Sokkal in­kább a felderítés hatékonysá­gát jelzik az adatok. Az vi­szonyt tény, a vizsgálatok gyarapodásával együtt szapo- e rodnak a konfliktusok. Vol- 1 iáképpen érthető, egyetlen 1 szülő sem örül, ha gyerme- t kéről kiderül, nem érett az ; általános iskola megkezdésé- ; hez. Nehéz megérteni, a i „baj” nem az, ha vizsgálat- 1 ra kell menni, de sokkal in- ] kább, ha úgy kezdi el az is­kolát egy kisgyerek, hogy az , meghaladja erejét. — Mit jelent: a gyerek éret- 1 len az iskolára? — A kérdés \ dr. Tóth Árpádnénak, az in- i tézet igazgatóhelyettesének i szól. ’ — Több fajtáját különbőz- . tétjük meg. Biológiai éret- ! lenségről beszélünk, ha a 1 gyerek kicsi és testsúlya sem > éri el a kívánatost. Ilyen ‘ esetben már az óvoda orvo- 1 sa is felmentést adhat. A 1 pszichikai éretlenség a gon- > dolkodás. emlékezet, figyelem 1 nem megfelelő fejlettségét je- 1 lenti. Ezek pedig elengedhe- 1 tetlenek a tanuláshoz. Ide- i tartozik az is, ha a gyerek nerh elég kitartó, nincs fel- i adattudata. A szociális éret­lenség azt jelenti, hogy nem ' tud beilleszkedni a közösség- - be, nem rendelkezik stabil < szokásrendszerrel. Ez a túl­kényeztetett vagy elhanyagolt ■ kicsiknél fordul elő. i — Mindezt hogyan tudják megállapítani ? — Szerteágazó vizsgálattal. Kikérdezzük az édesanyát, milyen volt gyermeke csecse- i mőkorától. Aztán csopor­tosan vizsgáljuk a gyereke­ket, itt kiderül, milyen az alkalmazkodóképességük, fi­gyelmük, munkabírásuk és így tovább. Az egyé­ni vizsgálatnál a gondol­kodásra. beszédkészségre, megfigyelésre, emlékezetre figyelünk. Megnézzük azt is, milyen kezes. Ez utóbbi, mint kiderül, igen fontos kérdés, s eldön­tése egyáltalán nem olyan egyszerű, mint gondolnánk. Hogy a gyerek milyen kezes, azt nem az mutatja meg, melyik kezébe veszi a ceru­zát. Itt egy középen lyukas kartonlapot kap a kislány. Kukucskálj bele! — hangzik a felszólítás. S a kislány fej­emeli a papírt, de a lyuk va­lahol a szeme között van, s húzza jobbra, balra, maga se tudja, melyik szemével néz­zen bele. Ezt a gyereket bi­zony átszoktatták a bal kezé­ről a jobbra. A labdás kísér­let is erről vall: a pattanó labdához bal lábát emeli. — Ez miért fontos infor­máció önöknek? — Az átszoktatott gyerekek könnyen lesznek iránytévesz- tők, s náluk alakul ki az úgy­nevezett diszlexia és diszgrá- fia. Ez azt jelenti, hogy ol­vasáskor és íráskor nem tud­ja követni a betűk sorrendjét, gyakorlatilag nem tud meg­tanulni olvasni és írni. Ma azonban a tanítónők ismerik a módszert, amellyel elejét lehet venni e jelenségeknek. Nehéz a balkezesek élete, hi­szen minden szerszám a jobb­kezeseknek készül. Mégis hagyni kell őket, mert nem kívánt következményei lehet­nek a beavatkozásnak. — Mi lehet a döntés vizs­gálat után? — Mi nem döntünk. Nem vagyunk hatóság, Javaslatot teszünk: maradjon még egy évig óvodában a kisgyerek, vagy írassák kis létszámú osz­tályba. Ezt nevezik korrekci­ós első osztálynak is, amit nem tartunk szerencsésnek. Bizonyára az elnevezés miatt is rengetek előítélet él a köz­tudatban, holott ezekben az osztályokban is ugyanazt ta­nulják a gyerekek. Csak más módszerekkel, több személyre szóló figyelemmel kísérve. Aztán, ha értelmi fogyatékos­ság gyanúja merül fel, az át­helyező bizottság elé utaljuk a gyereket. És természetesen javasolhatjuk azt is, hogy normál létszámú osztályban kezdje iskoláit a gyerek. Az intézet nem hatóság — hangsúlyozza dr. Tóth Arpád- né — nem döntenek. Pedig olykor elkelne. Mert, bár a legtöbb szülő hajlik az okos érvelésre, mindig akad olyan anyuka, aki nem hajlandó tu­domásul venni gyermeke ér­dekeit. Saját hiúságainknak nem szolgáltathatjuk ki a kis­gyereket. Veszprémi Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents