Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI 8IZOTTS AGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 90. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK Javaslatok, törvények, ■ ■■ tf m jovonk ma összeülő országgyűlés napirendié«! az oktatási törvénytervezetnek, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatainak, .az állami pénzügyekről, a népgazdasági tervezésről és a tanácsokról szóló törvénymó­dosításának megvitatását javasolták. Elismerésre méltóan gazdag munkaprogram. Mi köti össze ezeket a területeket, természetesen azon kívül, hogy egyazon ülésszak napirend­jén szerepelnek? Mi teszi fontossá ezeket a témákat? Az, hogy mindegyikük fontos feltétele a továbblépésnek, amely néhány héttel ezelőtt a párt XIII. kongresszusának, határo­zatában is megfogalmazódott. Ez utóbbiból, s a kongresz- szuson elhangzottakból kicsendül, hogy népünk készenáll a továbblépésre, a gazdaság és a társadalom további fejlesz­tésére. E fejlesztés törvényes feltételeihez tartoznak a napi­rendi pontok mögött levő feladatok. Az előttünk álló új fejlődési szakaszban kulcsszerepe van annak, hogy közoktatásunk mennyire áll készen a kimű­velt emberfők képzésére. Hiszen ezeken a kiművelt ember­főkön áll, vagy bukik a magyar társadalom .sorsának jobb­ra fordulása. A megvitatandó oktatási törvénynek a többi között az a feladata, hogy az iskoláit közelebb vigye az élet­hez. Szükséges, hogy az iskola olyan állampolgárokat indít­son útjukra, akik készek befogadni a tudomány legújabb eredményeit, akik képesek arra, hogy aktív munkáséveik alatt akár több alkalommal is módosítsák szakmájukat a legújabb követelmények szerint. Alkalmassá kell tenni er­re az iskolát, mert jelenleg még nem az. Az új törvény ad­ta feltételek között növekednie kell az önállóságnak és a demokratizmusnak az iskola falai között. Önállóbbá kell tenni az oktatási intézményeket, hogy a tanterveket saját lehetőségeihez és a tanulók adottságaihoz alkalmazzák. De­mokratizálni kell, hogy megvalósulhasson az iskola és a tár­sadalom közötti visszacsatolás, hogy ez utóbbi közvetítse igényéit az előbbihez, s ezek kielégítéséhez segítséget is tud­jon adni. Erre nyújthat, majd lehetőséget, de csak lehető­seset, az új oktatási törvény, mert önmaga nem csödaszer, annyit ér. amennyit megvalósítanak belőle. A másik napirendi pont abban hasonlatos az elsőhöz, hogy a terület- és településfejlesztés körében is önállósodá­si. decen.tralizálási törekvéseket kívánunk erősíteni. Az új elvek a kistelepülések szerepének növekedését helyezik elő­térbe. A képviselők elé kerülő koncepció a kistelepülesek la­kosságmegtartó és -eltartó szerepét erősíti. E célból csök­kenteni kell a főváros es a városok, a városok és a közsé­gek ellátása közötti — helyenként igen'ki rívó — különbsé- géket. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy-egv tér­ség adottságait a fejlesztésnél. Hosszú távú feladatunk a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. A fejlesz­tési koncepció fontos elve, hogy a meglevő értékeket meg kell őrii/ii, különösen a környezet és a természet értékeit. Fokozni kell a helyi szervezetek érdekeltségét' a fejlesztés­ben. bevonni őket a települési feladatok megoldásába. Eh­hez nagyfokú önállóságot kell adni a helyi tanácsoknak. A törvényjavaslatot és a feladatkijelölő határozat terve­zetét széles nyilvánosság vitatta meg. A társadalmi, érdek- védelmi és tudományos szervek már jó előre megkapták az oktatási törvény tervezetét, megvitatásra. Összegyűjtött vé­leményük odakerült a javaslat kidolgozóinak asztalára. Nem új gyakorlat ez, ugyanazt a célt szolgálja, mint ko­rábban a választási törvénytervezet, nemreg a kongresszu­si irányelvek nyilvánosság elé bocsátása: a legszélesebb rész­vételt közös dolgaink megvitatásában. A terület- és telepü­lésfejlesztési koncepcióról —, amelyet Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese az országgyűlési bizottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett '■— kilencven vita­fórumon tízezer ember mondhatta el véleményét. Azt is megújuló társadalmunk és gazdaságunk tette szük­ségessé. hogy módosítsuk a tanácsokról, az állami pénz­ügyekről és a népgazdasági tervezésről szóló törvényeket. Ez utóbbi törvény módosítása követi a gazdaságirányítás rend­szerének változásait, nagy súlyt helyezve a tervezés jobb alkalmazkodására a külső és a belső feltételek változásai­hoz, s a széles körű társadalmi részvételre a tervek kidol­gozásában, megalapozásában. Az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt módosítá­sának célja, hogy a tervtörvénnyel összefüggésben jobban kibontakozhasson a tanácsi önkormányzat. A tanácsok ter­vei például kikerülnek az állami költségvetésből, azzal az állami támogatások rendszerén keresztül tartanak csupán kapcsolatot. A javaslatok elfogadása esetén a tanács önálló­an dönthet afelől, hogy pénzeszközeinek mekkora hányadát költi fejlesztésre és a működési költségvetésre. (Itt is meg­szűnik a gazdasági zsargonban a pénzek „pántlikázásának” nevezett jelenség.) A tanácsokról szóló törvény módosítása pedig a népgaz­dasági tervezésről és az állami pénzügyekről szóló törvény módosításával összhangban kibővíti a tanácsok jogait és kö­telességeit. a településfejlesztésben, a lakosságot ellátó te­vékenyégében. A z országgyűlés elé kerülő napirendi pontok nem kis fel­adatot adnak a törvényhozóknak. Munkájukat irány- mutatásával könnyíti meg a tény: a széleskörűen megvitatott, az országgyűlési állandó bizottságok által támo­gatott törvényjavaslatok, -módosítások mindegyikét át-meg áthatja a demokratizmus fejlesztése, a helyi szervek önálló­ságának növelése. Magyarországra látogat Constantin Dascalescu Ma összeül az országgyűlés Csütörtökre összehívott ülés­szakán az országgyűlés — a Minisztertanács javaslatára — várhatóan új törvényt alkot az oktatásról, megvitatja a te­rület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, továb­bá módosítja három magas szintű jogszabály, nevezete­sen a népgazdasági tervezés­ről, az állami pénzügyekről és a tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. *• A mostani ülésszak egyben cíkluszáró is: befejezi érdemi munkáját az a ,,T. Ház”, amelyben a választópolgárok bizalmából ' 352 országgyűlési képviselő öt évre szóló man­dátumot kapott 1980 tavaszán. Az új országgyűlés a június 8-ra kiírt választások után tartja majd alakuló ülését. (MTI) Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztár­saság kormányának- elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra . Magyaron szágra érkezik, (MTI) Stiiiltz a csúcstalálkozó Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Reagan amerikai elnök és Mihali Gorbacsov, az SZKP főtitkára „egyetért abban, hogy hasznos lenne közöttük a találkozó, amelyet rövid időn belül kellene megtartani” — jelentette ki George Shultz amerikai külügyminiszter egy szerdai televíziós nyilatkoza­tában. Shultz a két vezető kö­zötti levélváltásra utalt ezzel kapcsolatban. A miniszter azonban hozzáfűzte, hogy egyelőre semmiféle megálla­podás nem jött létre egy ilyen találkozás időpontját, helyét, vagy napirendjét illetően. Shultz azt mondotta, hogy nem tesznek különbséget a- között, vajon csupán- „találko­zóról” vagy ..csúcstalálkozóról” lehet szó. Robert McFarlane, Reagan nemzetbiztonsági ta­nácsadója korábban azt mon­dotta. hogy a „találkozó” csupán első megbeszélést je­lentene, s azon nem feltétlenül kellene megállapodásoknak létrejönnie, a „csúcstalálko­zót” viszont gondós elkészí­téssel. előre meghatározott napirenddel kellene összehív­ni, s azon már érdemi megál- apodások jöhetnének létre a két ország viszonyát érintő kérdésekről. Elutazott Iáimé Gama Hivatalos látogatását befe­jezve szerdán elutazott Bu­dapestről Jaime Gama. a Portugál Köztársaság külügy­minisztere. (MTI) i Folyamatosan halad a burgonya vetése az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetke-) zetben. Étkezési és vetőmagburgonyát 202, illetve 98 hektáron juttatnak a földbe. A hád rom gépnek összesen 900 tonna gumót kell elvetni, amivel a hónap végére végeznek, ha az időjárás engedi. — Bencze — Képviselő-jelölés Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Pásztóit és Karancslapujtön Brutyó János és Szilágyi Tibor a 2. számú választókerület képviselőjelöltje Szűknek bizonyult a Nógrád megyei 2. számú országgyűlé­st képviselői választókerület második jelöiő gyűlésének a Salgótarjáni . Vasöntöde és Tűzhelygyár Ady Endre Mű­velődési Hazának nagyterme, sok választópolgárnak már csak az előtérben jutott hely. A nagy érdeklődéssel kísért jelölő gyűlés elnökségében ott volt Brutyó János, az MSZMP KB tagja, a KEB nyugalma­zott elnöke, Salgótarján dísz­polgára; Géczi János, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára: Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács álta­lános elnökhelyettese és Szi­lágyi Tibor, a városi pártbi­zottság titkára. Maibzirrek István, a Haza­fias Népfront Nógrád megyei Bizottságának alelnöke meg­nyitójában elemezte a válasz­tójogi törvény új vonásait, aláhúzta a jelölés felelősségét, majd a jelölő gyűlés előadója lépett a mikrofonhoz. Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára min­denekelőtt megállapította: — A választási előkészület minden esetben jó alkalom arra, hogy véleményt nyilvá­nítsunk a mindenkori politi­káról. A mostani . fórumokon is lehetőség nyílik a tömeges párbeszédre és véleménycseré­re. A néofront választási felhí­vása világnézetre és életkor­ra való' tekintet - nélkül moz­gósít népünk érdekeinek szol­gálatára, s a -népfront .jelölt­jeire való szavazással erősít­hetjük nemzeti egységünket is. Szalai László a további­akban áttekintette az ország negv szabad évtizede nagyívű változásait, beszedes példák hosszú sorolásával idézte Sal­gótarján gyarapodását. A jelölő gyűlés előadója megemlítette, hogy a városban várhatóan alapvetően, teljesül a'VI. ötéves terv, az eredeti­leg tervezettnél több lakás épül. tervszerű a telekgazdál­kodás, 150-nel gyarapodott az óvodai helyek száma, a fe­szültség eiienere is sikerült elkerülni az általános iskolák­ban a váltott tanítást, mert huszoneggyel több az általá­nos iskolai tantermek száma is. A városfejlesztés eredmé­nyeinek idézésé, a lakossági segítségről való megemlékezés után a városi pártbizottság első titkára a gazdasági egy­ségekkel foglalkozott. Szólva arról, hogy a pozitív kibonta­kozás jelei tapasztalhatók ott is, ahol eddig gondok voltak. A feladatokra való utalás ulán Szalai László a megyei népfrontbizottság megbízásá­ból javasolta kép viselő jelöl­teknek Brutyó Jánost és Szi­lágyi Tibort. Az életutak résziét es ismer­tetése után Marczinek István bejelentette: a ; választókerület előző napi első jelölő gyűlé­sén mindkét jelölt 282 szava­zatot kapott Ezt követően el- ■■ sóként - Tözsér Zsuzsannna. az öblösüveggyár finomcsiszolója kért szót. Mindkét jelöléssel Július 1—7. között Magyar—finn barátsági hét A hetedik magyar—finn ba­rátsági hét eseményeit idén július 1—7. között, egyidőben rendezik meg a két ország­ban. A háromévenként sor­ra kerülő rendezvényt 1967- ben tartották meg először. Idén a két nép barátságát demonstráló eseménysorozat fővédnöki tisztét Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke vállalta el. Az eddigi találkozókat mind­két országban . hasznosnak tartják. Magyarország és Finnország egyaránt nagy sze­repet vállal az európai béke és biztonság elmélyítésében. A barátsági hetek fontos ele­me a két nép történelmi ro­konsága, a mélyen gyökerező kölcsönös tisztelet és barátság.' A barátsági hét előkészítése mind Finnországban, mind' Magyarországon széles társa­dalmi alapokon zajlik. A ren-' dezvények során népes tár­sadalmi küldöttségek látogat-’ nak el mindkét országba, el-' sősorban a testvérvárosokba, amelyek száma napjainkra már elérte a tizennyolcat. A hét nap alatt lehetőség nyí­lik kölcsönösen megismerkedni a kulturális, gazdasági ered­ményekkel, s alkalom kínál­kozik a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítására is. Az idei barátsági hét során megemlékeznek arról is, hogy 150 esztendővel ezelőtt jelent meg a finn nemzeti eposz, a Kalevala. A barátsági hetet megelő­ző napokban Debrecen városa ad otthont a harmadik test­vérvárosi konferenciának, ahol a magyar és finn városok kép­viselői ismerkednek meg egymás munkájával. A rendezvénysorozat rész­letes programja ezekben a napokban-hetekben formá­lódik. . (MTI)« egyetértve Brutyó Jánosról éld mondta, hogy jelentős szerepe van a város fejlesztésében) Szilágyi Tibort pedig a város gondjaival együttélő tettre« kész embernek nevezte. Bácsa Tivadar, az SVT hidegüzemei nek vezetője a választókerület ti teendők felidézése után a4 SVT dolgozóinak támogatósad ról biztosította a jelölteket) Kazinczi Gyula, az öblösüvegd gyár igazgatója elmondta: tad pasztáit, a legbensőbb protu lé mákat is vállaló közéleti emberek a jelöltek. Nándori Terencné, általános iskolai igazgató, tanácstag a szőkébb környezet megoldásra várd! teendőiből idézett egy, csokor, ravalót, felhtva erre a kep- , vi.seiőjelöltek figyelmét. A többi között a kábeltelevízió igényéről szólt, változást süi- ' getett a bevásárlás körűimé« nyiben, s az óvodai gondol« megszüntetésében. A vita befejezése után a jelölő gyűlésen részt vevő 264 választópolgár egyhangúlag tá­mogatta úgy Brutyó János, mint Szilágyi Tibor jelölését. A két jelölő gyűlés együttes szavazatai alapján így a 2. számú választókerület jelölt­jeivé váltak. Brutyó János, megköszönva a bizalmat, elsőként a Sal­gótarjánnal kialakult régi kapcsolatáról szólt. — Annak idején az első be­nyomások nagy hatást tettek' rám, az ember óhatatlanul azt kérdezte: lesz-e ebből város. Nehéz körülmények között gyarapodott és :változott Said , gótarján, s erre én is büszke vagyok. Szeretem a vérpa szorgalmas népet, s a majd meg választa ndó kép v is el öv,ej együtt kell dolgozni a lakos­ságnak is. S amelyikünkéi megválasztják, az majd féld tűri a nadrágot és igyekszik teljesíteni a megbízatást. Szilágyi Tibor is a közös munka hangsúlyozásával kezdd te, majd ezt mondta: — Kétszeresen is megtisztel lő nekem a jelölés. Itt, a köd zelben voltam pályakezdő ped dagógus, ugyanakkor a mund kaim is köt ehhez a kerület^ hez. A lakóterület szorgalmas munkásaival meg tudjuk ol­dani a feladatainkat, hiszed hittel és felelősséggel még sokat lehet tenni. S hogy ki vehet részt ebd ben a munkában képviselőd! ként, arról június 8-án sza« váz majd a 2. számú válaszd tóikerület — Salgótarján déli része — lakossága. (Folytatás a . 2. oldalon^ « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents