Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! Képviselő-jelölések Négrád megyében Sikerek a bányavidék fejlesztésében f (folytatás az J. oldalról) A 4-es számú országgyűlési választókerület első jelölő gyűlését tegnap tartották meg a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban. A 4-es választókerület Bátonyterenye központján, az ott dolgozó ipari üzemeken túl, magába foglalja a vonzáskörzethez tartozó településeket, így Mátratere- nyét, Nemtit, Mátramindszen- tet, Mátraverebélyt, a kisbár- kányi völgy falvait. Az ösz- szesen 32 ezer lakos nevében ezen a jelölő gyűlésen csaknem négyszázan vettek részt. Már jóval a kora délutáni kezdet előtt a Bányász fúvós- zenekar pattogó ritmusú muzsikával hívta fel a környéken lakók figyelmét a kiemelkedő fontosságú eseményre. Az országgyűlési képviselők jelölésére hivatott gyűlés levezető elnöke, Boros János, a Hazafias Népfront bátonyterenyei titkára előbb ismertet- 1e az új választójogi törvény lényeges vonásait, 'majd Zsuf- fa Miklós, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója szólt a választópolgárokhoz. A magyar népgazdaság elmúlt esztendőkben elért eredményeinek, valamint a XIII. pártkongresszus munkájának elemzése után a 4-es számú országgyűlési választó- kerület fejlődését ecsetelte. Ebben a kerületben a VI. ötéves terv településfejlesztési céljai zömmel már az elmúlt Tőzsér Gáspár és Csegöldi Sándor esztendőben valósággá váltak, sőt esetenként túlteljesültek. A tervezettet meghaladóan, ezernél több lakás épült fel a településeken, jelentősebb ösz- szegek jutottak a lakások felújítására. korszerűsítésére. Az előirányzott 75 óvodai helyivel szemben 125 létesült, bővült az iskolai tantermek száma, több gyermek részesülhet az iskolai napközis ellátásban. Javult a lakosság áruellátása. modernebbé vált az üzlethálózat. Számottevően fejlődtek a gyári dolgozók szociális körülményei. A közelmúltban létesült üzemeknél ez természetes, de ma már a bánya is megközelíti ezt a szintet. Megoldandó gond így is bőségesen maradt: sok még a tennivaló a lakásszám növelésében, a meglevők megóvásában, az ivóvízellátás bővítésében, az iskolai tantermek gyarapításában, az egészségügyi ellátás, a kereskedelem és a szolgáltatás fejlesztésében. Az elmúlt esztendők eredményeinek, gondjainak áttekintését követően Zsuffa Miklós bemutatta a jelenlevőknek azokat a jelölteket, akiknek szavazólapra való felvételét a Hazafias Népfront javasolja. Csegöldi Sándor a Nógrádi Szénbányák vájára, hosszú éveken át a tiribesi aknaüzem, az átcsoportosítás óta pedig a kányási aknaüzem dolgozója. Közéleti aktivitása egész eddigi életpályájára jellemző: akár az ifjúsági mozgalomról, akár a pártéletről legyen szó, fokozott politikai érzékenységével, a közösség iránti odaadásával hívta fel magára a figyelmet. Tőzsér Gáspár ugyancsak a Nógrádi Szénbányák dolgozója, a kányási aknaüzem biztonság- technikai megbízottjaként tevékenykedik, jelenleg a választókerület országgyűlési képviselője. Kazár község párt- bizottságának tagja, a választókerület lakosságához immár számos ügyes-bajos dolog intézésével kötődik, tiszteletnek, megbecsülésnek örvend. A hozzászólók mindegyike a két jelölt érdemeit erősítette meg, s csaknem teljesen azonos eredményt hozott a szavazás is: a jelölő gyűlés résztvevői úgy határoztak, kerüljenek fel mindketten a szavazólapra. Jól fejlődött az ipar, eredményes a mezőgazdaság A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottságénak hívására, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár új nagycsarnokában az 5. számú országgyűlési választókerület jelölő gyű- léoém több mint 450-en vettek részt a pásztói üzemek, gyárak, vállalatok, intézmények dolgozói, valamint Ecseg, Jobbágyi, Tar, Alsó told és Szurdokpüspöki választópolgárai. Tari Ottó, a Hazafias Népfront pásztói városi titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Juscsáfc Györgyöt, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóját, Füssy Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát. Ezután Pádén Sándor, a Pásztói Szerszám- és Készülékgyár igazgatója a választókerület jelölő gyűlésének előadója ismertette a XII. pártkongresszus óta elért eredményeket, méltatta a XIII. kongresszus tevékenységét. Ezzel kapcsol atban utalt a jelen és jövő tennivalóira, majd rátérve szű- kebb hazájának fejlődésére hangsúlyozta, hogy az eltelt öt évben sem- Pásztó, sem pedig a város környéke nem szűkölködött az eredményekben. A város és környékének ipara fejlődött, előtérbe került az intenzív fejlődés, a hatékonyabb munka követelménye, bővült az exportra történő termelés. A termeléssel párhuzamosan javult a dolgozók élet- és munkakörülménye, emelkedett személyi jövedelme. A mezőigazdasági dolgozók is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Dinamikusan nőtt a mellélk- üzemi tevékenység és az exportra szánt termékek meny- nyisége. A mezőgazdaság dolgozói biztosították a folyamatos, jó színvonalú áruellátást. A településfejlesztési célkitűzések megvalósítása javította a lakosság életkörülményeit. Kiemelkedő eseménye volt Pásztónak a vezetékes gázellátás elkezdése, amely nem szerepelt a VI. ötéves terv eredeti célkitűzéseiben. Folyik a kórház rekonstrukciója, amely megyei beruházásként az első szakaszban 67 millió forintba kerül. A lakosság vízellátásának javítására rendkívüli intézkedéseket tettek. A kulturális ágazatban a legfontosabb célok teljesültek. Üj általános iskola épült Pásztón, Vanyarcon és Kálién, átadásra került a pásztói 200 férőhelyes általános és középiskolai diákotthon, a kisegítő iskola és nevelőotthon. Az előadó foglalkozott a tanácsi munka fejlődésével, gondjaival, a választási rendszer továbbfejlesztésének új vonásaival, végiül a Hazafias Nénfront megyei bizottsága megbízásából javaslatot tett a két képviselőjelöltre. Sándor Gábor műszerész, a budapesti Arany János Gimnáziumiban érettségizett, a hatvani szakmunkásképzőben szerzett rád ió-tv műszerész szakmát. Szakmailag felkészült fiatal, munkáját mindig nagy szorgalommal végezte. Megbízható, önkritikus, felelősséget vállaló dolgozó, politikailag képzett. Sőregi József lakatos csoportvezető a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában lakatosszakmát szerzett. Szakmailag felkészült, gyakorlatias, egyenes jellemű, az új iránt fogékony dolgozó, aki mindig a megoldásokat keresi. A rábízott feladatokat lelkiismeretesen látja. el, példamutató. Mindketten a Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban dolgoznak. A jelöltek munkáját, személyét követő eszmecsere során kitűnt, hogy támogatják őket, képesnek tartják a képviselőséggel járó feladatok elvégzésére. Ezután a jelöltek kértek szót. Sándor Gábor megköszönte a bizalmat, s megválasztása esetén a legjobb tudása szerint képviseli majd választó- kerületének polgárait. Sőregi József ugyancsak megköszönte a nagy létszámú megjelenést, s megígérte, hogy megválasztása esetén tudása legjavával szolgálja választóit. Befejezésül a javasolt személyeket a megjelent választópolgárok elfogadták országgyűlési képviselőjelöltjüknek. Együtt cselekedni a választókerülettel A Himnusszal kezdődött tegnap este a karancslapujtői művelődési házban a 3. számú országgyűlési választókerület jelölő gyűlése, ahol megjelentek a Karancsvölgy községeinek választópolgárai. Ellenbach Istvánné nyugdíjas, a területi pártbizottság volt titkára köszöntötte a résztvevőket, s az elnökségben helyet foglalókat; Létovai Ildikót, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkárát, Kassainé Karácsony Évát, a salgótarjáni városi pártbizottság titkárát; Győr- ffy Dezsőt, a városi tanács elnökhelyettesét. Dr. Gergely Sándor, a ka- rancslapujtöi termelőszövetkezet elnöke, a jelölő gyűlés előadója méltatta hazánk ez évi legjelentősebb eseményeit; igy a felszabadulás negyvenedik évfordulóját, a XIII. pártkongresszus határozataiból adódó feladatokat. A di2 NÓGRÁD - 1935. namikus fejlődés mellett szólt nehézségeinkről, gondjainkról is, amelyek csak a korszerű gondolkodásmóddal, a szellemi és anyagi erők kiaknázásával oldhatók meg. Méltatta az új választójogi törvény demokratizmusát, a kettős, illetve többes jelölésben rejlő lehetőségeket. Ezután a szűkebb környezetben, a Karancs völgyének községeiben elért eredményekről adott számot. Elmondotta, hogy a tízmillió forintos fejlesztési költség mellett a lakosság 26 millió forint értékű társadalmi munkát végzett, az elmúlt években, ennek nyomán felépült másfél száz családi ház, létrejött a vezetékes ivóvízhálózat, a korszerű utak minden utcát érintenék, az oktatási intézményekben nem kellett bevezetni a két műszakos tanítást, az óvoda valamennyi gyereket tud fogadni. Hangsúprilis 18., csütörtök lyozta; a nyugdíj asokkal, az öregekkel való foglalkozás továbbra is fontos feladat. A jelölő gyűlés résztvevői az előadást követően tájékoztatást kaptak a Hazafias Népfront megyei bizottsága által javasolt két országgyűlési képviselőjelöltről. Czene Árpád, a ceredi termelőszövetkezet ágazatvezetője, párttitkár, mozgalmi tevékenységét a KISZ- ben kezdte, a növényvédő főiskolát Keszthelyen végezte el, 1980-ban országgyűlési képviselőnek választották. E nép- képviseleti funkciót az elmúlt ciklusban jól látta el, aktív közéleti ember. Bogár Sándor a karancsLapujtői termelőszövetkezet esztergályosa szakközépiskolában tanult, pártiskolán szerzett politikai ismereteket, Karancsalján lakik. ahol tanácstag . és a Hazafias Népfront elnöke. Munkahelyén szakszervezeti titkár, újítótevékenysége kiemelkedő. A javaslat bejelentése után több hozzászólásra került sor. Fodor István termelőszövetk -éti tag hangsúlyozta, jó dolog az, ha az állampolgárokat magas fórumokon képviselőik maguk is a kétkezi dolgozók közül valók, s e kívánalomnak mindkét jelölt megfelel. Tórák Sándor, a községi közös tanács elnöke elmondta, bárki is legyen az országgyűlési képviselő a jelöltek közül, fontos, hotgy ismerjék, értsék a terület gondjait, nehézségeit. Egy harmadik jelöli neve is felvetődött Miklós Zoltán mihálygergei lakos személyében, aki maga nem vett részt a jelölő gyűlésen. Ezután a 274 résztvevő egyhangúlag támogatta Czene Árpád és Bogár Sándor jelölését. Miklós Zoltán 34 szavazatot kapott. Képviselőjelöltnek az választható, aki választójoggal rendelkezik, és a jelölő gyűlések összesített résztvevőinek legalább egy- harmada támogatja a jelölést. A jelöltté válásnak ugyanakkor feltétele a? is, hogy nyilatkozni kell a jelölés és a Hazafias Népfront programjának elfogadásáról Tudományos konferencia Lukacs György emlekére Lukács György helye és szerepe á marxista elmélet XX. századi fejlődésében címmel nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődési Minisztérium. az MSZMP KB Párttörténeti Intézete. Társadalomtudományi Intézete és a Politikai Főiskola rendezésében, a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára. A háromnapos esz- mecseresorozatot Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg, köszöntve a konferencia külföldi — a szocialista országokból és több tőkésállamból érkezett —, valamint hazai résztvevőit, majd Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tartott előadást Gondolkodva cselekedni címmel Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója, a Lukács György Emlékbizottság elnöke levélben üdvözölte a konferenciát. Lukács György kultúrafelfogásáról Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter tartott előadást. A konferencia délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. A szakemberek egyebek ■köz' Lukács történetfilozófiájáról és költői műfajelméletéről. a magyar munkásmozgalomban betöltő t szerepéről, filozófiájának a jogfilozófiára gyakorolt hatásáról, s magyar nyelven megjelent tanulmányairól tanácskoztak. Csütörtökön újabb plenáris üléssel, illetve munkacsoportok tanácskozásával folytatódik az ülésszak. (MTI) Máig ható tanulságok Bandung öröksége ..Merdeka” — Függetlenség. Véletlen, mégis szimbolikus tény, hogy ez volt a neve Bandungban annak a tárgyalóteremnek, ahol éppen harminc évvel ezelőtt. 1955. április 18. és 24. között ázsiai és afrikai nemzetek vezetői kiemelkedő jelentőségű tanácskozásukat megtartották. Az értekezleten ugyanis 29, javarészt az azt megelőző esztendőkben önállóvá vált állam vett részt, egy csapásra világhírűvé avatva az eddig jobbára ismeretlen indonéziai kisvárost. Három évtized — nem rövid idő a nemzetközi kapcsolatok históriájában. Érthető, hogy ezalatt számtalan változás következett be. A ban- dungi talál kozó eredményei, az ott elfogadott közös dokumentum mégis napjainkig kiható érvényű, olyan okmány, amely új szakasz kezdetét jelentette a lassan öntudatra ébredő harmadik világ történetében. Érdemes ezért kicsit részletesebben is felidézni, milyen elveket szögezett le a hosszas viták után elfogadott dokumentum, az úgynevezett „tíz alanelv”. A legfontosabb pontok: az emberi jogok és az ENSZ- alapokmány céljainak, valamennyi nemzet szuverenitásának és területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása; a nagy és kis nemzetek egyenjogúságának elismerése: tartózkodás a más országok bel- ügyeibe való beavatkozástól, a nemzetek önvédelmének joga; az erőszak alkalmazásának, az azzal való fenyegetésnek és az agressziónak tilalma; a nemzetek közti viszályok békés. tárgyalásos rendezése, és így tovább, ösz- szességében tehát a dokumentum — ha a kifejezés szó szerint nem is fordul elő benne — a békés esymás mellett élés mellett szállt síkra, s az akkor, a hidegháború éveiben alig felbecsülhető fontosságú tett. Ugyanennvire lénveges volt az a felismerés, hogy a két kontinenst számtalan hasonló probléma gyötri, s feladataik, célkitűzéseik sokszor hasonlóak vagy megegyezőek. „Ázsia segíteni akar Afrikának” kijelentette ki például záróbeszédében Dzsavaharlal Nehru indiai kormányfő. kifejezve meggyőződését a gyarmatosítás elleni harc elsődlegességéről. Az elkövetkező évek valóban az antiimoerialista. an- tikolonialista hullám esztendei lettek: a Bandungot követő évtizedben például a fekete kontinens nem kevesebb, mint 30 országa nyerte el államjogi függetlenségét. Bandung korszakos jelentőségét más ténvezők. jelenségek is bizonyítják. Többek között a szocialista világrend- szer és a nemzeti felszabadító küzdelem erői közti internacionalista szövetség megszilárdulása, a haladó szolidaritási mozgalmak kibontakozása, az akkoriban még elnvo- mott népek gyorsabb öntudatra ébredése. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban az. hogv Bandung voltaVénn kiindulópontnak tekinthető abban a folvamatban. ame’v az el nem kötelezettek mozgalmának megszületéséhez, megizmosodásához, és napjainkra a világpolitika esvik befolyásoló tényezőjévé válásához vezetett. Az el nem kötelezettek hivatalos zászlóbontására csupán néhány évvel később. 1961-ben került sor, Bandung mégis kétségtelenül egyfajta startkő. A mozgalom mai résztvevői vállalják is Bandung örökségét — ezt jelzi, hogy a házigazda Indonézia csaknem száz jelenlegi tagországot hívott meg a mostani évfordulós megemlékezésekre. Az egykori értekezlet eszméi a mai napig hatnak, tanulságai nem vesztettek érvényükből. A mozgalom érdeke is úgy kívánja, hogy a Bandungban három évtizeddel ezelőtt elfogadott „tíz pont” a nyolcvanas évek világában is vezérlő elv maradjon. Sz G. Hollandia novemberben dönt a rakétákról Hans van den Broek holland külügyminiszter hétfőn és kedden Washingtonban találkozik és megbeszélésekéi folytat George Shultz amerikai külügvminiszterre! — közöké a hágai kormányszóvivő. A megbeszélések a hollandiai rakétatelepítésre vonatkoznak — tette hozzá. Van den Broek a múlt héten ugyanerről Moszkvában is folytatott megbeszéléseket. Hollandia az egyetlen nyugat-európai ország az 1979-es NATO-határozatban kijelölt öt közül, ahol még nem döntöttek végleg a rakéták befogadásáról. A hágai kormány november 1-re tűzte ki a végső döntést, és azt a szovjet SS—20 középtávú rakéták akkori számától tette függővé. Van den Broek nyilatkozata szerint moszkvai tárgyalásai „nem jártak a kívánt eredménnyel” és Hollandia —, ha addig nincs változás — novemberben hozzájárul a telepítésekhez.
