Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-17 / 89. szám

Előre a XIII. kongresszus határozásainak végrehajtásáért! Képviselő-jelölés Salgótarjánban és Szécsényben r (Folytatás az 1. Mairól) kisterenyei munkáscsalád szü­lötte, egyetemi évei után gép­ipari technikumban tanított, később a Szovjetunióban ta­nult, s a filozófiai tudomá­nyok kandidátusa lett. Az el­kötelezett kommunista értel­miségi igen sokat tett a vá­ros ideológiai életének fejlesz­téséért. A javaslat bejelentése után több hozzászólásra került sor. Dr. Juhász Gyula, a síküveg­gyár igazgatója, és Mátrai József, a Volán pártbizottsá­gának titkára személyes is­meretség alapján ajánlották a jelölteket. Árva György, a bá- nyagepgyár esztergályosa a varos és a választókerület fej­lesztéséhez kért segítséget a majdani képviselőtől, Barna Ferenoné, a Petőfalvi Általá­nos Iskola tanára az iskola és az oktatás gondjaira hívta fel a figyelmet. A hozzászólások után a 282 jelenlévő egyhangúlag képvi­selőnek jelölte Brutyó Jánost és dr. Szilágyi Tibort. A szót kérő Brutyó János felidézte a Salgótarjánhoz fűződő, mun­kával kapcsolatos élményeit, majd így fogalmazott: — Hozzám nőtt ez a város. Amikor elérem az üveggyárat, már úgy érzem, mintha haza érkeztem volna. Dr. Szilágyi Tibor is meg­köszönte a bizalmat és ezt mondta: — Csak salgótarjáninak tu­dom elképzelni magam, ered­ményeivel és gondjaival együtt él az ember. Sok itt a lehe­tőség, s a feladatokat együtt kell végrehajtani. Letovai Ildikó végezetül be­jelentette, hogy a 2. számú országgyűlési képviselői vá­lasztókerület jelöltje Brutyó János és dr. Szilágyi Tibor. A választókerület második jelölő gyűlésére ma kerül sor. A választókerület gondjainak felvállalása A 7. számú országgyűlési képviselői választókerület je­lölő gyűlését a széosényi mű­velődési házban a választópol­gárok nagyszámú részvételé­vel tartották meg. A jelölő gyűlést Földi László. Szé- csény városi jogú nagyköz­ség Tanácsának elnöke nyi­totta meg. Balta László, a városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára méltat­ta a jelölő gyűlés jelentősé­gét és megemlékezett az el­múlt 40 esztendő társadalmi, politikai, gazdasági, kulturá­lis eredményeiről, amelyek erőt, optimizmust adó forrá­sai az előttünk álló feladatok megoldásának. A Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottságának megbízásából Batta László ja­vaslatot tett a választókerület két képviselőjelöltjére a von­záskörzet legjelentősebb gaz­dasági egységei vezetőinek személyében. Dr. Hütter Csa­ba, a szécsényi ff. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke, aki 1977- től a választókerület ország- gyűlési képviselője. Vezetői tevékenysége magas színvona­lú, sokat tett azért, hogy a gondjaira bízott közösség er­kölcsi, politikai, emberi ér­tékeit gyarapítsa. A folyama­tos fejlődést a példamutató magatartásával segítette elq. Életútja, eddigi munkája alapján javasolta a néDÍront ismét képviselőjelöltnek. A másik jelölt Róka Miklós, az ELZETT Művek szécsényi gyárának igazgatója. Az üzem alapításától kezdve különbö­ző beosztásokban dolgozott és 1979-ben lett a gyár elsőszá­mú gazdasági vezetője. Veze­tésével figyelemre méltó ered­ményeket ért el a gyáregy­ség a gyártmányszerkezei kor­szerűsítésében, a tőkésexport növelésében, az üzem társa­dalmi kötelezettségeinek tel­jesítésében, a kezdeményező magatartásban. A jelöltek személyét, mun­káját méltató, széles körű, igen aktív vita következett azután, amelyből kitűnt, hogy a közvélemény elismerése és támogatása övezi mindkét je­löltet. A felszólalások igazol­ták, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit a jelenlevők támo­gatják. Ezt követően a jelöl­tek emelkedtek szólásra. Dr. Hütter Csaba többek kö­zött eddigi képviselői felada­tainak ellátásáról beszélt. El­mondta, hogy az elmúlt öt ■ esztendő' nehéz időszak volt; a törvények betartásával azon­ban a feladatokat sikeresen oldottuk meg, előremenetelünk, szempontjából is meghatározó tehát a törvények maradék­talan betartása. Kimagasló eredménykent, ítélte meg az új választójogi törvényt, amely tovább szélesítette az állampolgári jogok gyakorlá­sának lehetőségét, hatéko­nyabbá teszi a népképviseleti munkát. Végül arról szólt, ha sor kerül' a megválasztására, igyekszik a kapott bizalom­nak az eddigi képviselői mun­kájához hasonlóan eleget ten­ni. Róka Miklós a választójogi törvényt, mint a szocialista demokratizmus kiszélesítésé­nek eszközét említette és nagy bizakodással szólt az elkövetkező választásról. A Hazafias Népfront választási felhívásában megjelölt fel­adatok végrehajtására kérte a jelenlévőket. Azokról az or­szágos eredményekről szólt, amelyben a maga munkaterü­leten munkatársaival példa­mutatóan részt vállal és az, irányítása alatt dolgozó kol­lektíva eredményesen megol­dott. Szólt- a törvények ' helyi végrehajtásának jelentőségé­ről, kiemelte többek között az ifjúsági törvény, a szociálpo­litika és a nőpeHtika helyi érvényesítését. Végezetül, az­zal fejezte ber.Jwev megtisz­teltetésnek vette -a jelölést és megválasztása esetén elege* tesz a képviselői munkával járó kötelezettségeknek és fá­radozik a térség gondjainak megoldásáért. A javasolt személyek or­szággyűlési kép viselő j el ö l t ek - ■kénti elfogadása után a leik“' ■hangulatú jelölő svűTés aze!_ nöklő Földi László zárszavá­val ért véget. Lázár György fogadta Gheorghe Petrescuf * Libanoni népvándorlás „Valaha egy gyilkossággal napokig foglalkoztak a lapök. Ma tucatszámira hullanak a libanoniak, és senki sem fi­gyel oda” — így foglalta ösz- sze a külföldi tudósítók leg­fontosabb informátora, egy bejrúti taxisofőr a Reuter munkatársának a napokban, mit is érez a libanoni polgár­háború kitörésének 10. évfor­dulóján. Sokan, sokféleképpen elem­eik mostanában a világsajtó­ban, mi volt a polgárháború kitörésének oka, miért tűnik megállíthatatlannak a véron­tás, mi értelme van az egész­nek. Abban megegyeznek a vélemények, hogy é levantei ország hagyományos sokszí­nűsége, a területén évszáza­dok óta jóban, bár száz éve már mindinkább rosszban együttélő 13-féle keresztény és mohamedán szekta vallási, politikai és gazdasági ellen­tétei szinte prédává tették Li­banont a Közel-Keleten szem­ben álló felek számára ah­hoz, hogy ellentéteik megol­dását, vagy további bonyolí­tását az egykori kereskedőor­szág területén „kísérletezzék ki” fegyveresen. Ez is akadá­lyozza, hogy a belső erők bé­késebb eszközökkel rendezzék saját dolgaikat. De mi történt közben a 1U banoni emberekkel, akiknek személyes sorsát az erőviszo­nyokat elemző stratégiai ta­nulmányok nemigen veszik számításba? Tíz év alatt 100 ezren vesztették életüket kö­zülük, többségükben civilek. A harc, pontosabban a har­coktól való félelem, a készen­lét a csomagolásra, menekü­lésre a mindennapók részévé vált. 1975. április 13., a pol­gárháború kezdete óta több mint 2,8 millió ember kény­szerült lakhelye elhagyására. Ez annyi, mint Libanon tel­jes lakossága. Ekkora szám úgy kerekedett ki, hogy tíz-, sőt százezrek az évtized so­rán, ahogyan mindig újra és újra fordult a hadihelyzet, többször is menekülésre fog­ták a dolgot. 500 ezren —fő­leg a harcos jövőben nem ér­dekelt szakképzett emberek — külföldön kerestek menedé­ket. Közel 1,8 millió libanoni ideiglenesen változtatott lakó­helyet az országon belül, 650 ezren pedig eredeti lakhelyük, születési helyük végleges el­hagyására kényszerültek. Ez utóbbiak sorsa különö­sen lényeges. 1974-ben Kelet- Be.jrút nagy külvárosi öveze­tének lakossága még 43 szá­zalékban mohamedán volt. Ma 5 százalékuk mohaiínedán: Kelet-Bejrút immár egysége­sen „keresztény” város. A fő­város déli külvárosainak és a délre lévő Suf-Aley hegyvidé­ki térségnek a lakossága 25 —40 százalékban keresztény volt, a 16. század óta. Ma a lakosság 10 százaléka keresz­tény. Nyugat- és Dél-Bej rút, valamint a környező hegyek fokozatosan „mohamedán” or­szágrészekké válnak. Az izraeli invázió, 1982 óta folyik Dél-Libanon „átalakí­tása”. Az is vegyes lakosságú térség volt, de már 1982-ben 2 NÖGRÁD — 1985. április 17., szerda Szíria ünnepén Ma harminckilenc éve, 1946. április 17-én hagyták el Szí­ria területét az utolsó francia és angol katonai egységek. Azóta minden évben ez a nap ünnep a Szíriái Arab Köz­társaságban. A négy évszázados török és negyedszázados francia ura­lom után a független fejlődés első szakasza nem volt men­tes a nehézségektől: államcsínyek és a Közel-Keleten dúló háborúk törték meg az útkeresés lendületét. Fordulóponthoz akkor érkezett el az ország, amikor 1970-ben a Hafez Asszad vezette Báth-párt átvette a kormányrudat. Bár 1973-ban újabb háború zavarta az építőmunkát, az utóbbi másfél év­tizedben az ország igen komoly eredményeket ért el a gazdasági-társadalmi felemelkedésért vívott harcban. A ve­zetés politikája megértésre talál a lakosság körében, amit az is bizonyít, hogy Asszad elnököt a közelmúltban ismét államfővé választották. A Közel-Kelet egyik kulcsfontossá­gú államának számító Sziria külpolitikája következetesen antiimperialista. Damaszkusz szilárdan kiáll a közel-keleti rendezés igazságos megoldása mellett, s elutasít minden kü- lönutas próbálkozást, legyen az a Camp David-i egyez­mény, vagy az ammani megállapodás. Az ország a haladó erők és a szocialista államok kapcsolatának erősítésén mun- i kálkodik szüntelenül, síkra száll azért, hogy e stratégiai vi­szony mélyüljön. Szépen fejlődnek a hazánk és Szíria kö­zötti kapcsolatok is. Nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk a baráti szír népnek az elért vívmányok megerősítésében és fej­lesztésében. A Szakszervezeti Világszövetség irodájának ülése II portugál liplnis* lei pur» Losonczi Pál, az Elnöki Ta- nécs elnöke kedden a Parla­mentben, hivatalában fogadta Jaime Gama portugál külügy­minisztert, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Magyar- országon. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását, valamint a két országot érin­tő, kölcsönös érdeklődésre szé­ni ottartó kérdéseket. A meg­beszélésen jelen volt Eszter­gályos Ferenc külügyminisz­ter-helyettes, valamint Bob- vos György, hazánk lisszaboni és Jósé Joaquim De Men a E Mendonca. Portugália buda­pesti nagykövete. A portugál külügyminiszter programja Veresegyházán foly­tatódott. ahol Jaime Gama a Hungarokork—Amorim Kft pa­rafa-feldolgozó magyar—por­tugál vegyes vállalatot tekin­tette meg: az üzem Portugá­liából érkező alapanyagból ké- sziti termékeit. Jaime Gama ezután a Nem­zeti Múzeumban megtekintet­te a magyar koronázási ék­szereket bemutató kiállítást. A portugál külüeyminiszter ezt követően az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem por­tugál tanszékét kereste fel. A vendéget Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes és Rózsa Zoltán tanszékvezető eavetemi docens fogadta. Az 1978-ban alapított tanszékve­zetője tájékoztatta Jaime Ga- mát az itt folyó tudományos munkáról, a kutatóhelynek a magyar—portugál kulturális kapcsolatok ápolásában betöl­tött szerepéről. Jaime Gama és vendéglátó­ja. Várkonyi Péter délután a Külügyminisztérium épületé­ben zárómegbeszélést tartott, majd aláírták a magyar— oortugál gazdasági és műsza­ki együttműködési megállapo­dást. A portugál külügyminiszter ezután sajtókonferencián talál­kozott a hazai és a külföldi újságírókkal a Duna Intercon­tinental Szállóban. A külügyminiszter este meg­tekintette Verdi Simon Bocca- negra című operájának elő­adását az Állami Operaiház­ban. (MTI) A német fasizmus felett aratott győzelem 40. évfor­dulója alkalmából tartott em­léküléssel kedden Balatonfü­redien megkezdődött a Szak- szervezeti Világszövetség iro­dájának 33. ülése. Az ünnepi emlékülésen Gás­pár Sándor, az SZVSZ elnöke méltatta a fasizmus feletti győzelem jelentőségét és an­nak hatását a munkásosztály­ra, a szervezett dolgozók mozgalmára. Rámutatott: a szakszervezeti mozgalomnak története során mindig alap­vető törekvése volt, hogy elő­segítse a béke megőrzését, a népek egymás közötti megér­tését, a szolidaritást. Hangsú­lyozta továbbá, hogy az em­beri alkotó munka jövőjének biztosítása érdekében a kü­lönböző irányzatú szakszerve­zetek közötti összefogás, a közös fellépés még soha • nem volt olyan fontos és szükség- szerű, mint napjainkban. Az egyes földrészek képvi­seletében felszólaló szakszer­vezeti vezetők megerősítették, hogy a dolgozók és szerveze­teik egyre jobban felismerik az összefogás szükségességét és ennek jegyében erősödik a különböző felfogású, Irányzatú szakszervezetek együttműkö­dése. Az ülés résztvevői felhívás­sal fordultak a Világ dolgozó­ihoz és szakszervezeteihez. A felhívás hangsúlyozza: a je­lenlegi helyzetben múlhatat­lanul szükséges, hogy minden ország, valamennyi földrész dolgozói színre, vallásra, po­litikai hovatartozásra való te­kintet nélkül közös erőfeszí­téseket tegyenek a békéért, a háborús veszély elhárításá­ért, A Szakszervezeti Világ- szövetség kész a közös fellé­pésre valamennyi szakszerve­zettel. , V; Az SZVSZ irodájának 33. ülésszaka szerdán folytatja munkáját. (MTI) NATO-ellenes hét Spanyolországban Király Ferenc, az MTI tu­dósítója jelenti: Spanyolországban hétfőn es­te „A NATO ellen — a nép­szavazásért” gondolat jegyé­ben egyhetes eseménysorozat kezdődött. A békeszervezete­ket és mozgalmakat tömörítő NATO-ellenes bizottság szer­vezésében az ország nagyobb városaiban kiállításokat ren­deztek, vitaesteket tartanak. Felhívják a figyelmet arra a 140 ezer síita hagyta el a tér­séget Bejrút déli része irá­nyában. A Szidon környékén öt hete dúló harcok mérlege: 60 ezer libanoni síita moha­medán és az eltelt éveket át­vészelt palesztin menekült tá­vozott észak felé. A sokszínű ország népessé­gi térképe tehát átalakult. A közössegek, úgy tűnik, végleg elkülönülnek egymástól. Egy gazdag keresztény vállalkozó még ma is síelhet délelőtt a Libanon hegység csúcsain, és úszhat délután a Földközi­tenger langyos hullámaiban, de egy nyugat-bejrúti moha­medán professzor csak így emlegeti a Reuter tudósítója előtt a hófödte ormokat: „olyan messze vannak, mint­ha Japánban lennének”. A vérbosszúk fűtötte gyanakvá­son talán soha nem lehet már úrrá lenni. Még rádióadó is kilenc működik, a másiknak senki sem hisz el semmit. Márpedig a megosztottság Libanon szétdarabolásának re­ceptje. A közel-keleti általá­nos rendezés elodázásának egyáltalán nem gyógyító szán­dékú receptje. Mészáros György tényre, hogy az atlanti szö­vetség korlátozza az ibériai ország nemzeti függetlenségét, külpolitikai mozgásszabadsá­gát. A gyárakban, hivatalokban, egyetemeken sorra kerülő ren­dezvényeken azt követelik a kormánytól, hogy az ország NATO-beli jövőjével kapcso­latos, beígért népszavazás kér­dése legyen egyértelműen vi­lágos. Kérdezzék meg a vá­lasztókat: akar,iák-e, hogy Spanyolország tagja maradjon a NATO-nak? Az andalúz bé­kebizottság hétfő esti sevillai nagygyűlésen a résztvevők a kormányhoz küldött táviratuk­ban azt követelték, hogy a kabinet még Reagan május eleji látogatása előtt rögzítse A reformok melletti kiállás dominált azon a beszélgeté­sen, amelyet a keddi pekin­gi sajtó beszámolója szerint Teng Hsziao-ping, a központi tanácsadói bizottság elnöke folytatott Pekingben Ali Has­san Mwinyi tanzániai alelnök- kel. -Mint Teng kifejtette. a kínai reformok arra az eltö­kélt szándékra épülnek, hogy ki kell elégíteni az ország több mint- egymilliárd lako­sának anyagi igényeit. 1957. és 1978 között Kínát „balos ideológia” sújtotta — állapí­totta meg a kínai vezető. — A termelőerők fejlődését gúzsba kötötték. Kína azon­ban tanult a múlt hibáiból, a demokrácia szélesítése mel­a népszavazás időpontját. A legújabb közvélemény­kutatási adatok szerint a spa­nyolok 80 százalékának az a véleménye, hogy a kormány­nak be kell tartania a nép­szavazásra vonatkozó ígére­tét. A megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka véle­kedett úgy, hogy az ország­nak' a NATO-ban kell marad­nia. A NATO-ellenes hét ese­ménysorozata vasárnap, a madridi városligetben béke- fesztivállal zárul, amelyen neves spanyol és külföldi mű­vészek is részt vesznek. A háború- és a NATO-ellenes nagygyűlés szónoka, Marce- lino Camacho a munkásbi­zottságok főtitkára lesz. lelt gazdasági és más terüle­teken reformokat hajt végre. „A termelőerők fejlesztése és az életszínvonal emelése nél­kül nem lehet szocialista épí­tésről beszélni” — húzta alá Teng Hsziao-ping. Kína vezető politikusa a városi-ipari reformokat, a gazdasági szerkezet átalakítá­sát bonyolultnak és bizonyos mértékig kockázatosnak mon­dotta. A reform melletti el­kötelezettség azonban töret­len. a felmerülő problémákat pedig gyorsan orvosolni kell — hangsúlyozta Teng Hsziaó- ping, és ismét kifejtette azt a meggyőződését, hogy a refor­mok sikere három-öt év múl­va bizonyított lesz. (MTI) , Teng Hsziao-ping a kínai reformokról > Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Gheorghe Petrescu román miniszterel­nök-helyettest, a magyar—ro­mán gazdasági együttműkö­dési vegyes kormánybizottság ; román tagozatának elnökét. A • baráti légkörű megbeszélésen - részt vett Maróthy László, miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar társelnöke. Je­len volt Ntcolae Veres, Ro­mánia budapesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents