Nógrád, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
Főéinél a kisebb telelek exportjára is! Külkereskedelmi tájértekezlet Salgótarjánban TÖBBÉVES hagyomány Nógrád megyében, Hogy a gondok megvitatására, a tapasztalatok kicserélésére találkozóra jönnek össze a megye termelői és^a termékeik exportjával foglalkozó külkereskedelmi vállalatok. A Külkereskedelmi Minisztérium, valamint a megyei tanács rendezésében tegnap Salgótarjánban tartották meg a külkereskedelmi tájértekezletet — csaknem húsz külkereskedelmi vállalat, továbbá több mint száz megyei ipari üzem, fogyasztási, mezőgazdasági és ipari szövetkezet képviselőinek részvételével. Ott volt Ozsvá.rt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára is. A jelenlevőket Nyerges János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője üdvözölte. Elmondta, hogy a nógrádi termelők elmúlt évi exportárbevétele 15 százalékkal haladta meg a megelőző esztendei teljesítményt, a kivitel hatvan százaléka tőkéspiacokra kerül. A nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fokozása a következő esztendőkben is a legfőbb teendők közt szerepel. ezért fontos feladat az értékesítés további lehetőségeinek felkutatása, többek között-a kistételű export bővítésének segítése. A tájértekezlet vitaindító előadását Berényi Lajos. a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tartotta. Bevezetőjében a tavalyi nép- gazdasági terv teljesítésének néhány külkereskedelmi vonatkozású tanulságáról szólt. A szocialista országokkal folytatott kereskedelem a térveknek megfelelően alakult: az áruforgalom bővült, különösen gyors volt az export növekedése: lehetővé téve a korábbi esztendők passzív szaldójának nagymértékű csökkenését, s már az idei évre előirányzott kiegyensúlyozott kereskedelmet. A szo- ciálista országokba irányuló export idén várhatóan újabb hat-hét százalékkal növekedik. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a minőségi követelmények szocialista piacokon is számottevően emelkednék. Továbbá jó volna végre megszabadulni a szocialista kereskedelem egyik elhúzódó betegségétől, az ütemtelenségtől, amely gyakran súlyos szállítási torlódásokhoz vezet. A szocialista értékesítésről szólva a minisztériumi főosztályvezető a hosszú távon is érvényes, feladatok közé sorolta azt. hogy azonos figyelmet kell szentelni mind az imnort, mind az export teljesítésére. továbbá, hogy az export évközi bővítése érdekében az államközi kontinensek mellett is nagy szükség van a vállati kezdeményezésekre. A KONVERTIBILIS exportot illetően hangsúlyozta Berényi Lajos, hogy az elmúlt évben már nem csupán az import visszafogásával sikerült a külkereskedelmi mérleget javítani. A mögöttünk levő esztendő lényeges vonása az is. hogy a külhoni értékesítést tekintve erősen differenciálódtak a különféle ágazatok: jónak értékelhető a vegyipar és a kohászat, megfelelő minősítést érérdemel a könnyűipar és a kivitel mennyiségének alapján a mezőgazdaság, a gépipar azonban változatlanul komoly gondokkal küzd. Az idei esztendő első negyedévének külkereskedelmi teljesítménye nem túlságosan kedvező, s ebben bizonvos szerepet játszik az igen kemény, sok nehézséget hozott tél. A hátrány ledolgozásához fokozott érzékenységgel kell számolni a piaci lehetőségekkel. A tőkéspiacokon általában javulnak az értékesítés feltételei, bővülnek a lehetőségek. Nem dicsekedhet hasonló körülményekkel a mező- gazdasági elsősorban az állati termékek kivitele. A fejlődő országokkal kapcsolatban leKüldöttközgyűlés a KISZÖV-nél Továbbfejlődtek a szövetkezetek vő termelőknek figyelembe kell venni a partner fizető- képességét: a fizetésre is garanciát nyújtó szerződést kössenek, s használják ki a behajtó tevékenységben még jócskán kínálkozó tartalékokat. A továbbiakban a külkereskedelmi szabályozórendszer működésének néhány kérdését érintette. Kiemelte, hogy a módosításokat követően a korábbinál lényegesen nagyobb szerepet kapott az árfolyampolitika. Folyamatosan korszerűsödik a magyar külkereskedelem szervezetét: ma. már 260 hazai vállalat rendelkezik állandó külkereskedelmi jogosítvánnyal. A külpiaci' forgalom csaknem nyolcvan százalékát azonban változatlanul a külkereskedelmi vállalatok bonyolítják le. Kedvező jelenség, hogy a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok közti kapcsolat számottevően javult, noha az együttműködés ma sem mentes a vitáktól. Az egészséges munkakapcsolat már csak azért is nagy jelentőséggel bír, mert az export bővítésének két nagy tartaléka van: a hagyományosan exportáló nagyvállalatok kivitelének gyarapítása, valamint a rendszeres kivitellel eddig nem foglalkozott kis- és közepes ■ vállalatok bekapcsolása a fo- •Ivamatos külhoni értékesítésbe. A külkereskedelmi szervezet átalakulásának egyik pozitívuma a Budapest-cent- rikusság csökkenése: a külkereskedelmi vállalatok egyre- másra nyitják meg megyei irodáikat, s ma már 18 megyében, köztük Nógrádban minisztériumi megbízott dolgozik. A VITAINDÍTÓT konzultáció követte, majd a termelő és a külkereskedelmi vállalatok képviselői kétoldalú tárgyalásokon beszélték meg a kínálkozó üzletek feltételeit. Küldöttközgyűlést tartottak tegnap az ipari szövetkezetek Nógrád megyei szövetségében. Megtárgyalták az ipari szövetkezetek 1984. évi gazdasági tevékenységét és megvitatták az idei feladatokat. Az elmúlt évben a gazdasági feladatok megihatározá&a- kor a hatékonyság és jövedelmezőség növelését, eredményező folyamatok erősítését tűzték ki célul. Tavaly — néhány terület kivételével — tovább fejlődtek a szövetkezetek. Gondot jélient továbbra is, hogy korlátozottak a fejlesztési lehetőségek, még mindig hiányosságok vannak az anyag- és alkatrészellátásban és lassú a kibontakozó az értékesítést elősegítő gazdálkodási törekvésekben. Termelési értékben a megye 19 ipari szövetkezeténél az előző évhez viszonyítva csupán másfél százalékos a növekedés, míg a kisszövetkezeteknél ez meghaladja a negyven százalékot. A szolgáltató szövetkezetek termelése viszont több mint húsz százalékkal csökkent. A megyei szövetkezetek összességében 109 millió forint nyereséget értek el. Jelentős — tíz százalék feletti — a túlteljesítés a Saligó Cipő, a Balassa Ruha, a Palóc, a PENTAMER. az Érsekvadkerti Építő, a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezeteknél és a kisszövetkezeteknél. A 32 működő szakcsoport és az 5 gazdasági munkaiközösség tevékenységével együtt a megye ipari szövetkezeteinek termelési értéke meghaladja az egy milliárd forintot. Aj legdinamikusabb fejlődés a kisszövetkezeteknél mutatkozott: az egy főre eső termelési érték több mint kétszerese volt, mint a hagyományos szövetkezeteknél. Ennek oka, hogy itt kedvezőbbek a termelési, szervezési és gazdálkodási viszonyok. A megye szövetkezetei felismerték a ga zda sá gosa-b b tér mák szer keze t kialakításának szükségességét és érzik, hogy gazdálkodásuk a piaci kereslethez való gyors igazodást követeli. Mégis az utóbbi időszakban a termék- váltás lelassult: az új termékek aránya -igen alacsony. Intézkedések születtek a hatékonyság növelésére a munka- és üzemszervezés, az innovációs tevékenység és a minőség javítása terén egyaránt. Nem kielégítő azonban az ipari szövetkezetek exporttevékenysége: a múlt évben is csiak két szövetkezet — a Szondi Lakatos és Palóc Háziipari Szövetkezet — dolgozott exportra is. A szövetkezetek ipari termelésének ötven százaléka az állami nagyipart kiegészítő tevékenység. Növekszik ugyan a lakossági szolgáltatás volumene, de van ahol az igénybevétel csökken. Ez főiként a vegytisztításban; a méretes textil- és bőrruházatnál tapasztalható. Dinamikus fejlődésinek örvend a személyi szolgáltatás: az építőipari karbantartás több minti harminc százalékkal növekedett és egyle nagyobb a cipőjavítás iránti igény is. Az idei tervszámok nagyobb növekedést helyeznek kilátásba. és ennek fő eszköze a nagyobb hatékonyság, mivel a tervek szerint a létszámnövekedés csupán elenyés-ző. ÁH landó feladat a lakossági szolgáltatások színvonalának emeH lése, a minőségben és a kulturált kiszolgálásiban egyaránt; Annak ellenére is, hogy a sza-j bályozórendszer változása miatt nagyobb terhek viselésével számolnak a megye ipari szövetkezetei. A beszámolót követő vitában hat ipari szövetkezet kül-j dötte szólalt fel. Az el hang J zottak és az OKISZ képviseJ lőjenek felszólalása alapján megerősítést nyert, hogy a piaci információ és a műszaki fejlesztés terén lényeges előrelépést kell tenniük aa ipari szövetkezeteknek, és ehhez szükséges a megyei és országos érdekképviseleti szervek aktív támogatása is. Számítógépes vetőmag-te rmeítetés és forgalmazás A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat elektronikus számítógéprendszerre viszi a nyilvántartást, hogy a megrendeléseket, a raktári készleteket a vidéki vállalati központok forgalmának alakulását jobban áttekinthetővé tegyék. A külföldi nagyvállalatok mintájára a Budapesti központban korszerű komputert szerelnek fel, és erre kapcsolódnak rá számítógépes rendszerekkel a területi központok, illetve a vállalat két kutatóintézete. A közvetlen kapcsolat azért is fontos, mert a vállalat vidéki egységeinek termelési értéke évente 0,5—1 milliárd forint között van, s az értékes vetőmagkészletek napi nyilvántartása egyúttal azt jelenti, hogy a készletezési gondokat is mérsékelhetik. A vetőmag-termeltetést és értékesítést ma még bonyolult „kézi” adminisztrációval végzik el; jelentős munkaerőt köt le például a vállalathoz beérkező megrendelések ösz- szesítése. A jövőben ezt a munkát is jórészt a kompu- terhálózatra bízzák. Nem különben fontos, hogy a kistermelőik igen változatos igényeit is egységes nyilvántartásban vehetik. Ily módon pontos képet kaphatnak arról, hogy valójában milyen készletekre van szükség a taikarrnányboltokban. A több mint ötezer ilyen üzlet és bolti egység forgalmát számítógépekkel ellenőrzik. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár keresett termékei közé tartoznak a sütőbúrák, amelyek elektromos, vagy gáz- főzőlapra helyezve minisütő szerepét töltik be. Sütemények, grilles húsok készíthetők segítségével, s amelyik háztartásban nincs sütővel ellátott tűzhely, kiválóan helyettesíthető alkalmazásával.- kj (3.) Miltényi Dénes már hosz- Szabb ideje irányítja, szervezi és ellenőrzi a modern vándorlegények külföldi munkáját. Az egyik önelszámoló egység vezetője, úgy is mondhatnánk, hogy annak az üzemnek az irányítója, ahonnan azután a szakemberek elindulnak a külföldi munkahelyekre. — Hol van a gazdaság központja? — A Mátraaljai Állami Gazdaság Pásztón, a Nagymező utca 3. szám alatt található. Közelebbit is? Gondolom ez is fontos: Az irányítószámunk, ha valaki netalán levelezne velünk 3060, de három telefonon is elérhetnek az érdeklődők: az 50, a 66 és a 83-as telefonszámon. — Ez aztán a pontosság! — Az. . de fontos is nálunk minden szempontból. Idehaza sem tűrhetjük meg a pontatlanságot, hát még külföldön, ahol ezer Szempár figyeli szakmunkásaink tevékenységét, de a magatartását is. — Ki kerülhet ki a külföldi munkahelyekre és hogyan ? — Vártam, hogy megkérdezi, hiszen ez nemcsak az újságírót, hanem a külföldre utazni szándékozókat is érModern vándorlegények dekli. Nos, a legfontosabb, mint már céloztam rá a fegyelmezett munka. Ezt már idehaza, nálunk, az állami gazdaság üzemében bizonyítani kell. S aki jó bizonyítványt szerzett, azt kiküldjük, de még mindig csak próbaidőre. Ez nem is annyira a mi kikötésünk, hanem a külföldi partnervállalatoké, üzemeké. Három hónapig szól a próba és ha megfelelt, akkor véglegesítik, az az hogy hosz- szabb időre szól a megállapodás. a szerződés. — Sokan visszatérnek a három hónap után? — Most mondjam azt, hogy az itthoni körültekintő mun- kánaik köszönhetően, ilyen eset nagyon ritka. Egy dolgozónkat kellett hazahoznom, betegsége miatt. Visszaidézem a fődiszpé- cserral folytatott beszélgetésünk részletét, miszerint yan- nak .gondok, mert... ' — Ahol emberek dolgoznak, ott gondok is kialakulnak, de ezéket helyiben, magunk között megoldjuk. Nem szabad úgy elképzelni ezt a munkaerő-vándorlást, hogy a magyar barátaink otthon hagyták, elfelejtették a gondjaikat. Odahaza gyerekük van, vágyódnak a család után, szeretnének az asszonnyal beszélni, találkozni. Megoldjuk, mindent megoldunk, mert barátok, mert emberek vagyunk. De azonnal hozzáteszem, hogy ezek a gondok nem befolyásolhatják a munkát, a teljesítményt. Erre még nem volt példa, legalábbis a mi gyárunkban nem. Már én teszem hozzá, hogy másutt is hasonlóan nyílt* t- koztaik, máshonnan is hasonló véleményt hallottunk, kaptunk a látogatásunk során. De most térjünk vissza szép hazánkba, a 'Mátraaljai Állami Gazdasághoz. Mit mond a továbbiakban erről a témáiról Miltényi Dénes. — Fontosnak tartjuk a tájékoztatást. Mindig és mindenről tájékoztatjuk a kint dolgozókat. Ismerjék meg, hogy milyen változások történtek odahaza, a gazdaságnál, de a megyében, a község- giüktoen. is. Ezt magam is alátámasztom. Ezt a látogatást, amit kimondottan újságíróknak szerveztek jól felhasználták a tájékoztatásra. Elmondták, hogy milyen fizetés, béremelések voltak odahaza, ki mennyire számíthat, hogyan étnek, mikor jönnek ki ismét a gazdaságtól és előkerült a jegyzetfüzet. Gyorsan megteltek a lapok a kívánságokkal. Mit hozzanak? Mi után érdeklődjenek? — Ügy éreztem, hogy családias a légkör, hogy apai Szeretettel. gyöngédséggel beszélgetett a kint dolgozó szakmunkásokkal. — Nem is lehet ez másként. Együtt örülünk az eredményeknek. a sikernek és együtt is bánkódunk, ha va>- lahol netán baj van — mondta Miltényi Dénes. — Nem fárasztó ez a kapcsolattartás? — Ezt vállaltam. Amikor azt az említett beteg dolgozónkat kellett hazahozni, délben a kezembe nyomták az útlevelet és a repülőjegyet és el sem tudtam búcsúzni a feleségemtől. Csak táviratot volt időm feladni a repülőtéren. — Megértette? Á — Igen. Nem azt mondom, hogy örült, de megértette. Hja, ha valakinek a felesége is segíti a hivatás, a vállalt munka teljesítését, az nagyon jó dolog. — De azt tapasztalom, hogy azok az asszonyok, családok is megértőek, akiknek a férjük külföldön dolgozik. Nem is lehetne ez másként. Hiszen a kint dolgozók többsége valamire gyűjt, valamilyen céllal tölt el éveket külföldi gyárban, vállalatnál. Gépkocsit szeretne, mert fiatal, házat épít, mert családos, már egy, sőt két gyereke is van. Ezért dolgozik távol a családtól. Itthon megkapja a fizetését, odakint a keresetét a teljesítménye alapján és abból is hoz háza. Ha bármelyiküket megkérdezi, már kinézte magának a gépkocsit, vagy meg is vette, már alapozzák a családi házat odahaza, amihez jelentős tőkével járul hozzá. Persze nemcsak az ilyen, az anyagi gyarapodásról van szó. Erről beszéljenek részletesebben a kint dolgozó magyar szakmunkások, a modern vándorlegények. (Folytatjuk) G. B. : Vizsgálják a népi ellenőrök Magánlakásépítés A magánlakás-építés és az építőanyag-ellátás vizsgálatának előkészületeiről tanácskoztak a népi ellenőrök kedden Budapesten a KNEB székhazában. A fővárosra és kilenc megyére kiterjedő ellenőrzés arra keres választ, hogy a lakáshoz jutás feltételeinek javítására elfogadott országos és helyi programok miként valósulnak meg, hogyan segítik a magánerős lakásépítést. A most kezdődő és június végéig tartó vizsgálatnál arra is kíváncsiak, hogy az elmúlt csaknem két és fél évben a lakásépítési igények és a megvalósítás lehetőségei összhangban voltak-e, teljesültek-e a tervek, és mennyire voltak megbízhatók a prognózisok, milyen pénzügyi eszközökkel segítették a magánlakás-építőket a vállalatok, az intézmények, valamint az OTP. A magánlakásépítés-vizsgá- latnak központjában az építőanyag-ellátás és a házgyári technológiák hasznosítása áll. Ezek ellenőrzésekor kiemelt figyelmet fordítanak aa igények előzetes felmérésére. Olyan összefüggéseket is figyelembe szeretnének ugyanis venni, mint például a nyaralók, a gazdasági épületek anyagigénye, valamint a csúszópénzzel „ösztönzött” manipulált beszerzés. A házilagos kivitelezés körülményeinek megismeréséfa lakossági ankétokat és kérdőíves felméréseket szerveznek a Hazafias Népfronttal, a SZOT-tal, a KISZ-szel, a MTESZ-szel közösen a népi ellenőrök. Így szeretnék megismerni a lakásépítést segítő vagy akadályozó tényezőket,1 a lakosság építési elképzeléseit, hangulatát, tájékozottság gát. Az elmúlt években a'népi ellenőrzési bizottságok több vizsgálatot végeztek a magánlakás-építés témakörében, íH gyelemmel kísérték a tanácsok ez irányú munkáját isi A közérdekű bejelentések mellett ezek a tapasztalatok is hasznosnak bizonyultak a mostani ellenőrzésre való felkészüléskor. A helyszíni vizsgálatokat május—júniusba» végzik, a főbb tapasztalatokat a második fél évben összegé zik. NÓGRÁD - 1985. április 17., szerda
