Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-13 / 60. szám
KÉPERNYŐ ELŐTT Széchenyi Nemeskürty István az utolsó polihisztorok egyike: régi irodalmiunk avatott ismerője, a reformkori, szabadságharcos és a Világos utáni Ma- gvarorsz.ág szakértőié, a film- todománv értő művelője Tisztelői nem véletlenül hívják tanár úrnak, teljességgel rászolgált e megnevezésre. Nemeskürty agyában született meg az a történelmi ligura, akit csodálója, majd ellenlábasa, Kossuth Lajos a legnagyobb magyarnak titulált, akiről hatrészes filmsorozat fut a televízióban Széchenyi napjai címmel. Milyen ez a Széchenyi? Magam megértéssel viseltetem a szerző azon törekvése iránt, amely a kevésbé ismert vonásokra, mozzanatokra kívánja helyezni a hangsúlyt, mivel ily módon valóban az embert ismerhetjük meg a hírességben. Nem a történelemkönyvek racionális gondolkodója, a polgárosodás, a nemzeti haladás életre-halálra elkötele- 7ett, harcos szószólója néz a szemünkbe, nem a szobrok érckeménységű, tántörítha- tatlan férfija kopogtat be hajlékunkba, hanem a különböző hatások, erővonalak között gondolkodó, cselekvő, vívódó hétköznapi, valóságos ember. Olyan valaki, akit — mint valamennyiünket — időnként testi bajok gyötörnek, akit tűzbe hoznak a suhogó szoknyák. De tartása van ennek a férfinak; azt ad neki a meggyőződése, a hite. Nemeskürty Széchenyijében szerencsésen keveredik a magánéleti és közéleti szféra (ámbár ezeken az arányokon természetesen lehet vitatkozni) Történelmünk nagyjairól filmet készíteni mindig kockázatos vállalkozás. Mindenkiben él ugyanis valamilyen kép az adott személyiségről, mondhatnánk azt is. hogy prekoncepció, vagy előítélet, amely alapján szemléli a figurát. S a kétféle szemlélet nagyon sok esetben csak részben fedi egymást, rendszerint alaposan eltérnek, ami aztán eleve eldönti a tetszési index értékét. A tévésorozatot Horváth Adóm rendezte. Horváth járatos a korban, néhány évvel ezelőtt Petőfiről forgatott sorozatot. Ügy tűnik azonban. hogy nem sikerült kellően levonnia az akkori mű tanulságait, mert kísértetiesen azonos vagy hasonló erényeket és fogyatékosságokat mutat fel a mostani munkában is. A környezetraiz, a díszlet, a jelmez pontos és hiteles, kitűnő a zene (Hidas Frigyes komponálta), jók a színészi alakítások. Tordy Géza káprázatos egyszerűséggel formálja meg Széchenyi alakját. Ö az a színészünk, aki mindent képes eljátszani, ahogyan szemléletesen mondják: még a telefonkönyvet is. Megítélésem szerint az utóbbi idők egyik legjobb teljesítményével rukkol ki Piros Ildikó Kreszansz, a feleség szerepében. Lenyűgöző alakítást nyújt Metternichként Avar István, akinek színészi talentuma, lehetőségei Tor- dyéval hasonlatosak. Miért nem jelent mégis felhőtlen őrömet, meghatározó élményt Nemeskürty és Horváth Ádám szövetkezése? Alapvetően azért nem, mert képtelen vagyok a műre, mint műalkotásra tekinteni. Nem filmet, nem tévéjátékot látok benne, hanem ismeret- terjesztő produkciót. Annak viszont nem rossz, és egészében egyetértek Galsai Pong- rácnak azzal a pénteken hallott megnyilatkozásával, amely szerint jó iskoláié vés előadás a Széchenyi napjai. Ahhoz, hogy műalkotás legyen ez a sorozat, lényeges eszközök hiányoznak. A soksok epizód, az időben való gyors száguldás széttöredezi a cselekményt, nem ad lehetőséget a nézőnek a jelenetek átélésére, a gondolatokkal, a szereplőkkel történő azonosulásra. Mert mihelyst ráhangolódna a szemlélő bármire is. már újabb információkkal terhelik. így aztán nem csoda, ha egy idő után lankadni kezd a figyelme, elapad az érdeklődése, és olyan érzések kerítik a hatalmába, hogy á képernyőn látottakhoz nincs túl sok köze. Pedig rokonszenvezik — tanulmányai révén — a reformkor hőseivel, szereti történelmünknek ezt a fényes korszakát. Csakhát nem ártott volna, ha illőbben „felvezetik” előtte a produkciót, hangsúlyosabban rámutatva ténybeli értékeire, ismeretterjesztő erényeire. Igaz, a bevezetők utalnak erre. dehát a főcímet olvasva mást vár az ember. A Széchenyi napjait az oktatásban lehetne a leginkább hasznosítani. (ok) Bátonyterenyei kezdeményezések ' Megszaporodott a gondjuk a település- és az intézmény- összevonást követően a bá- tonyterenyei népművelőknek. Egyszeriben nem egy, hanem négy tanácsi intézmény sorsáról kell a rendelkezésre álló szűkös anyagi feltételek mellett gondoskodniuk. Ezek a Rákóczi-telepi és a nagybátonyi Petőfi Művelődési Ház, a maconkai Jklubkönyvtár, valamint akis- terenyei körzeti művelődési ház. Meglehetősen szerények a fenntartási költségek. Az egész településre és a hozzácsatolt körzetekre összesen 700 ezer forint jut. Ennek jó részét — mint az összevont intézmény fiatal vezetője, Molnár József számot adott róla — bérezésre, fűtésre és egyéb hasonló kiadásokra költik. A tartalmi tevékenységre igen kis összeg marad. Hogyan lehet kilábalni az ebből eredő gondokból, hogyan lehet Bátomyterenyén a tanácsi hálózat integrációja után is tartalmas művelődési életet kibontakoztatni? Ezekre a kérdésekre jó választ ad az a tevékenységszerkezet, az a „taktika”, amelyet a település népművelői dolgoztak ki. Elsőként számba vették a település adottságait és sajátosságait. l,gy például Bátonyterenyén két nagyobb általános iskola működik, összesen mintegy kétezer-száz fős tanulói létszámmal, s elsősorban rájuk alapozva honosítottak meg több népszerű közművelődési tevékenységformát. Ugyancsak a település egyik legfontosabb adottságát — a népművészeti értékeket — veszi figyelembe az a kezdeményezés, amellyel a népszokások, népi hagyományok megőrzését kívánják szolgálni. Régi tapasztalatuk ugyanis, hogy a legsikeresebb rendezvények és kezdeményezések ezen a területen történtek. Ezért kívánnak a jövőben az eddiginél még tudatosabban élni ezzel a lehetőséggel. Angyal László népművelő személyében önálló munkatársat bíztak meg az értékőrzés feladatával. Párosul-e az integrációval, az erő-összpontosítással az együttműködés? Bár mind fenntartói, mind működtetői részről érzik a bátonytere- nyeiek is ennek a szükségességét, az együttműködés gondolata — egyelőre — mégiscsak a szándék szintjén él a település művelődésében. A körzeti művelődési ház munkatársai önerős kezdeményezéseikre vannak utalva. Módszertani szempontból célravezetőnek azt tartják, ha kihelyezett rendezvényeket, néptáncbemutatókat, csillagászati előadásokat, játszóházi rendezvényeket ajánlanak fel a körzeti művelődési intézmények számára. Természetesen nagyon sok gonddal, feladattal kell megbirkózniuk a bátonyterenyei népművelőknek, de az a pró- fcálkozássorozat, az taktika, amit eddig is kialakítottak mindenképpen sikeresnek látszik. Októbertől megújult a társadalmi vezetőség, új kiscsoportok indításán törik a fejüket, egészséges szemlélettel kívánnak előbbre lépni a cigányművelődés területén és még arra is gondolnak — sőt igen hangsúlyos feladatnak tartják — hogyan lehetne előteremteni tartalmi tevékenységük továbbfejlesztéséhez a költségvetési fedezetet. — f m — Filmjeink külföldön Gyarmathy Lívia „Együttélés” című alkotása képviseli a magyar filmművészetet azon a nemzetközi ' filmfesztiválon, amelyet március 12—19. között rendeznek meg a francia- országi Strasbourgban Ugyanezen a szemlén Bacsó Péter filmjeiből vetítenek válogatást. Láthatja a közönség a „Nyár a hegyen”, a „Fejlövés”, a „Kitörés”, a „Jelenidő”, a „Forró vizet a kopaszra”, az „Ereszd el a szakállamat”, a „Zongora a levegőben”, „A tanú”, a „Ki beszél itt szerelemről”, a „Tegnapelőtt” és a „Te rongyos élet” című produkciókat. Bacsó Péter „Te rongyos élet” című művét mutatják be az antwerpeni nemzetközi filmfesztiválon is, amelyet március 13-tól 25-ig tartanak a belga városban. „Filmex” címmel rendeznek seregszemlét március 14-től Los Angelesben. Az eseményen Szomjas György „Köny- nvű testi sértés”, valamint Varga Csaba „Auguszta szé- pítkezik” című alkotását vetítik. Aforizmák Aki harmomara vágyik, az ne a politikában, hanem egy dalegyletben keresse. (Norbert Blüm) Ha egy szerző azt állítja, hogy az inspiráció mámorában írt, akkor hazudik. A zseni 10 százalék inspiráció és 90 százalék transzspiráció. (Umberto Eco) Amikor gyűlöljük ellenségeinket, óriási hatalmat adunk nekik életünk felett: hatalmat álmunk, étvágyunk, egészségünk és lelki nyugalmunk felett. (Andrew Carnegie) Az ember nem is hinné, hogy egy írónak mennyi tehetséget kell fordítania annak leplezésére, hogy menynyire tehetségtelen. (Alfred Polgar) A. hónop műtárova Kéziratos hadifogolyújság 1945-ből Két domb között kél a nap. Sugarai beragyogják a lan- kás tájat. Mindez egy valóban megsárgult rajzlapon látható. Csaknem olyan az egesz, mint egy gyermekrajz, tartalma és mondandója azonban jóval komolyabb. És persze didaktikusabb. Előtérben sírharu. A földbe tűzött kereszten koszorú. A fejfán a felirat: Itt nyugszik a Háború 1939—1945. A koszorú szalagjain pedig ez olvasható: Soha fel ne támadj! Nyugodj örökké! Van még egy lap is. ez már derűsebb életképpel. Ennek címe. Majd, ha mi is hazatérünk... A háborúból és fogságból visszatért katona kitörő örömmel öleli magához ifjú feleségét és kisgyermekét. A jelenet idillikus. Az asz- szonyka szavai egy régi falvédő díszére is válnának: Isten hozott édes párom. (Drága szép vitézem.) A versezet- ben akad még két sor, amely azonban a mélyebb emberi örömet fejezi ki: „Bánk sütött, hála Isten A béke szent napja”. Nincs okunk mai esztétikai mércével mérni ezeket a rajzókat és szövegeket. Nem művészek rajzolták és nem költők írták őket, hanem hadifoglyok, egymás erősítésére, a friss béke fölött érzett boldogság és a közeli hazatérés reményének kifejezésére, a jövőbe vetett hit megszólaltatására. Dr. K. R. szövegében ez is ott van: „Dalolj, dolgozz munkás elvtárs a biztos holnapért". Nem lehet nem észrevenni azt a mérhe- j tetlen vágyat, amely a had’i- " fogolytáborban élt a békés építőrrtunka, a család iránt. Ezek után lássuk, milyen lapokról van szó? A hónap műtárgya a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban egy kéziratos hadifogolyújság néhány lapja 1945-ből. Ez a sajtótörténeti érdekességű dokumentum húsz éve került elő Borsod megyében s ' jelenleg a salgótarjáni múzeum gyűjteménvé- I ben található. A lap címe I Szabad Magyarország. Valószínűleg faliújság volt, bár az alcímében ez a műfaji megjelölés olvasható: A salgótarjáni fogolytábor magyar folyóirata. A múzeumi gyűjteményben az újság hat számát őrzik, bar kilenc száma jelent rreg. A lap szerkesztője Klekner Rudolf volt. Bök Rudolf készítette a rajzokat. Az újságot a katonák, a fogolytábor lakói írták saját maguknak. Havonta kétszer adták ki, valószínűleg 1945 januárjától májusig A példányokon nincs pontos jelzés, ezért a feltételes formában való fogalmazás. Mi minden volt ebben az újságban ? Abban hasonlított az „igazi” újságokra, hogy csaknem minden volt benne, ami egy lapban lenni kell. Tehát vezércikk, hírek, szépirodalmi anyag, sok-sok információ a hadihelyzetről, a tábor belső életéről, a foglyok hétköznapjairól, gondjairól és örömeiről. A lap szellemisége demokratikus és antifasiszta volt, ez derül ki valamennyi cikkéből, közleményéből. A hadifogolytáborban több nemzetiség fiai voltak, például erre utal, hogy néhány cikket oroszra is lefordítottak. Lehettek németek és szlovákok is a táborban. A cikkek írói elsősorban békevágyuknak adtak kifejezést, elismeréssel írtak a Szovjetunió katonai sze- reoéről. S miután a lan már 1945-ben jelent meg, hangot kanott írásaikban a jövőre való tudatos felkészülés, például a rnájus elseje megün- neolése, a jövő új lehetőségei s természetesen a háború befejezésének hírei. Ügy látszik a lap közleményeiből, hogy ez a kis közösség képes volt arra, hogy levonja a következtetéseket a háború szenvedéseiből, érzékelje, kik voltak a felelősök s kinek köszönhető a fölvirradó szabadság. Külön értéke a lapnak, hogy katonák írták, s egyszerű szavakkal fejtették ki véleményüket, egymás számára fogalmazták meg reményeiket. A mai olvasót megragad ja a fogalmazás tisztasága és egyetértelműsége. A hónap műtárgyaként az újság egy lapja látható most a múzeumban, feltehetően az utolsó számból. Tóth Elemér Rajzőrán tagolt természeti formák tanulmányozását, rajzolását és festését végzik a bátonyterenyei Kossuth Lajos Általános Iskola 6. b. osztályos tanulói. —bp— műsor KOSSUTH RADIO? 1.20: Tudomány és gyakorlat. (Ism.) 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Mendelssohn kamarazenéjéből 8.30: Zenekari operarészletek. 9.49: Francia gyermekmuzsika 10.10: Kapcsoljuk Moszkvát, közvetítés Konsztantyin Csernyenko temetéséről l*.30: Szimfonikus zene 12.45: Törvénykönyv 13.00: A Weiner vonósnégyes felvételeiből 14.10: Kőnyomat 14.25; Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Üjság melléklete 16.05: MR 10—14. 17.00: Kossuth-díj — korhű keretben. Radványi Géza filmrendező 17.25: Zene 18.12: zene 19.15: íróvá avatnak. Illés Endre indulása. 20.00: A zeneirodalom remekműveiből 21.02: Nóta, muzsika 21.30: Amiről a vil$g vitatkozik 22.20: Vértes Éva svédországi sorozata. II. rész 22.30: Rózsa Miklósi Bűvölet, filmzeneszvit 22.41: Hol tart a holográfia? 22.56: A rádió lemezalbuma 0.10: Barokk kórusmuzsika PETŐFI RADIO? 8.05: idősebbek hullámhosszá« 8.50: Tíz pero külpolitika. 9.05: Szimfonikus muzsika 10.45: Láttuk, hallottuk 12.10: Fúvós zene i^lÓGRÁp - 1985. március 13,, szerda 12.25: Néhány azó zent közben 12.30: Népzene 13.05: Könnyűzene 14.00: Fúvó« zene 14.27: Rádiószínház, Thurzó Gábor: Anyám nagyon mesz- sze van 15.05: Látogatóban Faragó András operaénekesnél 15.49: Volt egyszer egy előadás Cyrano de Bergerac 16.20: Nem csak zene. 17.05: Könnyűzene 17.20: ötödik sebesség 18.20: Jöjjön el egy kávéra 18.50: Diákfoci 19.05: Könnyűzene 19.35: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik 20.05 - Könnyűzene 20.50: Fémötvözetek a szervezetben. 21.05: Nemzedékek. 22.00: Nosztalgiahullám 23.20: Népi muzsika 24.00: Éjféltől, hajnalig MISKOLCI «TÜDlOl 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangoló. Beély Katalin összeállítása. 17.15: Index. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: ösztönzés to teljesítmény ag izzó gyöngyös si gyárában. — Együttműködés, a nógrádi vállalatoknál. — Tavaszi növényvédelemről. Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.30: Tv-torna (ism.) 8.35: Iskolatelevízió: Fizikai Jelenségek ni. 8.45: Tudományos? Fantasztikus! 4. rész. 9.00: Kémia iáit. 1sk. 7. oszt.) 9.25: Jubilate musica. NDK zenés film. .9.55: Moszkván túl. Szovjet kisíilm 10.15: Helyszíni közvetítés Moszkvából, Konsztantyin Csernyenko végső búcsúztatásáról és temetéséről 16.05: Hírek 16.10: SOS. Tengeri csigák. Bolgár rövidfilm 16.45: Hírek 16.50: Hatvanon túl címmel, a szegedi körzeti stúdió műsora 17.10: Képújság 17.15.- Hűségesek. A pécsi körzeti stúdió adása ", 18.10: Viktor Konyeckij. Az ajtó című tv-játék. 19.05: Közönségszolgálat tájékoztatója 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.15: Beethoven-művek 20.50: A velünk élő történelem VII 6. rész: A konszolidáció évei 21.45: Tv-híradó 22.05: Himnusz 2. műsor: 16.05: Jesse Haliam büszkesége. Amerikai tv-film 17.40: Az út végén 18.10: Képújság 18.15: A nyelv világa 19.00: Tv-Basic-tanfolyam XVI/9. rész. 19.30: Antonina Kowtunowa énekel 19.50: A kezdet. Szovjet rövidfilm. (ism.) 20.00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 21.00: Doni elbeszélés. Szovjet film 21.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA 19.30. Tv-híradó 20.00: A revansizmus £0.35: ilmlékezz a nevedig 22.15: Jozef Sturdik nemzeti művész 22.40: Hírek 22.50: Prága 2. MŰSOR! 19.30: Tv-híradó 20.00 j Az éteremben történt Tv-játék 20.30: Lakásom, utcám, városom. Riportműsor, 2. rész 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00. Ez történt 24 óra alatt 22.10: Képzőművészeti magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.; Fél 4 háromnegyed 6-tól és 8-tól: A ,,szalamandra” (14). Szines, szinkronizált olasz—angol bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Az önvédelem nagymestere. Színes, szinkronizált szovjet történelmi kalandfilm. 8-tól: Egy nő azonosítása (16). Színes olasz film. — Nagybátonyi Petőfi: Egy év kilenc napja. Szovjet film. — Nagybátonyi Bányász: Szirmok, virágok, koszorúk (16). Színes magyar történelmi film. — Pásztói Mátra: Csillagosok, katonák (10)- Magvar—szovjet koprodukció - KaranrslapuHőt A nőstényfarkas kísértete (10). Színes, szinkronizált lengyel iiiav
