Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

Hétszáz bolti vizsgálat tapasztalatai A megyei tanács kereske­delmi osztályának kereskedel­mi felügyelősége az elmúlt évben — résziben központi kezdeményezésre, részben sa­ját elhatározása alapján — kilenc témában végzett átfo­gó vizsgálatot a megyében. Néhány korábbi téma utóel­lenőrzésén túl vizsgálta a tö­megétkeztetést, a szeszesital- értékésítést korlátozó rende­let betartását, az autóalkat­rész-forgalma,zást, az idegen- forgalmat, a vendéglátó-ipari kínálat alakulását, a zöldség- gvümölos értékesítés körül­ményeit. \ hálózati ellenőrzés több mint hétszáz üzletet érintett. A vizsgálatok száma az előző évhez képest 12,4 százalékkal emelkedett, ezen belül is na­gyobb ütemben az állami és a szövetkezeti kereskedelem területén. A fogyasztói érdek- védelem hagyományos, bevált módszere a próbavásárlás, ezek száma tavaly csaknem ötven százalékkal emelkedett a korábbihoz viszonyítva. A kifogásolások aránya viszont az előző 24,5 százalékról az elmúlt évben 12,1 százalékra csökkent, ami önmagában vé­ve kedvező, az egyéb problé­mák azonban nem támaszt­ják alá az ilyen mérvű ja­vulást. Megháromszorozódott tavaly a mi nőség vizsga'átok száma, s 'ó egy százalékkal nőtt a kifogásolási arány is, ami a minőség ellenőrzésének fokozására irányítja a figyel­met. Csökkent a kereskedelmi osztályhoz érkezett panaszok s-záma. ezen belül basonló- k éppen a jogos észrevételek aránya is. Az elmúlt évi ellenőrzések során nőtt a felelősségre vo­nás gyakorisága, kivált jelen­tős emelkedést mutat a bír­ságok száma és összege: az év folyamán összesen több mint 228 ezer forint bírságot róttak ki a kereskedelem szabályai ellen vétőkre. A leggyakoribb szabálytalanság az árak el­lenőrzésének akadályozása, ami elsősorban a magánszek­torban és a szerződéses bol­tokban tapasztalt bizonylat­hiánnyal függ össze. Említés­re méltó az élelmiszerek mi­nőségének megrontásában ész­lelt emelkedés, ezen túl ár­drágítással és mérés, illetve számolás útján elkövetett vá­sárlói megkárosítással talál­koztak gyakran a kereskedel­mi felügyelők. Az osztályba sorolási feltéte­lek biztosításának elmulasztá­sa miatt jogtalan bevétel el­vonására is sor került — 114 ezer forint erejéig a pásztói áfész esetében. A szabványtól eltérő tőkehús szállítása mi­att a Penomah és a Karancs- hús meó-vezetői ellen sza­bálysértési feljelentést tettek a felügyelők. Az elmúlt évi vizsgálatok- V a kereskedelmi felügye­lők mellett a tanácsok, igaz­gatási társulások kereskedel­mi ügyintézői, valamint a KÖJÁL, a megyei állategész­ségügyi és élelmiszer-ellen­őrző állomás, továbbá a Ker- mi szakemberei is részt vet­tek. A vendéglátóhelyek esti ellenőrzéséhez a rendőrség nyújtott segítséget és szoros kapcsolatot tart a kereskedel­mi felügyelőség a NEB-bel, valamint a fogyasztók me­gyei tanácsával is. Csecsemőgondozás és -nevelés W Általános iskolások vetélkedője Szécsényben Vajon a gyermekek gondo­zásának és nevelésének soha nem könnyű, de mindig sok örömet jelentő tennivalóit, milyen korban a legcélsze­rűbb megismerni? A kérdés­re nehéz választ adni, ám a Magyar Vöröskereszt vállalko­zott az első életkorra szerve­zett kezdeményezésekre. Széesény városi jogú nagy­község vöröskeresztes vezető­sége az úttörőelnökséggel együtt még az elmúlt év de- cemerében tette közzé a von­záskörzet iskoláiban, hogy fel­menő rendszerű csecsemő­gondozási versenyt szerveznek. A körzeti iskolák — Ludónv- halászi kivételével — öröm­mel vállalták a helyi verse­nyek megrendezését. Tanárelnökök, körzeti vé­dőnők, körzeti orvosok fog­tak össze, hogy szűkebb kör­nyezetükben minél több gyermek ismerkedjen meg a csecsemőgondozás, .nevelés sokrétű feladataival. Az első csecsemőgondozási vetélkedő sikeres volt. Gyer­mekek százai ismerkedtek meg azokkal az alapvető ismere­tekkel, amelyek a későbbiek­ben a családi életüket tar­talmasabbá, örömtelibbé te­szi. A szécsényi, kanancssági, rimóci, ságújfalui, nógrádme­gyeri, nagyítód, endrefalvai, varsányi általános iskolából érkezett csapatok vetélkedé­sét a sáigújfaluiak nyerték, így Fekete Erika, Galó Szil­via, Márton Henrietta, Ru­bint Ildikó és a kishartyáni Varga Anita képviseli a szé­csényi körzet iskoláit a me­gyei döntőn. Felkészítésükért dicséretet érdemel Homoki Gáborné. A vetélkedő győztesei tárgy- jutalmat, a helyezettek elis­merő oklevelet nyertek. Az igazi nyereség mégis az a sok ismeret, ami gazdagabbá te­szi majd a mai gyermek fel­nőttéletét. K. A. mm Kondorosi Ferenc Kovács Zoltán k ÉlJidli'liiéltHitiiliilil Hajdú István Molnár Katalin Politikai képzésről, KISZ-vezetőkkel Ifjúság — politika — nevelés Látszólag belterjes ügyről volt szó, valójában az egész magyar ifjúságot érintette. Hiszen, a KISZ politikai kép­zési munkája nem öncélú: szakmailag, politikailag mű­velt, tájékozott, a jogokat és kötelességeket pontosan is­merő fiatalokat szeretne lát­ni a mozgalomban. Nemré­giben Salgóbányán négy na­pon át folyt a vita az ország politikai képzési központ­jainak, a KISZ KB, a me­gyei testületek vezetői, kép­viselői között arról, hol tart a politikai nevelő munka, s milyen újabb lehetőségei vannak? — Nem akartunk sokat markolni és keveset fogni! — magyarázza Kondorosi Ferenc, a KISZ KB agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője. — Ezért négy területen végeztük vizsgálódásainkat. Nevezete­sen: az állami ifjúságpoliti­kát, a gazdaságot, a pártkong­resszusi előkészületeket, s a politikai képzés feladatait il­letően. Ez az országos tanács­kozás arra is kiváló lehetősé­get nyújtott, hogy a húsz po­litikai képzési központ mun­katársai elmélyítsék kapcso­lataikat, kicseréljék tapasz­talataikat. Az ország „legöregebb” KISZ-iskolá,iának munkáját irányítja Kovács Zoltán Bor­sod megyében, ahol mintegy nyolcvanezer KISZ-tagot tar­tanak nyilván, közülük évente több mint tízezren igénybe veszik az intézmény szolgál­tatásait. — Fontos változásnak tar­tom — említi Kovács Zoltán —, hogy politikai munkánk­ban észrevehetően végbemegy egy folyamat: az erkölcsi ér­tékekre épített agitációnk anyagi alapra kerül, ponto­sabban: az erkölcsi értékek mellett az anyagi hasznosság is domináns tényezővé válik. Egy durva példával élve, nem lehet jó az az ifjúsági bri­gád, amelyik remek közös­ség, de rossz munkát végez. Vagy: a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának mű­ködését az kell, hogy minő­sítse, milyen valós értékeket, társadalmi hasznot hoznak létre! Másik lényeges tenden­ciának tartom, hogy a pro­pagandánkban az általános kérdések, jelenségek mellett sokkal inkább előtérbe ke­rültek a helyi, konkrét prob­lémák, a gyakorlati teendők Hajdú István, a Bács-Kiskun megyei politikai képzési köz­pont munkáját irányítja. Az ország egyik legnagyobb me­gyéjében 36 ezren léptek be a KISZ-be, s ez a helyi ifjúság 34 százalékát jelenti. — Nálunk is tetten érhető a Zoli által említett tenden­cia — fűzi hozzá —, az utóbbi években sokat foglalkozunk a KISZ érdekvédelmi munká­jával, az egzisztenciális kér­désekkel, a bérezéssel, a la­káshoz jutással, hogy csak néhányat említsek. Azonban érzékelhető itt egyfajta ellent­mondás: a társadalmi-gazda­sági korlátok meghatározott prioritást állítanak fel, ez­zel szemben a fiatalok nagy részét a „totális türelmetlen­ség” jellemzi. S, ennek csök­kentésében a politikai kép­zésnek is megvan a maga feladata: az igények és a lehetőségek közötti összhangot kell megteremtenie! — A legutóbbi hónapok je­lentős Ifjúságpolitikai ese­ményei voltak az ifjúsági par­lamentek — folytatja a be­szélgetést a házigazdák kép­viselője, Molnár Katalin, a KISZ Nógrád megyei bizottsá­gának titkára. — Ezeken a fórumokon született, néhány olyan tanulság, amely a KISZ- ben is kamatoztatható. Saj­nos. több helyütt formálisak voltak ezek a rendezvények, gyér volt a vita, kevés a hoz­zászóló, olykor semmitmondó intézkedési tervek születtek. Megyei testületünk egy sor javaslattal állt elő, ezek kö­zül csak az egyik legfonto­sabbat említem: a fórumokat ne az előírásokhoz, hanem az adott üzem,, intézmény prob­lémáihoz igazítsuk, tehát ak­kor és ott hívjanak össze pél­dául parlamentet, amikor és ahol ezt valós szükségletek diktálják! Szó esett aztán a KISZ po­litikai befolyásáról. Mint említették a résztvevők, az elmúlt másfél évtized párt- és állami dokumentumai ré­vén jelentősen javultak a képviseleti szervek pozíciói, csaknem általános, hogy a KISZ véleményét nem csak kikérik, hanem a döntések so­rán is figyelembe veszik. A mozgalmi munka területei közül talán a gazdasági életbe tud leghatékonyabban belép­ni a KISZ. .., de nem vezet ez a gazdaságcentrikussághoz? — Nem függetleníthetjük magunkat attól a ténytől — válaszol M“olnár Katalin, — hogy megélhetésünk feltétele az anyagi javak előállítása, és alapvető kötelességünk a becsületesen végzett munka. A realitásérzékét veszíti el az a szervezet, amely figyelmen kívül hagyja ezt, s illúziókra építi a programját. — E témakörben van a leg­több propagandaanyagunk is — veszi át a szót Hajdú István — s itt tartunk leg­jobban lépést a változásokkal. Bács-Kiskunban például már rég túlvagyunk egy tíznapos felkészítésen, amely az új vállalatvezetési formák al­kalmazására készíti föl a KISZ-eseket! — Azt hiszem, az ifjúsági mozgalomban is előtérbe ke­rültek a kreatív, menedzser­típusú vezetők, akárcsak a gazdasági életben — fűzi hoz­zá Kovács Zoltán. — S, ez a vezetőképzésben is újabb esz­közök „bevetését” igényli. Kondorosi Ferenc, a KISZ KB osztályvezető-helyettese így foglalta össze az országos tanácskozás tapasztalatait: — Állandóan változó társa­dalmi-gazdasági körülménye­ink a KISZ-t is arra kénysze- rítik-ösztönzik, hogy igazod­jon a realitásokhoz, sajátítsa el és népszerűsítse azokat a módszereket, amelyekkel a tagság általános műveltségbe­li és politikai képzésének szín­vonalát emelni tudja, jól föl­készült, rátermett vezetőket képes „kibocsátani”. Ügy gon­dolom. mind a személyi, mind a tárgvi feltételek valamennyi megyében alkalmasak az említett cél eléréséhez, s eh­hez hozzájárult ez a salgó- bányai eszmecsere is. Azt szeretnénk, ha a politikai képzési központok a megyék­ben nem csak a politikai, ha­nem a szellemi életben is mind nagyobb szerephez jut­nának ! T. L. Gyorsabb, jobb postai szolgáltatások A klasszikus postai szolgál­tatások fejlesztésére 355 mil­lió forint áll az idén a posta rendelkezésére. Ez a pénz kevesebb a szükségesnél, sőt a tavaly felhasznált összeg­nek is alatta marad mint­egy 100 millió forinttal. A szűkösebb lehetőségek arra fiúk, lányok, kutyák Vita a közterületek ügyében Állandó a vita a szülők és a kutyatartók között. Lát­hatóan mindkét fél kiépítette a maga védelmét, és a jó idő beálltával méginkább elmérgesedik a helyzet. A szü­lők csillapíthatatlan haraggal követelik az ebek elzárását, mondván: a szabadon rohangáló négylábúak csemetéiket rémisztgetik. Volt aki tudni vélte, a kutya gyakran olyan rémületet vált ki a gyerekből, hogy az beszélni is elfe­lejti? Kétségtelen viszont: az ebek „névjegye” hovatovább mindenütt látható, parkban, játszótéren. A homokozókat időnként fertőtlenítik, hogy a kutyák miatt ne szoruljanak ki a gyerekek. A szomszédtábor is mondja a magáét. Szerintük ke­gyetlenség örökösen pórázon tartani az ebet, neki is kell mozgás, egyebekről nem is beszélve. Így replikáznak az ebpártiak: az a baj, hogy megszakadt a gyerekek kapcso­lata az élővilággal. Ez pedig érzelmi szegénységet okozhat. Való igaz, mindenre szükség van, szabad, fertőzés­mentes játszótérre, rémületet nem ismerő gyerekekre, ba­rátságos kutyákra, tiszta, ápolt parkokra, a természettel való együttélésre. Bármennyire is szomorú, a szülők kont­ra ebtartók harca jól jellemzi környezetünkhöz való viszo­nyunkat. Lassan két táborra szakad jóformán minden település. Az egyik csoport hangosan követeli a rendcsi­nálást, a környezetvédő megoldások bevezetését, s maguk is készek tenni azért, hogy tiszta, rendezett, megóvott par­kok, épületek, erdők, játszóterek között, igazán emberi kör­nyezetben élhessünk. Míg a másik csoport azt gondolja: a szabadságot jelenti a hanyag viselkedés, az akárhová dobhatom szemét, meg a többi, holott az emberi együtt­élés íratlan törvényeit szegi meg. Melyik tábor a nagyobb, az erősebb? Lényegtelen. Sok­kal fontosabb az, hogy a természet felfedezésére ösztökél­jük az embereket. Birtokolják a parkokat, a játszótereket és minden mást, de közben ne tegyék tönkre, viselkedje­nek kulturáltan. Ebben viszont segíteni kell őket. Sokféle­képpen. Például úgy, hogy elegendő szemétgyűjtőt állíta­nak a közterületekre. Vagy: legyen végre természetes, hogy az építők eltakarítják maguk után a törmelékhalmokat, hogy a járdát újjáépítik felbontás után. Két esztendővel ezelőtt jelentek meg az utcákon, te­reken a közterület-felügyelők. Minap összesítették tapasz­talataikat. A kép nem biztató. Csupán Budapesten 11 000 esetben szabtak kJ helyszíni bírságot tavaly, az ebből be­folyt összeg eléri a 2,6 millió forintot. Több ezerszer fi­gyelmeztettek környezetrongálókat, a feljelentések száma is meghaladta az ezret. Jóllehet számos önkéntes segítette a felügyelők munkáját, a jövőben újabb közterület-felügye­lők, hatósági személyek lépnek munkába Az eddiginél szé­lesebb körben lesznek képesek hatósági feladatokat ellát­ni. Következésképpen: várhatóan emelkedik a büntetésből, bírságból befolyó összeg. De a gondokat bírságolással nem lehet megszüntetni. Először a feltételeket kell megteremteni a tisztasághoz, azután lehet megkövetelni a kultúrált környezetet. Óvjuk értékeinket, vigyázzunk a körülöttünk élő természetre, fűre, fára, virágra. Egymás iránti megértéssel. H. T. ösztönzik a postát, hogy fő­ként azokat a területeket fej­lessze, amelyek meggyorsít­ják, színvonalasabbá teszik a szolgáltatásokat, tnegköny- nyítik a postások nehéz fi­zikai munkáját. Tovább fejlődik — 230 millió forintot fordítanak er­re az idén — a gócközpon­tok hálózata: a Székesfehér­váron épülő gócüzemben folytatják a technológiai be­rendezések felszerelését, 1986- ban már üzembe is helyezik az új létesítményt. Itt törté­nik majd a Dunántúlra ér­kező valamennyi levélkülde­mény feldolgozása, s a cso­magok nagy részét is itt oszt­ják szét a különböző irányok szerint. Budapesten az Orczy téren, a központi hírlapfel­dolgozó üzem építését foly­tatják. Szolnokon egy ma­gyar gyártmányú csomag­szétosztó berendezést állíta­nak munkába: ez óránként 2000 csomag szétosztására képes, s gyakorlatilag meg­szünteti a küldemények föl­dolgozásával járó kemény fi­zikai munkát. A Keleti pá­lyaudvar mellett levő 72-es postahivatalban — mely az ország központi elosztóhi­vatala — még ebben a hó­napban megkezdi működését a számítógépes diszpécser­rendszer, amely szervezi a feldolgozás; munka techno­lógiai folyamatait, össze­hangolja a kiinduló postajá­ratokat. A számítások sze­rint mintegy 15—20 száza­lékkal megnövekszik ezzel a hivatal kapacitása. Ügy tervezik, hogy a vidéki na­gyobb góchivatalokban is hasonló berendezéssel teszik majd hatékonyabbá a mun­kát­Mindezeken túl folytatják a nagy postahivatalok felújítá­sának, építésének program­ját. Erre 21 millió forint jut az idén. Befejeződik egyebek között az új sashalmi posta- hivatal építése, s ezzel meg­oldódik e körzet hosszú idő óta húzódó gondja. Szegeden, Győrben, Kunszentmárton- ban, Mátészalkán folytatódik a hivatalok rekonstrukciója. 75 millió forintot fordítanak a kis- és középhivatalok épí­tésére: 57 új hivatalt adnak át az idén, 36 helyen már meglevő, egyéb funkciójú épületet alakítanak át posta- hivatallá, s 37 régi postát korszerűsítenek. Ezekkel együtt a VI. ötéves tervidő­szak alatt összesen 500 kis- és középhivatalt építenek, il­letve alakítanak át, kétszer annyit, mint a megelőző öt­éves tervben. A hivatalokban dolgozó postások munkájának meg­könnyítésére 13 millió forint értékben szereznek be kis­gépeket: 100 bélyegzőgépet, 60 fémpénzszámlálót, s 20 mikroprocesszoros értékcikk­árusító automatát. 10 millió forintért gépkocsikat vásá­rolnak. j NÓGRÁD — 1985. március ,13., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents