Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
X Tanácskozott megyei pártértekezlet i (Folytatás a 3. oldalról) megvannak azok a bevált módszerek, a lenini normák, a párt működési elvei, amelyek hosszú távon garantálják s párt vezető szerepének folyamatos fejlődését. > Kaszás Istvánné, a Mátrave- rebélyi Általános Iskola igazgatója közoktatás»-politikai kérdésekről szólt. Általánosságban állapította meg: társadalmi fejlődésünk nagymértékben függ attól, milyen képzettségű és felkészültségű fiatalok kerülnek a politikai, gazdasági és társadalmi élet pozícióiba. Elmondotta, hogy a közoktatás reformja kedvezően hat az oktató-nevelő munkára. A pedagógusok többsége felismerte a megújulás szükségességét, és sokat tesz azért, hogy az iskola minél jobban megfeleljen a társadalom, a gazdasági építőmunka által támasztott követelményeknek. Az elmúlt öt esztendőben számottevő eredmények születtek megyénk közoktatásában. Nőtt az óvodai helyek és az iskolai tantermek száma, új oktatási intézmények épülték. Gazdagodtak a tanítás, a nevelés személyi és tárgyi feltételei. Eredményeink mellett bizonyos fogyatékosságokra is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett a nagy létszámú osztályok által felvetett pedagógiai gondokra, a bátonyterenyeá körzet iskoláinak szétszórtságára, az épületek elavultságára, a pedagógusok szemléletének to-!, vábbi formálására, a családi nevelés, a családok és az iskolák kapcsolatainak nehézségeire, a személyes példamutatás szükségességére. Meggyőződéssel tett hitet a korszerű művelődési tananyag, korszerű pedagógiai technológiával történő tanítása mellett. Zentai István, a balassagyarmati kábelgyár esztergályosa munkahelyének termelési eredményeit, fejlesztési tennivalóit ismertette a pártértekezlet résztvevőivel. A kábelgyár tevékenységét jelentősen befolyásolta a gazdaság külső feltételeinek alakulása, az alapanyagok és a szabályozók' gyakori változása. Mindez nagymérvű rugalmasságot, tervszerű, tudatos tevékenységet követelt meg a gyár teljes kollektívájától. A ’ fokozott fegyelemre és szorgalomra azért is szükség volt, mert .a kábelgyáriaknak több mint 800 millió forint értékű beruházáiSt kellett határidőre és jó minőségben megvalósítaniuk. E modern technikával és technológiával a nemzetközi előírá4 NŰGRAD - 1985. soknak megfelelően képesek termékeiket gyártani, kielégítve az igényeket. A balassagyarmati munkás elmondta azt is, hogy a hazai és nemzetközi feladataik teljesítéséhez nagyobb mértékű önállóságot kívánnak, s azon munkálkodnak, hogy a gyár dolgozóiban mind jobban tudatosuljanak a célok és lehetőségek, a megvalósítás szükségletei. Az eltelt öt év tapasztalatai alapján úgy vélik, hogy a helyi politikai munka középpontjába a jövőben is a gazdaságpolitikai feladatok tennivalóit kell állítani Ösztönöznek a nyereségesebb gazdálkodásra, a gazdaságosabb exporttermelésre, a kereskedelmi munka színvonalának emelésére, a munkahelyi demokratizmus szélesítésére. A párt egysége, a fegyelem egészében megfelel a párt- kongresszus által támasztott követelményeknek, a tagság döntő többsége eredményesen teljesíti feladatait — hangsúlyozta Takács Vilmos, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke, aki részletesen is taglalta a testület munkáját. Kiemelte, hogy a pártszervek többet és hatékonyabban foglalkoztak a fegyelem kérdéseivel, sokrétűen vizsgálták a párttagság munkáját, a megbízatásokat, a fegyelmi helyzetet. Takács Vilmos fölhívta a figyelmet, hogy jóllehet fejlődött és tervszerűbbé vált a bizottságok munkája, ám tevékenységük színvonala között olykor különbségek vannak. Néhol nem elég igényesek és következetesek a szabályok érvényesítésében. Említette a hozzászóló, hogy vannak, akik fölvetik; szigorúak a megítélések, a felelősségre vonások, azonban — hangsúlyozta a megyei fegyelmi bizottság elnöke — nem szabad egyetlen vétséget sem büntetlenül hagyni, mert a pártmunka csak a fegyelem következetes érvényesítésével vezethez eredményre. Mindezen jelenségek azonban nem csorbítják azt a tényt, hogy az eltelt öt esztendőben Nógrád megyében a pártfegyelem kedvezően alakult, a bizottságok munkája hozzájárult a szervezetek színvonalasabb tevékenységéhez. Végezetül a hozzászóló felvázolta az elkövetkező időszak feladatait, hozzáfűzve, hogy valamennyi párttag kötelessége fellépni azokkal a jelenségekkel szemben, amelyek ellentétesek a párt politikájával. ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezér- igazgatója értékesnek tartotII , hétig f ta a megyei pártbizottság beszámolóját, mert az elvégzett munkát nagy igényességgel vette számba és a nyilvánvaló eredmények mögött azt kereste, mit lehetett volna jobban tenni a lehetőségek teljesebb kihasználásáért. Ezután utalt a vállalati önállóság növekedéséből fakadó előnyökre, azokra a változásokra, amelyek hozzájárultak a közösségi szellem és a teljesítmények növeléséhez, a munka termelékenységének jelentős emeléséhez, mellyel ellensúlyozni tudták a csaknem 150 fős létszámcsökkentést. Szólt azokról az előnyös változásokról, amelyeket a gazdálkodás színvonalának emelésében, a költséggazdálkodásban. a termékszerkezet korszerűsítésében elértek, majd hangsúlyozta, hogy a szűkös fejlesztési lehetőségek ellenére a fejlesztésre fordítható összeg nem csökkent, ezért folytatni tudták a korábban meginduló gyári rekonstrukciókat. Utalt arra, hogy a kedvező változások hatására a személyi jövedelmek növekedése meghaladja az ipar átlagát. A jövőre utalva, hangsúlyozta, hogy a fejlődés megkívánja a versenyképesség fokozását. E program azt jelenti, hogy a kohászati másod- és harmadtermékek arányát 10—15 százalékkal kell növelni. Ennek érdekében szükséges korszerűsíteni az elhasználódott gépi kapacitást. Hatására mintegy 20 százalékkal növekedik a gyár teljesítőképessége. Foglalkozott még azzal, hogy az eszközkihasználást a munkáskezekkel kell javítani. Az előbbiek mellett a fejlődés tényezőjeként hangsúlyozta még a belső érdekeltség és ösztönzés megvalósítását. A vállalat kollektívája bízik abban, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése, a vállalati önállóság további növekedése fokozottan erősíti a teljesítménynövekedésre, a minőség fejlesztésére irányuló szándékot. Befejezésül az MTESZ tudományos egyesületeinek megye társadalmát, annak fejlődését segítő tevékenységéről beszélt. Ezt követően Rith Lajosné, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tett jelentés a pártértekezletnek, majd folytatódott a vita. Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a tanácsok munkája az elmúlt években a lakosság érdeklődésének középpontjába került, mert nagyobb beleszólást igényelt a terület- és településfejlesztési elgondolások alakításába, a rendelkezésre álló pénz felhasználásába, cselekvő részese akar lenni a döntéshozatalnak és a végrehajtásnak is. Ez természetszerűleg, vetette fel a tanácsok népképviseleti és önkormányzati jellegének továbbfejlesztését. Szólt a köz- igazgatás átszervezésének korszerűsítéséről, amely jelentős lépést, egyúttal lehetőséget nyújt a helyi tanácsi önállóság további növelésére. Ezután sorra vette azokat az új minőségi igényeket, amelyek hatottak a VI. ötéves terv előkészítésére. E munka során nem részesült támogatásban az olyan nézet, mely szerint, hogyha szerény az anyagi lehetőség, akkor nincs értelme a társadalmi vitának. A rendelkezésre álló há- rommilliárd forint fejlesztési én másfél milliárd felújítási alap döntő részét a kiemelt társadalmi feladatok: a lakásépítés, az egészségügyi hálózat fejlesztése, az időskorúak egészségügyi-szociális helyzetének javítása, az alsófokú oktatási program további folytatása, az egészséges. jó ivóvíz biztosítását szolgáló fejlesztések megvalósítására fordítottuk. Ugyanakkor más területen szerényebb eredményeket értünj^ Foglalkozott azokkal ez új megoldásokkal, amelyeket a változó körülmények alakítottak ki. Többek között a megyei tanács elosztó szerepének mérséklésével, a pályázati rendszer bevezetésével. Ez Utóbbi sikerét bizonyítja, hogy közel 70 milliós megyei támogatásra építve, csaknem 300 millió .forint értékű beruházás-fejlesztés valósult meg, elsősorban a községekben. Utalt arra, hogy a nehézségek láttán, azokat érzékelve, a megye lakossága nem fordult el a közügyektől, hanem mindinkább részt kér közös gondjaink megoldásából, új értékeink létrehozásából. Mindezek eredményeként a társadalmi munkaversenyben az országos élvonalba kerültünk, a megyék között a 3. helyet értük el. Foglalkozott még az irányítási munkában fellelhető fogyatékosságokkal, a hatósági, ügyintézői munka minőségével, utalt arra, hogy a megye lakosságának döntő többsége fegyelmezetten teljesíti állampolgári kötelességét. Befejezésül a tanácsi választások előkészítésével kapcsolatban hangsúlyozta: újfajta változás következik, amely újfajta előkészítést, nagyobb figyelmet, nagyobb politikai felelősséget és körültekintést igényel. Kiss Zoltán, az Állami Nyomda pásztói gyáregységének művezetője elöljáróban azokról a gondokról és a bizonytalanságokat kiváltó okokról szólt, amelyek végigkísérték a Rákóczi Nyomda megszüntetésével járó időszakot, majd azokat a változásokat érzékeltette, amelyek 1984-ben a műszaki, gazdasági fejlesztés eredményeként létrejöttek. Utalt a megnövekedett önállóságukra, ezek előnyére, majd a kedvező változások .és eredmények kialakításában a pártalapszervezet tagjainak példamutatását hangsúlyozva, a következőket mondotta: munkájukkal politizáltak. Elsők között vállaltak túlórát, hét végi műszakot. Többen a létszámhiány ellensúlyozására, hetekre elvállalták az éjszakás műszakot, ahol korábban csak egy műszak volt. Példamutató tevékenységük jelentős húzóerőt jelentett, jó hatással voltak munkástársaikra. Ez azért alakult így, mert párttagságunk valamilyen más tömegszervezetnek is a tagja. Nemcsak a napi munkában, hanem a szervezeti életben is jól mozgósítottak a kitűzött célok elérésére. Az eredményességet hátráltatta, hogy a párttagok egy részének megbízatása csak általánosságokban kapcsolódott az adott tömegszervezetek munkájához, nem tartalmazott konkrétumokat. Ezért alapvető feladatként kezelték a naprakész tájékoztatást és a konkrét feladatok kijelölését. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a párt tagjainak szavára odafigyelnek az emberek, ezért szavaiknak és tetteiknek feltétlenül összhangban kell lenni egymással. Ellenkező esetben bizonytalanságot, és bizalmatlanságot váltanak ki maguk körül. A járások 1984-es megszűnésével, a szécsényi történelmi vonzáskörzet újra önmagára talált, amit kedvező lakossági támogatás kísér — kezdte hozzászólását Katta László, Szécsény városi jogú nagyközségi pártbizottságának első titkára. Majd arról szólt, hogy a gazdasági, politikai teljesítmények mellett egyre nagyobb figyelmet fordítanak az ideológiai munkára. A társadalom ideológiai életének, irányzatainak vázlatos áttekintése után Balta László fölhívta a figyelmet arra, hogy a pártban a szocializmushoz való kötődést, az eszmei, politikái, erkölcsi értékeket állandóan gyarapítani, mélyíteni kell. A fórumok, az eszközök összehangoltabb és érdemibb nevelő hatása egyre nélkülözhetetlenebb — említette a hozzászóló —, s ezen az úton szilárdítható a kommunisták, a pártonkívüli- ek ideológiai, politikai kiállása, értékeink, vívmányaink, eszményeink gyarapítása. Szólt a szécsényi sajátosságokról, a helyi kommunisták ideológiai tevékenységéről, kiemelve azon törekvésüket, hogy sokszínűbbé, vonzóbbá tegyék mindennapi munkájukat. Színvonalasabb, „ritmuso- sabb”, ugyanakkor a rendelkezésre álló mozgalmi idővel hatékonyabban gazdálkodó pártéletre van szükség — hangsúlyozta, majd befejezésül bizalmát fejezte ki az iránt, hogy a megyei tapasztalatok jelzik: ahol eredményes, jó színvonalú pártmún- ka folyik, ott az érdemi, ideológiai tevékenység is előbb-utóbb kibontakozik, és egyre több az ilyen példa. Női üzemből jött, természetes, hogy a dolgozó nőknek a társadalomban elfoglalt helyével foglalkozott hozzászólásában Gáspár An- talné, a Budapesti Finom- kötöttárugyár balassagyarmati gyárának varrónője, szocialista brigádvezetője. A csaknem Ötszáz nő fele harminc éven aluli, állandósult a gyermekgondozási szabadságot igénybe vevők magas száma. Az óvodás korú gyermekek elhelyezését sikerült megoldani a városban, mégis az a tapasztalat, hogy csökken a gyesről visszatérők száma. Több erőfeszítést kell kifejteni ahhoz, hogy közösségünk megtartó ereje nagyobb legyen, hangsúlyozta mondandójában Gáspár Antalné. Többek között a jó munkahelyi légkör, a színes, színvonalas . brigádmozgalom, s nem utolsósorban a kedvező kereseti lehetőségek segíthetnek ebben. Az üzem kellemes munkakörülményeket, egv műszakos munkarendet biztosít a többgyermekes kismamáknak. A gyári asszonyok jelentős számban vesznek részt a közéletben. A közéleti tisztségek betöltésekor azonban merészebben kellene a fiatalokra támaszkodni. még akkor is. h.a kiforratlanságukból adódóan, többet kell velük foglalkozni. A társadalom sokoldalú segítsége, a család támogatása mellett a nők további fejlődésének záloga az önmagukkal szemben támasztott nagyobb igényesség. a tanulásban, ismeret- szerzésben kínálkozó lehetőségek következetes kihasználása, kamatoztatása. Az időskorúak, a nyugdíjasok párímunkájával, szociális helyzetével foglalkozott hozzászólásában Hankó János salgótarjáni nyugdíjas. Elmondotta egyebek között, hogy a társadalam e rétegei bíznak a pártban, egyetértenek a politikai törekvésekkel, s nagy részük cselekvőén részt is vállal a közélet feladataiból. Azonban hozzáfűzte Hankó János, hogy ezen réteg számos gonddal is küszködik, hiszen — salgótarjáni példát említve —, több mint 2700 hetven éven felüli sorolható az alacsony jövedelmű nyugdíjasok közé, akiknek a napi megélhetés is gondot jelent. S jóllehet, helyzetük jobbítására az állami szervek intézkedéseket tesznek, mégis ? p<* ra'ap- szervezeteknek is .lotbej- oda kell figyelni ezeknek az embereknek a sorsára. Jó példaként említette » salgótarjáni 2. számú belvárosi körzet kommunistáinak munkáját, ök még 1981-ben héttagú szociálpolitikai bizottságot alakítottak, s tagjaik rendszeresen megkeresik az időskorúakat, elbeszélgetnek velük, intézkedéseket kezdeményeznek, ahogyan a hozzászóló fogalmazott: a szociálpolitikai törekvések a pártmunka rangjára emelkedtek. Beszéde további részében az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának 1981 - ben, az időskorúak helyzetének javítására hozott határozata néhány tapasztalatát ismertette, azzal a következtetéssel, hogy ezen intézkedés nyomán nagyobb a törődés, rendszeresebb a gondoskodás, melynek további lehetőségeit az alapszervezeteknek is bővíteniük, szélesíteniük kell. Dr. Csonka Tibor, Nógrád megyei főügyész hozzászólásában a törvényesség két részterületére, a társadalmi tulajdon védelmére, s a bűn- megelőzésre tért ki. Bevezetőül hangsúlyozta: megyénkben a szocialista törvényesség szilárd. Hozzátette azonban, ugyanakkor a hazai tendenciával azonosan, Nógrád- ban is emelkedett a bűncselekmények száma. Ezen cselekmények több mint felét a személyi és a társadalmi vagyon ellen követik el, s ezek tanulsággal szolgálnak a párt-, állami és társadalmi szerveknek is. Külön foglalkozott a mezőgazdasági kiegészítő tevékenység, a gazdasági munkaközösségek, a szerződéses (Folytatás az 5. oldalon)
