Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
Tanácskozott a megyei p á r t é r t e k e z I e t (Folytatóis « 4 oldalról.) üzletekkel kapcsolatos visz- 6zaélésekkel, megemlítve, nem szabad, hogy ezek a munka nélkül szerzett jövedelmek forrásaivá váljanak. A bűnmegelőzésről szólva hangsúlyozta, hogy mivel a bűnözés okai társadalmi viszonyainkkal függenek ösz- sze, ezért megelőzésük is össztársadalmi összefogást igényel, a büntetőjogi eszközök alkalmazása már csak a „végső lépés”. Éppen ezért (mondotta) a társadalom bel- 6ő viszonyaira, az emberek, sze vezetek közötti együtt- m ködésre kell helyezni a hangsúlyt: például a családi életre, a munkára nevelésre, r szabad idő értelmes eltöltésére, a munkafegyelemre, a munka nélküli jövedelmek visszaszorítására. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár kulcsöntödéjének főművezetője, Turiczki János arról a kedvező elmozdulásról szólt, mely a korábbi, nagy megpróbáltatást hozott évek után, a vállalat kibontakozását jelzi. A 90 esztendős gyárban az utóbbi öt év számos gondja, konfliktusa után egyre eredményesebben él önállóságával a munkáskollektíva. Nem kevés erőfeszítés árán, de sikerült tavaly a korábbi veszteséget * felére csökkenteni, ugyancsak a felére apadt a zománcozott selejt, mely nagy károkat okozott a gyárnak. - Jelentős mértékben visszafogták az ányaghulladékot, ez is közrejátszott abban, hogy e ráfordítások az áremelések ellenére sem nőttek. A szükséges felső- és középszintű vezetői cserék mellett minden téren tudatosab- bá vált a munkaerő-gazdálkodás: a kiszolgáló területeken folyamatosan vizsgálják és csökkentik a létszámot, bezárták a gyárkaput a vándormadarak előtt, s következetesen eljárnak a munka- fegyelmet megsértőkkel szemben. A hatékonyabb munkát, a kedvezőbb vállalati magatartást az új bérezési, ösz- tö-zésí rendszer is szolgálja. Az SVT elmúlt évi eredményeit csak szigorú következetességgel lehet megerősíteni, fokozni, s a gyár kollektívája tisztában van vele: az útnak még csak elejét járja. Medved Károly, az SZMT vezető titkára elmondta, hogy a pártbizottság a munkásság, ezen belül a nagyüzemi munkások helyzetét, érdekeinek képviseletét mindig is rangjának megfelelően értékelte. Ez az igény azonban fokozódott, mert az írásos anyagban is megfogalmazódott, hogy a munkásság megyénkben a korábbiaknál jobban differenciálódott. Ezután a vállalati gazdasági munka- közösségekkel kapcsolatban ■"«.jtette ki véleményét, utalva e vadhajtások nyesegeté- sére és az emberi szervezet állóképességének megóvására. A jövőre utalva nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy megyénkben kevesebbet fordítottunk a fejlesztésekre, mint az országos átlag. Ezzel magyarázható az a tény, hogy 1984-ben csökkent az egy foglalkoztatottra jutó ipari termelés, az országoshoz képest Ezt a figyelmeztetést komolyan kell vennünk jövőnk, fejlődésünk érdekében. A szakszervezeti nevelő munkát értékelve megállapította, hogy a szakszervezetek is érzik felelősségüket a nevelő munka hiányosságaiért. Végezetül a szakszervezetek pártirányításával kapcsolatban kifejtette, hogy a szakszervezetek a megyében önállóan, sajátos eszközökkel végzik munkájukat. a gyorsabb változások, az újonnan felvetődő kérdések valóban jobban próbára tették a kommunistákat. Továbbra is nagy szükség van arra, hogy a politika mellett még határozottabban álljunk ki, érveljünk annak megalapozottságáról, mutassuk be sokoldalúbban a tett intézkedések hátterét, okait, győzzük meg az embereket a nem éppen népszerű intézkedések szükségességéről. Mindez természetesen feltételezi a vitát, sőt a nézetkülönbségeket is. A határozathozatal után csak az egységes értelmezés és cselekvés következhet. Varga József, a rétsági városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára a párt vezető szerepének érvényesüléséről szóló megállapításokat helyesnek tartja. A pártbizottság irányítása alá tartozó pártszervezetek, valamint -alapszervezetek elismerően tevékenykedtek a XII. kongresszus, a megyei pártértekezlet és saját határozatuk végrehajtásáért. Alkalmazkodtak a sokszor emlegetett valóban növekvő követelményekhez, nőtt önállóságuk, felelősségük, fejlődött irányító, segítő, ellenőrző, koordináló munkájuk, többségük jól irányítja a politikai életet, képesek az önálló munkára, egyre kevesebbszer igénylik, különösen részkérdésekben a felsőbb szervek intézkedéseit. Ezután sorra vette a létező gondokat, életünk ellentmondásait, az irányítás, a kádermunka és a munkamódszer továbbfejlesztésének tennivalóit, majd a pártegyeség- gel kapcsolatban elmondotta: A falvak helyzetével, jelenével és jövőjével foglalkozott hozzászólásában dr. Hinter Csaba, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke. A falun élő ember emlékeiben a szegényes hajlékú, járdátlan, úttalan falu képe él, a petróleumlámpák takarékra állított lángja mellett eltelt téli estéké, a konyhában meghúzódó, együtt lakó több nemzedéké. A mai falukép gyökeresen megváltozott. Korunk valóságában együtt vannak a megújulás és az elöregedés, a felemelkedés és az egyenlőtlen fejlődés jegyei. A város és a falu közötti különbség mai jegyei közt a legnyomasztóbb az. ami a munkaalkalmak területén 'jelentkezik. A városok kielégítetlen munkaerőigénye és a roúrikífléhetőség ' 'hífán• álló falvak 'ellentmondásának feloldása a jövő egyik legfőbb tennivalója — hangsúlyozta. A falu gazdasági alapjának erősítésében —, hiszen ebből gyűjthet erőt önfejlődéséhez — meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági üzemek. Szécsény vonzáskörzetében, ahol. a gazdasági teljesítmények nagyobb részét a mezőgazdasági üzemek adják — fokozott mértékben igaz ez. A helyi foglalkoztatás bővítésére szervezett ipari tevékenység fellendítésére a Nógrád megyei tsz-ek az utóbbi öt esztendőben az eddigi legtöbbet tették, s a falu jövőjét is szolgáló ipari fejlesztés első szakaszának végéhez értek. Időközben felszínre jött egy ellentmondás, az ipari tevékenység szakmai, igényességének és a vidék szakemberekben való szegénységének ellentmondása, Mint mondotta, a jelenlegi személyi feltételek és a jövőbeni célok közti ésszerű kompromisszumok — pénzbe is kerülő — keresését a szabályozók nem méltányolják kellően. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban arról beszélt, hogy a pártkongresszus legfontosabb feladata a tapasztalatok elemzése mellett az lesz, hogy megszabja a fejlődés főbb irányvonalát A gazdasági élet alakulásával kapcsolatban leszögezte: a nehézségek ellenére változatlanul bíznunk kell abban, hogy sikerül úrrá lenni a nehézségeken. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogv kiki a maga munkaterületén fegyelmezetten dolgozzon, végezze el tisztességesen feladatait. A párt életéve] kapcsolatban hangsúlyozta Gáspár Sándor az ideológiai, szerve- zeti és cselekvési egység fontosságát. Rámutatott, hogy az MSZMP elemezve a társadalom fejlődésének folyamatait, reálisan szabja meg a népünk előtt álló teendőket, s időről időre kezdeményez céljaink mielőbbi valóra váltása érdekében. Napjainkat is a megújulás iránti törekvés hatja át. Olykor azonban a közvélemény nem kap idejében és meggyőző választ az ezzel kapcsolatos kérdésekre. A párttagság feladataival kapcsolatban megjegyezte: alapvető kötelességük a párt politikája melletti kiállás, felelősségérzetük növelése, a fegyelem javítása. Gáspár Sándor felszólalása Felszólalt a tanácskozáson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke is. Elöljáróban tolmácsolta Kádár János, a párt Központi Bizottsága első titkára személyes jókívánságait a pártértekezlet résztvevőinek. Elmondotta, hogy a párt XIII. kongresszusát előkészítő megyei pártértekezleteket is a nyíltság, az őszinteség jellemzi, a párt tagjai az eredmények számbavétele mellett szóvá tették és teszik a munka fogyatékosságait. Kifejeződik a kommunisták igénye társadalmunk eddigi vívmányai megtartásáért, az elkövetkező időszak fejlődéséért. A párt Központi Bizottsága nagy figyelemmel kíséri a megyei küldöttértekezleteket, s tapasztalja a XIII. kongresszus előtt a közvélemény fokozott várakozását. Az egészségügyi dolgozók pártmunkájáról szólt ezt követően dr. Géczi Imre, a salgótarjáni megyei kórház főorvosa, a helyi pártvezetőség titkára. Mint mondotta, az intézmény közel 1400 dolgozót foglalkoztat, közülük több mint 160-an tagjai a pártnak. Általános tapasztalat, hogy az egészségügyi dolgozók körében egyetértésre talál a párt- politika, amelynek többen cselekvő részvevői is. A kommunisták tevékenységében kiemelt helyen szerepel az ideológiai munka fejlesztése, hozzátéve, hogy rendszeresen sor kerül a társadalmi viszonyok elemzésére a dolgozók körében, a közgondolkodásban pedig a helyes szocializmuskép kialakítása adja a teendők egy részét. Kedvező tendenciaként jellemezte azt a tényt, hogy az egészségügyben dolgozók több mint fele rendelkezik valamilyen politikai képzettséggel. Továbbá, hogy az orvosok között az országosnál nagyobb a párt itteni szervezettsége. Szólt a főorvos a jövőbeni elképzelésekről is, hangsúlyozva például az egészségügyi etikában fellelhető törekvéseket, amelyeket a szakmai munka minőségi javulása, a színvonalasabb. szervezettebb ellátás kell, hogy jellemezzen mind a gyógyításban, mind a megelőzésben. A munkaszeretet, a munkakultúra köré fonta mondanivalóját Gergely Sándor, a karancslapujtői Karancs Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke. Több van bennünk, mint amennyit eddig teljesítménnyel igazoltunk. S ahhoz, hogy a többlet is valóságos produktummá váljon, egyrészt elegendő teret kell nyitni a munkában fáradságot nem ismerők előtt, másrészt viszont hatékonyabban kell biztatni azokat, akik elmaradnak az élbolytól. Pártunk politikája azokat erősíti, pártolja, akiknek a munka a természetes állapotúik, v A karancslapujtői tsz-ben az eddigi sikerek növelésének kulcsát a nagyobb szervezettségben és a dolgozók nyereségérdekeltségének érvényesülésében látják. Ne csupán a vezetők, hanem a dolgozók is tapasztalják, hogy a rájuk bízott közvagyon pazarlásával ők maguk is károsodnak, viszont annak hatékony kezelése esetén nagyobb mértékben részesednek belőle. A gazdálkodás értékes, segítő partnereivé csak ezáltal válhatnak. A szabályozás egyes elemeinek kritikája után visz- szatért alapgondolatához, a munkakultúrához, hiszen enélkül az intenzív fejlődés nem képzelhető el. A haladó hagyományok megőrzése, korunkba beillesztése ebben is jó fogódzó: még maga a falukép is több harmóniát sugározhat, ha valamennyi tájegység vállalja a saját múltját, s eszerint építkezik. A hatvanházas palóc falu felépítésével ezt kívánja példázni a Karancs Tsz. Dudás Gáborné, a bátony- terenyei Delia Harisnyagyár Leányvállalat szabónője a fiatalok párttaggá nevelésének sajátosságait, helyi tapasztalatait összegezte. A 600 fős üzemi kollektíva fele harminc éven aluli fiatal. A pártvezetőség és a KTSZ-bi- zottság fontos feladatának tartja a fiatalok politikai nevelését, ezért közvetlenül a gyárba kerülésüket követően, konkrét feladatok teljesítésével bízzák meg őket. Fejlődésükről, magatartásukról informálódnak — részben a rendszeres KISZ-élet kereteiben, részben a gazdasági munka révén. A konkrét, személyre szóló megbízatások növelik a fiatalok aktivitását, felelősségét, megkönnyítik számukra a döntést, a párttagság vállalását. A harisnyagyárban figyelmet érdemlő eredményeket értek el a párt utánpótlásának nevelésében. A KISZ- tagság 35 százaléka párttag, és ezek döntő többségét az alapszervezet javasolta felvételre. Külön elégtétel a gyári KISZ-bizottság számára, hogy az általuk javasolt fiatalok közül ma többen felelős közéleti tevékenységet folytatnak, fontos funkciót töltenek be a magasabb pártszervekben, testületekben, a társadalmi szervezetekben. Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának első titkára elégedetten állapította meg, hogy az előtte felszólalók a valóságnak megfelelően, felelősen nyilvánítottak véleményt a fiatalokról. Nógrád megyében a fiatalok részvétele a kommunista ifjúsági mozgalomban országosan is kiemelkedő: a szervezettség 42 százalékos. Az exporttevékenység eredményességét célzó mozgalomban 25 ifjúsági brigád dolgozik. Igen jelentős a fiatalok szakmai aktivitása: a fiatal műszakiak 25 pályázatot nyújtottak be munkaterületük racionalizálására, s ezzel 30 millió forint hasznot hajtottak a megye gazdaságának. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés salgótarjáni irodája rendszeres ösztönzést nyújt az alkotáshoz, az újító ötletek gyakorlati megvalósításához. Új lendületet kaptak megyénkben a politikai és szakmai vetélkedők. Az ifjúsági szervezet munkája említést érdemel a kulturális ágazatban is. Hat nógrádi kistelepülésen folyik művelődési kísérlet a kultúra demokratizálásának, a művelődési gyakorlat színvonalának emelése jegyében. Helytállnak a fiatalok a sportolásban is. A megyei KISZ-bizottság négy alapvető csomópontját határozta meg a tennivalóknak. Ezek: a fiatalok szocialista meggyőződésének, műveltségének, szakmai ismereteinek fejlesztése, a politikai aktivitás további kibontakoztatása, az illúzióktól mentes, reális távlatok kialakítása, és az ifjúság nevelésében, beilleszkedésében levő munkamegosztás javítása. Juscsák György, a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója arról beszélt, hogy a párt politikája iránt érzett bizalom az irányelvek vitája során is szemléletesen megnyilvánult. A véleményt mondók döntő többsége összefüggéseiben vizsgálta az irányelvekben felvetetteket. Heves szócsatákat váltott ki a parasztság megítélésének kérdése, nem kevésbé a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek és a versenyképesség néhány összefüggése. A vitában résztvevők véleménye egy ponton minden esetben találkozott: a gondok megoldásának garanciája a párt kiegyensúlyozott politikája, melynek nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is nagy a tekintélye. A továbbiakban a gazdálkodó szervezeteknek a környezet fejlődésében vállalt felelősségéről, szerepéről szólt.' Noha a mezőgazdasági üzemek is elsősorban a nyereség növelésében érdekeltek, (Folytatás a 6. oldalon) NÖGRÁD - ,1985. március 11., hétfő f
