Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
Tanácskozott a megyei pártértekezlet (Folytatás a 2. oldalról) A pártszervezetekben több Jó kezdeményezés történt a párttagok felkészítésére. Aktívabbá váltak a pártfórumok, tartalmasabbak az eszmecserék, a vezetőségek jobban igénylik a párttagok véleményét. javaslatát, kérdéseikre, felvetéseikre rendszeresebb a reagálás. Több helyen a helyi feladatok megértetéséhez érvanyagokat is dolgoznak ki. Ilyen irányú, hasznos tevékenységet, végeznek a propagandistaklubok. A pártoktatás tartalmi megújítása, a politika aktuális kérdéseinek napirendre tűzése életszerűbbé tette a foglalkozásokat, közvetlenebbür járult hozzá a párttagság eszmei, politikai neveléséhez, ez időszerű feladatok megoldásához. Ehhez az irányító szervek is több segítséget adtak az alapszervezeteknek. Ugyanakkor a párttagság politikai, ideológiai felkészültségében, aktivitásában, vitakultúrájában ma még jelentős különbségek vannak. Több kérdésben tapasztalható bizonytalanság, helyileg sem rendelkeznek elég meggyőző ismeretekkel, A feladatok megvalósítása a pártszervezetektől azt is igényelte, hogy a XXI. kongresszus határozatának megfelelően, továbbfejlesszék munkarendjüket, munka- módszerüket. A párt eszmei, politikai szervezeti, cselekvési egysége tovább fejlődött, politikánk fő kérdéseit párttagságunk helyesen ítéli meg. Fejlődésünk nehezebb körülményei, a gyorsabb változások, az újonnan felvetődő kérdések jobban próbára tették a kommunistákat, megnövelték a párttagok azonos felfogásának, határozottabb kiállásának szükségességét. Az egység folyamatos újrateremtés« aktívabb tevékenységet, türelmesebb, meggyőző munkát igényelt a pártszervezetektől. A tények azt bizonyítják, hogy mind a pártélet, pártirányítás korszerűsítésében, mind a párttagság hatékonyabb felkészítésében fi- •gyelemre méltó tendenciák vannak kibontakozóban. A kongresszusi irányelvekkel megegyezően. a következő években a legfontosabb, emelni a pártmunka színvonalát, tovább folytatni a párt tevékenységének folyamatos megújítását, a korszerű módszerek széles körű kibontakoztatását. Fontos a kommunisták még tudatosabb felkészítése, hogy jól értsék a párt politikáját, a határozatokat meggyőződéssel képviseljék. A pártfórumokon olyan vitaszellem alakuljon ki, amely segíti a tisztánlátást, a nézetazonosságot, amely alkalmasabbá tesz a politika bátrabb képviseletére. Az a törekvés, hogy a kommunisták szilárd elkötelezettsége példamutató tettekben, fegyelmezett magatartásban jusson kifejezésre. Az irányító pártszerveknek az a feladata, hogy még hatékonyabb támogatást nyújtsanak a tartalmasabb alapszervezeti élethez. Elsősorban a vezetők, . a tisztségviselők érezzenek nagyobb felelősséget a közösség ügyéért, ők vállalják a kezdeményező, fegyelmezett munkát. A párt e feladatok megoldásában számíthat a megye közel 22 ezer kommunistájának céltudatos, elkötelezett munkájára, a lakosság széles körű támogatására. A belpolitikai célkitűzések eredményes megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele a nemzetközi viszonyok kedvező alakulása, a béke biztosítása. Az utóbbi, években viszont a világhelyzet kedvezőtlenebbé váil't. Mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok fegyverkezési törekvései, európai rakétatelepítései tették feszültebbé az életet. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagországai azonban nem mondtak le a nemzetközi helyzet normalizálásáért folytatott küzdelemről. Kezdeményezéseik, a különböző fórumokon kifejtett tevékenységük eredményeként újra tárgyalásra készülnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői. A megye lakossága a jövőt tekintve optimista, bízik a józan emberi észben, a szocialista országok és a haladó emberiség erejében. Beszélgető« a tanácskor,áa aaflnetébea. A kongresszusi irányelvek vitájának összegzése r A megyei pártbizottság a megyei pártértekezlet elé terjesztette a kongresszusi irányelvek vitájának Nógréd megyei tapasztalatait. A beszámoló a többi között megállapította: Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit a megye párttagsága, lakossága nagy érdeklődéssel, felelősséggel tanulmányozta. A véleményekben kifejezésre jutott, hogy egyetértenek az irányelvekkel, bíznak a párt politikájában, cselekvőén támogatják megvalósulását. Általános igényként fogalmazódott meg, hogy a párt folytassa politikai irányvonalát, következetesebben szerezzen érvényt a döntések megvalósításéinak, rugalmasan reagáljon a társadalmi feüődés új kérdéseire. A viták, eszmecserék legáltalánosabb tapasztalata1, hogy a dokumentum reális képet ad a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, meggyőzően bizonyítja, hogy a nehezebb körülmények között is eredményes volt szocialista építőmuinkánk. Nyíltan szólt a feszültségekről, a mun-ka gyengeségeiről. A párttagság, a közvélemény egyetért a nemzetközi helyzet értékelésével, amely összhangban van a Központi Bizottság rendszeres helyzet- elemzéseivel. A megye lakói a súlyos gondok ellenére bíznak abban, hogy elháríthatok a világot fenyegető veszélyek. Fontosnak tartják, hogy a dokumentum, a békés egymás mellett élés, a fegyverkezési verseny megfékezése, csökkentése .mellett foglal állás. Határozottan támogatják a Szovjetunió, a szocialista országok ez irányú kezdeményezéseit. Elismeréssel szóltak hazánk külpolitikájáról, növekvő nemzetközi tekintélyünkről, s arrő'. hogy folytonosság érvényesül a Szovjetunióhoz fűződő történelmi kapcsolat, a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Az irányelvek társadalmi, politikai viszonyaink elemzésével, alapvető kérdéseink minősítésével a véleményt mondók szintén egyetértenek. A tulajdonviszonyokkal kapcsolatban a közvélemény figyelemre méltónak tartja, hogy megfogalmazódott a szocialista tulajdon előnyeinek, hatékonyabb kihasználásának követelménye. Sok vélemény hangzott el a társadalmi változások jellegéről, irányáról. Ügy értékelik, hogy az osztályok és rétegek közti közeledés, valamennyi területen jól érzékelhető. A munkásosztály vezető, politikailag meghatározó szerepének érvényesülését elismerik. Több kritikai észrevétel hangzott el a gazdasági mu-nkakö- z"s-ségek tevékenységéről, a bejárók utazási feltételeiről. A parasztsággal kapcsolatos vélemények megerősítették az irányelvek megállapításait. Alapvetően kedvezően alakult politikai, erkölcsi arculatuk, fejlődött munkakultúrájuk. Az értelmiséggel kapcsolatban többen javasolták, hogy a központi és a helyi intézkedésekben jobban fejeződjön ki munkájuk anyagi elismerése és társadalmi megbecsülése. Az ifjúsággal összefüggő vélemények általános jellemzője, hogy jelentősen mérséklődtek a szélsőséges nézetek. Helyzetük, gondjaik iránt megértés tapasztalható. Fontosnak tekintik e réteg problémáinak pontosabb és differenciáltabb feltárását. A fiatalok számottevő része egyre türelmetlenebbül teszi szóvá an vagi, szociális gondiait, lakáshelyzetének megoldatlanságát. Az állami szervek — köztük a tanácsok — munkájára vonatkozó megállan't.qsoVkal a vitákban részt vevők alapvetően egyetértettek. Nagy várakozással tekintenék a tóvá bbfej'Lesztett választási rendszer alkalmazása elé. Igénylik a tanácsok önállóságának, hatáskörének es felelősségének növelését. A pártértekezlet javasolta a Központi Bizottságnak, hogy a társadalmi tulajdon védelme, a törvényesség betartása, a szocializmustól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében, fokozni kell a párt-, az állami és a társadalmi ellenőrzés hatékonyságát és szigorát. Az idő'Sikorúaíkról való politikai, szociális gondoskodás feladatai szerepeljenek a párt-, állami és társadalmi szervek tevékenységében. Indokolt, hogy a család kötelessége is fokozottabban érvényesüljön a velük való törődésiben. Az irányelvek vitájában nagy hangsúlyt kaptak a gazdasági építőmunka kérdései. A megye lakói, a párttagok nagyra értékelik, hogy az ország fizetőképességét a nehezebb külgazdasági feltételek között is sikerült megőrizni. Elmondották azt is, hogy az indokoltnál kevesebb figyelem irányult a termelés, a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére, a szervezettség és a munka- fegyelem növelésére, a vállalkozói készség és az együttműködés javítására. Sokan kifejezésre juttatták, hogy nincs kellő előrelépés a belső érdekeltségi rendszer megteremtésében. A párttagság egyetért azzal, hogy az iparnak az eddiginél nagyobb szerepet kell vállalnia célkitűzéseink megvalósulásában, a külgazdasági egyensúly további javításában. Ebben az irányítás és a vállalatok felelőssége egyaránt fokozódik. A folyamat felgyorsításának legnagyobb lehetőségét a termék- szerkezet korszerűsítésében látják. A mezőgazdaság eredményeiről elismerő vélemények hangzottak el. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet érdemel a termelési szerkezet folyamatos korszerűsítése, a gabona- és hústermelés növelése, a jövedelmezőbb kiegészítő tevékenység dinamikus bővítése. A nagyüzemek fejlesztése mellett fontos feladatnak tartják a háztáji és a kisegítő gazdaságok segitését, a termelés és értékesítés biztonságának javítását. Mindenütt átérzik annak jelentőségét, hogy fejlődésünkben meghatározó fontosságúak külgazdasági kapcsolataink. Különösen fontosnak tartják a KGST kopmlex- programjának gyorsabb ütemű megvalósítását, az integrációs, kooperációs lehetőségek fokozottabb kihasználását. A hozzászólók egyetértettek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére irányuló intézkedésekkel. Az új vállalatirányítás-formáktól a szocialista demokrácia szélesítését, az önállóság, a dolgozók tulajdonosi felelősségének, kezdeményezőkészségének fokozottabb kibon- takaztatását várják. Az irányelvek vitái kiemelték a munkaverseny- és szocialista brigádmozgalom értékeit, hasznosítható tartalékait is. Helyeselték a briigádimozgalom és a gaizdélkodás szervesebb összekapcsolására vonatkozó célkitűzéseket. A megyei pártértekezílet a többi között javasolta a Központi Bizottságnak, hogy a kormányzat tegyen intézkedést olyan gazdasági környezet megteremtésére, amelyben a vállalatok érdeke a belső tartalékok teljes körű feltárása és mozgósítása, irányítási és érdekeltségi rendszerük ennek megfelelő folyamatos korszerűsítése. Az irányelvek vitájában jelentős hangsúlyt kaptak az életszínvonal-politikai kérdések. A párttagság elfogadja azt a megállapítást, hogy az életszínvonal megőrzésére vonatkozó elóirámyzatók társadalmi méretekben teljesültek. Szóvá tették, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkezők, a nagycsaládosok és a fiatal pályakezdők jelentős részének helyzete érzékelhetően rosz- szabbodott. Az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítésekről a legtöbb hélve-n elismeréssel szóltak. A vitákból kitűnt, hogy mind nehezebben fogadják el a széles körű és jelentős mértékű áremeléseket. Kedvező visszhangra talált az életszínvonal érzékelhető emelkedését megfogalmazó cél' 'tűzés. A dolgozók vállalják a magasabb követelmények teljesítését, készek a nagyobb erőfeszítésékre, de egyben igénytik a jobb termelési és munkafeltételeket Is. Széleskörűen támogatják a végzett munka társadalmi hasznosságával arányosabb díjazás megvalósítását. Egyetértés tapasztalható a foglalkoztatás hatékonyságának javításéban, a felesleges munkahelyek számának csökkentésében. A szociálpolitikai kérdésekről véleményt alkotók azonosulnak a rászorultság, az igazságosság elvéneik fokozottabb érvényesítésével. A nyugdíjasok helyzetével foglalkozó hozzászólók általában a jelenleginél átfogóbb intézkedést tartanak szükségesnek. Különösen fontosnak ítélik az alacsony nyugdíjak érzékelhető emelését és reálértékének megőrzését. ■ A lakásellátásban — az eredmények elismerése mellett — döntően a megoldásra váró problémákra, feladatokra irányult a figyelem. A fiatalok a lakásárakat általában magasnak, saját munkájuk révén lakáslhoz jutási lehetőségeiket kilátástalannak tartják. Különösen a többgyermekesek és a csa'ládalapító fiatalok növekvő gondjai vetődtek fel élesen. A párttagság elismerően szólt arról, hogy a nehezebb körülmények között az áruelllátás színvonalát sikerül*’ megtartani, egyes területeken javítani. A vitákban hangsúlyozták, hogy a településfejlesztésben továbbra is az indokolatlan különbségek mérséklésére kell törekedni. Ehhez növekvő és arányosabb lakossági teherviselésre is szükség van. Elismeréssel szóltak az egészségügyi ellátás fejlődéséről, célkitűzéseinkről. Kiemelt feladatként határozták meg az időskorúakról való szociális gondoskodás feltételeinek további javítását. A megyei pártértekezílet javasolta a Központi Bizottságnak, hogy a központi és helyi lehetőségek összehangolt kihasználásával biztosítani kell az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a nagycsaládosok és fiatal pályakezdők helyzetének javítását. Szükségesnek látszik a mai helyzetnek jobban megfelelő nyugdíj tervéig megalkotása, benne a társadalmi viták tapasztalatainak hasznosítása. Vélemények szerint az oktatási rendszerben a fejlődés főként a tárgyi feltételek javuláséban mutatható ki. A viták arra is utaltak, hogy fokozódott az iskolai nevelő- munka kritikája, erőteljesebb igény van a tartalmi munka fejlesztésére. Többen elismerően szóltak arról, hogy a szórakoztatás művelődéspolitikai kérdéssé vált. Tartanak visizont attól, hogy az üzleti szempontok, az intézményi gazdálkodás gyengeségei továbbra is háttérbe szoríthatják a tartalmi színvonalat. A viták tapasztalatai alapján a megyei pártértekezlet a Központi Bizottság figyelmébe ajánlotta, hogy a nevelőmunka során jobban figyelembe kell venni a társadalmi tudat differenciálódási folyamatait is, s ennek megfelelő gyakorlat szükséges. A párttagság és a lakosság egyetért a párt- és a tömegszervezetek által végzett munka elemzéséivel és megítélésével, a feladatok meghatározásával. Ügy ítéli meg, hogy az utóbbi öt évben — a korábbiakhoz képest — nagyobb erőpróbát jelentett a kommunisták számára a politika megértetése, elfogadtatása és képviselete. Általános vélemény, hogy a párt betölti vezető szerepét, teljesíti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit, céljainknak megfelelően irányítja, szervezi a szocialista építőmunkát. Növelni kell a pártszervek és -alapszervezetek önállóságát, kezdeményezőkészségét. Egyetértenek azzal, hogy a pártélet döntő színtere az alapszervezet legyen. Hangsúlyozták a taggyűlések növekvő rangját, nevelő munkáját, a közösségi magatartás alakításában betöltött szerepét. Igénylik a káderpolitikái elvek következetesebb megvalósítását. A szervezeti szabályzatot a párttagság jónak tártjai, megfelelő kereteket nyújt a pártszervezetek, a kommunisták miu/nlkájáihoz, alapvető módosítása nem indokolt. Követelményként fogalmazódik meg, hogy a pártban egyidejűleg erősödjék a fegyelem és szélesedjék a demokrácia. A párttagsággal járó jogok és kötelességek együttes hangsúlyozása mettllett ma különösen fontosnak tartják a párt politikájának határozottabb képviseletét. A pártértekezlet vitája Elsőként Nagy Pál máté, a Nógrádi Szénbányák ménkesi szocialista brigádvezetője kért szót. Kiemelte, hogy az utóbbi időben a műszaki fejlesztésre, a komplex gépesítésre, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, s ezzel együtt természetesen a termelékenység növelésére komoly erőfeszítéseket tett a bánya. Olyan korszerű berendezések segítik a bányász munkáját,- mint a Ménkesen üzembe helyezett és bevált szovjet önjáró berendezés. A bányászok teljesítményében azonban mindmáig megmutatkozik, hogy a korszerű technika alkalmazására hosszú éveken át kevés pénz jutott. A modern gépeket pedig sem túlműszak- kal, sem fizikai erővel nem képesek igazán pótolni. A vájárutánpótlás gondjaira külön is felhívta a figyelmet Nagy Pál máté. Mint mondta, a huszonnegyedik órában vagyunk, s úgy tűnik, a bányászat megszerettetéséhez minden vállalati erőfeszítés, kezdeményezés kevésnek bizonyul. Célszerű volna a bányászattal összefüggő kedvezmények újraértékelése, a szakma minden eszközzel való további népszerűsítése, rangjának emelése, vonzásának erősítése Végezetül a tagdíjfizetés jelenlegi rendjének továbbfejlesztését javasolta a Nógrádi Szénbányák szocialista brigádvezetője. Szaiai László, . a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára elöljáróban arról az érdeklődésről és felelősségteljes felkészülésről szólt, amely megelőzte a kongresszust. A napi politizálás tapasztalatai, a különböző rendezvények hangulata, állásfoglalása megerősíti a Központi Bizottság irányelveit és a megyei beszámoló megállapításait. Ezután közölte véleményét a megyei dokumentumokról, majd hangsúlyozta, hogy a határozatok meghozatala után a végrehajtásban is egyértelműbbnek kell lenni. A jövőben célszerű az osztály- és rétegszervezetek jellemzőit tovább elemezni. Foglalkozott a párt vezető szerepének néhány összefüggésével, mondván, az az élet minden területén érvényesül. Majd tolmácsolta az idősebb párttagok véleményét, akik megkérdezik, hogy a társadalomban, a vállalatok, tömegszervezetek vezetésében bekövetkezett sokféle fejlesztés, változás nem csökkenti-e a párt irányító szerepét. A válasz egyértelmű: nem! De a vezető szerep gyakorlása és a pártirányítás módja is megújulást kíván. Ez a folyamat elsősorban a pártélet demokratizálásának fejlesztését igényli. Mindez bonyolultabb feladatnak ígérkezik, mint ahogy gondoltuk, s e tekintetben ma még az értelmezés, útkeresés stádiumában vagyunk. Befejezésül utalt arra, hogy a megújulás állapotában levő kérdések sokasága mellett továbbra is (Folytatás a 4. oldalon) | NOGRAD - .1985. március 11., hétfő 3
