Nógrád, 1985. március (41. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
Múzeumaink fél évtizede Aki mostanában Szécsényben jár, a Kubinyi Ferenc Múzeum zárt kapui jogadják, s látja, hiányzik az épület teteje. Mi történik itt? Folyik a múzeum tetőszerkezetének fölújítása. Ez a példa természetesen csupán egyetlen szemmel látható jele annak a folyamatos tevékenységnek, amelynek célja a művelődésügy intézményrendszerének — a tartalmi munka alapjának — lehetőség szerinti bővítése, korszerűsítése és színvonalon tartása. Manapság sok szó esik azokról a gondokról, amelyek anyagi természetűek, s befolyást gyakorolhatnak kulturális folyamatokra is. Kevesebbet beszélünk arról, hogy az elmúlt öt évben is igen komoly összegeket fordítottak megyénkben a művelődésügy anyagi, tárgyi feltételeinek bővítésére, javítására. Ennek következtében a művelődéspolitika intézményrendszerének kondicionáltsága — a még létező hiányosságok ellenére — megfelelő, esetenként országos mércével mérve is jó, s ez legalább olyan fontos, mint e politika helyes elveit korszerű módszerekkel szolgáló gyakorlati munka. Dr. Praznovszky Mihállyal, a megyei múzeumok igazgatójával arról beszélgettünk, hogy a két kongresszus között mit tett Nógrád megye a művelődésügy egyik speciális területe, a múzeumi hálózat fejlesztése, korszerű szinten tartása érdekében? — A két kongresszus köpött több tízmilliós nagyság- rendű az az összeg, amelyet Nógrád megye múzeumi beruházásokra, felújításra és karbantartásra fordított — mondja az igazgató. — Az elmúlt öt évben Nógrád valamennyi múzeumában komoly felújító tevékenység folyt, amely garantálja, hogy a látogatókat mindenhol megnyugtató rend és tisztaság fogadja, így például az állandó és időszaki kiállítások elmélyült ismeretszerzésre nyújtanak lehetőséget, a múzeumi környezet inspirativ, a rendezvények otthonos körülmények között zajlanak. Vegyük sorra. Kiemelkedően nagy beruházás volt a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum átadása 1980. októberében, ennél szebben nem is indulhatott volna számunkra — és a közönség számára — a tervprogram. Az új intézmény átadásával nemcsak Salgótarján közművelődési tevékenységében történt alapvető változás, de általa a megyei múzeumi szervezet kultúraközvetítő szerepe, megyei kisugárzása is megváltozott. Ugyancsak eben az évben újítottuk föl Karancsbe- rényben a Nógrádi-partizáncsoport emlékmúzeumot, s készítettünk új állandó kiállítást. 1982-ben Horpácson a Mikszáth-kúriában lévő múzeumi egységet a lehetőségek függvényében teljesen felújítottuk. A következő évben a Madách Imre-emlékév alkalmából a csesztvei Madách- múzeum teljes külső és belső felújítása történt meg, s akárcsak Horpácson, itt is új állandó kiállítást nyitottunk. Tavaly a pásztói oskolamester háza készült el. S, akkor még nem is említettem, hogy a balassagyarmati Palóc Múzeumban tetőrtérraktárt alakítottunk ki a kerámiagyűjtemény számára, 1983-ban a bánki szlovák tájház belső rendjét újítottuk meg, 1984- ben kívül, belül rendbehoztuk a hollókői falumúzeumot, és így tovább. — Mindehhez bizonyára nem volt elég csupán az intézményi költségvetés. — Természetesen nem. Költségvetésünk arra elegendő, hogy a múzeumi szervezet kilenc egységének aktuális kisebb-nagyobb javításait elvégezzük. Például a csesztvei múzeum rendbehozatala kiállítással együtt megközelítően hárommillió forintba került, amelyhez rendkívüli támogatást kaptunk a megyei tanácstól. A szécsényi múzeum tetőfelújítása ugyancsak egyszeri támogatásként a megyei tanácstól kapott hét és fél millió forintból valósul meg, illetve kétmillió forintot a Mezőgazdasági Minisztérium ad. A pásztói múzeumot pedig az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács finanszírozta. Az állami támogatások mellett mindenképpen kiemelendő továbbá az a társadalmi segítség, amelyet az egyes intézmények köré * szerveződött lelkes, segítőkész közösségektől kapunk. Egyrészt a múzeumbarátkörök tagjainak munkáját kell említeni Szécsényben. Balassagyarmaton' és Salgótarjánban. Kimagasló munkát végeztek, például Szécsényben az elmúlt években a kastélypark rendbehozatalában és a Keleti-bástya felújításában, társadalmi munkájuk értéke több mint egymillió forint. A társadalmi segítség másik forrását az egyes üzemek, vállalatok munkája jelenti. — Miben látja a további tennivalókat? — Egyik legfontosabb feladatunk, hogy rendben tartott intézményeink technikai színvonala soha egy pillanatra se csökkenjen. Ez nemcsak anyagi kérdés, a gazda szemére is szükség van. S, ebben nemcsak a múzeumi dolgozókra számítunk, hanem a látogatókra is, akik fölkeresik múzeumainkat, s szóvá teszik, ha valahol hiányosságot észlelnek. Másik nagy feladat a már említett tető- szerkezet felújítása Szécsényben, amelyet még idén be kell fejezni úgy, hogy október 1-től a múzeum már újra fogadhassa a látogatókat, új kiállításaival. Egyébként, a szécsényi épületegyüttes folyamatos karbantartása is a múzeumi költségvetést meghaladó feladat. Az elmúlt öt évben a megyei irányítás mindig megfelelő módon támogatta a megye e leglátogatottabb múzeumának felújítási munkáit. Megyénkben az elmúlt öt évben alapvető kulturális változás történt, amelynek csak egy része a múzeumügy, a tudományos élet, a kiadványpolitika és így tovább. E területek aktív támogatása különösen értékelendő, hiszen tudjuk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, elsősorban három fő területre (lakásépítés, oktatásügy, egészségügy) kell fordítani. Mégis, az elmúlt években megyénkben sikerült nem kevg? figyelmet fordítani a múzeumi hálózatra, s természetesen más közművelődési hálózatokra, intézményekre is. — Ez azt jelenti, hogy teljesen elégedettek lehetünk a jelenlegi helyzettel? — Intézményeinket illetően idén nincs különösebb gondunk. De például a jövőben Horpácson építenünk kell egy egészségügyi létesítményt a múzeum mellé. Szécsényben kicseréljük majd a környezet képét rontó drótkerítést. Pász- tón egyelőre még bizonytalan a múzeum épületének felújítása. Salgótarjánban és Szécsényben raktárakat kell kialakítanunk gyűjteményeink számára. Tehát unatkozni a következő öt esztendőben sem fogunk. — Végezetül még egy kérdés. Tudjuk, már kialakult a megyei múzeumi szervezet rendszere. Várható-e a következő öt évben újabb múzeum kialakítása Nógrád megyében? — Nem is tudom. A józan ész és a rendeletek azt mondják, hogy új múzeumot kialakítani nem célszerű. Nem is tervezzük új múzeum létrehozását. De muzeológusi szívem és eszem csak úgy sorolja az elképzelhető tennivalókat. Milyen szép lenne például egy állandó Benczúr Gyula-kiállítás a benczúrfalvai kastélyban. Hiányzik egy német nemzetiségi tájház is valahol a megye déli részén. Ott áll Balassagyarmaton a bűbájos görögkeleti templom, ami szinte kínálja magát egy kis képzőművészeti bemutatóhely céljára. Egyszer nagyon szeretnénk elérni, hogy Mikszáth nagyságának megfelelő méretű és színvonalú állandó emlékkiállítást rendezhessünk be például a mohorai Vay—Zichy-kastélyban. S, ami régóta szívem vágya, valamelyik nógrádi kúriában berendezhetnénk egy állandó kiállítást a Nógrád megyei köznemesség történetéből. Azon köznemesi réteget mutathatnánk be, amely a Kubinyiakat, a Erőtereket, a Szontaghokat, a Madáchokat, a Dessewffyeket adta az országnak. Fantázia, terv, elképzelés van tehát bőven. S, ha az elmúlt öt év eredményeit nézzük, talán nem la alaptalanul. T. E. ,Munka és művelődés" Csapatszemlén Amikor Farkas Szabolcs, a megyei sportosztály munkatársa kihirdette a torna végeredményét, Markó Szilárd- né brigádvezető az „ellenfelek” elismerő tapsa közepette vehette át a legtöbb pont- számot eléírt kollektívának járó első díjat a salgótarjáni sportcsarnokban. A Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati gyáregységének brigádja nem csak eredményesen szerepelt a „Munka és művelődés” mozgalom sportrendezvényein, vett részt sikeresen a brigádok közelmúltban lezajlott jutalomjátékán, de —, ha lett volna — bizonyára a népszerűségi díjat is elnyerte volna. Részben azért, mert a csinos fiatalasszonyok alkotta csapat tagjai egyénileg is kitűntek a versenyszámokban, és mert magukkal hozott csemetéik szintén derekasan kivették részüket a „küzdelmekből”. — Mi is a brigád pontos neve? — kérdeztem tapintatlanul, pedig emlékeznem kellett volna, hogy az övék Farkas Bertalan nevét viseli. A KÖPORC kollektívájával ugyanis nem először hozott össze a véletlen. Azaz, dehogy a véletlen! Nagyon is biztos lehet benne a mozgalom ismerője, hogy — legyen az vetélkedő, sportverseny vagy kirándulás — a Farkas Bertalan brigád tagjai családostul ott vannak, ahol történik valami. Alig néhány hónapja egy hegyi gyalogtúrán róttuk közösen az utat Rá- róspusztára. így beszélgetésünk is az azóta eltelt időszakra terelődött. Sok mindent csináltak. A lelkes beszámolókba azért egy kis üröm is vegyült. —- A munkahelyen még nem sikerült a brigádverseny élén végeznünk — mondta Szatmári Istvánná, hozzátéve, hogy véleménye szerint üzemükben nem értékelik eléggé a kulturális munkát, a munkahelyen kívüli közéleti aktivitást. — Nálunk a brigádversenyben alapvetően a termelési eredményeket pontozzák, csakis olyan brigád viszi el a pálmát, amelyik ebben az első... — A munkavállalásokat eszerint nem mindig tudja teljesíteni a Farkas Bertalan brigád? — Csudát! — intett le Ocsovai Istvánná. — Munka- vállalásunkat is mindig túlteljesítjük. Nem az a baj, hogy nem vagyunk jók, hanem, hogy vannak nálunk jobbak! — summázta nevetve, tudván, hogy ez a megjegyzése egész munkahelyét dicsérte. nyilván nem érdemtelenül. — Azon viszont érdemes volna elgondolkodni, hogy nem volna-e célszerű külön is értékelni a kulturális vállalásokat — fűzi tovább a szót Ocsovai Istvánné. Régi ismerős Ocsovai László, a MÁV balassagyarmati körzeti üzemfőnökség II. Rákóczi Ferenc brigádjának vezetője is. „Fiai” játszanak éppen meccset a vendéglátósokkal, s ő lelkesen informál, mikor, kinél a labda: „Az a Tótok Berci, az meg a Csordás Tibi, ez a szerelés meg a fiamnak nem sikerült.” Kivételes státusban levő brigád a Rákóczi, kivételes a brigádéletük is. És kivételesen jó. A tizenhárom fős kollektíva tagjainak többsége vonatvezető, a komplex megjelölésnél tehát szerencsésebb az utazóbrigád-titulus. Annak a három brigádtagnak viszont, akik az állomásfőnökségen teljesítenek szolgálatot, felettébb fontos funkciója van, mivel hozzájuk nyitnak be az „utazók”, hagyott-e számukra valami újabb feladatot a brigádvezető. Ocsovai László büszkén vallja, ho^y öntudatos kollektíva az övék, s miként mindannyiuk számára szent dolog a vasút, akként kitüntető dolog a brigádtagság is. — Nagy felelősséggel járó munkájuk során a vasúti dolgozók rendkívüli mértékben egymásra vannak utalva — mondja. — A közös felelősség viszont kiváló összetartó erő. A sportcsarnokbeli tornára ugyan csak a brigád fele tudott eljönni, de akiket a szolgálat marasztalt, családtagjaikat küldték maguk helyett, mert a csapatot nem szabad hátrányos helyzetbe hozni. Annál is 'inkább, mert ez a csapat nehezen jött ösz- sze. Az állomásfőnökség nem nagyon látta értelmét, hogy újabb brigád alakuljon, végül 1976. március 21-én mégis megtartották a névadót, és rögvest igyekeztek bizonyítani. Már abban az évben kiérdemelték a „munkabrigád” jelzőt, aztán szereztek egyre magasabb elismerést. míg tavaly megkapták a Magyar Államvasutak Kiváló brigádja kitüntetést. Ocsovai László zakóján ott a jelvény, és a többiekkel együtt úgy véli, múlt évi munkájuk alapján ismét ott kell lenniük a legjobbak között. De a „Munka és művelődés” mozgalomban is van még önként vállalt feladatuk. — Ne tévessze meg, hogy ide, Salgótarjánba különbusz- szal jöttünk! — mondják búcsúzóul. — A vasút nem pihen, csak a vasutas! Mi meg — ha tehetjük — közösen!- P. - ' Hadtörténész előadása Ismeretterjesztés Balassagyarmaton Immár hagyomány, hogy áronként 8—4 alkalommal neves személyek tartanak különböző tudományi területeken belül előadásokat a diákoknak a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában. A napokban dr. Tóth Sándor ezredes, hadtörténész a 40. évfordulóhoz kapcsolódóan a felszabadulás hadműveleteiről tájékoztatta a hallgatóságot és válaszolt a diákok kérdéseire. — bp — A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat balassagyarmati szervezete a közelmúltban tartotta évzáró-évnyitó elnökségi ülését a Szántó Kovács János Szakközép- iskola és Gimnázium klubjában. A résztvevők úgy értékelték, hogy egyre nagyobb eredményeket ér el a városban és környékén az ismeretterjesztés, s a múlt év az utóbbi fél évtized legsikeresebb esztendeje volt. Olyan számok bizonyítják ezt, mint: közel 1300 előadás és rendezvény szervezése, 51 ezernél több résztvevővel. A rendezvények száma egyébként a hat évvel ezelőttihez viszonyítva, más- félszeresére, a résztvevők száma jóval a duplájára nőtt. S amíg 1979-ben egész évben tíz tanfolyamot bonyolítottak le, addig tavaly májusáig 26 tanfolyamot fejeztek be, s ősszel pedig újabb negyvenet indítottak. Balassagyarmaton és vonzás- körzetében — felismerve a nyelvtudás fontosságát — különösen népszerűek a különböző nyelv- oktatási formák. Játékosan már az óvodások is megismerkedhetnek egy-egy idegen nyelv rejtelmeivel, a középiskolások pedig olaszt is tanulhatnak. Kedveltek továbbá az át- és továbbképző tanfolyamok, például számítástechnikai ismeretekből, gyors- és gépírásból, KRESZ- mun kávéd elemből. A közhasznú tanfolyamok sorában a szabásvarrás a legtöbbeket érdeklő foglalatosság. Az elnökségi ülésen azt Is megállapították, hogy a vonzás- körzetben és a városban az ismeretterjesztés fő színteréül az oktatási intézmények szolgálnak. Ily módon az ismeretterjesztés igen hatékonyan segít(hct)i az iskolai oktató-nevelő munkát, s gazdag és változatos formáival megnyeri a tanulóifjúság tetszését. Széles körben elterjedtek az órarendi keretek közé illeszthető előadások, a rendhagyó órák. Ezeket gyakran kötik össze könyvtár- és múzeumlátogatással. Említést érdemel az egészségügyi nevelésben végzett tevékenység. A balassagyarmati TIT-szervezet az egészséges életmódra, a családi életre nevelésre összes rendezvényeinek tíz százalékát fordította. Tervszerűen bonyolítottak le programokat a káros szenvedélyek visszaszorítása érdekében is. Az órarend- den kívüli diákfoglalkozásokat jelentették a tudományági baráti körök, a tehetséggondozással, a differenciáltabb művelődési igények felkeltésével foglalkozó összejövetelek. A TIT szerepet vállalt a pedagógusok ön- és továbbképzésében, a szülők pedagógiai ismereteinek gyarapításában. Az elnökség elfogadta az idei feladatokat. Ezek középpontjában a fő belpolitikai események, illetve a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai kérdések szerepelnek. műsor KOSSUTH RADIO? 8.2Ő: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9.30. Kiáltozás az Idő ellen. Juhász Ferenc versei. 9.41: Ki kopog? .(Lsm.) 10.05: Nyitnikék 10.35. Offenbach operettjeiből 11.05: A föld, amelyen élünk 15.86: 16.05; 17.00: 17.30: 17.55: 18.55: Dalok a Fáklyavivők című hanglemezsorozatbói Jókai Mór élete és kora. XVIII/Ö. rész: Írók, olvasók, kritikusok. (Iám.) Ki nyer ma? Utak, ösvények Magyar előadómövés»#li albuma: Sass Sylvia énekel Ha nemet mond. Ady Endre novellája Baross Gábor népzenei feldolgozásaiból Édes anyanyelvűnk. (Ism.) Irodalmi évforduló- naptár: Kosztolányi Dezsó 100 éves Kórusainkat ajánljuk Ugró iskola Eco-mix. Gazdasági mindenféle Népzenekedvelőknek Van új a nap alatt. Ancsel Évával beszélget Zeley László NÓGRÁD - ,1985. március 11.» hétfő 16.15: Körkép *0.15: Mazsaroff Márt. népdalokat énekel *0.3!: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek »1.30: Lukács György egyetemessége 12.26: Vértes Éva svédországi sorozata. I. rész. *2.30: Halló, Itt vagyok! Szilágyi János műsor», 13.30: Fáy András szerzeményeiből 1.10: Angelo Ephrtklan együttes Gesualdo- madrigálokat énekel PETŐFI RÁDIÓ: 0.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10 Nagy mesterek fúvószenéiéből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 13.05: Pophullám 14.00: Kettőtől ötig... 17.05: Újdonságainkból 17.30; Ötödik sebesség 10.30: Tipp-topp parádé 19.05: Nóták 19.30: Sportvi]ág 20.05: Minden hangra emlékezem 21.05: És nálunk? Számítógépek a mezőgazdaságban. 01.35: Ismeretlen ismerősök. 22.40: víg Tamás vibrafonozik 23.20; Babavásár. Részletek Nádor Mihály—Kulinyi Ernő operettjéből 04.00: Éjiéitől hajnalig MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (Közben: El szeretném mondani. paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a NOGRAD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 10.15: Tv-hlradó 20.00: Drága nagybácsi. (Ism.) 21.20: Időszerű problémákról 21.45. Találkozó a hegyekben 1. rész 23.0«: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00. Komolyzenei lfjű művészek 20.30: összefoglaló az elmúlt hét sporteseményeiről 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárásjelentés 22.00. Ez történt 24 óra alatt 22.10: Irodalmi műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: KI kém, ld nem kém? Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. — Kohász. Hair (14). Színes látványos, zenés, amerikai film. — Tarján vendéglő: Erotikus képregény. Színes japán film. IMH: O.-szágúton (14). Olasz film. — Balassagyarmati Madách: 2-től: Tízezer nap. Magyar film. Háromnegyed 6-tól: Vörös grófnő I—II. (14). Színes magyar történelmi film. — Nagy- bátonyi Petőfi: Redl ezredes I—II- Színes magyar—osztrák— NSZK-beli film. — Pásztói Mátra.- Aranyoskám (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvigjá- ték. 8-tól: Karate lengyel módra (16). Színes, szinkronizált lengyel film. — Szécsényi Rákóczi: Egy nő azonosítása (18). Színes olasz film. — Rétság: Hölgyem. Isten áldja. Színes, szinkronizált amerikai film. — Karancslapuj- tő. Kelly hősei I—ii. Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Kisterenyei Petőfi: Bombajó bokszoló (14). Színes, szinkronizált, olasz kalandfilm. — Érsekvadkert: Gyilkosok utcája (14). Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. MESEMOZI: Az elefánt és a strucc — Nagylóc.- ISKOLAMOZI: A harmadik királyfi. — Jobbágyi) Seapin furfangjai. Színes frán- oia tUmvígjáték,